Balassi Bálint szerelmi lírája

Reneszánsz korában alkotó költő

Első magyar nyelven verselő szerző
Poeta doctus

Reneszánsz: újjászületés - antik kultúra: humanizmus: emberközpontúság, természettel

harmóniában, test és lélek egyensúlya, ápolása

Élete

- 1554. Zólyom vára- 1594. Esztergom

- Egy évig Bornemisza Péter a nevelője, ő kelti fel a költészet iránti érdeklődését
- Nürnbergben tanul középiskolában apja kereskedelmi kapcsolatai révén
- Apját fogságba zárják, megszökik, a család Lengyelországba menekül
- Apja a Báthory István elleni lázadók közéküldte fiát, hogy bizonyítsa hűségét a
Habsburgoknak
- Elfogják Báthoryék, de főúrként bánnak vele, Lengyelországban megismeri az udvari
életet
- Apja meghal, alig marad birtok
- Beleszeret 1587 táján Losonczi Annába (Anna-Júlia-versek), akivel gyerek koruk óta
ismerik egymást, de a nő Ungnád Kristóf felesége, s mikor megözvegyül sem megy
hozzá Balassihoz
- Apja halála után rokonai kiforgatják vagyonából, így elveszi unokahúgát, Dobó
Krisztinát, hozománya Sárospatak vára
- 1579-82 egri vár hadnagya, végvári élet
- 1589-en Lengyelországban bujdokol, belefáradt az élete küzdelmeibe, a török-lengyel
háborúban akar harcolni, de ez elmarad
- Megismerkedik Wesselényiné Szárkándy Annával (Célia-versek)
- Lengyelországi jezsuita kollégiumban megbánja bűneit, halni készül, de:
- Hazajön és Esztergomban beáll a seregbe
-
Költészete
- Verseinek jelentős részét a kortársak is csak kéziratban ismerték, nyomtatásban csak istenes
versei jelentek meg.
- Szerelmes verseinek kéziratos másolatait őrzi az ún. Balassi-kódex (mely a „maga kezével
írt könyvének” másolata).
-a költő verseinek kiadatását tervezte.
-Balassi versciklusokra (valamely szempontból többé-kevésbé egységet alkotó művek
csoportja) osztotta költeményeit, tehát nem időrendi sorrendben tervezte verseinek
megjelentetését, hanem témakörök szerinti bontásban: istenes versek, szerelmes versek, egyéb
(vitézi költemények).
-Mindhárom téma (a második és a harmadik témakör versei vegyesen) 33 műből állt volna, a
kötet élén egy vallásos prológusverssel (himnusszal). Így egy tökéletes szerkesztésű
(1+3x33), humanista-reneszánsz kötetté állt volna össze a verseskötet.
- 00 versből álló gyűjteményt tervezett. Ebből 33 ún. Anna-verset (L. A. házassága előtti
időszak), 33 ún. Júlia-verset (L.A. özvegysége) és vallásos költeményt kellett volna
tartalmaznia a kötetnek, élükön a Szentháromság-himnusszal

1
Költészetének témái:
szerelmes vers
vitézi vers: történelmi helyzetből is jön pl. Egy katonaének
istenes vers: Ady Endre és József Attila istenes verseire emlékeztet: vitázó beszédhelyzet

I. Szerelem
Korszakai:
1. 1575/76–1584 (házasságáig) – különböző főrangú hölgyekhez írt költemények és Anna-
versek (1578)
2. 1587–1588 – Júlia versek
3. 1590–1591 – Célia-versek

- magyar szerelmi líra megteremtője

- 1. költő, aki magyar nyelven ír
- egyénisége: élet szeretete, életvágy, szenvedélyesség, élet adta lehetőségek kihasználás

1. Korai versek
- 27 darab vers
Közös jellemzőjük:
- nem szövegversek, hanem valamilyen dal, nóta dallamára íródtak, mely a címük alatt
is fel van tüntetve
- gáláns udvarló versek
- Petrarca Daloskönyvének hatása
- Korabeli udvari költészet
- Fő témájuk: reménytelen szerelem: a költő hol könyörög imádottjához, hol annak
hűtlensége miatt kesereg, hol kínjait és szenvedéseit részletezi
- Címzettek gyakori változása (pl. Bebek Judit, Csák Borbála) – sokszor volt halálosan
szerelmes, de hamar kigyógyult belőle – inkább játékról van szó e versek esetében, az
udvari élethez hozzátartozó udvarlásról
- Nő szépségét dicséri, bókol, de hiányzik az igazi, mély érzelem
- Ajándékhoz mellékelt alkalmi versike pl. Eriggy édes gyűrűm
- Nő az én örömem c. : táncoló nőnek életszerű, képi ábrázolása : ez már az udvari
költészet átlaga felé emeli (+ versforma és ritmus változatossága, soron belüli belső
rímek)
- Többségük fordítás
- petrarkista szerelmi líra, magyar virágének hagyománya - trubadúrlíra hatása
- korai versek: sablonos, udvarló szerelmi hang, szépség látványos érzékeltetése képpel

2. Júlia-versek

- ihlető: Losonczi Anna

- újszerű versek, szakít az udvarló költészettel, igazi mély érzelmek
- Témájuk szerint széles érzelmi skálán helyezkednek el a boldog találkozás ujjongó
örömétől a lemondás teljes reménytelenségéig.
- Ezzel párhuzamosan Júlia egyre elérhetetlenebb eszménnyé, az élet értelmének
egyetlen jelképévé válik.

2
Kit egy bokrétáról szerzett
- első találkozásuk emléke, rejtekben, melynek során szereleme egy bokrétát adott neki
- petrarkizmus és az új, eredeti stílus keveréke
- 1. rész: bokrétában található virágok jelképes értelmének ismertetése (viola=hűség,
piros rózsa= szerelem, fehér rózsa=Anna tisztasága) – ez a szerelmi költészet ókorig
visszavezethető közhelyei közé tartozik
- 2. rész :Majd bokréta adása és elfogadás a kölcsönös ígéret az egymáshoz való
hűségre
- Azt kívánja, ez ne legyen oly múlandó, mint a csokor

Hogy Júliára talála így köszöne neki

- alkalmi vers: egy váratlan találkozás ihlette, bókol kedvesének, dicséri szépségét,
virágokhoz hasonlítja
- 6 vsz, elragadtatott bókok sora
1. vsz:
- boldog felkiáltás, a véletlen találkozás által kiváltott üdvözlés
- Az öröm erőteljes túlzása a költő értékrendjét fejezi ki: Júlia nélkül értéktelen és
értelmetlen a világ.
-"Ez világ sem kell már nekem nálad nélkül": Júlia nélkül értéktelen a világ

2-4.vsz.
-Júlia testi és lelki szépségét dicsérik
- A költő túláradó bókokkal udvarol Júliának, ennek érdekében metaforák egész
halmazát használja fel.
- áradó metafora sor - egészséggel üdvözlés, élete teljes, vidám - piros rózsa, szép kis
viola, értékeket hoz fel (mind Júlia)
- női test szépsége, értékek, nap à szem fénye à élet remény
- virágének - virág - metafora (ez lesz később) - a népköltészetben általános
"Én drágalátos palotám, jóillatú piros rózsám,"

5. vsz.
-összefoglalása az előző négynek, de a fokozásos halmozás és a vallásos
himnuszokból kölcsönzött üdvözlés még magasabb szintre emeli a verset
- szerelmi vallomás csúcsa
- „szívem lelkem szerelmem” - fokozás, halmozás
„idvez légy” - vallási himnusz szerű - magasabb szintre emeli a verset
„fejedelem” - értéke magas

6. vsz
- a lovagi szerelem lírából jól ismert helyzetet rögzíti
-A szerelmes lovag és az úrnő között végtelen a távolság és Júlia csak fölényesen,
hidegen mosolyog az előtte hódoló lovagra
- rögzítés - zárás - lovagi, szerelmi lírára emlékeztet (szerelmes lovag, úrnő közt nagy
távolság)
- Júlia fölényes mosolya (utolsó szó - „fejet hajték” - megalázkodás

A középkör udvarlóköltészetének elemei a versben:

- nemes, udvari ember világa: palotának, fejedelemnek nevezi a költő Júliát.
- virág metaforákkal nevezi meg: viola(fiatalság), rózsa(szerelem).

3
 - ütemhangsúlyos verstechnika: hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok szabályos
váltakozása alkotják a ritmust.
- felsorolások, fokozások, ellentétek

Darvaknak szól
-akkor írta, amikor kénytelen volt elbujdosni Lengyelországba, és így a reménytelen szerelme
érzése itt a bujdosás képével társul, Júlia pedig az elveszített otthonosság érzetével
- a meleg jobb hazába szálló darvakkal üzen elérhetetlen távolságban lévő kedvesének
- 1-4vsz. fájdalmas önjellemzés
- Júlia otthona egy másik ország, egy olyan ideavilág, ahová sohasem érkezhet meg a
boldogságot és megnyugvást remélve a bujdosó zarándok
- De ennek ellenére, teljes reménytelenség és kilátástalanság ellenére is őrzi véghetetlen
szerelmét a kitagadott szerelmes
- záró strófa a kor szokása szerint a vers születésének körülményeit, az ihletforrását rögzíti

- humanista költői kép (melegebb, jobb, hazába szálló darvakkal üzen elérhetetlen, távol levő
kedvesének)
1-4. vsz. madár megszólítása (önjellemzés) - saját kínja - árva „zarándok” bujdosik idegen
országban (kivetett)
- madár fenn repülhet Júliához
- közte és Júlia között mély szakadék (földrajzi, érzelmi - lelki távolság)
- Júlia paradicsomban él (ideál világ) - boldog ő bujdosik, kivetett, idegen helyen él
5-6. vsz. őrzi szerelmét (Júlia nem) - üzenetet küld - gyöngéd rajongás
„Nyomán is tavasszal teremjen rózsaszál” - jókívánság az imádott nőnek
7. vsz. a kor szokása szerint a vers születésének körülményeit, ihletforrását rögzíti

Júliát hasonlítja a szerelemhez

-végképp ideává, absztrakcióvá alakul át Júlia, magával a szerelemmel válik azonossá
- első vsz-ok: Júlia statikusan, szinte istennőként jeleníti meg ezt az azonosságot
- 4.vsz-tól: megelevenedik, egyre gyorsuló mozgással táncot járó, valóságos reneszánsz
hölgyként lép elénk
- Júliát Vénusszal, a szerelem istennőjével azonosítja
- ellentét: Vénusz kegyes, de Júlia kegyetlen a költőhöz
- 1-4. versszak: nominális stílusban leírja, mit jelent számára Júlia, ill. azonosítja Júliát a
szerelemmel.
5-7. versszak: a földi asszony szépségét a mozgásba lendült hölgy színeivel festi le. A főúri
környezetben mindenkiben csodálatot kelt Júlia, de a költő számára elérhetetlen marad.
8-10. versszak: egy reneszánsz hasonlat kibontása Titüszról: a szerelem kínokat okoz
számára. Júlia azonos a szerelemmel, csak erkölcse különbözik, ezért Balassi szerelmi
lángolásai örökké valóak lesznek

Az ő szerelmének örök és maradandó voltáról

- szerkesztő elv a halmozás
- Júliát hasonlítja a szerelemhez, ezt Júlia dicséretével kezdi
-Júlia azonos a szerelemmel
- ellentéten alapul: minden elmúlik, csak a Júlia iránti szerelem nem, a örökké tart

3. Célia-versek (1590-91)

4
- ihlető: Wesselényi Ferencné Szárkándy Anna
- formai tökéletesség, játékos könnyedség
-hiányzik az igazi tű, a nagy szenvedély
- Angerianustól a név: Caleia
- nagy indulatok érzelmi háborgások már hiányoznak belőle - nem annyira lángoló,
gyötrelmes
- néha már csak Célia szépségéről viszonzott szerelem boldogságáról ír
- versek terjedelme is csökken
-színesebb, kimunkáltabb, elevenebb, rímesebb
kifinomult műgond, játékos könnyedség, érzéki hatásokra való törekvés

Kiben az kesergő Céliáról ír

- alaphelyzet: Célia siratja öccsét
a vers nagy része hasonlatokkal van tele, nincs magyarázva
egyszerű verskompozíció - szimmetria
1-3. vsz. részletesen kibontott hasonlatokkal érzékelteti Célia fájdalmát
2. vsz. bánatos, síró asszony szépsége, vonzó könnyei - a költőt gyönyörködteti
3. vsz. több a hasonlat - körbeölelik Céliát (szépséges megrendültség)
„Tavasz harmatja” - záró kép visszautal a 2. vsz.-ra
zárás: kedvese a sírás által megtisztul, felfrissül, megszépül (kétségbeesés feloldása)
lírai tartam: csodálja a szertett asszonyt, aki egy kivételes állapotban (zokogáskor) még szebb
„drágalátos könyve hull, mint gyöngy pörögve” - hangok festői erejével is él

- az első és a harmadik versszak részletesen kibontott hasonlatai (a fiát elvesztő

fülemüle, a félben metszett liliom) főként Célia keserű fájdalmát érzékeltetik
- a közbezárt második szakasz hasonlata (a rózsát tisztára mosó, pirosát kiterjesztő
harmat) viszont elsősorban a bánatában, könnyei záporában még vonzóbbá váló
asszony harmatos szépségében való költői gyönyörködést fejezi ki
- harmadik versszak szerkezete az előző kettőhöz viszonyítva megváltozik: Célia
szépséges megrendültségét itt több (három) hasonlat fejezi ki úgy, hogy körbe ölelik a
hasonlítottat
- vers lírai tartalma csupán ennyi: ámuló csodálkozás a szeretett és szerelmes
asszonyon, akit egy kivételes állapot, a bánatos zokogás új oldalról világít meg, s még
szebbé varázsol