7.

A trubadúrlíra továbbélése Balassi Bálint költészetében

Életrajz:
-Balassi Bálint 1554-ben Zólyom várában született gazdag, nemesi családban, a reneszánsz alkotója
-szerelmei: 1. Losonczy Anna (Ungnád Kristófné) -> Anna és Júlia versek, 2. Dobó Krisztina:
unokatestvére, feleségül veszi (érdekházasság), 3. Szárkády Anna (Célia): Wesselényi Ferenc felesége, 4.
Fulvia: kiléte bizonytalan
-katonaéveit Egerben, Érsekújváron, Esztergomban tölti
-Balassi-strófa: rímképlete: aab ccb ddb, szótagszám 667
-vitézi énekek: a végvári évek megörökítése saját tapasztalatai alapján. előzményei a krónikásénekek-
Tinódi Lantos Sebestyén kiadja Krónika címmel. a szubjektum (saját én, ego) áll az előtérben. gondolata:
a magyar ember számára a legfontosabb a hazavédelem
-istenes versek: Balassi Ady előtt a legvallásosabb költő. témája a bűnbánat. nem a közösség, hanem a
saját nevében szólítja meg Istent. szerelmes verseivel rokon a hevessége miatt

Trubadúrlíra:
-verseinek nagy részét szerelmi líra alkotja, ez Mo.-n a trubadúrlíra
-Balassi a reneszánsz ember öntudatával a szerelmet az emberi élet egyik legfontosabb értékének
tekintette
-versei rokonok a virágénekekkel, táncdalokkal. virágmotívum: a nő a virág

Anna és Júlia versek:

-boldog-boldogtalan versek
-petrarkizmus sablonjai szerint születtek (Petrarca hatása)
-nagy részük „fordítás” (mintáúl választott mű átdolgozása)
-versei a boldog találkozás örömétől kezdve a lemondás teljes reménytelenségéig lévő skálán mozognak
-Júlia egyre elérhetetlenebb eszményképpé válik (lakóhelye is egy elérhetetlen ország)
-a Júlia-ciklus első költeményeit összefűzi még valamilyen epikus szál, de később már csak a nő ostroma
figyelhető meg
-hatnak rá: Secundo, Marcullus, Angerianus
-pl. Hogy Júliára talála, így köszöne neki

Célia versek:
-a név Angerianustól ered
-nincsenek benne nagy indulatok és érzelmek (nincs akkora lángolás, gyötrelem, várakozás), csupán Célia
viszonzott szerelmének csendes boldogságáról ír
-csökken a terjedelem is: a legtöbb csak három darab Balassi-strófából áll
-a korábbi szerzeményeinél színesebbek, elevenebbek, a rímalkotás is tökéletesebb
-pl. Kiben az kesergő Céliárul ír