ÍRÓK, KÖLTŐK ÉLETRAJZA – RÖVIDEN

JANUS PANNONIUS
(1434-1472) → XV. sz.

Született: 1434
Eredeti neve: Csezmiczei János
Neveltetését nagybátyja: Vitéz János váradi püspök irányítja
Olaszországban él 11 évig
1458-ban Mátyás udvarába kerül (költő, püspök, diplomata)
↓
kegyvesztett lett
1472-ben Medvevárott halt meg tüdőbajban.

Humanista költő → latinul írta verseit.

Művei: Pannonia dicsérete

műfaja: epigramma

BALASSI BÁLINT
(1554-1594) → XVI. sz.

Született: 1554-ben Zólyom várában

Nevelője: Bornemissza Péter (prédikátor-író)
Tanulmányait híres európai iskolákban végzi.
Családja összeesküvés gyanújába keveredik.
↓
Lengyelország → hivatásos katona
Kiforgatják vagyonából → elszegényedik

Szerelmei: Ungnádné Losonczi Anna (Anna-versek)

(Júlia-versek)
Érdekházasság Dobó Krisztinával
Szárkándy Anna (Célia-versek)
Halála: 1594-ben Esztergom ostroma közben.

Reneszánsz költő → magyarul írja verseit.

Művei: Egy katonaének (életkép)

Borivóknak való (bordal)
Hogy Júliára talála, így köszöne néki

1
CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY
(1773-1805) → XVIII.-XIX. sz.

Született: 1773 Debrecen (Csokonai József, Diószegi Sára)

Tanulmányai: Debreceni Református Kollégium → kicsapják

Jelentősebb állomások:
- Sárospatak: jogász
- Pozsony: országgyűlés, mecénás keresése
- Komárom: Lilla-szerelem (1797)
- Csurgó: helyettes tanár
- Debrecen: 1800-tól itt él (elszegényedés)

Szerelme: Vajda Júlia (Lilla-versek)

Barátai: Fazekas Mihály, Földi János
Halála: 1805 Debrecen (meghűlés + tüdőbaj)

A felvilágosodás költője

Művei: Zsugori uram

A Reményhez (elégia)

KÖLCSEY FERENC
(1790-1838) → XIX. sz.

Született: 1790-ben Sződemeteren (Kölcsey Péter & Bölöni Ágnes)

Családja középbirtokos, szüleit korán elveszíti.
Iskolái: Debreceni Református Kollégium
Pesten jogot tanul
Munkássága: aljegyző
országgyűlési képviselő (REFORMKOR!)
Szerelem: -
Barátság: Kazinczy Ferenc
Szemere Pál
Halála: 1838-ban csekei birtokán

A romantika képviselője

Művei: Huszt (epigramma) 1831

Parainesis Kölcsey Kálmánhoz 1834
Himnusz (1823. 01.22. → a magyar kultúra napja

VÖRÖSMARTY MIHÁLY
(1800 – 1855)  XIX. sz.

1800-ban született Kápolnásnyéken.

Elszegényedett középnemesi család sarja.

2
Tanulmányai: Székesfehérvár gimnázium
Pest – Buda: piarista gimnázium
jogi egyetem
Munkássága – irodalmi élet szervezője
• folyóiratok szerkesztése
• a magyar színházi élet megteremtése
• MTA tagja
• országgyűlési képviselő

Jelentősebb települések:
- Börzsöny: a Peczel fiúk nevelője
- Görbő: joggyakorlat
- Szentivány: gazdálkodás
- Füred: gyógyulás végett tartózkodott itt.

Barátai: Perczel Mór, Gyulai Pál (méltató), Deák Ferenc

Szerelem: Perczel Etelka (reménytelen)

Házasság: Csajághy Laura (1843)

A romantikus stílust képviseli

Halála: 1855

Művei: Zalán futása (eposz)

Szózat 1836 (óda)
Csongor és Tünde (mesejáték)
Szép Ilonka (elbeszélő költemény)

PETŐFI SÁNDOR
(1823 – 1849)  XIX. sz.

Született: 1823 jan. 1-jén Kiskőrösön

Szülei: Petrovics István, Hrúz Mária

Iskolái: Kiskunfélegyháza, Kecskemét, Szabadszállás, Sárszentlőrinc, Pest, Aszód, Selmec

Települések:
- Sopron 1839-40: katonaság
- Pápa 1841: líceum
- Pest : statiszta a Nemzeti Színháznál
- Debrecen 1843/44 tele: vándorszínész
- Pest-Buda: irodalmi folyóiratok
- Koltó: nászút feleségével

Barátai: Jókai Mór (Tízek Társasága)

3
 Arany János

Támogatója, mentora: Vörösmarty Mihály

Katonai felettese: Bem József tábornok
Szerelmei: Csapó Etelka, …
Házasság: Szendrey Júlia (1847)
Halála: 1849. július 31. Fejéregyháza

Főbb művek:
1844. nov. 10. az első verseskötet
1844: János vitéz (elb. költ.)
1848: Nemzeti dal (dal)
1845: Fa leszek, ha… (dal)
1844: Az alföld (tájleíró költ.)
1847: A XIX. század költői (ars poetica)
1847: Szeptember végén (elégia)
1846: Egy gondolat… (rapszódia)
1848: Föltámadott a tenger (allegorikus költ.)
1847: Reszket a bokor, mert… (dal)

Romantikus költő

ARANY JÁNOS
(1817-1882)  XIX. sz.

Született: 1817 Nagyszalonta

Szülei: Arany György, Megyeri Sára
Iskolái: Nagyszalonta
Debreceni Református Kollégium
1836-ban színésznek csap fel (máramarosszigeti álom)  hazatér
Munkahelyek: Nagyszalontán tanító
jegyző
1851-60: Nagykőrösön gimn. tanár
Pestre költözik 1860 Kisfaludy Társaság igazgatója
1865-től az Akadémia titkára
1870-től az Akadémia főtitkára haláláig.
Házasság: Ercsey Julianna (1841?)
Írói indulása: 1846 Toldi

országos siker

Petőfi barátsága
1851-től balladák
Őszikék (1877-1880) „kapcsos könyv”

Költészetét kategorizálni lehet téma és műfaj szerint

4
 AVerses nagyepikai művek
pl. Toldi – trilógia
Az elveszett alkotmány

B Verses kisepikai művek

balladák (pl. A walesi bárdok, Mátyás anyja, Szondi két apródja

C A lírikus Arany

Arany gazdag költői nyelve írókat, költőket befolyásolt.

JÓKAI MÓR
(1825-1904)  XIX. sz.

Született: 1825-ben Révkomáromban

Szülei: Jókay József, Pulay Mária (jómódúak)

Iskolái: Komárom (elemi)

Pápai Líceum
Kecskemét (jog)
Pest: joggyakornok
Főbb állomások életében:
- Tízek Társasága
- részvétel a forradalomban és szab.harcban
- 1850-es évek Sajó álnév alatt jelennek meg művei
- regények, novellák, újságírás
1861-96 között országgyűlési képviselő
Házasság: Laborfalvi Róza színésznővel
Nagy Bella színésznővel (20 éves!)

Halála: 1904 Budapest

A romantikus regényírás atyja

Jelentősebb regényei:
• A kőszívű ember fiai (1869)
• Fekete gyémántok
• Az arany ember
• És mégis mozog a föld!
• Egy magyar nábob
• Kárpáthy Zoltán
• Rab Ráby

5
MIKSZÁTH KÁLMÁN
(1847-1910)  XIX. – XX. sz.

Született: 1847-ben Szklabonyán

Szülei: Mikszáth János és Veres Mária (jómódú paraszti kisbirtokosok)

Iskolái:
Rimaszombat (református gimn.)
Selmecbánya (érettségit szerez)
Pest (egyetem: jogot tanul (4 év)  nem végez)

Munkahelyek:
1871-től Balassagyarmaton esküdt
Pest: Magyar Néplap szerkesztője
Szeged: Szegedi Napló
1887-től országgyűlési képviselő
1908-tól korpácsi kastélyában betegeskedik
Az MTA tiszteletbeli tagja
Házasság: 1872 Mauks Ilona  válás
1882 újra feleségül veszi
Halála: 1910.

Realista író

Főbb művek:
1881: Tót atyafiak
novelláskötetek
1882: A jó palócok
Szent Péter esernyője (regéény)

MÓRICZ ZSIGMOND Nyugat 1. nemzedék

(1879-1942)  XX. sz.

Született: 1879 Tuszacsécse

Szülei: Móricz Bálint, Pallagi Erzsébet (szegények)
Iskolái: Debrecen, Sárospatak, Kisújszállás, Budapest
Munkahelyek: Az Újság, Nyugat, Kelet Népe
Házasság: Holics Eugénia (Janka)
Pályája:
Hét krajcár (1908) SIKERT hoz  novella
• háborúellenes írások
• életszerű ábrázolásmód
• a falu közössége érdekli
Művei:
Légy jó mindhalálig (1920) regény
Hét krajcár (1908) novella
Halála: 1942 Budapest
A naturalizmus és realizmus képviselője.

6
ADY ENDRE Nyugat 1. nemzedék
(1877-1919)  XX. sz.
Született: 1877 Érdmindszent
Szülei: Ady Lőrinc, Pásztor Mária
Iskolái: Érdmindszent, Nagykároly, Zilah, Debrecen
Munkahelyek: Nagyvárad, Budapest (Budapesti Napló, Nyugat, Budapesti Hírlap)
Párizs – utazás, művelődés
Szerelem: Diósy Ödönné Brüll Adél (LÉDA) 1903-1913
Házasság: 1915: Boncza Berta (CSINSZKA)
Verseskötetei:
1906 Új versek
1907 Vér és arany
1908 Az Illés szekerén
1909 Szeretném, ha szeretnének
1910 A Minden-Titok versei
1912 A menekülő Élet
1913 A magunk szerelme
1914 Ki látott engem
1918 A halottak élén
1923 Az utolsó hajók
- elemzi a háborút
- A Vörösmarty Akadémia tagja (1918)
- súlyos beteg

Halála: 1919 Budapest

Szimbolista stílus!
Versciklus  tudatos tematikus (téma szerinti) elrendezés

JUHÁSZ GYULA Nyugat 1. nemzedék

(1883-1937)  XX. sz.
Született: 1883. Szeged
Szülei: Juhász Illés és Kálló Matild
Iskolái: Vác, Szeged, Budapest
Munkahelyek: Máramarossziget, Léva, Nagyvárad, Szakolca, Makó (tanítás)
Szeged (újságírás)
Szerelem: Sárvári Anna (színésznő) ANNA-versek
Eörsi Júlia (újságíró)
Öngyilkossági kísérletek
Ideggyengeség – kezelést kíván
1929-ben Baumgarten-díjat kap
Halála: 1937 Szeged (öngyilkosság)
Művei:
Milyen volt… (elégia)
Anna örök
Impresszionista stílusú

7
BABITS MIHÁLY Nyugat 1. nemzedék
(1883-1941) XX. sz.
Született: 1883 Szekszárd
Szülei: Babits , Kelemen Auróra
Tanulmányai: Pécs, Budapest
Oktat: Baján, Szegeden, Fogarason, Budapesten.
Nyugat: 1933-tól a lap főszerkesztője
A Baumgarten-díj kurátora
Házasság: Tanner Ilona (Török Sophie)
1921. költőnő
1937-től gégerákkal küszködik  műtétek
Halála: 1941. Budapest
Munkássága:
  
műfordítások regények versek
esszék novellák
elméleti írások
Formai gazdagság jellemzi verseit.
Ő a „homo moralis”: az emberiség, a humanizmus elvének követője.
Művei:
Új leoninusok (idill)
Messze… messze
Balázsolás

KOSZTOLÁNYI DEZSŐ Nyugat 1. nemzedék

(1885-1936)
Született: 1885-ben a vajdasági Szabadkán
Apja: Kosztolányi Árpád, Brenner Eulália
Iskolái: Szabadka, Budapest (bölcsészkar)
Több téren fejti ki irodalmi munkásságát:
• lírikus
• epikus
• kritikus
• nyelvművelő
• esszéíró
1930-ban a Kisfaludy Társaság tagja
Verses- és novelláskötetek; regények, novellák jelennek meg tőle.
Házasság: Harmos Ilona (színésznő) 1913.
1933-tól gyógyíthatatlan betegséggel küzd.
Halála: 1936 Budapest
Művei: A szegény kisgyermek panaszai (versciklus)
Ötévi fegyház
Fürdés

8
TÓTH ÁRPÁD Nyugat 1. nemzedék
(1886-1928)  XX. sz.
Született: 1886. Arad
Apja: Tóth András
Tanulmányai: Debrecen, Budapest
Munkahelyek: Nyugat
házi tanítóskodás  megélhetési gondok
Házasság: Lichtmann Anna
1918-ban a Vörösmarty Akadémia titkára lesz.
Halála: 1928 Budapest (tüdőbetegség)
Művei:
Körúti hajnal 1923
Esti sugárkoszorú

Impresszionista stílus

KARINTHY FRIGYES Nyugat 1. nemzedék

(1887-1938)  XX. sz.

Született: 1887. Budapest

Szülei: Karinthy József, Engel Karolina
Orvosnak tanul, de nem fejezi be  írói pálya

Házasság: Judik Etel

Böhm Aranka

Termékeny író:
• novellák
• regények
• újságcikkek
• műfordítások

Halála: 1938. Budapest (agydaganat)

Művei: Tanár úr kérem (1914)

9
JÓZSEF ATTILA
(1905-1937)  XX. sz. Nyugat 2. nemzedék

Született: 1905. április 11-én Budapesten


a költészet napja
Apja: József Áron, anyja: Pőcze Borbála
Háromévesen apja elhagyja őket  nevelőszülőkhöz kerül Öcsödre  ismét anyjával  újra
nevelőszülőknél
1919-ben meghal anyja  nővére férje lesz a gyámja.
Makó – itt végzi a gimnáziumot.
1923-ban érettségizik Budapesten.
Beiratkozik, a szegedi egyetem magyar-francia szakára  eltanácsolják (Tiszta szívvel)
Bécs, Párizs: egyetemi hallgató
1930-tól a kommunista párt tagja
1931-től folyamatosan kezelik idegrendszeri betegségét.
Szerelmei: Vágó Márta
Szántó Judit
Gyömrői Edit
Kozmutza Flóra
1936-ban a Szép Szó c. folyóirat szerkesztője.
Idegei felmondják a „szolgálatot”.
Halála: 1937. Balatonszárszó (öngyilkosság)

Művei:
Curriculum vitae (önéletrajz) 1905
Tiszta szívvel (1925)
Favágó (1929)
Születésnapomra (1937)
Mama

RADNÓTI MIKLÓS
(1909-1944)  XX. sz. Nyugat 3. nemzedék

Született: 1909. Budapest

Szülei: Glatter Jakab, Grosz Ilona
 
12 évesen elveszíti születésekor meghal
- anyai nagybátyja neveli fel
Tanulmányai: szegedi egyetem magyar – francia szak
- megismerkedik Sík Sándor papköltővel
1930: első verseskötet megjelenése
1931: második verseskötet megjelenése: elkobozzák
Kereskedelmi pályára szánják, de a költészet mellett marad. (műfordítás, kritikus)
Nyugat c. folyóiratnál dolgozik.
1940-től kezdve többször behívják munkaszolgálatra zsidó származása miatt.
1944. Jugoszlávia (bánya, útépítés)

10
Halála: 1944. Abda (a németek agyonlövik)
KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK – RÖVIDEN
Nagy Könyv 2005. 2. hely
5. osztály

MOLNÁR FERENC: A PÁL UTCAI FIÚK

műfaja: ifjúsági regény

Megjelenés: 1907.
Valós helyszíneken játszódik, a szereplőket egykori diáktársairól mintázta, de a történet
kitalált.

Helyszínek: iskola, grund, füvészkert, Nemecsekék háza.

A cselekmény ideje: 1889 márciusa.
A történet 7 nap alatt játszódik.

Szereplők

Pál utcaiak  vörösingesek

Boka (vezér) Áts Feri (vezér)
Weisz Pásztor fivérek
Kolnay Szebenics
Nemecsek Wendauer
Barabás
Csónakos
Leszik
Richter
Csele
Geréb (áruló)
Kende
Csengey

A konfliktus oka: a grund birtoklása

Felnőttek: Rátz tanár úr, Geréb apja, Nemecsek szülei, Janó, Mari, Csetneky úr, törökmézes,
Csele nővére.

A regény szerkezeti vázlata:

I. Előkészítés: a szereplők bemutatása, a helyszín és az idő megjelölése
II. Bonyodalom: Áts Feri ellpja a Pál utcaiak zászlaját.
III. Kibontakozás: a füvészkerti látogatás
Geréb árulása
Nemecsek tettei
IV. Tetőpont: A csata
V. Megoldás: Nemecsek halála
A grund további sorsa

11
Nagy Könyv 2005. 1. hely

6. osztály

GÁRDONYI GÉZA: EGRI CSILLAGOK


metaforikus cím
műfaja: történelmi regény

A regény megjelenése: 1901.

A cselekmény ideje: 1526 utáni idők
1541: Buda a töröké lesz
15 : Az egri ostrom

A mű témája: a három részre szakadt Magyarország harca a törökök térhódítása ellen.

- az egri vár védelme
A mű forrásai: Tinódi Lantos Sebestyén históriája
- utazásai
- történelmi tanulmányok
- írói képzelete

Helyszínek: Ceceyék faluja; Szigetvár; Buda; Konstantinápoly; Sopron; Eger

Szereplők:
Bornemissza Gergely (a főhős)
Cecey Éva
Dobó István
Török Bálint
Jumurdzsák
Gábor pap
Miklós diák
Hegedűs hadnagy

A főhős felemelkedő hős

parasztgyerek  találkozás Dobóval  Török Bálint udvarában  hadnagy Egerben  egri
várkapitány

A regény szerkezete:
I. Hol terem a magyar vitéz?
II. Oda Buda!
III. A rab oroszlán
IV: Eger veszedelme
V. Holdfogyatkozás

Epizód: A Héttorony rabjai

Kulcsfontosságú tárgyak: gyűrű, kard, térkép

12
Mondanivaló: maroknyi sereg is legyőzheti a hatalmas túlerőt, ha erkölcsileg felette áll 
önfeláldozás a HAZÁÉRT
MÓRA FERENC: RAB EMBER FIAI
műfaja: ifjúsági regény

Megjelenés ideje: 1909.

A mű ideje: XVII. sz. (1661 után)

A szereplők:
Apafi Mihály: Erdély fejedelme

Apafi Mihályka: fia
Szitáry Kristóf
 
Ádám Tamás
Piptér: a Szitáry család házvezetője
Hajdár basa, Cselebi bég (követ)
Piszliczár: görög kereskedő
Buzáth Gáspár: Sárvár várkapitánya
Ebeczki : Kővár kapitánya
Teleki Mihály: a fejedelem főtanácsosa

Fejezetcímek:

I. A fejedelem rosszat álmodott

II. A basa sólyma
III. A vendégszerető Piszliczár
IV. A rab ember
V. A rab ember fiai
VI. Az öreg Pipitér
VII. Török becsület
VIII. A bujdosók
IX. A lápon
X. Isten szigete
XI. A rongyosok
XII. Pipitér elvesz, de megkerül
XIII. Buzáth uram jó vásárt csinál
XIV. Harcsabajusz, gyékénybocskor
XV. Sárvár ostroma
XVI. Murmuc
XVII. Minden jó, ha vége jó

Nagy Könyv 2005. 14. hely

7. osztály

JÓKAI MÓR: A KŐSZÍVŰ EMBER FIAI

(regény)

13
A regény megjelenése: 1869
A cselekmény ideje: az 1848/49-es szabadságharc.
Téma: a Baradlay család élete, Mo. sorsa
A mű konflilktusa: Baradlayné férje végrendeletével ellentétesen cselekszik.

A cím jelentése:
• konkrét: Baradlay Kazimir szívbetegsége

• elvont: zsarnok magatartására és feltétlen Habsburg-hűségére utal

Helyszínek
Szentpétervár
Bécs
Nemesdomb Királyerdő Nemesdomb
Buda

Szereplők

HALADÓK MARADIAK

Baradlayné Baradlay Kazimir

B. Ödön Rideghváry Bence
B. Richárd Szalmás Mihály
B. Jenő Pabicz Ottó
Edid Plankenhorsték
Pál úr
Lánghy Bertalan
Mausmann

INGADOZÓK
Tallérossy Zebulon
Boksa Gergő
Mindenváró Ádám

Cselekményvázlat

I. Előkészítés: Baradlay Kazimir végrendelete

II. Bonyodalom
1. Ödön hazatér Oroszo.-ból és feleségül veszi L. A-t
2. Richárd hazatérése
3. Jenő is Mo.-ra szökik anyjával
4. A szab. harc dicső csatái és bukása
5. Richárd börtönben vár az ítéletre
Ödön otthon várja az elfogatási parancsot.
III. Kibontakozás: A feleség ellenesküje
IV. Tetőpont: A véletlen névcsere

14
V. Megoldás: A szab. harc hősei elbuknak, de a polgári nemzet eszméje mégis diadalra jut.

Műfaj jellemzők: romantikus nagyregény

• ideálokat (eszményi alakokat) szerepeltet az író
• szélsőségek ábrázolása  egyensúly az ellentétek között
• fordulatos, meglepő cselekménybonyolítás
• gazdag szókincs, érdekes mondatfűzés (nyelvezet)
• anekdotizálás
• epizódok (zsibárus)

Mondanivaló: a bukás ellenére erkölcsi győzelmet aratott a magyar nemzet

Nagy Könyv 2005. 35. hely

7. osztály

MIKSZÁTH KÁLMÁN: SZENT PÉTER ESERNYŐJE

(regény)

Megjelenés ideje:

Szerkesztési módszer: két cselekményszálon indul a történet, majd ezek összekapcsolódnak, s

együtt zárul a két legenda.

Cselekménye 2 legenda köré épül:

1. az esernyő legendája (Glogova)
2. a pénz legendája (Gregorics Pál)

1. Esernyő 
a glogovai pap és húga
Szt. Péter  
esernyőt Szt. Péter küldte

varázserőt tulajdonítanak
SZERETET 
megszületik és elterjed a legenda

meggazdagodás (a pap és a falu is!)

Helyszín: Glogova

a „különc”

15
 
2. Gregoricsok Gregorics Pál Wibra Anna múlt

IRIGYSÉG Wibra György

GYŰLÖLET (jómódú ügyvéd) jelen
PÉNZ

Megteremti a pénz legendáját, hogy a vagyont megmentse fia számára.

Helyszín: Besztercebánya

1. --- 2. találkozik

Helyszín: Bábaszék
Mellékszál: Münc Jónás története

Wibra György és Bélyi Veronka találkozása

szerelem, házasság

Helyszínek: Haláp  Glogova  Besztercebánya  Bábaszék  Glogova

Nagy Könyv 2005. 18. hely

MÓRICZ ZSIGMOND: LÉGY JÓ MINDHALÁLIG

(regény)

Megjelenés ideje: 1920

Témája: a debreceni kollégium diákjának, Nyilas Misinek története  az író saját meg nem
értettségét vetíti ki
A fiktív (nem valós) cselekmény ideje: 1892
Helyszínek: Debrecen
- állomás, színház, kollégium, Doroghy-ház, Orczyék háza, Törökéknél, Pósalaky úrnál

Szereplők:
- főszereplő: Nyilas Mihály II. gimnazista
- mellékszereplők:

Felnőttek

tanárok: gyerekek:

Valkay, Gyéres, Sarkadi, Názó, Gimesi, Orczy,

Szűts Istók, Bátori, Juhász, Bagoly, Böszörményi, Csicsó,
igazgató, pedellus, Doroghyné, Tök Marci, Sándor Mihály,
Viola, Bella, Török néni, Török bácsi, Szegedy, Tannenbaum,
Török János, Ilonka kisasszony, Andrássy, Lisznyai úr,
Pósalaky úr, gazdasszony, Nagy úr, Doroghy Sanyika,

16
Orczy szülei K. Sánta
trafikosnő, rendőrök

Társadalmi rétegek a regényben

- városi nagyúri réteg: Orczyék
- lecsúszott dzsentri: Doroghyék
- tisztességes szegény: Nyilasék
- hatalom: tanári kar
- cívisvilág: Pósalaky

Nyilas Misi jelleme

- szegény paraszti családból származik

zárkózott, félénk, magányos, jól tanul, könyvszerető, becsületes, szüleit tiszteli,
szereti, szorgalmas

ártatlanul meghurcolják, megrágalmazzák

A mű mondanivalója: becsületességre, helytállásra nevel, hűségre, szülők iránti tiszteletre, az

emberek iránti szeretetre, minden igaz ügy mellett való kiállásra tanít.

17