A társadalmi és a személyes lét válságának megjelenése

József Attila költészetében

Jelentősége
- Az egész XX. Századra jellemző alapkérdéseket feszegeti: a 20. sz.-i válságvilág
- Újító, szintézisteremtő költő
- Új tájszemlélet, új táj a költészetben (külvárosi táj)
- Rendkívül nagy filozófiai ismeretanyag birtokosa
- Új látásmód szerelemről, tájról, városról, emberekről

Eszmei hatások
- A két világháború között a Mo. valamennyi szellemi áramlatával találkozott:
- egzisztencializmus
- marxizmus
- kommunista eszmék
- freudizmus (mélylélektan)
- fasizmus (elveti az első pillanattól)

Költői hatások
- Népköltészet → ritmus, rím, téma pl.: Megfáradt ember, Tiszta szívvel
- Arany János → kedvenc olvasmánya a Toldi estéje
- Kosztolányi Dezső, Juhász Gyula (fiatalkori versei)
- Walt Withman, Kassák → avantgard, szabadvers
- Szürrealista, expresszionista hatások

Élete
 Született: 1905. április 11. (ma a költészet napja)
 Anyja: Pőcze Borbála, mosónő, cseléd
 Apja: József Áron, szappanfőző munkás
 Testvérei: József Jolán és József Etelka
 Gyámja: Dr. Makai Ödön
 Iskolái: Öcsöd, Makó, Bp. egyetemek: Szeged, Bécs, Párizs, Bp.
 Szerelmei: Gebe Márta, Vágó Márta, Szántó Judit, Dr. Gyömrői Edit, Kozmutza Flóra,
Dr. Szöllősi Henrikné Marton Márta

Traumái

 A kor, amelyben él:

∙ Szegénység,
∙ Gazdasági világválság → kivándorlás
∙ Fasizálódó Európa
 Apja elhagyja a családját, ekkor Attila 3 éves (→ anyját megoldhatatlan helyzet elé állította→
nevelőszülők)
 1910- 1912- Öcsödi nevelőszülők (5 évesen a húgával.)
(Megkérdőjelezett lét: Attila név nincs → Pistának nevezik)
▪ Az édesanyja halála -1919. karácsony (14 éves) - örökös szeretethiány, árvaságérzet,
nem tud felnőni
 1924: A szegedi egyetem magyar- francia- filozófia szakos hallgatója, ahonnan a Tiszta szívvel című
verséért Horger Antal eltanácsolta.
 Betegsége, gyenge idegrendszere
1928- először kerül szanatóriumba idegbetegséggel
1937- Skizofréniája súlyosbodik: december 3-án egy tehervonat halálra gázolja
 Szerelmeiben nem találja meg a harmóniát, nem tud igazán felnőtt szerelmet élni
 Munkájából nem tud megélni,
1
 Nincs is igazán hosszan tartó civil, polgári foglalkozása
↓
Tehetetlenség, csalódik önmagában

Ezek a tényezők vezettek a költő korai, és többször megkísérelt öngyilkosságához.

Munkássága

a, 1922:- Szépség koldusa

 Nyugatos hatás (Kosztolányi, Juhász Gyula, Ady Endre)
 Szimbolizmus, impresszionizmus
 Juhász Gyula előszavával
 Biztos formakészséget tükröz
b, 1925: - Nem én kiáltok
 Avantgard hatás (Kassák Lajos)
 Szürrealizmus
 Expresszionizmus
 Futurizmus
 Még nem egészen mentes a Nyugat hatásától
 De már bátran él a szabad vers lehetőségeivel
c, 1929: Nincsen se apám se anyám
 Népköltészeti hatás
 Anarchista jellemzők
 Szegényember- versek (új téma)
d, 1931: Dönts a tőkét, ne siránkozz
 Szocialista, kommunista eszmék,
 ’45 után kommunista, proletár költőnek sajátítja ki a hatalom
 Korábban lázításért letartóztatják
 Később csalódik a pártban, kilép belőle
(nem biztosít az ember számára szabadságot)
e, 1932:- Külvárosi éj
 Új típusú tájlíra – külváros
 A táj és a lélek kölcsönhatása
 Szocialista eszmék
 Marxizmus
f, 1934: Medvetánc
 Válogatott költemények + új versek
g, 1936: Nagyon fáj
 A csalódott, halálra készülő költő utolsó kötete.
A társadalmi és a személyes lét válságának megjelenése József Attila
költészetében
- József Attila a fent említett traumákat nem tudta feldolgozni, s egész életében az anya-
illetve a szeretethiány ellen küzdött- hiába.
- Ezek műveire is hatást gyakoroltak.
- A tudattalan tudatosítása, az elfeledett emlékek visszaidézése képezik ennek a költészetnek
az alapját.
„Eleinte sokat sírtam az analízisben, mikor lassan jöttek az emlékek... - vallott erről Vágó
Mártának - Akkor a részletek elmosódottak voltak - mondta elgondolkozva -, nem voltak
képeim - megrázta a fejét, a szemét kimeresztette: - Nem is tudom, hogy írtam volna tovább,
mi lett volna akkor?”
- József Attila lírája összefoglalja és kifejezi a két világ- háború közötti magyar viszonyok
minden problémáját, a magyar nép minden érzését és gondolatát, a magyar munkásosztály
2
 szemével látja, fogja egybe és jeleníti meg a világot.
- Az induló fiatal költő Adyhoz és Juhász Gyulához kapcsolódik; de sajátja már a Makón
megfigyelt tájak, emberek reális, pontos, tömör ábrázolása; s ott ég ezekbe az
otthontalanság, a kivertség fájdalma, a változni akarás.

Társadalmi lét válsága

Társadalmi traumái
 fasizálódó Európa
 a rend és a szabadság hiánya
 a véletlenszerűség uralma
 a létben felismert otthontalanság
 reménytelenség
 fenyegetettség
 a gazdasági világválság okozta: -szegénység
-munkanélküliség,
-földek elvesztése

Ezek még inkább kilátástalanságot, tehetetlenséget okoztak az amúgy is elkeseredett költőnek.

Erre a problémára mutat rá számos versében, különböző költői eszközökkel.

Nem én kiáltok (1924)

 Nem a saját, hanem a társadalmi lét válságaira világít rá, merész asszociációkra épülő költői
képekkel.
 A címadó vers alapképe a „megőrült a sátán” kezdés, amely János evangelista Jelenések könyvének
apokalipszisára vezethető vissza
 Bár a mű önmagában nem apokaliptikus- a kiérződő fenyegetettség mégis a világvégevárást idézi.
 „a föl d dübörög” valami feltartóztathatatlan elemi erejű változás közeledtét jelzi, de azt nem
tudhatjuk, hogy ezek a változások lehetőségeket, vagy veszteségeket hoznak.
 Szerkezet:
o Keretes szerkezetű
o 1-2.sor: figyelmeztetés
Jelentős a fokozás, mint költői eszköz
 2x vigyázz
 az E/2, mint általános alany használata, melynek segítségével a közelgő
veszélyt mindenkinek jelzi.
Végletek megjelenítése - méret elmosódása: pici, hatalmas.
o 3-9.sor: menekülés a közelgő vihar elől: lehetséges magatartás
 Igék: Lapulj, Simulj, Rejtőzz, Szivárogj, Rejtsd el
 Felszólító mód E/2, általános alany ( mindenkihez szól)
o 10-13.sor: követendő magatartás
o 14-18.sor: felkiáltás, fohász, megismétli az 1. sort

 A vers stílusát tekintve expresszionista mű:

o Igék nagy száma- dinamizmus
o Felszólítások- érzelem kifejezés
o Kifejező képek
o Szabadvers (kötetlen versforma, kötetlen szótagszám,
szabálytalan ritmus, szabad rímhasználat)

Holt vidék (1932)

 Társadalmi lét válságát fejezi ki
 Téma: tájleírás → társadalombírálat
3
  A megújult tájlíra egyik része, és az éjszaka- versek előképe.
 A költő merített a korábbi népköltészeti hagyományokból, ennek megírásánál
 Cím: - Társadalmi viszonyok sivárságára utal
Egy olyan vidékről ír, ahol valaha élet volt, de most elhagyott, csöndes,
mozdulatlan
- Szimbolizálhatja önmagát is egy periferiális léthelyzet szimbóluma
 Erre a műre hatással volt Ady Alföld ábrázolása- negatívvá változtatja a hangulatot
 Alapélménye: a téli Alföld (Szabadszállás).
 Nem hagyományos tájvers (pl. Petõfi A puszta, télen),hiszen nem jelenik meg benne a költő.
 Avantgarde benyomás, impresszionista. (külvilágról).
 Ezen a „holt vidéken” minden mozdulatlan.
 A vers menete: tópart- az emberi világ- tanya- szoba (végül összegző kép.)
o Csak az ember nyoma látszik (1-4 vsz)
o Kiderül, hogy az emberi világ képei sem szépek,egy tanya bemutatása
(5-7.vsz)
o 8.vsz: logikai kapcsolat az előzőekkel, nem a leírás része
A nyomorúság magyarázatát adja: uraság
Szigorú társadalombírálat (uraság  paraszt)
 Az egyhangú közönyösségre, csendességre utaló szavak kellemetlen hangzásúvá teszik a verset (pl.:
ropog, kotyog, zörgő, csattogó, nyikorog, durrog).
 A táj megszemélyesítése is a világ embertelenségére utal.
 A szabályos, hangsúlyos verselésű, négysoros, páros rímű szakaszokhoz még egy rövidke sor
csatlakozik – rímtelenül, s ez is még zaklatottabbá teszi a művet.
 Alliterációk használata.

Külvárosi éj (1932)
 A nagy éjszaka-versek közé tartozik (Téli éjszaka, Eszmélet, Elégia)
 Az éjszaka szimbolikus jelentésű
o Történelmi korszakot fejez ki
o A dolgozó osztályok helyzetét fejezi ki
o Az emberi lét feltételrendszerét
o Az este a gondolkodás, a tisztánlátás időszaka
o A jelentések mögött tisztábban rajzolódik ki a lényeg
o Az őrzés, a virrasztás ideje
 Keletkezés:
o Az 1932-es kötet címadó verse.
o 1932: gazdasági világválság => szegényedés, elégedetlenség, tömegmozgalmak, kivándorlási
hullám.
 Cím: A külvárosi jelző periférikus, elhagyatott, nem egy megszokott éjszaka
 Szerkezet:
o Tökéletesen megszerkesztett vers
o A spirális versszerkezet tökéletesen megfelelő formája, kifejezése a dialektikus gondolkodásnak.
o 1-2.vsz: látvány: alkonyat
∙ Külvárosi éj is lassú, tűnődő sorokkal indul -
pontos helymegjelöléssel
∙ A munkások lakását jeleníti meg (konyha), ezt a világot ö belülről
ismeri.
∙ A költő részt vevő tanúja a látványnak. A külváros az ő világa, ő
jeleníti meg először
∙ A második versszak nyitása: "Csönd" - egyszerre ad hírt a
csöndességről és teremt csendet.
∙ Megszemélyesítés – súroló kefe – de nem lesz emberibb (groteszk)
o 3-6.vsz: látomás: a külvárosi táj
4
 ∙ A táj elemeinek bemutatása(gyár, temető, kripta)
∙ A konkrét képek kitágításával jön létre.
∙ A megszemélyesített maga az éj.
∙ A következő három szakasz egy terepszemle.
∙ A csönd szó itt már más jelentésű: Gömbös- féle Magyarország
∙ Csönd - a társadalom eredménye, az emberek céltalanok
o 7.vsz: Vonatfütty: áttöri a csendet, hangulatváltás, kettéválasztja a költeményt
o 8-10. vsz: látvány
∙ A külváros alakjainak számbavétele: rendőr, munkás,
elvtárs, napszámos, korcsmáros
∙ Egy félelemmel teli sivár élet tárul elénk.
∙ Élhetetlen világ, ezeknek az embereknek mégis itt kell élni.
o 11-14.vsz: látomás: kitágul a perspektíva, távolodunk a konkrét képektől
Kozmikussá tágítja a pusztulást
o 15. vsz: ódai hangon fordul a külvárosi éjhez, fohászkodik
o 16.vsz: A pátosz lecsendesül, sorsközösséget vállal az itt élőkkel

Levegőt! (1935)

 Társadalmi válság kifejezése

 A fasiszta diktatúra ellen írta
 Téma: a fasizmusról ad jellemrajzot
 Külváros: fenyegetettség: külváros, elhagyatott, este, ősz, homály, hangok, fények, bokrok
 Megfogalmazza, hogy számára az egyetlen elfogadható dolog a rend és a szabadság
 Szerkezet:
o 1-3. vsz: vershelyzet, tipikus kezdés- önmagát a tájba helyezi, látvány
o 4-8.vsz: gondolati rész: a diktatúra természetrajza
(a rend külső kényszer, nem belső igény)
Erkölcsileg, értékrendileg kifordított világ.
o 9.vsz: verszárlat, következtetés
Megfogalmazza, milyen rendet szeretne: belső rendet, ami nem külső kényszer, hanem
belülről fakad, melynek a szabadság a feltétele

Eszmélet (1934)

 Kilátástalannak tűnő élethelyzetben született a vers

(szakít Szántó Judittal, Gömbös kísérletet tett a fasiszta diktatúra megvalósítására)
 A vers az eddigi eredményeket összegzi és a folytatásokat is jelzi.
 A magányban az emberi lét legfontosabb kérdéseit veti fel: van-e értelme az életnek, a világnak.
 A vizsgálódás eredménye lesújtó "ami van, széthull darabokra... , a múlt meghasadt ".
 A világ a lét egzisztenciális börtöne.
 A költemény szenvedést, szorongást fejez ki, a lírai én tele van belső feszültséggel, nyugtalansággal,
feloldhatatlan ellentétekkel.
 A külső és a belső világ, a tudat és az öntudatlanság, az értelem és az érzelem pólusai között, keresi a
biztos fogódzókat.
 A versben a valóság, a jelen az elmélkedések és a reflekciók váltogatják egymást.
 Amikor általánosít és szentenciákat mond ki E/3. személyben a vallomásos emlékeit idéző részben E/1.
személyben ír.
 A költemény külső formájában Villon Nagy Testamentumát követi (1461).
 A nyolcsoros szakaszokban 5-ös és 5 1/2-es jambikus sorok váltják egymást, rímképlete: ABABBA. A
verselés bimetrikus, kettős ritmusú.

A Dunánál (1936)
5
  Programadó vers
 Keletkezés: a Szép Szó különszámához írta megrendelésre
 Műfaja: ódai hangvételű, filozófiai- gondolati költemény is
 Szerkezet: 3 egység
1. egység: alaphelyzet: tipikus kezdés, belehelyezi magát a tájba:egy adott
pontról szemlélődik a lírai én

látomás
o A külső látvány egy belső emlékező, tűnődő folyamat elindítója:
A messziről, múltból eredő folyó mindennek a tudója, látványa most felidézi a „tarka mult”- at.
o A Duna látványa→ ahogyan az anya gyermekét, úgy ringatja a Duna a lírai ént. A látványt
hasonló mondatok sora magyarázza, a külső és belső történés fokozatosan egyesül. A hullám és
a történelem a költő belső világában eggyé válnak.
o Így a Duna egyfajta filozofikus tartalmat nyer:
 Közép- Európa folyója
 A közös történelem tanúja
 Alkalmas az állandóság↔változás dialektikájának érzékeltetése
 változás↔önazonosság
 A Duna „az idő árja” „mult, jelen, s jövendő”

2. egység: Elvont, filozofikus okfejtésre

o A jelen embere önmagába olvasztja ősei tapasztalatát, az ő küzdelmeik a jelen
emberének erőfeszítéseiben nyerik le értelmüket.
o Itt jelenik meg az ellentétek egysége:
Százezer éve↔hirtelen
Pillanat↔idő egysége
Látom↔ nem láttam
Öltek↔ öleltek
Enyém a múlt↔övék a jelen
o Az egyén materialista módón felfogott halhatatlansága fogalmazódott meg benne.
o Egyéni léte az „idő árján” parányi, de a sok ember „százezer” parányi adja az egészet. (cseppben
a tenger)

3. egység: ünnepélyes, emelkedett hangnem

o A költő levonja a tanulságot a múltból és a jelenből a jövő számára.
o A személyes múltból indul („Anyám kún volt”), majd a lírai ént kitágítja a teljes emberiségre.
„A világ vagyok- minden, ami volt, van:
A sok nemzedék, mely egymásra tör.”
o A múlt ellentétektől szabadult:
győzelem↔vereség
béke↔háború
ölelés↔ölés
o Ezekkel arra akar rávilágítani, hogy időszerű a megbékélés, a belátás.
(„... adósa/ szelíd jövővel- mai magyarok!”)
o Az utolsó versszakban adja meg a helyes, elfogadható magatartás:
„Rendezni végre közös dolgainkat,
ez a mi munkánk, és nem kevés.”

Tiszta szívvel (1925)

6
  Társadalmi válság hatására íródott, de már felfedezhetünk néhány személyes problémát is
 Megjelenés: ○ A Szeged c. lapban jelent meg 1925-ben
○ Nincsen apám se anyám c. kötet-1929
 Ez a vers avatja igazi költővé.
 A mű hatása: erkölcstelenséggel, nihilizmussal vádolják,e verse miatt eltanácsolják a szegedi
egyetemről (Horger Antal)
 Téma:
o A lírai én léthelyzete: árva, társtalan, nincstelen, a napi létfenntartás is gond számára,
rendszeresen éhezik. Nem csupán magánvallomás:
o Ebben a műben a háború utáni fiatal nemzedék sorsát ábrázolja, így hangulata tiltakozó,
anarchista. Fontos a lázadás és a tagadás.
 Szereplíra: a lázadó, csavargó Villon - féle betyár társadalmon kívüli szegénylegény szerepe
 Szerkezet: 4 vsz → 16 sor
o 1-6.sor: jelen
 A léthelyzetét mutatja be, leltárba vesz mindent, ami nincs neki
Érzelmi hiány: apa, anya, csók, szerető.
Tudati hiány: isten, haza.
Biológiai lét veszélye: éhezés
 Ismétlések nagy számú alkalmazása:
o tagadószó (se)-9x
o tagadó létige (nincs)- 1x
o tagadott ige- 1x
○ 7-12.sor: feltételes jövő
 Reagál erre a helyzetre: megoldás: „Húsz esztendőm hatalom/ Húsz esztendőm
eladom”
 Kinek? – Ördögnek
 Miért? - Betörök, ölök, mindezt „Tiszta szívvel”→ a társadalom a felelős
○ 13-16.sor: feltételes jövő, fenyegető hangsúlyú figyelmeztetés
 Következtetés:a bűnös társadalom megbünteti a lázadót, de az még halála után is
lázad, tiltakozik, s nyomon követi a társadalom helyzetét.
 A vers lírai hőse tisztaságának teljes tudatában helyezi önmagát kívül a hazug
társadalmon, semmibe véve annak törvényeit.

 Ritmusa:
○ Ütemhangsúlyos verselés
○ Nyelvi, értelmi és ritmikai nyomatékok egybeesnek
→ Erősíti a vers hangsúlyosságát, félig népies és félig groteszk hangon.

Személyes lét válsága

Anya-versek

- József Attila édesanyja 1919 Karácsonyán hunyt el, akkor, amikor Attila még csak 14 éves volt.
- Emiatt élete végéig az anyahiánnyal küzdött

Anyám a mosásban
 Felnőttként próbálta feldolgozni, amit gyerekként nem tudott
 Úgy érzi, ez késlelteti felnőtté válását
 Különböző, szélsőséges érzelmek anyja iránt:
7
  Szeretet
 Szánalom (szánja anyját az öröm nélküli, sivár élete miatt)
 Tisztelet (felmagasztosítja anyját
 Verszárlat: úgy rajzolja meg anyját, ahogy szerette volna látni (fiatalnak, vonzónak)
 Fájdalom: kettőjük viszonya csak feltételes módban jelenik meg

Anyám
 Kevésbé érződik a fájdalom és a tisztelet
 Marxista ideológiába ágyazza be anyja alakját
 Nem olyan hiteles, mint az előző

Mama (1934)
 A Mama egyike József Attila azon kései verseinek, melyeket olvasva a kortársak megdöbbenve
tapasztalták, hogy alkotójuk túlságosan sokat visz át önmagából a költeményeibe.
 Az a benyomás alakult ki értő olvasóiban, hogy művei tökélyének ára a sebek feltépése, a kietlen
viaskodás a múlt kísérteteivel, olyan dolgok tudatosítása, amelyeknek talán jobb lett volna a feledés
homályában maradniuk.
 A pszichoanalízis során tudatosuló gyermekkori traumák elementáris erővel hatottak József Attilára,
sokszor friss sérelmeire is azzal reagált, hogy indulatát a gyermekkori sérelmekre vezette át: „Ilyenkor
nem arról beszélt - írja a költő élettársa, Szántó Judit -, hogy a párt, vagy a barátok, vagy egy versnek a
le nem közlése fáj neki, csak a mama.”
 Ebben a versben visszazuhan önnön gyermekségébe, beismerve: már egy hete csak a mamára g ondol...
 A Mama síron túli engesztelő vers a halott anya ellen elkövetett vétségért.
 A versben három személy szerepel: a jelenbeli én, a gyermek-én és a Mama.
o A jelenbeli én látszólag csupán kommentál, valójában ő is részese az én és a Mama közti
ellentétnek.
o A versben együtt, egymást áthatva van jelen a vád, a megbánás és az elérzékenyülés retorikája.
o A kompozíció súlypontját az utolsó strófa első sorai jelentik: Nem nyafognék, de most már késő,
/ most látom, milyen óriás ő -”. Felnagyítja anyja alakját
o Az édesanya felmagasztalását, mennybemenetelét (a vers egyik 1936-os publikációjának ez is
volt a címe: Mennybemenetel.)

Kései sirató (1935)

 A legszenvedélyesebb anya-vers: csalódottságát, fájdalmát tárja fel
 Műfaja: rapszódia
 Téma:számon kéri az édesanyjától, hogy miért halt meg, s hagyta ott őt?
Egész végig dühösen, felháborodva szól a már csak elméjében létező anyjához, s örülne annak, ha még
egyszer megverné, ha még egyszer rákiabálna, de – mint ahogy ezt már a cím is jelzi- már késő.
 Gyermeki féltékenységet érez: a megszemélyesített halálra féltékeny
 A vers hangulata nagyon szubjektív, nagyon mély.

Az utolsó évek költészete

Történelmi helyzet
- Fasizmus előretörése
- A szocializmusnak egyre szűkül a perspektívája, nincs távlata a sztálini torzulások miatt
- Mérhetetlen szegénység az országban
A költő egyéni léthelyzete
- A Szép Szó szerkesztője (végre munkája van+publikálási lehetőség)
- Kiújul gyermekkori betegsége (skizofréniának vélik, de depresszió)
- Gyakori analízis → a freudi gondolatok hatnak kötészetére
A verselés, mint menedék
8
 - Rengeteget ír, ez pályájának leggazdagabb szakasza
- Kettősség: magánéletében nem érzi jól magát, de gondolati költészete
kiteljesedik
- Megváltozik a költői módszer: klasszicizálódás, letisztulás figyelhető meg, a
forma fegyelmezettebb, zártabb, tömörebb
- Témái: ∙ szerelem (Edit, Flóra)
∙ közélet (A Dunánál, Levegőt!, Hazám)
∙ tragikus önsors (Tudod, hogy nincs bocsánat)
Költészetének legfontosabb motívuma
- Bűn és bűnhődés
∙ Nem tudja, hogy mi a bűne: a bűntelen ember bűnösségének érzése
járja át (A bűn -1935)
∙ Valami nagy bűne lehet, ha a sors így bünteti
∙ Úgy érzi, maga is felelős ebben, hiszen elmulasztotta az élet adta
lehetőségeit, nem tudta adottságait kihasználni
- Hangot kap a gyermekként létezés állapota (Gyermekké tettél)
- A felnőtt azt kívánja, hogy gyermekként szeressék → ez az állapot kínzó,
szégyenletes számára, meg akarja szüntetni (tudja, hogy felnőtté kellene válnia,
de nem tud)
- A semmi élménye
∙ A rend és a szabadság hiánya
∙ A véletlenszerűség uralma a világban
∙ A létben felismert otthontalanság, reménytelenség
∙ Szembesül a halállal


Számvető versek (tragikus önsors)

∙ önmegvalósítás
∙ saját állapotának megfogalmazása
∙ az emberi lét általános állapota
∙ megismerhető-e a világ?
∙ szorongásai, félelmei
∙ vágyai, reményei
∙ vágyakozás a teljes élet után
∙ a megfelelő emberi, erkölcsi magatartás kialakítása

Tudod, hogy nincs bocsánat (1937)

 Keletkezés: utolsó hónapokban

 Verstípus: önmegszólító: drámai dialógus, melyben csak az egyik felet hallhatjuk, de a ki nem mondott
fele is jelen van (rejtve)
Párbeszéd a lelkiismerete és elrontott énje között
 Téma: végső létösszegzés: az életben nincsen számára vállalható szerep, csak a halál
 Központi motívum: bűn
„Tudod, hogy nincs bocsánat” → bűnt lehet megbocsátani, de amit ő tett, az megbocsáthatatlan: az
elvesztegetett élet
○ Az igazi férfiszerepeket nem tudta vállalni
○ Nem tudta személyiségét megmutatni
 Szerkezet:
o 1-2.vsz: alapmondat: „Légy, ami lennél: férfi.”
(legalább most legyen az, tudjon meghalni)
o 3-4.vsz: Felszólítások, tiltások (emberi, erkölcsi)
o 5-7.vsz: Felsorolja azokat a szerepeket, helyzeteket, amiket élete során
eljátszott-sikertelenül
Hamis szerepek voltak, egyikben sem tudott megnyilvánulni valódi
Személyisége.
9
 ○ 8. vsz.: „Most hát…”
Következtetés levonása
○ 9.vsz.: Felvet egy alternatívát: „remélj, hinnél, bíznál”
Ennek feltétele: „vess el minden elvet”
Ez azonban elfogadhatatlan, nem süllyedhet az ösztönlény szintjére
Bűnös: elmulasztotta kiteljesíteni személyiségét

Utolsó vershármas

Karóval jöttél… (1937. november)

 Verstípus: önmegszólító és számvető

 Gyermekkori hangvétel (képi világa, szókincse)
 Cím: eleve rossz szándékkal jöttél
 Szerkezet: ○ 1-2. vsz
∙ Metafora: karóvirág
Karó: sivárság, értékhiány, szúró, védő fegyver is → ellenséges
alapállás a világgal szemben
Virág: születésre utal
○ 2. vsz.-tól
∙ Számonkérés
∙ Olyan világban élt, mely csak álomvilág volt, nem tudta
megvalósítani terveit
∙ Túl sokat akart, sem máson, sem magán nem tudott segíteni
Nagy dolgokra vágyott, nagy dolgokat akart véghez vinni, de mind
elmaradt.
„aranyat ígértél”
„tejfoggal kőbe (…) haraptál
„feleseltél a másvilággal” – öngyilkossági kísérlet
„Hét Torony” - a menekülést lehetetlenné tévő világba, egy belső
börtönbe a „Hét Torony”-ba volt zárva.
∙ Mindig többet akart, mint amit lehetőségei engedtek.
∙ Vallomást tesz arról is, hogy nem tudott kapcsolatokat kiépíteni sem
szerelemivel, sem a társadalommal, így a világ idegen számára.
∙ Mindössze a léthez szükséges dolgok vannak meg számára. –„kés,
kenyér”.
∙ Valamint a „puha párna”, mely már a közelgő halált sejteti.
 A mű alapkérdése az, hogy az ember (vagyis ő), hogyan tudott élni az élet nyújtotta lehetőségekkel
 Rájön - miután elemzi magatartását-, hogy ő az oka annak, hogy zátonyra futott az élete.
 Bár ő eleve „karóval jött, nem virággal”, s bármennyire sietett, mégis elmaradt
 Tehát próbált megfelelni, de nem tudott.
Nem feltétlenül bűnös. A keserű önvád lassan a világgal szembeni váddá alakul
 Lehetséges magatartás: lemondás, megelégedés a mindennapi lét vegetációjával

Talán eltűnök hirtelen… (1937)

 Téma: számonkérés, számvetés

 Magát hibáztatja azért, amivé vált, s úgy érzi, eltűnhet úgy, hogy semmi ne maradjon utána. Életét
elpazaroltnak érzi
 Időviszonyok: múlt (mit tett rosszul) – jelen (mi a múlt következménye)
 Első sor:”eltűnök”: jelen idejű, de jövőre vonatkozó ige
 Szerkezet:
o 1. vsz. – tételmondat

10
 o 2. vsz. –tól: 1-2.sor: múlt, tett
3-4.sor: jelen, következmény
o 1., 5. vsz: keret: „erdő”
o Túl kicsi volt még ahhoz, hogy anya, és apa nélkül maradjon, nem tudta még akkor felfogni, mik
történnek vele. Úgy érezte, hogy abban a „zöld vadonban”, melybe beleképzeli magát mindig
lesz valami kis remény, hogy egyszer jó lesz.
o De rájött, halála előtt nem sokkal, hogy tévedett, s most már „könnyezve hallgatom, / a száraz
ágak hogy zörögnek.” Minden reménye elveszett, tudja, hogy már soha nem lehet igazán boldog.

Íme hát megleltem hazámat… (1937)

 Téma: számvető vers

 Haza: a meglelt haza, nem más, mint a föld, mely testét fogja befogadni halála után. Leírja, hogy
egyetlen szerelmében sem találta azt a lelki békét, és harmóniát, amit keresett. Úgy érzi a bolondját
járatták vele, s az előző vershez hasonlóan itt is megemlíti, hogy lehet, hogy már a halála is hasztalan, és
lehet, hogy úgy fog eltűnni, hogy senki nem fogja észre venni.(egy költő számára ez a legmegalázóbb)
 Életrajzi utalásokat találhatunk a műben: háború, egyedüllét
 A vers zárlataként megtudhatjuk, hogy legszebb évszaknak a telet tartja, ami már nem is az elmúlást,
hanem a „kipusztult”, sivár, hideg létet szimbolizálja.
 Nem úgy érzi, hogy meg fog halni, hanem úgy, hogy már rég halott. Nem lát célt már az életében
 A vers utolsó versszaka lemondás, beletörődés sanyarú sorsába, de másoknak boldogságot remél, ha
már ő nem kaphatta meg.

Szerelmes-versek

Gyermekké tettél

 Dr. Gyömrői Editnek, pszichoanalitikusának szánta

o Viszonzatlan szerelem
o J.A. is csak biztonságot keresett benne az anyahiánya, szeretethiánya miatt
 Téma: szeretet, szerelem utáni vágyódás
 Verstípus: szólító vers
 Műfaja: nehezen meghatározható, vannak benne ódai, elégikus elemek is
 Szerkezet:
o 1-2.vsz: E/1
∙ Önmagáról beszél a költő
∙ Szüksége van kedvesére, nem tud létezni nélküle
∙ Kényszert kifejező igék vannak benne
○ 3-4.vsz: E/2
∙ Megszólítja kedvesét
∙ Arra vágyik, hogy gondoskodjanak róla
∙ Felszólító módú igékkel fejezi ki kívánságait
○ 5-6.vsz: E/1
∙ Leírja, hogy eddig tehetetlen, céltalan élete volt
∙ De segített neki abban, hogy megszeresse önmagát
∙ A vers végén: szerelmi vallomás
o Egyetlen nő van számára, aki nagyon szereti őt, és lelki megnyugvást ad neki az 1937-ben
megismert Kozmutza Flóra. (De túl későn ismerték meg egymást.)

11