Balassi Bálint élete (1554-1594)

A magyar reneszánsz legnagyobb költője - ő már magyar nyelven írta verseit.

Zólyom várában (Felvidék) született főúri családban.
Édesapja: Balassi János, aki a Felvidék főkapitánya volt.
A család udvari lelkésze Bornemisza Péter volt, ő volt Balassit nevelője is.
Balassi nagy műveltséget szerzett (9 nyelven beszélt)
Élete rendkívül gazdag volt kalandokban, fordulatokban.
Életének sorsdöntő eseménye volt, amikor édesapját hűtlenségi perbe fogták, és így a családnak
Lengyelországba kellett menekülnie.
Miután atyja tisztázta magát, meg akarta nyerni az udvar kegyeit, ezért fiát a Báthory István (erdélyi
fejedelem) elleni hadjáratba küldte.
Balassi Báthory fogságába esett, de a fejedelem udvarában kitűnő fogadtatásban részesült, a foglyot
barátként kezelték.
Majd Báthory lengyel király lett, és Balassi vele ment Lengyelországba.
Apja halálhírére kénytelen volt hazatérni, majd rokonai kiforgatták a vagyonából.
A női szépség csábításainak sohasem tudott ellenállni.
- Losonczy Anna - Júlia (az egri főkapitány felesége) - 1578-ban ismerte meg,
évekig
tartott közöttük a szerelmi viszony; verseiben Júliának nevezte őt.
- 1584-ben feleségül vette Dobó Krisztinát (unokatestvére), ezzel kívánta zilált anyagi
ügyeit rendezni.
Ez egy érdekházasság volt
Hozományként elfoglalta a sárospataki várat, ezzel viszont a vérfertőzés és a
felségsértés vádját vonta magára.
- Losonczy Anna férje meghalt, de a nő a könnyelmű költőt, Balassit most már
elutasítja.
- Ezután lengyelországi bujdosásra határozta el magát a költő, itt ismerte meg
Wesselényiné Szárkándi Annát, őt verseiben Céliának nevezte.
Majd a török elleni 15 éves háborúba kapcsolódott és Esztergom ostromakor súlyos sebet kapott
(mindkét combja megsérült) és belehalt sérüléseibe.

Balassi Bálint költészete

Balassi verseit 3 nagy csoportba sorolhatjuk:

- szerelmi líra , szerelmes versek
- vitézi versek
- istenes versek
 Balassi Bálint szerelmi költészete

B. a legnagyobbat a szerelmi líra terén alkotta

Ő a szerelmet az emberi élet egyik legnagyobb értékének tekinti.

Júlia-versek
-Balassi szerelmes versein érezhető Petrarca hatása (az őszinte, tiszta szerelem, az
elérhetetlen nő)
- B. szerelmes verseiben Losonczy Annát nevezte Júliának
- Ezek a költemények nem hozták meg a várt szerelmi diadalt, pedig már Losonczy Anna
özveggyé lett
- B. nagy költői tudatossággal versciklussá, úgynevezett magyar „Daloskönyvvé”
szervezte verseit
- Júlia az élet értelmének egyetlen jelképévé válik
„Ez világ sem kell már nékem, a
nálad nélkül szép szerelmem, a
Ki állasz most én mellettem a
egészséggel, édes lelkem.” a

Hogy Júliára talála, így köszöne neki…

Ezt a költeményt Losonczy Annának írta, őt nevezi verseiben Júliának.

A cím alatt egy nótajelzés található, ez mutatja, hogy dallamra készült.
A vers azt a jelenetet ábrázolja, amikor a költő összetalálkozik régi szerelmével. Hódolattal köszönti,
megvallja rajongó érzéseit, de Júlia közömbösen, gúnyosan és elutasítóan viselkedik vele szemben.
1. vsz.: egy boldog felkiáltással kezdődik, itt megjelenik a költő értékrendje:.
Júlia nélkül értéktelen, értelmetlen a világ.
Ezután következik a köszönés: „egészséggel” Ez tehát nem Júlia egészségi állapotára utal,
hanem a XVI-XVII. században szokásos üdvözlési forma.
2-4. vsz.: metaforákkal érzékelteti a költő érzelmeit
Metaforaként jelennek meg:
- a lelki élet értékei : vidámság, kévánság, boldogság
- a reneszánsz főúri világ mozzanatai: palota, rózsa, viola
- a női test szépségei: „szemüldek fekete széne”
- egyéb értékek is megjelennek: nap fénye, szem fénye, élet reménye
- A virágmetaforák a közhiedelemmel ellentétben nem a népköltészetből kerültek Balassi
verseibe, hanem éppen fordított a hatás: B. hatására terjedtek el a népköltészetben.
1. vsz.: ez összefoglalása az előző négynek, itt található egy fokozásos halmozás,: „ szivem ,lelkem,
szerelmem”.
A középkori himnuszokra emlékeztet az „idvez légy” kifejezés - ez jól mutatja, hogy
istennőnek tekinti Júliát.
2. vsz.: megjelenik egy lovagi gesztus: „Térdet fejet neki hajték”. Azt a helyzetet rögzíti ez a rész,
amikor Júlia fölényesen mosolyog az előtte hódoló szerelmes költőn.
Verselése: ütemhangsúlyos
Rímképlete: aaaa = bokorrím - Ugyanis a hosszabb sorokat belső rímek két rövidebbre bontják.
 Kiben az kesergő Céliárul ír
A Célia-versek sorába tartozik, tehát ihletője: Szárkándi Anna.
A Célia-versek rövidebbek, mint a Júlia-versek, de ezek az alkotások jobban meg vannak szerkesztve.
Balassi abban a helyzetben ábrázolja Céliát, amikor az szomorú, épp gyászol, mert az öccsét elvesztette.
A vers hasonlatokra épül.
A vers szerkezete szimmetrikus, mert az első és a harmadik versszak a nő fájdalmára vonatkozik, míg a
másodikban inkább az asszony szépsége jelenik meg.
1. vsz.: egy fülemiléhez hasonlítja Céliát a költő, akinek a fiókáját elszedte egy pásztor.
2. vsz.: egy félbe metszett liliomszálhoz hasonlítja a nőt, melynek a virága le van hajolva.
Könnyeit pedig gyöngyszemekhez és a tavasz harmatjához hasonlítja.
3. vsz.: a költő a harmatos, piros rózsához hasonlítja a nő szépségét.

A vers azt fejezi ki, hogy a bánat nem csúfítja el Céliát, hanem még szebbé teszi.
Verselése: ütemhangsúlyos.
A vers Balassi-strófákból áll=9 sorból álló strófaszerkezet.
A belső rímek a hosszú sorokat 6 6 7 szótagos sorokra tagolják.
Rímképlete: a a b c c b d d b
„Mely keservesen kiált a
fülemile fiát a
hogyha elszedi pásztor b
Röpes idestova c
kesereg csattogva c
bánattal szegény akkor b
Oly keservesképpen d
Celia s oly szépen d
sírt öccse halálakor.” b

Vitézi énekek

Egy katonaének

Balassi maga is végvári vitézként harcolt a török ellen, így nagyon jól ismerte ezt az életformát.
A reneszánsz korában csak a magyar költészetben található meg a vitézi élet.
Ezek a versek olyan harcokról szólnak, amelyeket a hazáért és a kereszténységért vívnak.
A cím alatt nótajelzés található, tehát Balassi ezt a versét is dallamra írta.
„Hárompillérű” verskompozíció ez az alkotás. (Pillérek: 1. vsz., 5. vsz., 9. vsz.)→
Ezek a strófák tartalmazzák a fő mondanivalót.
1. vsz.: első pillér
Egy kérdéssel indul, amely a választ is magában rejti: a vitézi életnél nincs szebb dolog e
világon.
A természet tele van értékkel, amit az embernek tud adni: jó illat, madárdal, harmat.
2-4. vsz.: mozgalmas képek jelennek meg ebben a részben: „öl, fog, vitézkedik”
A végvári élet veszélyes, de szép: harci kedv, éjszakai ütközet, a csata elmúltával a pihenés.
5.vsz.: a vers második pillére - szimmetriatengely
 Ez tartalmazza az eszmei mondanivalót: a kornak a példaképei ezek a végvári vitézek.
Az emberség és a vitézség a két fontos tulajdonsága ezeknek a katonáknak.
Az emberség és a vitézség a 16. századi magyar humanista világnézet értékei.
Egy szép hasonlattal mutatja be a vitézeket: „Midőn mint jó sólymok…”
6-8. vsz.: a vitézi élet nehézségei kerülnek előtérbe: „éhség, szomjúság…” „véresen sebekben”
Egy érzékletes metaforával utal arra a költő, hogy a katonák sokszor el sincsenek temetve:
„Sok vad s madár gyomra gyakran koporsója vitézül holt testeknek.”
9. vsz.: a vers harmadik pillére
A költő egy felkiáltással zárja a verset, amely a vitézek hírnevét, örök dicsőségét zengi.
Az utolsó sorban pedig áldást és hadi szerencsét kíván a katonáknak.
Verselése: ütemhangsúlyos
A belső rímek által a sorok három egységre tagolódnak.
Rímképlete: a a b ccb ddb = Balassi – strófa

Balassi istenes versei

Nevelője Bornemisza Péter volt, aki beoltotta tanítványa lelkébe a tudásvágyat, a Biblia szeretetét, a hit
és erkölcs normáit.
Balassi vallásossága sajátos, mert számára a személyes Isten-kapcsolat volt fontos.
Istenes verseiben őszintén megvallja vétkeit és bűnei bocsánatáért esedezik.

Beteg lelkeknek való füves kertecske

Lengyelországban fordította ezt a művet, egy lutheránus pap könyvéből, szülei vigasztalására.
A mű fő gondolata: a keresztény ember számára a szenvedés nem Isten büntetése, hanem Krisztus
követésének egy módja.

Adj már csendességet

A nehéz sorsú költő Lengyelországban, a tenger partján írhatta legszebb istenes énekét, ezt a verset.
A földi boldogság lehetőségében végleg csalódott költő már csak a belső békét, a lélek csendjét
igyekszik elnyerni.

Szerkezete:
 1-2. vsz.: könyörgés
Ebben a részben lelki békességet kér Balassi az Istentől.
Ezt a részt felszólító módú igealakok jellemzik: „adj”, „ódd”, „őrizd”, „ne hadd”,
„ébreszd”
3-6. vsz.: érvelés
A költő hivatkozik Isten korábbi jóságára, irgalmára: „fiad halálával váltottál
meg”, „irgalmad nagysága”, „irgalmad végtelen”
De egy belső vita is fellelhető ebben a részben: a költőben ott van a kárhozattól való félelem:
„vétkem rútsága” „bűnöm éktelen”, de jelen van az örök üdvösségbe vetett hit is:
„irgalmad nagysága” „irgalmad végtelen”.
7-8. vsz,: könyörgés
A költő lelki nyugalomban szeretne meghalni.
Ebben a részben is a felszólító módú igealakok dominálnak: „nyisd fel” „add meg”
„áldjalak” imádjalak” „haljak meg”
Versforma:
A Balassi – strófa egy változata jelenik meg a versben. (2 sor helyett 6 sorba írható fel)
Rímképlete: aab ccb
Összegzés: a versben olyan ember szólal meg, aki sokat csalódott, tehetetlennek érzi magát és
Istenben keresi a megnyugvást.