Henrik Ibsen (1828-1906)

 norvég drámaíró, színházi rendező, költő

 „modern dráma” atyja
 modernizmus egyik színházi megalapozója
 darabjait sokan botrányosnak tartották
 munkái a külsőségek mögött rejlő valóságot vizsgálja, Mit rejt a látszat?
 Felfedező természete, kritikus szemlélete, az élet körülményeinek és erkölcsi problémáinak fürkészése számos
kortársát zavarba ejtette.
 A múlt és a jelen között milyen kapcsolat áll?
 Főbb művei: Nóra (Babaszoba)-1879, Vadkacsa-1884, Solness építőmester-1892
I. Élete, pályája:
 a színház, ahol dolgozott csődbement  pénz és állás nélkül marad
 27 évig külföldön él családjával (először Rómában, majd Néo.-ban, itt előbb lett sikeres, mint
hazájában
 1880-as évektől világsiker, számos díj és elismerés
 Pályája történelmi drámákkal indult, Brand (1866) és a Peer Gynt (1867)
 Az 1870-es évektől írt, a naturalizmushoz kötődő, szimbólumokkal átszőtt műveivel Ibsen a
modern dráma úttörői közé tartozik
 kiemelkedik a hagyományos társadalmi szerepeket, a férfi-nő viszonyt vizsgáló Babaszoba, A
vadkacsa
 A 19. század második felének művészete felfedezte az elfojtás témáját, azaz feltette a kérdést: mi
rejtőzik a látszólag erkölcsös, tiszta, pedáns és ízléses polgári élet felszíne alatt?
 Egy régi mondás szerint „minden jó családban van egy csontváz a szekrényben” – vagyis minden
családnak, még a legjobbnak is van titkolni valója. Ibsen érett műveiben kis túlzással nem történik
más, mint hogy ezek a csontvázak valahogyan előkerülnek a szekrényből, az elfojtások tehát felszínre
törnek.
II. Dráma
 dráma egy műnem
 Arisztotelész:
 Líra: ahol a költő közvetlenül beszél a befogadóhoz
 Epika: a szerző közvetlenül beszél a befogadóhoz a szereplői által
 Dráma: a drámaíró eltűnik az általa megalkotott alakokban
 dráma=görög dran (cselekedni)
 dialógusokra bontott
 színpadra szánt, fel lehet dolgozni
 drámai feszültség (a szereplőnek döntést kell hoznia  hatás az életre  körülötte lévőkére is)
 kiinduló pont: probléma  IDŐ  cselekvés (monológ)
 Drámamodellek:
 konfliktusos dráma
o két v. több ellentétes akarat
o akarat: egy-egy személy alakjában jelenik meg
o ellentétes akarat: jó ↔ rossz
o két ellentétes akarat nem érvényesülhet egyszerre
o  konfliktus köré épülő szituáció
o akaratérvényesítés  cél
o mű = ezekre irányuló cselekedetek bemutatása
 középpontos dráma
o egy középpont köré épül
o a mű általában a középponthoz való viszonyulást ábrázolja
o trsd.-i probléma ábrázolása, a problémához való viszonyulások megjelenítése
szereplők alakjaiban
o a drámai feszültség  különböző viszonyok bemutatása, azok módosulásai adják
  kétszintes dráma
o A drámai szituációt nem az alakok cselekvése vagy az alakok közti viszonyok
megváltoztatása hozza létre, hanem az ábrázolt világnézet.
o a drámában megjelenő szintek hatással vannak egymásra
o cél: különböző szintek bemutatása
o pl. Ember tragédiája

II. Ibsen-drámák jellegzetességei:

 Modern dráma megszületése
 drámamodellek keveredése
 Nincs tiszta modell, a különböző jellemzők keverednek
 Legnagyobb eltérés: konfliktusos dráma hősei nagyobb változást tudtak előidézni a trsd.-ra nézve
pozíció  egyéni szinten marad a modern drámában
 Ibsentől számítjuk a modern dráma születését
 Ibsen hősei: középréteg
III. Ibsen és a modern dráma:
 Dráma: dialógusokban kibontakozó jelen idejű interperszonális, azaz személyek közötti történés. 
NEM ÉRVÉNYES
 társadalomkritika
 az egyén életkérdései (szerepek a házasságban, öregség, álmok és realitás)
 probléma feltevésen van a hangsúly
 A tettek mögötti motiváció (Freud)
 jelen helyett múlt
 dialógus helyett monológ (a szereplők egymás mellett, párhuzamosan monologizálnak)
 Személyközi történés helyett elszigetelt magánvilágok
 cselekvés helyett cselekménytelenség
 dráma epikussá válása
 Ibsen drámái:
 köznapi regényszerű életanyag
 epikus tartalom
 feszültség
IV. Analitikus, szimbolista dráma
 Ibsen az 1870-es évek végétől alkalmazza
 (pl. Szophoklész – Oidipusz király)
 olyan drámatípus, amelyben a dialógusok a múlt eseményeit tárják fel; ez a folyamat hat a dráma jelen
idejű eseményeire
 analitikus jelentése:
a) Részeket vizsgáló módszer: az egészet felbontja kisebb részekre  mik az összefüggések?
 dráma!
b) Lélektani elemzéssel készült ábrázolás.
 fő törekvései:
 a MÚLT, régen történt események
 hosszú ÉLETFOLYAMATOK, ÉLETTÖRTÉNETEK
 jelen idejű, ELŐTTÜNK feltáruló dráma megjelenítése
 Múlt: döntés  tett idő Jelen: következmény (Minden szónak, hangsúlynak, gesztusnak
jelentősége van.)
 Arisztotelész: a cselekvést nem elbeszéli a dráma, hanem valóban cselekedtet jelen időben
 DE! az analitikus dráma: Nemcsak a jelenbeli cselekvés/történés lesz meghatározó, hanem a múltbáli
cselekmény/esemény is nagy hangsúlyt kap
 dialógusokból a múlt tárul fel  minél világosabb a múlt, annál nagyobb a feszültség
 emberi bűn, valamint ennek a következménynek a vizsgálata
 változás  az egyén szintjén, a tudatban (nem trsd.)
 A vadkacsa
 jelentős események nagy része már lezajlott
 Túlvagyunk Werle és Gina viszonyán, Gina és Hjalmar házasságán, az öreg Ekdal bukásán és börtönévein.
Ebből következik, hogy a dráma nem annyira az eseményekre, mint inkább azok hatására koncentrál.
 először csak sejtjük, mi történhetett
 oknyomozás izgalma  valóságra rádöbbenés, megrendülés
 „A cselekedeteinknek milyen következményei vannak?”
 vallás, világnézet, filozófia  különböző válaszok
 ebben az időben: polgári, realista drámák (Csehov, Ibsen) „drámaiatlan dráma” groteszk
® téma: átlagemberek világa
® nincsenek drámai jellemek
® realista, naturalista színház (kegyetlen valóság): nem hősök
® tipikus szituációk (mindenkit érdekel)
® a jelent vizsgálja – megfigyelés
® lélekrajzok
 Ibsen: meg van a realizmus, de megújította a polgári drámát  analitikus dráma
I. Szereplők:

Ekdal család Werle család

öreg Ekdal öreg Werle
Hjalmar – Gina Gregers
Hedvig Sörbyné
A MÚLTBAN
Relling ÉS A Graberg
Molvik JELENBEN? Pattersen

a) Jelen
Ekdal család
 Nagypapa: alkoholista, másolásból szerez pénz
o furcsa szokás: berendezi a padlást, mint egy erdőt: tyúkok és nyulak + egy vadkacsa
(=természet, romlatlanság képviselője, egyetlen vadállat)  néha felmegy és vadászik
o katonai egyenruha, de már nem is az
 Hjalmar: családfő, öreg Ekdal fia, fényképész
o találmányról beszél, de nem tudjuk mi az
o érdekes beszédmód, sok közhely, öntelt
o de megtört, szerencsétlen ember
 Gina: Hjalmar felesége
o mindent megtesz lányikért, Hedvigért
o nagyon kedves
o retusálja férje képeit, valójában férje helyett dolgozik  anyagi életet próbálja fenntartani
(szobákat ad ki)
 Hedvig: 14 éves lány
o szülei féltik
o nem tud iskolába járni, mert szembetegséggel küzd  meg fog vakulni
 Werle család
 öreg Werle
o nagyon gazdag: bányája, fatelepe van
o romlik a látása
 fia, Gregers
o most jött le a hegyről
o nincs jó viszonyban az apjával
 Sörbyné
o házvezetőnő
o kiderül: Werle mennyasszonya
b) Múlt
 kiderül: öreg Werlénél dolgozott Gina, házvezetőnőként  szerelmi kapcsolat
 Hedvig Werle gyermeke (szembetegség)
 Werle támogatja a családot
 Werle elmondja Gregersnek Sörbynét és át akarja adni vállalkozását
 de Gregers ezt nem akarja
 Gregers azért menekült el, mert apját okolja anyja haláláért
 nem tudta megbocsátani, amit apja Ginával tett
 Gregers: világmegváltó szerep  ő feladata, hogy napvilágra hozza az igazságot
 régen Hjalmar barátja volt (15 éve)
 úgy gondolja, ha Hjalmárt szembesíteni, hogy Hedvig nem tőle van  végre nem hazugság lenne,
mindenki boldog lenne
 nem mindegy, ki és mikor hozza felszínre az igazságot
II. Élethazugságok
 egy olyan eszme, amit az elme magáról alkot vagy megpróbál a külvilág felé képviselni
 pszichológiában: homlokzat, álarc
 öreg Ekdal:
 nem néz szembe alkoholizmusával
 a padlással nem tudja helyettesíteni a természetet
 a múltban Werlével üzlettársak voltak, de Werle cserben hagyta és Ekdal börtönbe került
 =élethazugság: ő még mindig katona; gazdag, szabad ember
 Hjalmar:
 fotózás, találmány, ő tartja el családját = élethazugság
 Gina
 jó feleség, jó anya
 de a múltat nem vall be még magának se
 Hedvig
 egyetlen, akinek nincs élethazugsága
 naiv, ártatlan, fiatal lány
 komoly gondolatai vannak  ő lesz az áldozat
 Gregers
 világmegváltó szerep
III. Szerkezet:
 5 felvonás
 klasszikus drámai elemek
 már a legelső felvonásban eldőlt minden, az olvasó/néző erre csak később jön rá
 nincs katarzis
 tragikomédia (groteszk értékvesztés)
 tragédia van, de nem okoz jellemfejlődést  ezért tragikus
 Hedvig nem hős
 Ki a felelős?
 szimbólumok pl. cím
 Vadkacsa, nemcsak egy metafora, tényleg van, Hedvig szereti
  Vadkacsa, víz alá merülés, vadászkutya, látás-vakság, padlás
 Vadkacsa: szabadság, régi, tisztességes élet, élethazugság, tudatlanság VAGY erkölcsi mocsár
 eltérő jelentéstársítás  félreértés
 vadászkutya = Gregers (ő megy le a mélybe, ő hozza fel a dolgokat)
 szimbolikus jelentés: látás-vakság: nemcsak fizikai értelemben betegség  mindenki vaknak
tetteti magát, nem mernek szembenézni az igazsággal
 padlás is szimbólum: szabadság, múlt, menekülés a problémák elől
IV. Megoldás
 Gregers: Hjalmarnak elmesél mindent, hiszi Hjalmarék majd megbeszélik és boldogabbak lesznek
 Hajlmar: gyengébb jellem, idegeneknek nevezi családját, elmegy
 Hedvig: nem érti miért taszítja el apja
 Gregers tanácsa: Hedvig áldozza fel a vadkacsát
 Hedvig magához szorítja a makacsát és a nagyapja fegyverével lelövi magát
 olvasó megrendül: a legártatlanabb, a legvédtelenebb esik áldozatul a felnőttek múltbeli tetteiért
 Mi történt? Öngyilkosság vagy véletlen? Valószínűbb az öngyilkosság a ruhája megpörkölődése
miatt, de ezt nem vallják be a szereplők
 Hjalmar: nem a találmánya mögé bújik  áldozat szerep: önsajnálat
 nincs katarzis, nincs felemelkedés
 Helyrehozható az öreg Werle cselekedete?
 Gregers szerint igen  elmondja az igazságot  kiszámíthatatlan következmény
 tanulság: nem mindegy, ki, mikor, hogyan, milyen helyzetben tárja fel az igazságot
 nem szolgál válaszokkal a mű
 Ibsen csak a kérdéseket tudja feltenni, de nekünk kell válaszolni