Petőfi Sándor szerelmi költészete

Petőfi élete röviden

 1823. január 1. Kiskőrös (Kiskunfélegyháza)
 Apja Petrovics István (mészáros, kocsmáros)
 Anyja Hrúz Mária (szobalány)
 Testvére Petrovics István
Iskolái
 Kiskunfélegyháza
 Kecskemét
 Szabadszállás
 Sárszentlőrinc
 Pest
 Aszód (versírás, szerelem, színészet)
 Pápa (Jókai Mór)
Pesten a Nemzeti Színházban segédszínész volt, Sopronban katonaságba vonult, de betegségei
miatt leszerelt.

Első múzsája
Első múzsája Csapó Etelke volt, ám ő 15 évesen elhunyt. Petőfi halála után jött rá, hogy
szerette. Versciklust írt (azonos témáról szóló versek), Etelke halála miatt nagy fájdalomban
élt.
Cipruslombok Etelke sírjáról 1845

Második múzsája
Második múzsája Mednyánszky Berta volt, Gödöllőn ismerkedett meg vele és segített túllépni
Etelke halálán. kezét is megkérte, ám a szigorú édesapa elutasította. A Szerelem gyöngyei
verseskötet múzsája Berta volt. A stílusa a népköltészethez hasonló volt.

Harmadik múzsája
Harmadik múzsája Szendrey Júlia volt, vele 1846-ban ismerkedett meg Nagykárolyban.
Ebben az időben már elismert költő volt. Júlia édesapja nem engedte a házasságot, ám dacból
mégis egybekeltek a fiatalok.
Szabadság, szerelem
Elmondja benne, hogy neki a szerelem sokkal fontosabb, mint a szabadság. A versben
összekapcsolódik a hazafiság, a szerelem, a táj és népköltészet is.
Reszket a bokor, mert…
Házasságuk előtt írta, az 1846-os szerelmi dalköltészetnek az egyik legkiemelkedőbb darabja.
Ebben az időben még tele volt bizonytalansággal a költő és ezt versében is kimutatta, nem
tudta, hogy Júlia hogyan érez iránta. Ám mégis a vers hangulata inkább nyugodt volt,
mintsem szomorú. Ez a vers volt kapcsolatuk sorsfordító verse.
„Szeretsz, rózsaszálam? Én ugyan szeretlek.”
„Ezerszer: Júlia”

Júlia-versek
Az akkori költők Petőfi Sándor előtt a feleségükhöz már nem írtak verseket, csak az udvarlás,
ismerkedés időszakában, Petőfi volt az első, aki az egybekelés után is verseket írt hitveséhez.

Minek nevezzelek?
A Júlia-versek közül ez volt az egyik legszerelmesebb verse. Műfaja romantikus óda,
megszólítottja, ódai tárgya a feleség volt, megmutatkozott a nagyfokú személyesség és
intimitás is.

Szerkezete
A Minek nevezzelek? kérdés egy költői kérdés a versben, minden versszakban kétszer fordul
elő, az első és utolsó sorban. (10+1) A vers célja megnevezni, becézni édes sherelmét és
kifejezni határtalan érzelmeit.

1. versszak: szép szemeit hasonlítja az esti csillaghoz

2. versszak: tekintetét hasonlítja a szelíd galambhoz
3. versszak: hangját dicséri
4. versszak: ajkát hasonlítja a rubinthoz
5. versszak: egész lényét kincsként írja le

Szeptember végén
A magyar költészet egyik legszebb elégiája. A mézesheteik közben érte az elmúlás gondolata,
a vers a síron túl is élő szerelem vallomásával zárul. Kettős arculat van a versben. (nyár végi
kellemes időjárás, gyümölcsök, tél közeledése, párás levegő) A vers műfaja elégia, amely
szomorú tárgyat fájdalmasan, szomorú hangvételben énekel meg.
Szerkezete
1. egység: 1. vsz. az ősz
2. egység: 2-3. vsz. romantikus látomás
Kosztolányi Dezső szerint az „Elhull a virág, eliramlik az élet” a magyar irodalom
legpesszimistább verssora. Virág elhullása=élet elmúlása

Költői kérdések a kedveséhez

 Holnap nem omolsz-e sírom fölibe?
 Könnyezve borítasz-e szemfödelet?
 Hogy elhagyod érte az én nevemet?
Romantikus látomás: a sírból visszatérő férj magával viszi úgy imádott felesége özvegyi
fátylát