Magánhangzó és mássalhangzó törvények

Magánhangzó törvények
A hangrend törvénye: a magyar nyelvnek azt a jellemző sajátosságát, hogy a magánhangzók a
szavakban szabályosan rendeződnek el, hangrendnek nevezzük.

A magas és a mély mgh.-k rendeződése szempontjából megkülönböztetünk magas, mély és

vegyes mgh.-kat.

A hangrend törvénye nem vonatkozik az összetett és az idegen szavakra.

Az illeszkedés törvénye: a toldalék mgh.-jának a szótő rendjéhez való igazodását,

illeszkedésnek nevezzük.
a) magas-mély illeszkedés (kétoldalú toldalékok):
- magas hangrendű szó + magas hangrendű toldalék pl.: egérrel
- mély hangrendű szó + mély hangrendű toldalék pl.: kutyával
- vegyes hangrendű szó + mély toldalék pl.: szivárvánnyal
- az összetett szavak toldalékjainak hangrendjét, az utolsó tag határozza meg pl.:
képtárban
b) ajakműködés szerinti illeszkedés (háromalakú toldalékok)
- -hoz/-hez/-höz
mély, magas

hangrend illeszkedés
hüllővel magas magas-mély (-val/-vel)
ágyon mély ajakműködés (-on/-en/-ön)
pénzért magas - (egyalakú toldalék)
iskola vegyes - (nincs toldalék)
moziban vegyes magas – mély (-ban/-ben)
lánnyal mély magas-mély (-val/-vel)

Mássalhangzó törvények
Részleges hasonulás: amikor két egymás mellett álló mshg. közül az első a másodihoz
hasonul.
a) zöngésség szerinti részl. has.:
- zöngésedés: zöngétlen mshg.-t zöngés mshg.
zöngésen ejtjük: patakban

zöngét. zöngés
g-t ejtjük

- zöngétlenedés: zöngés mshg.-t zöngétlen mshg.

zöngés ejtjük: szívtelen

zöngés zöngét.
f-t ejtjük
 b) képzés helye szerinti részl. has.:
- n + b/p
foghang ajakhang
m ajakhangot ejtünk

- n + gy/ty
foghang ínyhang
ny ínyhang

A részeges hasonulás, csak kiejtésben érvényesül, írásban nem jelöljük, kivéve egy-két alakot
amikor, alapszó már elhomályosult.
kesztyű kéz z + ty

zöngés zöngétlen

lagzi kínpad vízpart vasgolyó lépdell különböző

g z n+p z p s g p d n+b
k m sz zs b m
zöngétlenedés zöngésedés

Teljes hasonulás: amikor két egymás mellett álló mshg. közül az első teljesen hasonlóvá válik
a másikhoz.
 írásban jelölt telj. has.:
- amikor az „ez” „az” mutató névmáshoz toldalék járul pl.: ehhez, abban
- -val/-vel; -vá/-vé toldalék pl.: gyerekkel, okossá
- amikor „j”-vel keződő toldalékok szerepelnek pl.: olvassa (olvas+ja)
 írásban jelöletlen telj. has.: anyja, bátyja, igazság, egészség

évfolyammal: írásban jelöletlen telj. has.

feljebb: írásban jelöletlen telj. has.
tanáccsal: írásban jelölt telj. has.
kedvvel: írásban jelölt telj. has.
tanulj: írásban jelöletlen telj. has.
anyanyelveddel: írásban jelölt telj. has.
betűkkel: írásban jelölt telj. has.
téglalapokkal: írásban jelölt telj. has.

Összeolvadás: két egymás mellet álló mshg. egy harmadik hanggá olvad össze a kiejtésben,
írásban nem jelöljük.
pl.: szabadság, barátság, metszi, érettségi, tanítja stb.

Rövidülés: amikor egy hosszú mshg.-t megelőz vagy követ egy másfajta képzésű mshg.,
akkor a hosszú mshg. a kiejtésben megrövidül.
pl.: otthon, párttitkár, bükkfa