V.

Tétel

A pénz fogalma, funkciói. A magyar bankrendszer.

4. A készpénzforgalom bizonylatai (házipénztár: feladata, fajtái, tárgyi feltételei, szakmai
feltételei, személyi feltételei)
5. Szigorú számadású bizonylatok (számviteli bizonylatok, szigorú számadású bizonylatok)
6. Készpénz kezeléséhez kapcsolódó bizonylatok (jellemzése, bevételi pénztárbizonylat,
kiadási pénztárbizonylat, időszaki pénztárjelentés)
7. Készpénz és készpénz nélküli fizetési forgalomhoz tartozó bizonylatok (számla,
elektronikus számla)

4. A készpénzforgalom bizonylatai:

Házipénztár: A gazdálkodó szervezeteknek a számviteli törvény szerint el kell készíteniük

pénzkezelési szabályzatukat.
Ennek tartalmazni kell:
 a pénztári kezelés rendjét (szabályait)
 a pénzforgalom ügyviteli rendjének szabályait
 a pénzkezelésekhez kapcsolódó egyéb feladatok, nyilvántartások szabályait
 a bankszámlaforgalom szabályait

Annak érdekében, hogy a vállalatok készpénzfizetéseiket zavartalanul le tudják bonyolítani a

készpénz tartására és kezelésére házipénztárt létesítenek. A vállalkozások
készpénzforgalma a házipénztárban bonyolódik. A pénztárban csak a pénztáros és az arra
kijelölt személy (vezető) tartózkodhat.

A házipénztár fő feladata:
 a készpénz kezelése (bevételezés, kiadás)
 a vállalkozás értékeinek megőrzése
 pénzforgalommal kapcsolatos iratok kezelése

Pénzforgalom lebonyolításának nagysága szerint a házipénztárakat 3 csoportba sorolhatjuk:

 nagy értékű hp.: ahol a készpénzforgalom nagyobb napi 1 millió forintnál
 jelentős értékű hp.: itt a készpénzforgalom 100 ezer és 1 millió forint között van
 kis értékű hp.: a készpénzforgalom kisebb, mint napi 100 ezer forint

Tárgyi feltételei:
 elkülönült, biztonságos, az ügyfélforgalomnak megfelelő helyiség
 a készpénz tárolásához alkalmas páncélszekrény

Szakmai feltételei:
 pénzkezelési szabályzatot kell készíteni, ami a pénztár működtetésére és a készpénz
kezelésére vonatkozik.
 minden készpénzmozgásról tételes, analitikus nyilvántartást kell vezetni
 házipénztárkeret meghatározása: meghatározzák, mennyi pénzt lehet a pénztárban
tartani zárás után
 bizonyos rendszerességgel (min. havonta) pénzszámolást kell tartani (rovancs)
(hiány esetén a pénztárosnak kártérítési kötelezettsége van, a többletet pedig be kell
vételezni a pénztárba)
Személyi feltételek:
 pénztáros: fontos, hogy megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkezzen, megfeleljen a
szakmai követelményeknek, pl.: megbízhatóság, pontosság. Ne álljon fenn
összeférhetetlenség: vagyis a pénztáros nem lehet egyúttal utalványozó vagy
pénztárellenőr.
 utalványozó: a pénzmozgásokat elrendelő, engedélyező személy, aki nem lehet azonos
a pénztárossal.
 pénztárellenőr: feladata az ellenőrzés. Az utalványozó és a pénztárellenőr lehet
ugyanaz a személy.
 pénztári számfejtő: a bejövő bizonylatok formai, tartalmi helyességét ellenőrzi, illetve
kiállítja a pénzmozgásokkal kapcsolatos bizonylatokat, bevételi és kiadási
pénztárbizonylat. Ez a munkakör jellemzően nem különül el, esetleg nagy cégeknél,
egyébként a pénztáros végzi el ezeket a feladatokat is.

5. Szigorú számadású bizonylatok

A gazdálkodási események megtörténtét bizonyítani kell. Ennek eszköze a bizonylat, melynek

kezeléséről a számviteli törvény is rendelkezik.

Számviteli bizonylat: minden olyan okmány (számla, szerződés, bizonylat, bankkivonat,

stb.), amelyet a gazdasági esemény számviteli nyilvántartási céljára készítettek, és amely
rendelkezik a szükséges alaki és tartalmi kelékekkel. (pl. tárgyai eszközök üzembe helyezési
jegyzőkönyve).

Szigorú számadású bizonylat: Kezelésére vonatkozó különleges előírások:

 beszerzésükről és felhasználásukról külön nyilvántartást kell vezetni
 a rontott példányokat is meg kell őrizni 8 évig
 a sorszámuknak (melyek előre nyomtatottak) mindig folytatólagosan kell követniük
egymást, azaz nem lehet megszakítás vagy kihagyás. A sorszám egyben időbeliséget is
mutat, vagyis a magasabb sorszámnak kiállított számla csak azonos vagy későbbi
időpontban készülhet.

Példák:
 számla, készpénzfizetési számla és nyugta
 készpénz kezeléséhez kapcsolódó bizonylatok (bevételi és kiadási pénztárbizonylat,
pénztárjelentés)
 váltó, étkezési utalvány, stb.
 illetve bármilyen bizonylat szigorú számadású lehet, ha a vállalkozás úgy ítéli meg,
hogy visszaélésre adhat alkalmat
6. Készpénz kezeléséhez kapcsolódó bizonylatok:

Minden készpénzmozgáskor ki kell tölteni bevételi vagy kiadási pénztárbizonylatot. Ezeket

nyilvántartásba kell venni gyári sorszámuk alapján, az első gazdasági eseménytől az utolsóig.
Szigorú számadású nyomtatványok.

A bizonylatokat tollal kell kitölteni, üres sorokat kihúzzuk. Pénztári bizonylatokat javítani
tilos, helyettük újat kell kiállítani. A régire egy vonal áthúzásával jelezzük, hogy rossz és
ráírjuk: Rontott!. A rontott bizonylat minden példányát meg kell őrizni. Egy bizonylatra csak
annyi tétel kerülhet, ahány sor azon szerepel. Ha több tétel kerül kitöltésre, az
alapbizonylatokat összesíteni kell.

Bevételi pénztárbizonylat és tartalmi elemei (készpénz befizetésekor kell három

példányban kiállítani):
 az eredetei példányt az alapokmányhoz (számla) kell csatolni, ez a könyvelésé
 a 2. példányt a befizető kapja elismervényként
 a 3. példányt a tömbben (tőpéldány) kell hagyni, amit a pénztáros őriz

Az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

 a bevétel kelte
 sorszám, bizonylatszám
 a befizetett összeg számmal és betűvel kiírva
 a befizetés jogcíme, a gazdasági esemény
 a befizető neve, szg. száma, aláírása
 a pénzt átvevő pénztáros aláírása.

Kiadási pénztárbizonylat és tartalmi elemei (készpénz kifizetésekor a kiadási

pénztárbizonylatot 2 példányban kell kiállítani):
 az eredetei példányt az alapbizonylathoz (számla) kell csatolni, ez a könyvelésé
 a 2. példány a tömbben marad, amit a pénztáros őriz, ez a tőpéldány

Az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

 a kifizetés kelte
 sorszám, bizonylatszám
 a kedvezményezett neve (aki a pénzt felveszi)
 a kifizetett összeg számmal és betűvel kiírva
 a kifizetés jogcíme (gazdasági esemény)
 a kiállító aláírása, a pénztáros aláírása
 az utalványozó aláírása
 a felvevő aláírása és szg. száma
Bevételi pénztárbizonylat

A Kerek Perec Pékség pénzt vesz fel a bankszámlájáról. A pénzért, 100.000 forintért
2015. május 29-én Tóth Cecília (sz. ig. 334455AI) megy el a bankba és még aznap befizeti a
vállalkozás házipénztárába. A pénztáros Molnár Botond.

Kiadási Pénztárbizonylat

A Kerek Perec Pékség pénzt fizet be a bankszámlájára. A pénzt, 200.000 forintot

2012. május 4-én, Tóth Cecília (sz. ig. 334455AI) veszi fel a vállalkozás pénztárából. A
pénztáros Molnár Botond. A pénz bankszámlára történő befizetését elrendeli Molnár Anna.
Időszaki pénztárjelentés

Pénztárjelentés: A kétszeres könyvelést végző társas vállalkozások használják. (kettős

könyvvezetés: a gazdálkodó eszközeiről és azok forrásairól, valamint a bennük bekövetkezett
változásokról vezetett, a valóságnak megfelelő, folyamatos, áttekinthető nyilvántartás). A
pénzkezeléssel megbízott személynek minden pénztári befizetést és kifizetést a felmerülésük
sorrendjében pénztári nyilvántartásba kell feljegyeznie. Ennek vezetésére szolgál a
pénztárjelentés nevű nyomtatvány, melyen fel kell tüntetni azt a napot vagy időszakot
(hónap), amelyre a pénztárjelentés vonatkozik. (a bevételi és kiadási pénztárbizonylatok
alapján)

Az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

 A sorszám oszlopba: évenkénti folyó sorszám
 A bevétel vagy kiadás dátuma
 a bevételi, illetve a kiadási pénztárbizonylat előnyomott sorszámát,
 gazdasági esemény rövid, de lehetőleg pontosan meghatározó szöveges
leírását,
 a befizetett, illetve a kifizetett összeget.

Pénztárzárlat készítése:
- a bevételi forgalomhoz a nyitó pénzkészletet,
- a kiadási forgalomhoz pedig a záró pénzkészletet hozzá kell adni.
A két összegnek egyeznie kell.

Pénztárellenőrzés mező: a záráskor meglévő pénzkészletet kell címletenként beírni.

A forgalom összeadása utáni záró pénzkészletet össze kell hasonlítani a pénztárellenőrzés
szerinti pénzkészlettel és ennek alapján kell a többletet, a hiányt vagy az egyezőséget
megállapítani.
A mellékletek rovatba a bevételi és a kiadási pénztárbizonylatok darabszámát kell beírni.
A pénztárjelentést a pénztárosnak és a pénztárellenőrzést végző személynek alá kell írnia.
7. Készpénz és készpénz nélküli fizetési forgalomhoz tartozó bizonylatok

Számla: olyan szigorú számadású bizonylat, amelyet áru értékesítésekor vagy szolgáltatás
teljesítésekor állítanak ki. Alapesetben a vásárlásról nyugtát kell adni, azonban a vevő
kérésére ÁFA-s számlát is tudni kell kiállítani az eladónak. A számlák szigorúan sorfolytonos
számozással vannak ellátva, továbbá a kiállítás sorrendjének követnie kell a sorszámozás
rendjét.
Egy számla előállítható:

 Kézzel: ebben az esetben a kereskedelmi forgalomban kapható szabványosított

nyomtatványokat kell használni.
 Számítógéppel: olyan számlázó programmal, amely megfelel a szigorú számadásnak
és egyéb törvényi előírásoknak.
Számla fajtái:

 készpénzfizetési számla (egyszerűsített számla): ilyenkor a számla kelte, teljesítése és

fizetési határideje megegyezik. A számla kiállításakor az abban foglaltak teljesítése és
ellentételezése megtörtént.
 átutalásos számla (beszedés, postai utánvét): ennél a típusnál a számla kiállításának
időpontja eltér a számlán megnevezett szolgáltatás vagy termék teljesítésének és
annak ellentételezésének dátumától. Az átutalás ilyenkor bankszámlán keresztül
történik (vagy postai utánvéttel).

A számla példányai: első példány a vevőé, második a könyvelésé, harmadik a tőpéldány

Számla kitöltési szabályai:

Átutalásos számla Készpénzfizetési számla

a számla sorszáma
a számla kibocsátójának neve, címe és adóazonosító száma
a vevő neve és címe (adóazonosító száma cég esetén)
a teljesítés idő pontja
a számla kibocsátásának kelte
a fizetés módja és határideje
a termék (szolgáltatás) megnevezése, valamint besorolási száma
a termék (szolgáltatás) mennyiségi egysége és mennyisége
a termék (szolgáltatás) áfa nélkül számított a termék (szolgáltatás) áfával együtt
egységára számított egységára
a termék (szolgáltatás) áfa nélkül számított a termék (szolgáltatás) áfával együtt
ellenértéke tételenként és összesen számított ellenértéke tételenként
a felszámított adó összege tételenként és a bruttó ellenérték ÁFA- tartalma, áthárított
összesen adó százalékértéke
áfakulcs(ok)
a termék (szolgáltatás) adóval együtt számított
ellenértéke tételenként és összesen
a számla végösszege

Helyesbítő és sztornó számla:

 helyesbítő számla: korrigálhatja az eredeti számlán elvétett hibát, javíthatja vagy

pótolhatja a lemaradt információkat. Ilyenkor csak 2 számla keletkezik: rossz számla,
helyesbítő számla. A két számla együtt lesz érvényes, mindkettőt oda kell adni a
vevőnek.
 sztornó számla: kiállításával az eredeti számlát érvénytelenítheti, majd kiállíthat egy új
számlát. Ilyenkor összesen 3 számla keletkezik: rossz számla, rossz számla stornója, jó
számla. A kézi számla sztornózásánál a rontott példányt át kell húzni és fölé kell írni
átlósan: SZTORNÓ
Elektronikus számla: az elektronikus számla olyan nem papír alapú számla, amely egy
eredeti példányban készül, és egyszerűen fájlmásolás útján sokszorosítható.

Elektronikus aláírás: hitelesen igazolja a számla kiállítójának személyét, és biztosítja az e-

számla hitelességét, tartalmának megváltoztathatatlanságát, sértetlenségét stb., vagyis az
időbélyeggel együtt eleget tesz a törvényben foglalt követelményeknek. Az e-számla formai,
tartalmi, egyéb követelményeit meghatározó hazai rendeletek és törvények az EU-s direktíva
alapján készültek, vagyis azzal harmonikusak, így a magyar jogszabályok alapján kiállított e-
számla megfelel az uniós követelményeknek.

(A számítógépes számla – ha nem rendelkezik megbízható ellenőrzési kapcsolattal – papír

alapú számlának minősül, így annak továbbítása a vevő részére csak papír formában
lehetséges és jogszerű.)

Tárolás: A megőrzésre kötelezett a kötelezettség lejáratáig folyamatosan köteles biztosítani,

hogy az elektronikus dokumentumok megőrzése oly módon történjen, amely kizárja az
utólagos módosítás lehetőségét, valamint védi az elektronikus dokumentumokat a törlés, a
megsemmisítés, a véletlen megsemmisülés és sérülés, illetve a jogosulatlan hozzáférés ellen.
Az elektronikus számlákat csakis digitális módon lehet tárolni, hisz azok csak eredeti
formában alkalmasak adóigazgatási azonosításra. Az archiválástól függetlenül egy e-
számlából tetszőleges mennyiségű másolat készíthető, azok mindig eredetinek minősülnek,
így szükség szerint eljuttathatóak az arra jogosultaknak, vagyis a számlákkal kapcsolatos
feladatokhoz.