I.

 Tétel
Gazdaság alapelemei
1. A gazdaság alapelemei, a szükséglet, igény, a hasznosság, szűkösség fogalma
2. A gazdasági javak fogalma, csoportosítása, gazdasági javak bemutatása (termékek és
szolgáltatások)
3. A termelés fogalma, termelési tényezők fogalma, fajtái. Elosztás, forgalom, fogyasztás
fogalma, csereügylet fogalma, fajtái. A gazdaság szereplői, a gazdasági körforgás.

1. Gazdaság alapelemei

Gazdaság: megteremti azokat a javakat, amelyekkel szükségleteinket kielégítjük. Az

embereknek folyamatosan szükségletei támadnak, amelyeket döntő mértékben anyagi javak
fogyasztása révén lehet kielégíteni. Ezeknek a javaknak a létrehozása a termelés folyamatában
történik. A gazdaság működésének célja és hajtóereje a szükségletek kielégítése.
Szükséglet: az emberekben felmerülő hiányérzet, mely cselekvést vált ki annak
megszüntetésére.
Igény: A két fogalom nem teljesen ugyanaz, a szükséglet a hiányt fejezi ki, az igény pedig a
szükséglet-kielégítés módját. (pl.: szomjúság-ivás)
Szükségletek csoportosítása:
Fontosságuk szerint Kielégíthetőségük szerint Kielégítés jellege szerint
- létszükséglet - effektív - egyéni
- kulturális szükséglet - latens - társadalmi
- luxusszükséglet
Létszükségletek: először mindig ezeket elégítjük ki (alapvető szükségletek)
Kulturális szükséglet: a létszükségletek után elégítjük ki (színház, sportolás iránti vágy)
Luxusszükséglet: csak a magas jövedelműek tudják kielégíteni (luxusóra, luxusház,
műtárgyak)
Effektív: a gazdaság adott fejlettségi szintjén szinte mindenki számára kielégíthető
szükségleteket jelenti (karóra, rádió)
Latens: csak egy bizonyos réteg számára kielégíthető, a többség számára kielégítetlen marad
(pl. internet)
Egyéni: a szükségleteket személyes fogyasztás útján elégítjük ki (éhség, ruházkodás)
Társadalmi: a szükségletek kielégítése egyidejűleg érinti a társadalom kisebb-nagyobb
csoportját. Ezek kielégítésére az egyén vagy nem lenne képes, vagy gazdaságtalan lenne
egyéni formában (oktatás, közműhálózat)
Szükségletek hierarchiája:
 Ön
meg
való
sítá
s
Elismerés

Szociális szükséglete k (szeretet,

összetartozás)

Biztonsági iránti sz.

Fiziológiai sz.

Hasznosság: a javak hasznos tulajdonságainak összessége. A szükséglet kielégítésének az a

szintje, amit a fogyasztó a javak elfogyasztásakor nyer.
Szűkösség: a gazdasági javak szükségleteinkhez képest korlátozott mennyiségben állnak
rendelkezésünkre. Amennyiben bármiből többet akarunk termelni vagy fogyasztani, valamiről
le kell mondanunk, azaz választásra kényszerülünk.

2. Gazdasági javak

Javak: szükséglet-kielégítésre alkalmas termékek és szolgáltatások összessége.

Javak csoportosítása:
 eredet, mennyiség szerint: (hogyan keletkeznek):
o szabad javak: a természetben készen található, eredeti állapotban
felhasználható, mennyiségük korlátlan, nem kell fizetni értük.
o gazdasági javak: termeléssel keletkeznek, a termelés teszi felhasználhatóvá
őket, mennyiségük szűkös. Fizetni kell értük.
Gazdasági javak további csoportosítása:
 megjelenési forma szerint:
o termékek: kézzel fogható anyagi javak, amelyek szükségleteket elégítenek ki.
Közvetítő eszközök, amelyek elfogyasztásával, felhasználásával a szükséglet-
kielégítés megvalósul. A termékeket termelik, készletezik, raktározzák,
fogyasztják stb. Felhasználásuk szerint:
 termelési eszközök: olyan javak, amelyeket termeléshez használunk fel,
vagyis más javak előállításához vásárolják. (pl.: gépek)
 fogyasztási cikkek: ezek közvetlenül emberi szükségleteket elégítenek
ki, a háztartások vásárolják őket. (pl.: ruha)
o szolgáltatások: valamilyen munkavégzés, amely szükségletet elégít ki.
Közvetlen kapcsolat keretében elégíti ki a szükségleteket. A tevékenység során
nem jön létre önálló szállítható, raktározható dologi termék. A termelés és a
felhasználás időben és térben egybeesik, ezért ezek nem közvetíthetőek. A
szükséglet-kielégítésben egyre nagyobb szerepet kapnak a szolgáltatások.
Szolgáltatás jellege szerint:
 anyagi jellegű szolgáltatás: mindig valamilyen termékre irányul, pl.:
szállítás
  nem anyagi jellegű szolgáltatás: emberi csoportra irányul, pl.: oktatás
 hozzájutás módja szerint:
o magánjavak: olyan javak, amelyeket az egyes emberek egyedül. elkülönültem
fogyasztanak, és a piacon pénzért lehet hozzájutni, ilyenek a hagyományos
árucikkek. (pl.: ruha)
o közjavak: olyan javak, amelyek fogyasztása közösen, kollektíven történik,
bárki igénybe veheti őket ingyenesen. Az államnak kell biztosítani őket
adóból. (pl.: közoktatás)
o vegyes javak: paici áron megszerezhető, de közösségi fogyasztást szolgáló
javak (pl.: autópálya, TV)

Javak

Szabad Gazdasági

Megjelenés Hozzájutás
szerint módja szerint

Termék Szolgáltatás Magánjavak Közjavak Vegyes javak

Termelési Fogyasztási Nem anyagi

Anyagi jellegű
eszközök cikkek jellegű

3. Termelés

Gazdasági folyamat: a javak átalakításának folyamatai

Termelés: a gazdasági tevékenységek alapja. A gazdasági folyamat kezdőpontja a termelés,
végpontja a fogyasztás. A termelés eredendő és végső célja a fogyasztás, amelytől a
szükségletek kielégítését várjuk. A termelés egy olyan folyamat, amely során az ember a
természet javait megszerzi, átalakítja és alkalmassá teszi szükséglet-kielégítésre.
Újratermelés: a termelés szüntelen ismétlődése, körforgása.
Fogyasztás: a gazdasági folyamat végpontja. A javak szükséglet-kielégítésre való
felhasználása. 2 fajtája van:
 személyes fogyasztás: e folyamatban a javakat rendeltetésüknek megfelelően
használjuk, ami általában a termékek megsemmisüléséhez vezet. Ez a végső fogyasztás
(étel, ruha, elektronikus cikkek)
 termelőfogyasztás: nem jutnak el a fogyasztóhoz, a termeléshez fogják felhasználni új
javak előállításához. (gépek, szerszámok)
Környezet újratermelése: az újratermelési folyamatba a környezet újratermelése is
beletartozik. Az embernek aktívan kell hozzájárulnia a természet önmegújító szerepének
erősödéséhez, károsodásának megelőzéséhez.
Termelési tényezők:
 munkaerő: az ember mindazon szellemi és fizikai képességeinek összessége, amelyet a
termelési tevékenység során felhasználhat. ellenérték: munkabér
 természeti tényezők: A természetben szabadon megtalálható, rendelkezésre álló,
termelésben használható erőforrások. (földek, erdők) Földtényezőknek is szokták
nevezni őket, mivel mindig egy földterülethez köthetők. A természeti tényezők egy
része megújítható (pl.: erdők), más része nem megújítható (pl.: ásványkincsek).
A munkaerő és a természeti tényezők elsődleges termelési tényezők, mennyiségük a gazdaság
számára adottság. Termeléssel nem bővíthető.
 tőketényezők: olyan termeléssel előállított javak, amelyeket további termeléshez
használnak fel. Ellenértéke a kamat, ill. az osztalék. Fajtái:
o reál tőkejavak: pl. gépek, eszközök
o pénz tőke pl. készpénz, bankszámlapénz
o ellenértéke a kamat, ill. az osztalék
A tőketényezők másodlagos termelési tényezők, gazdasági folyamatokban keletkeznek,
mennyiségük termeléssel bővíthető.
 vállalkozó: speciális munkaerő, amely a többi termelési tényezőt működteti, a
termelési folyamatot szervezi. Nélküle nem lenne termelés. Ellenértéke: profit
 tudás, információ: a tudást, információt a tudományos kutatás termeli, rendkívül
gyorsan terjed, és korlátlanul szaporítható, illetve bárki által elérhető. A tudás,
információ áthatja a gazdasági folyamatok egészét, és megteremti egy új típusú
társadalom: az információs, tudásalapú társadalom alapját. Információt szerezhetünk a
szállítókról, vevőkről, külső környezetről, versenytársakról stb. Internethez köthető. A
folyamat részei:
o információ beszerzése
o információ összegyűjtése
o információ értelmezése
o információ feldolgozása

Elosztás: nem csak az erőforrásokra, hanem a gazdasági javakra is vonatkozik. Közgazdasági

értelemben vett elosztás: a gazdasági javakból az egyének, a társadalmi csoportok milyen
formában és arányban részesednek.
Csere: a gazdálkodó egységek tevékenységük eredményét kicserélik egymással, vagyis a
termelők és felhasználók között csere jön létre. Fajtái:
 közvetlen termékcsere (barterügylet)
 a cserét pénz közvetíti, a modern gazdaságokra jellemző, az árucserék összességét
áruforgalomnak nevezzük.
A gazdaság szereplői:
 háztartás: ők a javak végső fogyasztói, ezekkel elégítik ki a szükségleteiket.
Jövedelemre a termelési tényezők eladása/bérbeadás révén tesznek szert, amelyeket a
termelési tényezők piacán keresztül adnak el a vállalatoknak. Legfontosabb céljuk
szükségletek maximális kielégítése.
 vállalatok: ők termelik meg a javakat, amelyeket a fogyasztási javak piacán keresztülk
adnak el a háztartásoknak, így jutnak bevételhez, és a költségek befizetése után
nyereséghez. (profithoz). Legfontosabb céljuk profit maximalizálása.
 állam: fontos szabályozó szerepe van a gazdaságban, biztosítja a jogi kereteket a
gazdaság működéséhez, adókat von el, amelyekből közjavakat, segélyeket,
támogatásokat biztosít.
Gazdaság piacai:
 termelési tényezők piaca: ez egy összetett piac, magába foglalja a munkaerő, a föld és
a tőkepiacot is. Jellemzője, hogy a tényezőket a Háztartások kínálják fel eladásra vagy
bérbeadásra, és a Vállalkozók vásárolják meg. Cserébe jövedelmet fizetnek, pl.:
munkabér, kamat.. stb.
 fogyasztási javak piaca: ezen a piacon a Vállalatok az eladók, a Háztartások a vevők,
és fogyasztási javak az áruk. Ezek eladásából származik a vállalatok bevétele.
Gazdasági körforgás: egy állandóan ismétlődő folyamat, amelynek során a vállalatok
termékeket, s szolgáltatásokat termelnek, ezek a fogyasztási javak piacán keresztül eljutnak a
fogyasztókhoz, akiik ezek révén kielégítik szükségleteiket. A vállalatoknak a termeléshez
termelési tényezőre van szükségük, amelyeket az input piacon szereznek be a háztartásoktól.
A gazdasági körforgás folyamatos ismétlődését újratermelésnek nevezzük. Az ábra bemutatja
az alapvető piacokat s azok folyamatait. Az adás-vételi cserék egy körfolyamatot alkotnak,
mely összeköti az egyes piacokat a szereplőkkel, így minden egyes nemzetgazdaság bonyolult
kölcsönhatások rendszere.