Felmérõlapok

a Világjáró
címû
irodalomtankönyvhöz
8. osztály

1
 Írta:
dr. Széplaki György
és
dr. Vilcsek Béla

Lektorálta:
Nemoda Judit

Alkotó szerkesztõ:
Adamikné dr. Jászó Anna

Felelõs szerkesztõ:
Török Ágnes

Mûszaki szerkesztõ:
Knausz Valéria

© dr. Széplaki György és dr. Vilcsek Béla

A kiadó a kiadói jogot fenntartja

Felelõs vezetõ:
Ballér Judit ügyvezetõ igazgató

1155 Budapest, Tóth István utca 97.

2
Tanév eleji felmérés – I. Prózai szöveg értelmezése
Név: _____________________________
Osztály: _____________________________
Dátum: _____________________________

Az arany-kisasszony1
(részlet)
Bevezetés
Uraim, ha a pokolban egyszer az a gondolatjuk támadna az ördögöknek, hogy várost
építsenek, az bizonyosan olyan lenne, mint Selmecbánya2.
Bocsássa meg az ottani érdemes magisztrátus3 ezt a becsmérlést, nem akar lenni sem
sértés, sem gúny, különösen az élõkre vonatkozólag, kik bizonyára nem tehetnek róla,
hogy az õseik olyan bolondos helyre építkeztek. Nyájas olvasó, ki még nem jártál e gör-
be országban, képzelj magadnak háromezer hegycsúcsot, ugyanannyi völgykatlant, egy
tucat sziklát, mely sûrûn be van építve mindenféle alakú házakkal, melyeknek elõrésze
sokszor háromemeletes, míg ellenben a háta szerényen odalapul a hegyhez.
Ha végigjárod e maga a természet által kikövezett várost, szíved csordultig megtelik hu-
manisztikus érzelmekkel, s elérzékenyülten sóhajtasz föl: „Hát még itt is emberek laknak?”
A vidék kietlen, rút, az idõjárás mostoha.
A zimankós „Szitnya”, a „felhõk szeretõje” erõvel aszott keblére húzza le szeretõit,
akármerre tartanak.
Ha felhõje nincs, mint a mellõzött vénleány, duzzog, fölfújja magát. Ha tehát esõ nem
esik, szél sivít végig a zigzugos utcákon, a sikátorokon. Szomorú város ez! A levegõje mé-
reg a bányák kipárolgásától, vizétõl „golyva”4 nõ a halvány arcú leányok és idétlen férfi-
nép nyakán. A harmadévi újoncozásnál hatszáz katonakötelezett ifjú közül négy vált be
„császár emberinek”. (Szinte szégyenlem megírni.)
Egy idõsebb nõt láttam egyszer a „Kamara utcán”, amint lihegve és a fáradtságtól
kimerülten egy mennydörgõs nagy kosárral a hátán mászott a hegynek, mert Selmec-
bányán vagy fölfelé mászik az ember, vagy lefelé ereszkedik; tertium non datur5...
Mikszáth Kálmán

1. Írj tömören a bemutatott helyszínrõl! Mit mutat be az író a mû expozíciójában?

Milyen benyomásokat kelt olvasójában?

1 Az arany-kisasszony: Mikszáth egy hosszabb elbeszélése a Tót atyafiak címû, 1881-ben megjelent kötetébõl.
Egy vagyonos selmecbányai emberrõl és a leányáról szól.
2 Selmecbánya: a felvidéki város több Mikszáth-mû színhelye; Petõfi itt végezte a gimnázium néhány osztályát
3 Magisztrátus: városi vezetõség
4 Golyva: a jód hiányától megduzzad a beteg pajzsmirigye
5 Tertium non datur: (latin) harmadik nem adatik; harmadik eset nincs

3
 Csoportosítsd a magad elképzelése szerint a helyszínt idézõ kifejezéseket!

Hogyan értelmezed?
görbe ország:
„Szitnya”, „a felhõk szeretõje”:
harmadévi újoncozás:
„császár emberinek”:

2. Vizsgáld meg tüzetesen a részlet utolsó bekezdését! Mi a szerepe?

3. Az írói nézõpont
Válassz a minõsítésekbõl, megállapításokból, és igazold a helyességét a részletbõl
vett kifejezésekkel, idézetekkel!
kinevet, kinevettet, kigúnyol, megmosolyog, sajnálkozik, szeretettel
tréfálkozik, elutasít, keményen bírál, elítél

Fogalmazd meg, mi jellemzi az író viszonyát bemutatott tárgyához! Hogyan ne-

vezzük ezt az írói stílust?

4
Fogalmazás – II. Szövegalkotás
Név: _____________________________
Osztály: _____________________________
Dátum: _____________________________

Leíró fogalmazás választott nézõponttal

Mutasd be azt a tájat, környezetet, amelyhez a legtöbb közöd van, vagy a legszebb él-
ményed fûzõdik hozzá! (lakóhelyed, a ti vidéketek, egy szép kirándulás vagy nyara-
lás színhelye stb.). A leírás feltétlenül fejezze ki a tárgyad iránti személyes viszonyu-
lásodat!

5
Olvasás, szövegértés, elméleti ismeretek – III. Vers értelmezése
Név: _____________________________
Osztály: _____________________________
Dátum: _____________________________

Elsõ szerelmem

Virány6 a múlt, szorgalmatos méh És uzsonnára kaptam tõle

A hû emlékezet; Sonkát s más egyebet,
Meghozza méz gyanánt szívembe Mit szépszerével a kamrából
Elsõ szerelmemet. Kihozni lehetett.

Csak hozza is! mert az nekem haj Ha jött az este, s holdvilág volt:
Mindig mi jólesék; A kertbe illanánk,
Hiszen e prózai világban És ott a kertben, ottan várt csak
Nincs más költõiség. Az üdvek üdve ránk!

Mint iskolás fiú, gazdámnak Csend volt; méláza a természet

Lyányát szerettem én, Nagy ünnepélyesen.
S boldog valék, mert a lyánkától Csak a békák kuruttyolának
Viszontszerettetém. A szomszéd réteken.

Mint szeretett õ! az ebédnél Mi e regényes helyzetben

Tálalni õ szokott, Érzelgénk7 boldogan;
S mindenkor énelémbe tette Mondók, hogy: ejnye, hogy süt a hold,
A legjobb falatot. Be szép egy este van!

...Ah, szép idõk! ti elmulátok

És mindörökre tán,
Már nem terem számomra többé
Sem sonka, sem leány.

Petõfi Sándor
Pest, 1844. július

1. Fogalmazd meg a mû vershelyzetét! Jellemezd egy mondattal az alaphangulatát!

6 Virány: üde, virágos táj

7 Érzelgénk: átengedtük magunkat érzelmeinknek

6
2. Története is van. Írd le anekdotikusan úgy, ahogy társaságban szoktak mesélni a
hasonló dolgokról.

3. Mi az utolsó szakasz szerepe? Vázold fel a vers szerkezetét!

4. Mutass rá a versbeni történet komikus ellentételeire, gyûjts hozzá a saját sza-

vaiddal megfogalmazott tényeket!

5. Gyûjtsd ki a versbõl a régies igealakokat, és írd melléjük a ma használatos formát!

7
6. Jelöld meg a kiemelt szakaszon mindazt, amit a verselésérõl tudsz!
Virány a múlt, szorgalmatos méh
A hû emlékezet;
Meghozza méz gyanánt szívembe
Elsõ szerelmemet.

7. Írj ki a versbõl egy-egy példát kettõsképekre!

8. A felsoroltakból válaszd ki azt a mûfajt, amely a legjobban illik Petõfi versére!

A választásodat indokold is!
dal, elégia, szerelmi dal, életkép

8
Elméleti ismeretek – IV. Mûismeret, elméleti tudás
Név: _____________________________
Osztály: _____________________________
Dátum: _____________________________

1. Írd be a jellemzõk, az idézetek és a címek mellé az író nevét vagy a mû címét és a

mûfaját!
„Hass, alkoss; gyarapíts, s a haza fényre derül”:

A XIX. század költõi:

Március 15. „dala”:

„Az nem lehet, hogy annyi szív / Hiába onta vért”:

A Reményhez:

„Hervad már ligetünk, s díszei hullanak”:

Nemzeti imádságunk:

Kölcsey Kálmán a címzett:

Letészem a lantot:

„Teli van a Duna, tán még ki is szalad”:

Szeptember végén:

Sós Pál megbûnhõdik:

A korlátfa:
Bánk bán:
Wibra Gyuri furcsa szerencséje:

9
 A tanító úr falusi történetei:

2. Melyik mûfaj jellemzõje?

magasztos, dicsõítõ:
csípõs, humoros:
énekelhetõ:
beszédmû:
költõi hitvallás:
párbeszédes:
feljegyzés:
szomorú hangvételû:
rövid, csattanós vers:
imádságos jellegû:
nevelõ célzatú:
sokszereplõs:

10
Szintfelmérés a tanév végén I. – Prózai szöveg értelmezése
Név: _____________________________
Osztály: _____________________________
Dátum: _____________________________

Körkérdés

A híres író korán õsz oroszlánsörényével déli egykor még az ágyában hevert. Sötét angol
teát reggelizett cukor nélkül. Belépett a titkárja. A reggeli postát hozta.
– Mi újság? – kérdezte tõle.
– Semmi – jelentette a titkár. – Néhány magánlevél. A hollandi kiadó pénzt küld. Elfogyott
az elsõ kiadás, tavaszra új jön. Autogramkartonok, meghívók, folyóiratok. Tiszteletpéldányok.
Azonkívül egy körkérdés.
A híres író elbiggyesztette száját. Utálta, ha körkérdésekkel zaklatják. Ennél csak egyet utált
jobban. Azt, ha nem zaklatják körkérdésekkel.
Bágyadtan érdeklõdött:
– Mirõl szól a körkérdés?
– Az emberiség jövõjérõl – rebegte a titkár, s máris gyorsan olvasott:
Vajon hisz-e ön az emberiség jövõjében, és hogy látja a háború keserû tapasztalatai után?...
A mozi... a rádió... Nagyon fontosnak tartjuk, hogy megtisztelõ válaszát...
– Satöbbi – hadarta a titkár –, a szokott formaságok.
– Csak olvassa tovább – szólt rá a híres író, szigorúan.
Nagyon fontosnak tartjuk, hogy nagybecsû válaszát mennél elõbb megkapjuk, mert az ön min-
dig érdekes egyéni véleményére nemcsak olvasóinak itthoni nagy tábora figyel, hanem az egész mû-
velt Nyugat is. Nyilatkozatát ünnepi számunk kiemelkedõ ékességének szánjuk.
– Igen, igen – mondta a híres író, felkönyökölt az ágyában, és elmerengett.
Egy darabig merengett. Részint a holland forintokon merengett, részint mindig érdekes és
értékes egyéni véleményén, részint pedig az emberiség jövõjén. Az utóbbira vonatkozó vélemé-
nyével máris elkészült. Feje telis-tele volt szavakkal, melyek osztódás útján szaporodtak, mint
a baktériumok. Az emberiség jövõjét általában biztatónak, majdnem rózsásnak vélte.
– Diktálok – fordult a titkárhoz. – Az emberiség jövõje, ugye? Adja csak ide azt a levelet.
A titkár átnyújtotta. Erre a híres író elsápadt. Levonógéppel sokszorosított körlevél volt, el-
mosódó, alig olvasható, lila betûkkel, csak nevét írták oda tintával, egy felsõ rekeszbe, legalább
az ötvenedik másolat lehetett. Így még ötven embernek van olyan mindig érdekes és értékes
egyéni véleménye, mint neki.
– Disznóság – mormolta fogai között, s a levelet összegyûrte, ledobta a földre.
A titkár, aki gyorsíróironját már a papíron lebegtette, elõrehajolt:
– Szóval nem írunk?
– De – sóhajtotta a híres író, mint egy vértanú –, azért írunk – s diktálni kezdte véleményét
az emberiség jövõjérõl.
Ezt most sokkal sötétebbnek látta, mint néhány másodperccel ezelõtt, majdnem gyászosnak.
Úgy érezte, hogy az ostoba és boldogtalan emberiség hanyatt-homlok a végsõ veszedelem-
be rohan.

(Kosztolányi Dezsõ, 1927)

11
1. Ellentétes érzelmek és vélemények
Foglald össze néhány mondatban, mit közvetít olvasójának a novella!
Milyen megszívlelendõ tanulságot vontál le a magad számára?

2. Nyelvi formák, szövegépítés

Melyek azok a szavak és nyelvi formák, amelyek árulkodnak a megírás koráról?

Melyik ismétlõdõ elemnek (szókapcsolatnak) van a mûben a legfontosabb szere-

pe, és miért?

3. Jellemzés
Jellemezd a „híres író”-t csak szavakkal!

12
 Jellemezd õt bõvebb leírásban is, megválasztva a hangvételt és viszonyulást!

gúnyos, elítélõ; kedélyes, humoros vagy megértõ, beleérzõ módon

4. Írd meg rövid fogalmazásban a te véleményedet és elképzelésedet az emberiség

jövõjérõl és benne a te életedrõl!

13
Szintfelmérés a tanév végén II. – Vers értelmezése
Név: _____________________________
Osztály: _____________________________
Dátum: _____________________________

Áprilisi capriccio8

Az útszél: csupa pitypang, Súlya alatt új és remek

A bokrok: csupa füttyhang. Autója bõgve megremeg...
Rigó fuvoláz; rája tíz Ó, áprilisi út-szél,
Zugból is felcsivog a csíz. Tréfás, arcomba fútt szél,
Hallgatja még a rest éj Rügyecskék, zöldacél-rugók,
Félálmában a kastély. Ó, fuvolás aranyrigók,
Emelve tornyát álmatag, Ó, csermelyhangu csízek,
Mint nyújtózó kart, bár a nap Illatok, édes ízek,
Elönti friss arannyal. De jó most elfeledni, hogy
A parkban – rõt aranyhal – Az élet rút és vad dolog,
Kövér úr sétál lebegõ Hogy itt, amennyi arc van,
Hassal az édes levegõ Megannyi csúnya harc van,
Árjában, sportruhája S hogy botrány lenne, ajajaj,
Most szelídség csuhája, Micsoda cifra, szörnyü baj,
Mert még nem kezdi üzletét, Ha most, annak jeléül,
És tõzsdetippektõl setét Hogy tavasszal megbékül
Agyában a mohóság Szegénység, bánat, szenvedés,
Helyett valami jóság Belépnék e szép kertbe, és
Zsendül, mint egy kis korai – Áprilisi merénylõ –
Tavaszi virág szirmai, A hájas úrnak fénylõ
Melyek, sajnos, lehullnak, Búbjára rábökném szelid
Ha majd e drága úrnak Öklöm vidám barackjait...

Tóth Árpád

8 Capriccio: (olasz) szeszélyes, csapongó, kötetlen formában írt zenemû

14
1. Válassz egy megállapítást vagy címet, majd írd le gondolataidat a vers értelmezése
alapján!
a) Derûs, tavaszi hangulatát a költõ átviszi mindenre és mindenkire
b) A tavasz optimizmusa
c) Az „áprilisi merénylõ”

2. Fejtsd ki, melyik erõsebb a versben: a groteszk elemek hatása, vagy a derû, a szépség,
a megnyugvás hangulata? Használd fel a címben szereplõ capriccio szó jelentését is!

3. Versformája – képvilága
Írd le a mû verstani és sitilisztikai jellemzõit! Szerepeljen benne a rím, ritmus,
idõmérték-áthajlás és a kettõskép fogalma!

4. Melyik lírai mûfaj sajátosságai a legjellemzõbbek erre a versre? Állításodat igazold is!
, mert

15
5. Ha fogalmazást írnál a tavaszról, mely szavakat „kölcsönöznéd” a versbõl? A ki-
választott szavakból alkoss legalább két csoportot!

16
Szintfelmérés a tanév végén III. – Amire szívesen emlékszem
Név: _____________________________
Osztály: _____________________________
Dátum: _____________________________

Mûvek, írók, mûfajok

1. Csoportosítsd ismereteidet az alábbi táblázatban az idén és az elmúlt években ta-
nultakból, olvasottakból! Igyekezz minél többet felidézni az alsóbb osztályok
anyagából is!
A mû címe Ki az írója? Mi a mûneme, mûfaja?

2. Írjál néhány gondolatot a legkedvesebb olvasmányodról! A mûformát magad vá-

laszthatod meg: lehet ismertetõ, ajánlás, méltatás, levél, napló vagy novellisztikus
feldolgozás is.

17