AP-070831 Matematika 7 Kézikönyv I Kötet

Elsz
Csahóczi Erzsébet – Csatár Katalin – Kovács Csongorné –

Morvai Éva – Széplaki Györgyné – Szeredi Éva
TANÁRI KÉZIKÖNYV
a MATEMATIKA
7. évfolyam
I. kötetéhez
TEX 2014. június 2. –20:40 (1. lap/1. old.) ∗ Matematika 8. ∗ (KK7-00)

C M Y K
Elsz
Kovács Csongorné
a Tankönyvesek Országos Szövetségétől
2008-ban elnyerte az
„Érdemes tankönyvíró”
kitüntető címet
Illusztrálta
KATONA KATA és SZALÓKI DEZSŐ
Fotó
FABÓ KATALIN, MORVAI GERGELY, VADÁSZ SÁNDOR
Alkotószerkesztő
CSATÁR KATALIN
Felelős szerkesztő
BALASSA ÉVA
AP–070831
ISBN 978-963-464-659-4
A kiadó a kiadói jogot fenntartja. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle
formában nem sokszorosítható.

c Csahóczi Erzsébet, Csatár Katalin, Kovács Csongorné,
Morvai Éva, Széplaki Györgyné, Szeredi Éva, 2009
Kiadja az APÁCZAI KIADÓ Kft.

9500 Celldömölk, Széchenyi u. 18.
Tel.: 95/525-000; fax: 95/525-014
E-mail: apaczaikiado@apaczai.hu
Internet: www.apaczai.hu
Felelős kiadó: Esztergályos Jenő ügyvezető igazgató
Nyomdai előkészítés: Könyv Művek Bt.
Terjedelem: 29,87 A/5 ív

Tömeg: 566 g

C M Y K
Elsz
„Ne vágd el azt, amit kibogozhatsz!”

(Joubert, 1754–1824, filozófus)
ELŐSZÓ
Kedves Kollégák!
Könyvünket Joubert szellemében írtuk, vagyis szeretnénk, ha tanulóink gondolkozva, felfedező úton
jutnának el a matematikai ismeretekhez. Mi, a szerzők, legalább 20 éve tanítjuk ezt a korosztályt
(is). Azt tapasztaltuk, hogy a játékos felfedeztetés nagy öröm a gyerekek számára, és nincs nála
hatékonyabb módszer. Tudjuk persze, hogy a tanulásnak vannak rögös és fárasztó periódusai is.
Nagy hangsúlyt fektettünk a matematikai fogalmak szemléletes kialakítására. A tankönyv szöveges
része többek között ehhez kíván segítséget nyújtani. Feladataink egy része a legalapvetőbb fogalmak
és eljárások begyakoroltatását szolgálja. A feladatokat játékos ötletekkel próbáltuk érdekessé tenni,
s ezzel motiválni a gyerekeket az elvégzésükre.
Könyvünk szerkezetéről
Minden fejezet 1–3 órás egységekből áll, amelyeket feladatanyag követ. Itt a legfontosabb fela-
dattípusokból néhányat gyűjtöttünk össze. A kevesebb gondolkodást igénylő feladatokból legalább
kettő van, amelyekből az egyiket házi feladatnak adhatjuk. A feladatsorok végén nehezebb feladatok
következnek, amelyeket a gyorsabban haladó, jobb képességű osztályoknak szántunk, illetve vegyes
összetételű osztályoknál a differenciálást segítik.
A fejtörőket a legügyesebb gyerekeknek adhatjuk. A feladatsorokat bővíti a feladatgyűjtemény a
könyv végén. A tankönyv fejezeteit tájékozódó felmérő zárja (megoldásuk a kézikönyvben).
A feladatgyűjtemény szerkezetéről
A feladatgyűjtemény felépítése, címei pontosan követik a tankönyvét, feladatait nem kell – nem
is lehet – végig feldolgozni. Sokaknak nem lesz szüksége a legegyszerűbb gyakorló feladatokra,
másoknak pedig a nehezebb, összetettebb feladatokat nem kell megoldaniuk.
A kézikönyv szerkezetéről
A kollégák munkáját szeretnénk megkönnyíteni a kézikönyvvel. A kézikönyv szerkezetében követi
a tankönyv szerkezetét. Tartalmazza a tananyag beosztását az adott tanévre, majd minden fejezet
óraszámjavaslattal kezdődik. Leírtuk, hogy milyen korábbi ismeretekre építünk, meddig kell eljutni
az adott fejezet feldolgozása során, és mi fogja követni a későbbiekben ezt a témát. Megjelöltük
az adott tananyaghoz kapcsolódó feladatok sorszámát a tankönyvből és a feladatgyűjteményből. A
feladatok eredményei, illetve azok megoldásai közvetlenül a példák után következnek, a nehezebb
feladatoknál azok továbbfejlesztési lehetőségére, általánosítására is utaltunk, remélve, hogy ezzel
időt takarítunk meg az órákra való felkészüléskor. A módszertani útmutatókat és a tankönyv
oldalszámait szürke háttérbe helyeztük el.
A kézikönyv tartalmaz 4 értékelő dolgozatot (A és B csoport) megoldással és pontozással együtt.

C M Y K
Elsz
Kiegészítő segédletek
A tankönyvcsaládhoz készült tanterv és évfolyamonként megadott tanmenet letölthető a kiadó
honlapjáról: www.apaczai.hu.
A Matematika felmérőfüzet 7. évfolyam (AP 070840) című kiadvány minden témához röpdolgoza-
tokat (A és B csoport), valamint értékelő felmérőket tartalmaz (A és B csoport a kétféle óraszámban
tanulók részére). Az egyes fejezeteket TSZAM (továbbhaladáshoz szükséges alapismeretek mérése)
előzi meg. Minden felmérő megoldása és pontozási útmutatója megtalálható a tanári példányban.
Amennyiben könyvünkkel kapcsolatban bármilyen észrevétele van, kérjük,

azt juttassa el az Apáczai Kiadónak.
Eredményes munkát kívánunk:

a Szerzők

C M Y K
Kerettanterv
KERETTANTERV
2007.
BEVEZETŐ
A matematika kerettanterv az Oktatási és Kulturális Minisztérium által kiadott hivatalos Nemzeti
alaptanterv (NAT) 2007. alapelvei szerint készült.
A kerettanterv a hagyományosan igényes oktatáson kívül nagy hangsúlyt fektet az alapozó szakasz
(1–6. évfolyam) keretén belül az 5–6. évfolyamon a nem szakrendszerű oktatás keretében a
felzárkóztatásra, amely hozzájárul az esélyegyenlőtlenség csökkentéséhez. Továbbá a kerettanterv
lehetőséget biztosít a tehetséggondozásra is mind a négy évfolyamon. Így jobban biztosítható a
tanulók egyéni képességeinek fejlesztése. Ezért olyan iskolák számára ajánlott, amelyek az oktatás
minőségét és hatékonyságát fontosnak tartják.
Az óraszámok az Oktatási Törvényben meghatározott lehetséges számokhoz igazodnak.
Évfolyam 5. 6. 7. 8.
Heti óraszám 4 3 3 3
Éves óraszám 148 111 111 111
Nem szakrendszerű oktatás óraszáma 129 129 0 0
Célok és feladatok
Az általános iskola 5–8. évfolyamán a matematikaoktatás megismerteti a tanulókat az őket körülvevő
világ konkrét mennyiségi és térbeli viszonyaival, megalapozza a korszerű, alkalmazásra képes mate-
matikai műveltségüket, és az életkoruknak megfelelő szinten biztosítja a többi tantárgy tanulásához
szükséges matematikai ismereteket és eszközöket. Alapvető célunk a gondolkodás képességének
folyamatos fejlesztése és a kompetenciák kialakítása.
Az általános iskola 5–8. évfolyama egységes rendszert alkot, de – igazodva a gyermeki gondolkodás
fejlődéséhez, az életkori sajátosságokhoz – két, pedagógiailag elkülöníthető periódusra tagolódik. Az
alapozó szakasz utolsó két évében a tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett
tapasztalatokhoz, ezért itt az integratív-képi gondolkodás fejlesztése a cél. A 7–8. évfolyamon
elkezdődik az elvont fogalmi és elemző gondolkodás kialakítása is.
Ez a tanterv a NAT 2007-ben megfogalmazott fejlesztési célokhoz és a kijelölt legfőbb kompe-
tenciaterületekhez kapcsolódó tananyagrendszert tartalmazza a fejlesztésközpontúságot szem előtt
tartva. A fejlesztő munkát a matematikai tevékenységek rendszerébe kell beépíteni. Ezért alapvető
fontosságú, hogy az alapozó szakaszban a tevékenységek részletesen legyenek kifejtve, így például
a mérések, a fogalomalkotást előkészítő játékok, az alapszerkesztések és a geometriai transzformá-
ciók tulajdonságainak megtapasztalása. Ezeket kiegészítik a tananyag feldolgozásában megjelenő
munkaformák: a pár-, illetve csoportmunka, valamint a projektfeladatok. Természetesen az önálló
feladatmegoldást, a differenciált munkaformát továbbra is alkalmazzuk.
A tevékenységek tárházába tartozik az eszközök használata, különös tekintettel az elektronikus
eszközökre, azon belül az oktatási célú weblapokra az interneten.
Fejlesztendő a tanulók kommunikációs képessége, saját gondolataik szabatos megfogalmazása szó-
ban és írásban; mások gondolatainak megértése, a vitákban érvek és ellenérvek logikus használata.

C M Y K
Kerettanterv
Az általános iskola felső tagozatán egyre nagyobb szerepet kap az elemző gondolkodás fejlesztése,
a problémamegoldások mellett a felvetett kérdések igazságának vagy hamisságának eldöntése, a
döntések igazolása. A tanulók legnagyobb része ebben a korban jut el a konkrét gondolkodástól
az absztrahálásig. Ezért a legfontosabb cél a konstruktív gondolkodás kialakítása, amelyet a
tanulók életkorának megfelelően manipulatív tevékenységek elvégeztetésével, az összefüggések
önálló felfedeztetésével érhetünk el. Az önellenőrzéssel növeljük a tanulók önbizalmát, a változatos
módszerekkel, a korosztálynak megfelelő játékos formákkal, kis lépéseken keresztül, természetes
módon hangoljuk őket a matematika tudományának befogadására.
Fontos, hogy a valóságban előforduló problémákra a tanulók meg tudják találni a megfelelő mate-
matikai modellt, azokat helyesen tudják alkalmazni. Ezért nagy hangsúlyt kell fektetni a szövegértő,
elemző olvasásra. Ugyanakkor azt is el kell érni, hogy a matematikában tanult ismereteket a tanulók
alkalmazni tudják más műveltségi területeken is.
Fokozatosan kell kialakítani a matematika szaknyelvének pontos használatát és jelölésrendszerének
alkalmazását.
Az általános iskolai matematikaoktatás alapvető célja, hogy a megszerzett tudás az élet minden
területén, a gyakorlati problémák megoldásában is alkalmazható legyen.
A fejlesztési célok és kompetenciák megjelenésének formái a matematika művelt-

ségterületen
1. Tájékozódás
• Tájékozódás a térben
• Tájékozódás az időben
• Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban
2. Megismerés
• Tapasztalatszerzés
• Képzelet
• Emlékezés
• Gondolkodás
• Ismeretek rendszerezése
• Ismerethordozók használata
3. Ismeretek alkalmazása
4. Problémakezelés és -megoldás
5. Alkotás és kreativitás: alkotás öntevékenyen, saját tervek szerint; alkotások adott feltételeknek
megfelelően; átstrukturálás
6. Akarati, érzelmi, önfejlesztő képességek és együttéléssel kapcsolatos értékek
• Kommunikáció
• Együttműködés
• Motiváltság
• Önismeret, önértékelés, reflektálás, önszabályozás
7. A matematika épülésének elvei

C M Y K
Kerettanterv
Az általános iskola 5–8. évfolyamán a matematika műveltségterület feladata

• A matematikai kulcskompetenciák folyamatos fejlesztése:
– számlálás, számolás
– mennyiségi következtetés, valószínűségi következtetés
– becslés, mérés
– problémamegoldás, metakogníció
– rendszerezés, kombinativitás
– deduktív és induktív következtetés
• A tanulók értelmi képességeinek – logikai készségek, problémamegoldó, helyzetfelismerő
képességek – folyamatos fejlesztése
• A tanulók képzelőerejének, ötletességének fejlesztése
• A tanulók önellenőrzésének fejlesztése
• A gyors és helyes döntés képességének kialakítása
• A problémák egyértelmű és egzakt megfogalmazása, megoldása
• A tervszerű és célirányos feladatmegoldási készség fejlesztése
• A kreatív gondolkodás fejlesztése
• A világról alkotott egyre pontosabb kép kialakítása
• A tanult ismeretek alkotó alkalmazása más tudományokban, a mindennapi életben
A helyes tanulási szokások, attitűdök kialakítása

A tanulók
– a számítások, mérések előtt becsléseket végezzenek,
– a feladatmegoldások helyességét ellenőrizzék,
– a feladatok megoldása előtt megoldási tervet készítsenek,
– a geometriai szerkesztések elkészítése előtt vázlatrajzot készítsenek,
– a szöveges feladatok megoldásánál a szöveget pontosan értelmezzék, és a választ, valamint
az ellenőrzést szabatosan írják le!
A tanulók
– gondolataikat pontosan, életkoruknak megfelelően a szaknyelv használatával tudják elmon-
dani,
– a számolási készség kialakulása után használják a zsebszámológépet,
– szakirodalomból, internetről, egyéb ismerethordozókból önállóan is gyarapítsák tudásukat,
– tájékozódjanak a korosztálynak megfelelő újságok, folyóiratok és szaklapok körében,
– ismerjék a tananyaghoz kapcsolódó matematikatörténeti érdekességeket!
A négy év során tudatosan kell fejleszteni a tanulók lényegkiemelő képességét, analizáló és
diszkussziós készségét, átfogó, nagyobb összefüggések felfedezésére is képes gondolkodását. Erre
irányul a matematikaoktatásban a sokféle logikai feladat, a felfedeztető tanítás, az ismétlés, a
rendszerezés, a szövegelemzés, a megoldások vizsgálata, a matematikai tartalmú játékok, és a
tanár egyéniségétől, igényeitől függő, változatos módszertani megoldás. Kiemelt cél a matematikai
kompetenciák megszerzése, amelyeket új módszerek bevezetésével lehet elősegíteni. Ilyenek
például a csoport-, illetve a projektmunkák. A közösen, csoportban (vagy párban) végzett munka

C M Y K
Kerettanterv
során ki kell alakítani a tanulók közötti együttműködést, a helyes munkamegosztást, az egyéni és

a közösségi felelősségvállalást. A közös eredmény érdekében előtérbe kerül egymás személyének
tiszteletben tartása, a szolidaritás, a tolerancia, a segítőkészség. Ebben a szocializációs folyamatban
könnyebben fejleszthetők a tanulók egyéni képességei, könnyebben kialakul az intenzív érdeklődés
és a kíváncsiság, ami elősegíti a hatékonyabb tanulást.
„A matematikai kompetencia: az alapműveletek és arányképzés alkalmazásának képessége a
mindennapok problémáinak megoldása érdekében, a fejben és papíron végzett számítások során.
A hangsúly a folyamaton és a tevékenységen, valamint a tudáson van. A matematikai kompeten-
cia felöleli – eltérő fokban – a matematikai gondolkodásmód alkalmazásának képességét és az
erre irányuló hajlamot (logikus és térbeli gondolkodás), valamint az ilyen jellegű megjelenítést
(képletek, modellek, szerkezetek, grafikonok, táblázatok).
A matematikai kompetenciához szükséges tudás magában foglalja a számok, a mértékek
és szerkezetek, az alapműveletek és alapvető matematikai fogalmak és koncepciók és azon
kérdések megértését, amelyekre a matematika válasszal szolgálhat.
Az egyénnek rendelkeznie kell azzal a készséggel, hogy alkalmazni tudja az alapvető matema-
tikai elveket és folyamatokat a mindennapok során, otthon és a munkahelyen, valamint hogy
követni és értékelni tudja az érvek láncolatát. Képesnek kell lennie arra, hogy matematikai
úton indokoljon, megértse a matematikai bizonyítást és a matematika nyelvén kommunikáljon,
valamint hogy megfelelő segédeszközöket is alkalmazzon.
A matematika terén a pozitív hozzáállás az igazság tiszteletén és azon a törekvésen alapszik,
hogy a dolgok okát és azok érvényességét keressük.”
(Kulcskompetenciák az élethosszig tartó tanuláshoz – Európai referenciakeret anyagából)
Évi óraszám a hetedik évfolyamon: 111 + 37 óra

GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK
Fejlesztési feladatok, Tartalom A továbbhaladás feltételei

tevékenységek
Pozitív motiváció kialakítása Matematikatörténeti érdekessé-
gek a tananyaghoz kapcsolódó-
an
Kommunikációs készségek fej- Adathalmaz rendezése. Grafi-
lesztése konok értelmezése. A logikai
szita alkalmazása. A skatulyaelv
megismerése
A nyelv logikai elemeinek he- Az „és”, „vagy”, „ha”, „akkor”, Gondolatok világos, érthető
lyes használata „nem”, „van olyan”, „minden” szóbeli és írásbeli közlése. Egy-
kifejezések jelentése. Egyszerű szerű állítások igazságának el-
állítások átfogalmazása, cáfolata döntése
konkrét példákban. Fogalmak,
állítások logikai kapcsolata

C M Y K
Kerettanterv

tevékenységek
A halmazszemlélet fejlesztése. Példák konkrét halmazokra. Sorbarendezés, kiválasztás leg-
Szövegelemzés, lefordítás a ma- Unió, metszet, részhalmaz, kie- feljebb négy elem esetén
tematika nyelvére, ellenőrzés gészítő halmaz. Szöveges fela-
datok megoldása
A kombinatorikus gondolkodás Sorbarendezés ismétléssel,
fejlesztése vagy-vagy eset vizsgálata
SZÁMTAN, ALGEBRA

tevékenységek
Műveletek gyakorlása a racio- Műveletek a racionális számok A műveleti sorrend biztos alkal-
nális számkörben. Zsebszámoló- körében mazása
gép használata
A bizonyítási igény fejlesztése A hatványozás fogalma pozitív 10 pozitív egész kitevőjű hat-
egész kitevőre. A hatványozás ványai, 10-nél nagyobb számok
azonosságai konkrét példákban. normálalakja
Normálalak
A következtetési készség fej- Arány, aránypár, arányos osz- Az egyenes és fordított arányos-
lesztése összetettebb feladatok- tás. Arányossági összefüggések ság felismerése és alkalmazása
ban gyakorlati esetekben. Százalék- konkrét feladatokban. Számolás
számítási és egyszerű kamatszá- aránypárral. Százalékos felada-
mítási feladatok tok megoldása
Matematikatörténeti érdekessé- Prímtényezős felbontás. Két Osztó, többszörös. Két szám kö-
gek megismerése szám legnagyobb közös osztója, zös osztója, közös többszöröse.
legkisebb közös többszöröse. Ezek alkalmazása a törtekkel
Oszthatósági szabályok (3-mal, végzendő műveleteknél
9-cel, 8-cal, 125-tel, 6-tal)
A fizikában tanult képletek Az algebrai egész kifejezés fo- Elsőfokú egyenletek megoldása
használata. A mérlegelv alkal- galma. Egynemű kifejezések.
mazása Algebrai egész kifejezések át-
alakítása, helyettesítési érté-
kének kiszámítása. Egyenletek,
egyenlőtlenségek megoldása
következtetéssel vagy mérleg-
elvvel

C M Y K
Kerettanterv

tevékenységek
A mindennapi élet problémái- Szöveges feladatok megoldása Egyszerűbb szöveges feladatok
nak, összefüggéseinek leírása a megoldása
matematika nyelvén
ÖSSZEFÜGGÉSEK, FÜGGVÉNYEK, SOROZATOK

tevékenységek
Táblázatok, grafikonok készí- Két halmaz elemei közötti Hozzárendelési utasítások vég-
tése konkrét hozzárendelések hozzárendelés konkrét esetek- rehajtása
esetén ben. Egyértelmű hozzárende-
lések ábrázolása a derékszögű
koordináta-rendszerben.
Lineáris függvények: elsőfokú Lineáris függvények ábrázolása
és konstans függvények. Pél- táblázattal vagy anélkül
dák nem lineáris függvényekre:
1
x →
x
Számolási készség fejlesztése a Elsőfokú egyismeretlenes Sorozatok folytatása adott sza-
racionális számkörben egyenlet grafikus megoldása. bály szerint
Sorozatok vizsgálata, számtani
sorozat
GEOMETRIA

tevékenységek
Fejlesztés a gyakorlati mérések Mértékegységek átváltása konk- Az alapvető mértékegységek
és mértékegységváltások helyes rét gyakorlati példák kapcsán biztos ismerete (szög, hosszú-
elvégzésében ság, terület, térfogat, idő)
A transzformációs szemlélet Középpontos tükrözés. Közép- Adott alakzat középpontosan
továbbfejlesztése pontosan szimmetrikus alakza- szimmetrikus képének meg-
tok a síkban szerkesztése
A paralelogramma és tulajdon- A paralelogrammára vonatkozó
ságai. Szögpárok (egyállású, ismeretek. Szögfelező szerkesz-
váltó-, kiegészítő szögek). Sza- tése
bályos sokszögek
10

C M Y K
Kerettanterv

tevékenységek
A bizonyítási igény felkeltése A háromszög belső és külső Háromszögek és konvex négy-
szögeinek összege. A négyszö- szögek belső szögeinek összege
gek belső szögeinek összege
Megoldási terv készítése. Eszté- Háromszög szerkesztése alape- Egyszerű szerkesztési feladatok
tikai nevelés setekben. A háromszögek egy- elvégzése
bevágósági alapesetei
Térszemlélet fejlesztése. A va- Egyenes hasábok, forgáshenger Háromszög és négyszög alapú
lóság tárgyainak modellezése hálója, felszíne, térfogata egyenes hasábok valamint a for-
gáshenger hálójának ismerete
VALÓSZÍNŰSÉG, STATISZTIKA

tevékenységek
Valószínűségi és statisztikai Valószínűségi kísérletek a teljes
szemlélet fejlesztése eseményrendszerben
Statisztikai adatok elemzése, Adatok gyűjtése, rendszerezé- Oszlop- és kördiagramok értel-
értelmezése se, adatsokaság szemléltetése, mezése és készítése
grafikonok készítése
11

C M Y K
Kerettanterv
7. évfolyam tananyagbeosztása
Évi óraszám: 111 + 37
Szabadon felhasználható óra: 12
I. kötet II. kötet
Törd a fejed! (0 + 5 óra) Számelmélet (9 + 3 óra)
Hány eset van: sorbarendezés. Az oszthatóság fogalma.
Logikai szita egyszerű esetekre. Oszthatósági szabályok.
Skatulyaelv. Prímszámok, összetett számok.
Valószínűség-számítási feladatok. Prímtényezős felbontás.
Számok és műveletek (13 + 4 óra) Sokszögek és a kör (14 + 5 óra)
Hatványozás, térfogat-mértékegységek, normál- Háromszögek szögei, nevezetes vonalai.
alak. A háromszög területe.
Zsebszámológép használata. Belső és külső szögek összege.
A számok különböző alakjai. A speciális négyszögek kerülete, területe.
Műveletek törtekkel. Szabályos sokszögek.
A kör kerülete, területe.
Középpontos tükrözés (12 + 4 óra)
Középpontos tükrözés. Algebra (15 + 4 óra)
Mozgások a síkon. Képletek, kifejezések.
A paralelogramma. Helyettesítési érték.
A szabályos sokszögek. Egyenlet megoldása mérlegelvvel.
Az arány fogalma, arányos következtetések Szöveges feladatok.
(7 + 4 óra) Hasábok, hengerek (8 + 3 óra)
Arány, aránypár. A hasábok jellemzése.
Arányos osztás. A hasáb hálója, felszíne, térfogata.
Egyenes, fordított arányosság. A forgáshenger jellemzése.
A forgáshenger hálója, felszíne, térfogata.
Hozzárendelések, függvények, sorozatok
(13 + 5 óra)
Halmazok közötti hozzárendelések.
Grafikonok és függvények.
Lineáris függvény grafikonja.
Sorozatok, számtani sorozat.
12

C M Y K
Kerettanterv
Taneszközjavaslatok kai ötleteket, részletes feladatmegoldásokat, tan-

évenként négy darab, 100 pontos értékelő felmé-
A tanterv alkalmazható bármilyen általános is- rőt, továbbá játék- és eszközleírásokat tartalmaz.
kolai tankönyvcsalád mellett, de elsősorban az A kiadó honlapjáról minden évfolyam számára
Apáczai Kiadó által megjelentetett Matemati- letölthető a tankönyvsorozathoz illeszkedő rész-
ka 5. – Matematika 8. tankönyvek igazodnak letes tanmenet.
hozzá, melyeknek szerzői: Rendszeresen használható eszközök
Csahóczi Erzsébet, Csatár Katalin, – írásvetítő,
Kovács Csongorné, – mágnestábla,
Morvai Éva, Széplaki Györgyné, Szeredi Éva. – négyzethálós tábla,
A könyvsorozat minden tanévre két kötetből áll. – szerkesztőeszközök,
A kötetek külön-külön egy félév tananyagát és – zsebszámológép,
a hozzájuk csatlakozó feladatgyűjteményt tartal- – számítógép, projektor (oktatóprogramokkal, a
mazzák. Ezeken kívül az egyes kötetekhez taná- matematika oktatását segítő szoftverekkel, in-
ri kézikönyv is tartozik, mely változatos didakti- ternet adta lehetőségekkel).
Témánként ajánlott eszközök
Algebra Függvények Geometria Valószínűség,

statisztika
Helyiérték-táblázat Földgömb Síkgeometriai model- Dobókockák, dobó-

Demonstrációs szám- Sakktábla lezőkészlet testek
egyenes Vasúti menetrend Egységkockák Pénzérmék
Számkártyák Grafikonok fénymá- 1 dm3 -es kocka Urna, számkártyák,
Készpénzcédulák solatai fólián 1 literes mérőedény számozott golyók
Adósságcédulák Milliméterpapír Mértani testek, élvá- Statisztikai zseb-
Hőmérőmodell zas testek, kiteríthető könyv
Színesrúd-készlet és összeállítható testek Fóliák
Prímszámok táblázata Térbeli építőelemek Grafikonok, tábláza-
Prímtéglák Szívószál, hurkapálca tok mindenhonnan
Pozitív egész számok Olló, kartonpapír, ra- Galton-deszka
1-től 100-ig gasztó
Kétkarú mérleg Fóliák
Milliméterpapír
Másolópapír
13

C M Y K
Trd a fejed!
Tk.: 4. oldal
TÖRD A FEJED!
Ez a bevezetés a ráhangolódást, a gondolkodás felfrissítését szolgálja. A feladatok szövege,

tartalma még emlékeztet a nyárra, a játékokra, a csónakázásra, a kikapcsolódásra; ugyanakkor
szerepel a feladatokban az órarendi kérdés, az új tankönyvek elrendezése, az iskolai sportolás és
tanulás.
A feladatok megoldása nem kötődik semmilyen konkrét tananyaghoz, megoldhatók a „józan
eszünk” használatával. Ez a tréning elősegíti a tanulók rugalmas gondolkodásának fejlődését,
ezért semmiképp ne mondjunk le róla! Ennek a néhány órának lényegesen több haszna lesz
mindnyájunk számára, mint az ún. „év eleji tájékozódó felmérőnek” arról, hogy vajon mit is
felejtettek el a tanulók a nyáron az eddig tanultakból.
A feladatok négy különböző csoportra oszthatók. Vannak köztük olyanok is, amelyek semmilyen
„rekeszbe” nem rakhatók be, egyszerűen csak érdekesek, olyan igazi fejtörők.
I. Skatulyaelv
II. Logikai szita
III. Vegyes kombinatorika
IV. Egyszerű valószínűség-számítás
V. Egyéb érdekességek
Mindegyik típusnál az az alapvető igény, hogy ne fogalmazzunk meg szabályokat, ne tanítsunk
képleteket! A tanulók is tapasztalják meg, hogy többre mennek az eszükkel, mint adott sémákba
való behelyettesítéssel. Ezzel a rugalmasabb életvitelre, a változásokhoz való alkalmazkodásra is
neveljük őket. Ha nincs ötletük, adjunk nekik segítséget ábrákkal, táblázatokkal, vagy fogalmazzuk
meg a problémát kevesebb elem használatával stb.! A két kidolgozott példa is adhat támpontokat.
Egyébként itt nem baj, ha valaki lemarad, hiszen az nem hátráltatja őt a matematika további
tanulásában.
A heti 3 órás tantervvel dolgozó osztályok számára az évi órabeosztás szerint erre a bevezetőre
mindössze 4 órát fordítunk. Ezt felhasználhatjuk úgy, hogy óránként váltunk a feladatok négy
különböző témája szerint, de dolgozhatunk úgy is, hogy tetszés szerint válogatunk a példákból, a
tanulók kívánságait is követve.
Feladatok
Tk.: 4–9. oldal 1–31. feladatok
I. A skatulyaelvet a legnehezebb versenyfeladatok megoldásánál is alkalmazzuk. Itt a legegysze-

rűbb, mindenki számára érthető formájával ismerkedünk meg. A problémakör megvilágítása
érdekében mondjuk el, hogy mindig a legeslegrosszabb esetre kell gondolni, ahogyan ezt
Murphy törvénykönyve is megfogalmazza: „Előbb-utóbb biztosan fellép a körülmények lehető
legrosszabb elrendeződése, ezért bármely rendszert úgy kell megtervezni, hogy a körülmények
lehető legrosszabb elrendeződését is kibírja.”
Feladatok
Tk.: 4–5. oldalon 1–5. feladatok
14

C M Y K
Trd a fejed!
Tk.: 4–5. oldal
1. Egy négylakásos társasházba az újságkihordó fiú egyszerre 5 különböző újságot visz: Lakáskul-

túrát, Fülest, Nők Lapját, Élet és Tudományt és Számítástechnikát. Mutasd meg, hogy legalább
egy lakásba legalább két újságot visz!
5-féle újság van és 4 lakás. Ha mindegyik lakásba egy újságot visz a kihordó fiú, akkor 1 újság kimarad. Mivel
minden újságot ki kell kézbesíteni a 4 lakás valamelyikébe, ezért legalább 1 lakásba legalább 2 újságot kell adni.
2. Egy zöldségbolt ládájában 20 fürt

fehér, 8 fürt vörös és 12 fürt kék
szőlő van. Az eladó nem néz oda,
miközben szedi a zacskóba a sző-
lőt. Hány fürt szőlőt kell kivennie
a ládából, hogy a zacskóban biz-
tosan legyen
a) 1 fürt fehér, 8 + 12 + 1 = 21
b) 1 fürt vörös, 20 + 12 + 1 = 33
c) 1 fürt kék szőlő? 20 + 8 + 1 = 29
3. A kézművesszakkörön a gyöngyfűzéshez a tanárnő minden gyereknek elkészített egy zacskó
gyöngyöt, amelybe 20 piros, 16 kék, 25 sárga, 15
lila és 24 zöld színű gyöngyöt tett. Ha a zacskóba
nem lehet belelátni, legalább hány gyöngyöt kell
kivenni ahhoz, hogy köztük biztosan legyen
a) piros vagy kék, 25 + 15 + 24 + 1 = 65
b) piros és kék, 64 + 20 + 1 = 85
c) két különböző szín, 25 + 1 = 26
d) valamelyik színből legalább három, 5 · 2 + 1 = 11
e) az összes sárga, mind a 100-at ki kell húzni
f) valamelyik színből az összes? 19 + 15 + 24 + 14 + 23 + 1 = 96
4. Legalább hányan járnak abba a 7. osztályba, amelyben biztosan van két olyan gyerek, akinek
ugyanannyi foga van? (Egy felnőtt embernek 32 foga van, ha már mind a négy bölcsességfoga
kinőtt, egy 13 éves gyereknek tehát maximum 28 foga van. Azt is feltételezzük, hogy nincs
köztük fogatlan tanuló.) Legalább 29-en járnak az osztályba.
5. Legalább hány embernek kell lenni abban a társaságban, amelyben biztosan találhatunk kettő
olyat, akinek a születésnapja
a) ugyanarra a betűre végződő hónapban van, végződések: 6 db r, 6 db s, legalább 3 fős a társaság.
b) ugyanazzal a betűvel kezdődő hónapban van? kezdőbetűk között 9 különböző betű van, legalább
9 + 1 = 10 fős a társaság.
II. A logikai szitát bemutató feladatok előtt emlékeztessük a tanulókat arra, hogy már alsó
tagozatban is rajzoltak halmazábrákat és megszámolták különböző halmazok elemeit! Foglal-
koztak a halmazok közös részébe, illetve uniójába tartozó elemekkel. A logikai készlet (színes
háromszögek, négyzetek, körök) éppen ilyen problémák elemzését szolgálta. Először adjunk
egyszerű, a környezetünk tárgyait csak kétféle halmazba soroló, kevés elemszámú példákat!
Gyakoroljuk szóban a logikai „és”, illetve „vagy” helyes használatát is!
15

C M Y K
Trd a fejed!
Tk.: 6. oldal
Feladatok
Tk.: 6. oldalon 6–9. feladatok
6. A nyári táborozás egyik napján 22-en fagylaltoztak. A gyerekek koládé Eper

egy- vagy kétgombócos fagyit vettek, 18-an csokoládét, 16- Cso
an epret. Hányan vettek kétgombócos fagylaltot, ha tudjuk,

6 12 4
hogy senki nem evett két egyforma gombócot, és mindenki
csokoládé- és eperfagylalt közül választott.
A halmazábrába a csokoládé- vagy az eperfagylaltot választó gyerekek
számát írjuk. Összesen 18 + 16 = 34 gombócot szolgáltak ki a cukrászdában,
ami 34 − 22 = 12-vel több a gyerekek számánál. Ez azt jelenti, hogy 12-en kétgombócos fagylaltot vettek, azaz
a két halmaz metszetébe 12-t írunk. Az egygombócos, csak csokoládét fogyasztók számát a 18 − 12 = 6 adja.
Hasonlóan kapjuk a csak egygombócos eperfagyisok számát: 16 − 12 = 4. Így a fagylaltozó gyerekek valóban
22-en vannak, mert 6 + 12 + 4 = 22.
7. Megkérdeztük a 7. osztály minden tanulóját arról, ki szereti
a tökfőzeléket, és ki a spenótot. A következő válaszokat kaptuk:
10-en a tökfőzeléket, 11-en a spenótot, 6-an mindkettőt, 13-an
egyiket sem szeretik. Hányan járnak az osztályba?
Az osztály létszáma 5 + 6 + 4 + 13 = 28.
8. A nyári szünetben a gyerekek a nagymamájuknál (N), vagy
valamilyen közösségi táborban (T ), vagy a családdal nyaraltak
(C). A halmazábrába a számok az élménybeszámolók alapján
kerültek. Töltsd ki a hiányzó adatokat, ha azt is megtudtuk,
hogy a nagymamánál 2-vel kevesebben, a családdal pedig 4-
gyel kevesebben voltak nyaralni, mint ahányan táborban! Hány
tanuló volt a nagyinál, és hány a családdal? Hányan nyaraltak
összesen?
Táborban (T ) 11-en voltak, ezért a nagyinál (N) 9-en, tehát aki csak a nagyinál nyaralt, az 2 fő. Családdal (C)
7-en voltak, tehát aki csak a családjával nyaralt, az 1 fő. Összesen 17-en nyaraltak a felsorolt három lehetőség
közül valamelyiken.
9. Egy 40-es létszámú évfolyam 75%-a sportol,
a futball- vagy a kosárlabdaedzések valame-
lyikére jár. A sportolók 70%-a futballozik,
60%-a pedig kosárlabdázik. Hányan látogat-
ják mindkét edzést, és hányan járnak csak az
egyik, illetve csak a másik sportfoglalkozásra?
40 fő 75%-a, 30 fő sportol. A 60% + 70% = 130%. Itt 30% többlet

jelentkezik, ezért ezt a két halmaz közös részénél kell figyelembe
venni.
Az összes sportoló, tehát 30 gyerek 30%-a jár focizni és kosarazni, ami 30 · 0,3 = 9.
Mindkét edzésre 9-en járnak. Csak kosárlabdázni is 9-en, csak focizni 12-en járnak.
16

C M Y K
Trd a fejed!
Tk.: 7. oldal
III. A kombinatorikai feladatok között a „közismerteken” kívül mindenképp figyelemre méltó a

dominós példa, a titkosírás, az anagramma és a kottafejes feladat. Ennél a bő választéknál
mindenképp érvényesülhet a gyerekek kívánsága.
Feladatok
10. 3 cm-es piros, kék, sárga és zöld szívószálaink vannak, mindegyikből egy. Ezeket cérnával
egymáshoz fűzzük.
a) Hányféle különböző színsort tudunk készíteni?
p k z s
Elsőként bármelyiket választhatjuk a négy közül. Ez 4 eset. Másodszorra már
csak három szívószál maradt, ezek bármelyikét választhatjuk. Az első választással együtt ez összesen 4 · 3 eset.
Ezt a gondolatmenetet folytatjuk addig, amíg el nem fogy a szívószál. Összesen tehát 4 · 3 · 2 · 1 = 24-féle színsort
készíthetünk.
b) Hányféle sor készíthető, ha ugyanezeket egy körbe fűzzük?
Ha a szívószálakat körbe rakjuk, lényegtelen, hogy melyik szívószálat választjuk ki elsőként, mivel ugyanazt
a körláncot kapjuk, ha egy bizonyos szívószál bárhol is van a körben, de két szomszédja nem változik. Ezért
4·3·2·1
a lehetséges különböző körláncok száma 4-szer kevesebb: = 6-féle.
4
K Z S P
Pl.: P Z =K S=Z P=S K
S P K Z
11. Az 1, 2, 3 számokkal készítünk 3×3-as bűvös négyzeteket úgy, hogy soronként és oszloponként
egyszer használjuk a számokat. Hányféleképpen tudjuk kitölteni a négyzeteket, ha a számok
összege minden sorban, minden oszlopban és minden átlóban 6? (A táblázat rögzített, nem
forgatható.)
1 3 2 3 1 2 2 1 3 2 3 1
3 2 1 1 2 3 3 2 1 1 2 3
2 1 3 2 3 1 1 3 2 3 1 2
12. A nyári táborban a gyerekek körjátékot játszanak. Egy nagy kört alkotnak úgy, hogy egymástól
egyenlő távol állva, mindenkinek van átellenes
párja. (Az átellenes párok a kör egy átmérőjének
két végpontjában állnak.) Valamelyik gyerektől
1-es számmal kezdve sorban mindenki kap egy
sorszámot. Hányan állnak a körben, ha a 7-es
számú gyerekkel átellenben a 19-es sorszámú áll?
A 7-essel szemben a 19-es áll, ezért mivel 19 − 7 = 12, és
12 · 2 = 24, a körben 24-en állnak.
13. Hányféleképpen állítható egy körbe 6 gyerek, ha azonosak az olyan körök, ahol az egyes
gyerekek jobb oldali és bal oldali szomszédjai változatlanok?
Ha a kört A-nál elvágjuk és „kiegyenesítjük”, akkor az A, B, C, D, E, F elemek összes sorrendjét kell
összeszámolni. Ez: 6 · 5 · 4 · 3 · 2 · 1 = 720.
A B C D E F
17

C M Y K
Trd a fejed!
Tk.: 7. oldal
6 · 5 · 4 · 3 · 2 · 1 720
Ha a gyerekek körben állnak, akkor a különböző körök = = 120-féleképpen jöhetnek létre.
6 6
14. Egy íjászversenyen öt diák jutott a döntőbe.
1
2 A 10 koncentrikus körből álló céltáblára
3
4
5
mindenki két-két lövést adott le. A céltábla
6
7 köreit 1-től 10-ig számozzák. A verseny ér-
8
9 dekessége, hogy mind a tíz lövés beletalált
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1
9
8
valamelyik körbe, de azonos értékű körbe
7
6 nem repült két nyílvessző. A körök értéké-
5
4
3
nek összege adja a versenyzők pontszámát.
2
1 a) Hányféleképpen alakulhat az öt verseny-
ző sorrendje, ha nincs holtverseny?
Az 5 versenyzőnek annyiféle különböző helyezé-
se lehet, ahányféleképpen az A, B, C, D, E öt
különböző elemet sorba tudom rendezni.
Ez 5 · 4 · 3 · 2 · 1 = 120.
b) Hányas értékű körbe talált Andor, Bence, Csaba, Dezső és Elek egy-egy lövése, ha
– Andor 11 pontot, 11 = 7 + 4 → Andor a 7-es és a 4-es körbe
– Bence 4 pontot, 4 = 1 + 3 → Bence az 1-es és a 3-as körbe
– Csaba 17 pontot, 17 = 9 + 8 → Csaba a 9-es és a 8-as körbe
– Dezső 7 pontot, 7 = 5 + 2 → Dezső az 5-ös és a 2-es körbe
– Elek 16 pontot szerzett? 16 = 10 + 6 → Elek a 10-es és a 6-os körbe talált.
Mivel 1-től 10-ig minden számot csak egyszer használhatok, a pontok összeadását Bence 4 pontjával kezdem.
15. K, R, É, O, T,
A felsorolt betűk egyszeri felhasználásával készíts
a) hárombetűs,
b) kétbetűs betűsorokat!
Hány van összesen az egyikből, illetve a másikból? Ezek között hány értelmes szó van?
Három elemből álló betűsorokból 5 · 4 · 3 = 60 különböző van. Ezek közül értelmesek:
KÉR, KÉT, TÉR, RÉT, ÉRT, TOR, KOR, TOK
Két elemből 5 · 4 = 20 betűsor képezhető. Ezek közül értelmes magyar szó: ÉR, ÉK, OK.
16. Huygens és Wallis a XVII. század két híres matematikusa a következő szabállyal meghatározott
titkosírással levelezett. Az üzenetküldő felsorolta, hogy a szövegben az egyes betűkből összesen
hány darab szerepel. A küldött betűk mindegyikének felhasználásával a megfejtő felírta
az összes lehetséges betűsort, amelyek közül a jelentéssel bíró szöveg jelentette az üzenet
megfejtését. Ha ez nem csak egy esetben fordult elő, akkor a szövegkörnyezet döntötte el,
melyik a helyes.
3 db L, 1 db A, 1 db Ő, 1 db I Ezek alapján próbáljuk kitalálni az elrejtett szöveget!

Ha a 6 betű különböző lenne, akkor 6 · 5 · 4 · 3 · 2 · 1 = 720 különböző betűsor lenne, azonban a 3 L betű miatt ezek
száma 6-szor kevesebb: 720 : 6 = 120 lesz. A titkosírás megfejtésénél nem a matematikai teljességre törekszünk,
hanem a szöveg értelmének megadására, ami ebben az esetben: Ő LILLA vagy LALI LŐ.
Ugyanazokból a betűkből, a betűk más sorrendjével felírt többféle, más jelentésű szó vagy
mondat az eredetinek egy-egy anagrammája. Például: Petőfi Sándor ⇔ Pesti főnádor vagy
Arany János ⇔ Jónás nyara vagy Jókai Mór ⇔ Mai kor jó stb.
18

C M Y K
Trd a fejed!
Tk.: 8. oldal
Készíts te is néhány anagrammát a neved betűiből!

Biztassuk a gyerekeket, hogy ők is készítsenek titkosírást vagy anagrammát!
Néhány további érdekes anagramma:
Ady Endre ⇔ Nyer Edda Bajor Gizi ⇔ Igazi bíró Szép Ernő ⇔ Nép szőre
Tolnay Klári ⇔ Kanári tolla József Attila ⇔ Józsa fia lett Salamon Béla ⇔ A méla sablon
17. Egy kerékpárklub belépőkártyáján három számjegyből álló kódszám szerepel. A klub vezetője
a kártyák készítésekor babonából a nyolcas számjegyet nem használta. (Nehogy a kerekében
„nyolcas” legyen.) Hányféle különböző kódszámú belépőkártya készült így, ha a 000-t is
kódszámnak tekintjük?
A 0, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 9 számjegyekből 9 · 9 · 9 = 93 = 729-féle háromjegyű számsor képezhető.
18. A képes dominó készítésekor 7 különböző állatfigurát használtak. Minden dominón két kép van,
egy dominón két egyforma állatfigura is lehet.
a) Hány darab dominóból áll a teljes készlet?
Az állatfarm dominókészlet 7-féle állatfigurát használ.
A rajz szerint bármelyik bármelyikkel párosítható (a
sorrend természetesen mindegy), és mindegyik még sa-
ját magával is szerepelhet egy dominón (ez utóbbi 7-
féleképpen lehetséges). Ezért a dominók száma:
7·6
+ 7 = 28.
2
b) Hány olyan dominó van, amelyen nincs elefánt?
A 7-féle állatfigurával készült dominó 28 darabból áll. Ezek között az elefántos magával, és a többi hat állattal
lehet párban, összesen 7 db ilyen dominó van. Tehát 28 − 7 = 21 db dominón nem szerepel az elefánt.
19. A pöttyös dominón 0-tól 9-ig lehetnek pontok. Hány

darabból áll a teljes készlet?
A gondolatmenet ugyanaz, mint az előző feladatnál. Ebben a játékban
10 · 9
+ 10 = 55 db dominó van.
2
20. A nyári táborban jutalomként 5 gyerek csónakázhatott.

Hányféleképpen szállhattak be két csónakba, ha az egyik
kétszemélyes, a másik háromszemélyes volt?
a) A csónakban ülő gyerekek sorrendjét nem vesszük figyelembe,
ezért ha az 5 gyerekből kettőt kiválasztunk, a másik 3 egyér-
telműen adódik. Így annyiféle eset van, ahányféleképpen az 5
gyerekből sorrendre való tekintet nélkül kiválaszthatunk 2-t. Ez
5·4
összesen: = 10 eset.
2
b) A csónakban ülő gyerekek sorrendjét figyelembe vesszük, vagyis számít az, hogy ki hol ül a csónakban, így
(5 · 4 · 3) · (2 · 1) = (5 · 4) · (3 · 2 · 1) = 120 különböző eset lehetséges.
21. Lóci három polcra rakja fel az új matematika-, magyar-, történelem-, biológia-, angol- és
fizikakönyveit. Hányféleképpen rendezheti el a hatféle könyvet, ha az egy polcra kerülő könyvek
más-más sorrendjét nem tekintjük különbözőnek?
19

C M Y K
Trd a fejed!
Tk.: 8. oldal
Lóci az első könyvet 3 helyre teheti, a másodikat is 3 helyre,

. . . , a hatodik könyvet is 3 helyre teheti.
Ez 3 · 3 · 3 · 3 · 3 · 3 = 36 -féle eset. A könyveket 36 = 729-
féleképpen helyezheti el Lóci a három polcra. Így persze
előfordul, hogy nincs minden polcon könyv, illetve az, hogy
minden könyv egy polcon van.
22. Szerezzünk zenét! Komponáljunk különböző ritmusokat!
! !( !)
negyed nyolcad tizenhatod
a) Hányféle különböző ritmusképletet lehet készíteni az ábrán látható három ritmusérték
segítségével, ha mindegyiket csak egyszer használhatjuk?
3 különböző ritmusértékből 3 · 2 · 1 = 6-féle különböző ritmusképlet készíthető.
b) Hányféle 3 hangból álló dallammotívum készíthető, ha az ötvonalas kottapapíron a hangje-
gyeket csak a vonalra, illetve azok közé helyezhetjük el, és a dallam ritmusát nem vesszük
figyelembe?
11 A 3 különböző hangjegy mindegyikét 11 helyre tehetjük.
9 10
8 Ez 113 = 1331-féle különböző dallamot jelent.
5 6 7
3 4
1 2
IV. Ebben a részben szereplő valószínűség-számítási feladatokat ne képletek alapján oldjuk meg,
hanem a kísérletek elvégzése után soroljuk fel, hogy egy-egy kísérletnél mik a lehetséges
kimenetelek és ezek közül melyek jók a feladat feltételei alapján!
A „két-kockás” feladatoknál soroljuk fel, mik a feladat szövegének megfelelő elemi esemé-
nyek. Több kísérletet végezzünk el annak érdekében, hogy megtapasztalhassák a tanulók azt
például, hogy ha az összeg 3, az 2 + 1, és 1 + 2 esetekben lehetséges; de ha az összeg 2, csak
az 1 + 1 esetben jöhet ki.
Feladatok
23. A biológiatanár az órái előtt kétféle valószínűségi játék közül az egyikkel dönti el, hogy aznap
fiút vagy lányt fog-e feleltetni.
Az első: Feldob egy érmét, ha fej lesz, akkor fiú felel, ha írás lesz, akkor lány.
A második: Feldob egy olyan dobókockát, amelynek 3 lapja piros, 3 lapja kék. Ha piros van
fölül a dobás után, akkor lány felel, ha kék van fölül, akkor fiú.
Vizsgáld meg, igazságos-e a tanár játéka!
1
Az első játéknál a fej, illetve az írás esélye azonos, mindkettő = 50%. A második játéknál a piros, illetve a kék
2
3 1
esélye egyaránt = = 50%. Tehát a játék igazságos.
6 2
20

C M Y K
Trd a fejed!
Tk.: 8–9. oldal
24. Cicoma Gizi reggelente egy színes lapú dobókocka feldobásával dönti el, hogy milyen színű
blúzban megy aznap iskolába. Mekkora a különböző színű blúzok választásának valószínűsége,
ha a 6 lapú kocka 1 lapja sárga, 2 lapja kék és 3 lapja zöld? Változik-e a kék blúz felvételének
esélye, ha a kockán a szomszédos két lap, vagy a szemközti két lap kék?
1
– A kocka bármelyik lapjára azonos eséllyel eshet, tehát egy dobásnál ez valószínűségű.
6
1
Ezért sárga lapot valószínűséggel,
6
1 2 1
kék lapot 2 · = = valószínűséggel,
6 6 3
1 3 1
zöld lapot 3 · = = valószínűséggel kapunk.
6 6 2
1
– Mindegy, hogy melyik két lap kék, mert mindegyik lap valószínűséggel kerül felülre a dobás után.
6
25. Az év eleji ültetésnél Lili és Lali ugyanarra a helyre szeretne ülni. Az osztályfőnök a vitát két
különböző pénzérme (pl.: 1 db 5 Ft-os és 1 db 10 Ft-os) feldobásával dönti el. A vitázó gyerekek
három különböző esemény közül választhatnak; aki nyer, azé az ülőhely.
A) Mindkét pénzérmén fej van fölül a dobás után,
B) mindkét pénzérmén írás van fölül a dobás után,
C) a két pénzérme különböző lapjával esik a földre.
Te melyiket választanád, ha nyerni akarsz?
Az 5 Ft-os is és a 10 Ft-os is egymástól függetlenül, egyenlő eséllyel eshet valamelyik oldalára. Ez 2 · 2 = 4 eset.
1
Ezek közül A)-nak a fej, fej felel meg, ez 1-féleképpen lehetséges. P (A) =
4
1
B)-nek az írás, írás felel meg, ez is 1-féleképpen lehetséges: P (B) =
4
2 1
C)-nek az írás, fej, illetve a fej, írás felel meg, ez 2-féleképpen lehetséges: P (C) = = .
4 2
Vagyis C)-nek legnagyobb az esélye. Ha nyerni akarunk, ezt célszerű választani.
26. Két különböző szabályos dobókockával dobunk egyszerre.

a) Egy dobás esetén elvileg hányféle „pontpár” jöhet ki?
Két dobókockával dobunk, a kísérlet lehetséges kimeneteleinek száma 6 · 6 = 36.
b) Mekkora a valószínűsége annak, hogy a c) Mekkora a valószínűsége annak, hogy a
dobott pontok összege 5? dobott pontok összege 4?
kék kocka piros kocka kék kocka piros kocka
1 4 1 3 3 1
4 1 P (összeg 4) = = .
4 1 P (összeg 5) = = . 3 1 36 12
36 9
2 3 2 2
3 2
d) Mekkora a valószínűsége annak, hogy a dobott pontok összege 14?
A dobott pontok összege 14 nem lehet, mert az összeg maximum 12 lehet. P (összeg 14) = 0.
27. Két szabályos dobókockát egyszerre feldobunk. Melyiknek nagyobb a valószínűsége: a dobott
pontok összege 3, vagy a dobott pontok összege 11?
Az összes lehetséges kimenetel száma: 62 = 36.
21

C M Y K
Trd a fejed!
Tk.: 9. oldal
A dobott pontok összege 3: A dobott pontok összege 11:

kék kocka piros kocka kék kocka piros kocka
1 2 5 6
2 1 6 5
2 1 2 1
P (összeg 3) = = . P (összeg 11) = = .
36 18 36 18
A két esemény valószínűsége egyenlő.
28. Egy szabályos dodekaéder minden lapját 1-től 12-ig terjedő számokkal
megjelöljük. (A szabályos dodekaédert 12 db szabályos ötszög határolja.)
Ha ezzel a „dobótesttel” egyszer dobunk, mekkora a valószínűsége annak,
hogy
a) 3-mal osztható számot dobunk,
4 1
Jó dobás: 3, 6, 9, 12 → P (3-mal osztható) = = .
12 3
b) prímszámot dobunk,
5
Jó dobás: 2, 3, 5, 7, 11 → P (prím) = .
12
c) olyan számot dobunk, amelyben a számjegyek összege legfeljebb 3?
6 1
Jó dobás: 1, 2, 3, 10, 11, 12 → P (számjegyei összege legfeljebb 3) = = .
12 2
A kapott valószínűség-értékeket fejezd ki százalék alakban is!
A megoldások százalék alakban: a) 33,3̇% b) 41,6̇% c) 50%
V. A három utolsó feladat korábban matematikaversenyeken szerepelt. Mindkettő ügyes, lelemé-

nyes gondolkodást igényel, ezért a matematika iránt fogékony tanulóknak ajánljuk.
Feladatok
29. Egy csibekeltető üzemben 60 naposcsibét négyzetes rekeszekbe helyeznek el

az ábrán látható módon. Így a négyzet mindegyik oldala mentén szemmel
tartható a 21 kis állat. Pár nap múlva 4 db, már életképes kiscsibét áthelyeznek
más helyre, és az itt maradtakat úgy rendezik el, hogy ismét minden oldalon
21 db csibe legyen. Hányszor tudják ezt az elvételt és az átrendezést megismételni úgy, hogy
a négyzetes rekesz egy-egy oldalán mindig 21 db csibe legyen?
6 9 6
9 9
6 9 6
A középső rekeszből vettek ki egyet-egyet, majd ugyan-

ebből a rekeszből azonos forgásiránnyal a szomszédos
sarokrekeszbe tettek át egyet-egyet:
22

C M Y K
Trd a fejed!
Tk.: 9. oldal
1. átrendezés: 1. átrendezés után: 2. átrendezés után: 3. átrendezés után: 4. átrendezés után:
6 8 6 7 7 7 8 5 8 9 3 9 10 1 10
8 8 7 7 5 5 3 3 1 1
6 8 6 7 7 7 8 5 8 9 3 9 10 1 10
56 db csibe 52 db csibe 48 db csibe 44 db csibe
Az átrendezést 4-szer lehet megismételni úgy, hogy a feltételek teljesüljenek.
30. Egy „nagyon szabályos” általános iskola mind a 24 osztályának heti 30 órája van. Hány tanár
tanít az iskolában, ha egy-egy tanárnak heti 20 órát kell megtartania, és sem a gyerekeknek,
sem a tanároknak nem lehet lyukasórája?
Hányféleképpen alakulhat a 7. osztály hétfői órarendje, ha minden óra különböző, és a 12
tantárgy közül bármelyik bármilyen sorrendben következhet?
hétfő Heti 30 óra egy „szabályos” iskolában napi 6 órát jelent a diákoknak. Az összes
1. 12-féle óra egy hét alatt 24 · 30 óra = 720 óra.
2. 11-féle Ha egy tanárnak hetenként 20 órája van, akkor ezeket az órákat 720 : 20 =
3. 10-féle = 36 tanár tudja ellátni.
Hétfőn a 12 tantárgyból bármelyik 6-ot ki lehet választani ismétlődés nélkül.
4. 9-féle
Ez 12 · 11 · 10 · 9 · 8 · 7 = 665 280-féle órarendet jelent.
5. 8-féle
6. 7-féle
31. Három szabályos dobókockát egymásra rakunk úgy, hogy mindegyiknek a három pöttyöt
ábrázoló lapja van alul, és egy-egy lapukkal teljesen illeszkednek. Mennyi lesz a pöttyök
összege az így kapott négyzetes oszlop oldallapjain? Mennyi ez az összeg, ha a kockának
más lapját helyezzük alulra?
A szabályos dobókockán a szemközti lapokon lévő pöttyök összege 7 = 3 + 4 = 2 + 5 = 1 + 6.
Ha az alsó lapokon 3 pötty van, akkor a fedőlapokon 4. Az oldallapokon jobbra, balra 5 és 2 (vagy fordítva),
elöl, hátul 1 és 6 (vagy fordítva) áll.
A sorrend lényegtelen, mert ezeknek a pöttyöknek csak az összege számít. Így egy kocka oldallapjain összesen
2 · 7 = 14 pötty van. Három kocka oldallapján összesen 3 · 14 = 42 pötty van.
Ebből következik, hogy bármelyik lap van alul, mindig ennyi lesz az oldallapokon lévő pöttyök összege.
23

C M Y K
Szmok s mveletek
SZÁMOK ÉS MŰVELETEK
1–2. óra: Hatványozás
3. óra: Normálalak
4–5. óra: A hosszúság, a terület és a térfogat mértékegységei
6. óra: A racionális számkör
7. óra: Racionális számok összeadása és kivonása
8. óra: Racionális számok szorzása és osztása
9–11. óra: Műveletek sorrendje, zárójelfelbontás
12. óra: Műveleti rokonságok, gyakorlás
Mire építünk?
A fejezetben átismételjük a téglalap területének és a téglatest térfogatának számításáról, valamint
ezek mértékegységeiről szóló ismereteket. Ezenkívül átismételünk mindent, amit a tanítványaink a
számokról és műveletekről eddig tanultak az alsó és a felső tagozaton.
Meddig jutunk el?

A hatványozásról szerzett ismeretek gyakorlását összeépítjük a korábban szerzett ismereteikkel:
– Megmutatjuk a tízes számrendszer és a tíz hatványainak a kapcsolatát, kitekintésként kitérünk a
0, illetve a negatív kitevős hatvány értelmezésére is.
– A tíz hatványalakjait felhasználjuk arra, hogy nagyon nagy vagy nagyon kicsi számokat hatvány
alakba írjunk. Bevezetjük a normálalak fogalmát.
– Átismételjük a hosszúság, a terület és a térfogat mértékegységeiről tanultakat, rávilágítunk a
közöttük levő analógiákra, és megmutatjuk, hogy a megfelelő mértékegységek közötti váltószámok
hogyan függenek össze a hatványozással.
Összefoglaljuk a számokról szerzett ismereteket, és bevezetjük a racionális szám fogalmát. Hang-
súlyt fektetünk arra, hogy különbséget tegyünk a számok és a számok különböző alakjai között.
Összefoglaljuk a műveletekről szerzett ismereteiket, a műveleti tulajdonságokat, a műveletek
sorrendjéről és a zárójelfelbontásról tanultakat. Megvizsgáljuk a hatványozásnak a többi művelet
között elfoglalt helyét.
Hogyan tovább?
A fejezet fő célja, hogy a számokról és műveletekről szerzett ismereteket úgy foglalja össze, hogy
azzal minél hatékonyabban előkészítse az algebra tanítását. Olyan alapokat igyekeztünk teremteni,
amiből az algebrai ismeretek folytonosan, szerves folytatásként nőhetnek ki. Az algebratanítás
során előkerülő azonosságok mindegyikét tudatosan sorra vesszük a számok és műveletek ismétlése
közben: a zárójelfelbontásokat, a beszorzást, a kiemelést. . . Azt szeretnénk, hogy a gyerekek minél
több tapasztalatot szerezzenek az azonosságokról a számok világában, mielőtt a betűk használatára
rátérnének.
24

C M Y K
Szmok s mveletek
Tk.: 12. oldal
1–2. óra
Hatványozás
Fgy.: 1–21.
Az órák legfontosabb feladata, hogy a gyerekek alaposan megértsék a hatványjelölést. Biz-

tonságosan tudjanak szorzat alakból hatvány alakba, illetve hatvány alakból szorzat alakba
áttérni. Szerezzenek tapasztalatokat arról, mikor melyik alak hasznosabb. Tudják használni a
hatványtáblázatokat.
A hatványozás azonosságait nem kell általánosan megfogalmaztatnunk a gyerekekkel, konkrét
példákban azonban legyenek képesek észrevenni és megfogalmazni az összefüggéseket. Az a
lényeg, hogy világosan lássák, hogy a kitevő darabszámot jelöl; azt, hogy az alapul választott
számot hányszor szorozzuk össze önmagával.
Például: 35 · 32 = 37 . A kitevők összeadódtak, hiszen ha egy 5 darab hármasból álló szorzatot
összeszorzunk egy 2 darab hármasból álló szorzattal, akkor egy olyan szorzatot kapunk, amely
összesen 7 darab hármasból áll.
Szükséges eszközök: Hatványtáblázatok.
Feladatok
A feladatok közül az 1., 2., 3., 4., 8., és 11. nagyon egyszerű, az 5., 6. összetettebb gyakorló
feladatok. Oldjunk meg közülük annyit, amennyire megítélésünk szerint a gyerekeknek szükségük
van!
A 7. feladatot inkább órán tűzzük ki, és kérjünk indoklásokat az egyes esetekhez!
A 10. feladat, a totó tartalmaz kicsit nehezebb kérdéseket is, mégis azt gondoljuk, hogy
gyengébb osztályokban is érdemes megoldatni. Nem baj, ha a gyerekek nem boldogulnak egy-
egy kérdéssel. Hadd legyen félig játék a feladat! Hadd tippeljenek azokban az esetekben, amikor
nem tudják kikövetkeztetni a helyes választ! Biztassuk őket, hogy indokolják meg a választásukat!
Mindenképpen érdemes úgy kitűzni a feladatot, hogy maradjon idő az alapos megbeszélésre, ahol
minden egyes esetet megindokoltatunk. A gyerekek ilyenkor szívesen figyelnek, mert kíváncsiak
a játék végeredményére.
A 12. feladat könnyebb, mint a 10., ezt otthoni munkára is kiadhatjuk. Jutalmazhatjuk a jól
megfejtett eseteket.
Ha jut rá idő, akkor a 9. feladattal is érdemes foglalkoznunk. Nem nehéz, ugyanakkor érdekes
számelméleti összefüggésekre világít rá.
1. Írd át hatvány alakba a következő szorzatokat! Számítsd ki az értéküket!

a) 2 · 2 · 2 · 2 · 2 · 2 · 2 · 2 · 2 · 2 · 2 = 211 = 2048 b) (−6) · (−6) · (−6) = (−6)3 = −216
1 1 1 1 1 1 5 1
c) 8 · 8 · 8 · 8 = 8 = 4096
4
d) · · · · = =
2 2 2 2 2 2 32
e) 3,1 · 3,1 · 3,1 = 3,13 = 29,791 f) x · x · x · x = x 4
25

C M Y K
Szmok s mveletek
Tk.: 12. oldal
7 7 7 2 49 1 1 1 1 1 1 5
g) · = = h) · · · · =
13 13 13 169 k k k k k k
2. Írd a hatványokat szorzat alakba! Számítsd ki az értéküket!

32 = 3 · 3 = 9 53 = 5 · 5 · 5 = 125 1253 = 125 · 125 · 125 = 1 953 125
5
1 3 1 1 1 1 1 1 1
22 = 22 0,1 = 0,1 · 0,1 · 0,1 = 0,001 = · · · · =
2 2 2 2 2 2 32
2 3 4
3 3 3 9 5 5 5 5 125 7 7 7 7 7 2401
= · = = · · = = · · · =
5 5 5 25 3 3 3 3 27 2 2 2 2 2 16
3
1 1 1 1 1
= · · = (−2)3 = (−2) · (−2) · (−2) = −8
7 7 7 7 343
(−1)7 = (−1) · (−1) · (−1) · (−1) · (−1) · (−1) · (−1) = −1 (−6)2 = (−6) · (−6) = 36
(−1)4 = (−1) · (−1) · (−1) · (−1) = 1 (−2)6 = (−2) · (−2) · (−2) · (−2) · (−2) · (−2) = 64
3. Számítsd ki!
5
1 1 1 1 5 5
5
= = = 204 = 160 000 0,23 = 0,008
2 32 2 32 23 8
3 4
5 3 125 5 125 15 1 1 1
= = = = 0,042 = 0,0016
2 2 2 8 2 2 10 10 000
4. Melyik nagyobb?
34 vagy 43 25 vagy 52 103 vagy 310 24 vagy 42 egyenlőek
5. Melyik nagyobb? Segíthet, ha a hatványokat szorzat alakba írod fel.
= < = >
(2 · 5)4 vagy 24 · 54 (3 · 8)3 vagy 34 · 83 (4 · 6)2 vagy 42 · 62 (5 · 5)4 vagy 55 · 52
> = > >
(7 · 3)5 vagy 74 · 36 (2 · 9)3 vagy 23 · 93 (6 · 2)4 vagy 26 · 62 (2 · 5)10 vagy 211 · 59
6. Pótold a hiányzó számokat!
a) 5 = 125 =3 b) 2 = 8·8 =6 c) 32 · 34 = 3 =6
d) 5 · 5 · 5 · 5 · 5 · 5 = 5 =6 e) 63 · 64 = 6 =7 f) 33 · 23 = 6 =3
g) 3 · 3 = 3
8 10
=2 h) 2 · 23 = 27 =4 i) a5 · a3 = a =8
j) x · x = x
2 4
=6 k) a3 · a = a7 =4 l) a · a2 = a4 =2

104 1 1 1
m) = 10 =3 n) = 0,001 =3 o) = =3
10 10 3 27

1 1
p) = =4
3 81
7. A mellékletben találsz hatványtáblázatot. A 7 hatványainak a felhasználásával végezd el az
alábbi műveleteket minél egyszerűbben!
5 764 801
2401 · 49 = 76 16 8072 = 710 3435 = 715 = 73
16 807
117 649 · 5 764 801 = 714 497 = 714 (49 · 343)3 = 715 (343 : 49)10 = 710
26

C M Y K
Szmok s mveletek
Tk.: 13. oldal
8. A mellékletben lévő hatványtáblázat segítségével írd fel hatvány alakban a műveletekben

szereplő számokat, majd végezd el a műveleteket!
1024 : 128 = 210 : 27 = 23 = 8 81 · 243 = 34 · 35 = 39 16 · 4096 = 24 · 212 = 216
100 000 · 100 000 = 105 · 105 = 1010 216 · 7776 = 63 · 65 = 68 1 679 616 : 46 656 = 68 : 66 = 62
19 683 : 6561 = 39 : 38 = 3 59 049 : 729 = 95 : 93 = 92 10 077 696 : 1296 = 69 : 64 = 65
4 · 256 = 22 · 28 = 210 9 · 6561 = 9 · 94 = 95 279 936 · 36 = 67 · 62 = 69
9. Mi az utolsó jegyük a következő számoknak?
102 → 0 24 → 6 63 → 6 65 → 6 650 → 6
1510 → 5 215 → 1 1250100 → 0 1111 → 1 48 → 6
10. TOTÓ
1 2 x
1. Melyik a legnagyobb? 2t 2 · 105 dkg 20 · 103 kg3 x
2. Hány jegyű a 105 · 109 ? 14 153 16 2
3. Milyen számjegyre végződik a 470 ? 4 63 2 2
4. Hány nullára végződik a 23 · 53 ? 33 5 6 1
5. Hány jegyű a 220 ? több mint 10 kevesebb 6-nál 73 x
6. Melyik több? 24 · 33 vagy 23 · 34 ? 24 · 33 23 · 34 3 egyenlőek 2
7. Hány nullára végződik a 27 · 55 ? 12 53 7 2
213
8. Mekkora a 3 3 ? 1-nél több 1-nél kevesebb 13 x
3 ·7
9. Melyik a legkisebb? 33 · 43 · 152 122 · 63 · 3 · 52 32 · 602 3 x
1
10. Mennyi (0,1)3 ? 0,3 0,003 3 x
1000
11. Melyik több 1-nél? (0,9)10 110 1,110 3 x
1
12. Hányszorosa a 25 az -nek? 25 210 3 225 2
25
9 9
9 10
13. Melyik több −1-nél? (−1) 9
− 3 − 2
10 9
5 5 5
1 1 1
13+1. Melyik a legkisebb? 3 1
5 4 3
11. Számítsd ki minél ügyesebben!

a) 27 · 53 = (2 · 5)3 · 24 = 16 000 b) 43 · 252 = (4 · 25)2 · 4 = 40 000
c) 253 · 43 : 103 = (25 · 4)3 : 103 = 102 d) 206 : 26 = 26 · 106 : 26 = 106
e) 383 : 193 = (38 : 19)3 = 23 = 8 f) 54 · 203 · 3 = (5 · 20)3 · 5 · 3 = 15 000 000
27

C M Y K
Szmok s mveletek
Tk.: 14. oldal
12. A zászlókon és a bohócon is az egyforma színekhez egyenlő

számok tartoznak. Színezd ki a zászlókat, és ha van kedved,
járj utána, melyik ország zász- Guatemala
62 lói ezek! kék fehér kék
A kék és zöld színek színárnya-
2 36
34 1 103 latban változhatnak! 32 (−1)10
32
25 Olaszország Indonézia
piros
2 · 22 · 2 · 2
1
,00
152 24 · 2
·0
1000 fehér 1
00
· 1000 · 0,1
10
zöld fehér piros 100
Magyarország Madagaszkár Lengyelország
piros fehér piros fehér
3
2 ·2 2
23 · 4 (−1)13 · (−1)
fehér (−10)3
23 · 22 : 25 2
−1000 zöld piros
zöld 6 3 8·5 3 22 ·2
10 : 10
Németország Kuvait Mauritius
fekete 3 zöld piros
3 ·5 :3:5 3
2 ·5
3 3 2 · 43 : 4
kék
piros fehér 32 · 92 : 9
45 : (42 · 2) 225 103 · 0,001 sárga
ete 22 · 32
sárga 4 2 fek 2 ·2
4 piros
6 :6 zöld 0,1 · 104
Sierra Leone Peru Szudán
zöld piros fehér piros piros
(2 · 5) 3 zö
ld 32
fehér 4 2 2 26 103 45 1 fehér
3 :3 :3 13
2 1000 42 · 2 0,001
kék fekete
94 : 92 1,52 · 100
Haiti Gabon Hollandia
kék zöld piros
93 : 32 104 : 10 32
sárga fehér
piros 23 · 34 : 18 103 : 1000
105 : 55 kék
35 : 3 9 · 32
kék
13. Pisti szerelmet vallott Jucinak. Juci ezt mindössze két barátnőjének mesélte el, szigorú titok-
tartásra kérve őket. Ezért aztán mindkét lány csak másnap,
és csak két-két újabb barátnőnek adta tovább a titkot. Ezek
a lányok is csak másnap pletykáltak, és csak két újabb
embernek, és ez így ment tovább. . . .
Hány emberhez juthatott el a hír egy hét alatt?
7 nap múlva legfeljebb 27 = 128 barátnőhöz jutott el a hír, de csak akkor,
ha mindenki mindig különböző embernek pletykált.
28

C M Y K
Szmok s mveletek
Tk.: 15. oldal
14. Egy kopár sziklafalon megtapadt egy parányi zuzmó, és évenként megkétsze-
rezte az általa beborított területet. 100 év alatt elfedte a teljes sziklafalat. Hány
év alatt fedte el a sziklafal felét? 99 év alatt.
15. Pista az év végi bizonyítványosztás előtt már tudta, hogy nem lesz közepesnél
rosszabb osztályzata. Ebben a tanévben 12 tantárgyuk volt. Vajon hányféle-
képpen tölthető ki Pista bizonyítványa? Ha csak jó és jeles osztályzatot szerzett volna, akkor
mennyivel kevesebb eset lenne?
Ha egy tantárgy lenne a bizonyítványban, 3 lehetőség lenne: jeles, jó, közepes.
Ha két tantárgy, akkor 3 · 3 lehetőség, 12 tantárgy esetén 312 lehetőség van.
Ha csak jeles vagy jó osztályzatot kapna, akkor 212 lehetőség van a bizonyítvány kitöltésére.
312 − 212 = 531 441 − 4096 = 527 445, ennyivel több eset van, ha háromféle osztályzattal számolhatunk.
3. óra
A tíz hatványai, a normálalak

Fgy.: 22–26.
A fejezet azzal kezdődik, hogy miképpen lehet a tízes számrendszer alapszámait felírni a
hatványjelölés segítségével. Kitekintésként megmutatjuk a 0 és a negatív kitevők használatát is.
Érdemes időt hagyni a helyiérték-táblázat elemzésére, analógiák kérdésére. A táblázatban lévő
alakok biztos ismeretét mindenkitől meg kell kívánnunk.
A normálalak tanítását a tízhatványokkal való szorzás–osztás átismételgetésével kapcsoljuk
össze. Segítségül bevezetjük az egy szám értékes jegyei fogalmat. Az egyszerűség kedvéért (és az
anyagra fordítható idő rövidsége miatt) egy nem teljes definíciót adunk. Azt írjuk a tankönyvben,
hogy az értékes jegyek tömbje az első nem 0 számjeggyel kezdődik, és „általában” az utolsó nem 0
számjeggyel fejeződik be. Ez az „általában” szó arra vonatkozik, hogy a szám végén álló nullákról
nem mindig lehet tudni, hogy azok kerekített számjegyek vagy pontos számjegyek. Például:
– ha 1 530 000 egy tízezresekre kerekített szám, akkor a 153 értékes tömb, és mögötte csupa
helykitöltő 0 áll.
– ha 1 530 000 egy százasokra kerekített szám, akkor 15 300 az értékes tömb, és mögötte két
helykitöltő 0 áll.
Ezt a megoldást azért választottuk, mert itt a hangsúlyt a 10 hatványaival való szorzásra–
osztásra, az ebben való biztonság kialakítására akarjuk tenni. A szám elején és végén álló 0-k
megkülönböztetése a közöttük levő tömbtől segíthet ennek a célnak az elérésében. Azonban
a kerekítés problémakörére való kitérés nehezíti azt. Természetesen az érdeklődő gyerekek
kíváncsiak lehetnek a pontos meghatározásra, velük megbeszélhetjük azt. Mindenesetre olyan
megfogalmazást igyekeztünk választani, amely egyszerű, nem teljes, de mégsem pontatlan, és
könnyen teljessé tehető.
A normálalakban való felírásnál az 1-nél kisebb számok esetében érdemes többféle alakot
párhuzamosan használni. Például:
1
0,0529 = 5,29 : 102 = 5,29 · 2 = 5,29 · 10−2
10
29

C M Y K
Szmok s mveletek
Tk.: 16–17. oldal
A gyengébbeknek tapasztalataink szerint a tíz hatványaival való osztás a legegyszerűbb. A jobbak

pedig nagyon szívesen használják a negatív kitevős alakot. Tehát ezek közül az alakok közül
bármelyiket elfogadhatjuk, és ugyanakkor kérhetjük, hogy aki tudja, adja meg a normálalakot
más formában is, így később könnyebb lesz a negatív kitevő használata.
Feladatok
A feladatok közül az 1. azt gyakoroltatja, hogy miként lehet a tízes számrendszerben felírt számot
helyi értékek szerint kibontani a tíz hatványainak segítségével. Jobb osztályokban kérhetjük a 0
és negatív kitevős hatványok használatát is.
A 2–6. és a 8. feladatok a tízhatványokkal való szorzás–osztás gyakoroltatására valók. A 2–6.
egyszerűbbek, azoknak a tanulóknak ajánljuk, akiknek ez a művelet még mindig nehézséget okoz.
Ahol nincs ezzel gond, ott adjuk fel a 8.-at, amely kicsit összetettebb feladat.
A 9. feladat alkalmas otthoni kutatgatásra is. A benne szereplő érdekes, meglepő számadatok
segíthetnek abban, hogy a különféle alakokban felírt nagy számok között eligazodjanak a
tanítványaink.
A 7. és a 10. feladatokban számokat kell normálalakba írni. Ezeket minden osztályban érdemes
feladni.
1. Írd fel a számok helyi érték szerint kibontott alakját 10 hatványainak a segítségével!
1 1
Például: 5641,28 = 103 · 5 + 102 · 6 + 101 · 4 + 1 + 1 · 2 + 2 · 8
10 10
800 070 0,25 302,015 5 000 000 0,003 00 0,0004
2. Írd egymás mellé ezeket a számokat a füzetedbe:
43 512 0,0028 22,115 52 000
Mindegyik alá írd le
a) az ezerszeresét, b) a tizedét, c) az ezredrészét,
d) a tízszeresét, e) a századát, f) a százszorosát!
43 512 0,0028 22,115 52 000
a) ezerszeres 43 512 000 2,8 22 115 52 000 000
b) tized 4351,2 0,000 28 2,2115 5200
c) ezred 43,512 0,000 002 8 0,022 115 52
d) tízszeres 435 120 0,028 221,15 520 000
e) század 435,12 0,000 028 0,221 15 520
f) százszoros 4 351 200 0,28 2211,5 5 200 000
3. Melyik több, hányszor?

·100 ·106
< <
0,381 05 vagy 38,105 0,007 65 vagy 7650
·1000 ·104
> >
39 361,8 vagy 39,3618 5000,05 vagy 0,500 005
·105 ·103
< <
0,081 00 vagy 8100 0,222 11 vagy 222,11
4. Oldd meg a nyitott mondatokat!
52,04 : 1000 = 0,052 04 0,003 42 · 10 000 = 34,2
30

C M Y K
Szmok s mveletek
Tk.: 17–18. oldal
0,23 : 100 = 0,0023 0,23 · 0,01 = 0,0023

0,29 · 100 000 = 29 000 31 300 · 0,0001 = 3,13
625,55 : 100 000 = 0,006 255 5 0,1 : 0,1 =1
1: 10 = 0,1 0,1 · 10 =1
0,0005 · 100 = 0,05 5 : 100 = 0,05
5. Pótold a hiányzó számokat!
1282,5 = 128,25 · 10 = 12,825 · 100 = 1,2825 · 103 = 128 250 : 100
0,0529 = 0,529 : 10 = 5,29 : 102 = 0,000 529 · 100 = 10 · 0,005 29
6. Írd fel tizedes tört alakban a normálalakban megadott számokat!
4,9 · 107 = 49 000 000 1,3 : 102 = 0,013 5,25 · 104 = 52 500 3,13 : 103 = 0,003 13
5,223 · 105 = 522 300 8,709 : 101 = 0,8709 7,110 67 · 106 = 7 110 670 4,49 : 105 = 0,000 044 9
7. Másold át az alábbi számokat a füzetedbe! Pirossal írd át a számok értékes jegyeit, zölddel írd
át a fölösleges nullákat, majd írd fel a számot normálalakban! Segítségül megadunk egy példát:
00 006 676,280 070 00 = 6,676 280 07 · 103
00 000 078 002 000,000 = 7,8002 · 107 000,007 100 00 = 7,1 : 103
13,002 300 00 = 1,300 23 · 10 000 030 000 = 3 · 104
05 050,5050 = 5,050 505 · 103 0 011,223 300 = 1,122 33 · 10
31 000,00 = 3,1 · 104 020 304,050 = 2,030 405 · 104
1000,001 = 1,000 001 · 103 0 000,000 500 800 = 5,008 : 104
000,1000 = 1 : 10 023,0230 = 2,3023 · 10
8. Először becsüld meg, majd számold is ki, hogy milyen vastag papíroszlopot kapsz, ha egy
papírlapot kettéhajtasz, ismét kettéhajtod, s az eljárásodat 50-szer megismétled! Az egyszerűség
kedvéért selyempapírt hajtogatunk, melyből 100 darab egymásra téve mindössze 1 mm vastag
(210 = 1024 ≈ 1000-rel dolgozz).
5 5
A papírvastagság: 250 · 0,01 mm = 210 · 0,01 mm = 10245 · 0,01 mm ≈ 10005 · 0,01 mm = 103 · 0,01 mm =
= 1015 · 0,01 mm = 1013 mm = 10 000 000 km = 107 km
9. Fele sem igaz! A három válasz közül csak egy a helyes.

a) Vajon melyik? Tippelj!
b) Írd a táblázatban olvasható számok mindegyikét normálalakba!
Egy fejen átlagosan ennyi hajszál van 105 20 000 8 · 105
A Kheopsz-piramis ennyi kőből épült 680 000 2,3 · 106 5 · 103
Az Országház ennyi téglából épült 40 millió 400 000 1,5 · 106
Egy légy egy perc alatt ennyit csap a szárnyaival 5,3 · 102 3600 19 800
Az Eiffel-torony építéséhez ennyi szegecset használtak fel 25 millió 2,5 · 106 250 000
Egy ember szíve 60 éves koráig átlagosan ennyit ver 2 · 107 2 · 109 2 · 106
1 millió nap ennyi év 2700 3 · 105 1500
1 millió másodperc kb. ennyi nap 1,2 · 103 1,2 · 10 1,2 · 1000
31

C M Y K
Szmok s mveletek
Tk.: 18. oldal
10. Írd normálalakba a felsorolt adatokat!

a) Földünk felülete 510 220 000 km2 = 5,1022 · 108 km2 ,
a szárazföldé 149 160 000 km2 = 1,4916 · 108 km2 ,
a vízé 361 060 000 km2 = 3,6106 · 108 km2 ,
Egyenlítőjének hossza 40 075,704 km = 4,007 570 4 · 104 km,
térfogata 1 083 320 000 000 km3 = 1,083 32 · 1012 km3 ,
tömege 6 000 000 000 000 000 000 000 000 kg = 6 · 1024 kg.
b) Minden anyag atomokból épül fel, az atomokat protonok, neutronok és elektronok alkotják.
Erre vonatkozó adatok: a héliumatom átmérője: 0,000 000 05 mm = 5 : 108 mm,
a proton tömege: 0,000 000 000 000 000 000 000 001 67 g = 1,67 : 1024 g,
az elektron tömege: 0,000 000 000 000 000 000 000 000 000 91 g = 9,1 : 1028 g.
11. Hányszor annyi ember él a Föld legnépesebb országában, mint Magyarorszá-

gon? Gyűjts adatokat a számoláshoz!
A Föld legnépesebb országa Kína, körülbelül 1 milliárd lakosa van. Magyarország lakosainak
száma körülbelül 10 millió. Az 1 milliárd a 10 milliónak a 100-szorosa.
12. Hányszorosa Magyarország területe a Balaton felületének? Tippelj, majd keress adatokat, és
számítsd ki!
Magyarország területe 93 ezer négyzetkilométer, a Balaton felülete közepes vízállás mellett körülbelül
600 négyzetkilométer. Hazánk területe körülbelül 155-szöröse a Balaton felszínének.
13. a) Tippeld meg, hány cm2 a tenyered területe! b) Hány mm2 egy ötforintos terüle-
Rajzold körül a csuklód vonaláig milliméter- te? Rajzold körül milliméterpapí-
papíron! Így össze tudod számolni a négyzet- ron, majd számold össze a négyzet-
centimétereket. ≈ 100 cm2 millimétereket! ≈ 350 mm2
c) Hányszorosa a tenyered területe az ötforintos területének? Körülbelül 28-29-szerese.

14. A Föld tömege 6 · 1027 g. A Nap tömege 2 · 1033 g. Hányszorosa a Nap tömege a Föld
tömegének?
1
2 · 1033 : 6 · 1027 = · 106 = 3,33 · 105 , a Nap tömege 333 000-szerese a Föld tömegének.
3
32

C M Y K
Szmok s mveletek
Tk.: 23. oldal
4–5. óra
Képek és számok
Fgy.: 27–36.
Ezeken az órákon az elsődleges célunk a hosszúság, a terület és a térfogat mértékegységeiről

tanultak átismétlése, és ezeknek az ismereteknek az összekapcsolása a hatványozással.
A témakörhöz tartozó tankönyvi szöveg hosszabb a szokásosnál, elsősorban a bőséges képanyag
következtében. Képekre alapozva tűzzük ki a mintafeladatainkat, a feladatokat pedig újabb
képsorozatok egészítik ki.
A területről és a térfogatról szóló feladatokat, képeket és elsajátítandó állításokat következetesen
párhuzamba állítottuk, és az arányosságról tanultakat is bevontuk az ismétlésbe.
Tudjuk, hogy a terület-mértékegységek és a térfogat-mértékegységek tanítása általában sok
problémát okoz a gyerekeknek. Ezért fontos, hogy ezeket minél több szállal kössük meglévő isme-
reteikhez. Elsősorban a hétköznapi tapasztalataikhoz – erre szolgál a képanyag –, de ugyanakkor
egymáshoz és a többi matematikai ismereteikhez is. Az összefüggés persze fordítva is működik,
a hatványozás is mélyebb értelmet kap, amikor a hosszúság, terület, térfogat témaköreivel
kapcsolatba kerül.
Feladatok
Az 1., 2., 4., 5., 6. feladatok alapvető ismereteket gyakoroltatnak a síkban és a térben is. A 4. és
5. feladat kicsit összetettebb.
A 7. feladatban a gyerekeknek maguknak kell alkalmas, közös mértékegységet keresniük a
részfeladatok megoldásához, hogy a rejtvényt meg tudják fejteni.
A 8. feladat látszólag érdektelen, hiszen kitalált mértékegységekkel foglalkozik. A látszat csal, ez
a feladat a témakör legfontosabb példái közé tartozik. Úgy gondoljuk, nem szabad sajnálni az időt
rá, hiszen a mértékváltás lényegére világíthatunk rá.
A 9. feladatot közös, órai foglalkozással kell előkészíteni, mielőtt a gyerekeknek önálló munkára
kitűznénk. A mellékletben található mértékegységkártyákkal sokféle játékos feladatot játszhatunk.
Néhány játékötletet a feladat után részletesebben is leírtunk. A mértékegységkártyák használatát
fontosnak érezzük, sokat segíthet a mértékváltás nehézségeinek a leküzdésében.
1. Különböző téglalapjaink vannak. Megadtuk két oldaluk hosszúságát. Számítsd ki a területüket!

Add meg többféle mértékegységben is! Keresd meg azokat az adatokat, amelyek egybevágó
téglalapokhoz tartoznak!
a) 15 cm, 8 cm b) 1,5 m, 0,8 m c) 150 cm, 8 dm d) 0,15 m, 8 dm
120 cm2 1,2 m2 120 dm2 12 dm2
e) 150 cm, 80 cm f) 150 mm, 80 mm g) 150 cm, 8 m h) 1,5 cm, 0,8 m
2 2 2
12 000 cm 12 000 mm 120 000 cm 120 cm2
a), f), illetve b), c), e) egybevágók.
33

C M Y K
Szmok s mveletek
Tk.: 24. oldal
2. A képeken látható területek közül melyiket mérik négyzetkilométerrel, melyiket hektárral,

melyiket négyzetméterrel, melyiket négyzetdeciméterrel, illetve négyzetcentiméterrel?
A parkettát négyzetméterrel mérik. A térképen látható területet négyzetkilométerrel. A csempét négyzetcentimé-

terrel, négyzetdeciméterrel és négyzetméterrel is szokás mérni. A csomagolópapírt négyzetcentiméterrel mérik. A
földet, szántót hektárral. A faliújság területét négyzetdeciméterrel szokás mérni.
3. Pótold a hiányzó mértékegységeket vagy mérőszámokat!

13 m = 130 dm 13 m2 = 1300 dm2
61 dm = 6,1 m 25 dm2 = 0,25 m2
38 100 mm = 381 dm 51 200 mm2 = 5,12 dm2
981 cm = 9,81 m 981 cm2 = 9,81 dm2
2,25 km = 2250 m 2,25 km2 = 2,25 · 106 m2
1,21 km = 12 100 dm 1,21 ha = 12 100 m2
0,52 km = 520 m 5,2 km2 = 520 ha
4. Számítsd ki az alakzatok területét!

a) b) c) d)
Szeleburdi Szamanta megoldásterveket készített a feladathoz. Mindegyik alakzathoz felírta,

hogyan lehet kiszámolni a területüket, némelyikhez többféle módszert is kitalált. Azonban
lefelejtette a mértékegységeket, és azt is elfelejtette, melyik szám melyik alakzathoz tartozik.
Párosítsd össze a számokat az alakzatok betűjelével, és add meg a hiányzó mértékegységet is!
A) 3 · 2 B) 2 · 6 + 1 · 3 C) 30 · 10 + 20 · 10 D) 30 · 30 − 20 · 20
E) 1,5 · 5 + 3 · 7 + 1 · 7 F) 50 · 20 + 50 · 10 G) 6 · 5 − 3 · 5 H) 55 · 70 − 20 · 15
34

C M Y K
Szmok s mveletek
Tk.: 25. oldal
a) 200 cm · 300 cm = 60 000 cm = 6 m2 (A)

b) 2 m · 6 m + 1 m · 3 m = 15 m2 (B), 6 m · 5 m − 3 m · 5 m = 15 m2 (G), 50 dm · 20 dm+ 50 dm · 10 dm = 1500 dm2 (F)
c) 30 dm · 10 dm + 10 dm · 20 dm = 500 dm2 = 5 m2 (C), 30 dm · 30 dm − 20 dm · 20 dm = 500 dm2 (D)
d) 7 m · 1 m + 5 m · 1,5 m + 3 m · 7 m = 35,5 m2 (E), (H)
5. Párosítsd a számolási terveket a testekkel, állapítsd meg, melyik tervhez milyen mértékegység
tartozik! Számítsd ki a térfogatukat! Add meg mindegyiket literben is!
a) b) c) d)
0,2 · 0,2 · 0,5 = 1 10 · 6 = 5 50 · 12 = 9

10 · 2 = 2 50 · 20 · 60 = 6 1500 · 40 = 10
30 · 40 · 50 = 3 300 · 500 · 400 = 7 2 · 6 · 5 = 11
120 · 5 = 4 60 · 10 = 8 120 · 50 · 100 = 12
1 0,2 m · 0,2 m · 0,5 m = 0,02 m3 = 20 l (a) 2 10 dm2 · 2 dm = 20 l (a)
3 30 dm · 40 dm · 50 dm = 60 000 dm3 = 60 000 l (b) 4 120 dm2 · 5 dm = 600 l (d)
5 10 m2 · 6 m = 60 m3 = 60 000 l (c) 6 50 dm · 20 dm · 60 dm = 6000 l (c)
7 300 cm · 500 cm · 400 cm = 60 000 l (b) 8 60 dm2 · 10 dm = 600 l (d)
9 50 dm2 · 12 dm = 600 l (d) 10 1500 dm2 · 40 dm = 60 000 l (b)
11 2 m · 6 m · 5 m = 60 m3 = 60 000 l (c) 12 120 cm · 50 cm · 100 cm = 6 000 000 cm3 (d)
6. Pótold a hiányzó mérőszámokat vagy mértékegységeket!

3 m2 = 30 000 cm2 51 dm2 = 5100 cm2
83 m = 830 dm 1 ha = 10 000 m2
43 dm = 430 cm 5000 dm2 = 50 m2
83 kg = 83 000 g 53 dm + 4 m = 930 cm
7. A táblázatban egy-egy téglatest adatait adtuk meg. Számítsd ki mindegyiknek a térfogatát, és
írd le azokat nagyság szerint csökkenő sorrendben! Mindegyik térfogathoz tartozik egy betű.
Ha jól számoltál, megtudod, mit kiáltott Arkhimédész,
amikor a fürdőkádban rájött a híres tételére.
x y z V
É 0,3 m 4 dm 5 dm 60 dm3
A 0,02 m 0,4 dm 6 cm 0,48 dm3
U 5 dm 9,8 dm 10,1 dm 494,9 dm3
E 1000 cm 301 cm 2100 mm 63 210 dm3
R 300 mm 0,2 m 1,2 m 72 dm3
K 52 l
H 11 m 3,07 m 2,173 m 73 382 dm3
HEURÉKA
35

C M Y K
Szmok s mveletek
Tk.: 25–26. oldal
8. 10 gyűszűnyi folyadék kitesz 1 kupicát. 5 kupica 1 pohár, 2 pohár 1 korsó, 4 korsó egy kancsó
és 15 kancsó egy hordó.
= =

15 =
=
a) Hány gyűszű egy pohár? 50 Hány pohár egy hordó? 120 Hány kupica egy korsó? 10
1
Hány gyűszű egy kancsó? 400 Hány gyűszű egy hordó? 6000 Hány hordó egy kancsó?
15
Hány korsó egy pohár? 0,5 Hány kupica egy kancsó? 40
b) Töltsd ki a táblázatot!
Gyűszű Kupica Pohár Korsó Kancsó Hordó
1 1 1 1
Gyűszű 1
10 50 100 6000
1 1 1 1
Kupica 10 1
5 10 40 600
1 1 1
Pohár 50 5 1
2 8 120
1 1
Korsó 100 10 2 1
4 60
1
Kancsó 400 40 8 4 1
15
Hordó 6000 600 120 60 15 1
Mivel a feladat nem szokványos mértékegységekkel dolgozik, a gyerekek gondolkodását nem

zavarják a jól-rosszul berögződött, félig megértett formulák, ugyanakkor pedig a feladatban adott
egységek egyszerűek, szemléletesek, könnyű elképzelni a közöttük fennálló összefüggéseket.
Például, ha egy hordó az 15 kancsó és egy kancsó az 4 korsó, akkor 1 hordó az 15 · 4 = 60
korsó.
9. Készíts feladatot a 1 10 25 3 8
kártyák segítségével!
Készítsd el magad is ezeket a kártyákat, és tedd

magad elé lefordítva! Húzz két kerek és egy szögletes
kártyát! Tedd a színes foltok helyére! Oldd meg a = ?
feladatot, amit így elkészítettél!
Például: 3 pohár = 150 gyűszű.
36

C M Y K
Szmok s mveletek
Tk.: 26. oldal
10. A mellékletben mértékegységkorongokat és váltószámkártyákat is találsz.

a) Dolgozz a hosszúság-mértékegységekkel! Rakj
ki egyenlőségeket az adott minta szerint:
Húzz ki találomra két mértékegységkártyát és =
tedd a korongok helyére!
Például húzhatjuk ezt: m =km Keress hozzájuk illő mérőszámkártyákat!
1
Többféle helyes megoldás van. Pl.: 10 m = 2 km
10
1
1 m = 3 km
10
1
100 m = km
10
A mérőszámokat több kártyából szorzás vagy osztás segítségével is készítheted.
1
Például: 1m= km
10 · 10 · 10
1 km = 1000 · 10 dm és így tovább.
A kirakott egyenlőségeket jegyezd le a füzetedbe!
b) Dolgozz a terület-mértékegységekkel!
c) Dolgozz a térfogat-mértékegységekkel!
d) Dolgozz a tömeg-mértékegységekkel!
A feladat kitűzése előtt játsszunk a mellékletben megadott kártyákkal! Ez a játék lehet néhány
perces óra eleji bemelegítés, vagy óra végi levezetés.
Néhány ötlet ezekhez a foglalkozásokhoz:
Húzzunk ki két mértékegységkártyát, erősítsük fel a táblára! Minden gyerek tegye ki maga
elé ugyanezeket, majd próbáljanak meg váltószámkártyákat választani úgy, hogy egyenlőség
álljon fenn a kétféle mennyiség között! Akinek sikerült, a táblára is felerősítheti a megfelelő
váltószámkártyákat. Lehet kérni a gyerekektől többféle megoldást is. Tehetnek kártyát mindkét
oldalra, írhatnak szorzás-, illetve osztásjelet a váltószámkártyák közé.
Legyen például a két kihúzott kártya a m és a dm . Melléjük tehetjük például ezeket a
váltószámkártyákat: 10 és 100 ; 10 m = 100 dm . Kérjük a gyerekeket arra, hogy fordítsák
1
meg a váltószámkártyáikat, és úgy is próbáljanak meg igaz egyenlőséget készíteni. m =
100
1
= dm . Ha a mértékegységek a helyükön maradnak, akkor az átfordított váltószámok az
10
egyenlőségjel másik oldalára kerülnek. Ennek az a magyarázata, hogy a kártyák két oldalán álló
váltószámok egymás reciprokai.
Lehet versenyt kitűzni arra, hogy ki talál többféle megoldást. Pontozhatjuk a jó megoldásokat.
Lehet valódi kártyajátékot játszani a kártyákkal. Mindenki kap kezdetben 3 mértékegységkártyát
és 3 váltószámkártyát, az asztalon pedig elhelyezzük a maradék kártyákat két kupacban. Ha a
soron következő játékos ki tud rakni egy igaz egyenlőséget a saját kártyáiból, akkor azokat leteheti.
Ha nem tud letenni, akkor húznia kell egy kártyát, maga választhatja meg, melyik kupacból. Az
nyer, akinek előbb elfogynak a kártyái.
37

C M Y K
Szmok s mveletek
Tk.: 27. oldal
11. Egy téglalap területe 60 dm2 . Hány cm2 ez?

Megadtuk az egyik oldalának a mérőszámát. Mi lehet a mértékegység, ha tudjuk, hogy a másik
oldal mérőszáma is egész szám? Mekkora lehet a másik oldala? Keress több megoldást!
Az egyik oldal mérőszáma:
a) 6 6 dm · 10 dm b) 30 30 dm · 2 dm c) 60 60 dm · 1 dm d) 120 120 cm · 50 cm
e) 8 8 cm · 75 dm f) 7 nincs ilyen g) 10 000 10 000 mm · 60 mm
12. A fény 1 mp alatt 300 000 km utat tesz

meg.
a) Hány másodperc alatt teszi meg az
utat a Naptól a Földig?
(A Nap–Föld-távolság 1,5 · 108 km.)
1,5 · 108 km
= 500 s
300 000 km/s
b) A legközelebbi csillag az α Centauri (Rigel Centau-
rus) 4 fényév távolságra van tőlünk. Ez azt jelenti,
hogy ennek a csillagnak a fénye 4 év alatt ér el a
Földre. Milyen messze van kilométerekben mérve
ez a csillag a Földtől?
4 · 300 000 km/s · 365 · 24 · 3600 s = 3,78 · 1013 km
13. A Föld átmérője közelítően 12 800 km. Egy ilyen élű kockába beleférne a földgolyó.
Hány m3 egy ilyen kocka térfogata?
Számításod eredményét hasonlítsd össze a Föld térfogatával 1021 m3 !
(12 800 km)3 = (12 800 000 m)3 = 2,097 · 1021 m3
6–7. óra
Milyen számokat ismerünk?

Fgy.: 37–38.
Ez a tankönyvrészlet olvasmány. Egyetlen új és megjegyzésre szánt fogalom benne, a racionális

szám elnevezés.
Mindez nem azt jelenti, hogy lényegtelen lenne, ami itt le van írva. Fontos, hogy beszélgessünk
a tanulókkal egy kicsit az általuk ismert számkörökről, és arról, hogy ezek az alapműveletekkel
milyen kapcsolatban vannak. Nagyon valószínű, hogy megkérdezik, hogy vannak-e még számok a
racionálisakon kívül is. (Különösen valószínű ez a kérdés akkor, ha még azt is elmeséljük, hogy a
racionális lefordítva ésszerűt jelent, mert akkor mindjárt kíváncsiak lesznek, hogy vajon vannak-e
ésszerűtlen számok is.)
38

C M Y K
Szmok s mveletek
Tk.: 28–29. oldal
Feladatok
1. Helyezd el a számokat a halmazábrában!

2 2
7 3 9 13 12
, − , , −5, (−2) , 3
, , (−1)4 , (0,3)5
8 5 3 12 13
2. Ezek a számkártyáink vannak, mindegyikből egy darab:
3 9 11 −2 −7
Készíts belőlük törteket, és helyezd

el azokat a halmazábrán!
3 3 3 3 9 9 9 9
− − − −
9 11 2 7 3 11 2 7
11 11 11 11 2 2 2
− − − − −
3 9 2 7 3 9 11
2 7 7 7 7
− − −
7 3 9 11 2
Van-e olyan tartománya az ábrának,
ahova ezek közül egy sem kerülhet?
Van, az egész számok és a negatív számok
halmazának metszete.
3. Állításokat írtunk, és mindegyiknek a megfordítását is leírtuk. Döntsd el, melyik igaz, melyik
nem!
a) Két természetes szám összege is természetes szám. Igaz.
Ha két szám összege természetes szám, akkor mindkét szám természetes szám.
1 2
Nem igaz, például: + = 1.
3 3
b) Két egész szám szorzata egész szám. Igaz.
3
Ha két szám szorzata egész szám, akkor mindkét tényező egész szám. Nem igaz, például: · 5=
5
= 3.
c) Két egész szám hányadosa egész szám. Nem igaz.
Ha két szám hányadosa egész szám, akkor az osztandó is és az osztó is egész szám. Nem
igaz, például bármelyik törtet eloszthatjuk önmagával és a hányados egész szám.
4. Melyik állítás igaz, melyik nem? Fordítsd meg az állításokat, és a megfordításokról is döntsd
el, hogy igazak-e vagy nem!
a) Ha egy szám negatív egész szám, akkor az abszolút értéke természetes szám. Igaz.
Megfordítás: Ha egy szám abszolút értéke természetes szám, akkor a szám negatív egész szám. Ez nem igaz,
hiszen pozitív egész szám is lehet.
b) Ha egy szám pozitív egész szám, akkor a reciproka törtszám. Nem igaz, ellenpélda a +1.
c) Ha egy szám fele egész szám, akkor maga a szám is egész szám. Igaz.
Megfordítás: Ha egy szám egész szám, akkor a fele is egész szám. Ez nem igaz.
1
d) Ha egy szám kétszerese egész szám, akkor maga a szám is egész. Nem igaz, például: · 2 = 1.
2
Megfordítás: Ha egy szám egész, akkor a kétszerese is egész. Ez igaz.
39

C M Y K
Szmok s mveletek
Tk.: 29. és 33. oldal
5. Milyen szám állhat az x számkártya másik oldalán, ha tudjuk, hogy

a) x < 0, b) − x > 0, c) x > 0, d) − x < 0,
e) x > 0, f) − x < 0, g) x 50
a) Bármilyen negatív szám állhat a kártya túloldalán. b) x bármilyen negatív számot jelenthet.
c) Bármilyen pozitív szám állhat a kártya túloldalán. d) Bármilyen pozitív szám.
e) Bármilyen szám, kivéve a nulla. f) Bármilyen szám, kivéve a nulla. g) Nulla áll a kártyán.
6. Állításokat írtunk, és mindegyiknek a megfordítását is leírtuk. Döntsd el, melyik igaz, melyik
nem!
(1) Ha a > b, akkor |a| > |b|. A megfordítása: Ha |a| > |b|, akkor a > b.
Nem igaz, például a = −1, b = −2. A megfordítás sem igaz, például a = −5, b = 1.
(2) Ha a < b, akkor |a| < |b|. A megfordítása: Ha |a| < |b|, akkor a < b.
Nem igaz, a megfordítás sem igaz.
(3) Ha a = b, akkor |a| = |b|. A megfordítása: Ha |a| = |b|, akkor a = b.
Az állítás igaz, de a megfordítás nem igaz.
A számok különféle alakjai

Fgy.: 39–48.
Az algebratanítás, és általában a gyerekek matematikai nevelése szempontjából nagyon lényeges,

hogy a tanítványaink tudják, hogy minden számnak nagyon sokféle alakja van, és hogy szabadon
válogathatunk ezek közül az alakok közül. Egy szám különböző alakjai más-más célokra
használhatók, és a számoknak más-más tulajdonságait árulják el.
Ez a rész teljes egészében ismétlés. A csoportosítás elsődleges szempontjául a műveleteket
választottuk. Ebben a csoportosításban több fontos összefüggés is felszínre kerül, például a törtek
és az osztás kapcsolata, amit nagyon lényegesnek tartunk; vagy az, hogy a hatványozás milyen
különböző szerepeket tölthet be a számok leírásában.
Fontos ez a rész a számfogalom fejlesztése szempontjából is. Szeretnénk elérni, hogy a gyerekek
fejében fokozatosan kialakuljon egy, a szám alakjától független számfogalom.
Az itt szereplő fogalmakat tudni kell. Tudni kell a meghatározásokat is, és tudni kell egy adott
számot egy kívánt alakban felírni.
Feladatok
Mindenkitől elvárható a 6., 8. feladatok megoldása.
Az 1., 2. feladatokat közös feldolgozásra javasoljuk.
A 3., 4., 5. könnyű feladatok; a 10. rejtvény, önálló munkára való.
1. Mi lehet x értéke, ha tudjuk, hogy

x x x x x |x|
a) < 1,
3
b) < 0,
5
c) > 2,
7
d)
8
= 4, e)
−3
> 0, f)
5
5 0?
x<3 x<0 x > 14 x = 32 x<0 x=0
40

C M Y K
Szmok s mveletek
Tk.: 33–34. oldal
2. Mi lehet x értéke?
|x| |x| 3
a) > 0 és x = 0 b) x · |x| < 0 c) 3 · |x| = 0 d) =0 e) = 0 és x = 0
x 3 |x|
x>0 x<0 x=0 x=0 nincs megoldás
12
3. Írj a -del egyenlő törtet, amelynek
7
12 12 · 12 144
a) a nevezője 84, = =
7 7 · 12 84
12 12 · 9 108
b) a számlálója nagyobb 100-nál, és a nevezője kisebb 70-nél, = =
7 7·9 63
12 12 · 6 72
c) számlálójának és nevezőjének a különbsége 30, = =
7 7·6 42
12 12 · 45 540
d) számlálója osztható 5-tel, és a nevezője osztható 9-cel, 45-tel bővítünk: = =
7 7 · 45 315
e) a számlálója 50-nél kisebb, a nevezője pedig 35-nek többszöröse! Csak akkor valósítható meg,
12 12 · (−5) −60
ha negatív többszörösöket is figyelembe veszünk. = =
7 7 · (−5) −35
4. Készítsd el az összes olyan törtet, amelynek számlálóját az S, nevezőjét az N halmazból veszed!
a) Összesen hány tört készíthető?
3 · 4 = 12 tört készíthető.
b) A törtek közül hány lesz 1-nél nagyobb, illetve
5 5
1-nél kisebb? 1-nél nagyobbak , ;
3 4
2 2 2 2 3 3 3 5 5
1-nél kisebbek , , , , , , , ,
3 4 6 8 4 6 8 6 8
5
c) Melyik az 1-nél kisebb törtszámok közül a legnagyobb?
6
5
d) Melyik az 1-nél nagyobb törtek közül a legkisebb?
4
5. Készítsd el az összes olyan törtet, amelynek szám-
lálóját az S, nevezőjét az N halmazból választha-
tod! Hány tört készíthető összesen? 12 tört készíthető.
A törteket oszd két csoportba aszerint, hogy egy-
szerűsíthetők-e vagy sem!
A lehetséges egyszerűsítéseket végezd el!
121 11 · 11 11 72 72 6 · 12 6 72 3 · 24 24
Egyszerűsíthetők: = = , = 2, = = , = = .
132 11 · 12 12 36 132 11 · 12 11 75 3 · 25 25
6. Írd fel a megadott számokat tört alakban és százalék alakban is!
386 25 142 125
a) 38,6 = = 3860% 0,25 =
= 25% 0,142 = = 14,2% 0,125 = = 12,5%
10 100 1000 1000
5003 125 125 600 475
500,3 = = 50 030% 125,125 = = 12 512,5% 6004,75 = = 600 475%
10 1000 100
402
b) 8,2 · 103 = 8200 = 820 000% 4,02 : 102 = 0,0402 = = 4,02%
10 000
4805
480,5 : 10 = 48,05 = = 4805% 0,56 · 103 = 560 = 56 000%
100
826
0,008 26 · 104 = 82,6 = = 8260%
10
41

C M Y K
Szmok s mveletek
Tk.: 34. oldal
7. Írd át a törteket tizedes tört alakba, a tizedes törteket pedig tört alakba!
3 3·8 5 5 57 78 125 12 3 · 4 4 16
= = 0,024 = 6 = 6 6 = = 0,078 125 = = = = 0,16
125 125 · 8 64 2 2 ·5 10 6 75 3 · 25 25 100
33 3 · 11 11 · 2 35 7 · 5 5 · 25 125 6 3·2 2·8 16
= = = 2,2 = = = = 1,25 = = = = 0,016
15 3 · 5 5 · 2 28 7 · 4 4 · 25 100 375 3 · 125 125 · 8 1000
0,048 3,02 57,55 3,0103 30,1000 404,04

8. Rendezd
növekvő sorrendbe a számokat!
3 17 3 1
a) − 0,76 −0,12 0,33
5 24 4 3
3 1 17 3 17 3
− < −0,12 < 0,33 < < < < 0,76 = 0,708 = 0,75
5 3 24 4 24 4
2,25
b) 2,5 : 103 = 0,0025 2,25% = = 0,0225 225 : 103 = 0,225 0,25 · 102 = 25 250
100
25 000 502 2500
25% = 0,25 5
= 0,25 = = 2,5
10 1000 1000
25 000 502
2,5 : 103 < 2,25% < 225 : 103 < 25% = < < 0,25 · 102 < 250
105 1000
2
8 2
c) 1,33 0,006 (−7)2 (−0,7)2 −|3,8|
100 5
2
8 2
−|3,8| < 0,006 < = 0,0064 < = 0,4 < (−0,7)2 = 0,49 < 1,33 = 2,197 < (−7)2 = 49
100 5
9. Egy számnak sokféle alakja van. Mindegyik alak a szám valamilyen fontos tulajdonságáról
árulkodik. A számok leggyakoribb alakjának nevet is adtunk:
a) normálalak b) tízes számrendszerbeli alak c) százalék alak

d) prímtényezős alak e) tört alak f) tizedes tört alak
Írj mindegyik névhez példát a minta szerint:
230
a) 3900 = 3,9 · 103 b) 3900 c) 2,3 = = 230%
100
1560 23
d) 780 = 22 · 3 · 5 · 13 e) 780 = f) = 4,6
2 5
Párosítsd ezeket a neveket a mondatokkal!
I. Ebből az alakból olvashatjuk ki legkönnyebben a szám osztóit. (d)
II. Ebből az alakból első ránézésre el tudod dönteni, hogy hány jegyű a szám. (b)
III. Ebből az alakból megmondhatjuk, hogyan lehet két egész szám hányadosaként felírni a
számot. (e)
IV. Ez az alak megmutatja, hogy a szám az egésznek hány századrésze. (c)
V. Ebből az alakból rögtön látszik, hogy négyzetszám-e a szám. (d)
VI. Ebből az alakból közvetlenül kiolvashatjuk a szám értékes jegyeit. (a, b, f)
VII. Ez az alak megmutatja, hogy melyik két 10 hatvány közé esik a szám. (a, b, f)
42

C M Y K
Szmok s mveletek
Tk.: 34–35. oldal
10. Egy szót rejtettünk el a táblázatban. Fejtsd meg a szót, és járj utána, mit jelent!
T A R A N T E L L A
2
100 502 1 25 000 225 4,5
25% 125% − · 50 0,002 25 · 100 2500%
4 100 2 105 104 200
A betűket írd a velük egyenlő értékű hely fölé!

1 5 200 22,5
A = 2,5 · 101 T= L = 2,25% R= N= E=
4 4 16 100
3 6
Tarantella: a XVII. század óta ismert gyors, -os vagy -os ritmusú páros tánc.
8 8
2
11. Írd fel a törtet úgy, ahogyan azt az ókori egyiptomiak tették, azaz csupa
3
3 11 5
különböző egységtört összegeként! Írd fel a , , törteket is!
5 18 7
2 1 1 1 3 1 1 11 9 2 1 1 5 1 3 1 1 1
= + + = + = + = + = + = + +
3 3 4 12 5 2 10 18 18 18 2 9 7 2 14 2 14 7
12. Egy törtszámról a következőket tudjuk:
2
– értéke ,
5
– számlálójának és nevezőjének összege kétjegyű szám,
– ez a kétjegyű szám egy természetes szám négyzete.
14
Melyik ez a törtszám?
35
8. óra
Műveletek a racionális számok körében (Összeadás, kivonás)

Fgy.: 49–58.
A fejezet fő feladata az összeadás és kivonás átismétlése a racionális számkörben. Ez minimum-

követelmény. Emellett fontos feladat az is, hogy a műveleti sorrend felcserélhetőségéről, a + és a
− előjelek, illetve műveleti jelek kapcsolatáról tanultakat átismételjük.
Az algebratanítás előkészítése szempontjából különösen fontosak a zárójelezésnek, illetve a záró-
jelek elhagyásának szabályai. A tanítás során ennek tudatosítására többnyire csak az algebrában
kerül sor, hiszen a gyerekek megszokták, hogy ki tudják számolni a zárójelben lévő értékeket,
vagyis nincs szükség a zárójel felbontására.
Ebben a témakörben úgy lehet érdekes feladatot adni, hogy a zárójelet nem elhagyni, hanem egy
műveletsorba betenni kell.
43

C M Y K
Szmok s mveletek
Tk.: 37–38. oldal
Feladatok
A legalapvetőbb műveletvégzés gyakoroltatására az 1–5. feladatokból válogassunk!

A 6–10. feladatok a műveletvégzés gyakorlása mellett a zárójelhasználat szabályainak tudatosítá-
sára szolgálnak.
A fejezet rejtvénye igazából egy unalmas számolásgyakorláshoz csinálhat kedvet.
1. Végezd el a műveleteket!

1
a) 3,3 − (−5,4) = 8,7 b) 46,8 − (−103,5) = 150,3 c) 5,7 − − = 6,2
2
4 5 8
d) −1 =− e) 523 − 4238 = −3715 f) −505 + (−3,04) = −508,04
3 7 21

3 8 5 59
g) 5,2 + − = 4,45 h) 4,6 + (−31,7) = −27,1 i) − + =−
4 3 24 24
41 105
j) −10,08 + (−3,001) = −13,081 k) 56 − (−44) = 100 l) 3,2 + = = 5,25
20 20
2. Melyik különbség pozitív?
3
a) 12 − 7,5 > 0 − 0,75 = 0
b) c) 8,3 − 12 < 0
4
3 10 25
d) − <0 e) 1,3 − >0 f) 0 − 1 < 0
3 4 20
3. Két-két összeg, illetve különbség közé tedd ki a megfelelő (<, =, >) jelet!
a) (−6) + (−4,9) = (−4) + (−6,9) b) 53 − 17,53 < 53 − 17

3 1 3 1 205
c) + + − < + + − d) −41 − 2,05 < − 41 −
4 2 4 4 1000
4. Végezd el a kivonásokat, majd a két-két különbséget hasonlítsd össze! Hogyan változik meg a
különbség, ha a kisebbítendőt és a kivonandót felcseréljük? Ellentettjére változik.
1 1 4 4
5−3 3−5 2− −2 − 0,1 0,1 − 18 − 19 19 − 18
3 3 5 5
A különbség abszolút értéke nem változik meg.
5. Végezd el a műveleteket minél „ésszerűbben”!

9 7 5
a) −5,2 − (−0,3) − 1,37 + (−0,8) + 0,07 = −7 b) − − − − 0,5 + = −3

2 6 6
1 15 3 30 4 2
c) 0,75 + − − + − − − = −0,5 d) 6,4 − 0,8 + − − + 0,4 = 4,8
2 4 4 8 5 5
e) −3,3 + 4,9 + 5,1 + (−6,7) = 0 f) 4,75 − 3,8 + (−0,75) − (−0,2) = 0,4

10 17 2 25
g) −8,9 + − − − 1,1 = −1 h) −0,031 + + 0,001 − − + 0,03 = 1
3 3 27 27
44

C M Y K
Szmok s mveletek
Tk.: 38. oldal
6. Helyezd el a ( és ) zárójelkártyákat az alábbi műveletsorban minden lehetséges módon!

Válaszd szét a kapott műveletsorokat aszerint, hogy az eredményük 103 maradt-e, vagy nem!
9 − 11 + 27 − 5 + 83 = 103
Az eredmény akkor nem változik, ha a zárójelet az összeadásjel után nyitjuk.
7. Válaszd ki az egyenlőket!
a) 5 − (11 + 22) b) 5 + 11 + 22 c) 5 + 11 − 22
d) (5 + 11) − 22 e) 5 − 11 − 22 f) 5 − (22 − 11)
g) 5 + (11 − 22) h) 5 − (11 − 22) i) 5 − 22 − 11
a=e=i c=d=f=g b-nek és h-nak nincs párja
8. Vásárolni indultam a Ft-tal. 514 Ft-ért zöldséget, 230 Ft-ért szörpöt vettem, az üres üvegekért
pedig kaptam 60 Ft-ot. Mennyi pénzem maradt? a − 684
Melyik megoldásterv illik a szöveghez?
a − 514 − 230 + 60 a − (514 − 230 + 60) a − (514 + 230 − 60)
a − (514 − 230 − 60) a − (514 + 230 + 60) a − 514 − (230 + 60)
9. Péter minden hónapban A forint zsebpénzt kap. Alkalmanként más bevételei is vannak (nagy-
szülők, üvegvisszaváltás stb.). A műveletsorok egy-egy hónap kiadásairól, illetve bevételeiről
szólnak. Másold le a füzetedbe a műveletsorokat! Pirossal írd át azokat a számokat, amelyek
növelték Péter vagyonát, kékkel azokat, amelyek csökkentették azt!
Például szeptember: A − 43 − (300 + 20) − (180 − 60) + (50 + 100) = A − 43 − 300 − 20 − 180 +
+ 60 + 50 + 100
október: A − (520 + 60 + 10 + 480 − 120) − (50 − 200) = A − 800
november: A + 150 − (300 + 40 − 120) + (200 − 60) = A + 70
december: A − 800 − (220 + 105 + 250) + 1000 − (400 + 330) = A − 1105
Melyik hónapban költött legtöbbet? december
Melyik hónapban volt legtöbb bevétele? december
Melyik hónapban maradt a legtöbb pénze? november
10. Melyik több, mennyivel?
3>
a) 525 − (38 − 3) vagy 525 − 38
< 52
b) 1017 + (54 − 26) vagy 1017 + 54 + 26
=
c) 381 − 39 + 7 vagy 381 − (39 − 7)
14 >
d) (542 − 28) − (36 − 7) vagy 542 − 28 − 36 − 7
10 >
e) 128 − (43 − 5 + 2) vagy 128 − 43 − 5 − 2
< 116
f) 372 − (58 − 17 − 3) vagy 372 + 58 + 17 + 3
45

C M Y K
Szmok s mveletek
Tk.: 39. oldal
11. Kik mennek a szerpentinen? Számold végig a műveletsorokat! Minden eredménynek megfelel
egy betű. Harry, Hermione, Ron
A 2009-es kiadású tankönyv ábráján kimaradt a második R és a H mező között az Y jelű művelet, azaz
(−7) − 28 − (−33). A feladat megoldása előtt pótolják a tanulók!
2
E=− R = 12 H = 5,4 O=1 A=3 N=2 M = 31 I = 27 Y = −2
3
12. Indulj ki az a − b = c kivonásból! Írd fel, hogyan változott a jobb oldal

(a különbség) értéke!
Például: (a + 10) − b = c + 10
a − (b − 3) = c + 3
a) a − (b + 5) = c − 5 b) (a − 5) − (b − 5) = c
c) (a + 3) − (b − 3) = c + 6 d) a + 20 − b = c + 20
e) (a + 25) − (b + 5) = c + 20 f) (a + 10) − (b − 10) = c + 20
g) (a − 10) − (b + 10) = c − 20 h) (a + 9) − (b + 3) = c + 6
i) (a + 9) − (b − 1) = c + 10
46

C M Y K
Szmok s mveletek
Tk.: 43. oldal
9. óra
Műveletek a racionális számok körében (Szorzás, osztás)
Fgy.: 59–80.
Ennek a fejezetnek a felépítése szoros analógiája az előzőnek. (Érdemes és fontos a gyerekek

figyelmét felhívni erre, ha maguktól nem veszik észre.)
Erre a fejezetre szinte szó szerint alkalmazhatjuk az összeadás–kivonásról szóló módszertani
tanácsokat.
Feladatok
A szorzás és osztás értelmezéséről szóló alapvető feladatok a 3. és a 6–8. feladatok. Fontos, hogy
valamennyit mindegyikből dolgozzunk fel közösen is.
A műveletvégzés gyakoroltatására szolgáló alapfeladatok az 1., 2. és a 11–14. feladatok.
A 4. és 5. nem szokványos, fordított feladatok, az összeszorzás helyett „szétszorozni”, elosztás
helyett hányadossá alakítani kell. Ezekre az átalakításokra az algebrában nagyon sokszor van
szükség, érdemes a számok világában elkezdeni a gyakorlásukat.
1. Hasonlítsd össze! Tedd ki a megfelelő (<, =, >) jelet!

3 5 7 2 2 7 2 21
a) · = 3:7 b) · · = · :
5 7 20 3 21 2 30 2
6 2
3 7 2 4
c) 7-nek a -része = 3-nak a -része d) <
5 5 3 3
21 3 7 56
e) < : f) 5,6 : 0,08 >
46 2 23 8
2. A szorzatok közül melyik kisebb 1-nél, melyik nagyobb 1-nél? A válaszhoz nem kell a szorzásokat
elvégezni, csupán azt kell tudni, hogy 1-nél kisebb szám 1-nél kisebb része 1-nél kisebb marad.
4 4 4
a) · · <1 b) 0,972 < 1 c) 0,75 · 0,36 < 1
5 5 5
3 7
d) 1,253 > 1 e) 1,25 ·
<1 f) 0,872 · · 0,46 < 1
5 9
3. Minden kérdésre egy-egy szorzás felírásával válaszolj!
3 3 3 3 3 4 1 4 1
a) Mennyi + + + ? · 4 b) Mennyi -nek az része? ·
5 5 5 5 5 9 2 9 2
12 12 15
c) Mennyi 85-nek a része? 85 · d) Mennyi 720-nak a 15%-a? 720 ·
100 100 100
4. „Szorozz szét!”
Bontsd szorzattá a számokat minél többféleképpen!

15 5 3 15 1 15 11 1 3 2 1
= · = · = · = ... − = · − = − · 4 = ...
98 7 14 49 2 22 49 2 4 3 8
47

C M Y K
Szmok s mveletek
Tk.: 43–44. oldal
5 1 1 5 6 3 1 12 3 4 3 777 7 111 3 259

= ·5= · = ·2 = ·6 = · = ·4 = · = ·
8 8 4 2 11 11 11 55 5 11 55 400 20 20 8 50
5. Írd fel hányados alakban!

60 120 2 300 5 7 5 8 20 2
= : = : =2: = ... = = = =
7 21 3 49 7 30 13 3 9 5
6. Párosítsd a feladatokat a megoldástervekkel!
1 1
a) Mennyi 60-nak az része? A) · x = 60
15 15
1 1
b) Melyik szám része a 60? B) x · 60 =
15 15
1 1
c) Mekkora része -nek a 60? C) 60 · =x
15 15
1 1
d) Melyik szám 60-szorosa az ? D) 60 · x =
15 15
1 1
e) Mekkora része 60-nak az ? E) · 60 = x
15 15
1 1
f) Mennyi -nek a 60 szorosa? F) x · = 60
15 15
7. Tedd ki a megfelelő (<, =, >) jelet! Számolás nélkül eldönthető, melyik a nagyobb.
5 3 3 5 5 3 3 5
a) 12 részének a része = 12 részének az része 12 · · = 12 · ·
6 4 4 6 6 4 4 6

3 2 7 2 3 8 3 2 7 2 3 8
b) és összegének a része < és összegének a része + · < + ·
4 3 8 3 4 7 4 3 8 3 4 7

5 5 5 5
c) 3,6 részének és 0,2-nek az összege < 3,6 · + 0,2 3,6 · + 0,2 < 3,6 · + 0,2
4 4 4 4
5 3 2 5 40 5 2 2 3 2 2
d) -nak a 40%-a < -nek a része · = · = < · =
6 5 3 6 100 6 5 6 5 3 5
2 3 2
e) -nak a 60%-a = -nek a része
3 5 3
8. Válaszolj a kérdésekre!
a) Lehet-e egy szorzat kisebb, mint a szorzandó?
Igen, pl. pozitív számot 1-nél kisebb pozitív számmal szorozva.
b) Lehet-e egy hányados nagyobb, mint az osztandó?
Igen, pl. pozitív számot 1-nél kisebb pozitív számmal osztva.
5
c) Mit értünk egy szám -del való szorzásán?
4
5
A szám részének a kiszámítását.
4
5
d) Mit értünk egy szám -del való osztásán?
4
4
A szám részének a kiszámítását.
5
e) Mikor nevezünk két számot egymás reciprokának?
Ha a két szám szorzata +1.
48

C M Y K
Szmok s mveletek
Tk.: 44–45. oldal
9. Induljunk ki a 0,238 : 0,05 hányadosból! Írj vele egyenlő eredményű osztást úgy, hogy
a) az osztandó egész szám legyen, 238 : 50
b) az osztó egész szám legyen, 23,8 : 5
c) az osztandó és az osztó is egész szám legyen! 238 : 50
10. Induljunk ki a 0,54 · 300,6 szorzatból! Írj vele egyenlő kéttényezős szorzatot úgy, hogy
a) a szorzandó egész szám legyen, 54 · 3,006
b) a szorzó egész szám legyen, 0,054 · 3006
c) mindkét tényező egész szám legyen! Nem lehet.
11. Számolj minél ügyesebben!
5 4 3 3 7 3
a) : 28 · · · 28 = 1 b) 4 · 0,35 · · 25 · : 35 =
3 5 4 7 2 2
1 10
c) 0,2 · · 2,3 · 25 · =1 d) 0,04 · 800 · 0,5 · 125 : 100 = 20
5 23
2 6 7 24
e) · · · : 1,4 = 10 f) 0,3 · 0,08 · 103 : 0,2 : 12 = 10
3 8 3 2
12. Mi lesz az előjel?

3 3 2
a) 3,5 · − · · (−2)2 < 0 b) (−4,01) · (−3)3 · · 1,5 > 0
5 5 3
c) (−1)4 · 15 · (−1)3 · (−10)2 < 0 d) 0,001 · 0,01 · (−1,01) · 1,01 < 0

7 32 − 9 8 2 3
e) · · · 0,1 = 0 f) · − · (−1) · (−5)2 > 0
5 8 9 3 2
13. Hány tizedesjegy lesz a szorzatban?
a) 0,042 · 0,0013 13 tizedesjegy b) (−0,02) · 3,840 · (−4,2) · 0,3 6 tizedesjegy
c) 18,3 · 0,031 · 30,01 · (−0,002) 9 tizedesjegy
14. Melyik szorzat értéke egész szám? Számolj fejben!
a) 1,2 · 8 · 3,415 · 125 · 10 = egész szám b) 4,07 · 0,25 · 400 · 0,1 = nem egész szám

3 100 10 3
c) · 0,08 · · − = egész szám d) 500 · · 0,6 · 0,2 = egész szám
10 8 3 5
1 1
e) 0,125 · 0,8 : 4 = egész szám f) 0,003 · 0,0002 · 600 000 : = egész szám
10 100
15. Helyezd el a ( és ) zárójelkártyákat az alábbi műveletsorban minden lehetséges módon!
Válaszd ki azokat az eseteket, amelyekben az eredmény nem változik, és azokat, amelyekben
megváltozik!
72 : 36 · 9 : 3 · 2 Az eredmény nem változik, ha a zárójelet a szorzásjel után nyitjuk.
16. a és b nemnegatív számok. Nem ismerjük az értéküket, de tudjuk, hogy

például az a) feladatban a szorzatuk nulla. Ezt írtuk a zöld foltokba. Mi
következik mindebből? Tedd a kék foltokra a biztos , lehet, de nem biztos ,
lehetetlen cédulákat! 1 2
3
49

C M Y K
Szmok s mveletek
Tk.: 45–46. és 48. oldal
b>a 2
Mindkét 3
szám pozitív. b=1 3
Mindkét b<a 2
a) a · b = 0 szám negatív.
3 b) a · b > a
b<1 3
Valamelyik
1 b=0 3
szám nulla.
b>1 1
a=0 3
a=0 3
a = 1 és a a>b
a b = 1
3 <a 2
=1 b
c) b d) b = 0
b = 0 a>b 3 b > a és 2
a = 0
a=b 1
a=b 3
a>1 2
a a=b 3 a a>b 3
=0 <1
e) b f) b
b = 0 a=0 1 b = 0 a=b 3
a<b 1
10–11. óra
Műveletek sorrendje
Fgy.: 81–88.
Feladatok
1 2 3 4 2 1 1 4
a) + · = b) : · = c) 0,72 − 0,48 : (−12) = −0,76
2 5 4 5 3 2 5 15

5 3 5 3 2 1 3 1 2 8 3 10 3 2 17
d) − · : − = e) · + ·0= f) : + · = + =
3 5 3 5 3 2 7 3 3 9 5 9 4 3 12
2. Számítsd ki! Ahol lehet, egyszerűsíts! Ha ügyesen egyszerűsítesz, ezeket a feladatokat fejben
is könnyen kiszámíthatod!
2 15 15 4 100 10 9
· 27 − 18 = 0 · 21 − = 40 · − (−3) = 4 :2· =1
3

7 3 5 80 9 5
5 4 4 3 2 8 1 1 2 8 7
− 0,75 · 2 · = 0,3 · · = 0,06 :2+ ·8 =4 · · · ·3=1
2 3 3 10 3 3 3 8 7 3 2
50

C M Y K
Szmok s mveletek
Tk.: 48–49. oldal
(c − b) b
3. Számítsd ki az a · b + c, a : b − c, (a − b) · c, , · c kifejezések értékét, ha
a a
c−b b
a · b + c a : b − c (a − b) · c ·c
a a
2 6 3 5 125 2 45 27
a) a = b= c=− − −
3 7 14 14 126 49 28 98
111 11
b) a = 1,3 b = 0,01 c = −1,1 −1,087 131,1 −1,419 − ≈ −0,854 − ≈ −0,008
130 1300
3 1 1 5 13 1
c) a = 0,5 b = − c= − −1 −
4 3 24 12 6 2
4. Végezd el a műveleteket! Ahol lehet, egyszerűsíts!

4 2 5
a) · 21 − · 18 + · 6 = 12 − 4 + 10 = 18
7 9 3
7 5 11
b) 63 · − · 12 − · 24 = 49 − 15 − 33 = 1
9 4 8
46
c) · 14 : 23 + (−4) = 4 + (−4) = 0
7
27 12 32
d) · · 15 + · 9 · 2 = 27 · 12 + 36 = 27 · 12 + 3 · 12 = 30 · 12 = 360
3 5 16
5 35 7
e) · 49 − · 12 + 25 · = 35 − 70 + 35 = 0
7 6 5
8 7 2
f) · 12 − · 16 − · 18 = 32 − 28 − 4 = 0
3 4 9
5. a) (−0,3 + 0,7) · (−1,2 − 3,5) = −1,88 b) (4,8 − 2,3) · (−3,8 − 6,2) = −25

4 2 7 9 1 12 2 1 3 155
c) − + · − + = d) + · − − =−
8 3 8 10 240 13 3 2 4 78

7 3 5 12 3 5 7 1
6. a) − + − · = −2,3 b) − · − =
8 4 6 5 7 6 7 14

17 17 5 4 3 12 111
c) (0,9 − 1,6 − 0,3) · =− d) − − · − =
23 23 8 5 4 7 70
7. Láncszámolás. A legelső műveletsor eredményét a-val jelöltük. Ezzel az értékkel számolj

tovább, vagyis az első eredményt helyettesítsd be a második feladatba az a betű helyére!
A második feladat eredményét b-vel jelöltük, ezt a harmadik műveletsorba kell behelyettesíteni
és így tovább. Próbáld meg fejben végigszámolni a láncot, és meghatározni, hogy az utolsó betű
milyen számot jelent!
3 1
a) 3 − (−7) = a = 10 a· =b =6 b2 − 1 = c = 35 c· =d d= 5
5 7
3 5 2 2
b) (−5) · = a = −3, a : (−30) = b = 0,1, b + 0,9 = c = 1, c · = d = 1 , d − = e e = 1
5 3 3 3
5
c) 34 · = a = 10, a 5 = b = 100 000, b-nek a 30%-a = c = 30 000, c · 0,001 = d = 30,
17
30
d: = e e = 71
71
51

C M Y K
Szmok s mveletek
Tk.: 50. oldal

3
d) + 2 · 2 − 0,5 = a = 5, a · (−8) = b = −40, |b| + b = c = 0, c · 22 + 3 = d = 3,
4
7
d-nek a része = e = 7, e · 9 + e · 2 = f = 77, f − g = 70, g = 7
3
e) 3,2 · 100 : 8 : 10 = a = 4, [a + (−4)] · 5 − (−2) = b = 2, b − c = 20, c = −18,
5
c : (−2) · 9 = d = 81, d-nek az része = e, e = 45
9
8. Sok-sok egyenlőség rejtő-
zik a táblázatban. A szá-
mokat +, −, · vagy : jellel
és egyenlőségjellel kap-
csolhatod össze. Néhány
példát beszíneztünk. Ke-
ress magad is, hiszen még
nagyon sok van! A meg-
talált egyenlőségeket írd a
füzetedbe!
9. Írd fel műveleti jelekkel, majd számítsd ki a következőket!

2 5 9 2 5 9 93
a) és összegének a része + · = = 1,1625
3 8 10 3 8 10 80
3 3 3
b) 1,2 és 5,6 összegének a része (1,2 + 5,6) · = 6,8 · = 5,1
4 4 4
4 1 9 5 4 1 9 5 2 3
c) -szeresének és részének az összege · + · = + = 1,15
5 2 10 6 5 2 10 6 5 4

4 9 5 4 9 5 17 5 17
d) és összegének az -szorosa + · = · =
5 10 6 5 10 6 10 6 12
10. Két számot a és b betűkkel jelöltünk. Írd le műveleti jelekkel az alábbi kifejezéseket:
a) a két szám összegének hatszorosa, (a + b) · 6
b) a két szám szorzatának hatszorosa, a · b · 6
c) az egyik szám kétszeresének és a másik szám háromszorosának az összege,
a · 2 + b · 3 vagy b · 2 + a · 3
d) az egyik szám kétszeresének és a másik szám háromszorosának a szorzata,
(a · 2) · (b · 3) = (a · 3) · (b · 2) = a · b · 3 · 2
52

C M Y K
Szmok s mveletek
Tk.: 50–51. oldal
e) a két szám különbségének a hatszorosa! (a − b) · 6 vagy (b − a) · 6

Számítsd ki mindegyik kifejezés értékét, ha a = 2 és b = −1!
A kifejezések értéke: a) 6 b) −12 c) 1 vagy 4 d) −12 e) 18 vagy −18
11. Ezek a számkártyáink vannak: 2 , 3 , 5 , mindegyikből sok van.

Tetszőlegesen használhatod a négy alapművelet bármelyikét és a hatványozást is. Zárójeleket
is tehetsz a műveletsorba. Állítsd elő a megadott számokat!
1 21 1 7
−15 13 − − −0,3 7776 −7,5
7 10 30 3
A megadott számok többféleképpen is előállíthatók. Egy-egy megoldást bemutatunk:
1 21
−15 = (2 − 3) · 3 · 5 13 = 2 · 5 + 3 − = (2 − 3) : (2 + 5) − = [3 · (5 + 2)] : (3 − 5) : 5
7 10
5+3 5·2 3 3·2
−0,3 = (2 − 5) : (2 · 5) 7776 = 3 + 2 + 5 + 2 + 2 = 6561 + 1024 + 125 + 64 + 2
1 7
= (3 − 2) : (3 + 2) : 2 : 3 −7,5 = 5 · 3 : (3 − 5) = (5 + 2) : 3
30 3
12. A 2 , 3 , 5 számkártyákból zárójelek és alapműveletek segítségével állíts elő minél többféle

számot! (A kártyákból csak egy-egy darab van!)
Tegyük le a kártyákat 2 3 5 sorrendben, és az összes lehetséges módon tegyük ki közéjük a műveleti jeleket,
illetve a zárójeleket. A +, − jelek esetén nem kell zárójelezni, hiszen a zárójelfelbontás utáni állapot már szerepel
a sorban.
Hasonlóan, ha csak : és · jeleket teszünk, akkor sem érdemes zárójelezni. Ha az összes műveletsort felírjuk + és
− jelekkel, annak mintájára elkészíthetjük a szorzás és osztás sorokat is, csupán a + jelet kell · jelre és a − jelet :
jelre cserélnünk. Ha a kártyákat más sorrendben tesszük le, újabb számokat tudunk előállítani:
13 7
10 = 2 + 3 + 5 30 = 2 · 3 · 5 17 = 2 + 3 · 5 =2+3:5 −13 = 2 − 3 · 5 =2−3:5
5 5
2 1
−6 = 2 − 3 − 5 =2:3:5 25 = (2 + 3) · 5 1 = (2 + 3) : 5 −5 = (2 − 3) · 5 − = (2 − 3) : 5
15 5
10 17 13
4= 2−3+5 =2:3·5 11 = 2 · 3 + 5 =2:3+5 1=2·3−5 − =2: 3−5
3 3 3
6 1
0= 2+3−5 =2·3:5 16 = 2 · (3 + 5) = 2 : (3 + 5) −4 = 2 · (3 − 5) −1 = 2 : (3 − 5)
5 4
Nagyon sokféle szám állítható elő ezzel a három kártyával. Lehet az osztályban versenyezni is, ki tud többet
előállítani adott idő (mondjuk 3 perc) alatt.
13. Színezd pirossal a számegyenesnek azokat a pontjait, amelyekre a megadott kifejezések értéke
pozitív, kékkel azokat, amelyekre negatív, feketével azokat, amelyekre nulla, és üres karikát
rajzolj arra a pontra, amely a kifejezést értelmetlenné teszi!
5 x −4
a) 2x − 8 b) −3 − x c) d) x · (x + 5) e) (x − 1) · (x + 4) f)
x x+2
kék fekete piros
a)
0 4
piros fekete kék
b)
−3 0
kék lyukas piros
c)
0
piros fekete kék fekete piros
d)
−5 0
53

C M Y K
Szmok s mveletek
Tk.: 51. oldal
piros fekete kék fekete piros

e)
−4 0 1
piros lyukas kék fekete piros
f)
−2 0 4
14. Végezd el a műveleteket! Az eredményeknek megfelelő betűket írd a színes négyzetekbe!
Mi az elrejtett mondat?

1 O 37,23 : 7,3 T 150,5 : 4,3
A 0,8 + −
5
3
N 0,08 · 0,7 N 56 : 103 O 37,23 : 7,3

T 1022 + (−65) 8
T 0,5 · 70 L 4 : 0,6 ·
3
1 5 1 102
A 46,2 : 77 A : :
7 7 3 O
20
L
2
0,52 · 10 L 2500 : 1033
G 2,7 : 9
A 0,716 − 5,8 · 0,02 I
7 9
· 12
3 7 A : 0,02
1000
30 30 25
G : (5 · 2) G : T 0,7 · 100 · 0,5
10 8 2
Á 1,122 33 3 11 A = 0,6, Á = 1,21,
Á : ·
50 5 10
T
2
(0,52 · 10 + 1) · 10 L = 2,5, T = 35,
6 10
T 35 · · N = 0,056, O = 5,1,
5 12
I = 3, G = 0,3
15. Számítsd ki az emeletes törtek értékét!
1
1
1+
4 3 3
7 4 1 4
5 7 1 3
1+
3 = 4 · 3 · 35 = 1 5 4 · 5 · 7 · 8 32 3 4 1 4
a) b) = = c) = = =
12 7 5 12 3 5 7·3·5 3 1 3 3 3
· 4
35 8 7 1 4
1+
3
54

C M Y K
Szmok s mveletek
Tk.: 53. oldal
12. óra
Rokonságok
Ezt az órát gyakorlásra, összefoglalásra fordíthatjuk.
TÁJÉKOZÓDÓ FELMÉRŐ
1. A hatványokat írd szorzat alakba, a szorzatokat írd hatvány alakba!
25 = 2 · 2 · 2 · 2 · 2 (−1)4 = (−1) · (−1) · (−1) · (−1)
3
6 1 1 1 1
a =a·a·a·a·a·a = · ·
x x x x
2 2 2 2 2 4
7·7·7·7·7·7=7 6
· · · =
5 5 5 5 5
b · b = b2 (−2) · (−2) · (−2) · (−2) = (−2)4

2. Melyik nagyobb? Tedd ki a megfelelő (<, =, >) jelet!
3 · 54 < (3 · 5)4 (−2)6 < 28 0,13 > 0,0012
6 8
1 1 1
(−1) · (−3)
19 19 > (−3)21 < 0,001 >
104 2 2
3. Írd normálalakba!
0,062 = 6,2 : 102 723 000 = 7,23 · 105 5630 · 108 = 5,63 · 1011 23,8 : 104 = 2,38 : 103
12 3 7 56
= = 3 : 103 7,5% = 7,5 : 102 3200% = 3,2 · 10 = = 5,6 : 102
4000 1000 125 1000
8 9 1223
4. Állítsd nagyság szerint csökkenő sorrendbe! > 0,0053 · 102 > > 5,2 : 10 = 52 000 : 105 >
15 17 2514
9 8 1223
= 0,529 . . . = 0,5333 . . . = 0,4864 . . .
17 15 2514
0,0053 · 102 = 0,53 5,2 : 10 = 0,52 52 000 : 105 = 0,52
5. Egy téglalap oldalai 35 cm és 0,2 m hosszúak. Add meg a területét cm2 -ben, dm2 -ben és m2 -ben!
T = 700 cm2 = 7 dm2 = 0,07 m2
6. Állítsd nagyság szerint növekvő sorrendbe a mennyiségeket!

2800 cm3 0,06 m3 = 60 000 cm3 0,281 dm3 = 281 cm3
6,2 l = 6200 cm3 25 dm3 = 25 000 cm3 0,006 25 · 103 dm3 = 6250 cm3
0,281 dm3 < 2800 cm3 < 6,2 l < 0,0625 · 103 dm3 < 25 dm3 < 0,06 m3
55

C M Y K
Szmok s mveletek
Tk.: 53. oldal
a) 0,023 + (−2,1375) = −2,1145 b) 23,18 · (−0,022) = −0,50996 c) 0,152 : 2,25 = 0,0675̇

1 3 3 8 7 22 4
d) + 0,7 : 12 = 0,1 e) − + · =− f) − · 9 · 5 = −7,6
2 7 5 21 35 25 15
8. Írd fel zárójelek nélkül a műveletsorokat! Csak a műveleti jeleken változtathatsz, a számok
maradjanak változatlanul!
a) 43 + (5 − 12) − (3 − 21 + 12) = 43 + 5 − 12 − 3 + 21 − 12
b) 88 : (28 · 11 : 7) · (15 · 16 : 24) = 88 : 28 : 11 · 7 · 15 · 16 : 24
c) 9 · (111 − 20) − (23 + 2) · 10 = 9 · 111 − 9 · 20 − 23 · 10 − 2 · 10
4
a) 5 = 625 =4 b) = 1296 =6

1 5
c) + :3=− = −5,5 d) · 0,23 − 11,5 = 11,5 = 100
2 3
56

C M Y K
Kzppontos tkrzs
KÖZÉPPONTOS TÜKRÖZÉS
1. óra: Geometriai transzformációk
2. óra: Mozgások
3. óra: Transzformációk egyenlősége, transzformációk tulajdonsá-
gai, fajtái
4–5. óra: Középpontos tükrözések, középpontos tükörkép szerkesz-
tése
6. óra: Középpontos tükrözés tulajdonságai
7. óra: Párhuzamos szárú szögek
8. óra: Középpontosan szimmetrikus alakzatok, 3, 4, . . . pontból
álló középpontosan szimmetrikus alakzatok
9. óra: Paralelogramma
10. óra: Paralelogrammákkal kapcsolatos szerkesztések
11. óra: Szabályos sokszögek
12. óra: Gyakorlás
Mire építünk?
Hatodik osztályban a gyerekek megismerkedtek a tengelyes tükrözéssel. Megtanulták a tengelyes
tükörképet mozgatással is előállítani. Megismerkedtek a tengelyes szimmetria fogalmával, és
részletesen foglalkoztak a tengelyesen szimmetrikus háromszögekkel és négyszögekkel, valamint a
körrel. Megtanulták, hogyan lehet ezeknek az alakzatoknak a tulajdonságait a szimmetriáik alapján
kikövetkeztetni. Ismerniük kell a deltoid, rombusz, négyzet, téglalap, húrtrapéz fogalmakat, ezek
tulajdonságait és egymáshoz való viszonyukat.
Ismerik a háromszögek, illetve a négyszögek szögeinek összegére vonatkozó tételeket.
Tudnak szögfelezőt és felező merőlegest szerkeszteni, tudnak adott ponton át adott egyenesre
merőlegest szerkeszteni, tudnak szöget másolni. Meg tudnak oldani tengelyesen szimmetrikus
háromszögekkel kapcsolatos egyszerű szerkesztési feladatokat.
Ismerik a paralelogramma definícióját.
Meddig jutunk el?

Megismerkednek a geometriai transzformáció általános fogalmával. Különböző típusú transzformá-
ciók összehasonlításán keresztül tapasztalatokat szereznek a távolságtartásról, a szögtartásról és az
egyenestartásról. Ezek segítségével megalkotjuk az egybevágósági transzformáció, a hasonlósági
transzformáció, illetve a torzító transzformáció fogalmakat.
Találkoznak a tengelyes tükrözéstől különböző mozgásokkal – középpontos tükrözéssel, eltolással,
forgatással, csúszástükrözéssel – megtapasztalják, hogy egy-egy transzformációt többféleképpen is
meg lehet adni, és hogy a mozgások biztosan egybevágósági transzformációk.
A középpontos tükrözést a tengelyes tükrözéssel párhuzamba állítva tanítjuk. Jobb osztályokban
térbeli tükrözésekre is kitérhetünk. A középpontos tükörkép szerkesztése nagyon egyszerű, ezért ezt
rögtön a transzformáció bevezetése után tanítjuk.
A középpontos tükrözés tulajdonságainak tanításakor, akárcsak a tengelyes tükrözésnél, a geometriai
ábrákat összetettebb képekkel párosítva tanítjuk. Bevezetjük az egyállású és a fordított állású
félegyenes fogalmakat, és ezek alapján tárgyaljuk a párhuzamos szárú szögeket.
57

C M Y K
Kzppontos tkrzs
A paralelogrammáról megmutatjuk, hogy középpontosan szimmetrikus négyszög. Tulajdonságait

a középpontos szimmetriából vezetjük le. Foglalkozunk a paralelogramma és más speciális négy-
szögek kapcsolatával. Megmutatjuk, hogy a paralelogrammák trapézok, továbbá, hogy a rombusz, a
téglalap és a négyzet paralelogrammák is egyben.
Paralelogrammákat szerkesztünk. Paralelogrammák segítségével a párhuzamos egyenes szerkeszté-
sére egyszerű és könnyen kivitelezhető módszert tanítunk.
Megismerkedünk a szabályos sokszögekkel, szimmetriáikkal. Megmutatjuk, hogyan lehet egyenlő
szárú háromszögekből felépíteni őket. Ennek alapján az is könnyen kikövetkeztethető, hogyan lehet
kiszámolni egy akárhány oldalú szabályos sokszög szögét.
1. óra
Geometriai transzformációk
Fgy.: 89–90.
Mielőtt továbblépnénk a tengelyes tükrözéstől, fontosnak tartottuk, hogy a gyerekeink egy kicsit
átfogóbb képet kapjanak a geometriai transzformációkról. Ezért kezdődik ez az anyag hat
különböző transzformációs szabály felsorakoztatásával.
A hat transzformáció rendre: 1. merőleges affinitás −2-szeres
2. tengelyes tükrözés
3. középpontos tükrözés
4. középpontos hasonlóság −2-szeres
5. körre tükrözés
6. merőleges vetítés
A transzformációk szabályait és neveit nem kell itt megtanítanunk. Nem önmagukban fontosak,
hanem azért, hogy az összehasonlításuk során rá tudjunk világítani a transzformációk főbb
jellegzetességeire. A tengelyes és a középpontos tükrözés persze önmagukban is lényegesek, az
egyik azért, mert már ismerik, a másik azért, mert ez lesz a fejezet fő témája. A többi transzformá-
cióra úgy esett a választás, hogy a szabályaik minél egyszerűbbek legyenek, ugyanakkor legyen
közöttük torzító transzformáció is – olyan is, ami egyenestartó és olyan is, ami az egyeneseket is
eltorzítja –, továbbá legyen hasonlóság is közöttük, az egybevágóságok kontrasztjául.
A fejezet feldolgozásánál azt tartjuk lényegesnek, hogy legyen idő arra, hogy a gyerekek tanul-
mányozzák, hogy az egyes transzformációk hogyan változtatják meg, hogyan transzformálják a
világot. Figyeltessük meg velük a kishajó képeit, tegyenek észrevételeket, beszélgessünk azokról!
Később vissza-visszatérünk ezekre a szabályokra, ezért kell, hogy kicsit megbarátkozzanak velük.
Szükséges eszközök: Négyzethálós papír.
Javasolt eszközök: Ha el tudjuk készíteni (esetleg egy ügyes gyerekkel megrajzoltatni) az egyes
szabályokhoz tartozó képeket legalább A4-es méretben, akkor ezen az órán, és később is nagyon
érdemes ezeket a képeket a megbeszéléseknél demonstrációként kirakni a táblára.
58

C M Y K
Kzppontos tkrzs
Tk.: 55. oldal
Feladatok
Egyáltalán nem gond, ha nem tudjuk az összes feladatot megoldani. Azt javasoljuk azonban, hogy
az 1. és 2., illetve a 3. és 5. feladatok közül legalább egyet-egyet oldassunk meg a gyerekeinkkel.
A 4. feladat is sokat segíthet, hogy a tankönyv 54–55. oldalán felsorolt hat szabályt jobban
megértsék.
1. Készítsd el külön-külön ábrán a kutya képét az 1., a 2. és a 6. szabály szerint! Hasonlítsd össze
a kapott képeket! Miben különböznek?
A füzetedben dolgozz!
1. szabály szerint 2. szabály szerint 6. szabály szerint
2. Készítsd el külön-külön
1. szabály szerint
ábrán a négyzet képét az
1. és a 2. szabály sze-
rint!
2. szabály szerint
59

C M Y K
Kzppontos tkrzs
Tk.: 55–56. oldal
3. Készítsd el a háromszög
3. szabály szerint
képét a 3. és a 4. szabály
szerint!
4. szabály szerint
4. A gyerekek elkészítették egy szakasz képét az 1–6. szabályok szerint. Olykor hibáztak! Keresd
meg a hibákat! Javítsd!
1. szabály 2. szabály 3. szabály
4. szabály 5. szabály 6. szabály
60

C M Y K
Kzppontos tkrzs
Tk.: 56–57. oldal
5. Készítsd el a templom képét a 3. és a 4.

szabály szerint! Hasonlítsd össze a kapott
képeket!
6. Milyen szabály viszi át az

a)-t b)-be, 2.
a)-t c)-be, 2.
a)-t d)-be, 3.
b)-t c)-be, 3.
b)-t d)-be, 2.
c)-t d)-be? 2.
7. Milyen szabály viszi át az

a)-t d)-be, 1.
b)-t d)-be, 2.
c)-t a)-ba, 2.
c)-t b)-be? 1.
8. Van-e a sík minden pontjának párja a 6-os szabály szerint? Vizsgáld meg ebből a szempontból
a többi szabályt is!
A 6. szabálynál minden pontnak van képe. Az 5. szabálynál a kör középpontjának nincs képe. Ilyenkor külön
megadhatjuk, hogy a kör középpontjának a képe legyen önmaga.
9. A 6-os szabály szerint van-e olyan pontja a síknak, amely több pontnak is lehet a képe? Vizsgáld
meg ebből a szempontból a többi szabályt is!
A tengely pontjai a 6-os szabálynál, és az 5.-nél például a középpont több pontnak is lehet a képe.
61

C M Y K
Kzppontos tkrzs
Tk.: 58. oldal
2. óra
Mozgások
Fgy.: 91–96.
A mozgással történő transzformációmegadás nem ismeretlen a gyerekeknek. Itt most egészen

általánosan, két zászlós mutató segítségével adjuk meg a mozgásokat. A zászlós mutató egy
félegyenest (a zászló rúdja, meghosszabbítva), és egy félsíkot (a zászló félsíkja) jelképez. Ez a
fajta mozgásmegadás egyrészt nagyon egyszerű a gyerekek számára, másrészt pontosan megfelel
az axiómának:
„Egy és csak egy olyan mozgás van, mely egy félsíkot határán egy félegyenessel egy adott
félsíkba és annak határán adott félegyenesbe visz.”
A zászlós mutatók segítségével könnyen lehet ugyanazt az alakzatot többször is elmozgatni. Az
eredmény szép, érdekes, és nagyon mélyen fejlesztheti a tanítványaink geometriai szemléletét. Ha
azonban problémáink vannak a gyerekek képességeivel, vagy az idővel, a többszöri elmozgatás
elhagyható.
Szükséges eszközök: Másolópapír.
Feladatok
Az első három feladat nagyon egyszerű. A feladatok megbeszélése során érdemes használnunk
az egyes mozgatások neveit anélkül, hogy azt visszakövetelnénk a gyerekektől. Például, jó, ha az
1. a) és 1. b) mozgatásokról megmondjuk, hogy középpontos tükrözések, könnyebb lesz később a
nevét megjegyezni. Az 1. c) és 1. d) mozgatásokról minden valószínűség szerint felismerik, hogy
azok tengelyes tükrözések. Az 1. e) és az 1. f) mozgatások nevei elég kézenfekvőek (az egyik egy
forgatás, ami önmagába forgatja a virágot; a másik pedig egy eltolás, „ferdén” eltolja a cicát).
1. A következő ábrákat mozgasd el a zászlós mutatók segítségével!

a) b)
62

C M Y K
Kzppontos tkrzs
Tk.: 59. oldal
c) d)
e) f)
2. Mi van a képen? Ha a széttördelt rajz egyik felét elmozgatod a zászlók szerint, megkapod az
eredeti képet.
3. Keresd a hiányzó betűt! Mindegyik rajzon úgy kaptuk a piros betűt, hogy a zöld betűt
elmozgattuk egy fehér és egy fekete zászló segítségével. Mindegyik rajzról hiányzik vagy a
piros, vagy a zöld betű. Rajzold meg!
63

C M Y K
Kzppontos tkrzs
Tk.: 59. oldal
4. Keresd a hiányzó zászlót! Mindegyik rajzon úgy kaptuk a piros jelet, hogy a zöld jelet
elmozgattuk egy fehér és egy fekete zászló segítségével. Mindegyik rajzról hiányzik az egyik
zászló. Keresd meg!
3. óra
Transzformációk egyenlősége
Fgy.: 97–100.
A fejezet legfőbb célja annak megmutatása, hogy bizonyos transzformációk megadhatók mozgás-
ként is – zászlós mutatók segítségével –, mások pedig nem. Mivel a mozgások az alakzatoknak
csak a helyét transzformálják (és esetenként a körüljárását), az alakjukat, a méreteiket nem
változtatják meg, ebből a mozgással is megadható transzformációk esetében sok-sok kellemes
tulajdonság azonnal következik.
Fontos kérdés itt az is, hogy honnan tudhatjuk, hogy két transzformáció azonos, vagy nem. Ezt a
problémakört kitekintésként tárgyaljuk a tankönyvben, az idő rövidsége miatt. Ha van rá időnk,
érdemes a transzformációk egyenlőségéről szóló fejezetet minden részletében feldolgoznunk a
tanítványainkkal.
Szükséges eszközök: Négyzethálós papír, másolópapír.
Feladatok
A feladatok könnyűek, egyszerűen, gyorsan megoldhatóak. Az első feladatban szereplő mozgatá-

sokat érdemes elvégeztetni a gyerekekkel, és közösen megbeszélni a válaszokat.
A 2. és a 3. feladatok a transzformációk egyenlőségét, különbözőségét járják körül, ha van időnk,
érdemes foglalkozni velük, játékosan bár, de mély és alapvető fogalmakat érintenek.
64

C M Y K
Kzppontos tkrzs
Tk.: 61. oldal
1. A következő mozgatások közül néhány megadható az 1–6. szabályok valamelyikével is.

A) B) C)
D) E) F)
a) Melyik mozgatás adható meg az 1. szabállyal? Amelyik igen, ott keresd meg a tengelyt!
egyik sem
b) Melyik mozgatás adható meg a 2. szabállyal? Amelyik igen, ott keresd meg a tengelyt!
C) A tengely a zászlórudak szögfelezője.
c) Melyik mozgatás adható meg a 3. szabállyal? Amelyik igen, ott keresd meg a középpontot!
A), B)
d) Melyik mozgatás adható meg a 4. szabállyal? Amelyik igen, ott keresd meg a középpontot!
egyik sem
e) Melyik mozgatás adható meg az 5. szabállyal? Amelyik igen, ott keresd meg a kört!
egyik sem
f) Melyik mozgatás adható meg a 6. szabállyal? Amelyik igen, ott keresd meg a tengelyt!
egyik sem
2. A) Egy mozgatás a piros mozaikot a zöldbe vitte át.

a) Mi lehetett a mozgás?
b) A lehetséges mozgatások szerint hová kerülhetett a
sárga mozaik?
B)
A) Lehetett középpontos tükrözés, a sárga a csíkosba kerül. B) Lehetett eltolás, akkor a sárga a csíkosba kerül.
Lehetett csúszás-tükrözés, a sárga a kockásba kerül.
65

C M Y K
Kzppontos tkrzs
Tk.: 62. oldal
3. Melyik ugyanaz, melyik más? A zászlópárokkal mozgásokat adtunk meg, melyek mindegyike
az a szakaszt az a -be mozgatja. A megadott mozgások közül melyek azonosak, melyek
különböznek?
a) b) c)
d) e) f)
Ellenőrizheted magad azzal, ha ráülteted a cicát a szakaszra, és megfigyeled, hova kerül. A

megegyező mozgatások ugyanoda viszik a cicát, a különbözőek nem. 2. = 4. tengelyes tükrözés,
1. = 5. középpontos tükrözés, (3. eltolás, 6. csúszás-tükrözés)
Transzformációk tulajdonságai, fajtái
Az idő szűkössége miatt erre a fejezetre csak egy órát szántunk. A téma maga ennél többet
érdemel, aki teheti, foglalkozzon kicsit többet vele. Ez a fejezet egy sor olyan fogalmat vezet
be, amelyeknek ismerete később – részben a geometria tanítása, részben a függvények tanítása
során – nagy segítséget jelent majd az anyag megértésében.
Az első ilyen fogalom a megfordíthatóság. Ezzel majd találkoznak a függvények tanulásakor, és
sokkal egyszerűbb lesz ez a fogalom, ha szemléletes geometriai példákban már megismerkedtek
vele. Az értelmezési tartomány fogalma csak rejtve szerepel ebben a fejezetben, de azért
kimondatlanul azt is előkészítjük.
A távolságtartás, szögtartás, egyenestartás fogalmak bevezetését azért tartjuk elengedhetetlennek,
mert ezek nélkül nem tudjuk kellően megértetni az egybevágóság, hasonlóság fogalmát.
A fejezetben közölt fogalmak egyszerűek, könnyen megérthetők mindenkinek. Definícióik azon-
ban nehezek lehetnek néhány tanuló számára. Esetükben nem kell megkívánnunk a pontos
definíciót, beérhetjük pontatlanabb körülírásokkal is. Sokkal lényegesebb az, hogy használni
tudják ezeket a fogalmakat, el tudják dönteni egy-egy konkrét esetben, hogy a transzformáció
rendelkezik-e egy bizonyos tulajdonsággal, vagy nem.
Javasolt eszközök: Az első órára készített demonstrációs képek itt is jól használhatók.
Feladatok
Az 1. és a 2. feladatot inkább órai, közös munkára javasoljuk. Mindenképpen oldjuk meg az 5.

feladatot!
66

C M Y K
Kzppontos tkrzs
Tk.: 65–66. oldal
1. Megrajzoltuk egy négyszög képét a 2. és a 3. szabály szerint. Néhány szakaszt színessel

bejelöltünk. Keresd meg a párjukat!
2. Töltsd ki a táblázatot! Minden állításról döntsd el, melyik szabályra igaz, melyikre nem! Az
első sorban megadtuk a válaszokat. Folytasd a táblázat kitöltését!
1. 2. 3. 4. 5. 6.
szabály szabály szabály szabály szabály szabály
Egyenes képe egyenes igaz igaz igaz igaz hamis hamis
Szakasz képe ugyanolyan
hosszú szakasz hamis igaz igaz hamis hamis hamis
Egyenes és képe párhuzamosak hamis hamis igaz igaz hamis hamis
Párhuzamos egyenesek képei
párhuzamos egyenesek igaz igaz igaz igaz hamis hamis
Egy alakzat képe mozgatással
is előállítható hamis igaz igaz hamis hamis hamis
3. Figyeld meg az 1–6. szabályban megadott transzformációkat! Melyik megfordítható? 1., 2., 3., 4.
4. Kiválasztottunk egyet az 1–6. szabályban megadott transzformációk közül. Eláruljuk, hogy
ennél a transzformációnál, ha A → A , akkor A → A. Melyik lehet ez a transzformáció?
2., 3.
5. Figyeld meg az 1–6. szabályban megadott transzformá- egyenestartó szögtartó távolságtartó

ciókat és a mellettük levő képeket (a tankönyvben) az 1. igen nem nem
2. igen igen igen
54., 55. oldalon! Mindegyik szabályról döntsd el, hogy
3. igen igen igen
távolságtartó-, szögtartó-, egyenestartó-e! 4. igen igen nem
5. nem nem nem
6. nem nem nem
6. Keress példát vagy ellenpéldát a következő állításra! Van olyan transzformáció, amely
– távolságtartó, de nem szögtartó, nincs – szögtartó, de nem távolságtartó, 4.
– távolságtartó, de nem egyenestartó, nincs – egyenestartó, de nem távolságtartó. 1., 4.
7. Döntsd el, hogy az állítások közül melyik igaz, melyik hamis!
Az 1–6. transzformációk között van olyan, amely nem távolságtartó. igaz
A 6. transzformáció egyenestartó. nem igaz
Van olyan mozgatás, amely nem egyenestartó. nem igaz
Az 1. transzformáció egyenestartó. igaz
Minden szögtartó transzformáció távolságtartó is. nem igaz
Az 1. transzformáció szögtartó. nem igaz
Ha egy transzformáció szögtartó, akkor megtartja a távolságok arányait. igaz
67

C M Y K
Kzppontos tkrzs
Tk.: 66–69. oldal
4–5. óra
Középpontos tükrözés
Fgy.: 101–117.
Ennek a két órának az elsődleges feladata a középpontos tükrözés definíciójának a megtaní-

tása. A ponttranszformációs szabállyal párhuzamosan szerepel egy mozgatásos szabály is. A
ponttranszformációs szabály a fontos, a mozgatásos szabályt nem szükséges megtanulni minden
gyereknek, elég, ha használni tudják. Ez nem azt jelenti, hogy a mozgatásos szabály kevésbé
fontos. A transzformáció legfontosabb tulajdonságait, akárcsak a tengelyes tükrözésnél, ennek
alapján fogjuk megállapítani.
A középpontos tükrözés definíciója előtt felidézzük a tengelyes tükrözés definícióját. A két
transzformáció szoros analógiáját részletesen is megmutatjuk. Érdemes a tanítványainkkal végig-
elemeznünk a két transzformáció közötti hasonlóságokat. Ezzel egyszerre megerősítjük a tavaly
tanultakat, és ugyanakkor megkönnyítjük az új anyag befogadását. A két transzformáció össze-
hasonlítására érdemes lesz még egyszer visszatérnünk a középpontos tükrözés tulajdonságainak
vizsgálatánál.
Jobb osztályokban érdemes a térbeli tükrözésekkel is foglalkozni. A kezekről készített fotók
célja, hogy segítsenek szemléletessé tenni ezeket a transzformációkat. A gyerekek maguk is
kipróbálhatják ezeket a mozdulatokat, és kereshetnek más olyan helyzeteket is, amelyekben a
kezek tükrös helyzetben állnak. Például a 68. oldal középső fotója alapján a hüvelykujjukat
befordíthatják a tenyelrük felé.
Beszéljük meg, melyik transzformációt tudja egy gyerek bemutatni jobb és bal kezével, melyikhez
kell két jobb vagy két bal kéz! Vegyék észre a gyerekek, hogy ha egy transzformációt valaki
egyedül, csupán a két kezével tud szemléltetni, akkor az biztosan nem mozgás.
Egy pont középpontos tükörképének szerkesztése nagyon egyszerű, itt ezt rögtön összekapcsoljuk
egyszerű alakzatok középpontos tükörképének a szerkesztésével. Itt fel kell használnunk néhány
transzformációtulajdonságot, például az egyenestartást, hiszen egy végtelen sok pontból álló
alakzatból csak véges sok pontjának a képét tudjuk közvetlenül tükrözni.
A gond itt az, hogy a gyerekek túlságosan is természetesnek veszik azt, hogy egy sokszögnek elég
a csúcsait tükrözni, és elfelejtik azt, hogy nem csak a csúcsok kerülnek a tükörképükbe, hanem
minden egyes belső pont képe is a tükörkép egy egyenesén van. Ezért tűztünk ki olyan feladatokat
is, amelyekben nem lehet a sokszög tükörképét előállítani pusztán a csúcsainak a tükrözésével
(alvó macskás feladatok).
Feladatok
A 2–5. alapvető gyakorló feladatok. Ahol ez kevés, ilyen típusú feladatból akárhány továbbit
kitűzhetünk. A feladatgyűjteményben találunk még egynéhányat.
Nagyon fontosnak találjuk a 8. a), b), c) feladatokat. Nem nehezek, a tükrözés technikáját
gyakoroltatják, ugyanakkor segítséget adnak ahhoz, hogy az egyenestartásról ne egy torz kép
alakuljon ki a gyerekek fejében.
68

C M Y K
Kzppontos tkrzs
Tk.: 69. oldal
Nem szokványos feladatok a 9–11. sem, de ezeket is nagyon lényegesnek tartjuk. Nem csupán egy
alakzat tükörképét vagy a tükörképből az eredeti alakzatot kell megszerkeszteni, hanem mindkét
lépésre szükség van a megoldás közben. Azt tudatosítjuk, hogy a szerkesztés szempontjából
ugyanolyan hasznos adat az alakzat egy pontja, mint annak a tükörképe. Hiszen ezek egymás
párjai. Ezek a feladatok sem nehezek, de az alapfeladatoknál több odafigyelést és koncentrációt
igényelnek a gyerekektől.
1. Másolópapír segítségével tükrözd középpontosan a széttördelt ábrákat!
2. Vegyél fel egy háromszöget! Tükrözd középpontosan

a) egy rajta kívül levő pontra,
b) egy, a háromszög belsejében felvett pontra,
c) egy, a háromszögvonalon levő pontra!
3. Szerkessz egy kört! Tükrözd
a) egy rajta kívül levő pontra,
b) egy, a belsejében levő pontra,
c) egy, a körvonalon levő pontra!
4. Vegyél fel a füzetedben az ábrához hasonlóan egy sza-
kaszt és egy pontot! Tükrözd a szakaszt középpontosan
úgy, hogy az egyik végpont képe az adott pont legyen!
Jelöld meg a tükörközéppontot pirossal!
Hányféle megoldást kaphattál?
Két megoldást aszerint, hogy a P pont az A vagy a B pontnak a
képe.
5. Rajzolj egy tetszőleges háromszöget és vegyél fel rajta kívül egy B pontot, ez legyen B csúcs
tükörképe!
a) Tükrözd tengelyesen a háromszö-
get úgy, hogy B csúcs képe az
adott pontba essen! Pirossal raj-
zold meg a tengelyt!
b) Tükrözd középpontosan a három-
szöget úgy, hogy B csúcs képe
az adott pontba essen! Pirossal
rajzold meg a középpontot!
A középpont a BB távolság felezőpont-
ja, a tengely pedig a BB felező merő-
legese.
69

C M Y K
Kzppontos tkrzs
Tk.: 70. oldal
6. Keress az Escher-képen középpontosan szimmetrikus

párokat!
Lehet-e, hogy egy piros hal középpontos tükörképe
fehér hal? igen, pl. az O1 pontra
Lehet-e, hogy egy piros hal középpontos tükörképe
O1
piros hal? nem
Igaz-e, hogy bármelyik fehér hal középpontos tükörké-
O2
pe bármelyik piros halnak? igen
Lehet-e piros hal középpontos tükörképe zöld hal? nem
Lehet-e piros hal középpontos tükörképe kék hal? nem
Lehet-e kék hal tükörképe zöld hal? nem
Igaz-e, hogy bármelyik kék halnak bármelyik zöld hal
középpontos tükörképe? igen, például az O2 pontra vagy kopoltyúik találkozási pontjára
7. Az ABCD négyszöget középpontosan tükröztük.
Tudjuk, hogy az R pont a négyszögátlók metszés-
pontjának a tükörképe. Keresd meg a tükörközép-
pontot!
A
8. Tükrözd az ABC háromszöget az O pontra, B1
de ne ébreszd fel a cicát!
B
a) A papíromat az asztalon hagytam
és a cica elaludt rajta. El tudod- C
e végezni a feladatot úgy, hogy O C1
a cicát nem ébreszted fel? C1
Tükrözöm C és B csúcsokat,
C
ezzel megkapom CB képét.
Ezután tükrözöm a másik
két oldal egy-egy belső
B
pontját, ezzel megkapom B1
ezen oldalegyenesek ké- C O
pét. Metszéspontjuk kiadja a letakart A csúcs képét.
b) El tudod-e végezni a szerkesztést akkor is,
ha két cica aludt el a papíron?
CB oldalon és CA oldalon 1-1 belső pontot vá-
lasztunk, AB oldalon pedig 2-t. Tükrözzük C-t és
ezeket a belső pontokat, így mindhárom oldalegye-
nesét megkapjuk a háromszögnek!
c) Most már három cica álmára kell vigyáz-

O nod. Oldd meg ezt a feladatot is!
Az előzőekhez hasonlóan, de mindhárom oldalról
2-2 belső pontot tükrözünk.
70

C M Y K
Kzppontos tkrzs
Tk.: 70–71. oldal
9. Egy piros egyenest az O pontra tükrözve zöld

egyenest kaptunk. Az ábra nagy része azon-
ban eltűnt. Mindkét egyenesnek csupán egyetlen
pontja (A és B ) látható. Ismerjük szerencsére
a tükörközéppontot (O) is. Szerkeszd meg az
egyeneseket! A pont A tükörképe a zöld egyenesen
van. A B megadja a zöld egyenest. B pont tükörképe B,
az A-val együtt megadja az AB piros egyenest.
10. Az ábrán eredetileg egy piros szakasz és a
középpontos tükörképe, egy zöld szakasz volt
látható. Az ábra nagy része azonban elveszett, mindössze a szakasz egyik végpontja és a
felezőpont képe, valamint az O centrum maradt meg. Szerkeszd meg a szakaszt és a képét!
F pont tükörképe F , A-ból és a felezőpontból a szakasz másik végpontja megszerkeszthető.
11. Az ábrán eredetileg egy piros háromszög és

középpontos tükörképe, egy zöld háromszög
volt látható. Az ábra nagyrésze azonban elve- C
szett. A piros háromszögből is és a zöld há- B A
romszögből is csupán egy-egy csúcs és olda-
luknak egy-egy darabja maradt meg. Szeren- O
csére megmaradt azonban a tükörközéppont.
Szerkeszd meg a hiányzó részleteket! B -ből
induló félegyenest tükrözve B-t és egy oldalegyenest A B
kapunk, ennek metszéspontja az A-ból induló félegye- C
nessel megadja a harmadik csúcsot, C-t.
12. Vegyél fel egy ABC háromszöget és a
háromszögön kívül egy P pontot!
Tudjuk, hogy a P pont az AB oldal fe-
lezőpontjának a középpontos tükörképe.
Szerkeszd meg az ABC háromszög kö-
zéppontos tükörképét!
13. Vegyél fel egy ABC háromszöget és
rajta kívül egy P pontot!
Tudjuk, hogy a P pont a háromszög va-
lamelyik csúcspontjának a tükörképe.
Szerkeszd meg a lehetséges tükörközép-
pontokat és tükrözd mindegyikre a há-
romszöget! Három lehetséges tükörközéppont
és így három háromszög keletkezik, amelyek egy-egy oldalegyenese közös.
71

C M Y K
Kzppontos tkrzs
Tk.: 71–72. oldal
14. Milyen transzformáció viszi a kezeket, illetve a lábbeliket egymásba? (Tekint-

sük az egy párba tartozókat egybevágónak!)
Az egyenesre való tükrözés nem más, mint a tér egyenes körüli 180◦ -os elforgatása.
síkra tükrözés középpontos tükrözés egyenesre tükrözés
egyenesre tükrözés egyenesre tükrözés eltolás
15. Egy piros szöget O pontra tükrözve zöld szöget kap-

tunk. Az ábra nagy része azonban eltűnt a papírról.
Szerencsére a tükörközéppont látható. A piros szögből
megmaradt a szögfelező félegyenese (f ), de a zöld
szögvonalnak csupán egyetlen pontját ismerjük (B ).
Szerkeszd meg a szögeket!
A B pont B tükörképét A-val összekötve megkapjuk a szög
egyik szárát. Egy szögszárból és a szögfelezőből szögmásolással
szerkeszthető a másik szár.
16. Egy piros kör középpontos tükörképét zölddel raj-

zoltuk meg. Az ábra nagy része a tükörcentrummal
együtt azonban eltűnt a lapról. A piros körből csak
a középpontja maradt, a zöldnek pedig csak egy íve.
Szerkeszd meg a tükörközéppontot és a köröket!
Először a zöld kör K középpontját kell megszerkesztenünk,
ezt két húr felező merőlegesének metszéspontjaként kaphatjuk.
A középpont és az ív egy pontja megadja a körök sugarát, a
KK felezőpontja pedig a középpont.
72

C M Y K
Kzppontos tkrzs
Tk.: 74–75. oldal
6. óra
A középpontos tükrözés tulajdonságai

Fgy.: 118–121.
Feladatok
1. A következő ábrákon látható alakzatpárok lehetnek-e egymás középpontos tükörképei?
2. A következő középpontos tükrözések mindegyike hibás. A rajzoló mindegyik esetben megsér-

tette a középpontos tükrözés valamelyik fontos tulajdonságát. Keresd meg a hibát, és mindegyik
esetben fogalmazd meg, mit rontott el a rajzoló!
73

C M Y K
Kzppontos tkrzs
Tk.: 75–76. oldal
3. Tükörközéppontot keresünk. Minden kérdésnél azt kell eldöntened, lehet-e a megadott két
alakzat egymásnak tükörképe valamilyen tükörközéppontra nézve. Ha igen, add meg a tükör-
középpontot!
a) LK szakasz és QP szakasz igen, O pontra
b) LK szakasz és I R szakasz igen, S pontra
c) LK szakasz és J S szakasz igen, KS felezőpontjára
d) LF T háromszög és F T M háromszög nem
e) MNU T négyszög és RSJ I négyszög igen, O-ra
f) MNU T négyszög és T SKL négyszög igen, T -re
4. Keress az előző feladat ábráján olyan alakzatot, amely kö-
zéppontos tükörképe lehet a megadott alakzatnak!
a) NU szakasz bármelyik NU -val párhuzamos és egyenlő szakasz: LK, SJ , T S, I R, MT , NU , U R, P Q
b) U QP háromszög MU T , U RQ, SI J , NU P , LSK, T RS
c) KLT S négyszög SJ I R, T SRU , MNU T , U P QR, KLT S
d) T SRU négyszög ugyanazok, mint c) esetben
e) KJ S háromszög ugyanazok, mint b) esetben
f) LT MR négyszög J SRL, I RQT , RU P M
7. óra
Párhuzamos szárú szögek
Fgy.: 122–123.
Feladatok
1. Döntsd el, hogy a következő félegyenesek közül melyek egyállásúak, melyek fordított állásúak!
egyállásúak: A és E, C és D, fordított állásúak: A − H , E − H , B − C, B − D, G − F
74

C M Y K
Kzppontos tkrzs
Tk.: 77. oldal
2. Az ábrán látható szögek közül bármely kettőnek a szárai páronként párhuzamosak. Válaszd ki
az egyállásúakat, illetve a fordított állású szögpárokat!
a)
Egyállásúak: α, γ , η, ϑ. Ezek mindegyikével fordított állású a szintén egyállású β, δ, ε, ϕ, ω, ψ szögek.

b)
Egyállásúak: α, β. Ezekkel fordított állású a δ szög. Egyállásúak: γ , ϕ, η. Ezekkel fordított állású a ε szög.
Fordított állású szögpár az ω és a .
3. a) Döntsd el, hogy a következő párhuzamos

szárú szögek közül melyek egyállásúak, me-
lyek fordított állásúak az α szöghöz képest!
α-val egyállású: 12., 5., 11., α
α-val fordított állású: 2., 14., 7., 9.
b) Válaszd ki azokat a szögeket, amelyek sem
nem egyállásúak, sem nem fordított állásúak
a β szöghöz képest!
β-val sem nem egy-, sem nem fordított állású: α, 2., 12., 14., 5., 7., 11., 9.
4. Keress a rajzon egyállású és fordított állású szögpárokat!

αe : α-val egyállású, βe : β-val egyállású,
αf : α-val fordított állású, βf : β-val fordított állású
5. Döntsd el, hogy a következő állítások közül melyik igaz,

melyik hamis!
a) Vannak különböző nagyságú párhuzamos szárú szö-
gek. igaz
b) A fordított állású szögek mindig egyenlőek. igaz
c) Nincs olyan egyállású szögpár, ahol a két szög nem
egyenlő. igaz
d) Ha két szög egyenlő, akkor a száraik páronként pár-
huzamosak. hamis
e) Ha két szög szárai páronként párhuzamosak, akkor a
két szög egyenlő. hamis
6. Keress a képen egyállású és fordított állású szögeket!
Hány különböző nagyságú szöget tudsz felfedezni a ké-
pen?
Mutassanak a gyerekek a képen csúcsszögeket, váltószögeket és
egyállású szögeket is! Legalább öt különböző nagyságú szöget ta-
lálhatunk.
75

C M Y K
Kzppontos tkrzs
Tk.: 78. oldal
7. Keress olyan szögeket az

ábrán, amelyek
a) az α-val egyállásúak, αe
b) a β-val fordított állású-
ak, βf
c) a γ -val nem egyállású,
és nem is fordított állású
szögek! γ
8. Fejezd be a mondatokat a cédulákon levő szövegekkel! Mindegyik feladathoz készíts rajzot!
egyállású szögek fordított állású szögek
csúcsszögek mellékszögek váltószögek
a) α és β szárai páronként ellentétes irányúak, tehát α és β fordított állású szögek .
b) α és β közös csúcsú szögek, tehát α és β csúcsszögek, mellékszögek .
c) α és β szárai páronként ellentétes irányúak, váltószögek,
és egyik száruk egy egyenesbe is esik, tehát α és β fordított állású szögek .
d) α és β egymás középpontos tükörképei, tehát α és β fordított állású szögek .
csúcsszögek,
e) Az α szöget a csúcsára tükrözve kapjuk a β szöget, azaz α és β fordított állású szögek .
8. óra
Középpontosan szimmetrikus alakzatok

Fgy.: 124–132.
A tengelyes szimmetria definíciója alapján vezetjük be a középpontos szimmetria fogalmát.

A minket körülvevő világban középpontos szimmetria ritkábban fordul elő, mint tengelyes
szimmetria. Annál nagyobb érdem, ha valaki mégis talál ilyet. Ehhez kapnak a gyerekek néhány
ötletet a tankönyvben.
A futkározó pontok szerepe az, hogy emlékeztessék a gyerekeket arra, hogyan vezettük be a
középpontos tükrözést mint ponttranszformációt: „Sík pontjai figyelem! Fussatok a legrövidebb
úton a középponthoz, . . . ” A képek alapján is megbeszélhetjük, hogy ennél a transzformációnál
egyetlen kis lusta pont van, ami nem mozdul el a helyéről, mégpedig a középpont.
Feladatok
Az 1–3. könnyű gyakorló feladatok.

A 4. és 5. feladatokban előre kivágott alakzatokkal kell dolgozni. Ezeket a feladatokat ne hagyjuk
ki, közös tanórai feldolgozásra javasoljuk őket! A 4. feladat ismétli a tengelyesen szimmetrikus
négyszögeket és előkészíti a középpontosan szimmetrikus négyszög, a paralelogramma tanítását.
76

C M Y K
Kzppontos tkrzs
Tk.: 79–80. oldal
Az 5. feladat annak a tudatosításában segít, hogy a tengelyes tükrözésnél a sík átfordul, a

középpontos tükrözésnél pedig nem.
A 6–9. feladatokban a középpontos szimmetria bűvös számtulajdonságokkal kapcsolódik össze.
A 6. feladat könnyű és érdekes, ne hagyjuk ki! Ha jut idő a többire is, akkor azt javasoljuk, hogy
a 7. feladatot kezdjük el az órán közösen, ezután a gyerekek folytathatják a kutatást a 8. és a 9.
feladatokkal.
1. Másold át az ábrát a füzetedbe! Színezd úgy, hogy

a) tengelyesen szimmetrikus legyen, de középpontosan ne,
b) középpontosan szimmetrikus legyen, de tengelyesen ne,
c) középpontosan és tengelyesen is szimmetrikus legyen,
d) ne legyen szimmetrikus!
a) b)
c) d)
2. Csoportosítsuk a jeleket szimmetriáik szerint!

tengelyes szimmetria, középpontos szim- tengelyes szimmetria, tengelyes szimmetria,
3 tengely metria, tengelyes 1 tengely 4 tengely, középpontos
szimmetria, 4 tengely szimmetria
tengelyes szimmetria, nem szimmetrikus tengelyes szimmetria, középpontosan és tenge-

1 tengely 1 tengely lyesen nem szimmetrikus
77

C M Y K
Kzppontos tkrzs
Tk.: 80. oldal
3. Mindegyik alakzatról állapítsd meg, van-e szimmetriacentruma! Melyiknek hány van?
4. Vágj ki papírból két egybevágó háromszöget! Illeszd őket össze úgy, hogy 1-1 oldaluk közös
legyen!
a) Hányféle négyszöget kaphatsz? Milyen fajta szimmetriákat figyelhetsz meg a kapott négy-
szögekben? Kaphatunk paralelogrammákat, amelyek középpontosan szimmetrikus négyszögek és deltoido-
kat, amelyek tengelyesen szimmetrikus négyszögek.
78

C M Y K
Kzppontos tkrzs
Tk.: 81. oldal
b) Csak négyszögeket kaphatsz? Nem. Ha például eredetileg két egyenlő szárú derékszög háromszög volt,
akkor azokat a száraik mentén összeillesztve kaphatok háromszöget is. Ötszöget vagy hatszöget már nem
kaphatok, mert a két háromszögnek összesen 6 csúcsa van, de az összeillesztéskor kettő-kettő egymásba esik.
5. Egyik oldalukon ugyanolyan színű papírlapokkal dolgozz! Úgy tegyél egymásra két ilyen lapot,
hogy mindkettőnek az ugyanolyan színű oldala legyen felül! Az egymásra rakott lapokból vágj
ki egybevágó alakzatokat! Például ilyeneket:
Válassz ki két egybevágó alakzatot, és rakd le őket úgy, hogy

a) középpontosan szimmetrikusak legyenek, és ugyanolyan színű oldaluk legyen felül,
Mindegyiket végtelen sokféleképpen lehet letenni.
b) középpontosan szimmetrikusak legyenek, és különböző oldaluk legyen felül,
Csak a cicát lehet így letenni.
c) tengelyesen szimmetrikusak legyenek, és ugyanolyan színű oldaluk legyen felül,
Csak a cicát lehet így letenni.
d) tengelyesen szimmetrikusak legyenek, és különböző oldaluk legyen felül,
Mindegyik párt végtelen sokféleképpen lehet letenni.
e) ne legyenek szimmetrikusak!
Mindegyik párt végtelen sokféleképpen lehet letenni.
Mindegyik kérdésnél állapítsd meg, melyik alakzatpárt lehet a feltételeknek megfelelően letenni!
6. 13 3 2 16 Keress ebben a bűvös négyzetben olyan számpárokat, amelyek egymáshoz képest
8 10 11 5 középpontosan szimmetrikusan helyezkednek el a négyzet tükörközéppontjára
12 6 7 9 nézve! Milyen összefüggést veszel észre ezek között a számok között? Az így
1 15 14 4 kitöltött bűvös négyzet Dürer Melancholia című metszetén is megtalálható.
A középpontosan szimmetrikus elhelyezkedésű számpárok összege 17.
7. A 10 × 10-es számtáblázatra rátettünk egy át-

látszó H betűt. Hét számot fedett le, a közepe
éppen a 23-as mezőt fedi.
a) Add össze a H betűben levő számokat, és az összeget
oszd el a középső számmal!
b) Tégy ugyanilyen H betűt a táblázatban máshova, és a
benne levő számokkal végezd el ugyanezt a művelet-
sort! Mit tapasztalsz?
Próbálkozz más helyzetű H betűkkel is!
Próbálkozz más formájú alakzatokkal is!
Bárhova tesszük le a H betűt, eredményül 7-et kapunk, vagyis a
lefedett számok összege a középső szám hétszerese.
79

C M Y K
Kzppontos tkrzs
Tk.: 81–82. oldal
8. Kijelöltünk a táblázatban egy pontot, a 23-ast tartalmazó négyzet középpontját. Ez a pont a

tükörcentrum.
a) Keress két olyan számot a táblázatban, amelyek a 23-asra tükrösen helyezkednek el! Add
össze őket, és az összeget oszd el 2-vel!
b) Keress négy olyan számot a táblázatban, amelyek a 23-asra 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9
páronként tükrösen helyezkednek el! Add össze őket, és az 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19
összeget oszd el 4-gyel! 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29
c) Keress hat olyan számot a táblázatban, amelyek a 23-asra 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39
páronként tükrösen helyezkednek el! Add össze őket, és az 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49
összeget oszd el 6-tal! 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59
Milyen szabályosságot veszel észre? Próbáld meg megmagya- 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69
rázni! 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79
Eredményül mindig 23-at kapunk. Ennek az az oka, hogy ha választunk két 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89
számot, amelyek a 23-ra középpontosan tükrösen helyezkednek el, akkor 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99
amennyivel az egyik kevesebb a 23-nál, a másik éppen annyival több nála.
9. a) Legfeljebb hány olyan számpárt lehet találni az előző táblázatban, amely-

nek a 23-as mezőben van a szimmetriacentruma?
A táblázaton a bekeretezett téglalap mutatja, hogy hol vannak azok a számpárok, amelyek
a 23-ra középpontosan szimmetrikusak. 17 darab számpár van.
b) Legfeljebb hány tükrös számpárt találhatunk, ha a középpont a 88-as mezőben van?
4 darab számpár van.
c) Hol van az a középpont, amelyhez a legtöbb tükrös párt lehet találni?
Ha a középpontnak a 44, 45, 54, 55 mezők bármelyikét választjuk, 40 középpontosan szimmetrikus
számpárt találhatunk, és ez a maximum.
9. óra
Paralelogramma
Fgy.: 133–146.
A középpontosan szimmetrikus négyszögeket – a tengelyesen szimmetrikus négyszögekhez

hasonlóan – középpontosan szimmetrikus ponthalmazok segítségével vezetjük be.
A középpontosan tükrös négyszögekről a transzformáció tulajdonságai alapján megállapítjuk, hogy
a négyszög szemközti oldalai párhuzamosak. Azt pedig már 6. osztályban tanítottuk, hogy az olyan
négyszöget, amelynek szemközti oldalai párhuzamosak, paralelogrammának nevezzük.
A középpontos szimmetria tulajdonságainak alapján a paralelogramma tulajdonságait a gyerekek
maguk is meg tudják már fogalmazni. Ha. . . , akkor. . . típusú igaz állításokat tudnak a paralelo-
grammáról készíteni.
Megvizsgáljuk a többféle szimmetriával is rendelkező négyszögeket, a rombuszt, a téglalapot és
a négyzetet is a középpontos szimmetria szempontjából.
80

C M Y K
Kzppontos tkrzs
Tk.: 85. oldal
Feladatok
Alapvető ismereteket gyakoroltatnak az 1–2. és a 4–6. feladatok.

Az 5.-et találós kérdésként adjuk fel, és beszéljük meg közösen!
A 7–10. feladatokból, ha jut rájuk időnk és elég jó képességű az osztályunk, néhányat beszéljünk
meg közösen, hogy a gyerekek megismerkedjenek a feladattípussal, ezután a további kérdések
már önálló munkára is kitűzhetők.
1. Vegyél fel egy szabályos háromszöget! Tükrözd kö-

zéppontosan egyik oldalának a felezőpontjára! Milyen
négyszöget kaptál? Hány fokosak a szögei?
Rombuszt, a szögei 60◦ és 120◦ -osak.
2. Szerkessz egy egyenlő szárú háromszöget, amelynek
oldalai 4 cm és 6 cm hosszúak! Tükrözd középpontosan
egyik oldalának felezőpontjára úgy, hogy a kép és a
tükörkép együtt rombuszt alkossanak!
Ahhoz, hogy rombuszt kapjunk, az alap felezőpontjára kell tükrözni.
Hányféle rombuszt kaphattál?
Kétféle rombuszt kaphatunk.
3. Összehajtott papírból vágj ki két egybevágó háromszöget! Az egyik egyenlő hosszúságú

oldaluknál illeszd össze őket! Hányféle négyszöget kaphatsz, ha az eredeti háromszög
a) minden oldala különböző hosszúságú, 6-félét: 3 deltoidot, 3 paralelogrammát
b) egyenlő szárú, 3-félét: 1 rombuszt, 1 deltoidot, 1 paralelogrammát
c) egyenlő oldalú, 1 rombuszt
d) derékszögű, 4-félét: 1 deltoidot, 2 paralelogrammát, 1 téglalapot
e) tompaszögű, (ha minden oldalal különböző) 6-félét: 3 paralelogrammát, 1 konvex és 2 konkáv deltoidot
f) egyenlő szárú derékszögű? 2-félét: 1 négyzetet és 1 paralelogrammát
Nevezd meg mindegyik esetben a kapott négyszögeket!
Órán feldolgozandó feladat. Legyenek a gyerekek kezében – de legalábbis néhány táblára ragasztható példányban
– a megfelelő háromszögek.
4. A megadott szögekből határozd meg a paralelogramma szögeit!
81

C M Y K
Kzppontos tkrzs
Tk.: 86. oldal
5. Mi az? Mindegyik esetben egy vagy több négyszögfajta nevével válaszolj!

a) Van két szemközti oldala, amely párhuzamos, de nem egyenlő hosszú. trapéz, húrtrapéz
b) Olyan paralelogramma, amelynek mind a négy csúcsa egyenlő távol van a szimmetria-
középpontjától. téglalap, négyzet
c) Olyan paralelogramma, amely húrnégyszög. téglalap, négyzet
d) Oldalai egyenlő hosszúak, de átlói nem egyenlőek. rombusz, de nem négyzet
e) Szögei egyenlőek, de átlói nem merőlegesek egymásra. téglalap, de nem négyzet
f) Olyan paralelogramma, amelynek az átlói merőlegesek egymásra. rombusz, négyzet
6. Döntsd el, hogy a következő állítások közül melyik igaz, melyik nem! Mindegyik esetben
válassz egy példát vagy egy ellenpéldát az alábbi négyszögek közül!
A B C D E F G
a) Minden paralelogramma szimmetrikus. igaz, középpontosan, B, C, F , G példák

b) Minden paralelogramma tengelyesen szimmetrikus. hamis, B ellenpélda
c) Minden paralelogramma középpontosan szimmetrikus. igaz, B, C, F , G példák
d) Van olyan deltoid, amely középpontosan szimmetrikus. igaz, pl. G
e) Minden deltoid tengelyesen szimmetrikus, de középpontosan nem. hamis, ellenpélda G
f) Minden deltoid szimmetrikus. igaz, tengelyesen, példa A, C, G
g) Van olyan trapéz, amely középpontosan szimmetrikus, de tengelyesen nem. igaz, pl.: B
h) Van olyan trapéz, amely tengelyesen szimmetrikus, de középpontosan nem. igaz, pl.: D
i) Van olyan paralelogramma, amelynek pontosan egy szimmetriatengelye van. hamis
j) Van olyan paralelogramma, amelynek nincs szimmetriatengelye. igaz, pl.: B
k) Minden paralelogrammának legalább két szimmetriatengelye van. hamis, ellenpélda B
l) Van olyan paralelogramma, amelynek több mint két szimmetriatengelye van. igaz, pl.: C
7. Rajzold le a füzetedben a halmazábrát!
Számozd meg az egyes tartományokat!
Fogalmazd meg, milyen tulajdonságú négy-
szögek vannak az egyes részekben!
1 Olyan deltoidok, amelyeknek vannak különböző
hosszú oldalai.
2 Üres halmaz.
3 Olyan húrtrapézok, amelyeknek nem minden
szöge egyenlő.
4 Oldalai egyenlőek, de szögeik nem.
5 Oldalai és szögei is egyenlőek.
6 Szögei egyenlőek, de oldalai nem.
7 Olyan paralelogrammák, amelyeknek nem min-
den oldalala és nem minden szöge egyenlő.
8 Nem szimmetrikusak.
82

C M Y K
Kzppontos tkrzs
Tk.: 87. oldal
8. A halmazábra a síkot tartományokra vágja szét, mindegyik tartományt különböző színekkel

színeztük. Milyen színű tartományban lehet az a négyszög, amelyről tudjuk, hogy
a) pontosan egy szimmetriatengelye van, narancs, rózsaszín
b) átlói merőlegesen felezik egymást, piros
c) átlói felezik egymást, sárga, barna, piros
d) csak az egyik átlója felezi a másikat,
narancs, zöld
e) egyik átló sem felezi a másikat, rózsaszín,
zöld
f) átlói merőlegesek egymásra, narancs, pi-
ros, zöld
g) konkáv négyszög? zöld, narancs
9. Milyen színű tartományban lehet az a négyszög, amelyről
tudjuk, hogy
a) nincsenek egyenlő oldalai, kék, narancs
b) pontosan három egyenlő oldala van, kék, narancs
c) minden oldala egyenlő, sárga
d) pontosan két egyenlő oldala van, narancs, kék
e) szemközti oldalai egyenlőek? zöld, sárga
10. Milyen színű tartományban lehet az a négyszög, amelyről

tudjuk, hogy
a) nincsenek egyenlő szögei, kék, narancs
b) pontosan három egyenlő szöge van, kék
c) minden szöge egyenlő, rózsaszín
d) pontosan két egyenlő szöge van, kék, narancs
e) szemközti szögei egyenlőek? zöld, rózsaszín
11. Az alábbi tulajdonságok négyszögekre vonatkoznak.
Jelöld a táblázatban, hogy az adott színű tartomány-

ban melyik tulajdonság teljesül biztosan!
átlói felezik egymást − − + + + + −

átlói egyenlő hosszúak − + + + + − −
átlói nem egyenlőek − − − − − + −
83

C M Y K
Kzppontos tkrzs
Tk.: 90–91. oldal
10. óra
Paralelogrammákkal kapcsolatos szerkesztések

Fgy.: 147–152.
Feladatok
1. Vegyél fel egy háromszöget! Szerkessz mindhárom csúcsán át a szemközti oldallal párhuzamos
egyenest!
a) Hány háromszöget látsz az ábrán? Hasonlítsd össze őket!
4 egybevágó és egy kétszerakkora háromszöget.
b) Hány négyszöget látsz az ábrán? Milyen négyszögek ezek?
3 paralelogrammát.
2. a) Vegyél fel egy egyenest! Szerkessz tőle 3 cm távolságra lévő egyeneseket! Hányat találtál?
Kettőt.
b) Vegyél fel egy pontot! Szerkessz tőle 3 cm távolságra levő egyeneseket! Hányat találtál?
Végtelen sokat.
3. a) Vegyél fel egy e egyenest! Szerkeszd meg a síkon azt a tartományt, amelynek a pontjaira
teljesül, hogy e-től való távolságuk legalább 3 cm, de legfeljebb 5 cm!
b) Vegyél fel egy A pontot! Szerkeszd meg a síkon azt a tartományt, amelynek a pontjaira
teljesül, hogy A-tól való távolságuk nem kisebb, mint 3 cm és nem nagyobb, mint 5 cm!
4. Vegyél fel két metsző egyenest, a-t és b-t! Szerkeszd meg azokat a pontokat, amelyeknek a-tól
való távolságuk legfeljebb 3 cm, és b-től való távolságuk legfeljebb 5 cm!
5. Szerkessz paralelogrammát a következő adatokból!
a) a = 5 cm A szerkesztés menete:
b = 2 cm 1. Felvesszük az a oldalt.
α = 45◦ 2. Egyik végpontjába 45◦ -os szöget szerkesztünk.
3. A szög szárára felmérjük b-t.
4. Megszerkesztjük a paralelogramma negyedik csúcsát az 1. kidolgozott
példa alapján.
b) a = 6 cm A szerkesztés menete:
b = 3 cm 1. Felvesszük az a oldalt.
ma = 3 cm 2. ma távolságra párhuzamost szerkesztünk vele.
3. a egyik végpontjából b sugarú körrel elmetsszük a párhuzamost (éppen
érintési pontot kapunk).
4. Megszerkesztjük a negyedik csúcsot.
A keresett alakzat téglalap, mivel ma = b.
c) a = 4 cm A szerkesztés menete:
ma = 3 cm 1. Felvesszük az a oldalt.
α = 60◦ 2. ma távolságra a-val párhuzamost szerkesztünk.
3. a egyik végpontjába felmérjük az α szöget, annak szára kimetszi a
harmadik csúcsot a párhuzamosból.
84

C M Y K
Kzppontos tkrzs
Tk.: 91. oldal
6. Szerkessz paralelogrammát a következő adatokból!

a) 1. Felvesszük az α szöget, ennek csúcsa A.
2. Egyik szárára rámérjük az AD = b oldalt.
3. A D körül DB = e sugárral rajzolt kör
a másik szárból kimetszi B-t.
b) 1. Felvesszük a 180◦ − α szöget, csúcsa B.

2. Szárára felmérjük b-t, megkapjuk C-t.
3. A C körül f sugárral szerkesztett kör kimetszi A-t a másik szögszárból.
c) 1. Felvesszük az a szakaszt.
2. a-tól ma távolságra párhuzamos egyenest szerkesztünk.
3. a egyik végpontja körül b sugárral kört rajzolunk, ez metszené ki a
harmadik csúcsot. De mivel b < ma , nem keletkezik metszéspont, nincs
megoldás.
D C
7. Szerkessz paralelogrammát a következő adatokból! Az adatokat f
β
magad vedd fel! ω
a) e, b, ma Felvesszük az a oldal egyenesét, azon A pontot. ma E b
α e
távolságban párhuzamost szerkesztünk. A körül b sugárral A a B
körívet rajzolunk, kimetsszük a D pontot a másik egye-
nesből. A D körül e sugárral rajzolt körív kimetszi B-t.
b) e, f , ω Az átlókat elfelezzük, a félátlókból és ω-ból megszerkesztjük a DEC-et.
c) a, ma , β Ugyanaz, mint az 5. c) feladat.
d) e, f , ma Az E pont az a oldaltól ma távolságra van, ezért felvesszük a oldalegyenesét, és vele
ma e b
párhuzamosan távolságban az E pontot. E körül és sugárral rajzolt körök kimetszik az
2 2 2
A és a B pontot.
e) a, b, β Ugyanaz, mint az 5. a) feladat.
f) a, α, f Ugyanaz, mint a 6. b) feladat.
8. Végy fel egy A pontot és egy O pontot!

Szerkessz rombuszt, ha az A pont az egyik csúcsa, az O pont a
szimmetriacentruma, és azt is tudjuk, hogy az egyik átlója 6 cm hosszú!
A-t O-ra tükrözve kapjuk C-t. AO-ra O-ban állított merőleges egyenesen vannak a B
és D pontok.
1. Ha BD = 6 cm, akkor DO = BO = 3 cm, tehát az O-ban állított merőleges
egyenesnek O-tól 3 cm-re levő pontjai lesznek B és D.
2. Ha az AO = 3 cm, akkor AC átló 6 cm, és a másik átló akármilyen hosszú. Tetszőlegesen választott távolságot
felmérve O-ból a merőleges egyenesre, megkapjuk a B és a D pontokat. Ilyenkor végtelen sok megoldás van.
9. Szerkessz rombuszt, melynek átlói 4 cm és 6 cm hosszúak!

A 4 cm-es szakasz felező merőlegesére a felezőpontból 3–3 cm-t felmérünk.
85

C M Y K
Kzppontos tkrzs
Tk.: 91. oldal
10. Adott egy egyenes és rajta kívül egy pont. Szerkessz a ponton át párhuzamost az adott egye-
nessel! 2. kidolgozott példa
11. Adott két egymást metsző egyenes és egy pont. Szerkessz a ponton át párhuzamost az adott
egyenesek mindegyikével! Milyen síkidomot zár közre az így kapott két egyenes az eredeti
egyenesekkel együtt? Ha a P nincs rajta egyik egyenesen sem, akkor egy paralelogrammát kapunk.
12. Adott egy szög és egy E pont.
a) Szerkessz az adott szöggel egyállású szöget úgy, hogy a csúcsa az E pont legyen!
b) Szerkessz az adott szöggel fordított állású szöget úgy, hogy a csúcsa az E pont legyen!
E-n át a szög száraival párhuzamos egyeneseket szerkesztünk. A metsző egyenesek 4 szöget határoznak meg,
közülük az egyik egyállású az adott szöggel, a vele csúcsszög pedig fordított állású az adott szöggel.
13. Végy fel egy A kezdőpontú félegyenest és rajta kívül egy O pontot! Szerkessz négyszöget
úgy, hogy az egyik oldala a félegyenesre essen, egyik csúcsa az A pont legyen, és legyen
középpontosan szimmetrikus az O pontra! Legyen a szerkesztendő négyszög
a) rombusz,
Mivel a négyszög rombusz, DB és AO merőlegesek egymásra, és
OAB ^ < 90◦ .
1. A-t tükrözöm O-ra: C pont.
2. O-ban AO-ra merőlegest állítok, ez B-ben metszi a félegyenest.
3. B tükörképe O-ra D.
Ha AO szöge az A-ból induló félegyenessel nagyobb vagy egyenlő
90◦ -nál, akkor nincs megoldás. (A négyszög oldala a félegyenes
egyenesére esne.)
b) téglalap,
1. A-t O-ra tükrözve kapjuk C-t.
2. C-ből az A-ból induló félegyenesre merőlegest állítunk, ennek
talppontja B.
3. B-t O-ra tükrözve megkapjuk D-t.
Ha AO szöge az adott félegyenessel nagyobb vagy egyenlő 90◦ -nál,
akkor nincs megoldás.
c) négyzet, A négyzet egyben téglalap is. Tehát ennek a feladatnak a megoldási menete ugyanaz, mint a b)
feladaté, de megoldást csak akkor kapunk, ha AB = BC.
d) paralelogramma! Minden középpontosan szimmetrikus négyszög paralelogramma. Tehát az A csúcsot O-ra
tükrözve megkapjuk a C csúcsot. A harmadik csúcsot tetszőlegesen választhatjuk az A-ból induló félegyenesen,
majd ezt O-ra tükrözve megkapjuk a paralelogramma negyedik csúcsát.
14. Egy piros négyzet O pontra való tükrözésével kaptunk egy zöld négyzetet.
Az ábráról azonban lekoptak a vonalak. A piros négyzetből mindössze egy
csúcs maradt, a zöld négyzetnek is csak egy csúcsa látható. Szerencsére a
tükörközéppont megmaradt. Vedd föl a megmaradt piros és zöld csúcsokat, és
az O pontot! Szerkeszd meg a piros és a zöld négyzeteket!
A zöld pontot O-ra tükrözve az eredeti négyszög egy csúcsát kapjuk. Ha ez egybeesik a piros csúccsal, akkor
végtelen sok négyzet szerkeszthető. Ha nem esik egybe, akkor az eredeti négyszög két csúcsa ismert.
Hány megoldás van?
2 olyan négyzet szerkeszthető, amelyben ezek szomszédos csúcsok, és egy olyan négyzet szerkeszthető,
amelyben ezek szemköztes csúcsok.
86

C M Y K
Kzppontos tkrzs
Tk.: 94–95. oldal
11. óra
Szabályos sokszögek
Feladatok
A feladatok közül az 1., 2., 3., 4., 5. és a 12. alapvető gyakorlófeladatok.

A 6. és 7. is könnyűek, további gyakorlásra alkalmasak.
A 8–11. és 13. feladatokat jobb képességű osztályokban adjuk fel!
1. Melyek szabályosak az alábbi sokszögek közül? Az 1 és a 4 jelű alakzatok.
2. Rajzold be a szimmetriatengelyeket!
Jelöld meg a szimmetria-középpontot O-val, ha van!
3. Nyolc egybevágó tükrös háromszögből szabályos sokszöget építettünk. Mekkorák a sokszög

135◦
szögei? A háromszög csúcsszöge 360◦ : 8 = 45◦ , alapszögei = 67,5◦ -osak.
2
Így a sokszög minden szöge 135◦ -os.
4. Egyenlő szárú háromszögekből szabályos sokszögeket építettünk. Hány oldalú a szabályos

sokszög, ha az egyenlő szárú háromszög csúcsszöge
a) 40◦ , 9 b) 90◦ , 4 c) 120◦ , 3 d) 60◦ , 6
e) 20◦ , 18 f) 45◦ , 8 g) 12◦ , 30 h) 36◦ ? 10
5. Egyenlő szárú háromszögekből szabályos sokszögeket építettünk. Mekkorák a háromszög
szögei, ha a szabályos sokszög oldalainak száma
a) 5, csúcsszöge: 72◦ , alapszöge: 54◦ b) 9, csúcsszöge: 40◦ , alapszöge: 70◦
87

C M Y K
Kzppontos tkrzs
Tk.: 95. oldal
c) 24, csúcsszöge: 15◦ , alapszöge: 82,5◦ d) 20, csúcsszöge: 18◦ , alapszöge: 81◦
e) 10? csúcsszöge: 36◦, alapszöge: 72◦
6. A szabályos sokszög csúcsánál 150◦ -os szög van. Állapítsd meg, hogy milyen egyenlő szárú
háromszögekből építettük fel, és hogy hány oldala van!
Alapszöge a 150◦ fele, 75◦ , így a csúcsszög 30◦ . Szabályos tizenkétszög.
7. A szabályos sokszög egyik csúcsánál lévő szöge α. Milyen egyenlő szárú háromszögből építhető
fel, mekkorák ennek a szögei, és hány oldalú a sokszög, ha
a) α = 108◦ , alapszöge: 54◦ , csúcsszöge: 72◦ , 5 oldal
b) α = 120◦ , alapszöge: 60◦ , csúcsszöge: 60◦ , 6 oldal
c) α = 135◦ , alapszöge: 67,5◦ , csúcsszöge: 48◦ , 8 oldal
d) α = 140◦ , alapszöge: 70◦ , csúcsszöge: 40◦ , 9 oldal
e) α = 144◦ ? alapszöge: 72◦ , csúcsszöge: 36◦ , 10 oldal
8. Egybevágó tükrös háromszögekből szabályos sokszögeket építettünk. Hány oldala van a
sokszögünknek, ha annyit tudunk, hogy a tükrös háromszög egyik szöge
a) 30◦ , ha alapszög, 3 oldal; ha csúcsszög, 12 oldal b) 45◦ , ha alapszög, 4 oldal; ha csúcsszög, 8 oldal
c) 72◦ , ha alapszög, 10 oldal; ha csúcsszög, 5 oldal d) 120◦ , ha alapszög, 3 oldal; ha csúcsszög, nem lehet
e) 60◦ ? ha alapszög, 6 oldal
9. Egy szabályos sokszög szögeinek összege 540◦ . Hány egybevágó tükrös háromszögből építhet-
jük fel ezt a sokszöget? 5 darabból
Mekkorák a szögeik ezeknek a háromszögeknek? 72◦ , 54◦ , 54◦
10. Egy szabályos sokszög külső szögei 24◦ -osak. Hány átlója van? Belső szögei 156◦ -osak.
A sokszöget alkotó háromszög szögei 78◦ , 78◦ , 24◦ . 360◦ : 24◦ = 15. Ez egy tizenötszög. Minden csúcsából 12
15 · 12
átló indul ki, ezért = 90 átlója van.
2
7·4
11. Hány átlója van egy konvex sokszögnek, ha szögeinek összege 900◦ ? Hétszög, = 14 átlója van.
2
12. Egy konvex sokszögben a szögek összege 1440◦ . Hány átló húzható egy-egy csúcsából?
Tízszög. Minden csúcsból 7 átló indul.
13. Bizonyítsuk be, hogy a szabályos sokszög középponti szöge egyenlő a sokszög
külső szögével!
Ha a középponti szög α, akkor a szabályos sokszöget alkotó tükrös háromszögek alapszöge
180◦ − α
. A sokszög szöge ennek kétszerese, a külső szög tehát α.
2
14. Egyenlő szárú háromszögekből szabályos sokszögeket építettünk. Csak annyit tudunk, hogy
a háromszög minden szöge fokokban mérve egész szám. Hányféle ilyen háromszög lehet, és
hány fokosak lehetnek a szögei?
A háromszög csúcsszögét úgy kapjuk, hogy 360◦ -ot egy egész számmal osztjuk, tehát a csúcsszög lehet 360
tetszőleges osztója. Ha ez páratlan szám, akkor az alapszögek nem egész számok, ha páros szám, akkor az
alapszögek is egészek.
Tehát annyi ilyen háromszög van, ahány páros osztója van a 360-nak.
2◦ , 89◦ , 89◦ ; 4◦ , 88◦ , 88◦ ; 6◦ , 87◦ , 87◦ ; 8◦ , 86◦ , 86◦ ; 10◦ , 85◦ , 85◦ ; 12◦ , 84◦ , 84◦ ; 18◦ , 81◦ , 81◦ ;
20◦ , 80◦ , 80◦ ; 24◦ , 78◦ , 78◦ ; 30◦ , 75◦ , 75◦ ; 36◦ , 72◦ , 72◦ ; 40◦ , 70◦ , 70◦ ; 60◦ , 60◦ , 60◦ ; 72◦ , 54◦ ,
54◦ ; 90◦ , 45◦ , 45◦ ; 120◦ , 30◦ , 30◦ .
88

C M Y K
Kzppontos tkrzs
Tk.: 96. oldal
1. Vegyél fel egy szakaszt és egy kört! Vegyél fel rajtuk kívül egy O pontot! Tükrözd a szakaszt
és a kört az O pontra! A 2
2. Az ABC háromszöget középpontosan tük-

rözzük. A tükrözés után valamelyik csúcs C B2
képe a P pontba került.
a) Hol lehet a tükörközéppont?
A csúcsokat a P ponttal összekötő szakaszok A1
O2
felezőpontjában.
b) Hány ilyen pont lehet? 3 O1
c) Tükrözd mindegyikre a háromszöget! B
P
3. A(−1; −3), B(3; −1), C(4; 2), D(0; 0). O3
Ez a négy pont egy négyszög négy csúcsa.

A B3
a) Van-e a négyszögnek szimmetria-kö-
zéppontja? Ha igen, add meg a koor-
dinátáit! C1
O(1,5; −0,5)
b) Mi a neve ennek a négyszögnek?
paralelogramma C3
4. Sorold fel a paralelogrammáknak legalább

négy tulajdonságát!
5. Válaszd ki a négyszögfajták közül azokat, amelyekre teljesül az állítás!
trapéz, paralelogramma, deltoid, rombusz, húrtrapéz, téglalap, négyzet
a) átlói felezik egymást
paralelogramma, rombusz, téglalap, négyzet, deltoid
b) oldalai egyenlő hosszúak
rombusz, négyzet
c) 2-2 oldala egyenlő hosszú
paralelogramma, téglalap, rombusz, négyzet, deltoid
d) középpontosan szimmetrikus
paralelogramma, téglalap, rombusz, négyzet
6. Szerkessz paralelogrammát, amelynek egyik oldala 5 cm, a hozzá tartozó magasság 3 cm, és
egyik szöge 60◦ !
1. lépés: Felveszünk egy 5 cm hosszúságú szakaszt.
2. lépés: Merőlegest állítunk rá akárhol.
3. lépés: A merőlegesre felmérünk 3 cm-t, és ezen a ponton át párhuzamost szerkesztünk.
4. lépés: Az eredeti szakasz egyik végpontjára felmérjük a 60◦ -ot.
5. lépés: A párhuzamoson a metszéspontból felmérünk 5 cm-t.
89

C M Y K
Kzppontos tkrzs
ÉRTÉKELŐ FELMÉRŐ
A csoport
1. Válaszd ki a táblázatban megadott hatványokkal egyenlőket, és írd azokat a megfelelő oszlopba!
24 22 28 2 · 23
(−2)4 26 : 24
22
23 · 25
(−2) · (−2)3 44
6 · 2 p = 12 pont
2. Írd a számokat normálalakba!

0,003 402 153 · 105 6 328 400 000 3 · 3 p = 9 pont
3. Egy téglalap oldalai 30 cm és 0,8 cm hosszúak.

Add meg a területét cm2 -ben, dm2 -ben és m2 -ben is! 3 · 4 p = 12 pont
3 5 16
a) · 21 − · 15 = b) 3,2 − · 15 =
7 3 5
5 5
c) + · (2,4 − 3 · 0,8) = 3 · 7 p = 21 pont
11 6
5. Szerkessz háromszöget, amelynek oldalai 3 cm, 4 cm és 5 cm hosszúak! Tükrözd a leghosszabb
oldalának a felezőpontjára! 9 pont
6. A felsorolt négyszögfajták alá írd annak az állításnak a betűjelét, amely teljesül a négyszögre!
paralelog-
trapéz deltoid húrtrapéz ramma rombusz téglalap négyzet
a) van párhuzamos oldalpárja

b) van tükörtengelye
c) van tükörközéppontja
d) átlói felezik egymást
e) átlói merőlegek egymásra 22 pont
7. Szerkessz paralelogrammát, ha oldalai 4 cm és 6 cm hosszúak, és egyik szöge 120◦ !

15 pont
Összesen: 100 pont
90

C M Y K
Kzppontos tkrzs
A csoport
24 22 28 2 · 23
(−2)4 26 : 24
22
2 · 23
(−2)4 44 23 · 25
22
3 6 4 3 5
(−2) · (−2)3 44
(−2) · (−2) 2 :2 2 ·2
6 · 2 p = 12 pont

0,003 402 153 · 105 6 328 400 000
3,402 : 103 vagy 3,402 · 10−3 1,53 · 107 6,3284 · 109 3 · 3 p = 9 pont
3. Egy téglalap oldalai 30 cm és 0,8 cm hosszúak.

Add meg a területét cm2 -ben, dm2 -ben és m2 -ben is!
T = 30 · 0,8 cm2 = 24 cm2 = 0,24 dm2 = 0,0024 m2 . 3 · 4 p = 12 pont
3 5 16
a) · 21 − · 15 = 9 − 25 = −16 b) 3,2 − · 15 = 3,2 − 48 = −44,8
7 3 5
5 5 5
c) + · (2,4

−3 · 0,8 ) = 3 · 7 p = 21 pont
11 6 11
0
5. Szerkessz háromszöget, amelynek oldalai 3 cm, 4 cm és 5 cm hosszúak! Tükrözd a leghosszabb

oldalának a felezőpontjára!
C
3 cm 4 cm
F
A B
háromszögszerkesztés: 3 pont
felezőpont-szerkesztés: 2 pont
tükrözés: 4 pont
C 9 pont
91

C M Y K
Kzppontos tkrzs
paralelog-
a) b), e) a), b) a), c), d) a), b), c), d), a), b), c), d) a), b), c), d),
e) e)
a) van párhuzamos oldalpárja

b) van tükörtengelye
c) van tükörközéppontja
d) átlói felezik egymást
e) átlói merőlegek egymásra minden helyes válasz 1 pont
22 pont
D C
Vázlat:
4
120◦
A 6 B
Egyik lehetőség:
D C
4
◦ ◦ 4
120 120
60◦ 60◦
A 6 B A 6 B A 6 B
Másik lehetőség:
D D C = A
4 4
120◦ 120◦ 120◦
A 6 B A 6 B A 6 B
15 pont
Összesen: 100 pont
92

C M Y K
Kzppontos tkrzs
B csoport
37 34 32 (−3)4 33 : 3 (−3)2 · (−3)2
35 · 32
3 · 34
92 · 33
33
6 · 2 p = 12 pont

0,070 01 3246 · 104 4 684 300 000 3 · 3 p = 9 pont
3. Egy téglalap oldalai 4,5 dm és 0,2 m hosszúak.

Add meg a területét cm2 -ben, dm2 -ben és m2 -ben is! 3 · 4 p = 12 pont
5 2 17
a) · 24 − · 21 = b) 4,7 − · 12 =
8 7 4
2 3
c) + · (1,8 − 3 · 0,6) = 3 · 7 p = 21 pont
11 5
5. Szerkessz háromszöget, amelynek oldalai 6 cm, 4 cm és 5 cm hosszúak! Tükrözd a legrövidebb
9 pont
paralelog-
a) két párhuzamos oldalpárja van

b) átlói merőlegesek egymásra
c) tengelyesen szimmetrikus
d) van két egyenlő szöge
e) középpontosan tükrös 22 pont

15 pont
Összesen: 100 pont
93

C M Y K
Kzppontos tkrzs
B csoport
37 34 32 (−3)4 33 : 3 (−3)2 · (−3)2

3 · 34
35 · 32 (−3)4 35 · 32
33
3 · 34
92 · 33
2
9 ·3 3 2
(−3) · (−3) 2 3
3 :3 33
6 · 2 p = 12 pont

0,070 01 3246 · 104 4 684 300 000
7,001 : 102 vagy 7,001 · 10−2 3,246 · 107 4,684 300 000 · 109 3 · 3 p = 9 pont
3. Egy téglalap oldalai 4,5 dm és 0,2 m hosszúak.

Add meg a területét cm2 -ben, dm2 -ben és m2 -ben is!
T = 45 · 20 cm2 = 900 cm2 = 9 dm2 = 0,09 m2 . 3 · 4 p = 12 pont
5 2 17
a) · 24 − · 21 = 15 + 6 = 21 b) 4,7 − · 12 = 4,7 − 51 = −46,3
8 7 4
2 3 2
c) + · (1,8

−3 · 0,6 ) = 3 · 7 p = 21 pont
11 5 11
0
5. Szerkessz háromszöget, amelynek oldalai 6 cm, 4 cm és 5 cm hosszúak! Tükrözd a legrövidebb

C A
cm
5
4c
háromszögszerkesztés: 3 pont
m
felezőpont-szerkesztés: 2 pont
tükrözés: 4 pont
A 6 cm B
9 pont
94

C M Y K
Kzppontos tkrzs
paralelog-
– b), c), d) c), d) a), d), e) a), b), c), d), a), c), d), e) a), b), c), d),
e) e)
a) két párhuzamos oldalpárja van

b) átlói merőlegesek egymásra
c) tengelyesen szimmetrikus
d) van két egyenlő szöge
e) középpontosan tükrös minden helyes válasz 1 pont
22 pont

D C
Vázlat: 3 cm
◦
45
A 5 cm B
Egyik lehetőség:
D C
3 3
◦
45◦ 45◦ 135
A 5 B A 5 B A 5 B
Másik lehetőség:
C D C
3 3
F
45◦ 45◦
A 5 B A 5 B A 5 B
15 pont
Összesen: 100 pont
95

C M Y K
sszefggsek, arny
ÖSSZEFÜGGÉSEK, ARÁNY
1. óra: Grafikonok gyakorlati alkalmazása
2. óra: Az arány fogalma, aránypár
3. óra: Az egyenes arányosság
4. óra: A fordított arányosság
5. óra: Összetett arányossági feladatok
6–7. óra: Az arányosság alkalmazásai: arányos osztás, geometriai,
fizikai feladatok
Mire építünk?
A hatodik osztályban megismert és megtanult arányos következtetés, az egyenes és a fordított
arányosság, a százalékszámítás nyújt alapokat ehhez a témához. Készségszinten kell tudni alkalmazni
az arányos következtetések lépéseit, és szövegkörnyezetben fel kell ismerni az egyenes és a fordított
arányosságot. Ismerni kell a koordináta-rendszer fogalmát, és tudni kell adatokat ábrázolni, illetve
az ábrázolt grafikonról adatokat leolvasni.
Milyen előrelépést teszünk?

Az arány, az aránypár és az arányos osztás megismerése számtalan új problémát vet fel, melyeket
az egyenletek alkalmazásával általános esetekben is meg tudunk majd oldani. Sor kerül összetettebb
arányossági és százalékszámítási feladatok megoldására is. Alkalmazni kell a tanult arányosságokat
gyakorlati problémák megoldásánál.
Hogyan folytatjuk?
A tanultakat alkalmazzuk a matematika egyéb területein, elsősorban a hasonlóság témakörben,
a térgeometriában és a szöveges feladatokban. Az arány fogalma és az egymáshoz viszonyított
mennyiség változásainak értő alkalmazása nélkülözhetetlen minden problémamegoldó folyamatban,
ugyanakkor fontos az élet minden területén, például a sportolásnál, az esélyek latolgatásánál, a
statisztikák elemzésénél, a modellezésnél, a tervrajzok készítésénél, a kicsinyített, illetve a nagyított
képek vizsgálatánál, a fizetésünk helyes arányú beosztásánál, a vásárlásnál, a főzésnél stb.
Minimumkövetelmény
Minden tanulónak ismernie kell az arány fogalmát, készségszinten kell alkalmazni az arányos osztást.
Tudni kell az egyszerű aránypárral megoldható egyenletek levezetését, az egyenes és a fordított
arányosság képlettel való felírását, grafikonját és azok alkalmazását szöveges feladatokban. Heti
három órában a súlyponti problémák megértését és gyakorlását lehet elvárni, amelyek nélkül a
továbbhaladás komoly nehézségeket okoz a tanulóknak. Ebben a támakörben a súlyponti részek:
az arány fogalom, az egyenes és a fordított arányosság, valamint az arányos osztás alkalmazása.
Szükséges eszközök
Írásvetítő, fóliák, a tanulóknál milliméterpapír és többféle színes ceruza. Esetleg különböző model-
lezési szakkönyvek, illetve arányokról szóló szakirodalom.
96

C M Y K
sszefggsek, arny
Tk.: 99. oldal
1. óra
Összefüggések két változó mennyiség között

Grafikonok gyakorlati alkalmazása
Fgy.: 153–160.
A gyerekek ismereteit fokozatosan bővítjük a grafikonok értelmezése és azok elkészítése terén.

Ebben a fejezetben a gyakorlat szülte következményekre és a grafikonok elkészítésének célsze-
rűségére mutatunk rá az első és a negyedik példában. A második példa a már jól ismert út-idő
grafikonról való információk leolvasását gyakoroltatja. A negyedik és ötödik példa kapcsán érde-
mes beszélni a koordináta-rendszer tengelyein az egységek célszerű felvételéről: nem feltétlenül
a 0-tól kell indítani a számozást, hisz akkor az ábra már „nem fér ki”, elég a számunkra „fontos
részek” megjelenítése.
Feladatok
1. Döntsd el, hogy az egyes hely-idő grafikonok milyen járművekhez tartozhatnak!
Érdemes megbeszélni, hogy milyen mozgást végeztek az egyes grafikonokhoz tartozó járművek.
a) út [km] b) út [km]
80 80
b
60 60
40 40
a
20 20
c
0 1 2 3 idő [h] 0 1 2 3 idő [h]
a) a: Egyenletesen haladt a jármű, és óránként ≈ 7 km-t tett meg, így ez egy b) A jármű a 60-as km-kőtől
csónak vagy egy öreg néni által hajtott kerékpár lehet. indul visszafelé, és a 0 km-
b: Az első órában a jármű egyenletesen haladt, és 30 km-t tett meg, majd a eshez érkezik és óránként
sebességét 50 km/órára növelte. Így lehet egy csúcsforgalomban közlekedő 30 km-t tesz meg. Ez a jár-
autó, amely a belvárosi részben igen lassan haladt, majd betartotta a mű lehet például egy trak-
KRESZ utasítását a külvárosi területen. tor.
c: Ez a jármű az első órában egyenes vonalú egyenletes mozgást végzett
60 km/órás sebességgel, majd fél óráig állt, és az eredeti sebességével
visszatért a kiindulási helyére. Lehet, hogy a család hétvégi autós bevá-
sárlásáról van szó.
97

C M Y K
sszefggsek, arny
Tk.: 100. oldal
c) út [km] d) 1000 út [m]
16 900
14 800
12 700
10 600
8 500
6 400
4 300
2 200
100
0 idő [h]
1 2 3 4
0 idő [perc]
1 2 3 4
c) A test 1 óra alatt 2 km-t d) A test mozgásának három szakaszát látjuk a grafi-
tesz meg. Ez egy kirándu- konon.
ló öreg bácsi lehet. A 4-es I. A test 1 óra alatt 15 km-t halad előre, hiszen
km-kőtől indul előre. 1 perc alatt 250 m-t tesz meg.
II. 1 percig egy helyben marad.
III. 1 perc alatt 300 m-t tesz meg, tehát 18 km-t
tesz meg óránként.
Ez egy kerékpáros lehet.
2. Találj ki történetet a grafikonokról! Segítségül adtunk néhány szempontot.
a) Honnan és mikor indultak? b) Mennyi ideig tartott a mozgás?
c) Mekkora az egyes mozgások sebessége, mi lehet a mozgó test?
d) Ahol két mozgást ábrázoltunk, add meg, hogy mikor és hol találkoznak!
út [km] út [km] út [km]
150 150
100 100 100
50 50 50
0 1 2 idő [h] 0 1 2 idő [h] 0 1 2 idő [h]

A gyerekek rendkívül szórakoztató történeteket szoktak kitalálni, néhányat hallgassunk meg közülük, és azután
menjünk tovább!
I. grafikon II. grafikon III. grafikon
a) Honnan indult? 0 km 0 km 150 km 0 km 150 km
1
Mikor indult? 0 óra 0 óra 0 óra óra 0 óra
2
b) A mozgás időtartama 2 óra 15 perc 2,5 óra 2 óra 2 óra 1,5 óra
c) Sebesség 50 km 25 km/óra 75 km/óra 50 km/óra 100 km/óra
A mozgó test autó (városban) biciklista autó autós autós
(országút) (városban) (autópályán)
d) Találkozás ideje 1,5 óra 1 óra 12 perc
–
helye 40 km 30 km
98

C M Y K
sszefggsek, arny
Tk.: 100. oldal
3. Egy rugóra különböző tömegeket akasztottunk és megmértük a rugó

megnyúlását. Mérési eredményeinket az értéktáblázat tartalmazza.
tömeg [g] m 50 100 150 200 250 300
megnyúlás [mm] l 60 140 190 270 320 400
l [mm] Ábrázold a kapott mérési ered-
400 ményeket a koordináta-rend-
szerben!
350
300
250 A közelítő grafikon egy egyenes lesz, mely áthalad az origón. A mért
200 értékek alapján
6 140 190 270 320
= 1,2; = 1,4; = 1,26̇; = 1,35; = 1,28;
150 5 100 150 200 250
400
100 = 1,33̇
300
50 Innen észrevehetjük, hogy a megnyúlás ≈ 1,3 · tömeg, azaz x → 1,3x
m [g] függvény grafikonja jól megközelíti a mért értékeinket.
0 50 100 150 200 250 300
4. Egy 6 literes mosdókagylóban levő víz mennyiségét ábrázolja a grafikon.

térfogat [l]
2
idő [s]
0
1 2 4 6 8 10 12 14 16 18 20 22
Írd le, hogy mikor van nyitva a csap, hány liter vizet ad másodpercenként, és mikor nyitották
ki a lefolyót!
Nagyon hasznos feladat a grafikonokról való olvasás gyakoroltatására. A csap az első 4 másodpercig volt nyitva,
ekkor 2 l víz került a mosdókagylóba, azaz 1 másodperc alatt 0,5 l vizet ad. Ezt követően 10 másodpercen át
elzárták a csapot és a 14. másodpercben kinyitották a lefolyót, melyen keresztül 2 másodperc alatt kifolyt az
összes víz.
5. Egy csapon 1 másodperc alatt 0,5 dl víz folyik ki. Készítsd el a következő kísérlethez tartozó
grafikont: a kinyitott csap alá 3 másodpercig egy üres edényt teszünk.
Hogyan változik a grafikon, ha eredetileg 0,2 l víz már van az edényben?
A második grafikonnál vigyázzunk, mert a gyerekek jelentős része el szokta felejteni a 0,2 l = 2 dl átváltást
elvégezni!
térfogat [dl] térfogat [dl]
y = 0,5x y = 2 + 0,5x
4 4
3 3
2 2
1 1
0 1 2 3 idő [s] 0 1 2 3 idő [s]
99

C M Y K
sszefggsek, arny
Tk.: 100–101. oldal
6. Állapítsd meg kísérlettel, hogy a közepesen megnyitott csapból 5 másodpercenként mennyi víz
folyik ki! Vegyél egy átlátszó, henger alakú üres edényt, és 5 másodpercenként jelöld meg, hogy
mennyivel emelkedik benne a víz szintje, ha a csapot közepes erősségűre nyitod ki! (Könnyen
elvégezheted a kísérletet, ha az egyenes vonalzódat odaállítod az edény mellé, és filctollal jelzed
rajta a vízszintet.) Készíts grafikont a mérésekről, és keress összefüggést az eltelt idő (t) és a
kifolyt víz mennyisége (m) között!
Házi feladatnak érdemes feladni a feladatot, és a megbeszéléskor rávilágítani arra, hogy mennyi vizet folyatunk el
fölöslegesen, mert nem zárjuk el azonnal a vízcsapot.
7. A háziállatok ivóvízfogyasztása erősen függ a takarmá-

80%
nyozásuktól. Minél nagyobb a takarmány szárazanyag-tar-
vízfogyasztás [l] 60% talma, annál több vizet igényelnek az állatok. (Ezt az ábrán
80 százalékos formában láthatod.) Az egy tehén 1 nap alatti
40%
tejtermeléséhez szükséges vízfogyasztást lehet leolvasni a
grafikonról.
60 Válaszolj a következő kérdésekre!
20%
a) 15 l tej termeléséhez a különböző takarmányon élő tehe-
neknek hány l vizet kell fogyasztaniuk?
40 b) 60 l víz elfogyasztása után mennyi tejre számíthatunk az
egyes esetekben?
c) 40 l víz elfogyasztása után mennyivel több tejet ad
20 a legelőn tartott tehén (20%-os szárazanyag-tartalom),
tejtermelés [l] mint a 60%-os szárazanyag-tartalmú takarmányon tartott
10 15 20 25 30 társa?
Takarmány 20% 40% 60% 80%
a) Vízszükséglet 25 l 45 l 55 l 65 l
b) Tej mennyisége 33 l 23 l 17 l 13 l
c) 40 l víz elfogyasztásakor a legelőn tartott tehén ≈ 23 l tejet ad, míg a 60% szárazanyag-tartalmú takarmányon
tartott társa ≈ 3 l-t. Így a különbség ≈ 20 l.
8. Laboratóriumi tartályban a mélyhűtőből kivett −20 ◦ C-os jeget állandó teljesítményű fűtőtesten
30 ◦ C-os vízzé melegítjük. Magyarázd el a grafikon alapján a melegítésnél történteket!
hőmérséklet [◦ C]
30
20
10 idő [perc]
0
2 4 6 8 10 12 14 16 18 20 22 24 26 28 30
−10
−20
a) Mennyi idő alatt éri el a jég a 0 ◦ C-ot, ahol már elkezd olvadni? 1 perc alatt.
b) Hányszor annyi ideig tart a jég olvadása, mint a felmelegedése? A jég olvadása 23 percig tart,
ami 23-szor annyi, mint a 0 ◦ C-ra való felmelegedése.
c) Hány perc alatt lesz 30 ◦ C-os vizünk? 30 perc alatt.
d) Mit gondolsz, miért különbözik a két nem vízszintes szakasz meredeksége? A két meredekség
azért különbözik, mert a víz fajhője kb. kétszerese a jégének, így a melegítéséhez kétszer annyi időre van
szükség, mint az ugyanolyan tömegű jég melegítéséhez. Megjegyzés: a grafikon pontatlan.
100

C M Y K
sszefggsek, arny
Tk.: 101–102. oldal
m
9. A tankönyv 98. oldalán a 4. példából megtudhattad, hogy a női szabók a d = − 15, illetve a
2
d
h= + 5 képlettel dolgoznak. Készíts értéktáblázatot az átlagos testalkatú nőkről (minden adat
2
cm-ben van)! saját mért
adatod számolt adatod

Testmagasság m 154 156 158 160 162 164 168
Derékbőség d 62 63 64 65 66 67 69
Hátszélesség h 36 36,5 37 37,5 38 38,5 39,5
10.
0 0 2 4 4 5 2 Egy vonat 8 órakor indul A-ból, és 9 óra
1
0 8: 0 9: 1 0: 1 3:
24 perckor érkezik a 89 km-re levő B-
A B C D be. A „térkép” alapján számold ki a vonat
átlagsebességét
0 km 89 km 153 km 262 km
a) A és B, b) B és C, c) C és D, d) A és D között!
Készítsd el a vonat mozgásának az út–idő grafikonját!
Mit tapasztalsz az átlagsebességről? Az A és D közötti átlagsebességet hasonlítsd össze az
egyes szakaszok sebességének átlagával!
Megtett út Eltelt idő Átlagsebesség
89 km km
a) 89 km 1 óra 24 perc ≈ 63,57
84 perc óra
64 km km
b) 64 km 1 óra 21 perc ≈ 47,4
81 perc óra
109 km km
c) 109 km 2 óra 27 perc ≈ 44,49
147 perc óra
262 km km
d) 262 km 5 óra 12 perc ≈ 50,38
312 perc óra

63,57 + 47,4 + 44,49 km km
A sebességek átlaga = 51,88 , ami nem egyezik meg az átlagsebességgel 50,38 .
3 óra óra
2. óra
Az arány fogalma, arányos következtetések

Tk.: 107–109. oldalon 1–7. és 13–17. feladatok
Fgy.: 161–176.
Az arány fogalmának bevezetésénél kérjünk a tanulóktól példákat a kicsinyítésre, nagyításra! Erre

számtalan példát sorolhatunk mi is: a térből a síkba történő leképezéseknél a térképek készítése,
a fényképek, mikroszkopikus kép előállítása, vagy térbeli képek előállításánál a hologram stb. Jó,
ha valaki be tudja hozni az általa készített maketteket, vagy az erről szóló könyveket.
A tanulóknak is látni kell, hogy ez a téma szoros kapcsolatban van mindennapi életükkel, ezért
kell annak a matematikáját is megismernünk.
101

C M Y K
sszefggsek, arny
Tk.: 107–108. oldal
Az aranymetszési arányról is ejtsünk szót! Szinte felsorolhatatlan, hányféle területen találkozunk

vele. Kérjük a tanulókat, hogy nézzenek utána, hol bukkan fel ez az „isteni arány”! A gyűjtésükről
számoljanak be, tartsanak kiselőadást! Javasoljuk például Hámori Miklós Arányok és talányok
című könyvét, mely a Typotex Kiadónál jelent meg.
3. óra
Az egyenes arányosság
Fgy.: 177–181.
A hatodik osztályos következtetések felidézése után az egyenes arányosság fogalmát tovább

mélyítjük. Itt először kapcsolódhat össze az algebra, a geometria és a függvénytan, az összefüggést
leíró képlet, annak grafikonja és a lineáris függvény. A mozgásgrafikonokkal a fizikában tanultakat
is megerősítjük.
Feladatok
1. Egy 10 literes vödröt vízzel akarunk megtöltetni, de csak egy 2,5 dl-es bögre áll rendelkezé-
sünkre. Hány tele bögre vizet kell a vödörbe önteni? Mekkora a vödör és a bögre térfogatának
aránya?
2,5 dl · 4 = 10 dl = 1 l
A 10 literes vödörbe 40 bögre víz fér.
v : b = 100 : 2,5 = 40 : 1
2. Egy traktor első kereke ugyanazon az úton 3-szor annyit fordul, mint a hátsó. Határozd meg a
különböző kerekek fordulatszámának arányát!
első : hátsó = 3 : 1
3 3 6 12 15 21
3. Adj meg négy olyan arányt, amelynek az értéke! Pl: = = = =
5 5 10 20 25 35
4. Az arányok közül válaszd ki az egyenlő értékűeket!
7 3 3
a) b) 0,25 c) d) e) 10 : 4 f) 0,6 : 1
6 4 5
1 25 3 5
g) h) 2,5 : 1 i) j) 6:8 k) 21 : 18 l) :
4 100 8 8
7 21 1 25 3 6 3 3 5
= 0,25 = = = = 0,6 : 1 = : 10 : 4 = 2,5 : 1
6 18 4 100 4 8 5 8 8
5. Az A = {0; 1; 2; 4} halmaz elemiből minden lehetséges módon képezz arányokat!
0 : 1, 0 : 2, 0 : 4, 1 : 2, 1 : 4, 2 : 4, 2 : 1, 4 : 1, 4:2
6. Mennyi
1
a) 4 cm és 1 dm, b) 0,5 l és 2 l, c) 6 perc és óra, d) 45,5 dkg és 182 kg aránya?
2
a) 4 cm : 1 dm = 4 : 10 b) 0,5 l : 2 l = 1 : 4
1
c) 6 perc : óra = 6 : 30 = 1 : 5 d) 45,5 dkg : 182 kg = 45,5 dkg : 1820 dkg = 1 : 400
2
102

C M Y K
sszefggsek, arny
Tk.: 108. oldal
7. A fürkészdarázs a rajzon 3 cm, a valóságban 2 mm. Mekkora a

kép és a valóság méretaránya?
3 cm : 2 mm = 30 mm : 2 mm = 15 : 1
8. Mennyi idő alatt ér a Földre a Nap felszínéről induló fény, ha

a Föld–Nap közepes távolság 150 millió km, és a fénysebesség
km
300 000 ?
s
km
s = 150 000 000 km, v = 10 000 000 000 000 ,
év
s 150 000 000
t= = év = 0,000 015 év ≈ 0,005 475 nap =
t 10 000 000 000 000
= 0,1314 óra = 7,884 perc ≈ 8 perc
9. Péter az 1 hetes tavaszi szünetben naponta 2 órát olvas, így kedvenc regényéből 126 oldalt tud
elolvasni. A nyári szünet egyik 31 napos hónapját napi ugyanennyi olvasással kívánja eltölteni.
126 : 7 : 2 = 9 oldal 1 nap alatt. 31 · 2 · 9 = 558 oldal < 620 oldal.
Végére ér-e a 620 oldalas regénynek? Nem tudja elolvasni.
10. Eszter 1200 Ft-ért vett magának egy automata fényképezőgépet, majd hamarosan eladta azt
980 Ft-ért. Hány %-os a vesztesége?
1200 − 980 = 220 Ft a vesztesége.
220
Ez az 1200-nak a = 18,3%-a.
12
11. Ábrázold a koordináta-rendszerben a képletekkel megadott egyenes arányosságokat!
1 y
a) y = −x b) y = · x c) = −3
2 x
y y y
1 1 1
0 1 x 0 1 x 0 1 x
12. y Egy egyenes arányosság grafikonján rajta van a (2; 5) pont. Ábrázold
(2; 5) a koordináta-rendszerben, add meg az egyenes arányosság képletét, és
készíts hozzá szöveges feladatot!
5
1
A képlet: y = x
2
0 1 x A szöveges feladat pl.: 2 dl tea ízesítéséhez 5 mokkáskanál cukor kell. Mennyi cukor kell
3 dl, 4 dl, . . . teához?
103

C M Y K
sszefggsek, arny
Tk.: 108–109. oldal
13. Egy téglalap hosszúsága 2,4 dm, szélessége 0,36 m. sz = 0,36 m = 3,6 dm
a) Hány cm-rel nagyobb a szélessége?

1,2 dm-rel nagyobb a szélessége. h = 2,4 dm
b) Mennyi a hosszúság és a szélesség aránya?
h : sz = 2,4 dm : 3,6 dm = 2 : 3
c) Hányszor nagyobb a szélesség, mint a hosszúság?
A szélesség 1,5-szerese a hosszúságnak.
d) Mennyi a kerület és a hosszúság aránya? Add meg az arányt a legegyszerűbb alakban!
K = (2,4 + 3,6) · 2 dm = 12 dm
K : h = 12 dm : 2,4 dm = 5 : 1
e) A szélesség hány százaléka a hosszúságnak?
3,6
0,36 m = 3,6 dm = 1,5, azaz a szélesség 150%-a a hosszúságnak.
2,4
2
14. Egy téglalap egyik oldala -a a másiknak. Add meg az oldalak
2
3
b=
3
a arányát!
2 2
a:b=a: a=1: =3:2 vagy b : a = 2 : 3
3 3
a
15. A felsorolt kottafejekből készíts olyan párokat, hogy a megfelelő ritmusértékek aránya
a) 1 : 2 b) 3 : 4 c) 3 : 2 legyen!
" " ! !( !)
1 1 1 1
1
2 4 8 16
2 2
Például: 2 !( : 2 ! = : = 1 : 2
8 4
a) 1 " : 1 " = 1 : 2; vagy 5 ! : 5 " = 1 : 2, stb. . .
b) 3 ! : 1 " = 3 : 4; vagy 3 !( : 4 !( = 3 : 4, stb. . .
c) 3 !) : 2 !) = 3 : 2; vagy 3 ! : 1 " = 3 : 2, stb. . .

16. Igazak-e az állítások? Válaszaidat indokold!
1
a) Ha az arányban szereplő egyik szám kétszerese a másiknak, akkor az arány értéke 2 vagy .
2
1
Igaz, mert a : 2a = vagy 2a : a = 2
2
2 2
b) Csak egyetlen olyan arány létezik, amelynek értéke . Hamis, mert végtelen sok értékű arány van.
3 3
4
c) A arány nem egyszerűsíthető. Igaz, mert (4; 9) = 1
9
d) Az arány semelyik tényezője sem lehet 0. Hamis, mert 0 : a = 0 értelmezhető.
e) Ha két négyzet területének aránya 4 : 1, akkor a nagyobb négyszer annyi egységnégyzettel
rakható ki, mint a kisebb. Igaz, mert a terület mértékegysége az egységnégyzet területe, a terület nagysága
és annak mérőszáma egyenesen arányos.
104

C M Y K
sszefggsek, arny
Tk.: 109. és 112. oldal
17. Az ókori emberek véleménye szerint a férfi teste

a legtökéletesebb alkotás. A csípő vonala az
„isteni arány”, az aranymetszés aránya szerint
osztja a testet (t) alsó- (a) és felső- (f ) testre.
Ez az arány közelítőleg:
f : a = a : t ∼ 60 : 100
Ennek ismeretében töltsd ki a táblázatot!
Saját
méreteim:
Testhossz [cm] 160 200 184
A felsőtest hossza [cm] 64 75 69

Az alsótest hossza [cm] 96 125 115
Megjegyzés: A táblázatban közelítő értékek szerepelnek.
4. óra
A fordított arányosság
Fgy.: 182–186.
A hatodik osztályban tanultakat kibővítjük. Elkészítjük a fordított arányosság grafikonját, a

hiperbolát negatív számok esetében is. Ugyanannak a mennyiségnek a mérésekor a mértékegység
és a mérőszám között fennálló fordított arányosság jó alkalom a mértékátváltások ismétlésére és a
különböző témaköröknél előforduló más-más tartalmú feladatok közötti kapcsolatok elmélyítésére.
Ezért minél több ilyen jellegű feladatot oldjunk itt meg!
Feladatok
1. Egy kempingkerékpár kerekének átmérője 48 cm, a versenykerék-

páré 72 cm. Hányszor fordul meg a két különböző kerékpár kereke
külön-külön egy 67,86 m-es úton?
Melyik fordul többet, és hányszor annyit, mint a másik?
Kc = dc · π = 48 cm · π ≈ 150,8 cm
Kv = dv · π · 72 cm · π ≈ 226,2 cm
Ugyanakkora úton (s) a kerület (K), és a fordulatszám (n) fordítottan arányos,
szorzatuk K · n = s állandó 67,86 m = 6786 cm
150,8 · nc = 6786, innen nc = 45
226,2 · nv = 6786, innen nv = 30
A kempingkerékpár kereke 1,5-szer többet fordul ezen az úton, mint a versenykerékpáré.
72 36
Megjegyzés: Az utóbbi választ az átmérők és a sugarak arányából is megkapjuk, hiszen = = 1,5.
48 24
105

C M Y K
sszefggsek, arny
Tk.: 112. oldal
2. Mérjük meg egy téglalap alakú asztal 1,8 m-es hosszúságát 10 cm-es, 20 cm-es és 30 cm-es
egyenes vonalzóval! Hányszor férnek rá ezek a vonalzók külön-külön az asztal hosszára?
1,8 m = 180 cm
A 10 cm-es vonalzó 180 cm : 10 cm = 18-szor, a 20 cm-es vonalzó 180 cm : 20 cm = 9-szer, a 30 cm-es vonalzó
180 cm : 30 cm = 6-szor fér rá. Megfigyelhetjük, hogy a vonalzók mérete és azok felhasználásának száma között
fordított arányosság van.
3. Egy téglatest alakú felfújható fürdőmedence méretei: 3,5 m, 3 m, 0,5 m. Ezt a medencét
megtöltjük vízzel. Hányszor kell fordulni a csaptól a medencéig, ha egy 15 literes, vagy ha
egy 25 literes vödrünk van?
A medencébe 3,5 m · 3 m · 0,5 m = 5,25 m3 = 5250 dm3 = 5250 l víz fér. A 10 literes vödörrel 525-ször kell
fordulni, a 25 literes vödörrel 210-szer.
4. Egy háromszög egyik oldala 12 cm, ehhez az oldalhoz tartozó magassága 9 cm. Mekkora annak
a háromszögnek az egyik oldala, amelynek területe ugyanannyi, és az említett oldalhoz tartozó
2
magassága -a az előző háromszög megadott magasságának?
3
12 · 9 2
Az első háromszög területe T = 9 cm -a = 6 cm
2 3
a·6 12 · 9 a · 6
A második háromszög területe: T = = , innen a = 18 cm
2 2 2

1 1
5. Az A = −2; 4; ; ; 2; −4 halmaz elemeiből készíts olyan számpárokat, amelyekben a
6 3
1 1 1 1
számok szorzata állandó! 4 · =2· , (−4) · = (−2) · , 2 · 4 = (−2) · (−4), (−2) · 4 = 2 · (−4).
6 3 6 3
6. Egy görögdinnyét 6 gyerek között egyenlően osztunk el. Hányszor kevesebb dinnye jut egy
gyereknek, ha ugyanezt a dinnyét 8 egyenlő részre osztjuk?
1
1 1 r
Az rész és az rész aránya: 8 = 1 · 6 = 6 = 3.
8 6 1 8 1 8 4
r
6
3
A második esetben -szer kisebb dinnye jut egy gyereknek.
4
7. Igaz-e, hogy
a) egy háromszög egyik oldala és a hozzá tartozó magassága között fordított arányosság van,
a · ma b · mb c · mc
T = = = miatt az oldalak és a hozzá tartozó magasságok szorzata 2T , tehát állandó, ezért
2 2 2
a két mennyiség fordítottan arányos.
b) ha két háromszög egy-egy megfelelő oldala egyenlő, akkor az ezekhez tartozó magasságok
és a megfelelő területértékek között egyenes arányosság van?
Válaszaidat indokold!
Leolvasható, hogy ahányszorosára változik a három-
szög magassága, ugyanannyiszorosára változik a há-
m2
romszög területe, tehát ezek egyenesen arányosak.
m1
a Leolvasható, hogy Mindkét állítás igaz.
a · m1 a · m2
T1 = , T2 =
2 2
106

C M Y K
sszefggsek, arny
Tk.: 112–113. oldal
3 y
8. A fordított arányosság grafikonján rajta van a 4; 5
4
4
pont. Ábrázold ezt a grafikont!
3 3 3
Ha x · y = állandó, és x = 4, y =, akkor 4 · = 3 miatt a fordított 2
4 4
3 1
arányosságot az x · y = 3 képlet írja le, innen y = , amelynek −5 −3 −1
x x
grafikonja. 0 1 2
−1
3 4 5
−2
−3
−4
−5
9. A képletekben három változó mennyiség kapcsolatát adtuk meg. Közülük

egyiket állandónak tekintve állapítsd meg, hogy a másik kettő között milyen
arányosság áll fenn!
e·f s m
a) T = b) v = c) =
2 t V
[a) A deltoid területe, b) az egyenes vonalú egyenletes mozgás sebesség-út-idő összefüggése,
c) egy test sűrűsége, térfogata és tömege közötti kapcsolat.]
a) állandó arányosság b) állandó arányosság c) állandó arányosság

T e fordított f v s egyenes t m fordított V
e f egyenes T s v fordított t m egyenes V
f e egyenes T t s egyenes v V m egyenes
5. óra
Összetett arányosság
Fgy.: 187–192.
A feladatok megoldása során minden lépésénél emeljük ki, hogy egyenes vagy fordított arányban
állnak-e a szóban forgó mennyiségek és a válaszokat indokoljuk is! A végzett műveletek
összefoglalását ne erőltessük, mert akkor éppen a logikai gondolatmenetet „takarjuk el”! Ennek az
összefoglalásnak csak a levezetés végén szabad előkerülni és csak akkor célszerű, ha felírásával
egyszerűsíteni lehet a számolást.
Ha tanulóink számára túlságosan nehéz ez a feladatsor, akkor használjuk ezt a két órát az
előzőek gyakorlására, hiszen az arány, az aránypár és az arányos osztás súlyponti kérdés hetedik
osztályban!
107

C M Y K
sszefggsek, arny
Tk.: 113–114. oldal
Feladatok
1. Állapítsd meg, hogy milyen arányosság van a felsorolt mennyiségek között!

a) Egy tanuszoda medencéjében egyenlő területű gyakorló részt kapnak a gyerekek. Hogyan
változik az egyes gyereknek jutó terület, ha létszámuk növekszik? Fordított arányosság.
b) Egy kerékpárgumiban csökken a levegő térfogata (leereszt a gumi). Hogyan változik a benne
maradó levegő tömege? Egyenes arányosság.
c) Egy társaság egyetlen autóbusszal kirándulást tervez. Hogyan változik az útiköltség
– a létszám növekedése esetén, Az ár és a létszám között fordított arányosság van.
– a megtett út növekedése esetén? Az ár és a megtett út között egyenes arányosság van.
2. 10 kg gyapotból 1,2 m széles, 40 m hosszú vásznat
szőnek. Milyen hosszú lesz az a vászon, amely 80 cm
széles, és amelyet 35 kg gyapotból szőnek?
Jelölés: e: egyenes arányosság, f : fordított arányosság

10 kg gyapot 1,2 m széles 40 m hosszú
f f
10 kg gyapot 1 m széles 40 m · 1,2 = 48 m hosszú
f f
10 kg gyapot 0,8 m széles 48 m : 0,8 = 60 m hosszú
e (80 cm) e
1 kg gyapot 0,8 m széles 60 m : 10 = 6 m hosszú
e e
35 kg gyapot 0,8 m széles 6 m · 35 = 210 m hosszú
3. 600 l vizet 4 db vízcsapon keresztül 2 óra alatt gyűjthetünk. Mennyi idő alatt folyik ki 1200 l
víz, ha 6 db ugyanilyen teljesítményű vízcsapot nyitunk ki?
600 liter 4 csap 2 óra
f f
600 liter 1 csap 2 · 4 = 8 óra
f f
8 1
600 liter 6 csap = 1 óra
6 3
e e
8 16 2
1200 liter 6 csap ·2 = = 2 óra
6 6 3
4. 2 gyerek 2 perc alatt 2 nyílvesszőt farag ki, hány gyerek farag ki 20 perc alatt 20 nyílvesszőt,
ha mindkettőnek ugyanolyan a teljesítménye?
2 perc 2 nyílvessző 2 gyerek
e e
2 perc 20 nyílvessző 2 · 10 = 20 gyerek
f f f
20
20 perc 20 nyílvessző = 2 gyerek
10
108

C M Y K
sszefggsek, arny
Tk.: 114. oldal
5. 4,5 tonna áru 20 km távolságra való szállításáért 8500 Ft-ot kell fizetni. Mennyibe kerül 8 tonna
ugyanolyan áru 45 km-re történő elszállítása ennél a cégnél?
Jelölés: e: egyenes arányosság
4,5 tonna 20 km 8500 Ft
e e
4,5 tonna 1 km 8500 Ft : 20 = 425 Ft
e e
4,5 tonna 45 km 425 Ft · 45 = 19 125 Ft
e e
1 tonna 45 km 19 125 Ft : 4,5 = 4250 Ft
e e
8 tonna 45 km 4250 Ft · 8 = 34 000 Ft
6. Karinthy Frigyes Tanítom a kisfiamat című novellájában szerepel a következő

feladat: „Ha 9 kályhában 5 és fél nap alatt 12 m3 bükkfa ég el, akkor mennyi
nap alatt ég el 12 kályhában 9 m3 bükkfa?”
Minden lépésnél egyenes arányosság van.
5,5 nap 9 kályha 12 m3 bükkfa
5,5 nap 1 kályha 12 m3 : 9 = 1,3̇ m3 bükkfa
5,5 nap 12 kályha 1,3̇ m3 · 12 = 16 m3 bükkfa
12 kályha 16 m3 bükkfa 5,5 nap

12 kályha 1 m3 bükkfa 5,5 nap : 16 ≈ 0,34 nap
3
12 kályha 9 m bükkfa 0,34 nap · 9 ≈ 3,06 nap
12 kályhába 9 m3 bükkfa kb. 3 napig elegendő.
6–7. óra
Az arányosság alkalmazásai
Arányos osztás
Fgy.: 193–208.
Kapcsoljuk össze a felvetett problémákat a mennyiségek törtrészének kiszámításával! Például, ha

2 1
valamilyen mennyiségnek elvesszük a részét, akkor megmarad annak az része. Az elvett és
3 3
a megmaradt mennyiségek 2 : 1. Ha lehet, készíttessük el, vagy készítsük el a poharas sütit, és
ebben az esetben is vizsgáljuk meg, hogy az egyes alapanyagok hányad részét teszik ki az egész
tésztának! Nézzük meg, hogyan változik az alapanyagok mennyisége, ha kétszer, háromszor. . .
több tésztát akarunk készíteni! Mutassuk meg, hogy az arányban szereplő tényezőket nemcsak
aránypár esetén, hanem bármikor lehet ugyanazzal a 0-tól különböző számmal osztani, illetve
szorozni.
109

C M Y K
sszefggsek, arny
Tk.: 116–117. oldal
Feladatok
1. Az egyik zsebemben kétszer annyi ötforintos van, mint a másikban. Hány darab ötforintos van
külön-külön a zsebeimben, ha a kettőben összesen 21 db van?
Egyik zsebemben 14 db, a másikban 7 db ötforintos van.
2. Az őszi vásárban egy tréningruhát, egy pár cipőt és egy kabátot vásároltunk, összesen 31 800 Ft-
ot költöttünk. A cipő háromszor, a kabát nyolcszor annyiba került, mint a tréningruha. Mennyit
fizettünk a tréningruháért, a cipőért és a kabátért?
Tréningruha: t; cipő: c; kabát: k, c = 3t és k = 8t t + c + k = t + 3t + 8t = 31 800 Ft
1t = 2650 Ft
c = 3t = 7950 Ft
k = 8t = 21 200 Ft
3. Egy jó pogácsához a felhasznált 0,8 kg lisztben a finomliszt és a rétesliszt aránya 2 : 3. Hány

dkg liszt kell az egyes fajtákból? A felhasznált lisztnek hány százaléka a finomliszt, és hány
százaléka a rétesliszt?
0,8 kg = 80 dkg 2 rész + 3 rész = 5 rész 1 rész: 80 dkg : 5 = 16 dkg
2 rész: 32 dkg a finomliszt
3 rész: 48 dkg a rétesliszt
4. Egy gyümölcsösnél összesen 360 kg-nyi mennyiségben találunk almát, körtét, banánt, mandarint
és narancsot. Hány kg van az egyes fajtákból, ha a mandarin, a banán, az alma, a körte és a
narancs mennyiségének aránya ebben a sorrendben 1 : 2 : 3 : 4 : 5?
m:b:a:k:n=1:2:3:4:5
Összesen 15 részre kell osztani a 360 kg-ot. 1 rész 360 kg : 15 = 24 kg mandarin
2 rész 48 kg banán
3 rész 72 kg alma
4 rész 96 kg körte
5 rész 120 kg narancs
5. Torkos Tóni 12 gombóc fagyit vett magának úgy, hogy az eper-, a
pisztácia- és a csokifagyi aránya 1 : 2 : 3 volt. Melyik fajtából vett
a legtöbbet, és az hány gombóc volt?
e:p:c=1:2:3
12 : 6 = 2
Eperből 2 gombócot, pisztáciából 4 gombócot, csokoládéból 6 gombócot vett.
6. A felismert szabály alapján további négy elemével folytasd az állandó

különbségű sorozatokat! Ábrázold a sorozatok elemeit külön-külön
számegyenesen, és írd fel a két sorozat megfelelő sorszámú elemeinek arányát!
7 14
a) I. sorozat: 0; 4,5; 9; . . . II. sorozat: 0; ; ; ...
2 2
1 1 7 14
0 4,5 9 0
2 2
Az első elemek arányát nem lehet fölírni, mert a 0 : 0 nem értelmezhető.
7 14 21 28 35 42
I. sorozat: 0; 4,5; 9; 13,5; 18; 22,5; 27 II. sorozat: 0; ; ; ; ; ;
2 2 2 2 2 2
7 14
4,5 : = 4,5 : 3,5 = 9 : 7 9: =9:7
2 2
110

C M Y K
sszefggsek, arny
Tk.: 117. oldal
A megfelelő sorszámú elemek aránya mindig 9 : 7, mivel az első sorozat elemeit ábrázoló pontok az y = 4,5x
egyenesen, a második sorozat elemeit ábrázoló pontok pedig az y = 3,5x egyenesen vannak. 4,5x : 3,5x = 9 : 7
2 4 8 16
b) I. sorozat: 0; ; ; ... II. sorozat: 0; ; ; ...
3 3 9 9
2 1 4 81 16 2
0 0
3 3 2 8 6 8 9 9
Hasonlóan az a)-hoz, az arány mindig : = : =6:8=3:4
3 9 9 9
2
7. Töltsd ki a táblázat hiányzó ablakait úgy, hogy x és y aránya legyen!
5
1 6 1
x 2 0,6 12,1
2 25 2
5 3 5
y 5 1,5 30,25
4 5 4
8. Egy kétjegyű számban a számjegyek aránya 1 : 3. Melyek lehetnek ezek a számok?

a 1
ab a kétjegyű szám. = A szám lehet: 13; 26; 39.
b 3
9. Egy téglalap oldalainak aránya 2 : 5. Kerülete 126 cm. Mekkorák az oldalai és mekkora a
63 63
területe? a = 2 · = 18 cm, b = 5 · = 45 cm. A területe: T = 45 · 18 = 810 cm2 .
7 7
10. Egy téglalap egyik oldala 16 mm, a másik oldala
a) 3 mm-rel hosszabb, a = 16 mm, b = 19 mm, a : b = 16 : 19,
a b oldal az a oldalnak 19 : 16 = 1,1875 = 118,75%-a.
b) 3-szor hosszabb. a = 16 mm, b = 48 mm, a : b = 16 : 48 = 1 : 3, a b oldal az a oldalnak 300%-a.
Írd fel mindkét esetben az oldalak arányát! Számítsd ki, hány százaléka a hosszabb oldal a
rövidebb oldalnak!
11. Jelöld meg az AB szakaszon azt a P pontot, amelyre 2 · AP = P B. Milyen arányú részekre
osztja a P pont az AB szakaszt? Hányad része az AP szakasz az AB szakasznak? Készíts
ábrát is!

A P B
1
AP : P B = 1 : 2, AP : AB = 1 : 3, BP : AB = 2 : 3, az AP szakasz az AB-nek része.
3
A fentiekhez hasonlóan keresd meg az AB szakasznak azt az ötödölő P pontját, amely az A-tól
2 rész távolságra van! Milyen arányban osztja ez a P pont az AB szakaszt? A P B szakasz
hányad része az AB szakasznak?

A P B
3
AP : AB = 2 : 5, a P B szakasz az AB-nek része.
5
12. Egy háromszög szögeinek aránya 3 : 5 : 7. Hány fokosak a szögek?
α : β : γ = 3 : 5 : 7 és α + β + γ = 180◦ 1 rész 180◦ : 15 = 12◦
180◦ -ot 15 részre kell osztani. 3 rész α = 36◦
5 rész β = 60◦
7 rész γ = 84◦
111

C M Y K
sszefggsek, arny
Tk.: 117–118. oldal
13. a) Egy háromszög egyik csúcsánál lévő belső és külső szögének aránya (ebben a sorrendben)
2 : 6. Hány fokosak ezek a szögek? Hány százaléka a belső szög a külső szögnek?
α : α = 2 : 6 és α + α = 180◦ 1 rész 22,5◦
2 rész α = 45◦
45◦ 1
6 rész α = 135◦ = 33 %-a a belső szög a külső szögnek.
135◦ 3
5
b) Egy háromszög egyik csúcsánál lévő külső szög -a az azt kiegészítő belső szögnek.
3
Mekkorák ezek a szögek?
5 α 5
α = α és α + α = 180◦ = 1 rész 180◦ : 8 = 22,5◦
3 α 3
3 rész α = 67,5◦
5 rész α = 112,5◦
14. a) Egy derékszögű háromszög egyik csúcsánál lévő belső és külső szögeinek aránya (ebben
a sorrendben) 2 : 7. Mekkorák a háromszög szögei? A megneve-
zett csúcsnál hány százaléka a külső szög a belső szögnek?
β
Csak valamelyik hegyesszögnél lehet az arány ilyen:
α 2 ◦
◦ ◦ 140
= 180 : 9 = 20 = 3,5 = 350%
α 7 40◦
◦ ◦
α = 40 β = 50
α = 140◦ A külső szög 350%-a a belső szögnek. α α
b) Egy derékszögű háromszög egyik csúcsánál lévő külső és

belső szögeinek aránya (ebben a sorrendben) 2 : 7. Mekkorák
a háromszög szögei?
α 2
=
α 7 α
α = 40◦ α = 140◦ Ilyen derékszögű háromszög nincs. α
15. Luca 2 fiútestvérével és szüleivel együtt festette a telküket

bekerítő 540 db lécből álló fakerítést. A munkát az alábbi
1 1 1
arányban osztották fel: Lucáé rész, a két fiúé -
9 6 6
2 1
rész, anyáé rész, apáé rész. Ki végezte a legtöbb,
9 3
ki a legkevesebb munkát? Határozd meg, ki-ki hány lécet
festett be, és írd fel azok számának arányát is! Készíts
olyan kördiagramot, amely az elvégzett munkák arányát
szemlélteti!
1 1 1 2 1
Első megoldás: Luca: rész, fiú1 : rész, fiú2 : rész, anya: rész, apa: rész
9 6 6 9 3
1 1 1 2 1 2 3 3 4 6
L : f1 : f2 : a : ap = : : : : = : : : : =2:3:3:4:6
9 6 6 9 3 18 18 18 18 18
Összesen 18 rész van: 540 db : 18 = 30 db
Második megoldás: apa
Luca 2 részt vállalt: 60 db léc Luca: 540 db : 9 = 60 db
Fiú1 3 részt vállalt: 90 db léc Fiú1 : 540 db : 6 = 90 db Luca
Fiú2 3 részt vállalt: 90 db léc Fiú2 : 540 db : 6 = 90 db
Anya 4 részt vállalt: 120 db léc Anya: 2 · 60 db = 120 db anya
Apa 6 részt vállalt: 180 db léc Apa: 540 db : 3 = 180 db 2. fiú
Apa végezte a legtöbb munkát.
1. fiú
A befestett lécek számának aránya: 60 : 90 : 90 : 120 : 180 = 2 : 3 : 3 : 4 : 6
112

C M Y K
sszefggsek, arny
Tk.: 118. oldal
16. a) Egy szárítókötelet 4 : 7 : 10 arányban vágtunk szét három részre. Közülük a legnagyobb
hossza 360 cm. Hány méteres a többi rész? Hány méteres az egész kötél?
A 10 résznek megfelelő hosszúság: 360 cm. 1 rész 36 cm, 4 rész 144 cm, 7 rész 252 cm.
A rövidebb részek 144 cm, vagyis 1,44 m és 252 cm, vagyis 2,51 m hosszúak.
144 cm + 252 cm + 360 cm = 756 cm
A kötél összesen: 756 cm, vagyis 7,56 m hosszú.
b) Egy csomag mogyorót 1 : 5 : 6 : 11 arányban osztottunk négy részre. A legkisebb kupacba
6 szem jutott. Hány szem van a többiben? Hány szem volt összesen a csomagban? 1 : 5 : 6 : 11
Az 1 résznek megfelelő kupacban 6 db mogyoró van. 5 rész 6 rész 11 rész
30 db 36 db 66 db
Összesen 138 szem mogyoró volt a csomagban.
17. A Budapest és Siófok közötti 106 km-es utat az egyenletes sebességgel haladó kerékpáros
5,2 óra alatt teszi meg. Mennyi a kerékpár sebessége? Mennyi ideig tart ez az út motorke-
km
rékpárral, ha az 120 sebességgel száguld? Milyen összefüggés van a járművek sebessége
h
és menetideje között ezen az úton?
106 km km 106
A kerékpáros sebessége ≈ 20 . A motorkerékpárosnak h ≈ 0,88 óra az út, ami 53 perc. (Ha egy
5,2 h h 120
jármű 120 km-t tesz meg egy óra alatt, akkor 1 km megtételéhez fél perc szükséges. Így a 106 km-es utat 53 perc
alatt teszi meg.)
Az összefüggés fordított arányosság: ahányszorosra változik a sebesség, annyiadrészére változik az út megtételéhez
szükséges idő.
18. Mekkora a 2 dm3 , 3 dm3 , 4 dm3 térfogatú aranytömb tömege, ha tömeg [kg]
kg 100
az arany sűrűsége 19,3 ? Ábrázold derékszögű koordináta- 90
dm3 80
70
rendszerben a tömeg-térfogat értékpárokat! Milyen kapcsolat 60
van az arany tömege és térfogata között? 50
40
kg kg kg 30
2 dm3 · 19,3 = 38,6 kg; 3 dm3 · 19,3 = 57,9 kg; 4 dm3 · 19,3 = 20
dm3 dm3 dm3 10 térfogat
= 77,2 kg 0 1 2 3 4 5 [dm3 ]
A kapcsolat egyenes arányosság. Ahányszor nagyobb (kisebb) térfogatú az arany, annyiszor nagyobb (kisebb)
a tömege.
19. Három szám aránya 2 : 4 : 7. Melyek ezek, ha a legnagyobb és a legkisebb

különbsége 60? a : b : c = 2 : 4 : 7
7 rész − 2 rész = 5 rész 1 rész 2 rész 4 rész 7 rész
60 12 24 48 84
A három szám: 24, 48, 84.
20. Egy kétjegyű szám számjegyeinek aránya 3 : 4. A jegyeinek felcserélésével keletkezett új

3
szám az eredeti -szeresénél 8-cal kisebb lesz. Melyik ez a kétjegyű szám?
2
Az arány szerinti feltételnek megfelelő kétjegyű szám vagy a 34 vagy a 68. A megfordításra kirótt feltételnek
csak a 34 tesz eleget.
113

C M Y K
sszefggsek, arny
Tk.: 121. oldal
1. Írd fel a törteket arány, majd százalék alakban!

16 1 18 6 17 1 1
= = 25% = = 120% = = 33 %
64 4 15 5 51 3 3
2. A Nagy családban 4 gyermek van, a legfiatalabb 6 éves, őt követi a 9 éves, majd a 12 éves
testvér. A legidősebb 18 éves. Anyuka 60 palacsintát sütött nekik, amelyeket ők a koruknak
megfelelő arányban osztottak el. Hány palacsintát ettek külön-külön a gyerekek?
Az életkorok aránya 6 : 9 : 12 : 18. Ez összesen 45 rész.
6 2 9 1 12 4
A 6 éves megette a 60 palacsinta = részét, 8 db-ot, a 9 éves a = részét, 12 db-ot, a 12 éves a =
45 15 49 5 45 15
18 2
részét, 16 db-ot, a 18 éves a = részét, 24 db-ot.
45 5
3. Egy téglalap két oldalának aránya 5 : 2. Mekkora a területe, ha a kerülete 1400 mm?
a:b=5:2
b
1400 = 2(a + b), innen a + b = 700
a
700 mm-t 5 : 2 arányban osztjuk fel: a = 500 mm
b = 200 mm
4. Válaszd ki azokat az összefüggéseket, amelyek egyenes, illetve amelyek fordított arányosságot

határoznak meg! Ábrázold ezeket a koordináta-rendszerben!
3 0,5
y = −x + 1 y= x y= 4y = −x 3y − 4 = −3x
2 x
Egyenes arányosságok: Fordított arányosság:
3 1 0,5 1
y= x 4y = −x, innen y = − x y= =
2 4 x 2x
y y y
1 1 1
0 1 2 x 0 1 2 x 0 1 2 x
−4
5. Judit otthonától az iskola 1,5 km-re van. Add meg ezt a távolságot méterben, deciméterben
és centiméterben! Az 1,5 km-es távolság más-más mértékegységben való megadásakor milyen
kapcsolat áll fenn a mérőszám és a mértékegység között? Válaszodat indokold!
1,5 km = 1500 m = 15 000 dm = 150 000 cm
Ahányszor kisebb a mértékegység, annyiszor nagyobb a mérőszám, tehát a mértékegység és a mérőszám között
fordított arányosság van.
114

C M Y K
sszefggsek, arny
Tk.: 121. oldal
6. Egy derékszögű háromszög egyik csúcsánál lévő külső és belső szögének aránya 7 : 5.
Mekkorák a háromszög szögei? Hány százaléka a külső szög a belső szögnek? Van-e olyan
derékszögű háromszög, amelyben az egyik csúcsnál lévő külső és belső szög aránya 5 : 7?
A megadott arány csak valamelyik hegyesszögű csúcsnál lehet.
α 7 5
= és α + α = 180◦ α = 180◦ · = 75◦ β = 15◦
α 5 12
β 105◦ 7
= = 1,4. A külső szög 140%-a a belső szögnek.
75◦ 5
α 5
Olyan háromszög, ahol = nincs, mert ekkor α = 75◦ lenne, amelyhez 105◦ -os belső
α 7
szög tartozik, és egy derékszögű háromszögnek nem lehet 105◦ -os szöge.
α α
115

C M Y K
Hozzrendels, fggvny
HOZZÁRENDELÉS, FÜGGVÉNY
1. óra: Halmazok elemei közötti hozzárendelések
2. óra: Egyértelmű megfeleltetés: függvény
3. óra: Grafikonok és a függvény
4. óra: Függvények a geometriában
5. óra: A lineáris függvény fogalma
6. óra: A lineáris függvény grafikonja
7. óra: A függvény grafikonja és a sík pontjainak kölcsönös hely-
zete
8. óra: Grafikonok gyakorlati alkalmazása
9. óra: A számtani sorozat
10. óra: Összefüggések a számtani sorozat elemei között, az első
néhány elem összege
11. óra: Feladatok
12. óra: Feladatok
Mire építünk?
– Grafikonokról való olvasásra.
– A halmaz fogalmára.
– A koordináta-rendszerben való biztos eligazodásra.
– Az egyenesre és a pontra való tükrözés ismeretére.
– Az egyenes és a fordított arányosság grafikonjának ismeretére.
Meddig jutunk el?

– A függvény fogalma a modern matematika egyik legfontosabb fogalma. Elvárjuk a tanulóktól,
hogy a megfeleltetések közül el tudják dönteni, hogy melyik határoz meg függvényt és melyik
nem. A függvény nem könnyű definíciójának alkalmazását várjuk csak el a gyerekektől.
– Képlettel megadott lineáris függvény grafikonját tudják elkészíteni a tanulók, és a grafikonról
tudjanak leolvasni adatokat.
– Ismerjék fel a számtani sorozatokat, konkrét n-re an és Sn képletét alkalmazzák.
Hogyan folytatjuk?
– Egyenletek grafikus megoldása.
– Nem lineáris függvények megismerése. Pl: x → |x| és x → x 2
– Mértani sorozat fogalma, an és Sn konkrét n-re.
116

C M Y K
Hozzrendels, fggvny
Tk.: 126. oldal
1–3. óra
Fgy.: 209–217.
Miután elolvastuk a gyerekekkel a bevezetőt, kérjük, hogy ők is mondjanak vagy írjanak hasonló-
kat, ahol a mindennapi életben használjuk a függ vagy függvényében szavakat! Ettől lényegesen
közelebb kerül hozzájuk ez a fogalom. Ezután térjünk rá a menetrend tanulmányozására! Ettől
ne sajnáljuk az időt, mert sok felnőtt ember se tud kiigazodni a menetrendben. Bevihetünk az
órára bármilyen menetrendet és kis csoportokban feladatként tűzhetjük ki, hogy honnan hová
szeretnénk eljutni minél gyorsabban, vagy biciklit is akarunk magunkkal vinni. . . Itt már át is
térünk a két halmaz közötti megfeleltetés fogalmára, előkészítve az inverz függvény fogalmát,
melynek elnevezését meg sem említjük ebben az évben.
A grafikonról való leolvasásban már nagyon jártasak a tanulók. Most csak az a feladatunk, hogy
rádöbbentsük őket, hogy ez is két halmaz elemei közötti megfeleltetés.
Ha kellőképpen előkészítjük a függvény fogalmát, akkor ezt az új fogalmat már a gyerekek is meg
tudják fogalmazni, csak a „képhalmaz” szót kell nekünk elárulni.
Javasolt eszközök: Vasúti menetrend, autóbusz-menetrend, repülőgép-menetrend, statisztikai zseb-
könyv, épületek fényképei.
Feladatok
Mondassuk el a gyerekekkel, hogy melyik megfeleltetés határoz meg matematikai értelemben

függvényt és miért! Ha egy megfeleltetés nem függvény, akkor azt „mi rontotta el”. Vizsgálhatjuk
a megfeleltetés megfordítását is, vajon az függvényt határoz-e meg! A fogalom megérésétől ne
sajnáljuk az időt! (Nem kell rögtön „matematikával” foglalkozni!)
1. Melyik megfeleltetés határoz meg matematikai értelemben függvényt? A függvények esetén a

képek alapján sorold fel az A alaphalmaz és a K képhalmaz elemeit!
a) Férfi kézilabda b) Női kézilabda
1972 Jugoszlávia 1972
1976 Szovjetunió 1976 Szovjetunió
1980 NDK 1980 Szovjetunió
1984 Jugoszlávia 1984 Jugoszlávia
1988 Szovjetunió 1988 Dél-Korea
117

C M Y K
Hozzrendels, fggvny
Tk.: 126–127. oldal
c) Ökölvívás (71 kg-os) d) 200 m-es hátúszás

Papp
1952 Melissa Belote (USA) 1972
László (HU)
1956 Ulrike Richter (NDK) 1976
Wilbert
1960 Rica Reinisch (NDK) 1980
McClure (USA)
1964 Jolanda de Rover (HOL) 1984
Borisz
Lagutyin (SZU) 1968 Egerszegi Krisztina (HU) 1988
Függvény: a), d). Nem függvény a b), mert az 1972-es olimpián még nem volt női kézilabda, a c)-ben Papp
Lászlóhoz két aranyérem is tartozik. Mindegyik hozzárendelés megfordítása függvényt határoz meg.
2. Tanulmányozd a tankönyv 122. oldalán lévő menetrendet! Hányas sorszámú vonatokkal lehet
eljutni Érd alsóra?
Készíts hozzárendelést a vonat sorszáma és az Érd alsóra történő megérkezése között! Meg-
fordítható-e a megfeleltetés, és mit jelent az?
8502 1687 9704 9734 8724 4614
↓ ↓ ↓ ↓ ↓ ↓
8.27 9.38 9.52 11.09 11.45 12.50
A megfeleltetés megfordítható, azaz az időpont ismeretében meg lehet mondani, hogy melyik sorszámú vonattal
fogunk utazni.
Milyen időpontokat rendel hozzá a menetrend az 1687-es vonat esetében a helységnevekhez?
Az 1687-es vonat esetében:
Budapest-Kelenföld → 9.24, Érd alsó → 9.38, Gárdony → 10.07, Székesfehérvár → 10.22.
3. A táblázat felhasználásával hányféle hozzárendelés adható meg? (Az adatok származási helye:
Akadémiai kislexikon)
Magyarország megyéi Terü- Székhely Magyarország megyéi Terü- Székhely
let let
[km2 ] [km2 ]
1. Baranya 4487 Pécs 11. Komárom-Esztergom 2251 Tatabánya
2. Bács-Kiskun 8362 Kecskemét 12. Nógrád 7544 Salgótarján
3. Békés 5632 Békéscsaba 13. Pest 6394 Budapest
4. Borsod-Abaúj-Zemplén 7247 Miskolc 14. Somogy 6036 Kaposvár
5. Csongrád 4263 Szeged 15. Szabolcs-Szatmár-Bereg 5938 Nyíregyháza
6. Fejér 4373 Székesfehérvár 16. Tolna 3704 Szekszárd
7. Győr-Moson-Sopron 4012 Győr 17. Vas 3337 Szombathely
8. Hajdú-Bihar 6212 Debrecen 18. Veszprém 4689 Veszprém
9. Heves 3637 Eger 19. Zala 3784 Zalaegerszeg
10. Jász-Nagykun-Szolnok 5607 Szolnok
Ez egy logikai feladat. Összesen négy halmazunk van: a sorszámok, a megyék nevei, a területek és a városok
halmaza. Bármelyikhez bármelyik hozzárendelhető, sőt mivel nincs két azonos területű megye, ezért mindegyik
hozzárendelés függvény lesz. Így 4 · 3 = 12 hozzárendelés készíthető.
118

C M Y K
Hozzrendels, fggvny
Tk.: 127–128. oldal
4. Melyik kapcsolat határoz meg függvényt? A függvények esetén add meg az A alaphalmazt és
a K képhalmazt is!
a) b)
Parthenon Prága Csehország Parthenon
Doge-palota Drezda Németország Doge-palota
Hradzsin Athén Olaszország Hradzsin
Zwinger Firenze Franciaország Zwinger
Louvre Párizs Görögország Louvre
Uffizi képtár Velence Uffizi képtár
c) Készíts megfeleltetést a két halmaz között!

Az a) és a c) függ-
Megállni tilos
vény, a b) nem, hisz
Olaszországhoz két hí-
Elsőbbségadás kötelező res épületet is hozzá-
rendeltünk.
Állj! Elsőbbségadás kötelező
Egyirányú utca
Főútvonal
Maximális sebesség
5. Melyik kapcsolat határozhat meg függvényt?

A függvények esetén add meg az A alaphalmazt és a K képhalmazt is!
a) {(2; 3), (−1; 4), (−1; −1), (3; 2)} b) {(1; 5), (−2; 4), (2; 5), (−1; 3)}
c) x 1 2 3 4 d) x 1 −1 2 −2 e) x 1 1 2 −2
y 2 3 4 5 y 1 1 2 2 y 1 −1 2 2
Függvény: b) A = {−2; −1; 1; 2} K = {3; 4; 5}; c) A = {1; 2; 3; 4} K = {2; 3; 4; 5};
d) A = {−2; −1; 1; 2} K = {1; 2}
Csak az a) és a c) megfordítása lenne függvény.
6. Különböző ábrákon hozzárendeléseket készítettünk. Fogalmazd meg a hozzárendelési szabályt,

és döntsd el, hogy az matematikai értelemben függvény-e!
a) zsák b) a c) 12 cm
á autó 3 cm
tál 3 cm
o u
láb asztal 4 cm
ó
toll í mér é 4 cm
sír é ólom 1 cm
szép o 5 cm
a) Szavak −→ bennük levő magánhangzó. Egytagú szavaknál ez a hozzárendelés függvény, alaphalmaza a

felsorolt szavak, képhalmaza a felsorolt négy magánhangzó. A megfeleltetés megfordítása nem függvény.
b) A hozzárendelés szabálya megegyezik az a)-belivel, de nem függvény.
119

C M Y K
Hozzrendels, fggvny
Tk.: 128. oldal
c) Síkidomok −→ kerületük cm-ben mérve. Függvény A = {négyzet, háromszög, téglalap} K = {12 cm}.
Visszafelé nem függvény.
d) e) f) 0 0
Ady a 3 cm
9 cm 2
1 1
Arany 3 cm
m 5 cm2 3 6
Mikszáth 1 cm
2 1
5 cm
16 cm2
Móricz 5 5
p 4 cm
10 cm2
Petőfi 8 cm 7 3,5
d) Emberek −→ nevük kezdőbetűje. Ez függvény, de visszafelé nem. Az alaphalmaz a felsorolt emberek halmaza,
a K = {a; m; p}
e) Síkidomok −→ területük cm2 -ben mérve. A = {négyzet; téglalap; háromszög} K = {5 cm2 ; 9 cm2 ; 16 cm2 }.
Ez a hozzárendelés függvény és a képhalmazba a 10 cm2 nem tartozik bele, ezért visszafelé nem függvény.
f) Számok −→ számok fele. A és K az ábrának megfelelő. A hozzárendelés és a hozzárendelés megfordítása is
függvény.
7. A következő megfeleltetések közül válaszd ki a függvényeket! Emeld ki azokat, amelyek
mindkét irányban egyértelműek, azaz mindkét irányban függvények! A b)–e) feladatokban add
meg a hozzárendelések képhalmazát is! Itt nem egyértelműek a válaszok, mindig a konkrét osztálytól függ.
a) A = {osztályotok tanulói} K = {osztályotok tanulói}
Minden tanulóhoz a tornasorban a jobb oldali szomszédját rendeljük hozzá.
Minden tanulóhoz, ha kettesével sorakoznak, a párját rendeljük hozzá. A legmagasabb tanulónak
nincs jobb oldali szomszédja, ezért nem függvény. Páros osztálylétszám esetén függvény.
b) A = {14 év feletti magyar emberek}
Az emberekhez a személyazonossági igazolványukban található, betűkből és számokból álló
kifejezést rendeljük, például: AP 238435, illetve a születési dátumát, például: 1990. 02. 06.
Mindkét megfeleltetés függvényt határoz meg, de közülük a második visszafelé nem. A képhalmazok a
példában szereplő betű–szám, illetve négyjegyű, kétjegyű, kétjegyű számok kombinációi (értelemszerű határok
között – pl. a hónap 01–12 között lehet. . . )
c) A = {filmszínészek nevei}
Minden filmszínészhez a nevének kezdőbetűiből képzett monogramot rendeljük.
Minden filmszínészhez annak (vagy azoknak) a filmnek (vagy filmeknek) a címét rendeljük,
amelyben (vagy amelyekben) játszott.
A filmszínészek → monogramjuk hozzárendelése függvény, a megfordítása nem az.
A filmszínészek → filmjeik egyik irányban sem egyértelműek, nem függvények.
d) A = {racionális számokból álló számpárok}
A számpárokhoz a koordináta-rendszer egy-egy pontját rendeljük.
A számpárokhoz a két szám számtani közepét rendeljük. Számpárok −→ pontok. Ez a koordináta-
rendszer lényege. A megfeleltetés mindkét irányban függvényt határoz meg. K = {sík pontjai}.
Számpár −→ számtani közép megfeleltetés függvényt határoz meg. K = {tanult számok}. A megfeleltetés
visszafelé már nem függvény.
e) A = {a sík pontjai}
A sík minden pontjához a tőle 1 cm-re levő pontokat rendeljük.
A sík minden pontjához azt az 1 cm sugarú kört rendeljük, amelynek az adott pont a
középpontja.
Minden ponthoz végtelen sok pont tartozik, ezért nem függvény.
Pont −→ kör. Mindkét irányban függvényt kapunk. K = {1 cm sugarú körök}. A megfeleltetés megfordításá-
ban a képhalmaz éppen a körök középpontjából áll.
120

C M Y K
Hozzrendels, fggvny
Tk.: 129. oldal
8. A Központi Statisztikai Hivatal által készített grafikonok alapján függvényeket határozhatsz

meg. Add meg az A alaphalmazt, a K képhalmazt és a hozzárendelési utasítást!
a) A foglalkoztatottak száma [millió fő] b) A munkanélküliek száma [ezer fő]
a) A = {időpontok 1995 I. n. évétől 2000 I. n. évéig} K = {3,6 m-tól 3,85 m-ig számok}
Időpont −→ foglalkoztatottak száma
b) A = {időpontok 1995 I. n. évétől 2000 I. n. évéig} K1 = {0-tól 225 ezerig egész számok}
K2 = {0-tól 200 ezerig az egészek}
Időpont −→ tartósan munkanélküliek száma; időpont −→ kevesebb, mint egy éve munkanélküliek száma
9. Egy szerkezet folyamatosan mérte és lerajzol-

ta egy nap hőmérséklet-változását.
a) Hány fok volt a hőmérséklet 15 órakor?
5 ◦C
b) Mikor volt a hőmérséklet 3 ◦ C? 9 és 17 óra
c) Mikor volt a leghidegebb? 3 óra
d) Mikor volt a legmelegebb? 13 óra
e) Melyik időszakban növekedett a hőmér-
séklet? 3 órától 13 óráig
f) Melyik időszakban csökkent a hőmérsék-
let? 0 órától 3 óráig és 13 órától 24 óráig
10. A két grafikon a szervezetbe bejuttatott gyógyszer mennyiségét (koncentráci-

óját) mutatja a vérben az idő függvényében.
121

C M Y K
Hozzrendels, fggvny
Tk.: 130. oldal
a) Milyen lényeges különbséget látsz, ha a gyógyszert szájon át vesszük be vagy intravé-

násan kapjuk? Mit gondolsz, nagyon magas láz esetén a lázcsillapítót hogyan adja az
orvos?
b) Mikor fejti ki legerősebben a hatását a gyógyszer?
c) Hány óra múlva ürül ki a gyógyszer a szervezetből?
Nagyon érdekes összehasonlítani a két grafikont. Míg a szájon át bevett gyógyszer hatása csak 2 óra múlva
érvényesül, addig az intravénásan kapott gyógyszer lényegében azonnal hat. Ezért nagyon magas láz esetén
az utóbbi módszert alkalmazzák az orvosok. A gyógyszerek kiürülésében is nagyon nagy az eltérés. Az első
esetben 18 óráig a szervezetünkben van a gyógyszer, bár hatása már egyre kisebb, addig az intravénásan kapott
gyógyszernek már lényegében 8 óra múlva nincs hatása.
11. Döntsd el, hogy melyik grafikon lehet függvény grafikonja, és melyik nem! A függvények
esetén add meg az A alaphalmazt és a K képhalmazt is!
a) y b) y c) y
2 2 3
2
1 1
1
0 x 0 x 0 x
−2 −1 1 2 1 2 −2 1 2 3
−1
−2
−2 −3
d) y e) y f) y
3 3 3
2 2 2
1 1 1
0 x 0 x 0 x
−3 −2 −1 1 2 3 −3 −2 −1 1 2 3 −3 −2 −1 1 2 3
−2 −2 −2
−3 −3 −3
Élvezni szokták a gyerekek az ilyen feladatokat. Most derül ki, hogy az egyértelmű leképezés fogalma
ténylegesen letisztult-e. Míg az a) félkörnél a hozzárendelés függvényt határoz meg, addig a b)-nél ugyanaz a
félkör nem, mert egy x értékhez két y érték is tartozik.
Függvények:
a) A = {−2 5 x 5 2} K = {05 y 5 2} c) A = {−4 5 x 5 4} K = {−1 5 y 5 2,5}
d) A = {−4 5 x 5 4} K = {−4 5 y 5 4} e) A = {−4 5 x 5 4} K = {1,5 5 y 5 3}
f) nem függvény a függőleges szakasz miatt, hiszen ott egy x-hez végtelen sok y érték tartozik.
12. A grafikonról az előre fizetett – kártyás – mobiltelefon szolgáltatási küszöbértékei olvashatók

le. 30 000 Ft-nak véve az előre befizetett összeget (ezt jelképezi az első oszlop), készíts
hozzárendelést a szolgáltatások és a pénzösszegek között!
Egyenleg
figyelmeztetés hívás- újratöltési küszöb
kezdeményezés hívás- hívásfelépítési küszöb
tiltva bontás passzív bontási küszöb
állapot
Forrás: Mobil-világ 2000. ápr.
122

C M Y K
Hozzrendels, fggvny
Tk.: 132. oldal
Pénz −→ szolgáltatás
{(30 000 Ft → teljes körű használat), (23 000 Ft → figyelmeztetés),
(14 000 Ft → híváskezdeményezés tiltva), (11 000 Ft → hívásbontás), (5000 Ft → passzív állapot)}
4. óra
Függvények a geometriában
Fgy.: 218–223.
Ebben a fejezetben megerősítjük azt az ismeretünket, hogy minden egyértelmű hozzárendelés két
nem üres halmaz elemei között matematikai értelemben függvény. Így a geometriai transzformá-
ciók egy része is, vagy a szögek mérése, a síkidomok kerülete, területe. . . Ez a fejezet feladatain
keresztül több, korábban tanult geometriai ismeretet átismétel, esetleg új aspektusból vizsgál
matematikai fogalmakat. Mivel új ismereteket nem tartalmaz, ha valaki szörnyű időhiányban
szenved, és ezért kihagyja, a gyerekek tudásanyaga nem sérül meg, bár szép feladatokon való
töprengéstől fosztja meg őket.
Javasolt eszközök: Körző, vonalzó.
Feladatok
1. Milyen számokat tudsz hozzárendelni a következő ábrákhoz?
a)
A szögek nagyságát célszerű hozzárendelni az egyes szögekhez: 40◦ , 30◦ , 160◦ , 90◦ , 145◦ .
b)
A szakaszok hosszát cm-ben mérve (lehet mm-ben is) rendeljük hozzá az egyes szakaszokhoz: 3 cm, 2,4 cm,
2,6 cm, 1,4 cm, 3,3 cm.
2. Írj legalább három hozzárendelési utasítást a sokszögekre vonatkozóan!
Pl.: sokszög → oldalak száma

sokszög → kerület (lemérik a gyerekek)
sokszög → átlók száma
123

C M Y K
Hozzrendels, fggvny
Tk.: 132. oldal
3. Írj legalább három hozzárendelési utasítást a szabályos sokszögekre vonatkozóan!
Pl.: sokszög → oldalainak száma

sokszög → egy belső szögének nagysága (méréssel)
sokszög → oldalainak hossza
4. Készíts hozzárendelést különböző oldalú téglalapokhoz!

Jelenleg kétféle hozzárendelésre számíthatunk: téglalap −→ kerület, téglalap −→ terület; lehetne még
téglalap −→ átló hossza.
a) 2,3 cm és 4 cm téglalap −→ 12,6 cm téglalap −→ 9,2 cm2
3 1 11 3
b) dm és dm hosszúak téglalap −→ dm = 2,2 dm téglalap −→ dm2 = 0,3 dm2
5 2 5 10
c) a és b hosszúságegység téglalap −→ 2 · (a + b) téglalap −→ a · b
5. Készíts minél többféle hozzárendelést a sokszögekről (például: sokszög → átlóinak száma)!
Többféle megadásra számíthatunk egy adott oldalú sokszög esetén (n).
Pl: sokszög −→ egy csúcsból induló áltók száma (n → n − 3)

n(n − 3)
sokszög −→ összes átlójának száma n →
2
Konvex sokszög −→ egy csúcsból kiinduló átlók hány háromszögre bontják fel (n → n − 2)
Konvex sokszög −→ belső szögeinek összege (n → (n − 2) · 180◦ )
Konvex sokszög −→ külső szögeinek összege (n → 360◦ )
Természetesen ne a képletek megtalálását erőltessük, hanem a minél többféle hozzárendelési lehetőség kitalálását.
6. Keresd a párját!
1. P (x; y) → P (−x; −y) 2. P (x; y) → P (2x; 2y)
3. P (x; y) → P (2x; y) 4. P (x; y) → P (−x; y)
a) y b) y c) y d) y
P (x; y)
3

3 3 1
P
2 2
P P (x; y) P
2
P (x; y) P (x; y) 0 1 2 x
1 1 1 −1
P −2
0
1 2 3 4 x −2 −1 0 1 2 x 0 1 2 3 4 x
Ez a feladat a pontok koordinátái közötti általános kapcsolat felfedezésére szolgál. Kevésbé jó matematikus
gyerek is felfedezheti az összefüggéseket a konkrét P (2; 1) pont és a berajzolt P segítségével. Jobb csoportban
érdemes megbeszélni az egyes transzformációkat is.
a) – 2. (kétszeres nagyítás az origóból) b) – 4. (tükrözés az y tengelyre)
c) – 3. (merőleges affinitás y tengellyel = 2 → nem tanuljuk, de körül lehet írni)
d) – 1. (origóra való tükrözés)
124

C M Y K
Hozzrendels, fggvny
Tk.: 133. oldal
7. Adott egy e egyenes és egy V vetítési középpont.

A sík pontjaihoz hozzárendeljük az e egyenesnek azt
a pontját, amelyben az adott pontot a V -vel összekötő
„vetítősugár” metszi az e egyenest.
a) Mi ennek a hozzárendelésnek az A alaphalmaza
és a K képhalmaza? Ha a levetítendő pontok egy V -
n áthaladó, az e egyenessel párhuzamos helyzetű egyene-
sen vannak, akkor azoknak nem lesz vetülete az e-n. Ezért
A = {sík pontjai, kivéve a V -n áthaladó e-vel párhuzamos
egyenes pontjai}.
Nagy eséllyel erre nem jönnek rá a gyerekek, így egy-két ilyen típusú pont vetületét kerestessük meg velük.
K = {e egyenes pontjai}.
b) Megfordítva is egyértelmű hozzárendelés-e a vetítés? A megfeleltetés visszafelé nyilván
nem egyértelmű hozzárendelés, hisz egy vetületponthoz (jelöljük P -vel) a P V egyenes összes pontja
hozzátartozik eredeti pontként.
c) Szerkeszd meg egy szakasz vetítési képét, amely 30◦ -os, 90◦ -os szöget zár be e-vel! Ha
a szakaszt tartalmazó egyenes áthalad V -n, akkor a vetület egy pont. Egyéb esetben szakaszt kapunk.
d) Szerkeszd meg egy kör vetítési képét! Vigyázni kell a kör és V kölcsönös helyzetére!
8. Rajzold meg a négyzet képét, ha annak pontjait a körre tükrözöd

az ábrának megfelelően!
Mi lesz a képalakzat?
Milyen szimmetriatulajdonságai lesznek?
Érdemes észrevenni, hogy a szimmetria miatt elég az ábrát egy nyolcadkörre
elkészíteni, ott viszont minél több pontot tükrözünk, annál pontosabb ábrát
kapunk. Célszerű legalább 6 cm oldalhosszúságú négyzettel dolgozni.
A képalakzat megtartja a négyzet összes szimmetriatulajdonságát: tengelyesen
szimmetrikus (4 tengelyre), forgásszimmetrikus (K középpont α = 90◦ ).
125

C M Y K
Hozzrendels, fggvny
Tk.: 138. oldal
5–7. óra
Lineáris függvény
Fgy.: 224–238.
Hatodik osztályban az origón áthaladó egyenessel mint a fordított arányosság grafikonjával már
megismerkedtek a tanulók. Az arányossági tényező változása az egyes egyenesek meredekségében
tükröződött.
Ebben a fejezetben megtanuljuk a lineáris függvény pontos matematikai definícióját és részletesen
foglalkozunk a speciális lineáris függvényekkel, az elsőfokú függvényekkel. Itt előrevetítjük a
meredekség fogalmát, de csak tapasztalati úton tárgyalva (precízen majd a középiskolában fogják
tanulni a tanulók).
Megtanítjuk a függvényeknél használt jelölési módot: x → valami. Nem tanítjuk az értelmezési
tartomány (Df ) és értékkészlet (Rf ) jelölésrendszerét.
Nagy hangsúlyt fektetünk az értelmezési tartomány szerepére. Rögtön az első példa világít rá,
hogy az x → 4x hozzárendelés más-más grafikont is eredményez az alaphalmaztól függően.
A 2. példa teremt kapcsolatot a pont koordinátái és a függvények között. Gondot szokott okozni a
gyerekeknek az x → 2x átírása a függvény grafikonján elhelyezkedő P (x; y) koordinátájú pontok
két koordinátája közötti y = 2x egyenletté. Már itt foglalkozunk azzal, hogy egy pont mikor van
a grafikon fölött, illetve alatt.
A 3. példa a meredekség fogalmát készíti elő, majd konkrét lineáris függvény grafikonját
készítjük el.
Az 5. feladatban észrevehetjük, hogy az x együtthatója a meredekséget, a konstans tag pedig az
x → ax + b hozzárendelésben az y tengelymetszetét határozza meg. Elég felfedezés szinten ezt
észrevenni a gyerekeknek, majd a középiskolában részletesen visszatérnek erre. Most csak az a
célunk, hogy két alkalmas pont segítségével jól elkészítsék a lineáris függvények grafikonjait.
A 6. példa elmélyíti a függvény grafikonja és az azon levő pontok koordinátái közötti kapcsolat
lényegét. Nagyon fontos, hogy ezt megértsék a gyerekek, mert minden függvénytípusnál ezt fogják
használni, csak az algebrai összefüggés fog változni.
Feladatok
1. Keresd a párját!
a) A délelőtt folyamán a víz a kerti hordóban egyre melegebb lett. 1.
b) Az eső erősen lehűtötte a hordóban levő vizet. 3.
c) Dél körül egyenletesen meleg volt. 4.
d) Éjféltől hajnalig alig csökkent a hőmérséklet, egy kicsit lehűlt a hordóban levő víz is. 2.
1. hőmérséklet 2. hőmérséklet 3. hőmérséklet 4. hőmérséklet
idő idő idő idő

A feladat a meredekség gyakorlati alkalmazását mutatja.
126

C M Y K
Hozzrendels, fggvny
Tk.: 139. oldal
2. Melyik hozzárendelés melyik grafikonhoz tartozik?

a) x → 2x + 5 (4) b) x → 20 − 3x (1) c) x → 3x + 2 (2), (6)
d) x → 5 (5) e) x → 5x + 2 (3) f) x →
2 + 3x (2), (6)
y y y
20
1–b) 6 6
10
4 4
2–c), f)
2 2
3–e)
0 5 x 0 1 2 x 0 1 2 x
y y y
4–a)
6 6 5–d) 6
4 4
6–c), f)
2 2 2
0 1 2 x 0 1 2 x 0 1 2 x
(2) = (6) – c) = f) (Ez gondot szokott jelenteni a gyerekeknek, még többször találkoznak ilyennel a könyvben.)
3. Ábrázold közös koordináta-rendszerben a következő függvények grafikonjait!

1
a) x → x + 3 b) x → 2x − 1 c) x → x + 2
3
Melyik a legmeredekebb grafikon?
Beszéljük meg, hogy a hozzárendelési utasítás lineáris függvényé, melynek grafikonja egyenes, így elég a grafikon
1
két pontját meghatározni, és vonalzóval azokat összekötni! A c)-ben, mivel az x együtthatója , így x-nek ne a
3
„szokásos” (0; 2) párost adjuk, hanem 3-mal osztható értéket, pl.: (0; 3)! A legmeredekebb a b) grafikon lesz, de
rajz nélkül a gyerekek többsége az a)-t fogja választani.

a) x → x − 2 b) x → x c) x → −2
Mit mondhatunk a három grafikonról? Melyik lehet egyenes arányosságot leíró grafikon?
a) és b) párhuzamosak, a) és c) egyaránt áthalad a (0; −2) ponton, b) egyenes arányosság grafikonja, hisz origón
áthaladó egyenes.

1 1 1
a) x → x + 2 b) x → x − 3 c) x → x
2 2 2
Az x együtthatója azonos mindhárom esetben, ezért a grafikonok egymással párhuzamos egyenesek. A c) az
egyenes arányosság grafikonja.

a) x → 1,5x + 3 b) x → 1,5x − 2 c) x → 1,5x
127

C M Y K
Hozzrendels, fggvny
Tk.: 139–140. oldal
Az x együtthatója azonos mindhárom esetben, ezért a grafikonok egymással párhuzamos egyenesek. A c) az
egyenes arányosság grafikonja.

a) x → −x + 3 b) x → x + 3 c) x → 3 − x
Milyen közös tulajdonsága van a három grafikonnak? Észrevettél-e még valamit?
Az a) = c), erre többnyire csak a grafikon elkészítése után döbbennek rá a gyerekek, nincs még a vérükben az
algebrából az összeadás kommutatív tulajdonsága. Mindhárom grafikon áthalad a (0; 3) ponton és a) merőleges
b)-re.

1 1 1
a) x → x b) x → x c) x → x
6 3 2
Melyik a legmeredekebb grafikon? Van-e közös pontja a három grafikonnak? Melyik lehet
egyenes arányosságot leíró grafikon?
A legmeredekebb grafikonnál az x együtthatója a legnagyobb: c).
Mindhárom grafikon áthalad az origón és mindhárom grafikon egyenes arányosságot ír le.
9. Ábrázold az x → 4x − 3 függvény grafikonját!

Döntsd el, hogy az adott pontok közül melyik van a grafikonon, melyik van fölötte és melyik
alatta! A(0; 0), B(0; −3), C(0; 2), D(1; 1), E(1; 2), F (2; 2), G(2; 5), H (100; 397)
A megadott pontok koordinátáit behelyettesítve:
grafikonon van: B, D, G, H , grafikon fölött van: A, C, E, grafikon alatt van: F .
10. Ábrázold az x → −2x + 4 függvény grafikonját!

Döntsd el, hogy az adott pontok közül melyik van a grafikonon, melyik van fölötte és melyik
alatta! A(0; 0), B(−2; 0), C(−1; 6), D(1; 3), E(2; 0), F (5; 7), G(6; −6), H (100; −198)
A megadott pontok koordinátáit behelyettesítve:
grafikonon van: C, E, grafikon fölött van: D, F , G, grafikon alatt van: A, B, H .
11. Ábrázold az x → 3x − 1 függvény grafikonját! Határozd meg az A(−3; ), B(−1; ),

4 1
C ; , D( ; −2), E ; pontok hiányzó jelzőszámát úgy, hogy a pontok
3 2
a) a grafikonon legyenek, b) a grafikon alatt legyenek, c) a grafikon felett legyenek!
y
4 1
x → 3x − 1 A(−3; y) B(−1; y) C ;y D(x; −2) E x;
3 2
1 1
a) grafikonon y = −10 y = −4 y=3 x=− x= grafikon alatti
3 2
1 1 3 pontok
b) grafikon alatt y < −10 y < −4 y<3 x>− x> 2 y < 3x − 1
3 2
1 1 1
c) grafikon fölött y > −10 y > −4 y>3 y<− x<
3 2
−2 −1 0 1 2 3 4 5 6 x
−1
A D és az E nehéz kérdés, ne várjuk el mindenkitől! y = −2
−2
1
D-nél −2 = 3x − 1 egyenletet kell megoldani: x = − −3
3
A grafikon alatti pontoknál y < 3x − 1 −4
−2 < 3x − 1
128

C M Y K
Hozzrendels, fggvny
Tk.: 140. oldal
1 1 1 1
Innen x > − , míg a fölötte levő pontoknál x < − . Hasonlóan E-nél: = 3x − 1 egyenletből x = .
3 3 2 2
12. Keress szabályt a grafikonokhoz!
y c b y b y c
5 a 5 a
4 4 4 e
d a
3 3 3
2 2 d 2
1 1 1
0 1 2 3 4 x 0 1 2 3 4 x 0 1 2 3 4 x
c d
1 1
a: x → x b: x → x + 2 a: x → x b: x → 3x a: x → x + 1 b: x → − x
2 2
1
c: x → x + 4 d: x → x − 1 c: x → −x d: x → x c: x → x + 2 d: x → −x − 2
2
e: x → 4
13. Készítsd el a lineáris függvény grafikonját, és add meg a y a c

3x + 2 2x − 3
hozzárendelési utasítást!
a) Áthalad az A(0; 2) ponton, és 1-et jobbra lépve 3-at
emelkedik. x → 3x + 2
5
b) Áthalad az A(0; 2) ponton, és 1-et jobbra lépve 3-at 4
süllyed. x → −3x + 2 3
c) Áthalad az A(2; 1) ponton, és 1-et jobbra lépve 2-t 2
emelkedik. x → 2x − 3 −3 1
d) Áthalad az A(2; 1) ponton, és 1-et jobbra lépve 2-t 0 1 2 3 4 x

süllyed. x → −2x + 5
14. nevező
15
F
14 −3x + 2
13 −2x + 5
12 b d
11
10 Ez a grafikon a törtek bővítését, illetve egy-
D C
9 szerűsítését szemlélteti.
8 A feladat nagyon jó ismétlés a törtekre, valamint a
B
7 középpontos nagyítást is előkészíti és megmutatja az
6
E azonos értékű törtek elhelyezését az alkalmasan válasz-
5
4 tott koordináta-rendszerben. Ne hagyjuk ki!
G 6
3 4 a) Add meg az E, B, C, majd a D, F betűvel
2 3 H
1 2 9 12 15
jelölt törtek értékét! E = B= C=
A 6 8 10
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 4 6
számláló D= F =
10 15
129

C M Y K
Hozzrendels, fggvny
Tk.: 141. oldal
b) Rajzold meg az A és G pontokon áthaladó félegyenest! Ez melyik tört bővített alakjainak

leírására alkalmas egyenes? Adj meg a grafikon segítségével G-vel azonos értékű törteket!
3 3 6 9 12
tört bővítéseit lehet látni az AG egyenesen: = = =
4 4 8 12 16
8
c) Most az A és H pontokkal dolgozz ugyanúgy, mint a b) feladatban! tört bővítéseit lehet látni
2
8 4 12 16
az AH egyenesen: = = =
2 1 3 4
d) Mi történne, ha a félegyenesek helyett a teljes egyenesekkel dolgoznánk? Teljes egyenesek is
ugyanazon törtek bővített alakjait adnák, csak a számláló és a nevező is negatív lenne.
e) Melyik félegyenesen találhatók a 0 értékű törtek? A 0 értékű törtek az y tengelyen találhatók, hisz
ezeknél a számláló értéke 0.
15. Hány perc alatt szerzi meg a cápa a tőle 200 m-re levő
áldozatát, a tonhalat, ha az észreveszi a cápát, és elkezd
elúszni előle? A tonhal óránként 18 km-t, míg a cápa 36 km-t
tesz meg.
út tonhal Célszerű grafikont készíte-
[m] cápa
ni a két hal mozgásáról.
600 Megbecsülve az adatokat
500 látszik, hogy a tonhalnak a
400 percei meg vannak szám-
300 lálva, ezért a grafikon el-
200 készítése előtt mértékegy-
100 ség-átváltást kell végezni.
0 1 2 idő [perc]
A tonhal 1 óra alatt 18 km = 18 000 m-t tesz meg, ezért percenként

18 000 : 60 = 300 m-t, míg a cápa 36 000 : 60 = 600 m-t.
2 út [km] rabló
A cápa perc = 40 sec alatt megszerzi a tonhalat.
3 110
16. Mennyi idő múlva éri utol a rendőrautó a bankrablót, 100
km 90
ha az 100 sebességgel menekül, és a rendőrök
h 80
a rablást követő 10. percben kezdték el üldözni
km 70
120 sebességű szirénázó rendőrautójukkal?
h 60
Célszerű az időt percekben mérni. A rablók 100 km-t tesznek 50

rendőr
100 5 40
meg 1 óra alatt, így egy perc alatt = (km-t), a rendőrök
60 3
120 30
pedig = 2 km-t.
60 20
A rendőrök ≈ 50 perc múlva érik utol a rablókat.
10
0 10 20 30 40 50 60 idő [perc]
17. Gondolj egy egyenesre! Mi lehet a hozzárendelés szabálya?
a) x 0 1 b) x 2 3 c) x −4 2 d) x 1 3
x →? 3 7 x →? 3 5 x →? 7 1 x →? 18 24
130

C M Y K
Hozzrendels, fggvny
Tk.: 141. oldal
A gyerekek többsége felrajzolja a két ponton áthaladó egyenest, és onnan találja ki a hozzárendelési utasítást.
Fektessünk nagy hangsúlyt a kitalált szabály ellenőrzésére! Az ügyesebbek a meredekséget könnyen kitalálják,
hiszen leszámolják, hogy hány lépés emelkedést hány vízszintes lépéssel tettünk meg. Ezután „visszalépkednek”
az x = 0 értékhez, ami a hozzárendelésnél a konstans tagot adja.
a) x → 4x + 3 b) x → 2x − 1 c) x → −x + 3 d) x → 3x + 15
18. Rajzold le a koordináta-rendszer hiányzó tengelyeit!

y y
2x
a) b)
x →
1 x
x →
2
1
+
x
→
2
x
1
−2 −1 0 1 2 x
−1 2
−2 1
x →
x
4−
0 1 2
2x
19. Ábrázold az x → (2x − 3) − (x + 1) utasítással megadott függvény grafikonját!
Az algebrai átalakítások elvégzése után az x → x − 4 lineáris függvény grafikonját kell elkészíteni.
2x − 6
20. Ábrázold az x → utasítással megadott függvény grafikonját!
x −3
A hozzárendelési utasítás nem értelmezhető az x = 3 helyen, egyébként az x → 2 konstans függvényt kapjuk.
A grafikon egy „lyukas” vízszintes egyenes.
21. Minden számhoz rendeld hozzá a nála eggyel nagyobb számot, majd vedd a
a) négyzetét, b) reciprokát!
Írd le a hozzárendelési utasítást, és készítsd el a hozzá tartozó grafikont!
1
a) x → (x + 1)2 b) x → , ha x = −1
x+1
y y
8 2
7 1
6
−2 −1 0 1 2 x
5
4
3
2
1
−3 −2 −1 0 1 2 x
131

C M Y K
Hozzrendels, fggvny
Tk.: 141. és 147. oldal
22. Színezd ki a koordináta-rendszerben azokat a P (x; y)

pontokat, amelyekre a 2x 5 y 5 2x + 3 összefüggés
y
4
fennáll! Zárt síksávot alkotnak a keresett pontok. 3
2
1
−4 −3 −2 −1
0 1 2 3 4 x
−1
+3
−2
2x
y=
−3
2x
−4
y=
8. óra
A számtani sorozat
Tk.: 147–150. oldalon 1–23. feladatok, totó
Fgy.: 239–259.
A sorozat fogalmát már jól ismerik a gyerekek. Adott szabály felhasználásával már számtalan
sorozat hiányzó elemét keresték meg. A számtani sorozat intuitív fogalmát is ismerik, hiszen
több olyan feladatot is megoldottak az egész számokkal vagy a tört számokkal való műveletek
gyakorlásakor, hogy a szomszédos elemek különbsége egy adott szám volt, és ki kellett tölteniük
a számsorozatok hiányzó elemeit. Ennek a fejezetnek az az újdonsága, hogy rávilágít a sorozat
precíz definíciójára: a sorozatot mint a pozitív egész számok halmazán értelmezett függvényt
vizsgálja. Fontos gondolatok (1. b) példa), hogy egy sorozat néhány elemének ismerete nem jelenti
a sorozat ismeretét!
Megtanítjuk a számtani sorozat definícióját, de csak megérezzük az elemek előállítási módját és
az első n darab elem összegének kiszámolását. Ne tanítsunk képleteket, mert azokat esetleg csak
félig-meddig jegyzik meg a gyerekek, és később tévesen alkalmazzák, míg ha a képzési szabály
struktúráját megértik, akkor jól fogják azt alkalmazni!
Feladatok
1. Írd fel a számtani sorozat első hat tagját, és készítsd el a hozzájuk tartozó grafikonokat, ha
a) első eleme −3 és a különbsége 0,5, −3; −2,5; −2; −1,5; −1; −0,5
b) első eleme 4 és a második eleme −1, 4; −1; −6; −11; −16; −21
1 1 1 1 1 1 1
c) a1 = és d = 2, ; 2 ; 4 ; 6 ; 8 ; 10
2 2 2 2 2 2 2
d) a1 = 0,7 és a2 = 1,2, 0,7; 1,2; 1,7; 2,2; 2,7; 3,2
1 1 1 5 4 3 1 2 1
e) a4 = és a5 = , a sorozat differenciája a5 − a4 = − ;1= ; ; = ; ;0
2 4 4 4 4 4 2 4 4
f) első eleme −2 és harmadik eleme 5; 2d = a3 − a1 , innen d = 3,5 −2; 1,5; 5; 8,5; 12; 15,5
g) tizedik eleme 5 és a különbsége 0. minden tag 5
A grafikonok diszkrét pontokból állnak.
132

C M Y K
Hozzrendels, fggvny
Tk.: 147–148. oldal
2. A grafikonok alapján írd le a számtani sorozatok első hat tagját!

a) an b) an c) an
7 7 7
6 6 6
5 5 5
4 4 4
3 3 3
2 2 2
1 1 1
1 2 3 4 5 6
0 0 0 n
1 2 3 4 5 6 n 1 2 3 4 5 6 n
−1
a) 2; 4; 6; 8; 10; 12 b) 6; 4; 2; 0; −2; −4 c) −1; −1; −1; −1; −1; −1
d) an e) an f) an
7 5 6
3
6 4 5
3
5 4
1
4 3
2
3 3 2
1
2 3 1
1 0
0 1 2 3 4 5 6 n
1 2 3 4 5 6 n −1
0 − 13
1 2 3 4 5 6 n −2
− 23
5 2 1 4 7 10
d) 1; 3; 5; 7; 9; 11 e) ; ;− ;− ;− ;− f) −5; −2; 1; 4; 7; 10
3 3 3 3 3 3
3. Ábrázold grafikonon a sorozatok első öt elemét, és add is meg azok értékeit!
a) n → 2n + 3 b) n → −n + 4 c) n → −2
a) 5; 7; 9; 11; 13 b) 3; 2; 1; 0; −1 c) −2; −2; −2; −2; −2
4. Ábrázold grafikonon a sorozatok első öt elemét! Melyik hozzárendeléssel adtunk meg számtani
sorozatot?
a) n → 3 + 2n b) n → 3 + n2 c) n → 32 + n
Az a) és a c) hozzárendelés határoz meg számtani sorozatot.
a) 5; 7; 9; 11; 13 b) 4; 7; 12; 19; 28 c) 10; 11; 12; 13; 14
5. Négyórás biciklitúrán az első órában 22 km-t tettünk meg, majd minden órában 2-2 km-rel
kevesebbet. Hány km-t tekertünk az egyes órákban, és milyen hosszú volt a túra?
Az egyes órákban megtett utak: 22 km, 20 km, 18 km, 16 km.
A túra 76 km hosszú volt.
6. A következő sorozatok közül válaszd ki azokat, amelyek számtani sorozatot adhatnak meg, és
írd föl a kiválasztott sorozat további három elemét is!
a) 2; 5; 8; . . . 11; 14; 17 b) 7; 7; 7; . . . 7; 7; 7 c) 19; 12; 6; . . .
4 11 7 4 8 11 7 14 17 20 10 23
d) ; ; ; ... = ; ; = ; ; = ;
3 6 3 3 6 6 3 6 6 6 3 6
e) 0,2; 0,22; 0,222; . . . f) −5; −9; −13; . . . −17; −21; −25
g) −0,9; 0; 0,9; . . . 1,8; 2,7; 3,6 h) 1; 4; 9; . . .
133

C M Y K
Hozzrendels, fggvny
Tk.: 148. oldal
i) −148; −183; −218; . . . −253; −288; −323

2 2
Az e) feladatot igen gyakran elhibázzák a tanulók és a számtani sorozatok közé sorolják, pedig itt ; ;...
100 1000
adódik az előző elemhez. A h) sorozat a négyzetszámok sorozata, erősebb csoportban érdemes képezni a
szomszédos négyzetszámok különbségét (páratlan számok számtani sorozata lesz), majd a különbségek sorozatánál
a szomszédos számok különbségét, ami természetesen 2 lesz.
1 1
7. Egy számtani sorozat második eleme , ötödik eleme . Mennyi a sorozat differenciája?
2 5
Logikai megoldást keressünk és ne képletest!
1 1 1
A második elem és az ötödik között 3 differencia van, ezért 3d = − . Innen d = − .
5 2 10
8. Mennyi annak a számtani sorozatnak a differenciája, amelynek első eleme −8, és első két
elemének számtani közepe −6?
−8 + a2
Először a második elem határozható meg: = −6. Innen a2 = −4, d = a2 − a1 = −4 − (−8) = 4.
2
9. Milyen sorozatot kapsz, ha az an = {2; 5; 8; 11; . . . } és bn = {2; −2; −6; −10; . . .} számtani
sorozatok megfelelő elemeit
a) összeadod, b) kivonod egymásból?
Számtani sorozatok megfelelő elemeinek összegéből, illetve különbségéből képzett sorozatok is számtani soroza-
tok, ahol az első elem az eredeti első elemek összege, illetve különbsége, és ugyanez vonatkozik a differenciára is.
Az összeg sorozat = {4; 3; 2; 1; . . .} o1 = a1 + b1 = 4 do = da + db = −1
A különbség sorozat = {0; 7; 14; 21; . . .} k1 = a1 − b1 = 0 dk = da − db = 7
10. Melyik fiú csinált több fekvőtámaszt egy hét alatt? Pista első nap 15-öt nyomott le, és a napi
adagot mindig 3-mal növelte; Zoli pedig mindennap 20 fekvőtámaszt csinált.
Pista 15 + 18 + 21 + 24 + 27 + 30 + 33 = 168, míg Zoli 7 · 20 = 140 fekvőtámaszt csinál egy hét alatt, azaz Pista
csinált 28-cal többet.
11. Az erdészek a kivágott rönköket az ábrán látható módon

tárolják. Hány rönk van a rakásban, ha az 12 sorból áll?
Minden sorba 1-gyel van kevesebb, mint az alatta levőben.
1 + 2 + 3 + 4 + 5 + 6 + 7 + 8 + 9 + 10 + 11 + 12 összeget érdemes a
1 + 12
„Gauss-módszerrel” csoportosítva összeadni: · 12 = 78 fa van
2
a rakásban.
1 + 100
12. Számítsd ki a természetes számok összegét 1-től 100-ig! 1 + 2 + . . . + 99 + 100 = · 100 = 5050
2
2 + 100
13. Számítsd ki a páros számok összegét 2-től 100-ig! 2 + 4 + . . . + 98 + 100 = · 50 = 2550 (Nem a
2
fele az első száz szám összegének, ahogy ezt nagyon sok gyerek rávágja.)
14. Számítsd ki azoknak a legfeljebb kétjegyű számoknak az összegét, amelyek 3-mal osztva 1-et
adnak maradékul!
Keressünk meg néhány, a feladat szövegének megfelelő számot, majd vegyük észre, hogy ezek egy 3-as
differenciájú számtani sorozatot alkotnak!
1 + 4 + 7 + . . . + 94 + 97, összesen 33 összeadandó szám van. Az összeg 1617.
134

C M Y K
Hozzrendels, fggvny
Tk.: 149. oldal
15. Összesen hány téglalap van az egyes ábrákon?
Egy. Három, mert a két kicsi és az egész nagy. Hat, mert 3 kicsi, 2 darab 2-es és a nagy: 6 = 3 + 2 + 1. Tíz, mert
4 kicsi, 3 darab 2-es, 2 darab 3-as és a nagy: 10 = 4 + 3 + 2 + 1. Tizenöt, mert 5 kicsi, 4 darab 2-es, 3 darab 3-as,
2 darab 4-es és a nagy: 15 = 5 + 4 + 3 + 2 + 1.
Ügyesebb gyerekek már rajz nélkül is folytatják a feladatot:
1; 3 = 2 + 1; 6 = 3 + 2 + 1; 10 = 4 + 3 + 2 + 1; 15 = 5 + 4 + 3 + 2 + 1; 21 = 6 + 5 + 4 + 3 + 2 + 1; 28 = 21 + 7;
36 = 28 + 8 . . .
16. Egy számtani sorozat második és negyedik elemének összege 34. A sorozat ötödik eleme 31.
Sorold fel a számtani sorozat első öt elemét, és add meg az összegüket is!
A feladat megoldásakor szavakat használjunk, ne az itt leírt jelölésrendszert!
a2 + a4 = 34, ami 2 · a3 . Innen a3 = 17. a5 − a3 = 2d, azaz 31 − 17 = 2d, innen d = 7. a1 = a3 − 2d = 17 − 2 · 7 = 3.
A sorozat első öt eleme: 3; 10; 17; 24; 31. Összegük: 85.
17. Egy számtani sorozat harmadik és első elemének különbsége (−4). A sorozat második tagja 5.
Írd föl a sorozat első öt elemét, és add meg az összegüket is!
a3 − a1 = −4, ami éppen 2d. Innen d = −2.
a1 = a2 − d = 5 − (−2) = 7. A sorozat első öt eleme: 7; 5; 3; 1; −1, összegük 15.
18. Tornabemutatón a lányok a szalaggyakorlathoz háromszög

alakban álltak fel.
a) Az első sorban egy kislány volt, a következőben három,
és minden sorban 2-vel többen álltak, mint a megelő-
zőben. Összesen 15 sorban voltak, majd a labdagyakor-
lathoz négyzet alakban kellett felállniuk. Meg tudták ezt
oldani?
Összesen 1+3+5+7+9+11+13+15+17+19+21+23+25+27+29 =
= 225 kislány vett részt a szalagos gyakorlatban. Ők elhelyezhetők
egy 15 · 15-ös négyzet alakzatban is.
b) El tudnak-e akkor is négyzet alakba helyezkedni a lányok, ha a rajznak megfelelően álltak
fel a szalaggyakorlathoz, és továbbra is 15 sor van?
1 + 2 + 3 + 4 + 5 + 6 + 7 + 8 + 9 + 10 + 11 + 12 + 13 + 14 + 15 = 120. Ennyi kislányt nem lehet négyzetes alakzatba
átrendezni.
19. A Föld belső hőmérséklete a középpont felé haladva 30,5 méterenként átlagosan 1 ◦ C-kal nő.
Milyen mélyen lesz a hőmérséklet 100 ◦ C, ha a felszíni hőmérséklet 20 ◦ C?
20 ◦ C-ról 80 ◦ C-ot melegszik a hőmérséklet, ez 1 ◦ C-onként 80 lépésen keresztül 30,5 m-es távolságnövekedést
jelent, azaz 2440 m mélyen lesz 100 ◦ C a Föld belső hőmérséklete.
20. Mutasd meg, hogy a 2001 + 2 · (1 + 2 + . . . + 2000) szám értéke négyzetszám!

1 + 2000
Az 1 + 2 + . . . + 2000 = · 2000 = 2001 · 1000 összeget behelyettesítve az eredeti
2
feladatba: 2001 + 2 · 2001 · 1000 = 2001 + 2000 · 2001 = 2001 · (1 + 2000) = 20012
135

C M Y K
Hozzrendels, fggvny
Tk.: 149. oldal
21. Lehet-e
a) 14 b) 15 egymást követő egész szám összege prímszám?
a) Az egymást követő számok összege osztható 7-tel:
1 + 13
a + (a + 1) + (a + 2) + . . . + (a + 13) = 14a + (1 + 2 + . . . + 13) = 14a + · 13 = 14a + 7 · 13. Az összeg
2
osztható 7-tel, ezért ez csak úgy lehet prím, ha 7-tel egyenlő, azaz 14a + 7 · 13 = 7. Innen a = −6.
A −6; −5; −4; −3; −2; −1; 0; 1; 2; 3; 4; 5; 6; 7 számok összege 7, amely prímszám, más esetben 14
egymást követő szám összege nem lehet prímszám.
b) A 15 egymást követő egész szám összege osztható 15-tel, így az soha nem lehet prímszám:
a + (a + 1) + (a + 2) + . . . + (a + 14) = 15a + 7 · 15 = 15(a + 7)
22. Egy szultánnak 143 felesége volt. 1000 napon keresz-

tül adót szedett. Az első napon 144 aranyat, a többi
napokon pedig mindig egy arannyal többet, mint az
azt megelőző napon. Az így beszedett adót egyenlően
akarta szétosztani a feleségei között. Meg tudta-e tenni?
(Bergengóc példatár)
A beszedett adók összege:
144 + 145 + 146 + . . . + (144 + 999) =
144 + 1143
= 144 + 145 + 146 + . . . + 1143 = · 1000 = 643 500,
2
ami elosztható a 143 feleség között: 643 500 : 143 = 4500. Minden
feleség 4500 aranyat kap az 1000 nap elteltével.
23. Egy számtani sorozat első néhány tagjának összege 120.

A sorozat első eleme 3, differenciája 2. Hány tagot adtunk össze?
Próbálgatással szokták megoldani a gyerekek: 3 + 5 + 7 + 9 + 11 + 13 + 15 + 17 + 19 + 21 = 120.
Éppen 10 tagot adtunk össze.
136

C M Y K
Hozzrendels, fggvny
Tk.: 150. oldal
TOTÓ
1 2 x
1. Minden emberhez hozzárendeljük ez függ- ez nem csak a gyerekek 1
a születési dátumát vény 3 függvény esetében függvény
2. A háziállattal rendelkező csa- ez függvény ez nem csak a kutyák 2
ládokhoz hozzárendeljük az függvény 3 esetében függvény
állataikat
3. Minden háziállathoz hozzárendel- ez függ- ez nem csak a kutyák 1
jük azt a családot, aki az állatot vény 3 függvény esetében függvény
tartja
4. Az x → 3x − 5 és az x → 7 + 3x az első a a második a egyforma a x

lineáris függvények grafikonjai meredekebb meredekebb meredekségük 3
közül
5. A lineáris függvény grafikonja minden soha csak speciális 1
egyenes esetben 3 esetben
6. Minden lineáris függvény minden soha csak speciális x
grafikonja metszi az x tengelyt esetben esetben 3
1
7. Az x → 2x + 2 és az x → − x + 3 párhuzamosak merőlegesek derékszögtől 2
2 3 különböző
lineáris függvények grafikonjai
szöget zárnak be
egymással
8. Az A(9; 45) pont az x → 3x + 28 grafikonján grafikonja alatt grafikonja felett 2

függvény van van 3 van
9. Az an = 4n + 2 képlet számtani a1 = 2, d = 4 a1 = 6, a1 = 4, d = 2 2
sorozatot határoz meg, amelyre d=43
10. Az x → 5x − 1 lineáris függvény 51 49 3 nem határoz meg 2
által meghatározott számtani számtani sorozatot
sorozat 10. eleme
11. Ha két számtani sorozat megfelelő biztosan soha nem speciális sorozatok x
tagjait összeszorozzuk, akkor az új számtani lesz számtani esetén lehet szám-
sorozat sorozat lesz sorozat tani sorozat 3
12. Egy számtani sorozat legkisebb nem határoz- 8 4 1
eleme −8, egy másik eleme 16. ható meg 3
Ekkor a középső elem
13. Ha a számtani sorozat differenciá- növekvő 3 csak akkor bármilyen lehet a 1

ja pozitív, akkor a sorozat növekvő, ha sorozat növekedési
az első elem is szempontból
pozitív
13 + 1. Szerintem a válaszaim közül legalább 12 jó legalább 10 jó kevés jó, ezért még

tanulnom kell
137

C M Y K
Hozzrendels, fggvny
Tk.: 151. oldal
1. Melyik hozzárendelés határoz meg függvényt? A függvények esetén add meg az A alaphalmazt
és a K képhalmazt is!
a) Japán b) Japán
Jen Jen
USA USA
Ausztrália Dollár Dollár Ausztrália
Dánia Dánia
Csehország Korona Korona Csehország
a) Függvény, alaphalmaz = {a felsorolt ország}, képhalmaz = {3-féle pénz}. b) Nem függvény.
c) {(1; 1), (2; 4), (3; 9), (4; 16)} d) 1 4

x − 0 2
3 7
c) Függvény, A = {1; 2; 3; 4}, K = {1; 4; 9; 16}. 2 8

1 4 2 8 y − 0 4
d) Függvény, A= ; − ; 0; 2 , K= ; − ; 0; 4 . 3 7
3 7 3 7
2. y Készítsd el az x → 3x − 1 lineáris függvény grafikonját!

Határozd meg a pontok hiányzó koordinátáit, hogy azok a grafikonon legye-
3
nek!
2
5
1 A (−2; ) B (0; ) C ; D ( ; 2) E ( ; 17)
6

0 1 2 x 5
−1 A(−2; −7 ) B(0; −1 ) C ; 3
D( 1 ; 2) E( 6 ; 17)
6 2
3. Esővizet gyűjtünk egy tartályban. 2 perc alatt 3 mm-t emelkedik a víz szintje a tartályban.
Ábrázold koordináta-rendszerben a víz szintjét az idő függvényében, ha
a) üres, b) már 1 cm-ig feltöltött tartályba gyűjtjük az esővizet!
Írd le a hozzárendelési utasítást is!
víz szintje [mm] víz szintje [mm]
a) b)
6 15
5 14
4 13
3 x → 1,5x 12 x → 10 + 1,5x
2 11
1 10
0 1 2 3 4 5 6 idő [perc] 0 1 2 3 4 5 6 idő [perc]
138

C M Y K
Hozzrendels, fggvny
Tk.: 151. oldal
4. Mikor és hol találkozik a biciklista a motorossal, ha egymástól 80 km távolságban lévő

községekből indulnak egymás felé? A biciklista 16 km/órás sebességgel halad, a motoros
2,4-szer gyorsabban robog, de csak 15 perccel később indul el otthonról.

km
távolság [km] A motoros sebessége 16 · 2,4 = 38,4
óra
A biciklista indulása után ≈ 1,6 órával találkoznak.
80 A biciklista a találkozáig ≈ 26 km-t tesz meg.
70
ista
60 ik l
bic
50
40
30
20
10 motoros
0 1 2 x idő
5. Írd fel a számtani sorozat első hat elemét, és készítsd el a hozzájuk tartozó grafikonokat!
a) Az első elem 5, a differencia 2. 5; 7; 9; 11; 13; 15
4 1 4 1 2 5 8
b) Az első elem , a második elem . ; ; − ; − ; −
3 3 3 3 3 3 3
c) A második elem 6, a negyedik elem 12. 3; 6; 9; 12; 15
6. Hányan férnek el a 12 soros, körcikk alakú cirkuszi nézőtéren, ahol az első sorban 18 ülőhely
van, és minden további sorban 6-tal több?
A nézők száma: 18 + 24 + 30 + 36 + 42 + 48 + 54 + 60 + 66 + 72 + 78 + 84 = 612.
139

C M Y K
Hozzrendels, fggvny
A csoport
1. Adott az A = {1; 2; 3; 4} és a B = {0; 5; 10} halmazok. Létesíts közöttük olyan megfeleltetést,
hogy
a) függvény legyen, b) ne legyen függvény! 2 · 5 p = 10 pont
6x − 2
2. Készítsd el az x → 2x + 1 és az x → függvények grafikonjait! Milyen kapcsolat van a
3
két grafikon között?
18 pont
3. Készítsd el az x → 1 − 2x függvény grafikonját! Határozd meg az alábbi pontok koordinátáit

úgy, hogy azok a grafikonon legyenek!

1
A 3; B 0; C ; D ; −1 E ; 11 15 pont
3
4. Hányan ülnek a 15. sorban azon a körcikk alakú nézőtéren, ahol az első sorban 7 ember ül és
minden sorban az előtte levőnél 5-tel több ülőhely van? Van-e elég ülőhely 630 ember számára?
18 pont
5. Mennyi az alábbi mennyiségek aránya? Írd fel ezeket a legegyszerűbb alakban is!
a) 5 cm : 20 m b) 0,75 l : 30 dl c) 1,5 kg : 300 g 3 · 7 p = 21 pont
6. Egy paralelogramma egy csúcsnál lévő belső és külső szögének aránya 4 : 11. Mekkorák a
paralelogramma szögei?
18 pont
Összesen: 100 pont
140

C M Y K
Hozzrendels, fggvny
A csoport
1. Adott az A = {1; 2; 3; 4} és a B = {0; 5; 10} halmazok. Létesíts közöttük olyan megfeleltetést,

hogy
a) függvény legyen, b) ne legyen függvény!
Például:
a) b)
1 1
0 0
2 2
5 5
3 3
4 10 4 10
2 · 5 p = 10 pont
6x − 2
2. Készítsd el az x → 2x + 1 és az x → függvények grafikonjait! Milyen kapcsolat van a
3
(6x − 2) 2
y x → = 2x − átalakítás 4 pont
3 3
ont
ont
5p
6p
4
3
2
1
x 6 p + 5 p = 11 pont
0 1 2 3 4
+1
−2
2x
x
3
x → 6
x →
A két egyenes párhuzamos egymással. 3 pont
18 pont
141

C M Y K
Hozzrendels, fggvny
3. Készítsd el az x → 1 − 2x függvény grafikonját! Határozd meg az alábbi pontok koordinátáit,

hogy azok a grafikonon legyenek!
y A 3; −5 B 0; 1
x →

1 1
D 1 ; −1
1−
2 C ;
3 3
2x
1
E −5 ; 11 5 · 2 p = 10 pont
0 1 2 x
5 pont
5p
ont
15 pont
4. Hányan ülnek a 15. sorban azon a körcikk alakú nézőtéren, ahol az első sorban 7 ember ül és
minden sorban az előtte levőnél 5-tel több ülőhely van? Van-e elég ülőhely 630 ember számára?
a15 = 7 + 14 · 5 = 77 ember ül a 15. sorban 8 pont
(7 + 77)
Összesen · 15 = 630 ember fér el a nézőtéren, tehát 630-an éppen elférnek. 8 p + 2 p = 10 pont
2
18 pont
a) 5 cm : 20 m = 5 cm : 2000 cm = 5 : 2000 = 1 : 400 7 pont
b) 0,75 l : 30 dl = 0,75 l : 3 l = 75 : 300 = 1 : 4 7 pont
c) 1,5 kg : 300 g 1500 g : 300 g = 5 : 1 7 pont
21 pont
6. Egy paralelogramma egy csúcsnál lévő belső és külső szögének aránya 4 : 11. Mekkorák a
A jó rajz 5 pont
180◦ : (4 + 11) = 12◦ 1 rész; 12 ◦
5 pont
A belső szög 4 rész; 48◦ 3 pont
11e 4e A külső szög 11 rész; 132◦ 3 pont
A paralelogrammának két 48◦ -os és két 132◦ -os szöge van. 2 pont
18 pont
Összesen: 100 pont
142

C M Y K
Hozzrendels, fggvny
B csoport
1. Adott az A = {a; b; c; d} és a B = {p; q; r} halmaz. Létesíts közöttük olyan megfeleltetést,
hogy az
a) függvény legyen, b) ne legyen függvény! 2 · 5 p = 10 pont
6x + 3
2. Készítsd el az x → 3x − 1 és az x → függvények grafikonjait! Milyen kapcsolat van a
2
18 pont
3. Készítsd el az x → 3 − 2x függvény grafikonját! Határozd meg az alábbi pontok koordinátáit

úgy, hogy azok a grafikonon legyenek!

1
A 2; B − 1; C ; D ;3 E ; 15 15 pont
3
4. Hányan ülnek a 15. sorban azon a körcikk alakú nézőtéren, ahol az első sorban 8 ember ül, és
minden sorban az előtte lévőnél 7-tel több ülőhely van? Van-e elég ülőhely 850 ember számára?
18 pont
a) 6 m : 12 cm b) 1,5 l : 50 dl c) 1,6 kg : 400 g 3 · 7 p = 21 pont
6. Egy paralelogramma egyik csúcsánál lévő belső és külső szögek aránya 7 : 8. Mekkorák a
18 pont
Összesen: 100 pont
143

C M Y K
Hozzrendels, fggvny
B csoport
1. Adott az A = {a; b; c; d} és a B = {p; q; r} halmaz. Létesíts közöttük olyan megfeleltetést,

hogy az
a) függvény legyen, b) ne legyen függvény!
a a
p p
b b
q q
c c
d r d r
2 · 5 p = 10 pont
6x + 3
2. Készítsd el az x → 3x − 1 és az x → függvények grafikonjait! Milyen kapcsolat van a
2
y (6x + 3) 3
x → = 3x + átalakítás 4 pont
nt
nt
2 2
6 po
5 po
4
3
2
1
0 1 2 3 4 x 6 p + 5 p = 11 pont
3
x → 6x +
1
2
x−
3
x →
A két egyenes párhuzamos egymással. 3 pont
18 pont
144

C M Y K
Hozzrendels, fggvny
3. Készítsd el az x → 3 − 2x függvény grafikonját! Határozd meg az alábbi pontok koordinátáit,

hogy azok a grafikonon legyenek!
y A 2; −1 B − 1; 5
3
x →
1 7
2 C ; D 0 ;3
3−
3 3
1
2x
E −6 ; 15 5 · 2 p = 10 pont
0 1 2 3 x
5p
ont
5 pont
15 pont
4. Hányan ülnek a 15. sorban azon a körcikk alakú nézőtéren, ahol az első sorban 8 ember ül, és
minden sorban az előtte lévőnél 7-tel több ülőhely van? Van-e elég ülőhely 850 ember számára?
a15 = 8 + 14 · 7 = 106 ember ül a 15. sorban 8 pont
(8 + 106)
Összesen · 15 = 855 ember fér el a nézőtéren, tehát 850-en elférnek. 8 p + 2 p = 10 pont
2
18 pont
a) 6 m : 12 cm = 600 cm : 12 cm = 50 : 1 7 pont
b) 1,5 l : 50 dl = 15 dl : 50 dl = 3 : 10 7 pont
c) 1,6 kg : 400 g = 1600 g : 400 g = 4 : 1 7 pont
21 pont
6. Egy paralelogramma egyik csúcsánál lévő belső és külső szögek aránya 7 : 8. Mekkorák a
A jó rajz 5 pont
180◦ : (7 + 8) = 12◦ 1 rész; 12 ◦
5 pont
A belső szög 7 rész; 84◦ 3 pont
8e 7e A külső szög 8 rész; 96◦ 3 pont
A paralelogrammának két 84◦ -os és két 96◦ -os szöge van. 2 pont
18 pont
Összesen: 100 pont
145

C M Y K
Feladatgyűjtemény
Szmok s mveletek
SZÁMOK ÉS MŰVELETEK
Hatványozás
1. Írd le a következő szorzatokat hatványjelölés segítségével!
a) 12 · 12 · 12 · 12 · 12 = 125 b) (−15) · (−15) · (−15) = (−15)3
3
2 2 2 3 3 2 3 2
c) 2,9 · 2,9 = 2,92 d) · · · − · − = · −
5 5 5 7 7 5 7
e) 2 · (−0,3) · (−0,3) · 2 · (−0,3) · 2 · 2 · (−0,3) = 24 · (−0,3)4 = 0,64

f) (−1) · (−1) · (−1) · (−1) · (−1) · (−1) · (−1) = (−1)7
3
1 1 1 1
g) · · 3,5 · · 3,5 · 3,5 = · 3,53
8 8 8 8
2. Írd le a következő szorzatokat hatványjelölés segítségével!

a · a · a · a · a = a5 b · b · c · a · b · a · c = a 2 · b3 · c2
(−d) · (−d) · (−d) = (−d)3 2a · 2a · a · 3a · 3a · 3a = 22 · 33 · a 6
1 1 1 1 1 4 3
· ·k·k·k· · = ·k (x + 1) · (x + 1) = (x + 1)2
x x x x x
3. Írd fel szorzat alakban a hatványokat!

3 4
5 6 4 1 2 3
7 2 (−3) (−0,6)
5 2
4. Folytasd a rajzot! Minden lépésben ugyanazzal a számmal szoroztunk. Hány lépéssel jutsz
a célba? Használd a hatványtáblázatot!
a)
12 lépés szükséges
b) 6 lépés kell
c) 4 lépés kell
5. Melyik nagyobb?
54 > 25 36 = 93 312 < 98 = 316 24 = 42
212 < 48 = 216 210 > 102 2 · 36 > 3 · 26 62 < 26

2 6
1 1 1 1 1 1 1 1
> > > =
5 2 25 6 2 3 12 98 2 4 42
68 < 316 = 38 · 38 = 98 210 > 103 215 < 86 = 218 210 = 45 > 103
148
TEX 2014. június 3. –18:40 (1. lap/148. old.) ∗ Matematika 8. ∗ (KK7-F2)

C M Y K
Szmok s mveletek
6. Végezd el a műveleteket! Ha ügyes vagy, minden eredményt kiolvashatsz a hatványtáblázatból.

64 · 1024 = 26 · 210 = 216 1296 · 36 = 64 · 62 = 66 27 · 2187 = 33 · 37 = 310
16 · 64 = 24 · 26 = 210 216 · 46 656 = 63 · 66 = 69 262 144 : 16 384 = 218 : 214 = 24
1 000 000 : 100 = 106 : 102 = 104 19 683 : 81 = 39 : 34 = 35 16 384 : 4096 = 214 : 212 = 4
16 · 81 = 24 · 34 = 64 36 · 36 = 62 · 62 = 64 64 · 256 : 16 = 26 · 28 : 24 = 210
512 · 16 = 29 · 24 = 213 2187 · 243 = 37 · 35 = 312 15 625 · 3125 = 56 · 55 = 511
8192 : 256 = 213 : 28 = 25 177 147 : 19 683 = 311 : 39 = 32 9 765 625 : 78 125 = 510 : 57 = 53
7. Írd be a hiányzó kitevőt!
25 · 24 = 2 9 62 · 64 = 6 6 76 · 73 = 7 9
113 · 115 = 11 8
512 · 518 = 51 10 106 · 109 = 10 15
58 · 25 = 5 10 35 · 27 = 3 8 73 · 49 = 7 5
8. Írd be a hiányzó kitevőt!
25 : 22 = 2 3 38 : 35 = 3 3 56 : 53 = 5 3
157 : 152 = 15 5
106 · 1000 = 10 9
105 : 100 = 10 3
38 : 9 = 3 6 27 : 8 = 2 4 59 · 125 = 5 12
9. Oldd meg az egyenleteket! A hatványok szorzattá bontásával, a tényezők csoportosításával
próbálkozz!
Például: 26 = 4x , 26 = 2 · 2 · 2 · 2 · 2 · 2 = 4 · 4 · 4 = 43 , x = 3
56 = 25x x = 3 3x = 92 x = 4 2x = 84 x = 12 38 = 9x x = 4
3x = 272 x = 6 4x = 162 x = 4 4x = 82 x = 3 56 = 125x x = 2
10. Igaz legyen! Használhatsz hatványtáblázatot.
2 6 = 43 3 6 = 93 2 9 = 83 6 4 = 362
4 3 = 82 3 9 = 273 9 3 = 272 54 = 25 2
28 = 4 4 212 = 16 3 212 = 8 4 212 = 4 6
212 = 64 2 38 = 9 4 38 = 81 2 9 3 = 272
11. Keress egyenlőket!
124
42 3 · 33 26 22 · 9 9 · 32 62 22 · 42
24
4
43 12
6 4
3 4
2 ·3
2 2
24
43 24 · 34
22 2
12. Folytasd a sorozatot! A sorozat mindegyik eleme alá írd le, milyen számjegyre végződik!
a) 24 , 124 , 224 , 324 , 424 , 524 , . . . b) 61 , 162 , 263 , 364 , 465 , 566 , . . .
Minden elem 6-ra végződik. Minden elem 6-ra végződik.
1 2 3 4
c) 3 , 3 , 3 , 3 , 3 , 3 , . . . 5 6
d) 404 , 505 , 606 , 707 , 808 , . . .
3 hatványainak a végződései rendre: 3, 9, 7, 1, 3, . . . Minden elem 0-ra végződik.
2 2 2 2
e) 9 , 99 , 999 , 9999 , 999992, . . . f) 71 , 72 , 73 , 74 75 , . . .
Minden elem 1-re végződik. 7 hatványainak a végződései rendre: 7, 9, 3, 1, 7, . . .
149

C M Y K
Szmok s mveletek
g) 91 , 92 , 93 , 94 , 95 , 96 ,. . . h) 32 , 36 , 310 , 314 , 318 , 322 , . . .

9 hatványainak végződései rendre: 9, 1, 9, . . . Minden elem 9-re végződik.
13. Számítsd ki! Itt is segítenek a hatványtáblázatok. Mindegyik eredményt kiolvashatod valame-
lyikből. Például ilyen átalakítások segítenek:
92 · 24 = 9 · 9 · 2 · 2 · 2 · 2 = 3 · 3 · 3 · 3 · 2 · 2 · 2 · 2 = (3 · 2) · (3 · 2) · (3 · 2) · (3 · 2) = 64 = 1296
25 · 42 · 2 · 2 = 211 = 2048 3 · 9 · 27 · 81 = 310 = 59 049 23 · 82 = 29 = 512
103 · 22 · 52 = 105 92 · 24 = 64 = 1216 43 · 52 · 54 = 106
27 = (128) 57 · 32 · 32 · 9 = 57 · 36 = 56 953 125
14. Készíts a 21 , 22 , 23 , . . . , 29 számokból bűvös
négyzetet, amelynek minden sorában, oszlopában 8 1 6
és átlójában a számok szorzata ugyanannyi.
Segíthet az itt látható, régről ismert bűvös négyzet, 3 5 7
bár ebben nem a számok szorzata, hanem a számok
összege állandó bármilyen irányban. 4 9 2
15. Írjuk fel a 213 -t 2-hatványok szorzataként minél többféleképpen!
16. Melyik a legnagyobb szám, amit felírhatunk
a) 3 darab 1-es számjegy, 111 b) 3 darab 2-es számjegy, 222
c) 3 darab 3-as számjegy, 333 d) 3 darab 4-es számjegy segítségével? 444
17. Figyeld meg a hatványtáblázatot! Keress benne olyan számokat, amelyek több helyen is
előfordulnak!
a) Milyen számok hatványait találod meg a 2 hatványainak táblázatában?
A 2 hatványai mellett megtaláljuk a 4 hatványait, a 8, 16, 32, . . . hatványait.
b) Milyen számok hatványait találod meg a 3 hatványainak táblázatában?
A 3, 9, 27, 81, . . . hatványait.
18. Döntsétek el, hogy a következő állítások közül melyik igaz, melyik nem!
2-nek van olyan hatványa, amely 4-nek is hatványa. igaz
2-nek minden hatványa 4-nek is hatványa. hamis
4-nek minden hatványa 2-nek is hatványa. igaz
4-nek minden hatványa 8-nak is hatványa. hamis
4-nek van olyan hatványa, amely 8-nak is hatványa. igaz
8-nak minden hatványa 2-nek is hatványa. igaz
2-nek van olyan hatványa, amely 10-nek is hatványa. hamis (Ha a 0 kitevőt is tanulták már a gyerekek,
akkor igaz az állítás, 20 = 100 = 1.)
19. Ha kettéhajtasz egy papírlapot, egy hajtásvo- Ha még egyszer kettéhajtod ugyanilyen
nal lesz rajta. irányban, 3 hajtásvonal lesz rajta.
Ha harmadszorra is kettéhajtod az előző hajtásokkal párhuzamosan, akkor hány hajtásvonal lesz

a lapon?
150

C M Y K
Szmok s mveletek
Hány hajtásvonal keletkezik, ha negyedszer is kettéhajtod a papírt?

Ennyi hajtás esetén 1 2 3 4 5 ... n
Ennyi hajtásvonal keletkezik 1 3 7 15 31 ... 2n − 1
Ennyi részre osztottuk a lapot 2 4 8 16 32 ... 2n
Minden hajtáskor az összes már meglévő részen keletkezik egy új hajtás.

20. Réka elindította a „pilótajátékot”, melynek az a szabálya, hogy öt barátnőjének küld egy-egy
képeslapot, s azt kéri tőlük, hogy ők is tegyék ugyanezt. Ha mindenki eleget tesz a kérésnek,
akkor a tizedik forduló után hány ilyen képeslapot visz a postás, és addig összesen hányat írtak
a gyerekek? A 10. forduló után 510 = 9 765 625 lapot visz a postás, ez kb. Magyarország teljes lakossága lenne.
Összesen 12 207 030 lapot írtak meg.
21. A morzeábécé betűi kétféle jelből épülnek fel. Az egyiket így jelölik: és ti-nek hívják.
A másikat így jelölik: , ennek tá a neve. A morzeábécé segítségével könnyen lehet
üzenetet küldeni, kopogással, fényjelekkel, egyszerű elektromos relékkel. A ti mindig egy rövid
jel, a tá pedig egy hosszú jel.
Például az S betű a morzeábécében vagyis ti-ti-ti. Az O betű jele , vagyis tá-tá-tá.
a) Tudod, mit jelent az, hogy ? SOS, segítségkérő jel.
b) Hány 1 tagú jelet lehet készíteni? 2 c) Hány 2 tagú jelet lehet készíteni? 4
d) Hány 3 tagú jelsorozatot lehet készíteni? 2 · 2 · 2
1 tagú jelek
2 tagú jelek
3 tagú jelek
e) Hány 4 tagú jelsorozatot lehet készíteni? 24 = 16
Hány legfeljebb 4 tagú jelsorozatot lehet készíteni? 2 + 4 + 8 + 16 = 30
f) Minimum hány tagú jelsorozatok kellenek, hogy a 26 betűs angol ábécét előállíthassuk? 4
g) Milyen hosszúságú jelsorozatok kellenek a 35 betűs magyar ábécéhez?
A tíz hatványai, normálalak

22. Írd fel normálalakban!
a) 360 = 3,6 · 102 45 638 = 4,5638 · 104 680 000 = 6,8 · 105
48 = 4,8 · 10 13 milliárd = 1,3 · 1010 415 millió = 4,15 · 108
b) 0,9 = 9 : 10 (= 9 · 10−1 ) 0,725 = 7,25 : 10 (= 7,25 · 10−1 ) 0,000 63 = 6,3 : 104 (= 6,3 · 10−4 )
0,006 001 = 6,001 : 103 20 milliomod = 2 : 105 31,0025 = 3,100 25 · 10
23. Állapítsd meg a hiányzó kitevőt! Pirossal írd át az értékes jegyeket!
0,48 · 10x = 4800 x = 4 3,054 · 10x = 30,54 x = 1 0,0035 · 10x = 0,35 x = 2
0,0481 · 10x = 481 000 x = 7 3279,5 : 10x = 0,327 95 x = 4 0,18 : 10x = 0,000 018 x = 4
739 000 : 10x = 0,007 39 x = 8 555,55 : 10x = 0,555 55 x = 3 523 000 : 10x = 52,3 x = 4
151

C M Y K
Szmok s mveletek
24. Írd fel normálalakban a tizedes tört alakban megadott számokat!

13,122 = 1,3122 · 10 347,23 = 3,4723 · 102 56 000 = 5,6 · 104 10 000 000 = 1 · 107
456,011 = 4,56011 · 102 0,255 = 2,55 : 10 0,002 = 2 : 103 0,3003 = 3,003 : 10
3,156 = 3,156 0,000 028 = 2,8 : 105 25,01 = 2,501 · 10 5002 = 5,002 · 103
25. Töltsd ki a táblázatot! tizedrésze 106 -szorosa 100-adrésze 100-szorosa
Színessel írd a számok 0,623 0,0623 623 000 0,006 23 62,3
értékes jegyeit! 72,5 7,25 72 500 000 0,725 7 250
0,003 0,0003 3000 0,000 03 0,3
200,1 20,01 200 100 000 2,001 20 010
5,38 0,538 5 380 000 0,053 8 538
0,025 0,0025 25 000 0,000 25 2,5
26. Írd a vonalra, hogy a középső számot melyik 10 hatvánnyal kell megszorozni vagy elosztani,
hogy az adott számot kapjuk!
280 000 630 · 102

28 000 0,0028 0,0063 63 000 : 103
·104 ·104
·103 : 104 : 103 ·10
0,028 0,28 6300 · 10 0,000 63 : 102

: 103 : 102 ·104 : 106
28 6,3
·102 : 10 : 105 : 104
: 105 ·107 0,063 : 103 ·102 ·106

2800 2,8 63 : 105
0,000 28 280 000 000 0,63 · 103 630 · 104
Képek és számok
27. A téglalapok mindegyikében az egyik oldal kétszer olyan hosszú, mint a másik.
Készítsd el a táblázatot a füzetedben, és töltsd ki!

Színes él 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
Kerület 6 12 18 24 30 36 42 48 54 60
Terület 2 8 18 32 50 72 98 128 162 200
a) Hányszorosára változik a kerület, ha a színes él

1 1
2-szeresére nő, 2 felére csökken, 3-szorosára nő, 3 negyedére csökken?
2 4
152

C M Y K
Szmok s mveletek
b) Hányszorosára változik a terület, ha a színes él

2 2
1 1 1 1
2-szeresére nő, 22 = 4 felére csökken, = 3-szorosára nő, 32 = 9 negyedére csökken? =
2 4 4 16
c) Hányszorosára változik a terület, ha a kerület
2 2
2 1 1 2 1 1
2-szeresére nő, 2 = 4 felére csökken, = 3-szorosára nő, 3 = 9 negyedére csökken? =
2 4 4 16
d) A következő alakzatok mind a legelső alakzat ( ) nagyításai. Készíts az előzőhöz hasonló
táblázatot, és töltsd is ki!
...
28. Építsd meg nagyobb méretben ugyanazt!
Készítsd el a füzetedben a táblázatot,
töltsd ki, majd válaszolj a kérdésekre!
...
Rövidebbik, színes él 1 2 3 4 ... n
Hosszabbik él 2 4 =2·2 2·3 2·4 2n
2 2 4
Felszín 10 10 · 2 10 · 3 10 · 4 10 · n2
Térfogat 2 2 · 23 2 · 33 2 · 43 2 · n3
a) Hányszorosára változik a felszín, ha a színes él
2 2
1 1
2 4
b) Hányszorosára változik a térfogat, ha a színes él
3 3
3 1 3 1
2 4
c) A következő alakzatok mind a legelső alakzat ( ) nagyításai. Készíts az előzőhöz hasonló
táblázatot, és töltsd is ki!
...
29. Pótold a hiányzó mértékegységeket vagy mérőszámokat! Mindegyik esethez add meg egy ilyen
területű téglalap oldalainak a hosszát!
Például: 15 cm2 = 1500 mm2 . Ennyi lehetne a területe egy olyan téglalapnak, amelynek oldalai
3 cm és 5 cm. (Milliméterben számolva 30 mm és 50 mm.)
3000 cm2 = 30 dm2 30 cm · 100 cm 500 mm2 = 5 cm2 50 mm · 10 mm
250 dm2 = 2,5 m2 25 dm · 10 dm 0,1 dm2 = 10 cm2 10 dm · 0,01 dm
100 cm2 = 0,01 m2 10 cm · 10 cm 3 · 106 mm2 = 3 m2 300 mm · 1000 mm
0,0002 m2 = 2 cm2 0,02 m · 0,01 m 5 · 107 m2 = 50 km2 50 000 m · 1000 m
153

C M Y K
Szmok s mveletek
30. A téglalap oldalait a-val és b-vel, területét T -vel jelöltük. Számítsd ki a hiányzó adatot!
a = 5 cm b = 10 cm T = 50 cm2 = 0,5 dm2
a = 5 cm b = 10 dm T = 5 dm2 = 500 cm2
a = 16,67 m b = 1,5 cm T = 2500 cm2 = 25 dm2
a = 4,8 dm b = 10 cm T = 480 cm2 = 48 000 mm2
a = 0,50 km b= 3 km T = 1 500 000 m2 = 1,5 km2

31. Számítsd ki az alakzatok területét!
a) b) c) d)
T = 8 m2 T = 5 m2 T = 11 m2 T = 13,5 m2
Szeleburdi Szamanta megoldásterveket készített az egyes feladatokhoz, mindegyik alakzathoz
felírta, hogy hogyan lehet kiszámolni a területüket, némelyikhez többféle módszert is kitalált.
Azonban lefelejtette a mértékegységeket, és azt is elfelejtette, melyik megoldásterv melyik
alakzathoz tartozik. Párosítsd össze a megoldásterveket az alakzatok betűjelével, és add meg
a hiányzó mértékegységet is!
A) 3 · 3 − 1 · 1 első alakzat m-ben B) 50 · 22 harmadik alakzat dm-ben
C) 4 · 2 − 3 · 1 második alakzat m-ben D) 500 · 220 harmadik alakzat cm-ben
E) 30 · 10 + 30 · 10 + 10 · 10 + 10 · 10 első alakzat dm-ben
F) 2 · 4,5 + 1,5 · 1 + 1 · 3 negyedik alakzat m-ben
G) 40 · 20 − 10 · 30 második alakzat dm-ben
H) 30 · 15 + 20 · 20 + 50 · 10 negyedik alakzat dm-ben
32. Írd a vonalra, hogy a középső mennyiséget 10-nek melyik hatványával kell megszorozni vagy
elosztani, hogy az adott mennyiséggel egyenlő legyen!
45 m3 0,028 kg
3 3 280 000 dkg 28 000 000 g
0,045 dm 450 000 cm
·10 3
: 104
: 103 ·10 ·10 ·102
4,5 m3 ·102 : 103
0,045 l 28 dkg
: 103 ·10
28 t
45 dm3 280 kg
·104 : 102 : 10 : 106
7
: 102 : 102 : 10
450 000 l : 10 0,000 45 m3 0,028 t 0,028 dkg
0,45 l 4500 cm3 2,8 kg 0,000 028 kg
154

C M Y K
Szmok s mveletek
460 m 580 m2
0,46 m 46 000 mm 580 000 cm2 580 cm2
·103 ·10
·1 ·102 ·1 : 103
2
4600 cm 46 cm 0,58 dm 0,58 m2
·102 ·1 : 104 2
: 102
4,6 dm 5800 dm
·10 ·10 5
·1 : 105
·102 ·1 : 103 ·1
4600 mm 46 000 m 58 m2 0,058 dm2
0,000 46 km 58 000 000 mm2
0,046 km 5,8 dm2
33. Mindegyik sokszög téglalapok összegeként vagy különbségeként állt elő. Melyik műveletsor
melyik sokszög területét adja meg? Párosítsd össze őket!
a) 28 dm b) 2,1 m A) 70 cm · 210 cm + 70 cm · 4,9 m +
+ 0,7 m · 28 dm
B) (70 cm)2 · 14
C) 28 dm · 35 dm − 1,4 m · 2,1 m
D) 0,0049 km · 1,4 m
E) 210 cm · 280 cm + 2 · (70 cm)2
c) 1,4 m d)
F) 1,4 m · 3,5 m + (1,4 m)2
A) → Tb B) → mindegyik
C) → Ta , Tc D) → Te
70 cm
E) → Td F) → Tc
e) 4,9 m f)
0,7 m
34. Mindegyik test kockák összegeként

vagy különbségeként állt elő. Melyik
műveletsor melyik test térfogatát adja
meg? Párosítsd össze őket!
a) b) c) d)
155

C M Y K
Szmok s mveletek
3
1 1 3 3
A) m − m → b)
2 5
B) (0,2 m)2 · 6 dm + 2 dm · 2 dm · 4 dm + (2 dm)3 → a)
3
1
C) 200 mm · 0,2 m · 8 dm + m · 4 → d)
5
D) (20 cm)2 · 20 cm + (40 cm)3 · 9 → c)
35. Többféle téglalapunk van. Megadtuk az oldalaikat és a területüket is, mindegyiket többféle
mértékegységben. Az adatokat összekevertük. Fejtsd meg az összekevert adatokból, milyen
téglalapjaink lehetnek!
7,5 dm2 300 cm 75 000 cm2
25 cm 3 dm
3m 750 dm2 750 cm2
30 cm 2,5 m
0,25 m
250 cm 2,5 cm 25 dm
2500 dm
30 dm 2
2500 mm
75 dm
25 m 0,003 km
0,003 m
2
0,75 m2
7,5 m 0,03 m
Háromféle területértéket kaphatunk, többféle mértékegységben.
750 cm2 = 7,5 dm2 75 dm2 = 0,75 m2 750 dm2 = 75 000 cm2 = 7,5 m2
25 cm · 30 cm 25 cm · 3 m 25 m · 3 dm
250 cm · 0,03 m 30 cm · 2,5 m 2500 dm · 3 cm
2,5 cm · 30 dm 3 dm · 2,5 m 2500 mm · 3 m
A feladat alkalmas arra, hogy versenyként kitűzzük. Amelyik gyerek vagy csapat adott idő alatt
több megoldást talál, az győz.
Rossz megoldásokért pontlevonás járhat.
A feladat kiválóan alkalmas arra, hogy a terület-mértékegységek átváltását megértve gyakoroltassuk.
36. A táblázat mértékegységek közötti váltószámokat mm cm dm m km

tartalmaz. Bal oldalon kezdjük az olvasást. 1
1 1 1
Például: 1 mm
1
1 10 102 103 106
1 mm = 3 m, 1 dm = 10 cm, 1 km = 104 dm 1 1 1
10 10 1
Folytasd a táblázatok kitöltését! 1 cm 10 102 105
1 1
1 dm 102 10 1
10 104
1
1m 103 102 10 1
103
1 km 106 105 104 103 1
156

C M Y K
Szmok s mveletek
mm2 cm2 dm2 m2 km2 mm3 cm3 dm3 m3 km3

1 1 1 1 1 1 1 1
1 1
1 mm2 10 2 10 4 106 1012 1 mm3 103 106 109 1018
1 1 1 1 1 1
2 102 1 3 103 1
1 cm 102 104 1010 1 cm 103 106 1015
1 1 1 1
1 dm2 104 100 1 1 dm3 106 103 1
102 108 10 1012
3
1 1
1 m2 106 104 102 1 1 m3 109 106 103 1
106 109
1 km2 1012 1010 108 106 1 1 km3 1018 1015 1012 109 1
Milyen számokat ismerünk?

37. Mi lehet x értéke, ha tudjuk, hogy x = 0 és
30
a) egész szám, x lehetséges értékei a 30 pozitív és negatív osztói: ±1, ±2, ±3, ±5, ±6, ±10, ±15, ±30
x
x x
b) egész szám, 30 pozitív és negatív többszörösei c) negatív szám, x < 0
30 3
d) x · 30 egész szám, x egész szám, vagy olyan tört, amelynek a nevezője 30 osztója, tehát 2, 3, 5, 6, 10, 15
vagy 30 nevezőjű tört
3 10 10
e) pozitív egész szám, x: ±1, ±3 f) 3 · |x| −10 és +10 közé eső szám? − <x<
|x| 3 3
38. Döntsd el, melyik állítás igaz, melyik nem!

a) Két pozitív szám közül az a nagyobb, amelyiknek az abszolút értéke nagyobb. igaz
b) Két negatív szám közül az a nagyobb, amelyiknek az abszolút értéke nagyobb. hamis
c) Két szám közül az a nagyobb, amelyiknek az abszolút értéke nagyobb. hamis
d) Egy pozitív és egy negatív szám közül az a nagyobb, amelyiknek az abszolút értéke nagyobb.
hamis

1287 461 5810 4,601 541 000 8003,51
100 104 100 103 105 10
1,287 · 10 4,61 : 102 5,81 · 10 4,601 : 103 5,41 8,003 51 · 102
40. Írd a törteket tizedes tört alakba! A tizedes törteket kerekítsd ezredre!
3 8 54 23 53 2 3
7 15 101 4 6 29 8
0,429 0,533 0,535 5,75 8,833 0,069 0,375
157

C M Y K
Szmok s mveletek
41. a) Írd százalék alakba!

3 7 6 9 45 6 1 1 3
= 60% = 87,5% = 24% = = 45% = 3% = 33 % = 150%
5 8 25 20 100 200 3 3 2
b) Írd tört alakba!
3 3 2 9 49
75% = 200% = 2 15% = 40% = 45% = 98% =
4 20 5 20 50
42. Készíts a törtből tizedes törtet, a tizedes törtből törtet!

7 43 30 303 4 53 20 223 3
= 0,28 0,043 = 3,0303 = = 0,083 = 10,6 202,23 = = 0,024
25 1000 10 000 48 5 100 125
43. Írd át tizedes tört alakba ezeket a törteket!

1 2 3 4 5 6
a) = 0,1̇42857̇ = 0,2̇85714̇ = 0,4̇28571̇ = 0,5̇71428̇ = 0,7̇14285̇ = 0,8̇57142̇
7 7 7 7 7 7
Mit vettél észre? Ugyanazokból a jegyekből áll a tizedestört periódusa, csak mindegyik máshol kezdődik.
1 2 3 4 5 6 7 8
b) = 0,1̇ = 0,2̇ = 0,3̇ = 0,4̇ = 0,5̇ = 0,6̇ = 0,7̇ = 0,8̇
9 9 9 9 9 9 9 9
Mit vettél észre? A tizedesvessző után ugyanaz a számjegy áll, mint a számlálóban.
44. Írd fel nagyság szerint csökkenő sorrendbe a számokat!

13 5 11 1
− = −3,25 −3 = 1,66 1,6 − = −2,75 0,04 = 0,038 −2,8
4 3 4 26
5 1 11 13
> 1,6 > 0,04 > >− > −2,8 > −
3 26 4 4
45. Írd a számokat a táblázatban megadott feltételek szerint!
0,0238 2,3782 555,55 0,000 32
Normálalak 2,38 : 102 2,3782 5,5555 · 102 3,2 : 104
Egész szám és 10 hatvány

238 : 104 23 782 : 104 55 555 : 102 32 : 105
szorzata vagy hányadosa
Egy szám szorozva 100-zal 0,000 238 · 100 0,023 782 · 100 5,5555 · 100 0,000 003 2 · 100
1 1 1 1 1
Egy szám szorozva -dal 2,38 · 237,82 · 55 555 · 0,032 ·
100 100 100 100 100
Százalék alak 2,38% 237,82% 55 555% 0,032%
238 23 782 55 555 32

Tört alak
10 000 10 000 100 100 000
158

C M Y K
Szmok s mveletek
46. Mindegyik számot írd fel százalék alakban! Színezd az ábrának azt a mezőjét, ahol megtalálod
a megfelelő százalék alakot! Kire ismersz a képen? Micimackó és Malacka látható a képen.
1 7 87 7
= 25% = 70% = 8,7% = 2,8%
4 10 1000 250
3
= 150%
2
8
= 160%
5
3
= 6%
50
133
= 26,6%
500
0,05 = 5%
3,04 = 304%
0,9 = 90%
2,43 = 243%
1,44 = 144%
0,75 = 75%
0,71 = 71%
17
= 34%
50
30
= 24%
125
7
= 35%
20
3
2 = 230%
10
47. Írd fel a számokat más-más alakban a feltételeknek megfelelően! Egy-egy esetet példaként
megoldottunk.
32,8 0,055 6900 2,52
Normálalak 3,28 · 101 5,5 : 102 6,9 · 103 2,52
Egész szám és 10 hatvány szorza-

328 : 10 55 : 103 69 · 102 252 : 102
ta vagy hányadosa
Valahányszor 100 0,328 · 100 0,000 55 · 100 69 · 100 0,025 2 · 100
Valami osztva 100-zal 3280 : 100 5,5 : 100 690 000 : 100 252 : 100
Százalék alak 3280% 5,5% 690 000% 252%
328 55 69 000 252

Tört alak
10 1000 10 100
159

C M Y K
Szmok s mveletek
48. Különböző szabályok szerint készítettünk tizedes törteket. Melyik lesz ezek közül racionális
szám, melyik nem?
a) A sorozat minden eleme kétszerese az őt megelőzőnek. A sorozat elemeinek utolsó jegyét
beszíneztük, ezek alkotják sorban a tizedesjegyeket.
·2 ·2 ·2 ·2 ·2 Racionális szám: A = 0,1 . . . 2486̇
1 2 4 8 16 32 ... A = 0,124 862 . . .
b) A sorozat minden eleme 19-cel nagyobb a megelőzőnél. A tizedes tört jegyeit a sorozat
utolsó számjegyei adják.
+19 +19 Racionális szám: B = 0,1̇09 876 5432̇
1 20 39 ... B = 0,109. . .
c) A sorozat minden elemét megszorozzuk a sorszámával – az első elemet 1-gyel, a másodikat
kettővel. . . –, így kapjuk a következő elemet. A sorozat első eleme legyen 2. A tizedes tört
jegyeit a sorozat elemeinek utolsó jegyei alkotják.
·1 ·2 ·3 Racionális szám: C = 0,224 280 00 . . .
2 2 4 12 ... C = 0,224. . .
d) A sorozat elemeit 10 egyre növekvő hatványaival szorozzuk, majd az elemeket egymás mellé
írjuk.
·10 ·102 ·103
5 50 5000 5 000 000 . . . D = 0,550 500 050 000 00. . .
Irracionális szám keletkezett, az ötösök között egyre több nulla áll, így a tizedes tört soha nem lesz periodikus.
Műveletek a racionális számok körében
Összeadás és kivonás

5 2 3 37
a) − + = b) 7 − (−0,1) − (−3,4) = 11,5
2 3 5 30

3 3 1 5 19
c) 1,5 − (−3,01) + − = 4,135 d) − −1 =1 =
8 7 14 14 14

7 3
e) + 1,4 − − + 0,25 = 3,8 f) −4,1 + 4,01 − (−4,001) = 3,911
5 4

2 3 5 35
g) 3 − − + = 3,7 h) + 0,5 − + (−3,5) = −4
5 10 2 10
5 7
i) − 0,4 + (−1) = −0,775 j) 4,5 − 3,8 + = 1,05
8 20

49 3 2 9
k) − − + 3,1 = 3,74 l) + 1,015 − = 0,933
100 20 250 100
50. Végezd el ügyesen az összeadásokat!
2 13 1
a) 2,8 − 0,25 + − 10,8 + + = −3
3 3 4
45 5
b) 123,6 + − 0,4 − + 0,6 + 13 = 137,2
100 100
160

C M Y K
Szmok s mveletek
135 3 15 9
+ − (−0,14) −
c) 0,26 + (−2,4) + − =8
12 5 12 15
9 2 5 7 5 4 1 16
d) − + − + − + − =−
20 9 11 10 3 9 4 11
51. Írj a számok közé műveleti jeleket úgy, hogy igaz legyen az egyenlőség!
a) 3,28 − (1,5 + 0,5) = 3,28 − 1,5 − 0,5
b) 117 + (63 − 73) = 117 + 63 − 73
c) 92 − (25 − 10) = 92 − 25 + 10
d) 17 − (55 − 23) + (18 − 22) = 17 − 55 + 23 + 18 − 22
e) 123 + (111 − 52) − (111 − 52 + 10) = 123 + 111 − 52 − 111 + 52 − 10

5 1 3 1 5 1 3 1
f) − + −2 − −5 = − − +2− +5
8 8 4 2 8 8 4 2
52. Számolj fejben! Oldd meg a nyitott mondatokat! Ellenőrizz!
2 7 1 3 1 7 5
a) +x =3 x = b) −x =− x = −2 c) +x = x=
3 3 2 2 2 4 4
1 2 1 2 9 3 1 11
d) + x = x= e) x + = −1 x = − f) x − = x=
6 3 2 7 7 5 2 10

1 6 3 1 1 1
g) x − − = x=1 h) x − = − x= i) 0,6 + x = x = −0,4
2 4 4 2 4 5
3 1 7 5 1 8 7
j) x + = 0,25 x = − k) + x = 1,5 x = l) − x = − x=
4 2 8 8 3 4 3
a) − 11 = −22 = −11 b) − + 2 = 17 = −15
c) 27 + = −40 = −67 d) + 83 = −100 = −183
e) − − 15 = 8 = −23 f) − (−83) = 300 = 217
g) −112 − = −100 = −12 h) − − (−4) = 9 = −5
i) 46 − = 150 = −104 j) 8 − = 21 = −13
k) − + (−12) = −20 =8 l) + (−31) = −10 = 21
54. Hasonlítsd össze a két összetartozó kifejezést! Tedd közéjük a megfelelő (<, =, >) jelet!

4 4
a) 5,3 + − 7,1 = 5,3 + − 7,1

3
3
4 4
b) 5,3 − − 7,1 > 5,3 − − 7,1

3 3
4 4
4 4
c) 5,3 + − − 2 > 5,3 + − − 2

3 3 3 3
4 4
d) 5,3 − + 7,1 = 5,3 − − 7,1
3 3
55. Két-két összeg közé tedd ki a megfelelő (<, =, >) jelet!

2 1
a) (+0,8) + (−3,2) < (+0,6) + (−2,8) b) 5 − − = 6−
3 3
161

C M Y K
Szmok s mveletek

7 2 8 1 8 9 8 5
c) + − < + − d) − < 1 −
3 3 3 3 7 4 7 4
2
56. Mi a megoldása a + x = 2 nyitott mondatnak Az a), c), d) esetben nincs megfelelő x érték.
3
4
a) az egész számok körében, b) a racionális számok körében, x =
3
c) az 1-nél kisebb számok körében, d) a negatív számok körében?
3
57. Hány megoldása van a + a > −2 egyenlőtlenségnek
4
a) a természetes számok körében, végtelen sok
b) a 2-nél kisebb egész számok körében, 4 db: −2, −1, 0, 1
c) a pozitív számok körében, végtelen sok
d) az egész számok körében? végtelen sok
58. Csupán a műveleti jelek megváltoztatásával érd el, hogy az egymás mellett álló kifejezések
egyenlőek legyenek! A bekarikázott műveleti jeleket az inverzükre kell változtatni.
58 − (21 + 37) és 58 − 21 + 37 134 − 43 + 17 és 134 − (43 + 17)
5 − (41 + 213 − 54) és 5 − 41 − 213 − 54 71−11−48−253 és 71−(11 + 48) + 253
(236 − 43) − (57 + 13) + (56 − 7) és 236 − 43 − 57 + 13 + 56 − 7
Szorzás és osztás
6 6 6 6 6 1
+ + 24 : 4 3-nak a része -nek az része
7 7 7 7 7 3
5 1 6
24 · 0,25 -nak az része ·3 25-nek a 24%-a
3 4 7
1 5 5 1 5
24-nek a 25%-a 25 · 0,24 -nek az része · :4
4 3 3 4 3
60. A kérdésekre egy-egy szorzat vagy hányados felírásával válaszolj!

3 3
a) Mennyi 12-nek a része? 12 ·
4 4
3 3 3
b) Melyik szám része 12? x · = 12 x = 12 :
4 4 4
3 3 3
c) Mekkora része 12-nek a ? 12 · x = x = : 12
4 4 4
3 3 3
d) Mekkora része -nek a 12? · x = 12 x = 12 :
4 4 4
162

C M Y K
Szmok s mveletek
61. Párosítsd a feladatokat a megoldástervekkel!

8 2 2 8
A) Mennyi -nek a része? a) · =x
5 3 3 5
2 8 2 8
B) Melyik szám része a ? b) x· =
3 5 3 5
2 8 8 2
C) Mennyi -nak a része? c) · =x
3 5 5 3
2 8 2 8
D) Mekkora része -nak a ? d) ·x =
3 5 3 5
8 2 8 2
E) Mekkora része -nek a ? e) x· =
5 3 5 3
8 2 8 2
F) Melyik szám része a ? f) ·x =
5 3 5 3
8 2
g) x= :
5 3
2 8
h) x= :
3 5
62. Becsüld meg a számok nagyságrendjét! Tedd őket a megfelelő dobozba!

a) 1000 · 0,01 b) 10 : 200 c) 0,3 : 0,001 d) 60 : 0,3
1 3
e) 0,03 · 2001 f) 0,021 : 0,02 g) · 0,1 h) : 0,1
2 100
0,01 5 w < 0,1 0,1 5 x < 1 1 5 y < 10 10 5 z < 100 100 5 q < 1000
a) → z b) → w c) → q d) → q e) → z f) → y h) → x g) → w
63. Egy törttel különféle műveleteket végeztünk. Jelöld a táblázatban, melyik esetben változott az
eredeti érték, melyikben nem!
A tört értéke
3-szorosa lett harmadrésze máshogy nem változott
lett változott
A törtet 3-mal bővítettük
7
A törtet osztottuk 3-mal
7
A tört számlálóját osztottuk 3-mal
7
A törtet szoroztuk 3-mal
7
A tört számlálóját és nevezőjét is
szoroztuk 3-mal 7
A tört számlálóját szoroztuk 3-mal
7
A tört számlálójához is és nevezőjé-
hez is hozzáadtunk 3-at 7
163

C M Y K
Szmok s mveletek
A tört értéke
3-szorosa lett harmadrésze máshogy nem változott
lett változott
3
A törtet megszoroztuk -dal
3 7
A tört nevezőjét szoroztuk 3-mal
7
A törtet megszoroztuk 6-tal, és
elosztottuk 2-vel 7
A tört nevezőjét osztottuk 3-mal
7
A tört számlálóját és nevezőjét is
osztottuk 3-mal 7
64. „Szorozzunk szét!” Bontsd fel szorzattá a törteket minél többféleképpen!
63 7 9 7 9 21 3 9 14
Például: = · = · = · = · = ...
20 5 4 2 10 4 5 8 5
80 81 120 72 26 39
77 16 49 25 99 100
65. Alakítsd át a műveletsorokat minél többféleképpen úgy, hogy ugyanazok a számok szerepelje-
nek benne!
28 · 5 · 11 28 5 11 28 · 5 11
Például: = · · = ·
33 · 49 · 20 49 20 33 49 · 20 33
3 · 56 3 56 3 56 8 26 · 35 26 35 10
= · = · = = · =
7·9 7 9 9 7 3 49 · 13 13 49 7
14 · 15 · 30 14 30 15 5 8 · 77 · 15 77 8 15 33
= · · = = · · =
7 · 60 · 9 7 60 9 3 25 · 64 · 7 7 64 25 40
65 · 12 · 40 40 65 99 · 125 · 52 52 99
= 12 · · = 30 = · · 125 = 275
80 · 13 80 13 13 · 45 · 4 4 · 13 45
Válaszd ki az egyik alakot, és számold is ki az értékét! Egyszerűsítéssel nagyon könnyű lesz a
számolás.
66. Írd fel a megadott törteket egész számok és egységtörtek szorzataként!
Sok lehetőség van ilyen szorzat felírására.
2·3·9 1 1
Például: =2·3·9· ·
5 · 17 5 17
75 · 51 · 24 1 1 1 1 1
= 75 · 51 · 24 · · · · ·
33 · 75 · 441 75 3 11 21 21
59 · 72 · 112 1 1 1
= 59 · 6 · 12 · 112 · · ·
354 · 75 6 59 75
415 · 78 1 1
= 415 · 3 · 26 · ·
552 184 3
164

C M Y K
Szmok s mveletek
67. Végezd el a műveleteket! Állítsd az eredményeket nagyság szerint növekedő sorrendbe! Ha jól
számoltál, a megfelelő betűket összeolvasva egy régi bölcsesség első felét kapod meg. Fejezd
be a mondatot!
−1,785 46,42 3,6 −0,014
−15 5 54 30
A: · Z: 12,48 · 3,72 E: : A: −0,78 : 55,1
6 7 8 16
−3271,68 7,5 13 100 164,4
75
C: 5,12 · (−639) I: 0,3 · K: −655 : (−0,05) ,: 411 : 2,5
3
4,8 −204,102 355,9 2,5
8 15 3
H: 33 · S: −4002 · 0,051 A: 78,3 : 0,22 N: :
55 26 13
53,79 8 0,0156 25 000
7 7 56
I: −489 · (−0,11) B: · 64 Z: : I: 1500 : 0,06
56 64 8
−0,2599 8,4 4 75
98 33 560 51
K: 0,553 · (−0,47) Á: · M: : 35 K: − : (−0,17)
55 7 4 4
CSAK AZ NEM HIBÁZIK, AKI. . . A mondat így folytatódik: . . . NEM DOLGOZIK.
68. Ennek a feladatnak a megoldásához nem kell sokat számolnod, ha jól megfigyeled a számokat
és a műveleteket! A számolásokat nem feltétlenül kell elvégezned, csak azt kell eldöntened,
hogy 1-nél nagyobbak, kisebbek vagy egyenlőek 1-gyel.
Színezd zöldre az 1-nél nagyobbakat!
Színezd kékre az 1-nél kisebbeket!
Színezd sárgára az 1-gyel egyenlőeket!
5 7 2 7 2 3 7
-nek a része z 0,7 · · k · 1,5 s · s
4 6 9 8 3 7 3
8
5 9 2 5 2 4 3
· · z 3 · 0,8 · · s -nak a 75%-a s k
2 7 5 4 6 3 7
5 5 5
0,85 · 0,9 k · · k 0,972 k 1,16 z
6 6 6
69. Milyen szám állhat a lefordított számkártyán, ha tudjuk, hogy
a) 5 · =5 =1 5: =5 =1
5· = −5 = −1
b) 5 · <5 <1 5: <5 > 1 vagy <0

5· < −5 < −1
c) 5 · >5 >1 5: >5 0< <1

5: > −5 < −1 vagy >0
d) 5 · = · 5 minden szám megoldás 5: = :5 =5

5: < −5 −1 < <0
165

C M Y K
Szmok s mveletek
70. Írd a szürke négyzetekbe a megfelelő értékeket!
30%-os áremelés 42%-os áremelés 45 %-os áremelés
Régi ár Új ár
130 142 145

· · ·
100 100 100
26%-os árleszállítás 48%-os árleszállítás 15 %-os árleszállítás
74 52 85
· · ·
100 100 100
10%-os 15%-os 20%-os 20%-os

áremelés áremelés áremelés áremelés
110 115 120 120

· · , ami 26,5 %-os áremelés · · , ami 44 %-os áremelés
100 100 100 100
40%-os ár- 10%-os ár- 30%-os 30%-os ár-

leszállítás leszállítás áremelés leszállítás
60 90 130 70
· · , ami 46 %-os árleszállítás · · , ami 9 %-os ár leszállítás
100 100 100 100
71. Pótold a hiányzó műveleti jeleket úgy, hogy igaz egyenlőséget kapj!
3 3 : ·
a) : (1,5 : 0,5 · 2) = 1,5 0,5 : 2
2 2

1 3 ·
1 ·
3 ·
b) 20 · 0,1 : : : 6 = 20 0,1 : 6
25 50 25 50
166

C M Y K
Szmok s mveletek
72. Az a pozitív számot jelent. Színezd a cédulát zöldre, ha az értéke a-nál nagyobb; kékre, ha
a-nál kisebb szám áll rajta; és sárgára, ha az értéke éppen a-val egyenlő!
8 3 7 21
a· a· a· a· a · 0,1
z 7 s 3 k 8 z 2 k
2 5
a· a · 0,9 · 0,8 a · 1,05 a· : 2,5
k 21 k z s 2
13 2
a · 0,7 a: a: a : 0,1 · 0,2
k k 2 z 13 z
7 5 7 6 65
a· · 1,2 · a· · a · 6,5 ·
z 6 4 s 6 7 z 10
73. Számolj fejben! Oldd meg az egyenleteket! Ellenőrizz!

2 3 8 3 3
a) · x = 2 x = 5 b) · x = 1,5 x = 2 c) ·x = x=
5 4 3 3 8
5 4 2 1
d) · x = −1 x = − e) x · = 16 x = 24 f) x · = 25 x = 125
4 5 3 5

10 80 3 2
g) x · 0,3 = −1 x = − h) x · = 40 x = 50 i) x · − =1 x=−
3 100 2 3
10 2 21 26
j) x · (−0,3) = 1 x = − k) · x = (−3) x = − l) x · = 15 x = 7,5
3 7 2 13
a) 120 : (30 · 2) b) 120 · 30 : 2 c) 120 : 30 · 2
d) 120 · 30 · 2 e) 120 : 30 : 2 f) 120 · (30 : 2)
g) (120 : 30) · 2 h) 120 : 2 · 30 i) 120 : 2 : 30

a) = e) = i) c) = g) b) = f) = h)
75. Írj műveleti jelet az üres helyekre úgy, hogy az egymás mellett álló kifejezések egyenlőek
legyenek! A bekarikázott műveleti jelet az inverz művelet jelére kell változtatni, ha zárójelben szerepel az egyik
kifejezésben.

1 3 1 3 5 2 9 5 2 9
360 : · 360 : : : · : :
2 7 2 7 8 3 4 8 3 4

215 31 5 1 215 31 5 1
: · : : 10 : : : · 10
9 7 3 2 9 7 3 2
167

C M Y K
Szmok s mveletek
a
76. Indulj ki az számból! Színezd egyformára azokat a műveletsorokat, amelyek ugyanarra az
b
eredményre vezetnek!
a 2 a:2 a 3 a 3 a 3 a 2 a·2
· · : : :
b 3 b:2 b 2 b 2 2 b b 3 b·3
a
·3:2 a·3 a·b a:3 a
·2:3 a 3 a 3
· :
b b·2 6 b:2 b 2 b 2 b
77. Kösd össze a bekeretezett kifejezéssel azokat, amelyek egyenlők vele!
a a b a 15
15 · -nek a 25%-a : -nek a része
b 4 15 b 4
a 4 a 15 a
· · -nek a 375%-a
15 b b 4 b
a 4
a : b : 4 · 15 :
b 15
78. Az a és b pozitív számok. Műveleteket végeztünk velük. A dominókon levő, sokfélének látszó
művelet mindössze hét különböző eredményre vezethet. A hagyományos dominóhoz hasonlóan
készíts láncot! Azokat illesztheted össze, amelyek biztosan egyenlő értékűek.
1 3 4
15 a 4 a 4 a·b a 4 a · 15
·4 · : :
a·b b 15 4b 15 60 15 b b·4
2 4 5
4 6 2
a 15 15 b 3 · 2 25 a b a ·4 a · 15
: : · ·
4 b a 4 a b 15 4 b · 15 b·4
1 4 5
1 1 5
3 a 1 a 3 20 15 1 4 · a 15 4 2·a
: ·b· · a· · · : ·2
b 5·4 30 2 b a 4 b 15 · b 4 15 15
4 5 7
1 4 2
a·b 5 60 1 1 4 4·a a b
20 : ·3·a a: : · : 15 · ·b
3 b·4 b b a 15 b b 60
5 5 4
A dominók sarkába írt számok mutatják az azonos lapkákat. Jól lehet játszani osztályban. Szükség
van egy dominókészletre, amit a táblára tapasztunk. Minden jó illesztésért jutalompont, hibáért
levonás jár. A legtöbb pontot szerzőket értékelhetjük.
79. Számolj ügyesen! Írd fel a műveleteket zárójelek nélkül! (Persze ahol szükséges, változtasd meg
a műveleti jeleket!) Néhány szám szorzattá alakítása is segíthet.
a) 72 : (2 : 9) · 5 : (30 : 15) b) 46 : (2 : 5 · 7) : (23 : 14 : 2) c) 132 : (3 : 2 : 5) : (88 · 2)
Érdemes a számokat tényezőkre bontani, majd ésszerűen csoportosítani:
168

C M Y K
Szmok s mveletek
a) 72 : 2 · 9 · 5 : 30 · 15 = 2 · 2 · 2 · 9 : 2 · 9 · 5 : 30 · 15 = 2 : 2 · 2 · 15 : 30 · 9 · 9 · 2 · 5 = 810
b) 46 : 2 · 5 : 7 : 23 · 14 · 2 = 2 · 23 : 2 · 5 : 7 : 23 · 14 · 2 = 2 : 2 · 23 : 23 · 14 : 7 · 5 · 2 = 20
5
c) 132 : 3 · 2 · 5 : 88 : 2 = 4 · 3 · 11 : 3 · 2 · 5 : 11 : 4 : 2 : 2 = 4 : 4 · 3 : 3 · 11 : 11 · 2 : 2 · 5 : 2 =
2
80. A jobb oldalon írj a számok közé műveleti jeleket úgy, hogy igaz legyen az egyenlőség!
Csoportosítsd ügyesen a tényezőket, és számold ki az eredményt!

28 7 12 28 7 12
a) 45 · (180 : 9) = 45 · 180 : 9 = 900 b) : · = : : =1
5 3 5 5 3 5
c) 90 : (3 · 6) = 90 : 3 : 6 = 5 d) 9,9 · (2,6 : 13) = 9,9 · 2,6 : 13 = 1,98

2 2
e) 120 : (200 : 5) = 120 : 200 · 5 = 3 f) 0,02 : : 0,1 = 0,02 : · 0,1 = 0,005
5 5
Műveletek sorrendje
4 5 1 25 1 3 7 5 1 43
a) − · = + ·4= ·3+ ·7=
3 7 5 21 2 4 2 8 2 8

4 14 1 4 19 5 2
·5−2= + :2= − · 9 = −1
3 3 3 7 42 9 3

1 2 1 3 5 1 2 7
b) − ·5= 12 · − · 9 = 3 ·7+ ·6=4
5 15 3 2 3 8 3 8

5 7 2 1 11 4 1
·3−2= + :3= − · 14 = 7
4 4 5 3 45 7 14
c) (−0,3

+ 0,7)

· (−1,2 − 3,5)

= 0,4 · (−4,7) = −1,88 (4,8 − 2,3) · (−3,8 − 6,2) = −25
4 2 7 9 1 1 1
− + · − + = · =
8 3 8 10 6 40 240

12 2 1 3 62 5 155 35
+ · − − = · − =− =−
13 3 2 4 39 4 78 26

7 1 3 1 9 1
d) + ·8+ − · 6 = · 8 + · 6 = 12 + 1,5 = 13,5
6 3 4 2 6 4

7 1 3 1 7 8 3 19 7 7 3 5 12 23 12
+ ·8+ − ·6 = + + −3= =1 − + − · = − · = −2,3
6 3 4 2 6 3 4 12 12 8 4 6 5 24 5
7 3 5 12 1 17 17
− + − · = −2 (0,9 − 1,6 − 0,3) · =−
8 4 6 5 8 23 23
17 51
0,9 − 1,6 − 0,3 · = −0,7 − ≈ −0,92
23 230

5 4 3 12 37 12 111
− − · − = − · − =
8 5 4 7 40 7 70

5 4 3 12 25 32 9 7 9 311
− − · − = − + =− + =−
8 5 4 7 40 40 7 40 7 280

42 8 1 12 21
e) : 7 + · 12 = 33 + − =1
5 3 5 3 7

1 8 15 4
− · 15 + · (−2) = −49,5 + 0,5 · (−13) = −13
2 3 3 8
169

C M Y K
Szmok s mveletek
18 4 27
f) : 6 − = −1 · 5 − (−5) = 50
3 2 3

2 1 7
5 + · 12 + (−4) · 3 = 1 + ·4=9
3 2 4
7 21 18 45 25 16 1
g) · 15 − ·2=7 :6− :5=0 · 5 + 23 − = 23
5 3 3 9 15 2 3

7 1 3 56 : 7 4 7 1
− − · (−8) = : 8 − 3 = −2 = −2,8 − − · (−8) = −30
2 4 2 5 5 2 4
56 16 5 30 2
h) ·8− = 60 · 12 − (−20) = 40 : 10 + · 2 = 1

7 4
3 7 7

55 5 1 5 3
− (−10) : 4 = 2− − + =5 · 24 + (−9) · 310 = 0
11 − 22 4 2 2 8
82. Számítsd ki!

5 288 7 5 7 9 4 2 9 22 27
a) 48 : = b) : = c) : + = : =
6 5 8 4 10 10 5 3 10 15 44

4 51 12
d) − 6 + 12,8 : = e) −36 : 0,12 = −36 : = −300 f) 2,8 : 0,07 = 40
3 10 100

8 6 9 6 3
a) 72 : = 45 b) (−7,2 + 2,4) : = −5,6 c) : =
5 7 10 5 4

3 5 7 19
5 7
d) + : = e) 0,54 : − = −0,48 f) 1,5 : (0,73 − 0,7) = 50
4 6 12 7 8 4
84. Számolj!
9 5
3,43 3,6 0,48 − 1 3 1 3 11
a) 4,2 − 5 · 0,3 + = 3,4 b) − = 29,8 c) 10 6 − · = − = −
4,9 0,12 2,4 2 2 4 10 8 40
3
8 9 8
(−13) · (−2) − −4 = 30 · 21 − 55 = 1 :3+ + 5 =6
3 7 14
18 1 3 5 7 1
(−12) · (−5) + −60 = 0 − − − = 5 − (−3) · − (−3) = 48 ·
3 2 2 4 12 8
170

C M Y K
Szmok s mveletek
86. Láncszámolás: A legelső műveletsort számítsd ki! Az eredményét a-val jelöltük. Ezzel az
értékkel számolj tovább, vagyis az első eredményt helyettesítsd be a második feladatba az a
betű helyére! A második feladat eredményét b-vel jelöltük, ezt a harmadik műveletsorba kell
behelyettesíteni és így tovább. Próbáld meg fejben végigszámolni a láncot, és meghatározni,
hogy az utolsó betű milyen számot jelent!

3 13
a) + 0,3 : 9 · 10 = a a =1 b) 0,5 · 3 · 3,5 − − = a a = 15
5 2
2
a
a − b = 10 b = −9 + b = 100 b = 75
3
4
b · (−4) = c c = 36 b· =c c = 100
3
7
c− · 12 − 2 = d d = 10 c-nek a 81%-a egyenlő d-vel d = 81
3
d 7
0,03 · d = e e = 0,3 − ·4=e e = 22
9 2
e+f = 1 f = 0,7 e-nek a 150%-a egyenlő f -fel f = 33
3 5
f+ =g g = 1 f· + (−5) = g g = 50
10 3
3 5
c) 0,5 + =a a = d) 12 · 0,05 = a a = 0,6
4 4

4
a · 10 = b
4
b = 6000
a· − =b b = −1 1
5 b-nek az %-a = c c = 30
2 2
(b + 11 )-nek a 60%-a = c c = 72 c
5 · 24 · 34 = d d = 180
c-nek az része = d d = 40 63
9 4
d-nek a -ed része = e e = 80
d2 = e e = 1600 9
e-nek a 10%-a = f f = 160 (e − 80) · [56 − (−17,3)] = f f = 0
87. Színezd azonosra az egyenlőket! p

p b 1
15 + a 1 (15 + a) ·
(15 + a) : 3
3 p
3 15 a
b + l
15 · 3 + a · 3 3 3 1
s
3: +3:a
5
p 1 1
3: +a : z
(15 + a) : 3 5 3 15 + a : 3
p
a p
p 5+
s 1 1
15 : 3 + a : 3 3 15 · + a ·
15 + a · 3 3 3
b
p 1
k a 5+a :3 15 : + a · 3
45 + 3
3
171

C M Y K
Szmok s mveletek
88. A következő egyenlőségek között vannak olyanok, amelyek biztosan igazak a változó tetsző-
leges értéke mellett. Vannak olyan egyenlőségek is közöttük, amelyek lehet, hogy igazak, de
általában nem teljesülnek. Tegyél + jelet a megfelelő oszlopba!
biztos lehet, de nem biztos
a) (a + b) − (c − d) = a + b − c − d +
b) (a + b) − (c − d) = a + b − c + d +
c) a + b · c = (a + b) · c +
d) (a + b) · c = a · b + a · c +
e) 2 · x2 + 3 · x2 = 5 · x2 +
f) 2 · x2 · 3 · x2 = 6 · x2 +
A feladat az azonosság fogalmát készíti elő. Biztassuk a tanulókat további egyenlőségek meg-
fogalmazására, és annak eldöntésére, hogy az egyenlőségek a változók minden értékére igazak-e
vagy sem!
172

C M Y K
Kzppontos tkrzs
KÖZÉPPONTOS TÜKRÖZÉS
Geometriai transzformációk
89. Rajzold meg mindhárom alakzat képét a megadott szabályok szerint! Minden szabályhoz más
színt használj!
Sík pontjai, figyelem! Minden pont szaladjon a legrövidebb úton a t tengelyhez, majd fusson
ugyanazon az egyenesen
a) tovább ugyanannyit,
b) tovább feleannyit,
c) visszafelé kétszer annyit,
d) visszafelé feleannyit,
e) nullaszor annyit,
f) visszafelé egyszer annyit!
c)
f)
d)
t
e)
b)
a)
90. Rajzold meg mindkét alakzat képét a megadott szabályok szerint! Minden szabályhoz más színt
használj!
Sík pontjai, figyelem! Minden pont
szaladjon a legrövidebb úton az O
ponthoz, majd fusson ugyanazon O
az egyenesen
a) tovább kétszer annyit, b) d) f) e) c) a)
b) vissza kétszer annyit,
c) tovább ugyanannyit,
d) vissza egyszer annyit, O
e) tovább félszer annyit,
f) nullaszor annyit!
173

C M Y K
Kzppontos tkrzs
91. Mozgasd el az ábrák mindegyikét a zászlós mutatók segítségével! Dolgozz másolópapíron!

Válaszd ki a tengelyes tükrözéseket, és rajzold meg a tengelyt!
tengelyes tükrözés
92. Mozgasd el az ábrák mindegyikét a zászlós mutatók segítségével! Dolgozz másolópapíron!
174

C M Y K
Kzppontos tkrzs
93. Mi van a képen? Ha a síkot elmozgatod a zászlók szerint, összeáll a kép! Dolgozz másolópapí-
ron, de előtte próbáld meg kitalálni, milyen ábrát tördeltünk szét!
Készíts te is hasonló rejtvényeket!
94. A parkettamintán az egyik piros lapocskát valamilyen mozgatás a másikba vitte. Ugyanez a
mozgás hogyan mozgatta el a pöttyös lapocskát? Színezd pöttyösre a párját is! Színezd ki a
mintát úgy, hogy a mozgatás során egymásra kerülő lapocskák ugyanolyan színűek legyenek!
A megjelölt pont körüli −120◦ -os forgatás vitte a piros Középpontos tükrözés vihette át a piros lapot a másik
lapot a pirosba. Ugyanekkor a pöttyös, a szürke és a pirosba. A centrumot kijelöltük. Ez a mozgás a pöttyös
fekete lap is elmozdult. A párjukat kiszíneztük. lapocskát, a feketét és a szürkét is elmozgatta.
175

C M Y K
Kzppontos tkrzs
95. Ezeket a mintákat sokféleképpen önmagukra tudjuk mozgatni. Hová kerülhet a beszínezett
figura, ha a síkot úgy mozgatjuk el, hogy
a) az 1 -es figura a 2 -re kerüljön? 4
b) az 1 -es figura a 3 -ra kerüljön? 5
c) az 1 -es figura a 4 -re kerüljön? 2
A megoldáshoz és az ellenőrzéshez is használj másolópapírt!
M. C. Escher rajza
176

C M Y K
Kzppontos tkrzs
96. Keresd a hiányzó zászlót! Zászlópárok segítségével mozgattuk el a fekete betűt a piros helyére.
A zászlók közül az egyik mindegyik rajzról hiányzik. Pótold! Keress több megoldást!
(2 megoldás)
(4 megoldás)
(2 megoldás)
Transzformációk tulajdonságai, fajtái

97. a) Szerkessz olyan kört, amelynek merőleges b) Szerkessz olyan kört, amelynek merőleges
vetülete az A B szakasz! Hány ilyen kör vetülete az A B szakasz, és középpontja
van? Színezd pirossal a lehetséges körkö- az egyenestől 2 cm távolságra van. Szí-
zéppontokat! nezd pirossal a lehetséges körközépponto-
kat!
Szerkesszük meg az A B felező merőlegesét! Mérjük fel a felező merőlegesre a 2 cm-t! Ez a kör
A B A B
A kör átmérője A B , tehát sugara . középpontja, sugara .
2 2
A kör középpontja a merőleges vetítés miatt a Két ilyen kör van.
felező merőlegesen van.
Végtelen sok ilyen kör van.
177

C M Y K
Kzppontos tkrzs
98. Merőlegesen vetítünk az e egyenesre. Keress olyan ötszögeket, amelyek csúcsainak képe az
e egyenesen megjelölt A , B , C , D , E pontok! Minden részfeladathoz rajzolj ábrát a
füzetedben!
a), b), c), d): végtelen sok megoldás van

e): ezek a pontok nem alkotnak ötszöget
99. Tükrözzünk szakaszra! Szerkessz az utasítás a) Szerkeszd meg az adott pontok képét!
szerint!
Sík pontjai, figyelem! Fussatok a piros szakasz-
hoz a lehető legrövidebb úton, majd irányvál-
toztatás nélkül ugyanannyit fussatok tovább!
178

C M Y K
Kzppontos tkrzs
b) Szerkeszd meg a KL szakasz képét mindhárom esetben!
KL szakaszt középpontosan tük- KL szakaszt tengelyesen tük- A szakasz egy részét tengelye-
rözzük B pontra. rözzünk AB egyenesére. sen, egy részét középpontosan
tükrözzük.
c) Szerkeszd meg az e egyenes képét!
Az egyenes XY szakaszát tengelyes tükrözés viszi a
képébe, a maradék két félegyenest pedig középpontos
tükrözés.
100. Készítsd el a kutyaház képét a szabályok szerint!

a) Minden pont képét úgy kapjuk meg, hogy a pont első
jelzőszámához (x-hez) hozzáadunk 3-at, a második jelző-
számához (y-hoz) 2-t.
Röviden: (x; y) → (x + 3; y + 2)
b) (x; y) → (x · 2; y · 2) c) (x; y) → (|x|; |y|)
a) b) c)
távolságtartó igen nem nem
Az a), b), c) transzformációk közül szögtartó igen igen nem

melyik rendelkezik a következő tu- egyenestartó igen igen nem
lajdonságokkal? egybevágóság igen nem nem
hasonlóság igen igen nem
torzító nem nem igen
179

C M Y K
Kzppontos tkrzs
Középpontos tükrözés
101. A sík pontjaira vonatkoznak a következő szabályok. A síkon kijelöltünk egy koordináta-
rendszert, és a szabályokat a pontok jelzőszámainak a segítségével fogalmaztuk meg.
a) (x; y) → (x − 3; y + 5) eltolás b) (x; y) → (3x; 3y) középpontos hasonlóság
c) (x; y) → (−x; −y) középpontos tükrözés d) (x; y) → (−2x; y) −
e) (x; y) → (3x; −3y) − f) (x; y) → (x; −y) tengelyes tükrözés
Találsz-e az a)–f) szabályok között tengelyes vagy középpontos tükrözést? A válaszadásban
segíthet, ha a koordináta-rendszerben megrajzolsz egy háromszöget, és a szabály szerint a
képét is.
102. Mindegyik piros alakzatnak megadtuk egy középpontosan tükrös párját szürkére színezve.
Jelöld a tükörközéppontot!
a) b) c) d) e)
103. Tükrözd az alakzatot a megjelölt pontra!
104. Keress a parkettán a piros laphoz középpontosan tükrös helyzetű lapocskát! Add meg a
tükörközéppontot is! Néhány példa:
180

C M Y K
Kzppontos tkrzs
105. Nyomtatott nagybetűket középpontos tükörképükkel együtt rajzoltuk meg, és színezéssel díszítő
mintát készítettünk belőlük. Találd ki, melyik ábra melyik betűből készült! Jelöld be a
tükörközéppontot! Készíts te is ilyen rejtvényeket!
181

C M Y K
Kzppontos tkrzs
106. Keress az F betűk között középpontosan tükrös párokat! Add meg a párokat a betűjelükkel!
a−b c−e f −h d −i a−g
107. Szerkeszd meg az alakzat középpontos tükörképét! A tükörközéppontot pirossal jelöltük.
108. Rajzolj egy négyzetet! Tükrözd középpontosan

a) az egyik csúcsára, b) az egyik oldalának felezőpontjára,
c) az átlóinak metszéspontjára, d) egy, a négyzeten kívül felvett pontra!
109. Hol lehet a tükörközéppont?
Megadtunk egy-egy alakzatot a képével együtt, keresd meg a tükörközéppontot!
182

C M Y K
Kzppontos tkrzs
110. A szakadt papírlapokon tükrözési feladatok vannak. Mindegyik esetben a piros alakzatot kell
az O pontra tükrözni. Oldd meg a feladatot úgy, hogy csak a szakadt lapon dolgozhatsz, és
nem pótolhatod ki a megrongálódott ábrát!
a) Egy négyszög csúcsa szakadt le. Tükrö- b) Egy konkáv négyszög két csúcsa szakadt le.
zöm a három csúcsot és a szakadt oldalaknak Minden oldalról kiválasztok két pontot és tükrözöm.
még egy-egy pontját.
c) Egy szög csúcsa szakadt le. Tükrözöm a d) Egy szögből csak az egyik szára (a) és a
szögszárak tetszőleges két-két pontját. A képe- szögfelező (f ) maradt meg. Az előbbi fela-
ket összekötő egyenesek kimetszik a csúcsot. dathoz hasonlóan tükrözöm az a és f egyenese-
ket. Ezek metszéspontja meg-
adja a hiányzó csúcs ké-
α
pét. szög felméré-
2
sével megkapjuk a
keresett szöget.
183

C M Y K
Kzppontos tkrzs
111. Egy piros négyszöget O-ra tükrözve a fekete négy-

szöget kaptuk. Az ábra nagy része elveszett. A piros
négyszögből csupán egy csúcs (A pont), egy átlódarab
(e) és egy oldaldarab (b) maradt. A fekete négyszögből
mindössze egyik oldalának egy darabkája (c ) maradt
meg. Szerencsére a tükrözés középpontja nem tűnt el a
papírról. Szerkeszd meg a négyszöget és a képét!
1. c -t tükrözve O-ra kapjuk a c oldalegyenest.
2. e és b, b és c, c és e metszéspontjai A-val együtt megadják a négyszög csúcsait.
112. Egy piros háromszöget O-ra tükrözve fekete háromszöget kapunk. Az ábra nagy része sajnos
elveszett a tükörközépponttal együtt. Megmaradt azonban egy csúcs (A) és a tükörképe (A ), az
egyik magasságvonal tükörképének egy darabkája
(mc ) és egy kis darab a háromszög egyik oldalából
(a). Szerkeszd meg a háromszögeket!
1. AA felezőpontja az O pont.
2. a-t O-ra tükrözve kapjuk a -t.
3. a -ből mc -re állított merőleges adja C oldalegyenesét.
4. a és mc metszéspontja a C csúcs, a és c metszéspontja
a B csúcs.
113. Az a, b szárú piros szög képe az a , b szárú fekete

szög. Szerkeszd meg a tükrözés középpontját a
szakadt papírlapon belül maradva! A középpont a két
szög csúcsát összekötő szakasz felezőpontja.
A szögszárak páronként párhuzamosak, tehát egy paralelog-
rammát zárnak közre. A keresett középpont éppen ennek a
paralelogrammának az átlóinak közös felezőpontja, ezért lesz
jó az ábrán látható szerkesztés.
114.
Szép sormintát lehet készíteni középpontos tük-

rözéssel. Megadtunk egy motívumot és két tü-
körközéppontot, A-t és B-t. Tükrözz felváltva
az A pontra és a B pontra! A tükörképeket is
tükrözd újra az A, illetve a B pontra! Most is
segíthet a másolópapír.
184

C M Y K
Kzppontos tkrzs
115. Válaszd ki a minták mindegyikéből azt a legkisebb alapelemet, amelynek ismételgetésével az

egész mintát megkaphatjuk! Válaszd ki azokat a mintákat, amelyeket középpontos tükrözés
ismételgetésével kaphatsz! A fél virágot ten-
a) gelyesen tükrözve
kapjuk az egész
virágot.
A sorminta az
egész virág kö-
zéppontos tükrö-
zésével kapható.
b) A beszínezett rész
középpontos tük-
rözésével kapható.
c)
A beszínezett rész
eltolásával kap-
ható.
d)
A beszínezett rész
középpontos tük-
rözésével kapható.
116. Sormintákat építettünk egybevágó négyzetekből, amelyek egyik oldalát kiszíneztünk, és piros
korongot ragasztottunk rá. Milyen transzformációval építhettük az egyes sormintákat? Rajzold
be a színes oldalt és a korongot!
a)
t t t
tengelyes tükrözéssel t t t t t t t t t
b)
eltolással
c)
középpontos tükrözéssel
d)
−90◦ -os forgatással a megjelölt pontok körül

185

C M Y K
Kzppontos tkrzs
117. Sormintákat építettünk egybevágó szabályos háromszögekből, amelyeknek egyik csúcsára piros
korongot ragasztottunk. A sormintákat úgy készítettük, hogy minden háromszöget ugyanolyan
típusú mozgással vittünk a következőbe. Például az első sormintát úgy kaptuk, hogy a
háromszöget a mellette levő rácsvonalra tükröztük. Találd ki a többi minta előállítási szabályát!
Rajzold rá a háromszögekre a piros korongot!
a)
b)
Középpontos tükrözéssel készült.
c)
A megjelölt csúcsok közül kétszer egymás után −60◦ -kal forgatunk.
d)
Eltolással készült.
A középpontos tükrözés tulajdonságai

118. Egy alakzathoz megrajzoltuk a középpontos tükörképét. Keressük az egymásnak megfelelő
részleteket.
a) A DG szakasz képe: NR
b) A H BE háromszög ké-
pe: P LS
c) Az F I B szög képe:
MQL szög
d) A QL szakasz képe: I B
e) A QK félegyenes ké-
pe: I A
f) Az LSP Q négyszög
képe: BEH I
g) A GH I háromszög képe: RP Q h) A DH C szög képe: NP J i) Az F M szakasz képe: MF
j) A CL szakasz képe: J B k) Az F I MQ négyszög képe: MQF I
186

C M Y K
Kzppontos tkrzs
119. A L K J Tükrözz az O pontra! Töltsd ki a táblázatot! Keress

magad is olyan alakzatokat, amelyek egymás tükör-
képei, és írd be őket a táblázatba!
M P
B I
O
C H
N Q
D E F G
Alakzat ML KP O PJI MLK NEK ^ MBOL ECNF

Tükörkép QF ENO NDC QF E P KE QH OF KI P L
120. Az egyik sokszöget a másikba tengelyes tükrözéssel Alakzat Transzformáció Kép

vagy középpontos tükrözéssel vihettük át. Jelöld a
táblázatban, hogy mi lehetett a transzformáció! Add F LE kpt (O) CI B
meg a tengelyt vagy a középpontot a minta szerint! F GA tt(AD) AH B
Jelölések: LKE kpt (O) IHB
tengelyes tükrözés az AD egyenesre: tt (AD),
H ON kpt(N) NGA
középpontos tükrözés az O pontra: kpt (O).
Keress magad is tükrös párokat, és írd be őket a NH O tt (AD) NGO
táblázatba! I QP tt(H O) NGM
F E NBQP kpt (O) REMS
L CI J kpt(Q), tt(BD) IJO

S BH P tt (CF ) DKR
G M K I CQ kpt(Q) QJ O
F MNAG kpt(O), tt(BE) DRQCJ
A N R D BOI kpt(Q) CJ D
O
H P J
Q
I
B C
121. Döntsd el a következő állításokról, hogy melyik igaz, melyik hamis!
a) A középpontos tükrözés torzító transzformáció. hamis
b) A tengelyes tükrözés nem változtatja meg a forgásirányt. hamis
c) A középpontos tükrözés és a tengelyes tükrözés is egybevágósági transzformáció. igaz
d) Középpontos és tengelyes tükrözésnél is az egyenes képe párhuzamos az eredetivel. hamis
e) Középpontos tükrözés megváltoztatja a félegyenesek irányát. igaz
f) A középpontos tükrözés nem változtatja meg a forgásirányt. igaz
187

C M Y K
Kzppontos tkrzs
Párhuzamos szárú szögek

122. a) Keress a BX félegyenessel egyállású félegyeneseket! Add meg a betűjelüket! DY , CY , AB
b) Keress a GZ félegyenessel fordított állású félegyeneseket! AX, CY , BX, DY
c) Sorold fel az EC félegyenessel egyállású fél-
egyeneseket! GB, H D, DB, CA, FA
d) Sorold fel az EC félegyenessel fordított állá-
sú félegyeneseket! BH , DH , GH , EF , AC, CF
e) U F E ^ = 50◦ . Mekkora az ábrán levő többi
szög? 130◦ -osak vagy 50◦ -osak
f) Sorold fel az U F E ^-gel egyállású szögeket
betűjelükkel! ZEC ^, CDB ^, EGD^, F H G^
g) Sorold fel az U F E ^-gel fordított állású szö-
geket! GEF ^, GDY ^, DBX^, CAB ^, ECD^,
CEZ ^, DGE ^, BDC ^, F H G^
h) Sorold fel azokat a szögeket, amelyek sem nem egyállásúak, sem nem fordított állásúak az
U F E ^-gel! H F E ^, GEC ^, DCA^, Y DB ^, H GE ^, GDC ^, DBA^, F EZ ^
123. A téglalapból párhuzamos egyenespárokkal vágtuk ki a színes alakzatokat.
Jelöld az ábrákon feketével az α szöggel egyállású szögeket!
Jelöld kékkel az α-val fordított állású szögeket!
Mindegyik ábrán megadtuk az egyik szög nagyságát. Hány fokos a többi szög?
Középpontosan szimmetrikus alakzatok

124. Színezd az ábrát úgy, hogy
a) ne legyen szimmetrikus,
b) tengelyesen szimmetrikus legyen, de középpontosan nem,
c) tengelyesen és középpontosan is szimmetrikus legyen,
d) középpontosan szimmetrikus legyen, de tengelyesen nem!
a) b) c) d)
125. Félbehajtott papírlapból vágj ki két egybevágó derékszögű trapézt! Illeszd össze őket valame-
lyik azonos hosszúságú oldaluk mentén!
a) Hányféle különböző sokszöget kaphatsz így? Lehet ötszög, négyszög vagy hatszög.
b) Hányféle négyszög keletkezhet? Lehet paralelogramma, húrtrapéz, téglalap, négyzet.
188

C M Y K
Kzppontos tkrzs
c) Milyen szimmetriái vannak a keletkezett négyszögeknek? Lehet tengelyesen szimmetrikus húrtra-

péz, és lehet paralelogramma is, ami középpontosan szimmetrikus.
126. Az ábrán láthatod, milyen ívekből szerkesztettük meg a kancsót. Készíts vele parkettamintát az
alábbi megkötésekkel:
a) Az egyik kancsóból a másikba csak kö- b) Az egyik kancsóból a másikba csak ten-
zéppontos tükrözéssel léphetsz át. Jelöld gelyes tükrözéssel léphetsz át. Jelöld a
a mintán a tükörközéppontot! mintán a tükörtengelyt!
Csak tengelyes tükrözéssel nem lehet szomszéd lapba

közvetlenül átlépni.
Próbálj építeni ebből a lapból is az előbbi feltételek szerint!
127. Írj a táblázatba + vagy − jelet aszerint, hogy teljesül-e az adott tulajdonság! Ha találsz
szimmetriatengelyt vagy -középpontot, rajzold be az alakzatba!
a b c d e f g h i j k l m
Van szimmetriatengelye + + + + + − + − + − + − +
Van szimmetria-középpontja − + − + − + − + + + − + +
Két szimmetriatengelye van − + − + − − − − + − − − +
189

C M Y K
Kzppontos tkrzs
128. Színezd az ábrákat szimmetrikusan! Melyiket lehet tengelyesen, melyiket középpontosan

szimmetrikusra színezni?
a) b) c)
középpontosan
tükrös ábra tengelyesen tükrös
középpontosan tükrös ábra

d) középpontosan
tükrös
129. A megadott alakzatok közül válassz ki kettőt! Helyezd el őket úgy, hogy a belőlük épített
alakzat tengelyesen tükrös legyen, majd úgy, hogy középpontosan tükrös legyen, és úgy
is, hogy ne legyen szimmetrikus! Töltsd ki a táblázatot! Az üres sorokba magad válogass
alakzatpárokat!
A kettőből együtt lehet építeni

nem
tengelyesen középpontosan szimmetrikus
Alakzatok
tükrös alakzatot tükrös alakzatot alakzatot
a, b + + +
i, h + − −
r, h + + −
l, m − − +
m, m + + +
j, h + + −
p, o + − +
k, k + + +
c, c + + +
190

C M Y K
Kzppontos tkrzs
130. Válaszd ki az egyiket a lapocskák közül! Készíts középpontosan tükrös parkettamintát!

Színezd ki úgy, hogy az egész minta középpontosan szimmetrikus legyen!
Készíts parkettát a többi lappal is!
A parkettamintáknak végtelen sok szimmetriaközéppontjuk van. Közülük néhányat berajzoltunk. A feladat

megoldásában sokat segít a másolópapír. Használjuk!
131. a) Válassz ki a számjegyek közül a középpontosan szimmetrikusakat!
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9
b) Van-e középpontosan szimmetrikus 2 jegyű szám? c) És 3 jegyű?
Középpontosan szimmetrikus a 0 és a 8. Kétjegyű: 69, 88, 96, háromjegyű: 609, 689, 808, 888, 906
és a 986.
191

C M Y K
Kzppontos tkrzs
132. Válaszd ki az ábécé betűi közül a középpontosan szimmetrikusakat! Van-e közöttük olyan,
amely tengelyesen is tükrös? Hány tengelye van?
A B C D E F G H I J K L M
N O P Q R S T U V W X Y Z
Középpontosan tükrös nyomtatott nagybetűk: H, I, N, O, S, X, Z.
Tengelyesen tükrösek: A, B, C, D, E, H, I, M, O, Ö, T, U, Ü, V, W, X, Y.
Mindkét szimmetriával rendelkezik: H, I, O, X.
Paralelogramma
133. Egy trapézt tükröztünk valamelyik oldalfelező pontjára. Rajzold le, milyen lehetett az eredeti
trapéz, ha a tükörképével együtt alkotott alakzat
a) paralelogramma, bármilyen trapéz a szárának felezőpontjára tükrözve megfelel
b) téglalap, lehetett derékszögű trapéz, pl.:
c) húrtrapéz, ha egy húrtrapéz paralelogramma is, akkor az téglalap, így itt is a b) feladat megoldásai jók
d) deltoid, az eredeti trapéz lehetett egy rombusz
fele, kétféleképpen, ahogyan az ábra mutatja
e) négyzet, lehetett egy négyzet fele kétféleképpen,
az ábra szerint
f) konkáv hatszög, bármelyik trapézból, amelyik nem paralelogramma kaphatunk konkáv

hatszöget, ha kisebbik alapjának felezőpontjára tükrözzük, mivel a rövidebb alapon fekvő
szögek összege nagyobb, mint 180◦
g) konvex hatszög, ugyanazt mondhatjuk el, mint az f) feladatnál, csak a
hosszabbik alap felezőpontját kell tükörközéppontnak választani, ugyanis
a rajta fekvő szögek összege kisebb, mint 180◦
h) ötszög! ötszöget nem kaphatunk, hiszen középpontosan tükrös alakzat csak páros oldalszá-
mú lehet
134. Szerkessz háromszöget 3 cm, 5 cm és 6 cm hosszúságú oldalakkal! Tükrözd mindhárom

a) Az eredeti háromszög és a tükörképek együtt milyen alakzatot alkotnak? Mekkorák az
oldalai? Az eredetihez hasonló háromszöget kapunk kétszer olyan hosszúságú oldalakkal.
b) Hány paralelogrammát látsz az ábrán? Mekkorák az egyes paralelogrammák oldalai? Három
paralelogrammát 5 és 3, 6 és 3, 6 és 5 cm-es oldalakkal.
135. Egy háromszög egyik oldala 4 cm, a rajta fekvő szögei: 30◦ és 45◦ . Szerkeszd meg a
háromszöget! Tükrözd mindhárom oldalának felezőpontjára!
a) Az eredeti háromszög és a tükörképek együtt milyen alakzatot alkotnak? A megoldás a 134. a)
feladattal azonos.
b) Hány paralelogrammát látsz az ábrán? Mekkorák a szögei? A szögei a háromszög szögeiből
számolhatók, 75◦ és 105◦ , 30◦ és 150◦ , 45◦ és 135◦ .
136. Rajzolj egy trapézt! Tükrözd

a) egyik szárának felezőpontjára, b) egyik alapjának felezőpontjára!
Mindegyik esetben vizsgáld meg, milyen alakzatot alkot az eredeti alakzat és a tükörkép együtt!
a) paralelogrammát b) hatszöget vagy paralelogrammát
192

C M Y K
Kzppontos tkrzs
137. Az A pont jelzőszámai (−2; 1), a B pont jelzőszámai (−1; 3). Add meg a C és a D pontokat
úgy, hogy az ABCD négyszögnek a (0; 0) pont tükörközéppontja legyen!
C(2; −1), D(1; −3)
138. Megadtunk három pontot: A(−2; 2), B(0; 4), C(4; 0). Válaszd meg a D pontot úgy, hogy a
négy pont középpontosan szimmetrikus legyen!
Ha az eredeti ABC háromszöget BC oldalfelező pontjára tükrözzük, az A csúcs tükörképe megfelel D pontnak.
Más megoldásokat kapunk, ha a többi oldalfelező pontra tükrözünk. A lehetséges D pontok: (6; 2), (7; 6), (2; −2).
139. Egy paralelogramma szimmetria-középpontja az O(3; 3) pont, egy-egy csúcsa pedig az A(2; 5)
és B(1; 3) pontok. Add meg a paralelogramma hiányzó két csúcsát! (4; 1) és (5; 3)
140. Mekkorák a négyszögek hiányzó szögei?
α = β = 115◦ α = 55◦ , β = 100◦ α = 130◦ , β = 100◦
β deltoid β deltoid
β
α
α α
80◦ 10
40◦ ◦
0◦
125 30◦
trapéz
deltoid rombusz
α paralelogramma
◦
50
β
α
β γ
trapéz
α ◦
70 ◦ 20 δ γ
20
◦
◦
0
16
β α β 45◦
α = 140◦ , β = 80◦ α = 40◦ , β = 70◦ α = γ = 160◦ , β = 20◦ α = 20◦ , β = 135◦ , γ = 45◦ , δ = 160◦
141. A „van olyan” és „nincs olyan” kifejezések közül válaszd ki és írd a mondatok elé a megfelelőt!
Van olyan paralelogramma, amely tengelyesen szimmetrikus.
Van olyan paralelogramma, amelynek átlói merőlegesek egymásra.
Nincs olyan paralelogramma, amelynek minden szöge hegyesszög.
Van olyan paralelogramma, amelynek minden oldala egyenlő.
Van olyan paralelogramma, amelynek minden szöge egyenlő.
Nincs olyan paralelogramma, amelynek átlói nem felezik egymást.
Van olyan paralelogramma, amelynek átlói egyenlő hosszúak.
142. Rajzold le a füzetedbe a halmazábrákat, és írd be a megfelelő helyre az alakzatok betűjelét!
A: trapéz B: tengelyesen szimmetrikus

C: középpontosan szimmetrikus D: átlói egyenlő hosszúak
E: paralelogramma F : átlói merőlegesek
G: deltoid H : van két egyenlő oldala
193

C M Y K
Kzppontos tkrzs
A B A C E D
d d
a e g f a e c c d g
c g e
b b f a
b f
E G E F E H
c
c e c e d f
f f
d d e g
a g a g a
b b b
143. Válaszolj egy vagy több számmal a kérdésekre! Példaként egy kérdésre megadtuk a választ.
A válaszodat indokold, úgy, ahogy a példában is láthatod!
Hány szimmetriatengelye lehet egy paralelogrammának?
A válasz: 0; 2 vagy 4. (0 akkor, ha az oldalai nem egyenlőek; 2 akkor, ha minden oldala
egyenlő, tehát rombusz, vagy akkor, ha minden szöge egyenlő, tehát téglalap; 4 akkor, ha
oldalai és szögei is egyenlőek, tehát négyzet.)
Hány szimmetriatengelye lehet
a) egy trapéznak, 0, 2, 4 – úgy, mint a paralelogrammáknak, de lehet még 1 is, akkor olyan húrtrapézról van
szó, amelyiknek a szögei nem 90◦ -osak
b) egy deltoidnak, 1, 2, 4; 2, ha nem egyenlő szögű rombusz, 4, ha négyzet
c) egy húrtrapéznak, 1, 2, 4; 2, ha nem egyenlő oldalú téglalap, 4, ha négyzet
d) egy rombusznak, 2, 4; 4, ha négyzet
e) egy téglalapnak, 2, 4; 4, ha négyzet
f) egy négyzetnek? 4
144. Válaszolj egy vagy több számmal a kérdésre!
Hány szimmetriacentruma lehet
a) egy négyzetnek, 1 b) egy trapéznak, 0 vagy 1, ha paralelogramma
c) egy deltoidnak, 0 vagy 1, ha rombusz d) egy húrtrapéznak, 0 vagy 1, ha téglalap
e) egy rombusznak, 1 f) egy paralelogrammának? 1
145. Válaszolj egy vagy több számmal a kérdésre!
Hány derékszöge lehet
a) egy paralelogrammának, 0, 4 b) egy trapéznak, 0, 2, 4 c) egy deltoidnak, 0, 1, 2, 4
d) egy húrtrapéznak, 0, 4 e) egy rombusznak, 0, 4 f) egy téglalapnak? 4
Van-e olyan négyszög, amelynek pontosan 3 derékszöge van? nincs
146. A halmazábrákról leestek a címkék. Tedd fel azokat úgy, hogy sehol se legyenek üres
tartományok! Keress többféle megoldást!
A: háromszög B: középpontosan tükrös sokszög C: deltoid
D: húrtrapéz E: tengelyesen tükrös sokszög F: négyszög
G: trapéz H: paralelogramma I: négyzet
J: téglalap K: konkáv négyszög L: rombusz
Egy-egy megoldást mutatunk, sok más is lehet.
194

C M Y K
Kzppontos tkrzs
Érdemes a címkéket kártyákra kiírni, és az ábrát nagyobbra rajzolva a címkéket belerakosgatni.
Paralelogrammákkal kapcsolatos szerkesztések

147. Szerkessz rombuszt! A megfelelő betűk jelentését a vázlatról f
e
leolvashatod. m
a) a = 5 cm, m = 4 cm b) a = 3 cm, e = 4 cm
α
c) e = 4 cm, f = 5 cm d) a = 4 cm, α = 60◦ a
148. Szerkessz paralelogrammát a következő adatokból! Az adato-
f e kat magad vedd fel!
b ma
a) a, α, b α < 180◦ esetén mindig szerkeszthető.
α b) a, α, ma α < 180◦ esetén mindig szerkeszthető.
a c) a, b, ma b = ma esetén szerkeszthető.
d) a, e, ma e = ma esetén szerkeszthető.
e f
e) a, e, f 2a, e, f szakaszokkal szerkesszünk háromszöget vagy a, , szakaszokkal.
2 2
f) e, f , ma Szerkesszünk két párhuzamos egyenest egymástól ma távolságra! Az egyiken jelöljük ki a
paralelogramma egyik csúcsát! Az ebből a csúcsból szerkesztett e sugarú kör kimetszi az átellenes csúcsot a
f
másik párhuzamosból. Az e átló felezőpontjába rajzolt sugarú kör a párhuzamos egyenesekből kimetszi a
2
paralelogramma másik két csúcsát.
149. e Az O pont egy négyszög tükörközéppontja, az e egyenes pedig egyik olda-

B lának egyenese, a rajta levő A és B pont a négyszög egy-egy csúcspontja.
Milyen négyszög adatai lehetnek ezek?
Szerkeszd meg a négyszöget!
A O Az A és B pontokat O-ra tükrözzük. A kapott négyszög paralelogramma.
150. Az O pont egy négyszög tükörközéppontja, az e egyenes pedig egyik e

oldalának egyenese. Milyen négyszög adatai lehetnek ezek?
Hány ilyen négyszög szerkeszthető?
Szerkessz meg legalább egyet közülük!
O
A négyszög középpontosan tükrös, tehát paralelogramma. A megadott e egyenes O-ra való tükrözésével egy másik
oldalegyeneshez jutunk. Az O-n keresztül tetszőlegesen felvehetjük a két átlóegyenest úgy, hogy messék az e és
az e egyeneseket. A keletkezett 4 metszéspont paralelogrammát ad.
Kaphatunk rombuszt, ha az átlóegyeneseket egymásra merőlegesen vesszük fel.
Kaphatunk téglalapot több módon is:
1. O-ból merőlegest állítunk az e egyenesre, és erre szimmetrikusan vesszük fel az átlóegyeneseket. Ha ezek
45◦ -os szöget zárnak be a szimmetriatengellyel, akkor négyzethez jutunk.
2. Az O pont körül egy körrel 4 pontot metszünk ki a párhuzamosokból. Ezek a téglalap csúcsai.
3. Az O-n keresztül tetszőleges egyenessel elmetsszük az e és az e egyenest. A metszéspontokban merőlegeseket
állítunk az e és az e egyenesekre.
195

C M Y K
Kzppontos tkrzs
151. Az AB szakasz egy ABCD paralelogramma egyik oldala. Azt tudjuk, hogy a paralelogramma
AD oldala 3 cm hosszú.
D5
D4
D6 D3
D2
D7
D1
A B
Hány ilyen paralelogramma szerkeszthető?
Szerkeszd meg a paralelogrammát, ha
a) DAB ^ = 30◦ b) DAB ^ = 45◦ c) DAB ^ = 60◦
d) DAB ^ = 75◦ e) DAB ^ = 90◦ f) DAB ^ = 120◦
g) DAB ^ = 150◦
Színezd át pirossal mindegyik paralelogrammában a D pontokat és zölddel a C pontokat!
Milyen alakzaton mozognak a D, illetve a C pontok, ha a szöget változtatjuk?
A D csúcs az A körüli 3 cm sugarú körön van. Végtelen sokféle paralelogramma szerkeszthető, hiszen a körvonal
bármelyik pontja megfelel a D csúcsnak, kivéve azokat, amelyek az AB egyenesre esnek.
A feladat utasítása szerint a gyerekeknek 7 paralelogrammát kell közös ábrába szerkeszteni.

Semmiképp ne kívánjuk meg mind a 7 megszerkesztését! Kettő, három megszerkesztéséből
már levonhatjuk azt, hogy mind a D, mind a C csúcs egy-egy 3 cm sugarú körön mozog.
Csoportonként más-más szöggel dolgozhatnak a gyerekek. Fontos észrevetetnünk, hogy a) és g),
továbbá c) és f) feladatok egybevágó paralelogrammákhoz vezetnek.
152. a) Szerkessz paralelogrammát, amelynek egyik csúcsa az A pont, oldalai pedig párhuzamosak
és egyenlőek az irányított szakaszokkal! Húzzunk a megadott irányokkal párhuzamosokat az A ponton
át! A kapott egyenesekre az adott irányba mérjük fel a megfelelő szakaszok hosszát!
b) Szerkessz rombuszt, amelynek csúcsa az A pont, oldalai párhuzamosak az irányított szaka-
szokkal és egyenlőek a szakaszok valamelyikével! Itt a megadott szakaszok közül tetszőlegesen
megválaszthatjuk a rombusz oldalát.
a) b)
A A
196

C M Y K
sszefggsek, arny
ÖSSZEFÜGGÉSEK, ARÁNY
Összefüggések két változó mennyiség között

Grafikonok gyakorlati alkalmazása
153. Találd ki, hogy az egyes hely-idő grafikonok milyen járművekhez tartozhatnak! Próbálj minél
több információt leolvasni az egyes mozgásokról!
Leolvasható információk: indulási időpont (a mérés kezdetéhez viszonyítva); a mozgás időtartama; a megtett út
hossza; a jármű 1 időegység alatt megtett útja, azaz sebessége, melyből következtetni lehet a jármű fajtájára. Több
jármű esetén az esetleges találkozási időpont és hely is meghatározható.
a) út
[km] km
a: 1,5 órát volt úton, 80 km-t tett meg. Sebessége ≈ 53 ,
h
80 azaz személyautó.
c km
b: 3 órát volt úton, 80 km-t tett meg. Sebessége ≈ 27 ,
h
b azaz robogó.
40 a
km
c: 3 órát volt úton, 40 km-t tett meg. Sebessége ≈ 13 ,
h
azaz bicikli.
0 A járművek a második és a harmadik jármű indulása után
1 2 3 idő [h]
3 órával találkoznak a 80-as kilométerkőnél.
Jól látható, hogy a legmeredekebb grafikonú lineáris függvényhez tartozó jármű sebessége a legnagyobb.
b) út
[km] km
a: 2 órát volt úton, 10 km-t tett meg. Sebessége 5 , azaz gyalogos.
h
80 km
b: 5 órát volt úton, 80 km-t tett meg. Sebessége 16 , azaz biciklis.
h
km
c: 1 órát volt úton, 80 km-t tett meg. Sebessége 80 , azaz
b h
40 c személyautó.
Megbeszélhetjük, mikor és hol találkoznak az egyes járművek, mivel
20 a személyautó szembe jön a másik két „járművel”.
10 a
0 1 2 3 4 idő [h]
Most egy jármű mozgását leíró grafikont látunk, a jármű
sebességét és útirányát is változtatja.
c) út Az első 2 perc alatt 10 km-t tesz meg, azaz 1 perc
[km]
alatt 5 km-t és 1 óra alatt 5 · 60 = 300 km-t. Egy
10 versenyautó út–idő grafikonját látjuk. 2 percig áll az
5 autó (kerékcsere), majd 1 perc alatt visszaér a kiindulási
idő
0 km
1 2 3 4 5 6 [min] helyére. Az utolsó szakaszhoz 600 sebesség tartozik,
h
d) út ami nem reális érték.
[km]
a: 4 másodpercig volt úton, 8 km-t tett meg. Így 1 mp alatt 2 km-t,
6 a 1 óra alatt 2 · 360 km = 720 km-t tesz meg, azaz repülőgép a jármű.
4 b: 3 mp-ig volt úton, 6 km-t tett meg. Ez a jármű is 1 mp alatt
2 km-t tesz meg, azaz azonos sebességű, de ellentétes irányban haladó
2 b repülőgép.
idő
0 1 2 3 4 [s]
197

C M Y K
sszefggsek, arny
154. Jóska reggel 8 órakor indul el a szomszéd faluba biciklivel.

Óránként 15 km-t tesz meg. Fél órával később robogóval
utánamegy a barátja, aki 40 km-t halad óránként.
Ábrázold koordináta-rendszerben a két fiú mozgását!
Mikor és hol éri utol Jóskát a barátja?
8 óra az origó.
4
12 km megtétele után óra múlva (8 óra 48 perckor) éri utol Jóskát a
5
barátja.
155. Két barát reggel 8 órakor elindult egymás felé. Mindketten

gyalog mentek, lakhelyük távolsága 12 km. Az első fiú az
első órában 3 km-t tett meg, majd a magas emelkedő után fél
órát szuszogott, és végül 4 km/h sebességgel folytatta az útját.
Társa egyenletesen haladt óránként 3,5 km-t téve meg. Mikor
találkoznak? Melyikük tett meg hosszabb utat a találkozásig?
A grafikonról (melynek a vízszintes szakaszával szoktak bajba kerülni a
2
gyerekek) leolvasható, hogy ≈ 1 -óra múlva (megközelítőleg 9 óra 40
3
perckor) találkoznak.
A második fiú tett meg hosszabb utat (≈ 8 km), társa ≈ 4 km-t tett meg.
156. Egy tartályban −12 ◦ C-os folyadékot egyenletesen melegít-

ve annak hőmérséklete percenként 3 ◦ C-kal nő. Mennyi idő
múlva lesz azonos a folyadék hőmérséklete a tartályéval, ha
az kezdetben 23 ◦ C-os volt, és percenként 2 ◦ C-ot veszít a
hőmérsékletéből?
A két hőmérséklet 7 perc múlva lesz azonos.
157. Karcsi és Laci két jó barát, a Balaton partján nyaralnak egy-

mástól 60 km-re. Egy napon elhatározzák, hogy találkoznak
egymással. Karcsi reggel 8-kor elindul biciklivel Lacihoz.
15 km/h sebességgel halad 2 órán át, majd pihen negyedórát,
és útját 10 km/h sebességgel folytatja. Laci fél 10-kor indul,
de egyenletesen 20 km/h sebességgel teker Karcsi felé. Mikor
és hol találkoznak? Melyik fiú tett meg hosszabb utat a
találkozásig?
Az idő tengelyt 8 órától célszerű indítani, így Laci 1,5 órával később indul.
Ennek a megjelenítése nehézséget szokott okozni a kevésbé jó matemati-
kusok számára. Ne erőltessük, egyenlettel majd ők is megoldják az ilyen
típusú feladatokat! 10 óra 45 perckor találkoznak a 35-ös kilométerkőnél.
Karcsi ≈ 35 km-t, míg Laci ≈ 25 km-t tett meg a találkozásig, azaz Karcsi tett meg 10 km-rel hosszabb utat.
198

C M Y K
sszefggsek, arny
158. A hőmérséklet mérésére

különböző beosztású hő-
mérsékleti skálákat hasz-
nálnak. Mi a Celsius-
skálát (ejtsd: celziusz)
használjuk, ahol 0 ◦ C
a jég olvadáspontja és
100 ◦ C a víz forráspont-
ja. A Kelvin-hőmérőn a
jég olvadáspontja 273,
a víz forráspontja pedig
373 Kelvin-fok. Ameri-
kában jelenleg is a Fahrenheit-fokot (fárenhejtnek ol-
vasd) használják. (Az ottani televíziós adások időjárás-
jelentéseiben láthatod és hallhatod.) Itt a jég olvadáspontja
32, míg a víz forráspontja 212 Fahrenheit-fok. Mindegyik skála egyenletes beosztású.
A K = C + 273 és a F = 1,8 C + 32 kapcsolatokat ábrázold koordináta-rendszerben! Hány ◦ C-
nál egyezik meg a Kelvin, illetve a Fahrenheit hőmérsékleti skálán mért hőmérséklet?
Becsüljük meg a várható eredményt és ezután vegyük fel a koordináta-tengelyek egységeit! A két skála ≈ 300 ◦ C-
nál mutat azonos értéket.
A két grafikon metszéspontja igen kevés gyerek füzetében fog látszani, így érdemes felírni a C + 273 = 1,8C + 32
egyenletet. Az egyenlet megoldását könnyű kitalálni, ha C-nek különböző értékeket adunk: 100, 150, 200, . . .
300 ◦ C-nál lényegében egyenlő értékű az egyenlet két oldala.
159. Egy biciklista 3 órán át 18 km-t halad óránként, majd a a)

következő 2 órában 22 km-t.
a) Készítsd el a mozgásához tartozó út-idő grafikont!
b) Milyen messzire jut, és mekkora az átlagsebessége?
b) 3 · 18 + 2 · 22 = 98 km távolságra jut.
Átlagsebesség = megtett út : megtételhez szükséges idő,

km
98 : 5 = 19,5
h
Beszéljük meg, hogy az átlagsebesség
nem egyezik meg a sebességek
18 + 22
átlagával = 20 , mert az egyes sebességekhez különböző
2
időtartamok tartoznak.
160. A grafikon egy csapból folyó víz mennyiségét mutatja bizonyos idő alatt. Mit mond számodra
a grafikon? Mekkora a víz „átlagsebessége” a
liter
a) 0–3 perc között, 60 l : 3 perc = 20
perc
liter
b) 3 és 8 perc között, 20 l : 5 perc = 4
perc
liter
c) 8 és 12 perc között? 40 liter : 4 perc = 10
perc
d) Összesen hány percig volt nyitva a csap, és hány liter víz folyt ki? Mennyi az „átlagsebes-
ség”, és hogy viszonyul az egyes időintervallumok „átlagsebességéhez”? A csap 12 percig volt
liter
nyitva és 120 liter víz folyt ki, azaz átlagsebessége 10 .
perc
199

C M Y K
sszefggsek, arny
20 + 4 + 10 l
A sebességek átlaga = 11,3 nem egyezik meg az átlagsebességgel.
3 p
térfogat [l]
120
110
100
90
80
70 20 liter
60
5 perc
50
40
30
20
10
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12
idő [perc]
Az arány fogalma, arányos következtetések

161. Egy 6 méter hosszú mászókötélnek hányad része a 2 méteres ugrókötél?
a) Írd fel a kisebb és a nagyobb kötél hosszának arányát! 1 : 3
b) Írd fel a nagyobb és a kisebb kötél hosszának arányát! 3 : 1
c) Milyen kapcsolat áll fenn az a), illetve a b) feladatban megadott arányok értéke között?
1 3
· = 1, a két arány egymás reciproka
3 1
162. A megadott arányokhoz írj szöveges feladatot, és ábrázold az összetartozó arányszámokat
számegyenespárokon!
4
a) 3 : 1 b) 3 : 2 c) 1,4 : 2 d) : 0,6
5
Az a) esetben például. A melegházi paradicsom háromszor annyiba kerül, mint a szabadföldi. Mennyibe kerül a
szabadföldi paradicsom kilója, ha a melegháziból 1 kg 285 Ft?
arányszámok
0 1 2 3
a paradicsom tömege
0 95 kg 190 kg 285 kg
Hasonlóan a b), c), d) esetekben.
163. 1,5 literes teli kólásüvegből hány 3 deciliteres poharat tölthetünk meg?
Mekkora a kólásüveg és a pohár térfogatának aránya? Egy 20 tagú társaságnak
hány üveg kólát kell venni, ha mindenki 3 decilitert szeretne inni? Hány
százalékkal nagyobb az üveg űrtartalma, mint a poháré? k : p = 15 : 3 = 5 : 1
5 db 3 dl-es poharat töltünk meg a 1,5 l-es kólásüvegből.
A 20 tagú társaságnak 4 db üveggel kell venni.
Az üveg űrtartalma 80%-kal nagyobb, mint a poháré.
200

C M Y K
sszefggsek, arny
164. Egy traktor kerekének átmérője 0,75 m. A vele „méretarányos” matchbox traktor kerékátmérő-
jének és a valóságos traktor kerékátmérőjének aránya 1 : 100. Hány cm a kis traktor kerekének
átmérője? 0,75 m = 75 cm. A matchbox traktor kerékátmérője 75 cm : 100 = 0,75 cm.
165. Két természetes szám aránya 5 : 7. Az egyik szám 25, mekkora a másik szám?
Hány százaléka a nagyobb szám a kisebbnek? Írd fel mind a két megoldást!
Az egyik megoldás: 5 : 7 = 25 : x A másik megoldás: 5 : 7 = y : 25
125
35 = x ≈ 17,86
7
35 25
= 1,4 = 140% ≈ 1,39 ≈ 1,4 = 140%
25 17,86
166. Írd fel az arányokat tizedes törtekkel, majd írd fel mindegyiket a lehető legkisebb egész
számokkal!
5 4 3 1 7 9
a) : = 2,5 : 0,4 = 25 : 4 b) : = 1,5 : 0,5 = 3 : 1 c) : = 0,35 : 2,25 = 7 : 45
2 10 5 2 20 4
167. Írd fel az arányokban szereplő számokat közönséges törtekkel, majd bővítsd azokat úgy, hogy
bennük csak egész számok szerepeljenek!
2 36 75 15
a) 0,2 : 3,6 = : = 2 : 36 = 1 : 18 b) 7,5 : 1,5 = : = 75 : 15 = 5 : 1
10 10 10 10
51 17
c) 5,1 : 1,7 = : = 51 : 17 = 3 : 1
10 10
168. Határozd meg az arányok értékét!
2 2 2
a) 8 : 12 = b) 135 : 60 = 2,25 c) 7,8 : 1,5 = 5,2 d) :1=
3

9 9
5 12 25 9 3 5
e) − : =− f) −9,9 : − = 11 g) 0,6 : =1 h) 0 : = 0
12 5 144 10 5 4
169. Válaszd ki az egyenlő értékű arányokat és mindegyiket add meg a legegyszerűbb alakban!
9 9 30
a) 0,3 : =1:3 b) : = 3 : 10 c) 1 : 3 d) 3 : 10
10 11 11

3 42
e) − : (−0,9) = 1 : 3 f) 3 : 1 g) 0,6 : 2 = 3 : 10 h) : 2,8 = 3 : 1
10 5
170. Határozd meg az aránypárok hiányzó értékeit!
1 1
a) 5 : 6 = x : 48 x = 40 b) : = 7,5 : x x = 3,75
5 10
6 3 18 5 1
c) x : 4,5 = : x= d) : x = 1,25 : 0,25 x=
7 2 7 4 4
171. Mit mondhatunk az arányokban szereplő x, y számokról, ha tudjuk, hogy
x x x x x 1
a) = 1, b) > 1, c) 5 1, d) = x, e) = ?
y y y y y y
Mindegyik esetre írj számpéldát! Minden esetben igaz, hogy y = 0
a) x = y b) x > y c) x y 5 d) y = 1 és x bármilyen szám lehet.
e) x = 1 és y bármilyen 0-tól különböző szám lehet.
201

C M Y K
sszefggsek, arny
172. Egy arány értéke 0,95, a benne szereplő számok különbsége 1. Határozd meg az arányban
szereplő számokat!
x 95
I. megoldás: = , ezért x < y tehát y − x = 1, azaz y = x + 1. Innen x = 19 és y = 20.
y 100
95 19
II. megoldás: a törtet 5-tel egyszerűsítve -ot kapunk. x = 19 és y = 20 megfelel a feladat feltételeinek.
100 20
173. Egy 6. osztály 32 tanulója közül 11-en különböző hatosztályos gimnáziumokban folytatják
tanulmányaikat. Az osztály tanulóinak hány százaléka maradt az általános iskolában?
11
≈ 0,344, azaz a tanulók ≈ 34,4%-a megy el, tehát 100% − 34,4% ≈ 65,6% marad az általános iskolában.
32
21
Úgy is gondolkodhatunk, hogy 21 tanuló marad, ami a teljes létszámnak ≈ 0,656 miatt ≈ 65,6%-a.
32
174. Tibi 680 Ft havi zsebpénzből a hónap első felében háromszor annyit költött, mint a második
felében. Hány forintot költött a két időszakban külön-külön? Írd fel e két összeg arányát a
legegyszerűbb alakban!
A hónap első felében 510 Ft-ot, a második felében 170 Ft-ot költött. 510 : 170 = 3 : 1
175. Az emberi tüdő vitálkapacitása az erőltetett belégzés után az erőltetett kilégzéssel kifújt levegő
térfogatát jelenti. Egy felnőtt férfi tüdejének átlagos vitálkapacitása 4,8 l levegő, egy sportolóé
7,2 l. Mennyi a sportoló és a felnőtt férfi vitálkapacitásának aránya? Hányszor nagyobb a
sportolóé?
Írd fel ezt az arányt a legegyszerűbb alakban!
7,2 : 4,8 = 3 : 2 A sportolóé 1,5-szer nagyobb.
176. Igazak-e az „aránypárok”?
a) 1 " : 2 ! = 1 : 1 b) 4 !( : 1 ! = 2 : 1 c) 3 !( : 1 " = 3 : 4
1 1 1 1 1 1 4 2 1 1 3 4
a) 1 · : 2 · = : = 1 : 1 igaz b) 4 · : 1 · = : = 2 : 1 igaz c) 3 · : 1 · = : = 3 : 4 igaz
2 4 2 2 8 4 8 8 8 2 8 8
177. A megadott képletekhez készíts értéktáblázatot! Mit állapítasz meg az összetartozó értékekről?
Rajzold fel az összefüggések grafikonját!
a) y = 3 · x b) y = −2 · x
x −2 −1 0 1 2 x −3 −2 −1 0 1 2 3
y −6 −3 0 3 6 y 6 4 2 0 −2 −4 −6
y y
1 1
0
1 x 0 1 x
y y
Az összetartozó értékek aránya = 3 állandó. Az összetartozó értékek aránya = −2 állandó.
x x
202

C M Y K
sszefggsek, arny
1
c) y = 0,5 · x d) y = − · x
4
x −2 −1 0 1 2 x −2 −1 0 1 2
1 1 1 1 1 1
y −1 − 0 1 y 0 − −
2 2 2 4 4 2
y
1 y
1
0 1 x
0 1 x
y y 1
Az összetartozó értékek aránya = 0,5 állandó. Az összetartozó értékek aránya = − állandó.
x x 4
x
e) y =
3
x −3 −2 −1 1 20 3 y
1
2 1 1 2
y −1 − −0 1 0 x
3 3 3 3 1
y 1
Az összetartozó értékek aránya = állandó.
x 3
2
178. Ábrázold az y = − · x képlettel megadott egyenes arányosságot, és adj y
3
y=
meg koordinátákkal két-két pontot úgy, hogy
− 3
2 x
a) a pontok rajta legyenek a grafikonon, pl. (3; −2) (−6; 4)
b) a pontok a grafikon alatt legyenek, pl. (3; −3) (−3; 0)
c) a pontok a grafikon felett legyenek! pl. (1; 0) (−2; 3) 1
0 1 x
179. Egészítsd ki a táblázat hiányzó adatait, ha tudod, hogy az összetartozó
értékek hányadosa állandó! Írd fel az x és az y értékei közötti összefüg-
gést megadó képletet!
16
x − 2 8 16,32 28 113
5
5 35
y −2 5 10,2 70,625
4 2
180. Válaszd ki a képletekkel megadott összefüggésekből az egyenes arányosságokat!

x
a) y = 5 · x b) y = −x + 1 c) y = 3 · x 2 d) y = y
2 1
181. Megadható-e egyértelműen az az egyenes arányosság, melynek grafikonján van 0 1 x
az A(1; −3) pont? Ha igen, add meg a képletét, és ábrázold a grafikont!
x
Igen, megadható. A képlet y = − .
3
182. A 7 tagú Nagy család 12 óra alatt szedi le az almafa termését. Mennyi ideig tart
ez a munka a 3 tagú Kiss családnak?
7 · 12 = 3 · x segítségével 28 = x, tehát a Kiss családnak 28 óráig tart ez a munka.
183. Az A = {−0,4; 3; 1,2; −1; −3; 1} halmaz elemeiből készíts olyan számpárokat, amelyekben
4 12
a számok szorzata ugyanannyi! −0,4 = − és 1,2 = ,
10 10
203

C M Y K
sszefggsek, arny

4 12 4 12
− ·3= · (−1), − · (−3) = · 1, 3 · (−1) = (−3) · 1, 3 · 1 = (−3) · (−1)
10 10 10 10
184. Edit téglalap alakú virágos kertje 4,6 m hosszúságú és 2,8 m szélességű. Hogyan változik
a téglalap hosszúsága, ha szélességét felére vagy ha negyedére kell csökkenteni, és Edit azt
szeretné, hogy a kert területe ne változzon!
Ha a szélesség felére csökken, akkor az új hosszúság a T = 4,6 · 2,8 = x · 1,4 miatt x = 9,2 [m].
Ha a szélesség negyedére csökken, akkor az új hosszúság: T = 4,6 · 2,8 = y · 0,7 miatt 18,4 [m].
185. A képletek közül melyik határoz meg fordított arányosságot? Ábrázold azokat!
0,2
a) y = x 2 b) (x + 1) · y = 5 c) y = d) x · y = −2
x
A c) és a d) fordított arányosságot fejeznek ki.
y y
5 5
1 2
c) y = 4 d) y = − 4
5x 3
x 3
2 2
1 1
−5 −4 −3 −2 −1 1 2 3 4 5 x
0 x
1 2 3 4 5 −5 −4 −3 −2 −1 0
−1 −1
−2 −2
−3 −3
−4 −4
−5 −5
186. Egy 8 literes fazékba a) fél literes, b) 2 dl-es, c) 1 dl-es, d) 1 cl-es pohárral mérünk annyi
vizet, hogy a fazék éppen megteljen. Hány pohárral kell öntenünk az egyes esetekben? Milyen
kapcsolat áll fenn a mérőpohár űrtartalma és a szükséges darabszám között? Válaszodat
indokold! 8 l = 80 dl = 800 cl
(0,1 dl)
A mérőpohár űrtartalma és a darabszám között fordí-
mértékegység 0,5 l 2 dl 1 dl 1 cl
tott arányosság áll fenn, mert
mérőszám 16 40 80 800 5 · 16 = 2 · 40 = 1 · 80 = 0,1 · 800 = 80, ami állandó.
(mérőpohár)
187. Egy játék autókat készítő kft.-ben 3 óra alatt

5 dolgozó 225 kisautót készít. Hány kisautót
készít 8 ember 6 óra alatt? Fogalmazd meg,
melyik mennyiségek között van egyenes ará-
nyosság!
3 óra 5 dolgozó 225 kisautó
6 óra 5 dolgozó 450 kisautó
6 óra 1 dolgozó 90 kisautó Az eltelt idő és a kisautók száma, valamint a dolgozók
6 óra 8 dolgozó 720 kisautó száma és a kisautók száma között egyenes arányosság
van.
188. Egy házat 5 munkás napi 9 órai munká- 5 munkás 9 ó/nap 12 nap
val 12 nap alatt épít fel. 18 munkásnak 1 munkás 9 ó/nap 12 nap · 5 = 60 nap
60
napi hány órát kell dolgoznia, hogy a ház 18 munkás 9 ó/nap nap
18
5 nap alatt elkészüljön? 18 munkás 1 ó/nap
60
· 9 nap = 30 nap
18
204 18 munkás 6 ó/nap 5 nap

C M Y K
sszefggsek, arny
189. Ha 3 tyúk 5 nap alatt 3 tojást tojik, akkor 5 tyúk 4 nap alatt hány tojást tojik?
3 tyúk 5 nap 3 tojás
190. Az állatkertben a kócsagokat békákkal etetik. 16 kócsagnak 800 db béka

10 napig elég. 18 napon keresztül 450 db békával hány kócsagot lehet
megetetni? (A kócsagok mindennap ugyanannyi békát kapnak.)
800 béka 10 nap 16 kócsag
16
1 béka 10 nap kócsag (fiktív!)
800
16
450 béka 10 nap · 450 kócsag = 9 kócsag
800
191. Egy 500 m2 területű ebédlő padlózatát három burkoló 3 burkoló 5 ó/nap 2 nap
1 burkoló 5 ó/nap 6 nap
szakmunkás napi 5 órai munkával 2 nap alatt borítja be 6
padlólapokkal. Ha 5 munkás napi 6 órát dolgozik, akkor 5 burkoló 5 ó/nap nap
5
hány nap alatt készül el az ebédlő padlója? 5 burkoló 1 ó/nap 6 nap
5 burkoló 6 ó/nap 1 nap
192. 20 szövőnő 4 nap alatt készít el 240 m hosszú, 120 cm 20 szövőnő 240 m 4 nap
szélességű vásznat. 5 szövőnő hány nap alatt készít el 1 szövőnő 240 m 80 nap
ugyanilyen szélességű vászonból 120 m hosszúságút? 5 szövőnő 240 m 16 nap
5 szövőnő 120 m 8 nap
Az arányosság alkalmazásai
193. A 25-öt oszd el két részre úgy, hogy a keletkezett részek aránya 2 : 3 legyen!
Ellenőrzés:
25 : 5 = 5 2 · 5 = 10 10 : 15 = 2 : 3 és
3 · 5 = 15 10 + 15 = 25
194. Egy egyenlő szárú háromszög egyik csúcsánál lévő belső és külső szögének
aránya (ebben a sorrendben) 1 : 3. Mekkorák a háromszög szögei?
α
α 1
I. eset: = 180◦ : 4 = 45◦ II. eset:
α α 3 α 1
◦ ◦ γ
=
α = 45 α = 135 α 3
β = γ = 67,5◦ α = 45◦ α = 135◦
β γ
β α α

β = 45◦ γ = 90◦
4
195. Julcsi felmosta a 6 m széles és 5 m hosszú téglalap alakú konyhának a részét. Hány m2
6
területű rész maradt testvérének? Milyen arányban osztották el a munkát?
4
T = 30 m2 . Ennek -a 20 m2 . Testvérének 10 m2 marad. A munkát 2 : 1 arányban osztották el.
6
205

C M Y K
sszefggsek, arny
196. Egy könyvespolc három polcán összesen 180 könyv van. A középső polcon kétszer annyi van,
mint az alsón; a felsőn pedig annyi, mint az előbbi kettőn együttvéve. Hány könyv van az egyes
polcokon? Írd fel az egyes polcokon lévő könyvek számának arányát!
2x + x = 3x A 180-at fel kell osztani három részre úgy, hogy A : K : F = 1 : 2 : 3
felső F
180 : 6 = 30, A = 30, K = 60, F = 90.
2x
középső K
x
alsó A
3
197. Budapest összterülete közelítőleg 514 km2 . Ennek része zöldterület. Ez hány km2 ?
20
Írd fel, hogy milyen a zöldterület és a nem zöldterület nagyságának aránya Budapesten!
3 17
514 km2 · = 77,1 km2 a zöldterület. Egyéb terület: rész = 436,9 km2 .
20 20
198. Két szám különbsége 408, arányuk 11 : 19. Melyek ezek a számok?
A két szám 11x és 19x. 19x − 11x = 408, x = 51. Egyik szám 561. Másik szám 969.
199. Egy téglalap oldalainak aránya 3 : 7. Mekkora a kerülete, ha a területe 189 cm2 ?
a = 3x, b = 7x T = a · b = 3x · 7x = 21x 2 = 189, innen x 2 = 9, x = 3.
A téglalap oldalai a = 3 · 3 = 9 [cm], b = 7 · 3 = 21 [cm], kerülete: K = 2(a + b) = 2(y + 21) = 60 [cm].
200. Adott az AB szakasz. Jelöld be azt a pontot a szakaszon, amely

a) az A-tól kétszer olyan távol van, mint a B-től,
b) a B-től kétszer olyan távol van, mint az A-tól,
c) az A-tól és a B-től egyenlő távol van.
1
d) az AB egyenesen az A-tól AB távolságra lévő pontok milyen távolságra vannak a B-től?
3
a) A B b) A B
P P
c) A B d) A B
P P
2 4
P = AB, R = AB távolságra van B-től.
3 3
201. Egy állatfarmon összesen 240 háziállatot tartanak. A szarvasmarhák, a sertések és a baromfik
számának aránya: 2 : 3 : 7. Számítsd ki, hány állat él a farmon az egyes fajtákból! Ábrázold
kördiagramon a különböző állatok számának eloszlását!
2 · 20 = 40 db szarvasmarha
3 · 20 = 60 db sertés
7 · 20 = 140 db baromfi van a farmon sz
A kördiagramhoz meghatároztuk a szöveget:
40 1 360◦
sz : = rész → = 60◦ s
240 6 6 b
60 1 360◦
s: = rész → = 90◦
240 4 4
140 7 360◦ · 7
b: = rész → = 210◦
240 12 12
206

C M Y K
sszefggsek, arny
202. Négy természetes szám úgy aránylik egymáshoz, mint 3 : 5 : 7 : 8. Közülük a legnagyobb
120-szal egyenlő. Mekkorák ezek a számok?
Ha 8 rész 120, akkor 1 rész 15. 45, 75, 105 a keresett számok. Ellenőrzés: 3 : 5 : 7 : 8 = 45 : 75 : 105 : 120.
203. Három szerelő egy autó megjavításáért 13 600 Ft-ot kapott. Mennyit kaptak külön-külön, ha
az egyik 4 órát, a másik 5 órát, a harmadik 7 órát dolgozott rajta?
A 13 600 Ft-ot felosztjuk 4 : 5 : 7 arányban: 13 600 : 16 = 850. Az egyik 3400 Ft-ot, a másik 4250 Ft-ot, a
harmadik 5950 Ft-ot kapott.
204. Hány olyan háromjegyű szám van, amelyben a számjegyek aránya 2 : 3 : 4? Melyek ezek?
A háromjegyű számok: 234 és 468.
205. Egy kétjegyű szám jegyeinek aránya 2 : 1. Ha a számból kivonjuk a jegyei felcserélésével
kapott számot, 27-et kapunk. Melyik ez a szám?
a) A kétjegyű szám: 10x + y b) y = 2x 10x + 2x − (20x + x) = 27
A felcserélt jegyű szám: 10y + x −9x = 27 ez nem lehet.
10x + y − (10y + x) = 27
20y + y − (10y + 2y) = 27
9y = 27
y=3 x=6
A szám 63. Ellenőrzés: 63 − 36 = 27.
Megjegyzés: A két eset végigszámolása elkerülhető, ha előtte meggondoljuk, hogy a nagyobb kétjegyű számból
kell kivonni a kisebbet, ha különbségük 27, ezért csak x = 2y ad értelmes megoldást.
206. Egy baráti társaságban a fiúk és a lányok számának aránya 2 : 3. Hány fiú és hány lány lehet
a társaságban, ha maximum 15-en vannak?
Ha f : l = 2 : 3, akkor 3 megoldás lehet: fiú 2 4 6
lány 3 6 9
207. Mérd meg otthon egy henger alakú pohár, egy konzervdoboz és egy sajtdoboz körlapjának az
átmérőjét és a kerületét! Számítsd ki a kerületek és az átmérők arányát! Milyen összefüggés
van e két mennyiség között?
V
A mérési adatok a tanulók által választott tárgyak méreteitől függnek. = π ≈ 3,14 miatt a hányados állandó,
d
tehát a két mennyiség egyenesen arányos.
km km
208. Egy gyorsvonat sebessége 90 , egy személyvonaté 60 . Mindkét vonat állandó sebes-
h h
séggel haladva 300 km utat tesz meg.
a) Mennyi ideig tart ez a gyorsvonatnak, és mennyi ideig a személyvonatnak?
300 km 1
tgy = = 3 h = 3 óra 20 perc
km 3
90
h
b) Milyen összefüggés van a vonatok sebességei és a 300 km-es út megtételéhez szükséges
időtartamok között?
1 10 900
vgy · tgy = 90 · 3 = 90 · = = 300, vsz · tsz = 60 · 5 = 300. A szorzatuk állandó, tehát fordítottan
3 3 3
arányosak.
c) Mekkora a gyorsvonat és a személyvonat sebességének, valamint menetidejének aránya?
vgy 90 3 tgy 3 ó 20 p 200 perc 2
A sebességek aránya: = = , a menetidők aránya: = = =
vsz 60 2 tsz 5ó 300 perc 3
207

C M Y K
Hozzrendels, fggvny
HOZZÁRENDELÉS, FÜGGVÉNY
209. Melyik megfeleltetés határoz meg matematikai értelemben függvényt? Vizsgáld meg, hogy
visszafelé is függvény-e a megfeleltetés!
a) b)
Westminster-apátság London Aquincumi romok Tihany
Palazzo Medici Firenze Bencés apátsági templom Pannonhalma
Diadalív Párizs Királyi palota Budapest
Sagrada Familia Barcelona Grassalkovich-kastély Visegrád
F. Kennedy repülőtér New York Halászbástya Gödöllő
c) Nobel-díj d) Nobel-díj
Szent-Györgyi Albert 1937., kémiai Becquerel 1903., fizikai
Wigner Jenő 1941., fizikai Pierre Curie

1911., kémiai
Hevesy György 1943., kémiai Marie Curie
1921., fizikai
Oláh György 1994., kémiai Albert Einstein
Az a) és c) megfeleltetések és megfordítottjuk is függvény. Niels Bohr 1922., fizikai

A b) és d) megfeleltetés egyik irányban sem függvény.
210. A megadott alaphalmazok és képhalmazok ismeretében létesíts megfeleltetést közöttük! Írd le

227. a megfeleltetés szabályát is!
a) b)
Légy jó mindhalálig Móricz Zsigmond Hajós Alfréd 1948., kalapácsvetés
Németh Imre 1936., birkózás
Árvácska
Kárpáti Károly 1896., gyorsúszás
Tüskevár Fekete István
Polyák Imre 1972., öttusa
Egri csillagok Zsivótzky Gyula 1968., kalapácsvetés
Gárdonyi Géza
Vuk Balczó András 1964., birkózás
A Pál utcai fiúk Molnár Ferenc Csollány Szilveszter 2000., gyűrű
a) Könyvek címe −→ Író neve
b) Sportolók −→ Olimpiai győzelmük évszáma és a
sportága
visszafelé nem függvény visszafelé is függvény
208

C M Y K
Hozzrendels, fggvny
211. Tanulmányozd a repülőgép-menetrendet!

228. – A járatszám alapján megtudható-e minden fontos információ?
– Az úticél ismeretében még milyen információkra van szükség, hogy biztosan jó gépre
szálljunk?
– Milyen megfeleltetéseket rejt a menetrend?
Járat Hová Mikor Kapu
TK 1436 Isztambul 1050 14
MA 550 Párizs/CDG 0945 23
AF 1395 Párizs/CDG 0945 23
(A táblázat 1999-ben készült.)
SU 164 Ljubljana 1120 13
A repülőgép-menetrend „furcsasága” az időpont
SU 132 Ljubljana 1120 13
megadása. Pl. az első repülőgép 1050-je 10 óra
MA 6804 Bécs 1205 16
50 perces indulást jelent (hívjuk fel a gyere-
MA 200 Isztambul 1205 21
kek figyelmét, hogy a vonattal ellentétben itt
OS 084 Bécs 1205 16
legalább 1 órával korábban kell bejelentkezni a
MA 742 Helsinki 1225 22
gépre).
2M 124 Kisinyov 1240 14
A járatszámból egyértelműen kiderül az utazási
SK 784 Koppenhága 1245 13
cél, az indulási időpont és az ún. „kapu”, ahol VV 4110 Kijev 1255 24
beszállhatunk a gépbe. Az úticélon kívül kell MA 500 Düsseldorf 1255 23
ismerni a járatszámot is, hisz egy adott helyre több gép (esetleg más-más légitársasághoz tartozó), más-más
időpontban induló gép is lehetséges.
A megfeleltetések megkeresése egy kombinatorikai feladat.
Bármely információs adathoz bármelyik másik adat hozzárendelhető, így 4 · 3 megfeleltetés létesíthető.
212. Készíts a különböző földrészekről szóló adatokat tartalmazó táblázat felhasználásával függ-
229. vényeket, ha az A alaphalmaz az egyes földrészeket tartalmazza! Hányféle képhalmaz és
hozzárendelési utasítás lesz? Visszafelé is egyértelműek a hozzárendelések?
Terület [km2 ] Lakosság [fő] Legmagasabb pontja [m]

Európa 10 508 000 783 000 000 Mont Blanc 4807
Ázsia 45 528 275 3 052 000 000 Himalája, Csomolungma 8848
Afrika 30 285 000 565 874 000 Kilimandzsáró, Kibó csúcs 5892
Amerika 42 081 000 623 000 000 Andok 6959
Ausztrália 7 631 500 15 973 900 Mount Kosciuszko 2229
Antarktisz 13 900 000 kutatóállomásain Vinson Massif 5140
(1500–5000)
A földrészekhez azok területét, lakosságának számát, illetve a földrész legmagasabb pontját lehet hozzárendelni.
Így háromféle képhalmaz és ennek megfelelően háromféle hozzárendelési utasítás létesíthető. Mindegyik hozzáren-
delés visszafelé is egyértelmű (ennek oka, hogy mindegyik földrész területe, lakosságának száma és legmagasabb
pontja különböző).
209

C M Y K
Hozzrendels, fggvny
213. Melyik kapcsolat határoz meg függvényt?

a) b) c)
Magyarország A a β 5
Ausztria H m α 25
Olaszország N d δ 45 5
Norvégia I b μ 105
Hollandia NL c γ 315
a) Függvény. A = {országok} K = {gépkocsi jelük}
b) Függvény. A = {betűk} K = {görög kisbetűk}
c) Függvény. A = {számok} K = {5}. A számokhoz hozzárendeljük az utolsó számjegyüket.
d) {(a; 3), (b; 2), (c; 1), (d; 4), (a; 4)} e) {(3; a), (2; b), (1; c), (4; d), (4; a)}
d) Nem függvény, mert az a-hoz két értéket rendel. e) Nem függvény, mert a 4-hez két értéket rendel.
f) x −3 −2 −1 0 1 2 3 g) x 9 9 4 4 1 1 0
y 9 4 1 0 1 4 9 y 3 −3 2 −2 1 −1 0
f) Függvény. A = {−3; −2; −1; 0; 1; 2; 3} K = {0; 1; 4; 9}
g) Nem függvény, mert a 9-hez, a 4-hez és az 1-hez is két-két értéket rendel.
Visszafelé is függvény: a), b).
214. A következő megfeleltetések közül válaszd ki a függvényeket! Add meg a megfeleltetés által
létrehozott képhalmazt is! Vizsgáld meg, hogy melyik függvény lehet visszafelé is függvény!
a) A = {osztályod tanulói} Minden tanulóhoz hozzárendeljük a szemének színét.
Függvény, de nem megfordítható. K = {fekete; barna; zöld; kék}
b) A = {magyar települések} Minden településhez az irányítószámát rendeljük hozzá.
Függvény, de nem megfordítható. K = {négyjegyű számok}
c) A = {a világ országai} Minden országhoz azt a földrészt rendeljük, ahol az ország található.
Függvény, de nem megfordítható. K = {földrészek}
d) A = {háromszögek} Minden háromszöghöz a cm-ben mért kerületét rendeljük hozzá.
Függvény, de nem megfordítható. K = {pozitív számok}
e) A = {pozitív számokból álló számhármasok} Minden számhármashoz a belőle szerkeszthető
háromszöget rendeljük hozzá.
Nem függvény, mert van olyan számhármas, amelyhez nem tartozik háromszög. Pl. 1, 2, 3.
f) A = {számok} Minden számhoz a legnagyobb nála nem kisebb egész számokat rendeljük.
Függvény, de nem megfordítható. K = {egész számok} Ügyesebb gyerekek megpróbálhatják majd a fejezet
vége felé a függvény grafikonját is elkészíteni.
g) A = {számok} Minden számhoz a szomszédját rendeljük a számegyenesen.
Nem függvény, hisz pl. a tört számoknál a szomszéd fogalma nem értelmezhető.
h) A = {a koordináta-rendszer pontjai} A pontokhoz egy rendezett számpárt rendelünk.
Függvény, K = {rendezett számpárok}. Visszafelé is függvény ez a hozzárendelés.
i) A = {pozitív számokból álló rendezett számpárok} Azok az egyenlő szárú háromszögek,
amelyek alapja a számpár első tagja (cm-ben), magassága pedig a számpár második tagja
(cm-ben).
Függvény. K = {egyenlő szárú háromszögek}, ekkor a megfeleltetés visszafelé is függvény.
210

C M Y K
Hozzrendels, fggvny
215. A grafikonokat írd át függvényekké! Add meg az alaphalmazt, a képhalmazt és a megfeleltetés

szabályát is!
ezer
Munkabalesetek 30
Tűzesetek
8%
7% 25
Vasúti balesetek
5% 20
Vízbe
Közúti 15
fulladások
közlekedési
13% 10
balesetek
67% 5
0
1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999
A balesetek során meghalt személyek számának
százalékos megoszlása okok szerint, 1999 A tűzesetek száma
a) Balesetek fajtájához hozzárendeljük a százalékos megoszlását. Ez a megfeleltetés visszafelé is függvény.
A = {baleset fajtái} K = {5; 7; 8; 13; 67}
b) Évszámokhoz rendeljük hozzá az adott évben bekövetkezett tűzesetek számát.
A = {1991; 1992; . . . ; 1999} K = {16 e; 18 e; 20 e; 22 e; 22,5 e; 23 e; 27 e; 28 e; 29,5 e}
Mivel minden szám különböző, így ez a hozzárendelés megfordítva is függvény.
216. [g] betonrács Mindnyájan tapasztaljuk, hogy hideg időben többet vagy ka-
900
235. aszfalt lóriadúsabb ételeket eszünk. Hízósertéseknél a többlet-takar-
800
almozott mányszükségletet még az ól padozata is befolyásolja. Az erről
700 készült grafikonról sok minden leolvasható.
600 – Mennyire csökken a hőmérséklet 5 ◦ C-os növekedésével a
500 takarmányszükséglet?
400 – Mennyi takarmányra van szükség azonos hőmérséklet ese-
300 tén az egyes tartási módokban?
Tegyél föl legalább 5 kérdést a grafikonról a padtársadnak, és
200
miután megválaszolta azokat, ő kérdezzen tőled!
100
Szeretni szokták a gyerekek a grafikonokból kiolvasható információk felku-
tatását. Pármunkára ajánlott feladat.
0 5 10 [◦ C]
217. Döntsd el, hogy melyik grafikon lehet függvény grafikonja! Add is meg az A alaphalmazt és a
K képhalmazt!
a) y b) y c) y
1 1 1
0 x 0 x 0 x
1 1 1
a) Függvény. A = {−2 és 4 közötti számok} K = {−3 és 3 közötti számok}

b) Nem függvény, mert pl. az x = 1-hez végtelen sok számot rendel hozzá, az 1 és 2 közötti összes számot.
c) Függvény. A = {−3 és 3 közötti számok} K = {a 0 és az 1 közötti számok, de az 1 már nem tartozik a
képhalmazhoz} Ez a grafikon a törtrész függvény grafikonja.
211

C M Y K
Hozzrendels, fggvny
d) y e) y f) y
1 1 1
1
0 x 0 x 0 x
1 1
d) Függvény. A = {minden szám} K = {nem negatív számok}

e) Nem függvény, mert pl. az 1-hez az 1-et és a (−1)-et is hozzárendeli, azaz nem egyértelmű a megfeleltetés.
f) Függvény. A = {minden szám} K = {2-nél nem nagyobb számok}
Függvények a geometriában
218. Rendeld hozzá az egyes alakzatokhoz a szimmetriatengelyeinek számát!
0 1 3 2 5 4 6
219. Kijelöltünk a síkban egy M pontot, amelyen egyenesek haladnak át. Az

egyenesek számához rendeld hozzá azt a számot, ahány részre felosztják a
síkot! Töltsd ki a táblázatot!
M
egyenesek száma 1 2 3 4 5 6 7
síkrészek száma 2 4 6 8 10 12 14
Észrevehetjük, hogy egy újabb egyenes berajzolása 2-vel növeli a korábbi síkrészek számát.
A számtani sorozatnál vissza lehet térni erre a feladatra.
220. Milyen kapcsolat van a szabályos sokszögek oldalszáma és a sokszög középponti szöge között?
sokszög ...
szög 120◦ 90◦ 72◦ 60◦

360◦
n oldalú sokszögnél α =
n
221. Rajzolj egy K(3; −2) középpontú, r = 2 egység sugarú kört!
a) Tükrözd az x tengelyre! (Pirossal rajzolj!) Add meg a K-hoz hozzárendelt K pontot! K (3; 2)
b) A kapott kört tükrözd az y tengelyre! (Kékkel rajzolj!) Add meg a K -höz hozzárendelt K
pontot! K (−3; 2)
c) Milyen hozzárendelési utasítással kaphatjuk meg az eredeti körből a kék színű kört?
Megfordítható-e ez a hozzárendelés?
Origóra való tükrözés. A transzformációk egymásutánja (szorzata) megfordítható.
212

C M Y K
Hozzrendels, fggvny
222. Adott egy e egyenes és egy V vetítési középpont. A sík pontjaihoz hozzárendeljük az e
egyenesnek azt a pontját, amelyet az adott pontot a V -
vel összekötő „vetítősugár” kimetsz az e egyenesből.
a) Szerkeszd meg a vetítési képét a BCD háromszög-
nek!
A háromszög vetített képe ebben az elrendezésben egy sza-
kasz (B C ) lesz. Érdemes megkérdezni, hogy mindig szakaszt
kapunk-e? (Nem, pl. ha egy oldala a háromszögnek a V -n át-
haladó e-vel párhuzamos egyenesen van, akkor csak egy pontot
kapunk.)
b) Van-e olyan EF G háromszög, amelynek vetítési ké-
pe az E F G , illetve E F G ? Végtelen sok háromszög
vetítési képe lehet az E F G , illetve E F G ponthármas:
a megfelelő vetítősugarak bármely pontját kiválaszthatjuk a
háromszög csúcspontjának. A második esetben a keresett három-
szög két csúcsa azonos vetítősugáron van.
223. A hozzárendelés alaphalmaza a kör külső tartományának

pontjai. A hozzárendelési utasítás pedig a „körre való
tükrözés”. Rajzold meg az AB szakasz képét az utasí-
tásnak megfelelően!
Minél több pontot megrajzolnak a gyerekek, annál „pontosabb”

ábrát kapnak. A kapkodósak csak szokás szerint a két végpontot
fogják tükrözni és egy szakasszal összekötik.
Próbáltassuk ki velük az AB szakasz egy-két belső pontját, hogy
azok tükörképe nem lesz az A B szakaszon! Döbbenetes hatást
szokott kiváltani, hogy egy transzformáció nem szakasztartó.
Lineáris függvény
a) x → x − 2 b) x → 2x − 1 c) x → −x + 2
Észrevehetjük, hogy az első és a harmadik egyenes merőleges egymásra.

a) x → 4x b) x → 4x + 2 c) x → 4
Az a) és a b) egyenesek párhuzamosak egymással, míg a c) egyenes az x tengellyel párhuzamos egyenes (sok
rossz ábra várható).

a) x → 4 − x b) x → x − 4 c) x → −x + 4
Az a) és a c) azonos utasítású lineáris függvény és merőleges a b)-beli függvény grafikonjára.
213

C M Y K
Hozzrendels, fggvny
227. Keresd a párját! y=x

y x → x
a 1
b
y = x+2
1 2
x → x + 2
2 2y − 4 = x
2 d
1
x → −x + 3 x → x − 3
0 1 x
y = −x + 3
c y =x−3
Hasznos feladat annak tudatosítására, hogy az egyeneseken olyan P (x; y) koordinátájú pontok vannak, melyek y
koordinátája kiszámolható az x koordináta ismeretében.
1 1
a: x → x, y = x b: x → x + 2, y = x + 2, 2y − 4 = x c: x → −x + 3, y = −x + 3
2 2
d: x → x − 3, y = x − 3
y
228. Keresd a párját! c
1 12
x → x y=6
9 a
2
x = 2y 6 b
y = 0,5x
x → 6 3
0 x
x=6 x → −x + 6 3 6 9 12
x → 6 − x y = 6−x
d
1
a: x → x, y = 0,5x b: x → 6, y = 6 c: x = 6 d: x → −x + 6, x → 6 − x, y = 6 − x
2
Vigyázzunk, mert a c nem függvény, csak az egyenes pontjait jellemezhetjük úgy, hogy x = 6 (és y tetszőleges).
Ezzel ellentétben a b függvény, mely minden x értékhez 6-ot rendel hozzá, így az egyenes pontjainak y koordinátája
6 (és x tetszőleges).
229. Ábrázold az x → 2x − 3 függvény grafikonját! Döntsd el, hogy az adott pontok hogyan
helyezkednek el a grafikonokhoz képest!
A(0; 0), B(2; 1), C(3; 2), D(−4; −10), E(5; 6), F (−5; −13), G(40; 77), H (−50; −100)
Behelyettesítve az adott pontok koordinátáit az y = 2x − 3 egyenletbe, ha y = 2x − 3, akkor az adott pont az
egyenesen van, ha y > 2x − 3, akkor fölötte és y < 2x − 3 esetén alatta.
Egyenesen van: B, F , G. Az egyenes fölött van: A, D, H . Az egyenes alatt van: C, E.
230. Ábrázold az x → 2 − 3x függvény grafikonját! Döntsd el, hogy az adott pontok hogyan
helyezkednek el a grafikonhoz képest!
A(0; 0), B(0; 2), C(3; −6), D(−4; 10), E(−5; 17), F (4; −10), G(20; −62), H (−40; 122)
Egyenesen van: B, E, F , H . Fölötte: C. Alatta: A, D, G.
214

C M Y K
Hozzrendels, fggvny
231. Ábrázold az x → 2x +3 függvény grafikonját! Keresd meg a pontok hiányzó jelzőszámait, hogy
azok
a) a grafikonon legyenek, Grafikonon van Fölötte van Alatta van
b) a grafikon fölött legyenek,
A 0; 3 A(0; y > 3) A(0; y < 3)
c) a grafikon alatt legyenek!

A 0; , B −2; , B −2; −1 B(−2; y > −1) B(−2; y < −1)

7
C ; , D ;0 , 7 13 7 13 7 13
4 C ; 2 C ; y> C ; y<
2 4 4 2 4 2
E ;5 , F ;
3 3 3
D − 32 ; 0 D x<− ; 0 D x>− ; 0
2 2
E( 1 ; 5) E(x < 1; 5) E(x > 1; 5)

2 7 2 7 2
F − 76 ; F x<− ; F x>− ;
3 6 3 6 3
A D, E és F pontoknál az y = 2x + 3 egyenletet kell megoldani. Pl. az
E esetében 5 = 2x + 3, innen x = 1. A fölötte és alatta kérdéseknél a
grafikon segítségével keressük meg a helyes választ.
232. A megadott hozzárendelések közül válaszd ki a lineáris függvényeket, és készítsd el grafikonjukat!

1
a) x → −x + 3 b) x → x + 4 c) x → −2 d) x → |x + 3|
2
x2 1
e) x → 2 · (x + 3) f) x → x 2 g) x → h) x →
x x
Lineáris: a), b), c), e) és g). A grafikon elkészítéséhez algebrai átalakítást kell végezni az e)-nél: x → 2x + 6 és a
g)-nél: x → x, ha x = 0, azaz az origó nem tartozik a megoldáshoz, a grafikonon az x = 0-nál egy „lyuk” lesz.
233. Készítsd el a lineáris függvény grafikonját, és y
−2
2
add meg a hozzárendelési utasítást!
+
x
4x
a) Áthalad az A(0; −2) ponton, és 1-et jobbra b

→
x →
lépve 4-et emelkedik. x → 4x − 2 d

5
b) Áthalad az A(0; −2) ponton, és 1-et jobbra 4
lépve 4-et süllyed. x → −4x − 2 3
2
c) Áthalad az A(−2; 0) ponton, és 1-et jobbra
−3 1
lépve 1-et emelkedik. x → x + 2
0 1 2 3 4 x
d) Áthalad az A(−2; 0) ponton, és 1-et jobbra
lépve 1-et süllyed. x → −x − 2
x+3
234. Ábrázold az x → lineáris függvény
x →
1 c
x
→
2
−
a
−
4x −
grafikonját! Mely pontokban metszi a grafikon

x
−
2
a koordinátatengelyeket?
2
x → 2(x + 3) = 2x + 6 hozzárendelési utasítást kapjuk.

Ha x = 0, akkor y = 6, azaz az y tengelyt A(0; 6) pontban metszi.
Ha y = 0, akkor x = −3, azaz az x tengelyt B(−3; 0) pontban metszi.
215

C M Y K
Hozzrendels, fggvny
235. Egy lineáris függvény az ábrán látható pontokban metszi a koor- y
dinátatengelyeket. Add meg a hozzárendelési utasítást! Ellenőrizd

magad, ha x = 20, illetve x = 40!
1 30
60-at jobbra menve a grafikon 30-at süllyed, így a meredeksége − , a tengelymet-
2
1
szete pedig 30. Innen a hozzárendelési utasítás: x → − x + 30.
2 x
Ha x = 20, akkor y = 20; ha x = 40, akkor y = 10. 0 60
1
236. Ábrázold az x → x − 2 lineáris függvény grafikonját, ha az
2
alaphalmaz:
a) A = [−2; 6] intervallum. Mi lesz a K képhalmaz?
Gondot szokott okozni a gyerekeknek, ha egy függvény alaphalmazát
megadjuk, vagy az eredeti alaphalmazt leszűkítjük. Érdemes újra felidézni
1 1
a függvény definícióját. −2 → · (−2) − 2 = −3 6 → · 6 − 2 = 1.
2 2
Tehát a képhalmaz K = [−3; 1].
b) A = [−2; 6] intervallum egész értékei. Mi lesz a K képhalmaz?
Most A = {−2; −1; 0; 1; 2; 3; 4; 5; 6} kilenc elemű halmaz. A képhalmazt az ezen a helyeken felvett
függvényértékek alkotják:
K = {−3; −2,5; −2; −1,5; −1; −0,5; 0; 0,5; 1}.
1
Vegyük észre, hogy a képhalmaz elemei éppen -del (a lineáris függvény meredekségével) növekszenek.
2 y
Jó előkészítése a számtani sorozatoknak!
237. Színezd ki a koordináta-rendszerben azokat a P (x; y)
pontokat, amelyekre a 4 − x 5 y 5 x + 1 összefüggés
y
1
=
5
+
4
x
−
fennáll! Zárt síktartomány a feladat megoldása.
=
4
x
y
238. Készítsd el a következő hozzárendelések grafikonját! 3
Behelyettesítéssel minél több értéket kiszámolva kaphatják meg a 2
grafikonokat a gyerekek. 1
a) A számok négyzeténél kettővel kisebb szám. x
−1 0 1 2 3 4 5
b) A számok abszolút értékénél kettővel kisebb szám.
Írd le matematikai jelekkel a hozzárendelési utasítást, és
add meg a K képhalmazt!
a) x → x 2 − 2 b) x → |x| − 2
y y
5 5
4 4
3 3
2 2
1 1
x −1 0 x
−1 0 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5
A = {A tanult számok} A = {A tanult számok}

K = {−2-nél nagyobb számok és a −2} K = {−2-nél nagyobb számok és a −2}
216

C M Y K
Hozzrendels, fggvny
A számtani sorozat
239. Írd fel a számtani sorozatok első hat tagját, és készítsd el a hozzájuk tartozó grafikonokat!
a) az első elem 2 és a különbség −2 {2; 0; −2; −4; −6; −8}
b) a1 = −2 és d = 2 {−2; 0; 2; 4; 6; 8}
c) az első elem 3,5 és a második elem 4,7 {3,5; 4,7; 5,9; 7,1; 8,3; 9,5}
2 4 2 2 4 6
d) a2 = és a3 = 0 ; ; 0; − ; − ; −
3 3 3 3 3 3
e) a7 = −1,5 és a8 = −1,5 {−1,5; −1,5; −1,5; −1,5; −1,5; −1,5}
f) a második elem 8 és a negyedik elem 6 {9; 8; 7; 6; 5; 4}
g) a harmadik elem 42 és a differencia −3 {48; 45; 42; 39; 36; 33}
240. A grafikonok alapján írd le a számtani sorozatok első hat elemét!
a) an b) an c) an
6 6
5 5
4 4 20
3 3 15
2 2 10
1 1 5
0 0 0
1 2 3 4 5 n 1 2 3 4 5 n 1 2 3 4 5 n
{2; 3; 4; 5; 6; 7} {0; 1; 2; 3; 4; 5} {20; 15; 10; 5; 0; −5}

d) an e) an f) an
6
5
4 4 2
3 3
2 2 1
1 1
0 0 0
n n n
−1 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5
−2 −1
4 2 2 4
−2; − ; − ; 0; ; {1,5; 1,5; 1,5; 1,5; 1,5; } {3; 1; −1; −3; −5; −7}
3 3 3 3
241. Ábrázold a sorozatok első öt elemét! Ha számtani sorozatot határoz meg a hozzárendelési
utasítás, akkor add meg a sorozat első elemét és differenciáját is!
a) n → 2 − 5n {−3; −8; −13; −18; −23}. Számtani sorozat: a1 = −3 d = −5.
b) n → 4 {4; 4; 4; 4; 4}. Számtani sorozat: a1 = 4 d = 0.
c) n → n2 {1; 4; 9; 16; 25} Nem számtani sorozat.
d) n → 3n + 1 {4; 7; 10; 13; 16}. Számtani sorozat: a1 = 4 d = 3.
Szemfülesebb gyerekek észre szokták venni, hogy a differencia éppen az n együtthatója, ami a számtani sorozat
elemeit hordozó lineáris függvény grafikonjának a meredeksége.
242. Válaszd ki azokat a sorozatokat, amelyeket folytathatunk úgy, hogy számtani sorozatok
legyenek! Írd fel ezeknek további két elemét!
7 7 1 1 3 7 11
a) 7; 5; 3; 1; −1; . . . b) 7; ; ; – c) ; ; − ; − ; − ; ...
3 9 4 20 20 20 20
d) 1; 1,1; 1,2; 1,3; 1,4; . . . e) 1; 1,11; 1,111; – f) 120; 93; 66; 39; 12; . . .
217

C M Y K
Hozzrendels, fggvny
Legegyszerűbb eldöntési mód: a középső elem számtani közepe-e a szomszédjainak. Természetesen a szomszédos
elemek különbségének megegyezése is jó módszer a számtani sorozat eldöntésére.
243. Töltsd ki a táblázatot, ha az adatok egy-egy számtani sorozatra vonatkoznak!

a1 d a2 a5
−7 3 4 5
8,3 −4,2 4,1 −8,5
7 2 3 39
20 5 4 20
13,6 −0,4 13,2 12
244. Adott két számtani sorozat:

an = {1; 3; 5; 7; . . .} bn = {8; 11; 14; 17; . . .}
Milyen sorozatot kapsz, ha a két sorozat megfelelő elemeit
a) összeadod, b) kivonod egymásból?
Mindkét esetben számtani sorozatot kapunk.
a) ö1 = a1 + b1 = 9 d = d1 + d2 = 5 b) k1 = a1 − b1 = −7 d = d1 − d2 = −1
Válaszod indokold is! A számtani sorozat képzési szabálya indokolja mindezt.
245. Az an = {0,2; 0,5; 0,8; . . .} számtani sorozat minden elemét
a) megfelezve, b) négyzetre emelve egy-egy új sorozatot kapunk.
Lehetséges-e, hogy ismét számtani sorozathoz jutunk?
1 5 4
a) an = ; ; ; . . . Az új sorozat is számtani sorozat, első eleme fele az eredeti sorozat első elemének
10 20 10
d 3
és d = = .
2 20
b) Nem kapunk számtani sorozatot.
246. Egy kirakatban a konzervdobozokat az ábrán látható há-

romszög alakban rendezték el. Összesen 16 sorból áll a
„gúla”. Hány doboz fért a legalsó sorba? Hány dobozt rak-
tak fel összesen? El lehet-e helyezni a dobozokat négyzet
vagy kocka formában is?
Az ábrából kell leolvasni, hogy a1 = d = 1.
1 + 16
A 16-dik sorban 16 doboz van. Összesen 16 · = 136 doboz van
2
a kirakatban. Sem négyzet, sem kocka formában nem lehet átrendezni
a dobozokat.
247. Tamás és András minden kedden úsznak. Tamás első alkalommal 30 hosszt úszott le, és minden
héten 2 hosszal növelte a távot. András 50 hosszt úszott minden alkalommal.
a) Hányadik héten úsztak ugyanannyit a fiúk?
Tamás az n-edik héten 30 + (n − 1) · 2 = 28 + 2n hosszt úszik, míg András minden héten 50 hosszt úszik.
28 + 2n = 50 egyenletből n = 11, azaz 11-dik héten úsznak ugyanannyit a fiúk. A gyerekek felírják a sorozat
elemeit, és így is eljutnak az eredményhez.
b) Hány hosszal körözi le Tamás Andrást az év folyamán?
30 + [30 + 51 · 2]
Tamás egy év alatt: 52 · = 4212 hosszt úszik, András 52 · 50 = 2600-at. Tamás 1612 hosszal
2
körözi le Andrást.
218

C M Y K
Hozzrendels, fggvny
1
c) Hány km-t úsznak egy év alatt, ha a medence 33 m-es?
3
1
Tamás: 4212 · 33 m = 140 400 m = 140,4 km-t úszik.
3
1
András: 2600 · 33 m = 86 666,6̇ m ≈ 86,67 km-t úszik.
3
248. Nóri és Kati minden este felülésgyakorlatot végez. Nóri 12 felüléssel kezd, és naponta 5-tel
növeli az adagját, míg Kati 25-tel kezd, de csak 2-vel növeli naponta a felülések számát. Egy
hét alatt ki végzett több hasizomgyakorlatot, és mennyivel?
Nóri: 12 + 6 · 5 = 42 felülést végez a hét utolsó napján, Kati pedig 25 + 6 · 2 = 37-et.
12 + 42 25 + 37
Egy hét alatt Nóri 7 · = 189, Kati 7 · = 217 gyakorlatot csinál, azaz Kati 28-cal többet.
2 2
249. A 4; 10; 16; . . . sorozat egymás után következő két-két eleme közé iktass be egy-egy számot,
hogy egy számtani sorozat szomszédos elemeihez jussál! Írd fel ennek a sorozatnak a nyolcadik
elemét, és határozd meg az első nyolc sorozatbeli elem összegét is!
A beiktatandó szám éppen a két-két szám számtani közepe.
4; 7; 10; 13; 16 sorozatot kapjuk, ahol a1 = 4 d = 3, így a8 = a1 + 7d = 25.
4 + 25
Az első nyolc elem összege: 8 · = 116.
2
250. Ez igaz történet. Iskolánkba új szekrények érkeztek, és
egy dobozban jelzés nélkül a hozzájuk tartozó kulcsok.
Tételezzük fel, hogy mind a 15 szekrényt más-más kulcs-
csal lehet kinyitni. Legrosszabb esetben hány próbálkozás
után lehet minden szekrény zárjába beletenni a megfelelő
kulcsot?
Legrosszabb esetben az első zárba be kell próbálni 14 rossz kulcsot, a
15-diket már nem kell próbálni, mert az biztosan jó lesz. A másodikba
hasonlóan, a maradék 13-at kell kipróbálni, a harmadik szekrénybe
12 kulccsal kell próbálkozni, stb.
1 + 14
Összes próbálkozásaink száma maximálisan 14 + 13 + . . . + 1 = · 14 = 105.
2
2
251. Egy számtani sorozat első eleme , negyedik eleme 1. Mennyi az első öt elem összege ennél a
3
sorozatnál?
2 2 1 1 10
a1 = a4 = 1, így 3d = 1 − = , innen d = . a5 = a4 + d = .
3 3 3 9 9
2 10
+
Összeg: 3 9 · 5 = 40 .
2 9
252. Számítsd ki a páratlan számok összegét 1-től 99-ig!
1 + 99
1 + 3 + 5 + . . . + 97 + 99 = · 50 = 2500
2
253. Számítsd ki a 100-nál kisebb, öttel osztható pozitív számok összegét!
5 + 95
5 + 10 + 15 + . . . + 95 = · 19 = 950
2
219

C M Y K
Hozzrendels, fggvny
254. Számítsd ki az 50 és 150 közé eső, 3-mal osztható számok összegét!

A feladat szövegének megfelelő legkisebb és legnagyobb számot érdemes először megkeresni. Néhány szám
felírása után könnyen észreveszik a gyerekek, hogy egy 3 differenciájú számtani sorozat elemeit kell összeadniuk.
51 + 147
51 + 54 + 57 + . . . + 144 + 147 = · 33 = 3267
2
Az összeadandó elemek számát a 147 = 51 + (n − 1) · 3 összefüggésből is meg lehet kapni.
255. Számítsd ki a 4-gyel nem osztható kétjegyű páros számok összegét!

10 + 14 + 18 + . . . + 98 Az összeadandó számok egy 4 differenciájú számtani sorozat elemei.
10 + 98
Az összeg · 23 = 1242. Az összeadandó elemek számát a 98 = 10 + (n − 1) · 4 összefüggésből is meg lehet
2
kapni.
256. Mekkora a lépcsők területe?

a) b)
e
100 emelet

A lépcsők függőleges vonalak segítségével téglalapok-

ra oszthatók, melyek egyik oldala 1, a másik pedig egy
1 differenciájú számtani sorozatot alkot.

1 + 100
a) 1 + 2 + 3 + 4 + 5 + 6 = 21 (egység2 ) b) 1 + 2 + 3 + . . . + 100 = · 100 = 5050 (egység2 )
2
257. Az ábrán látható rajzolási szabályt folytatva hány négyzetre osztottuk fel a 6., a 11., illetve a
15. ábrát, és összesen hány négyzet van ezeken az ábrákon?
1. 2. 3. 4. ...
Az egyes ábrákon látható négyzetek száma között kell kapcsolatot keresni.

a1 = 1 a2 = 1 + 4 = 5 a3 = 1 + 4 + 4 = 9 a4 = 1 + 4 + 4 + 4 = 13
Minden előző négyzetbe 4 új kis négyzetet rajzoltunk, ezért az egyes ábrákon keletkezett négyzetek száma egy 4
differenciájú számtani sorozatot alkotnak.
a6 = a1 + 5d = 1 + 5 · 4 = 21 a11 = a1 + 10d = 1 + 10 · 4 = 41 a15 = a1 + 14d = 1 + 14 · 4 = 57
258. Írd fel sorban az első 10 négyzetszámot! Írd két-két szomszédos négyzetszám alá a különbsé-
güket! Milyen számokat kaptál? Az így keletkezett sorozatra ismételd meg az eljárást! Milyen
számokat kaptál?
1 4 9 16 25 36 49 64 81 100
3 5 7 9 11 13 15 17 19
2 2 2 2 2 2 2 2
Két-két szomszédos négyzetszám különbségeként a páratlan számok számtani sorozatát kapjuk meg (3-mal indul
a sorozat). A második különbség sorozat így állandóan 2 lesz.
220

C M Y K
Hozzrendels, fggvny
A fenti észrevételt érdemes lesz nyolcadik osztályban algebrai úton igazolni is. A két szomszédos négyzetszám
különbsége:
(n + 2)2 − (n + 1)2 = 2n + 3, míg (n + 1)2 − n2 = 2n + 1. A két érték különbsége valóban 2.
259. Hány szomszédos pozitív egészet adhatsz össze, hogy összegként prímszámot kapjál?
Csak két szomszédos pozitív egész szám összege lehet prímszám.
Pl.: 1 + 2 = 3 2 + 3 = 5 3 + 4 = 7 5 + 6 = 11
Három szomszédos szám összege: (a − 1) + a + (a + 1) = 3a már osztható 3-mal. Ugyanígy páratlan sok szomszédos
szám összege osztható a darabszámmal.
Páros sok pozitív egész összeadandó esetén pl. 4-re; 6-ra
(a − 1) + a + (a + 1) + (a + 2) = 4a + 2 osztható 2-vel.
(a − 2) + (a − 1) + a + (a + 1) + (a + 2) + (a + 3) = 6a + 3 osztható 3-mal.
Bármilyen páros sok összeadandó esetén az összeg a darabszám felével osztható lesz a fent észrevehető összegzés
miatt.
221

C M Y K
TANMENETJAVASLAT
222
Elsz
Heti 3 óra esetén, 37 tanítási hétre összesen 111 óra áll rendelkezésre. A tanmenet 99 óra beosztását tartalmazza.
Heti 4 óra esetén összesen 37-tel több órában dolgozhatunk. Ez összesen 148 óra. Itt 136 órát osztottunk be.
C M Y K
A fennmaradó 12 óra mindkét esetben szabadon használható fel a tanár, illetve a tanulók igénye szerint.
A 2003-ban érvénybe lépett tantervmódosítást az egyes témakörök megfelelő soraiban jelezzük dőlt betűvel.
Téma Óraszám Tananyag Fogalmak Összefüggések Eszközök Kitekintés

Heti 3 Heti 4
TÖRD A FEJED! 0 5 Gondolkodást fej-
lesztő feladatok
SZÁMOK ÉS 13 17
MŰVELETEK
szeptember–októ- 1–2 6–7 Hatványozás Hatványalap, hat- Azonosságok Tankönyv Számok hatványai-
ber ványkitevő, hat- nak utolsó számje-
ványérték gye
3 8 A számok normál- 10 hatványai A tízes számrend- Fizikai, kémiai, Számolás normál
alakja szer helyi értékei ill. egyéb műsza- alakban megadott
ki adatok normál számokkal
alakban (fénymá-
solatok)
4 9–10 A hosszúság és a Mértékszám és Mennyiségek meg- Mérőeszközök, A mérés fontossá-
terület mértékegy- mérőszám közötti adása különböző terület kirakása ga, matematikatör-
TEX 2014. június 3. –18:41 (1. lap/222. old.) ∗ Matematika 8. ∗ (KK7-Z9)

ségei kapcsolat mértékegységek- egységnégyzetek- téneti érdekessé-
ben, átváltások kel, írásvetítő gek
Heti 3 Heti 4
C M Y K
5 11 A térfogat mérték- Egy-, két-, három- Mennyiségek meg- Egységkockák A mérés fontossá-
egységei dimenziós mérték- adása különböző ga, matematikatör-
egységek mértékegységek- téneti érdekessé-
ben, átváltások gek
6 12 A számok külön- Egy számnak sok Alapműveletek Számkártyák, A számfogalom
böző alakjai neve van mágnestábla fejlesztése
7 13–14 Törtek összeadása Közös nevező, Legkisebb közös Számkártyák, A törtfogalom ki-
és kivonása egyszerűsítés, bő- többszörös mozgatható szám- alakulása, matema-
vítés egyenes tikatörténet
8 15–16 Törtek szorzása és A szám reciproka A szorzás ellenőr- Számkártyák, Egyiptomi egység-
osztása zése, a szorzás és mágnestábla törtek
osztás kapcsolata
9 17–18 Több tényező Felcserélhetőség, A látható és a lát- Számlabirintus, Algebrai kifejezé-
szorzása és osztása csoportosíthatóság hatatlan zárójelek számkeresztrejt- sek
vény stb.
10–11 19–20 Több tag szorzása A zárójel szerepe A műveletek sor- Számlabirintus, A kijelölt művele-
és osztása rendje számkeresztrejt- tek legegyszerűbb
vény stb. elvégzése
12 21 Műveleti rokonsá- A tanult műveletek Művelet és inverz Tankönyv Műveletek a ra-

gok rendszerezése művelet kapcsolata cionális számok
halmazán
13 22 Számonkérés
223
Elsz
224
Elsz
Heti 3 Heti 4
C M Y K
KÖZÉPPONTOS 12 16
TÜKRÖZÉS
A témakör végén
2 óra felmérő dol-
gozat
október–november 14 23 Geometriai transz- Pontok és hozzá- Hozzárendelések a Szerkesztőeszkö- Transzformációk a
formációk rendelt párjuk matematikában zök, másolópapír valóságban
15 24 Mozgások a geo- Az egybevágóság Alakzatok fedésbe Szerkesztőeszkö- Térmozgások
metriai síkon hozása zök, másolópapír
16 25 Transzformációk Távolság- és szög- A transzformációk Szerkesztőeszkö- Szimmetriák a va-
tulajdonságai tartás kapcsolata zök, másolópapír lóságban
17–18 26–27 A középpontos A tükörkép geo- A tengelyes és a Szerkesztőeszkö- Szimmetriák a
tükrözés metriai fogalma középpontos tük- zök, másolópapír képzőművészet-
rözés kapcsolata ben és a zenében
19 28 A középpontos A körüljárás fogal- A tengelyes és a Szerkesztőeszkö- Szimmetriák az
tükrözés tulajdon- ma középpontos tük- zök, másolópapír építészetben
ságai rözés kapcsolata
20 29–30 Párhuzamos szárú Egyállású szö- A szögek transz- Szerkesztőeszkö- Merőleges szárú
szögek gek, váltószögek, formációi zök, másolópapír szögek

csúcsszögek
21 31–32 Középpontosan Alakzat és képé- Definíciók és tulaj- Fotók, fénymáso- Térbeli szimmetri-
szimmetrikus alak- nek egybeesése donságok latok ák
zatok
Heti 3 Heti 4
C M Y K
22 33 A paralelogramma A paralelogramma A tengelyesen és Szerkesztőeszkö- A paralellepipedon
tulajdonságai a középpontosan zök, rajzlapból
tükrös alakzatok kivágott paralelog-
kapcsolata rammák
23 34–35 A paralelogramma A szerkesztés lé- Tulajdonságok Szerkesztőeszkö- A diszkusszió
szerkesztése pései felhasználása a zök fontossága a
szerkesztésnél szerkesztéseknél
24 36–37 A szabályos sok- A szabályos sok- A sokszögek és a Szerkesztőeszkö- Állítások megfo-
szögek szögek szimmet- kör zök, sokszögek galmazása
riái szívószálból
25 38 Összefoglalás
26–27 39–40 I. felmérő
AZ ARÁNY FO- 7 11 A kerettanterv 2003-as csökkentett változatában nem szerepel az összetett arányosság
GALMA, ARÁ-
NYOS KÖVET-
KEZTETÉSEK
A témakör végén
2 óra felmérő dol-
gozat

november 28 41–42 Arány, aránypár Az arány fogalma A tört, a százalék Modellek környe- Kicsinyítés, nagyí-
és az arány kap- zetünk tárgyaiból tás alkalmazása a
csolata különböző tudo-
mányokban
225
Elsz
226
Elsz
Heti 3 Heti 4
C M Y K
29 43 Egyenes arányos- Arányos mennyi- Az egyenes ará- Táblázatok, grafi- Aranymetszés a
ság ségek a racionális nyosság és a lineá- konok fólián, írás- művészetben, az
számok halmazán ris függvény vetítő építészetben
30–31 44–45 Arányos osztás Egyenlő és ará- Mennyiségek, szá- Tankönyv Fizikai és kémiai
nyos részekre osz- mok részekre osz- képletek elemzése
tás tása, százalékszá- arányosság szem-
mítás pontjából
32 46–47 Fordított arányos- A változók szorza- Nem lineáris Táblázatok, grafi- Példák nem egye-
ság ta állandó összefüggé- konok fólián, írás- nes és nem fordí-
sek ábrázolá- vetítő tott arányosságra
sa koordináta-
rendszerben
33 48–49 Összetett arányos- Következtetés több „Ha”, „akkor” kö- Tankönyv Többváltozós
sági következteté- lépésben vetkeztetések összefüggések jel-
sek lemzése
34 50–51 Szöveges felada- A valóság problé- Százalékszámí- Tankönyv Fizikai és kémiai
tok máinak egyértelmű tás és az arányos képletek elemzése
megfogalmazása következtetés kap- arányosság szem-
csolata pontjából
35 52 Számonkérés

HOZZÁRENDE- 13 18 A kerettanterv 2003-as csökkentett változatában nem szerepel a függvények a geometriában
LÉSEK,
FÜGGVÉNYEK
december–január 36 53 Halmazok közötti A megfeleltetés Megfeleltetések, Menetrend, statisz- A „ függés” fogal-
hozzárendelések fogalma kapcsolatok tikai zsebkönyv, ma a mindennapi
fénymásolatok életben
Heti 3 Heti 4
C M Y K
37 54 A függvény Egyértelmű meg- Alaphalmaz, kép- Fotók ismert építé- A függvény fogal-
feleltetés halmaz kapcsolata szek alkotásairól mának fejlődése a
matematika törté-
netében
38 55–56 A grafikonok és a Kör-, oszlop-, vo- Kapcsolatok kü- Grafikonok fény- Grafikonok az élet
függvények naldiagramok lönböző halmazok másolatai fólián, minden területén
elemei között írásvetítő
39 57 Függvények a geo- Pontok, alakzatok Transzformációk Szerkesztőeszkö- Fizikai folyamatok
metriában egymáshoz rende- zök, másolópapír ábrázolása grafiko-
lése non
40–41 58–59 A lineáris függ- Meredekség és Az elsőfokú algeb- Grafikonok négy- Az egyenes ará-
vény tengelymetszet rai kifejezés zethálós fólián, nyosság és a lineá-
írásvetítő ris függvény
42 60–61 A függvény gra- A koordinátákkal Az algebra, a ge- Grafikonok négy- A nagyobb, ki-
fikonja és a sík megadott pont és ometria és a függ- zethálós fólián, sebb, egyenlő fo-
pontjai a kétismeretlenes vénytan kapcsolata írásvetítő, színes galmának elmélyí-
elsőfokú egyenlet fóliák tése
43 62–63 Grafikonok gya- A mindennapi fo- Egyenes, fordított Különböző mérési Grafikonok készí-
korlati alkalmazá- lyamatok leírása arányosság eszközök tése mérés alapján
sa

44 64–65 Sorozatok, számta- A függvény alap- Szabályok megfo- Egyforma golyók, Sorozatok képzése
ni sorozat halmazának leszű- galmazása korongok, gyufás- sokféleképpen
kítése dobozok, kockák
227
Elsz
228
Elsz
Heti 3 Heti 4
C M Y K
45–46 66–67 Összefüggések a A differencia fo- A sorozat ele- Tankönyv Sorozat elemeinek
számtani sorozat galma meinek ábrázo- összegzése Gauss-
elemei között lása koordináta- módszerrel
rendszerben
47 68–69 Gyakorlófeladatok
48–49 70–71 III. felmérő

Elsz
Tartalomjegyzék
TK. FGY.
ELŐSZÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3
KERETTANTERV . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5
TÖRD A FEJED! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14
SZÁMOK ÉS MŰVELETEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 . . . . . . . . . 148
Hatványozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25 . . . . . . . . . 148
A tíz hatványai, a normálalak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29 . . . . . . . . . 151
Képek és számok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33 . . . . . . . . . 152
Milyen számokat ismerünk? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38 . . . . . . . . . 157
A számok különféle alakjai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40
Műveletek a racionális számok körében (Összeadás, kivonás) . . . . . . . . . . . . . 43 . . . . . . . . . 160
Műveletek a racionális számok körében (Szorzás és osztás) . . . . . . . . . . . . . . . 47 . . . . . . . . . 162
Műveletek sorrendje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50 . . . . . . . . . 169
TÁJÉKOZÓDÓ FELMÉRŐ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55
KÖZÉPPONTOS TÜKRÖZÉS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57 . . . . . . . . . 173
Geometriai transzformációk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58 . . . . . . . . . 173
Mozgások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 62
Transzformációk egyenlősége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64
Transzformációk tulajdonságai, fajtái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 66 . . . . . . . . . 177
Középpontos tükrözés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 68 . . . . . . . . . 180
A középpontos tükrözés tulajdonságai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73 . . . . . . . . . 186
Párhuzamos szárú szögek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74 . . . . . . . . . 188
Középpontosan szimmetrikus alakzatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 76 . . . . . . . . . 188
Paralelogramma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80 . . . . . . . . . 192
Paralelogrammákkal kapcsolatos szerkesztések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 84 . . . . . . . . . 195
Szabályos sokszögek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 87
TÁJÉKOZÓDÓ FELMÉRŐ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89
ÉRTÉKELŐ FELMÉRŐ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 90
ÖSSZEFÜGGÉSEK, ARÁNY . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96 . . . . . . . . . 197
Összefüggések két változó mennyiség között . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 97 . . . . . . . . . 197
Grafikonok gyakorlati alkalmazása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 97 . . . . . . . . . 197
Az arány fogalma, arányos következtetések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 101 . . . . . . . . . 200
Az egyenes arányosság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 102
A fordított arányosság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 105
Összetett arányosság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 107
Az arányosság alkalmazásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 109 . . . . . . . . . 205
TÁJÉKOZÓDÓ FELMÉRŐ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 114
HOZZÁRENDELÉS, FÜGGVÉNY . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 116 . . . . . . . . . 208
Függvények a geometriában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 123 . . . . . . . . . 212
Lineáris függvény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 126 . . . . . . . . . 213
A számtani sorozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 132 . . . . . . . . . 217
TÁJÉKOZÓDÓ FELMÉRŐ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 138
ÉRTÉKELŐ FELMÉRŐ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 140
TANMENETJAVASLAT . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 222
229

C M Y K
Elsz
Számok négyzete (1,00 → 5,49) Számok négyzete (5,50 → 9,99)
Sz. 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Sz. 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9
1,0 1,000 1,020 1,040 1,061 1,082 1,102 1,124 1,145 1,166 1,188 5,5 30,25 30,36 30,47 30,58 30,69 30,80 30,91 31,02 31,14 31,25
1,1 1,210 1,232 1,254 1,277 1,300 1,322 1,346 1,369 1,392 1,416 5,6 31,36 31,47 31,58 31,70 31,81 31,92 32,04 32,15 32,26 32,38
1,2 1,440 1,464 1,488 1,513 1,538 1,563 1,588 1,613 1,638 1,664 5,7 32,49 32,60 32,72 32,83 32,95 33,06 33,18 33,29 33,41 33,52
C M Y K
1,3 1,690 1,716 1,742 1,769 1,796 1,823 1,850 1,877 1,904 1,932 5,8 33,64 33,76 33,87 33,99 34,11 34,22 34,34 34,46 34,57 34,69
1,4 1,960 1,988 2,016 2,045 2,074 2,103 2,132 2,161 2,190 2,220 5,9 34,81 34,93 35,05 35,16 35,28 35,40 35,52 35,64 35,76 35,88
1,5 2,250 2,280 2,310 2,341 2,372 2,403 2,434 2,465 2,496 2,528 6,0 36,00 36,12 36,24 36,36 36,48 36,60 36,72 36,84 36,97 37,09
1,6 2,560 2,592 2,624 2,657 2,690 2,723 2,756 2,789 2,822 2,856 6,1 37,21 37,33 37,45 37,58 37,70 37,82 37,95 38,07 38,19 38,32
1,7 2,890 2,924 2,958 2,993 3,028 3,063 3,098 3,133 3,168 3,204 6,2 38,44 38,56 38,69 38,81 38,94 39,06 39,19 39,31 39,44 39,56
1,8 3,240 3,276 3,312 3,349 3,386 3,423 3,460 3,497 3,534 3,572 6,3 39,69 39,82 39,94 40,07 40,20 40,32 40,45 40,58 40,70 40,83
1,9 3,610 3,648 3,686 3,725 3,764 3,803 3,842 3,881 3,920 3,960 6,4 40,96 41,09 41,22 41,34 41,47 41,60 41,73 41,86 41,99 42,12
2,0 4,000 4,040 4,080 4,121 4,162 4,203 4,244 4,285 4,326 4,368 6,5 42,25 42,38 42,51 42,64 42,77 42,90 43,03 43,16 43,30 43,43
2,1 4,410 4,452 4,494 4,537 4,580 4,623 4,666 4,709 4,752 4,796 6,6 43,56 43,69 43,82 43,96 44,09 44,22 44,36 44,49 44,62 44,76
2,2 4,840 4,884 4,928 4,973 5,018 5,063 5,108 5,153 5,198 5,244 6,7 44,89 45,02 45,16 45,29 45,43 45,56 45,70 45,83 45,97 46,10
2,3 5,290 5,336 5,382 5,429 5,476 5,522 5,570 5,617 5,664 5,712 6,8 46,24 46,38 46,51 46,65 46,79 46,92 47,06 47,20 47,33 47,47
2,4 5,760 5,808 5,856 5,905 5,954 6,002 6,052 6,101 6,150 6,200 6,9 47,61 47,75 47,89 48,02 48,16 48,30 48,44 48,58 48,72 48,86
2,5 6,250 6,300 6,350 6,401 6,452 6,502 6,554 6,605 6,656 6,708 7,0 49,00 49,14 49,28 49,42 49,56 49,70 49,84 49,98 50,13 50,27
2,6 6,760 6,812 6,864 6,917 6,970 7,022 7,076 7,129 7,182 7,236 7,1 50,41 50,55 50,69 50,84 50,98 51,12 51,27 51,41 51,55 51,70
2,7 7,290 7,344 7,398 7,453 7,508 7,562 7,618 7,673 7,728 7,784 7,2 51,84 51,98 52,13 52,27 52,42 52,56 52,71 52,85 53,00 53,14
2,8 7,840 7,896 7,952 8,009 8,066 8,122 8,180 8,237 8,294 8,352 7,3 53,29 53,44 53,58 53,73 53,88 54,02 54,17 54,32 54,46 54,61
2,9 8,410 8,468 8,526 8,585 8,644 8,702 8,762 8,821 8,880 8,940 7,4 54,76 54,91 55,06 55,20 55,35 55,50 55,65 55,80 55,95 56,10
3,0 9,000 9,060 9,120 9,181 9,242 9,302 9,364 9,425 9,486 9,548 7,5 56,25 56,40 56,55 56,70 56,85 57,00 57,15 57,30 57,46 57,61
3,1 9,610 9,672 9,734 9,797 9,860 9,922 9,986 10,05 10,11 10,18 7,6 57,76 57,91 58,06 58,22 58,37 58,52 58,68 58,83 58,98 59,14
3,2 10,24 10,30 10,37 10,43 10,50 10,56 10,63 10,69 10,76 10,82 7,7 59,29 59,44 59,60 59,75 59,91 60,06 60,22 60,37 60,53 60,68
3,3 10,89 10,96 11,02 11,09 11,16 11,22 11,29 11,36 11,42 11,49 7,8 60,84 61,00 61,15 61,31 61,47 61,62 61,78 61,94 62,09 62,25
3,4 11,56 11,63 11,70 11,76 11,83 11,90 11,97 12,04 12,11 12,18 7,9 62,41 62,57 62,73 62,88 63,04 63,20 63,36 63,52 63,68 63,84
3,5 12,25 12,32 12,39 12,46 12,53 12,60 12,67 12,74 12,82 12,89 8,0 64,00 64,16 64,32 64,48 64,64 64,80 64,96 65,12 65,29 65,45
3,6 12,96 13,03 13,10 13,18 13,25 13,32 13,40 13,47 13,54 13,62 8,1 65,61 65,77 65,93 66,10 66,26 66,42 66,59 66,75 66,91 67,08
3,7 13,69 13,76 13,84 13,91 13,99 14,06 14,14 14,21 14,29 14,36 8,2 67,24 67,40 67,57 67,73 67,90 68,06 68,23 68,39 68,56 68,72
3,8 14,44 14,52 14,59 14,67 14,75 14,82 14,90 14,98 15,05 15,13 8,3 68,89 69,06 69,22 69,39 69,56 69,72 69,89 70,06 70,22 70,39
3,9 15,21 15,29 15,37 15,44 15,52 15,60 15,68 15,76 15,84 15,92 8,4 70,56 70,73 70,90 71,06 71,23 71,40 71,57 71,74 71,91 72,08
4,0 16,00 16,08 16,16 16,24 16,32 16,40 16,48 16,56 16,65 16,73 8,5 72,25 72,42 72,59 72,76 72,93 73,10 73,27 73,44 73,62 73,79
4,1 16,81 16,89 16,97 17,06 17,14 17,22 17,31 17,39 17,47 17,56 8,6 73,96 74,13 74,30 74,48 74,65 74,82 75,00 75,17 75,34 75,52
4,2 17,64 17,72 17,81 17,89 17,98 18,06 18,15 18,23 18,32 18,40 8,7 75,69 75,86 76,04 76,21 76,39 76,56 76,74 76,91 77,09 77,26
4,3 18,49 18,58 18,66 18,75 18,84 18,92 19,01 19,10 19,18 19,27 8,8 77,44 77,62 77,79 77,97 78,15 78,32 78,50 78,68 78,85 79,03
4,4 19,36 19,45 19,54 19,62 19,71 19,80 19,89 19,98 20,07 20,16 8,9 79,21 79,39 79,57 79,74 79,92 80,10 80,28 80,46 80,64 80,82
4,5 20,25 20,34 20,43 20,52 20,61 20,70 20,79 20,88 20,98 21,07 9,0 81,00 81,18 81,36 81,54 81,72 81,90 82,08 82,26 82,45 82,63

4,6 21,16 21,25 21,34 21,44 21,53 21,62 21,72 21,81 21,90 22,00 9,1 82,81 82,99 83,17 83,36 83,54 83,72 83,91 84,09 84,27 84,46
4,7 22,09 22,18 22,28 22,37 22,47 22,56 22,66 22,75 22,85 22,94 9,2 84,64 84,82 85,01 85,19 85,38 85,56 85,75 85,93 86,12 86,30
4,8 23,04 23,14 23,23 23,33 23,43 23,52 23,62 23,72 23,81 23,91 9,3 86,49 86,68 86,86 87,05 87,24 87,42 87,61 87,80 87,98 88,17
4,9 24,01 24,11 24,21 24,30 24,40 24,50 24,60 24,70 24,80 24,90 9,4 88,36 88,55 88,74 88,92 89,11 89,30 89,49 89,68 89,87 90,06
5,0 25,00 25,10 25,20 25,30 25,40 25,50 25,60 25,70 25,81 25,91 9,5 90,25 90,44 90,63 90,82 91,01 91,20 91,39 91,58 91,78 91,97
5,1 26,01 26,11 26,21 26,32 26,42 26,52 26,63 26,73 26,83 26,94 9,6 92,16 92,35 92,54 92,74 92,93 93,12 93,32 93,51 93,70 93,90
5,2 27,04 27,14 27,25 27,35 27,46 27,56 27,67 27,77 27,88 27,98 9,7 94,09 94,28 94,48 94,67 94,87 95,06 95,26 95,45 95,65 95,84
5,3 28,09 28,20 28,30 28,41 28,52 28,62 28,73 28,84 28,94 29,05 9,8 96,04 96,24 96,43 96,63 96,83 97,02 97,22 97,42 97,61 97,81
5,4 29,16 29,27 29,38 29,48 29,59 29,70 29,81 29,92 30,03 30,14 9,9 98,01 98,21 98,41 98,60 98,80 99,00 99,20 99,40 99,60 99,80
Sz. 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Sz. 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9
231
Elsz
232
Elsz
C M Y K
A 2, 3, . . . , 9 első 13 hatványa
kn
k 2 3 4 5 6 7 8 9
n
1 2 3 4 5 6 7 8 9
2 4 9 16 25 36 49 64 81
3 8 27 64 125 216 343 512 729
4 16 81 256 625 1 296 2 401 4 096 6 561
5 32 243 1 024 3 125 7 776 16 807 32 768 59 049
6 64 729 4 096 15 625 46 656 117 649 262 144 531 441
7 128 2 187 16 384 78 125 279 936 823 543 2 097 152 4 782 969
8 256 6 561 65 536 390 625 1 679 616 5 764 801 16 777 216 43 046 721
9 512 19 683 262 144 1 953 125 10 077 696 40 353 607 134 217 728 387 420 489
10 1024 59 049 1 048 576 9 765 625 60 466 176 282 475 249 1 073 741 824 3 486 784 401
11 2048 177 147 4 194 304 48 828 125 362 797 056 1 977 326 743 8 589 934 592 31 381 059 609
12 4096 531 441 16 777 216 244 140 625 2 176 782 336 13 841 287 201 68 719 476 736 282 429 536 481

13 8192 1 594 323 67 108 864 1 220 703 125 13 060 694 016 96 889 010 407 549 755 813 888 2 541 865 828 329

AP-070831 Matematika 7 Kézikönyv I Kötet

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

AP-070831 Matematika 7 Kézikönyv I Kötet

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Elsz

Csahóczi Erzsébet – Csatár Katalin – Kovács Csongorné –

TEX 2014. június 2. –20:40 (1. lap/1. old.) ∗ Matematika 8. ∗ (KK7-00)

Kiadja az APÁCZAI KIADÓ Kft.

Nyomdai előkészítés: Könyv Művek Bt.

Terjedelem: 29,87 A/5 ív

TEX 2014. június 2. –20:40 (2. lap/2. old.) ∗ Matematika 8. ∗ (KK7-00)

„Ne vágd el azt, amit kibogozhatsz!”

TEX 2014. június 3. –18:39 (1. lap/3. old.) ∗ Matematika 8. ∗ (KK7-01)

Amennyiben könyvünkkel kapcsolatban bármilyen észrevétele van, kérjük,

Eredményes munkát kívánunk:

TEX 2014. június 3. –18:39 (2. lap/4. old.) ∗ Matematika 8. ∗ (KK7-01)

TEX 2014. június 3. –18:39 (3. lap/5. old.) ∗ Matematika 8. ∗ (KK7-01)

A fejlesztési célok és kompetenciák megjelenésének formái a matematika művelt-

TEX 2014. június 3. –18:39 (4. lap/6. old.) ∗ Matematika 8. ∗ (KK7-01)

Az általános iskola 5–8. évfolyamán a matematika műveltségterület feladata

A helyes tanulási szokások, attitűdök kialakítása

TEX 2014. június 3. –18:39 (5. lap/7. old.) ∗ Matematika 8. ∗ (KK7-01)

során ki kell alakítani a tanulók közötti együttműködést, a helyes munkamegosztást, az egyéni és

Évi óraszám a hetedik évfolyamon: 111 + 37 óra

Fejlesztési feladatok, Tartalom A továbbhaladás feltételei

TEX 2014. június 3. –18:39 (6. lap/8. old.) ∗ Matematika 8. ∗ (KK7-01)

Fejlesztési feladatok, Tartalom A továbbhaladás feltételei

Fejlesztési feladatok, Tartalom A továbbhaladás feltételei

TEX 2014. június 3. –18:39 (7. lap/9. old.) ∗ Matematika 8. ∗ (KK7-01)

Fejlesztési feladatok, Tartalom A továbbhaladás feltételei

ÖSSZEFÜGGÉSEK, FÜGGVÉNYEK, SOROZATOK

Fejlesztési feladatok, Tartalom A továbbhaladás feltételei

Fejlesztési feladatok, Tartalom A továbbhaladás feltételei

TEX 2014. június 3. –18:39 (8. lap/10. old.) ∗ Matematika 8. ∗ (KK7-01)

Fejlesztési feladatok, Tartalom A továbbhaladás feltételei

Fejlesztési feladatok, Tartalom A továbbhaladás feltételei

TEX 2014. június 3. –18:39 (9. lap/11. old.) ∗ Matematika 8. ∗ (KK7-01)

TEX 2014. június 3. –18:39 (10. lap/12. old.) ∗ Matematika 8. ∗ (KK7-01)

Taneszközjavaslatok kai ötleteket, részletes feladatmegoldásokat, tan-

Témánként ajánlott eszközök

Algebra Függvények Geometria Valószínűség,

Helyiérték-táblázat Földgömb Síkgeometriai model- Dobókockák, dobó-

TEX 2014. június 3. –18:39 (11. lap/13. old.) ∗ Matematika 8. ∗ (KK7-01)

Ez a bevezetés a ráhangolódást, a gondolkodás felfrissítését szolgálja. A feladatok szövege,

I. A skatulyaelvet a legnehezebb versenyfeladatok megoldásánál is alkalmazzuk. Itt a legegysze-

TEX 2014. június 3. –18:39 (1. lap/14. old.) ∗ Matematika 8. ∗ (KK7-1)

1. Egy négylakásos társasházba az újságkihordó ﬁú egyszerre 5 különböző újságot visz: Lakáskul-

2. Egy zöldségbolt ládájában 20 fürt

TEX 2014. június 3. –18:39 (2. lap/15. old.) ∗ Matematika 8. ∗ (KK7-1)

6. A nyári táborozás egyik napján 22-en fagylaltoztak. A gyerekek koládé Eper

an epret. Hányan vettek kétgombócos fagylaltot, ha tudjuk,

40 fő 75%-a, 30 fő sportol. A 60% + 70% = 130%. Itt 30% többlet

TEX 2014. június 3. –18:39 (3. lap/16. old.) ∗ Matematika 8. ∗ (KK7-1)

III. A kombinatorikai feladatok között a „közismerteken” kívül mindenképp ﬁgyelemre méltó a

TEX 2014. június 3. –18:39 (4. lap/17. old.) ∗ Matematika 8. ∗ (KK7-1)

3 db L, 1 db A, 1 db Ő, 1 db I Ezek alapján próbáljuk kitalálni az elrejtett szöveget!

TEX 2014. június 3. –18:39 (5. lap/18. old.) ∗ Matematika 8. ∗ (KK7-1)

Készíts te is néhány anagrammát a neved betűiből!

19. A pöttyös dominón 0-tól 9-ig lehetnek pontok. Hány

20. A nyári táborban jutalomként 5 gyerek csónakázhatott.

TEX 2014. június 3. –18:39 (6. lap/19. old.) ∗ Matematika 8. ∗ (KK7-1)

Lóci az első könyvet 3 helyre teheti, a másodikat is 3 helyre,

22. Szerezzünk zenét! Komponáljunk különböző ritmusokat!

TEX 2014. június 3. –18:39 (7. lap/20. old.) ∗ Matematika 8. ∗ (KK7-1)

26. Két különböző szabályos dobókockával dobunk egyszerre.

TEX 2014. június 3. –18:39 (8. lap/21. old.) ∗ Matematika 8. ∗ (KK7-1)

A dobott pontok összege 3: A dobott pontok összege 11:

V. A három utolsó feladat korábban matematikaversenyeken szerepelt. Mindkettő ügyes, lelemé-