8-os MATEMATIKA TANKÖNYV

FELADATAI ÉS AZOK MEGOLDÁSA

Gondolkodjunk együtt!
Logikai feladatok

AzA) állítás hamis.

A cicaes a kutya is szőrösésnégylábú. A kétállatMariéésFerié.
A cicánakfiú a gazdája, ezcsakFeriélehet, így a kutyaMarié.Norbié a kanári,
ezértazaranyhalcsakJuliélehet.

A kártyán nincs pénz.

Vizsgáljuk meg a három állítás igazságtartalmát! Andris és Bea állításai egymást kizáró
állítások. Ha Andris állítása igaz, akkor Csilláé is, Beáé hamis, így két igaz állítás is lenne.
Ha Andris állítása hamis, akkor Beáé igaz. Csilla állításacsak úgy lehet hamis, ha a kártyán
nincs pénz (a semmi is kevesebb 5000 Ft-nál).

Dani volt a tettes.

Béla és Dani állításaegymásnak ellentmondó, így kettőjük közül az egyik nem mondott igazat.
Csaba állítása igaz, Dani borította rá a gépre az üdítőitalt.

1
 Csaba testvére Dóra.
Csabának – állítása szerint – nincs fiútestvére, ezért csak Bea és Dóra jöhet szóba. Beának két
fiútestvére van, ami azt jelentené, hogy Csabának is kellene lennie fiútestvérének. Ezért cask
Dóralehet a testvére, Bea nem.

1. Edit 2. Daniella 3. Barbara 4. Anna 5. Cecília

Anna nincs az első három helyezett között, tehát 4. vagy 5.
Cecília nem győzte le Annát, így ő (Cecília) az 5.
Barbara nem nyert, így ő a 2. vagy a 3.
Daniella legyőzte Barbarát, tehát ő (Daniella) az 1. vagy a 2.
Edit szerint Daniella nem nyert, vagyis 2. Daniella, 3. Barbara, 4. Anna, 5. Cecília.
A versenyt így Edit nyerte.
A fenti eredménylista megfelel a feltételeknek.

A helyes válasz: C)

2
Készítsünk táblázatot! A táblázatban a „–” jel azt jelenti, hogy a sorához és oszlopához
tartozó nevek nem tartoznakössze.

3
Logika, halmazok

Ha összeadjuk az angolul és franciául beszélők százalékos arányát, 118 %-ot kapunk.

Ez azzal magyarázható, hogy az emberek 18 %-át kétszer számoltuk.
Ezért a lakosok 18 %-a beszéli mindkét nyelvet.

Halmazábra segítségével oldjuk meg a feladatot.

4
5
6
Skatulyaelv

.a)

b)

Legkevesebb11-et kell kivennie Áronnak. Kiveheti az egyik fajtából mind a 10-et, a

tizenegyedik drazsé már csak a másik fajta lehet.

7
Legalább tíz darab kesztyűt kell kivennie.
Legrosszabb esetben kiveszi minden színből, mondjuk a balkezeseket, ebből 9 van, a 10.
kesztyű már csak a 9 kesztyű valamelyikének a jobbos párja lehet.

Kilenc bukta van a tálon.

A lekváros és túrós buktából 5 van, meggyesből és túrósból 6, meggyesből és lekvárosból 7.
(lekváros + túrós) + (meggyes + túrós) + (meggyes + lekváros) = 5 + 6 + 7 = 18. Mindenfajta
buktát kétszer számoltunk, ezért 9 bukta van a tálon.

Igaz.
100-ig 25 prím van. Legjobb esetben a 25 prímet húzzuk ki és melléjük még az 1-et. Az 1-hez
semmit sem választhatunk a többi számból. A 27 szám, amit kiválasztunk, már biztosan
összetett szám, ezért valamelyik már szereplő két prím szorzata.

Igaz.
A négyzetszámok utolsó jegye csak 0, 1, 4, 5, 6 és 9 lehet. Így a hét szám között lesz kettő,
amelyik ugyanarra a számjegyre végződik, ezek különbsége pedig nullára.

a)
Három egész szám között

b) Öt egész szám 3-mal osztva 0,1 vagy 2 maradékot adhat.

Két eset lehetséges:
– ha az öt szám között háromnak ugyanaz a maradéka, akkor ezek összege osztható 3-mal,
– ha nincs ilyen három szám, akkor az öt közül kiválasztható három olyan, melyek maradéka
különböző, ezek összege osztható 3-mal.

8
c)
Az a) feladatban beláttuk, hogy három egész szám közül biztosan kiválasztható kettő olyan,
amelyek összege osztható 2-vel. A maradék öt szám közül is biztosan van két ilyen. A két pár
kiválasztása után megmaradó három szám közül is kiválasztató két ilyen szám. Az így kapott
három összeg biztosan páros szám ezért 4-gyel való osztási maradékuk 0 vagy 2. Ezek közül
biztosan kiválasztható kettő úgy, hogy az összegük osztható legyen 4-gyel.

Tízet.
Két 3-mal osztható szám nem lehet a számok között. Egy 1 maradékú és egy 2 maradékú sem.
Az összes 1 maradékút beválogathatjuk, és ezekhez még egy nulla maradékút. Vagy az összes
2 maradékút és ezekhez még egy nulla maradékút. Az első esetben 10, a második esetben 9
számot választhatunk ki.

Feladatok

9
A Magyar Televízió Zrt. Rendszáma: MTV-123

10
11
12
13
Játékok, hires fejtörők

c) Te is találj ki a rajzhoz kapcsolódó feladatokat!

14
a)

15
 Algebrai kifejezések
Matematika 8-os tankönyv Algebra Kézikönyv

a) 28 b) 28 c) 2 d) -63 e) 30 f) 0

a) x = -1 b) x = 0 c) x = 2 d) x = 4

10𝑏+14 −99𝑥
I. 8a + 6 II: 3
III. 5

8a + 6 a) a>11,76 egészek: {12; 13; 14; … } b) a< -0,75 egészek:

{−1; −2; −3; … }
c)a< -13,25 egészek: {−14; −15; −16 … }

10𝑏+14
a)b>28,6 egészek: {29; 30; 31; … } b) b<-1,4 egészek:
3
{−2; −3; −4; … }

16
 c) b< -31,4 egészek: {−32; −33; −34; … }

2
a) (a + b)∙3 szorzat b) 3a + b összeg c) 6ab szorzat d) 5 (𝑎 − 𝑏) szorzat
2 2
e) (a +b) szorzat f)= g) ab szorzat h) 3a + 3b összeg i) 3a∙2b =6ab szorzat
5 5
j) 2a∙3b =6ab szorzat

e 5e
a) 5e b) 4e c) 4t d) e) f) Ázsiának≈1,25-szörös
t 4t

8.

17
Pozitív a kifejezés, ha x>1-piros pontok; Negatív a kifejezés, ha x<1-kék pontok, x =1-nél 0 a
kifejezés, ez a fekete pont.
8
Piros: 8; Kék: -9; -2; -1000
5

18
 1 1 1 2
a) 2 b) c) d) -1 e) 1 f) g) 1 h) 5 i) j) 0,2 k)0,1
2 5 2 3
4
l) -
3

19
a) d) e) f)

20
7.

21
f)

22
23
f)

A d) feladatnak nincs megoldása az egész számok halmazán.

a) 4x – 2 +126 = 35x, innen x = 4

b) 4x + 2 +126 = 35x, innen x = - 4, azaz nincs megoldás a természetes számok halmazán.
128
c) 4x - 2 +126 = 35x, innen x = - , azaz nincs megoldás a természetes számok halmazán.
31

35x +21 – 8x = 28x + 28, innen x = -7

a) Pl.:Az alaphalmaz a pozitív számok halmaza, vagy a (-3)-nál nagyobb számok halmaza
b) Pl.: A tanult számok halmaza vagy az egész számok halmaza

24
 c) Tetszőlegesen sok megoldása van mindkét feladatrésznek.

3
15a 3 1 1 1 1 1
2∙2= (-2) =  2
2
= 5∙a∙a∙a= 5a3    3  
2
Egyenlők:
3 5 5 5 5 5

25
 a) 256 b) 29= 512 c) 25 = 32 d) 24=16 e) 92 = 81

37 2187
a) 1 b) 9 c) 7
 d) 6 e) 1
4 16384

a) 2∙2∙2∙2∙2∙2∙2∙2∙2∙2∙2 b) 23∙23∙23∙23= 2∙2∙2∙23∙23∙23=…

c) 24∙24∙24= 2∙2∙2∙2∙24∙24… d) 25∙27

a) 5∙5∙5∙5∙5∙5∙5 b) 5∙5∙5∙5∙5∙52= 5∙5∙5∙52∙52 =5∙52 ∙52∙52

c) 5∙5∙5∙5∙53 =5∙53∙53 d) 52∙52∙53

27 = 21∙26 = 22∙25 = 23∙24 23 = 27 : 2 4 = 2 6 : 2 3 = 24 : 21

(2∙5)5 = 25∙55 (2∙5)5 = 25∙52 ∙53 = 21∙24∙55 = …

26
 c)pontosan 4 kártyával, a2∙ a2∙ a2∙ a2 = a∙ a2∙ a2∙ a3 =…
d) pontosan 5 kártyával, a∙ a∙ a2∙ a2∙ a2

a= c= e =f b = d =g = h

a) 253∙253 = ( 25∙25∙25)∙ ( 25∙25∙25) = 256 b) 42∙42 = (4∙4)∙ (4∙4) = 44

2 2 2 6
c) 7 ∙7 ∙7 = (7∙7)∙ (7∙7)∙ (7∙7) = 7
d) 53∙53∙53∙53∙53 = (5∙5∙5)∙ (5∙5∙5)∙ (5∙5∙5)∙ (5∙5∙5)∙ (5∙5∙5) = 515
e) 24∙24∙24 = (2∙2∙2∙2)∙ (2∙2∙2∙2)∙ (2∙2∙2∙2) = 212

a) a∙ a∙ a∙ a∙ a∙ a∙ a∙ a∙ a∙ a∙ a∙ a∙
b) a3∙ a3∙ a3∙ a3
c) a4∙ a4∙ a4
d) a5∙a∙ a2∙ a2∙ a2
e) a3∙a∙ a2∙ a2∙ a2∙ a2

d) a kakukktojás

27
 x10 33 27
a) a7 b) 38 c) 53∙2 d) x6∙y3 e) x7 f) x∙y5 g) h) 
x2 53 125

*Ha az a többszöröse a 3-nak, akkor igen.

Biztos lehet, de nem biztos lehetetlen

=24∙34∙a4 , ha b = 6

c5, ha c négyzetszám
=24∙52∙k8

, ha e = 3
=34∙b6∙c6

28
 , ha b =2

, ha b=3

1
106 = 1 000 000 10-3= 5∙105 = 500 000 3∙10-1= 0,3
1000
52∙10-3 = 0.052 40∙107 = 400 000 000 0,3∙105 = 30 000

2036 = 2,036∙103 53 = 5,3∙10 487 000 000 000 =4,87∙1011

100
3 287 600 000 = 3,2876∙109  25  2,5 10 0.000 000 0013 = 1,3∙10-9
4
1 7
0,000 46 =4,6∙10-4 0,001= 10-3  104  7 107
10 000 10 000 000

Pl.: 1 mol atomban ≈ 6∙1023 darab atom van

A Föld és a Nap távolsága ≈ 1,5∙108 km
az atommag átmérője ≈ 10- 15 m

≈1, 047∙103

Isaac Newton (1642-1726 angol) Principia c. munkájában írta meg a Föld és a Nap tömegének
arányát: 1/ 28 700-nak találta, ezt az eredményt később pontosította. A Nap tömege
1,99∙1030 kg.

29
 1.igaz 2.igaz 3.hamis 4.hamis 5.igaz 6.igaz

Képzeletben soronként beszámoztam az ábrákat:

4a = 1.hossza; 4. kerülete; 8. hossza; a2 = 4.területe; 2x + 2 = 10. kerülete; x = nincs;
ax
2x +a = 7. kerülete; = 3. 7. és a 9. területe; a3 = 2. térfogata, 11. területe; 2(a2 + a )= 11. kerülete,
2
a∙12 = 6. területe; 6a2 = 2. felszíne

I-C; II-E; III-A; IV-B; V-F; VI-D

30
c)

d)

31
32
33
A téglalapok felrajzolásától eltekintünk a kézikönyvben.

34
35
36
a) 9∙91 + 5∙9∙17 +8∙9 = 9∙(91 + 85 + 8) b) 6∙(71 + 1010 + 29) c) 9∙(a + 8b)
d) 6a2∙(1-3b +2) e) 3x∙(1- 7x -4y) f) 5x2∙(y + 14)

37
M(1,5x; 8x)→o(8x;12x)→R(12x; x(x + 1) )→Z(x(x +1) ;5x2) →S(5x2; x2(1 + 2x) )A (x2 (1 + 2x; 2x(1 + 3y))
MORZSA

2
x  3  9 , innen a szám 33.
3

(x + 2,1) ∙5 = 24,5, a gondolt szám 2,8.

a) 60 b) 24 c) -24 d) 0

7
Mindegyik feladat a x  1,5  24,5 egyenlethez vezet, melyből x =44.
8

38
Mindegyik feladatnál a keresett értékek: x és x +15.
A felírható egyenletek: x + (x + 15) = 124, innen x= 54,5
a) Egyik szám 54,5 a másik 69,5. b) nincs megoldás c) 54,5kg-ból kenyér és
69,5kg-ból kiflit

Egyikben x, a másikban 98 – x volt, áttétel után: x +7 = 91 – x, innen x = 42

a-b) 42 és 54 97 könyv esetén nincs megoldás, mert nem egész szám az eredmény.

Rózsaszín: x darab; sárga x + 20 és fehér x + 34.

Egyenlet: x +x +20 + x+ 34 = 414, innen x = 120

A blúzhoz x cm, a szoknyához x -40 cm kell.

Az egyenlet: x + x -40 = 260, innen x =150

39
Az áttétel után minden polcon 720:3 =240 könyv lett. Az áttétel előtt:

A kirándulás x percig tartott, ebből x percig gyalogoltak és (x-50) percig villamosoztak.

x + (x-50) = 170, innen x =110, azaz 1óra 50 percet gyalogoltak.

A gyerekek korkülönbsége 4 év. A fiatalabb most x éves, az idősebb (x +4).

x + (x +4) = 36, innen x = 16. Most 16 éves, a báty pedig 20.

1,5 és 0,5.

Az üveg x Ft, a szörp (x + 500) Ft. Az egyenlet: x + (x + 500) = 520, innen x = 10 az üveg ára.

Gergőnek x, Zsuzsinak (1370-x) Ft-ja volt.

x = (1370-x) + 230, innen x = 800.
Gergőnek 800Ft-ja, Zsuzsinak 570 Ft-ja volt.

5.; 6.;7.; 10.;12.; 14.; 15.16.

Most Viola x éves, két év múlva x + 2 éves lesz.

Most az édesanya 31x éves, két év múlva 31x + 2 éves lesz.
11∙(x +22) = 31x +2 Innen x = 1, azaz Viola most 1 éves, édesanyja 31 éves.
y év múlva: 3∙(1 + y) = 31 + y, innen y = 14, azaz Viola 15 éves lesz.

40
Máté x éves lesz, Bence x +4. Az egyenlet: x + (x + 4) = 50, innen x = 23.
Máté 23, Bence 27 éves lesz.

a) x év múlva (10 +x) + (6 + x) = 35 +x, innen x =19. Tehát 19 év múlva.

35  x
b) x év múlva (10 +x) + (6 + x) = , innen x =1. Tehát 1 év múlva.
2

a) Az egyenlő időköz miatt a középső kislány 8 éves.

Lehetőségek: 7;8;9 vagy 6;8;10 vagy 5;8;11 vagy 4;8;12 vagy 3;8;13 vagy 2;8;14 vagy 1;8;15
b)A középső kislány alsó tagozatba jár.
c) A legidősebb gyerek alsó- felső tagozatba vagy gimnáziumba járhat.

Az eredeti számszámjegyei: a; 12-a. A felírható egyenlet: 10a + (12-a) +18 = 120-10a +a,
innen a=5. A szám az 57.

Az eredeti számszámjegyei: a; 10-a. A felírható egyenlet: 10a + (10-a) =2(∙( 10∙(10-a) +a) -1
innen a=7. A szám a 73.

41
Az eredeti számszámjegyei: a; 9-a. A felírható egyenlet:3∙ (10a + (9-a)) +27 = 90-9a innen a=1.
A szám a 18.

Az eredeti számszámjegyei: a; a +2. A felírható egyenlet:2∙ (11a + 2)-6 = 11a +20, innen a=2.
A szám a 24.

Az eredeti számszámjegyei:2∙ a; a. A felírható egyenlet:21a-12a=27, innen a=3.

A szám a 63.

Az eredeti számszámjegyei:3∙ a; a. A felírható egyenlet:31a= 26a + 15, innen a=3.

A szám a 93, ami nem lesz jó az ellenőrzésnél, ezért:
Az eredeti számszámjegyei: a; 3∙ a. A felírható egyenlet:2∙13a + 15=31a, innen a=3.
A szám a 39.

42
 800
 8 8 perc múlva
45  55

14 2
 óra, azaz 40 perc múlva találkoznak. Az egyik falutól 3km-re, a másiktól
4,5  16,5 3
11km-re voltak.

A lassabb gyalogos 2 órával hosszabb ideig volt úton.

Az egyenlet: 4(t + 2) = 6t, innen t =4 óra. A távolság 24km.

A lassabb vonat 2 órával hosszabb ideig volt úton.

Az egyenlet: 48 (t + 2) = 60t, innen t =8 óra. A gyorsabb vonat 8 óra múlva éri utol.

43
 1
A gyorsabb vonat t órát van úton, a lassabb ( t + ) órát.
3
1
Az egyenlet: 72 (t + ) = 84t, innen t =2 óra. A távolság 2∙84 = 168km.
3

Percenként 6:12 = 0,5cm-t ég el.

a) 3cm-t kell leégni: 6 perc b) 4cm-t ég le: 4:0,5 = 8 perc c) 0.5cm d) 2perc
e)5 perchez 5∙0,5 =2,5 cm tartozik, így 8,5cm f) 10 perchez 5cm-es hossz tartozik, így 11cm.

A 15cm-es gyertya 150 perc alatt ég le, 1 perc alatt 0,1cm-t.

A hosszabb gyertya percenként 0,5cm-t ég le.
a) x percig égnek a gyertyák: 15-0,1x = 25-0,5x, innen x = 25 perc
b) A rövidebb x, a hosszabb (x-60) percig ég. 15-0,1x = 25-0,5(x-60), innen x = 100 perc
c) A kicsi leég: 150 perc alatt. A nagyot 100 perccel később kell meggyújtani, mert így
éppen 50 perce lesz az égéshez.

44
1 óra alatt éppen a lakás felét takarítják ki, ezért 2 óra alatt végeznek együtt.

45
 8
1. munkás 3 óra alatt 8 kancsó  1 óra alatt kancsó
3
8
2. munkás 6 óra alatt 8 kancsó  1 óra alatt kancsó
6
8 8
Együtt 1 óra alatt + = 4 kancsót készítenek el, ezért 2 óra kell a 8 kancsóhoz.
3 6

1 1 1
1 perc alatt együtt (   )-od részét töltik meg a medencének  36 perc kell.
54 108 36

1 1 1 45 1
1 óra alatt együtt (     )-od részt parkettáznak= 16 óra alatt végeznek
40 48 60 720 16

46
 1 1 6
1 óra alatt együtt (1 +  )  -ed rész telik meg  a tartály.
2 3 11

47
 3 3
a) Első nap:40%; A második nap a út felét, azaz részt tettek meg: 30%; A harmadik
5 10
napra is 30% maradt.
b) A teljes út 30%-a 15km, ezért a teljes út 50km.

48
árleszállítás.

49
 tömeg(kg) Egységár(Ft/kg) Ár (Ft)

Jobb minőségű x 2330 x∙2330

Másik kávé 240-x 1270 (240 – x)∙1270

Keverék 240 1800 240∙1800

x∙2330 + (240 – x)∙1270 = 240∙1800, innen x = 120. Mindkét kávéból 120 kg kell.

x gr víz hozzáöntése után az egyenlet: (320 + x)∙0,045 = 32. Innen x = 391,1gram víz kell.

50
51
 B = 5∙102 < A = 102∙25 = 32∙102< c = 26∙53 = 102∙24∙5 =80∙102< D = 102∙103< E = 106 = 102∙104

x darab 4 ágyas szobában: 4∙x gyerek

(17 – x) 6 ágyas szobában: 6∙(17-x) gyerek
4∙x + : 6∙(17-x) = 86, innen x= 8.
8 darab 4 ágyas és 9 darab 6 ágyas szoba van.

a) 3(x + 7) b) a(a – b) c) 3b( 5a + 3b) d) 6xy + 6y2

e)y( 6x – 6y +1) f) 6x2y -2xy2 + 10x

a) Először 2600Ft lett, majd 3900Ft.

b)
9.

52
 Négyzetgyök, Pitagorasz-tétel

A négyzetgyök fogalma

a) igaz b) hamis, c) igaz d) igaz

53
A) ± 8 B) ± 12 C) ± 25 D) ± 32 E) ± 0,1 F) ± 1,2 G) ± 2,5 H) ± 0,0 1

A) ≈3,162 B) 10 C) ≈31,62 D) 100 E) ≈ 316,2 F) 1000

Ha a szám 10 páros kitevőjű hatványa, akkor a szám négyzetgyöke 10-nek valamelyik

hatványa.
Ha a szám 10 páratlan kitevőjű hatványa, akkor a szám négyzetgyöke nem egész
szám.

A) ≈1,41 B) 2 C) 4 D) 4 E) nincs értelmezve F) ≈ 2,24 G) 5 H) 0

Az E).

54
Megoldás:

55
A C) a helyes válasz.

b) Melyik állítás igaz?

A) Egyetlen olyan racionális szám van, amelynek a négyzetgyöke önmaga.Hamis. Két ilyen
szám van: 0 és 1.
B) Minden 1-nél nagyobb racionális szám négyzetgyöke kisebb a számnál.Igaz.

C) Van olyan racionális szám, amelynek a négyzetgyöke nagyobb a számnál. Igaz.

A 0 és 1 közé eső számok ilyenek.

56
Délnyugat-Ázsia, Eufrátesz.

Irak

ta= 6 te tb= 19 te tc= 26 te td=16 te

57
A területek meghatározása során használhatunk képletet (a), alkalmasan átdarabolhatjuk az
ábrát (b és c) vagy mindkettőt alkalmazzuk (d):

A B és C nem tükrös, mert nincs két olyan oldaluk, amelyre írt négyzetek területe egyenlő
lenne..

58
Pitagorasz-tétel

Igaz.

Ezzel a feladattal a 2. feladatot készítjük elő, ami ennek a gondolatnak a megfordítása.

59
Igaz. A négyzet minden oldalára egy-egy egyenlőszárú háromszöget állítunk.

Csak a derékszögű háromszögekre igaz (A,D).

60
A számok négyzetének utolsó jegyeinek meghatározása segít kiszűrni azokat a
számhármasokat, amelyek biztosan rosszak.
A helyes számhármasok: (3,4,5); (6,8,10); (9,40,41); (10,24,26)

Az alsó sorban a páratlan számok sorozata áll. A felső sorban elcsúsztatva a négyzetszámok
sorozata. A páratlan számsor négyzetszámai és a fölötte levő két négyzetszám alkot egy
hármast. Ezek négyzetgyökei pitagoraszi számhármast adnak.

61
b)

AO2 = 32 + 52 = 36 BO2 = 42 + 42 = 32 CO2 = 62 + 22 = 40 DO2 = 12 + 72 = 50

AO = √36 = 6 BO = √32≈ 5,7 CO = √40≈ 6,3 DO = √ 50 ≈ 7,1

c) Az összes olyan rácspont helyes, amely rajta van az O középpontú CO sugarú körön.

62
63
Pitagorasz-tétele szerint:

17,62 + 9,42 = 309,76 +88,36 = 398,12

h =√398,12 m ≈ 19,95m
A csúszda víz feletti rész közel 19,95 méter.
Kerekítve 20 méter.

64
65
- Határozzuk meg a háromszög szögeit!

- A két derékszögű háromszöget el tudjuk úgy mozgatni, hogy szabályos

háromszöget alkossanak, amelynek oldalai 12 méteresek.

- Erre a derékszögű háromszögre írjuk fel a Pitagorasz-

tételt:

66
67
 Hozzárendelés, függvény

A megfeleltetés mindkét irányban függvény.

A legmagasabb tanulónak nincs jobb oldali szomszédja, ezért nem függvény.

Csak páros számú tanuló esetén függvény.

68
 A= A felsorolt hét probléma K= A felsorolt hétszám

A probléma típusához hozzárendelhető a problémával rendelkezők száma, vagy fordítva.

Mindkét megfeleltetés függvény.

69
Többféle hozzárendelés is készíthető.Pl.:
Régió→felvételre jelentkezők száma az adott régióból, ez a megfeleltetés megfordítható
Régió→felvettek száma az adott régióból, ez a megfeleltetés megfordítható
Felvételre jelentkezők száma az adott régióból → felvettek száma az adott régióból, ez a
megfeleltetés megfordítható
Régió→felvételt nem nyertek száma az adott régióból, ez a megfeleltetés is megfordítható

A→c B→a C→b D→d

70
Függvény: a; c; d; e
Nem függvény: b; f

71
 a) 13km-t: C b) 0,5 +1=1,5 óra:B c) Nem d) 2,5 ; 3,5 sebességük
4km/óra

@: 1 földrajzi mérföld≈1/15 egyenlítői fok = 7421,6 m

1 tengeri mérföld≈1 francia tengeri mérföld = 5564,9 m
vagy 1 német tengeri mérföld = (1/60) meridián fok = 1852,3 m

72
 x 6 1 -261 0
2
f(x) 4 1 -85 2
2
6

x -5 3 -104 0
5
g(x) 7 8,12 -12,8 8

73
 A grafikonok felrajzolásától eltekintünk.

Grafikonon van: C;E grafikon fölött van: D;F;G grafikon alatt van: A;B;H

A függvény értelmezési tartományába az x=2 és az x=6 nem tartozik bele, ekkor a nevezőben
0 állna.
Ha x≠2 és x≠6, akkor f(x) = x-4
ÉT = a tan ult számok a 2 és a 6 kivételével
ÉK = a tan ult számok a  2 és a 2 kivételével
A grafikon egy két lyukkal rendelkező egyenes.

74
f(x): d g(x): a h(x): b; f j(x): e k(x): c l(x):b;f

b c; d a e;f Nincs párja

75
A grafikonok elkészítésétől eltekintünk.
a) f(x) = 3x + 2 b) g(x) = -3x + 2 c) h(x) = 2x – 3 d) i(x) = -2x + 5

76
Algebrai átalakítások után: f(X) = x – 4, a grafikon elkészítésétől eltekintünk.

Algebrai átalakítások után: f(x) =2 de x≠3, a grafikon egy „lyukas” vízszintes egyenes.

a) Zárt szakaszt kapunk. ÉK = ...  8  y  4

b) A grafikon diszkrét pontokból áll. ÉK = ...  8,5,2,1,4,7,...

a) Zárt szakaszt kapunk. ÉK = ...  4  y  8

b) A grafikon diszkrét pontokból áll. ÉK = ...  7,4,1,2,5,8...

77
 a) Zárt szakaszt kapunk. ÉK = ...  3  y  6

b) A grafikon diszkrét pontokból áll. ÉK = ...  2,1,0,1,2,3...

A grafikonon levő pontok koordinátáit x és y jelöli. Két lehetőség van:

y- x =5, innen y = x + 5 vagy x – y = 5, innen y = x – 5.
A két lineáris függvény f(x) = x+ 5 és g(X) = x – 5 egymással párhuzamosak.
Ha az ÉT egész, akkor ÉK is. Ha az ÉT tetszőleges szám, akkor az ÉK is.

A kapott alakzat egy A betű.

78
 a) x = 2 b) x > 2 c) x ≤ 2

a) x < 2 b) x ≤ 6 c) minden tanult szám

a) x ≤ 2 b) x < 4 c) x < 0

a) Ha x-szel jelöljük az egyik számot, akkor a másik szám: 4-x, innen f(x) = 4-x

b) Ha x-szel jelöljük az egyik számot, akkor a másik szám: x-1, innen g(x) = x – 1

A két egyenes metszéspontja, azaz a keresett számok: x = 2,5 és y = 1,5.

79
Ha Lindáék x kazettát kölcsönöznek, akkor f(x) = 1000 + 400x Ft-ot fizetnek az első
kölcsönzőben és g(x) = 2000 + 350x-et a másodikban. A grafikonok felrajzolásától itt
eltekintünk.
20 DVD esetén azonos összeget kell fizetni.
20-nál kevesebb DVD-t az első, 20-nál többet a második kölcsönzőből érdemes
kikölcsönözni.

80
81
a) parabola b) 45m c) 2. és a 4. másodpercben

d) 2 másodpercig e) 6-dik másodpercben

82
83
 A g(x) grafikonját megkapjuk, ha f(x)-t 2-vel lefelé toljuk az y tengely mentén.
. ÉT = tan ult számok
f(x)-nél: ÉK = nem negatív számok; g(x)-nél ÉK = tan ult számok   2
Mindkét függvény ha x≤0, akkor csökkenő és ha x≥ 0, akkor növekvő.

12
Ha x-szel jelöljük a téglalap egyik oldalának a hosszát, akkor a másik oldal hossza: f(x) = .
x
ÉT = ÉK= pozitív számok , ezért a fordított arányosság grafikonjának csak az első
síknegyed beli részét kell felrajzolni.

84
85
a) b) c)

d)

e)
f) g) minden tag0.

86
87
88
b)Sajnos rossz a rajz: a második sorba 2, a harmadikba 3 ….kislánynak kellene
állnia. Ez a rajz az a) feladathoz tartozik. Így a megoldás:

89
a)

b)
c) A legnagyobb és a legkisebb szög különbsége

d)

e)

90
91
92
a) Az osztályzatokhoz hozzárendeljük azon tanulók létszámát, akik ezt az osztályzatot
kapták. Ez a megfeleltetés megfordítható.

b) ÉT = 1;2;3;4;5 Ék = 1;2;4;6;15

1  4  18  60  20
c)  3,7
1  2  6  15  4

A grafikon felrajzolásától eltekintünk.

2 5
A(3;3), B(-4 -11) C( ;- ) D( 5;7) E( 1,6 ; 0,2 )
3 3

93
a(x) = 4 b(x) = x + 4 c(x) = -x + 2

A grafikon egy zárt intervallum. ÉK = 0  x  5

a) 2d= 8, innen d = 4 b) -6; -2;2,;6;10;14 c) A grafikon diszkrét pontokból áll.

a) Felsorolva az elemeket:1;7;13; 19; 25;31. Tehát 6 polc van.

b) 1 + 7 + 13 + 19 + 25 + 31 = 96 könyv van a könyvespolcokon.

94
A)
a) b) c)

Négy téglalap, két cs= 8

négyzet l=6
é=12

B)
a) b) c)

Három téglalap, cs=6

két háromszög l=5
é=9

C)
a) b) c)

95
Négy háromszög cs=4
l=4
é=6

A-b B-c C-a

a) 1 db négyzet, 4 db szabályos háromszög

b) 2 db szabályos hatszög, 6 db négyzet
c) 2 db szabályos ötszög, 10 db négyzet , 10 db szabályos háromszög
d) 2 db szabályos ötszög , 10 db szabályos háromszög
e) 24 db szabályos háromszög

96
 A-c B-a C-b

A)
a) 1 db szabályos háromszög, 3 db egyenlő szárú háromszög
b) 3 db egyenlő szárú háromszöget
B)

97
a) 1, db szabályos ötszög, 5 db egyenlő szárú háromszög
b) 5 db egyenlő szárú háromszöget

A) 8 7 cm = 56 cm B) 6 7 cm =42 cm

f) h)

24 cm-es drót esetén a tetraéder egy éle 4 cm. Ennek háromszorosa 12 cm. Ehhez 72 cm
hosszú drót kell. Ez 3-szor annyi, mint a 24 cm.
Az összélhossz kiszámítása nélkül is lehet válaszolni. Mivel minden él 3- szorosa az
eredetinek, ezért az összélhossz is 3 -szoros lesz.

Az nagyobb drót 48 cm-rel hosszabb.

98
 A, B
B (A-t 4 db nagyobb szabályos háromszög határolja)
B
A, B
A
A

A) Hamis. Ez csak a szabályos tetraéderre igaz

B) Igaz. A gúla definíciójából következik

C) Hamis. Pl

D) Igaz. A derékszögű háromszögátfogója hosszabb bármelyik befogónál

E) Hamis. Pl:
F) Igaz. Mert bármely két csúcsát összekötő szakasz valamelyik lapon halad.

99
a) Egyenlő élű szabályos háromszög alapú gúla

b) Egyenlő élű négyzet alapú gúla

c) Egyenlő élű szabályos ötszög alapú gúla

d) Egyenlő élű szabályos hatszög alapú gúla Ilyen nem létezik

a)
Éleken haladva a legrövidebb út egy kocka-élnek (a) és a
hozzá csatlakozó gúla oldalének (b) az összege.
A b oldalél hosszát az EFT derékszögű háromszögben
Pitagorasz tétellel számoljuk ki. A négyzet átlójának fele
EF= 5 ∙ √2
2
𝑏 = √(5 ∙ √2) + 102 12,2 cm
A legrövidebb út hossza a+b=10 + 12,2 = 22,2 (cm)

100
b)
A test belsejében a legrövidebb út az A,T pontokat
összekötő szakasz. Ennek a hosszát az AKT derékszögű
háromszögben Pitagorasz tétellel határozzuk meg.
AK =5√2 KT= a+m = 20 cm

2
AT =√(5 ∙ √2) + 202  21,2 (cm)

c)
A gúla csúcsán és alapélének két felezőpontján áthaladó
síkmetszet olyan egyenlőszárú háromszög, amelynek egy-
egy szára a gúla lapmagassága. Ezt a háromszöget a gúla
testmagassága két derékszögű háromszögre bontja. Ebben
az MFT háromszögben Pitagorasz tétellel meghatározzuk
az MT lapmagasságot.
MF = 5 cm, FT = m = 10 cm
𝑙 = √5 + 10  11,2 (cm)
2 2

A gúlának, a házikó négyzetlapjához csatlakozó egyik

oldallapját és a házikó oldallapját egy síkba kiterítjük. A
legrövidebb út a lapokon az AT szakasz, ami az AET
derékszögű háromszög átfogója. Ennek a hosszát
Pitagorasz tétellel határozzuk meg.

ET = a + l = 10 + 11,2= 21,2 (cm)

AE = 5 cm
AT = √52 + 21,22  21,8 (cm)

101
 Kétféle hálót lehet készíteni.

a) Szabályos tetraéder b) Olyan tetraéder készíthető, Ebből nem lehet gúlát

készíthető amelynek minden lapja egymással készíteni, ezért ez nem
egybevágó egyenlőszárú háromszög gúlaháló

102
Az a) - ból lehet, a b) - ből nem lehet gúlát készíteni.

Első megoldás:
Az összeragasztás után a határoló lapok összterülete két négyzetlap (alaplap) területével csökken, ami
2tnégyzet=2 12,52= 312,5 (cm2)
Második megoldás:
Kiszámolva a két test határoló-lapjainak összterületét:

1.) Összeragasztás előtt:

2(tnégyzet + 4 tháromszög)=1062,5 cm2
2. ) Összeragasztás után:

1062,5 750 =312,5 (cm2)

103
Megoldás:

Tizenkét különböző sokszöget lehet készíteni. Ezek közül kettős gúla hálója lehet: 1,2,3,4,5,8,10,11.

Megoldás:
a) A metsző sík az FGE pontokon halad át. Két egyenlőszárú háromszög keletkezik a vágás mentén, ezek
festetlen lapok lesznek.

b) Az egyik metsző sík, az a) feladatban szerepel, a másik, erre merőleges sík, az EIH pontokon halad át.
Négy derékszögű háromszög keletkezik, ezek lesznek a vágás után festetlen lapok.

104
 A= 46,5 = 26 cm2

Megoldás:

105
106
 232,4 2
mo = √( 2
) + 146,72 = √116,22 + 146,72187,15 (m)
232,4∙187,15
A piramis felszíne: A = Ta + 4 ∙ t h = 232,42 + 4 ∙ ≈ 140 997 (m2 )
2

a) Állítva: a rakodófelület földtől való távolsága, meg a ház oldalfalának és tetejének együttes magassága
nem lehet több 4 méternél.
a
1,2 + a + 6 ≤ 4 Innen a ≤ 2,4 m, ami éppen elfér a teherautó raklapján.
A kamra méretei legföljebb: oldalmagassága 2,4 m, a tető magassága 0,4 m.
b) Fektetve: a rakodófelület földtől való távolsága, meg a ház oldalfalának együttes magassága nem lehet
több 4 méternél.
1,2 + a ≤ 4 Innen a ≤ 2,8 m. A kamra tetejének magassága kerekítve 0,5 m. A kettő összege
nem több mint a rakodófelület hossza, tehát a kamra legföljebb ilyen méretekkel fér el a teherautón és
a felüljáró alatt.

107
 A kocka térfogata Vk= 103= 1000 cm3
6 db ilyen gúla pontosan kitölti a kockát. Ezért egy ilyen gúla térfogata hatodrésze a kockáénak.
7
A kapott test térfogata 6 része117%-a a kocka térfogatásnak.

A feladat szövegévben szereplő piros színű gúla itt sárga színű.

Kék gúla csúcsai: AEDC, Rózsaszín gúla csúcsai: ABCE, Sárga gúla csúcsai: DEFC.

c) Hat ilyen gúlából éppen egy kockát lehet kirakni, ezért a 6 db gúla térfogata egyenlő a kocka térfogatával.
Így a keletkezett test térfogata kétszerese a kocka térfogatának: V= 2103= 2000 (cm3)

108
a) V= 4,8 cm3 b) V= 19,2 cm3 c) V= 9,6 cm3
Megjegyzés: hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a b) esetben a térfogat 4-szeresa az a)-nak, c) esetben 2-
szerese az a)-nak. Indokoljuk meg, miért.

Megoldás:

109
a) b)

110
b)

Megoldás:

A két vágás mentén 2-2- derékszögű háromszög keletkezik.

A kínai kalap körcikkjének nagyobb a középponti szöge.

111
Az AEF háromszög egyenlőszárú és derékszögű,
ezért AE = EF. Mivel AE= r= 2,5 m, ezért a
lámpát a földtől legalább 2,5 m magasságban
kell elhelyezni. (Ha magasabbra akasztjuk, akkor
nagyobb területet világít be.)

112
A feladatban szereplő adatok közelítő értékek.

113
A főkör kerülete 85 cm 20 cm = 65 cm = K= 2r innen a kör sugara: r10,35 cm

12 db fél-főkörből áll a műanyag csövekből álló gömbváz. A gömb sugara 7 cm.

Egy műanyagcső hossza 1 db fél-főkör kerületével egyenlő.
K
= r = 7   22 cm. 12 db ilyen félkör összesen 264 cm hosszú.
2

Megoldás:

Mivel egy gömb átmérője 5 cm, a doboz magassága pedig 20 cm, ezért egymás
fölé legföljebb 4 sorba rakhatunk gömböket. Ha soronként 7 db fér a dobozba,
akkor összesen maximum 4 7 = 28 db gömböt tehetünk bele.

A henger alakú dobozban elhelyezett gömbök felülnézete látható az ábrán.

A henger alapkörének átmérője három gömb átmérőjének összege: 3 5=15 cm

114
 elölnézet oldalnézet felülnézet

A doboz oldallapja:
14:2,8=5

Megjegyzés. Érdemes megbecsültetni a tanulókkal, hogy vajon a doboz térfogatának

mekkora része üres.

A válasz meglepő: A doboz 48%-a üres.

115
 (cm2) (cm3)

b), c) és d) feladatokban a felszín és a térfogat mérőszáma megegyezik

3
4∙1,5 π
d = 3 mm r = 1,5 mm V1 csepp= 14,14 (mm3)
3
5 alkalom 20 csepp V20 csepp= 20  14,14= 282,8 (mm3)0,2828 cm3 0,3 ml

116
117
 Hasábok:1, 2, 4, 5
Hengerek: 9
Gúlák: 3, 8
Kúpok: 6
Gömbök: 7

a)
A test lapjai: 2 szabályos háromszög, 3 négyzet
B test lapjai: 4 szabályos háromszög, 5 négyzet
b)
4∙3,5
B test hálójának területe A= 4Th + 5 Tn= 4 + 5  42= 28+ 80 = 108 (cm2)
2

a) Két egyenlőszárú háromszöglap l esz festetlen

118
b) A háromszögek szára 9 cm hosszú.
Alapja Pitagorasz tétellel számítható ki:

e =√72 + 72 9,9 cm

a) Henger és kúp, amelyeknek egybevágó az alaplapjuk.

b) Tengelymetszete:
8∙5
c) A tengelymetszet területe: T= 8  6 + = 68 m2
2

1 gömbhöz: 6   + 14 32,8 cm

119
8 gömbhöz: 8  32,8 cm =262,4 cm szalag szükséges.

5 rész 2,5 cm = r
1 rész 0,5 cm
11 rész 5,5 cm = R

A bábu fejének átmérője: 2 r = 5 cm,

hasának átmérője: 2R = 11 cm.
Álló helyzetben 16 cm magas dobozban fér el.

Statisztika

A megoldás a tanulók által készített kérdőívek alapján történik

120
A megoldás a tanulók által készített adatok alapján történik

A mulasztott 0 1 5 8 9 10 15
napok száma
Relatív 2 3 7 6 4 13 1
gyakoriság 36 36 36 36 36 36 36
törtalakban
Relatív
gyakoriság 5,6 % 8,3% 19,4% 16,6% 11,1% 36,1% 2,8%
százalékalakban
(közelítő
értékek)

121
A relatív gyakoriságok értéke a dobássorozatban szeplő adatoktól függ.
Az ábrázolásnál figyeljünk arra, hogy a vízszintes tengelyen elférjen a 40 adat, a függőleges tengelyen
pedig úgy válasszuk meg az egységet, hogy azok törtrészei közelítőleg leolvashatók legyenek.

A megoldás a tanulók által lejegyzettadatok alapján történik.

Megoldás:
a) Az indoklást egy 5 folyosós Galton deszka modelljével mutatjuk meg. Ilyen részletes indoklást nem
várunk tanulóktól, csak a tanárnak adunk támpontot a magyarázathoz.
(Ld. tankönyv 161- 162 oldal.)

122
Ebből látható, hogy a középső folyosóba érkeznek legnagyobb eséllyel, a szélsőkbe a legkisebb
eséllyel a golyók.
11 folyosó esetén a középső a 6., a két szélső pedig az 1. és a 11. A tanulóktól a jobbra-balra
elágazások ábráját várjuk el. Az elágazási pontokra írják rá a beérkezési lehetőségek számát, a
kombinatorikában megismert módon.
A 11 folyosós Galton deszka egyes folyosóiba való beérkezés lehetőségeinek számát tartalmazza a
táblázat.
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11
1 10 45 120 210 252 210 120 45 10 1

b) Ha a baloldali Galton deszka felső nyílásán 1200 db golyót leengedünk, akkor -elméletileg- a jobb
oldali gyakoriság grafikont kapjuk.

123
b) A táblázat

c) 14 megyében van 100-nál több település.

d) 5 megyében: Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom.
Megjegyzés:

124
 2004 2005 2006 2007 2008
a) Évenként 240 t 330 t 190 t 125 t 150 t
b) Összesen 1035 t

c) A szalagdiagram:

125
Az B osztály grafikonjának felirata hibás! Helyesen:Elégséges: 10%
Megoldás:
A) Igaz, a grafikonról leolvasható
B) Igaz, ld. táblázat
C) Hamis,ld. táblázat
D) Hamis, ld. táblázat
A osztály B osztály
Létszám 1+7+15+6+3=32 30
Jelesek száma 3 30  0,2= 6
Elégségesek száma 7 30  0,1= 3

126
A táblázat közelítő értékeket tartalmaz.
Földrész Amerika Európa Afrika Ázsia Ausztrália
a) Középponti 50,4 46,8 46,8 212,4 3,6
szögek (fokban)
b) Arány (% -ban) 14 13 13 59 1

Megoldás

Szavazók száma Támogatja Nem támogatja Mindegy neki

A falu 1250 1250 0,64= 800 1250  0,24= 300 1250  0,12 = 150
B falu 2800 2800 0,4= 1120 2800  0,55 = 1540 2800  0,05 = 140
A és B
falu 4050 1920 1840 290
összesen

4050fő 50%-a 2025 fő

Legalább 2026 lakónak kellene támogatni a szemétégető telepítését, de csak 1920 támogatója van,
ezért nem épülhet meg a szemétégető.

127
Hamis. A majdnem mindenki nem pontos megfogalmazás. Ebben a korosztályban a lakosok 75%-a
hallgat naponta zenét. Ez a lakosok ¾ része, tehát nem „majdnem mindenki”.

Hamis. Nem lehet megállapítani, mert nem ismert az adott korosztályokba tartozó lakosok száma.

Igaz.

Igaz. 49 % csak 1%-kal tér el az 50% tól.

1
Igaz. (kölzelítőleg) a harmadrész az 333%.

Hamis. Nem lehet megállapítani, mert nem ismert az adott korosztályokba tartozó lakosok száma.

128
A)

129
130
Az adatsokaság

𝑠6 𝑠6 +𝑥
= 3,5 s6= 21 ≥3,6 x≥4,2
6 7

131
Jencinek 5-re kell megírni az utolsó dolgozatot.

𝑠10 280−𝑥
= 28 s10= 280 = 29 x= 19 19 éves játékos távozott a szakosztályból
10 9

Valószínűség-számítás

A táblázatot a kísérlet kimenetelei alapján kell kitölteni.

2 1 1
a) P(kék)= b) P(sárga) = c) P(zöld)=
6 6 6

Készítsük el az alábbi táblázatokat, és jegyezzük le a kísérlet kimeneteleit!

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20

gyakoriság relatív gyakoriság

Piros
Kék

132
 3 1
Igaz, mert P(I) = P(II)= =
6 2

2 1
Hamis, mert kisebb P(III)= = (2 pozitív hatványai 2 és 4)
6 3

Hamis, mert a III. cédulán lévő állítás előfordulásának valószínűsége nem egyenlő az
első két cédulán lévővel.

2 1
Értelmes szavak: KAR, RAK, 2 db. Összes betűsor: 6 db P(szó) = =
6 3

6 4 5
P(a)= P(b)= P(c)=
20 20 20

20 10
P(a)= P(b)=
30 19

133
 A FEJ, IRÁS számának aránya alapján: A) tetraéder B) érme C) kocka
ÍRÁS relatív
FEJ ÍRÁS gyakorisága

A) 12 18 18
30
B) 16 14 14
30
C) 9 21 21
30

Készítsük el az alábbi táblázatokat, és jegyezzük le a kísérlet kimeneteleit, valamint a minden húzás

után a relatív gyakoriságokat!
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20
s,s
Rel. s,z
gyak s,z
z,s

134
a) Legyen az egyik érme: A, a másik: B
Elemi események: AA, AB, BA, BB
b) Legyen az egyik érme: A, a másik: B, a harmadik: C.
Az első érme lehet 3- féle, a második is, és a harmadik is. Ez összesen 333= 27 elemi esemény.
Ezek:
ABC, ACB, BAC, BCA, CAB, CAB
AAB, ABA, BAA, AAC, ACA, CAA,
ABB, BAB, BBA, BBC, BCB, CBB,
ACC, CAC, CCA, BCC, CBC, CCB,
AAA, BBB, CCC

1 2 1
P(a)= P(b)= P(c)=
4 4 4

135
 a) 6;4 5;5 4;6 6;5 5;6 6;6 6
P(a)=
36

b) 1;1 2;1 1;2 3

P(b)=
36

c) 1;2 2;1 3;1 2;2 1;3 4;1 3;2 2;3 32

P(c) =
1;4 5;1 4;2 3;3 2;4 1;5 6;1 5;2 36
4;3 3;4 2;5 1;6 6;2 5;3 4;4 3;5
2;6 6;3 5;4 4;5 3;6 6;4 55; 4;6

d) Ez egyszerre nem fordulhat elő P(d)= =0

136
137
138
 a) Igaz. A beérkezések valószínűsége az (O; ) tengelyre
szimmetrikus.
b) Hamis. A 3-es folyosóba nagyobb valószínűséggel érkeznek
a golyók, mint a 2-esbe.
c) Igaz, mert ilyenkor az (E;) a szimmetria tengely és az 
folyosó éppen a tengelyen van.
d) Hamis, mert ha az N vagy V nyíláson indítjuk a golyókat,
azok nem érkezhetnek aes folyosóba.

Megjegyzés: érdemes beírni az elágazásokat jelentő pontokra a beérkezés lehetőségeinek a számát

úgy, ahogy azt a kombinatorikában megtanultuk. Lehet hivatkozni a Pascal háromszögre is.

a) I. csapat középponti szöge: 36o

II. csapat középponti szöge: 54o
III. csapat középponti szöge: 126o
IV. csapat középponti szöge: 144o
b)

139
c)
II. csapat III. csapat IV. csapat
I. csapat
8 db 12 db 28 db 32 db
d)
35
30
25
20
15
10
5
0
1 2 3 4

41+37+36+41+52+60+50+43 41+43
a) sátlag = = 45 Módusz: m= 41 Medián: M= = 42
8 2
b)

Rel. gyak. 1 1 1 2 1 1 1 1
8 8 8 8 8 8 8 8

Ilyen adatsokaság például:

8 4
P(a) = P(b)=
12 12

2 1 4
P(a)= P)b)= P(c)=
8 8 8

140
Elemi események a táblázatban láthatók, összesen: 3  4+4  3 = 24 elemi esemény van
Az első szám egyik dobozból, Az első szám másik dobozból,
a második a másikból a második a egyikből
4 5 6 7 1 2 3
1 14 15 16 17 4 41 42 43

2 24 25 26 27 5 51 52 53

3 34 35 36 37 6 61 62 63

7 71 72 73

6 4
a) 35, 26, 17, 71, 62, 53 P(a) = b) 24, 15, 51, 42 P(b) =
24 24
4
c) 27, 36, 63, 72 P(c) = 24 d) Osztható 3-mal: 15, 24, 27, 36, 63, 72, 42, 51
Nem osztható 3-mal: 24-8 = 16
16
P(d)= 24

141
142
143
144
145
146
147
Feladatok

148
149
150
151
152
Feladatok

Középpontos tükrözés
Eltolás
Eltolás
Középpontos tükrözés

Eltolás

153
154
155
Az utóbbi két transzformáció kiegészítő tananyag.

156
157
A) H B) H C) I D) H E) I F) I G) H H) H I) H J) H

158
 egybevágó

c) d)

159
e)

160
161
Megjegyzés: A háromszög köré írható kör középpontjának szerkesztése kiegészítő tananyag.
Javaslat az 5. feladat szövegére:
Az ABC háromszög két oldalfelező merőlegesének metszéspontját jelölje O. Ennek eltolt
képe a háromszögön kívüli O’ pont. Szerkeszd meg a háromszög eltolt képét!

162
 Összefoglaló fejezet

a) hatezer-kilencszáznegyvennyolc b)6948; 6950; 6900; 7000 c) -6

1
d) 4 e) 8303 f) 579 g) 9-cel,18-cal és 36-tal osztható, de 72-vel nem

163
A= 57800∙0,55 + 8500∙0,17 = 33235
B= 57800∙0,45 + 8500∙0,83 = 33065 Az A versenyző a nyertes.

164
9.

e)
f)

g)
h)

x = 2; y = 3; z = 7 Az átlag: 4

a= 36; b = 81; c= 33
69 23
A = 3, hamis B= 81 = , igaz C ≈ 11,455, igaz
27

21
a) 18 b) 120-(18 +48) = 54 c) ∙ 100 = 17,5%°
120

165
 Alsósok Felsősök Tanárok Összesen
Rántott csirke 78 125 17 220
Főzelék feltéttel 33 31 6 70
Túrós tészta 65 43 2 110

70 65
a) 400
= 17,5% ,hamis b) 176 ∙ 100 = 36,9%, igaz

43 1
c) Alsósok 18,75%, felsősök 16%, tanárok 68%, igaz d) 199 < 4. hamis

a) 80 000Ft b) Béla c) 10 000Ft d) 40 000Ft

a) 4 b) 20 c) 30% d) 8

166
 e) 8-cal f) 12-vel?

2 1
e) A 320 és a 920 osztható 8-cal, azaz 2 szám, ennek valószínűsége 18 = 9.

f)

Ha a szám kétszerese négyzetszám és háromszorosa köbszám, akkor a szám többszöröse 2-

nek és 3-nak is, azaz a 6-nak. A 6 többszöröseit felírva eljutunk a 72-höz, melynek kétszeres
144 = 122 és a háromszorosa 217= 63.

167
a) A buszok 30 percenként indulnak együtt.
A) igaz B) hamis C) igaz D) hamis
b) A járatokat 330 percenként indítják egyszerre
c) A) hamis B) hamis C) igaz D) igaz

168
 Összevonás után a kifejezés: 2c A helyes válasz: D

a) feleség: f – 8; életkorok összege: 2f – 8

b) A számok: k -2; k – 1; k; k + 1; k + 2 összegük: 5k
c) A nagyobb szám: k + 4; számtani közép: k + 2
d) Az egyesek helyén: 14 – t t  5; 6; 7; 8;9

5.

Írd le csökkenő sorrendben a kiszámolt helyettesítési értékeket! b>a>c

169
8.

9.a)

b)

10.
Oldd meg az alábbi egyenleteket!

170
c)

11.

12.

13.

b) Mely egész számok teszik igazzá az egyenlőtlenséget?

x   3;  2;  1 

171
 A számegyenesen való szemléltetéstől eltekintünk!

Elveszített pontok: 1000-880 = 120

Elveszített mérkőzések száma: 120:24 =5, azaz 5-tel többet veszített, mint ahányat megnyert.
Így nyerhetett 20 mérkőzést és elveszíthetett 5-t.

Megszerzendő pontszámot jelölje x.

92 + x = 160∙0,85, innen 92 + x =136, azaz x = 44. B a helyes válasz.

Az egymást követő páros számok között 2 az eltérés felírható egyenlet:

172
50=( x-8) +( x-6) +( x-4) +( x-2) +x +( x+2) +( x+4) +( x+6) +( x+8) +( x+10)
50 = 10x + 10, innen x = 4
a) -4 b) 14 c) 5

19.

4 1
A ruha ára: x Ft, ezt eladja x Ft-ért és a haszna x Ft.
5 5
x  2000
A megemelt ár: (x + 2000) Ft, amin a haszon
3
4 x 2 x  2000
 , innen x = 5000Ft a ruha eredeti ára.
5 3

a) 39,3°C b) 12,18,21 óra c) 0,3°C d) 18 és 21 óra között

173
a) 8 óra b) 8 órás volt a kirándulás és 16km-t túráztak és 16km-t utaztak
c) két pihenő volt összesen 3 óra 1 óra alatt, járművel jöttek haza.
3.

174
A) hamis B) hamis C) igaz D) hamis

175
 a) Csökkent ≈2 700 000ha-ral b) folyamatos, lassú növekedés
c) 18 000 000ha megfelel 20,3%-nak, így a 27% 23 940 887ha. A növekedés 5 940 887ha.

a) Az elfoglaltsághoz hozzárendeljük az adott elfoglaltsággal rendelkezők %-os megoszlását.

A= do lg ozó, tan uló, háztartásbeli, egyéb ok, nem do lg ozik, nem tudja

K = 3; 4; 6; 8,4

b) függvény c) nem függvény d) 26 460 e) 945

-7 0 1,2 1  2 1
2
2+ - 3    
3  5 4

ellentett 7 0 -1,2 7 13 1
 -
3 5 16

négyzet 49 0 1,44 49 169 1

9 25 256

176
a) c = 5cm b) c = 50 cm≈7,07cm c) a= 230cm c≈230,025cm
A hozzárendelési utasítás nem megfordítható.

5
a) f(0) = -3 b) f(5) = 3 c) f(-3) = - 6,6 d) f( )  2
6

177
 2 1
a) g(x) = 2 b) g(10) =10 c) g(-2,4) = 0,08 d) g( 1 )  3
3 3
13.

178
 a) 0; 1; 2; 3; 4; 5; 6; 7; 8; 0; 1; 2…. b) 9 c) a15= a6 = 5 a32 = a5 =4 a2015 =a8 = 7

a)

18.

a) a6 = a1 + 5d, azaz 26 = -4 +5d. Innen d = 6

b) 98 = -4 + (n-1)d, innen n = 18
c) 604 = -4 + (n-1)∙ 6, nem eleme a sorozatnak, mert n nem pozitív egész.

179
lépés 1. 2. 3. … 10.

hatszögek 1+6=7 1+6(1 +2) = 19 1+6(1+2+3)=37

száma

A 10. lépésnél a hatszögek száma: 1+6 (1+2+3+….+9+10) = 1+6∙55 = 331

180