Dr.

Zátonyi Sándor

FIZIKA 8.
A tankönyv feladatainak megoldása

I. ELEKTROMOS ALAPJELENSÉGEK; AZ EGYENÁRAM

1.1. Elektrosztatikai kísérletek; az elektromos töltés

1. a) Taszítás. b) Vonzás. c) Vonzás. d) Taszítás. e) Vonzás.
2. Ellentétes töltésű.
3. a) Proton. b) Elektron. c) Proton. d) Elektron.
4. a) Az üvegrúdon kisebb az elektronos száma, mint a protonok száma. b) A selymen
nagyobb az elektronok száma, mint a protonok száma.
5. a) Negatív töltést. b) Pozitív töltést.

1.2. Az elektromos áram; vezetők, szigetelők

1. Áramforrás: zsebtelep, akkumulátor, vízi erőmű, kerékpár-generátor.
Fogyasztó: vasaló, villanymozdony, televízió, hajszárító, számítógép, fénymásoló.
2. a) Áramforrás. b) Fogyasztó.
3. a) A vezeték fémes összeköttetést létesít az áramforrás és a fogyasztó között.
b) A kapcsoló zárja és nyitja az áramkört.
4. A lakás csengőjének az áramkörében levő kapcsoló csak addig zárja az áramkört, amíg
a kapcsolót nyomjuk. Az izzólámpák áramkörében levő kapcsoló bekapcsolás után ak-
kor is zárva marad, ha elengedjük a kapcsolót.
5. Az akkumulátor az áramforrás, a kürt a fogyasztó.
6. Trolibusz: az áramforrás egyik sarkától induló egyik felső vezetéken át jut az áram a
trolibusz motorjához, majd a másik felső vezetéken át vissza az áramforrás másik sarkához.
Villamos: Az áramforrás egyik sarkától induló felső vezetéken át jut az áram a villamos
motorjához, majd a villamos sínen keresztül záródik az áramkör.

1
1.3. Áramkörök összeállítása; áramköri jelek
1. a) b)

2.

3.

4. a) b)
Kapcsoló
Ventilátor Fűtőszál
I. II.
ny ny 0 0
z ny 1 0
ny z 0 0
z z 1 1

5. a) b)

1.4. Az áramerősség és mérése

1. 2,5 A = 2500 mA.
2. 261 mA = 0,261 A.
3. 0,2 ampert.
4. a) A méréshatár 0,6 A; a mért áramerősség 0,4 A. b) A méréshatár 3 A; a mért áram-
erősség 0,5 A.
5. a) 3 A. b) 0,5 A. c) 1,25 A.
6. a) 1 A. b) 0,2 A.

1.5. A feszültség és mérése

1. 1,5 V = 1500 mV.
2. 750 kV = 750 000 V.
3. 200 mV = 0,2 V.

2
4. 25 000 V = 25 kV.
5. a) Kettő. b) Három. c) Négy.
6. a) A méréshatár 6 V; a mért feszültség 4 V. b) A méréshatár 30 V; a mért feszültség 10 V.
7. a) 6 V. b) 1 V. c) 2,5 V.
8. a) 10 V. b) 2 V.

1.6. Ohm törvény; az ellenállás

1. Az izzón áthaladó áramerősség kétszer akkora lesz, mint eredetileg volt.
2. a) Az áramerősség felére, harmadára, negyedére csökken. b) Az áramerősség az eredeti
másfélszeresére, kétszeresére nő.
3. a) A feszültség az először mért feszültségnek a kétszeresére, háromszorosára nőtt.
b) A feszültség az először mért feszültségnek a felére, harmadára csökkent.
4. R = 2,4 Ω.
5. R ≈ 885 Ω.
6. R ≈ 26 Ω.
7. R ≈ 1769 Ω.
8. a) R = 2,4 Ω. b) R = 30 Ω. c) Az irányjelző lámpának 12,5-szer akkora az ellenállása,
mint a fényszóróban levő izzólámpának.

1. 7. A feszültség és az áramerősség kiszámítása

1. U = 6 V.
2. U = 24 V.
3. U ≈ 4,3 V
4. U = 3,5 V.
5. I ≈ 2,8 A.
6. I = 0,1 A.
7. a) I = 5 A. b) I ≈ 0,4 A.
8. I = 0,001 A.

1.8. A vezetékek elektromos ellenállása

1. A kantálhuzal ellenállása 5-ször akkora, mint az azonos méretű rézhuzal ellenállása.
2. A kantélhuzal ellenállása ≈1,08-szorosára, a volfrámhuzal ellenállása 6,43-szorosára, a réz-
huzal 5,6-szeresére nő, ha hőmérsékletük 20 °C-ról 1200 °C-ra emelkedik.
3. a) A távvezeték hosszúsága nagyobb lesz. b) A távvezeték ellenállása nagyobb lesz.

3
4. A 0,6 mm2 keresztmetszetű vashuzal ellenállása harmad-része lesz a 0,2 mm2 kereszt-
metszetű vashuzal ellenállásának.
5. a) I = 0,12 A. b) I = 0,72 A.
6. R = 12 Ω. b) 3 Ω.
7. Az egyik vezetéknek például 2-szer akkora a hosszúsága és 2-szer akkora a keresztmet-
szete is, mint a másiknak. Vagy: Ahányszor nagyobb az egyik vezeték keresztmetszete,
ugyanannyiszor nagyobb a hossza is, mint a másik vezetéké.
8. Az izzószál ellenállása nő.

1.9. A fogyasztók soros kapcsolása

1.

2. a) I = 0,08 A. b) Az áramerősség csökken.

3. a) A huzalellenállás ellenállása 3-szorosa a az izzólámpa ellenállásának. b) U = 16 V.
4. a) R = 112 Ω. b) U = 4,5 V.
5. a) R = 1170 Ω. b) ≈ 12,8 V. c) I ≈ 0,2 A.
6. a) U = 16 V. b) R = 120 Ω. c) R1 = 40 Ω; R2 = 80 Ω.

1.10. A fogyasztók párhuzamos kapcsolása

1.

2. A kapcsoló Izzólámpa
állása A B C D
bal 1 1 0 0
közép 0 0 0 0
jobb 0 0 1 1

3. a) U1 = 4,2 voltot. b) U = 4,2 V.

4. a) A huzalellenállásnak feleakkora az ellenállása, mint az izzólámpának. b) I = 0,6 A.
5. 27 Ω-nál kisebb.
6. a) I1 ≈ 0,16 A; I2 ≈ 0,16 A. b) I ≈ 0,32 A. c) R ≈ 28 Ω.
7. a) I = 1,3 A. b) R ≈ 177 Ω.
8. a) Up > Us. b) Ip > Is. c) Rp < Rs.

4
 II. AZ ELEKTROMOS ÁRAM HATÁSAI;
AZ ELEKTROMOS MUNKA ÉS TELJESÍTMÉNY

2.1. Az elektromos áram hőhatása

1. Villanytűzhely, elektromos forrasztópáka, automata mosógép vízmelegítő része, melegítő
párna, hajsütővas, merülőforraló stb.
2. A vasaló és a zsinór tulajdonképpen soros kapcsolásban vannak egymással. A vezeték
ellenállása azonban elhanyagolhatóan kicsi a vasaló ellenállásához viszonyítva. Így a csatla-
kozó vezeték két vége között is nagyon kicsi a feszültség. A zsinór ezért nem melegszik fel.
3. A huzal olvadáspontja magasabb lehet, mint a betét olvadáspontja. Ezért túlterhelés vagy
rövidzárlat esetén nem olvad ki, ami tűzveszélyes lehet.
4. a) Rövidzárlat keletkezik. A biztosító kiég. b) Az áramkör záródik, és a lámpa világít.
(A biztosító nem ég ki.)
5. a) Az izzólámpa nem világítana olyan fényerővel, mint ha azt az előírt feszültségű áramfor-
ráshoz kapcsoljuk. b) Az izzólámpa kiégne.
6. a) Az újonnan bekapcsolt izzólámpán ≈0,4 A erősségű áram halad át. Az áramerősség a
főágban így 8,4 A lesz; a biztosító nem ég ki. b) A főzőlapon ≈5,2 A erősségű áram halad
át. A főágban az áramerősség ≈13,2 A lenne. A biztosító kiég.

2.2. Az elektromos áram vegyi hatása

1. a) Oxigénből. b) A pozitív pólussal. c) Hidrogénből. d) A negatív pólussal.
g
2. a) Abban az esetben, amikor 1,28 a sűrűség. b) A sűrűség csökken.
cm 3
3. Az az előnyük, hogy miután lemerültek, újra lehet tölteni őket.
4. a) U = 7,2 V. b) U = 1,2 V.
5. a) U = 1,2 V. b) Soros kapcsolásban.
6. η = 0,75 = 75 %.

2.3. Az elektromos áram élettani hatása

1. Nehogy a fürdőkádból el lehessen érni a kapcsolót. Ha a sérült kapcsolót a fürdővízben
levő személy megérintené, súlyos áramütés érhetné, mivel teste nagy felületen érintke-
zik a vízzel, és a nedves test jó vezető. A vízvezeték és a kád csővezetéke pedig fémes
összeköttetésben van a földdel.

5
2. Zárlat esetén áram jut a készülék külső, fémből készült részeihez. Védőföldelés esetén a
biztosító kiolvad. Ha nincs védőföldelés (a feladat feltételezése szerint), akkor nem old
ki a biztosító, és a külső fémrészek érintésekor áramütés érhet bennünket.
3. A 2,5 az áramerősséget (2,5 A), a 250 a feszültséget (250 V) jelenti.
4. a) Az emberi testen 0,23 A erősségű áram haladna át. b) Ez az áramerősség nagyobb,
mint az emberi szervezetre életveszélyes áramerősség (4,6-szerese).
5. Az emberi testen 0,0045 A erősségű áram haladna át. A zsebizzónak sokkal kisebb az
ellenállása, ezért nagyobb (0,2 A) a rajta áthaladó áram erőssége.

2.4. A mágneses kölcsönhatás

1. a) Vonzást. b) A mágnes nem vonzza az alumíniumkilincset. c) A mágnes nem
vonzza a rézkilincset. d) Taszítást. e) Vonzást.
2. a) Nincs mágneses kölcsönhatás. b) Nincs mágneses kölcsönhatás. c) Nincs mág-
neses kölcsönhatás. d) Vonzást tapasztalunk. e) Vonzást tapasztalunk.
3. Az egyik rúd egyik végét végighúzzuk a másik rúdon. Ha mindvégig vonzást tapasztal-
tunk, akkor a mágneses rúd volt a kezünkben. Ha végighúzáskor csak a rúd két végénél
tapasztaltunk vonzást, akkor a nem mágneses rudat húztuk végig a másik rúdon.
4. –
5. a) Ferdén lefelé. b) Függőlegesen felfelé.

2.5. Az elektromos áram mágneses hatása

1. a) – b) Az iránytű északi pólusa távolodik az elektromágnestől. c) Az iránytű északi
pólusa az elektromágnes felé. d) Az iránytű északi pólusa távolodik az elektromágnestől.
2. Az elektromágnesen áthaladó áram erősségétől, az elektromágnes menetszámától, a
vasmag anyagától, a tekercs és a vasmag alakjától.
3. Amikor 0,2 A erősségű áram halad át az elektromágnesen, akkor kisebb az elektromág-
nes erőssége, mint amikor 0,3 A az áramerősség.
4. a) A kélt elektromágnesen azonos erősségű áram halad át. b) A 600 menetű elektro-
mágnes körüli mágneses mező erőssége nagyobb, mint a 300 menetű elektromágnes kö-
rüli mágneses mező erőssége.
5. Azért, mert például a kisebb menetszámú elektromágnesen nagyobb erősségű áram haladt
át, mint a nagyobb menetszámú elektromágnesen.

6
2.6. Az elektromágnes gyakorlati alkalmazásai
1. Elektromos csengő, fejhallgató, teheremelő mágnes, automata biztosító, lágyvasas műszer.
2. a) b)

3. Az erősítőből jövő áram erőssége a hangrezgéseknek megfelelő módon változik. Ennek

megfelelően, különböző erősségű lesz az elektromágnes, és így a hangrezgésekkel meg-
egyező módon hozza mozgásba a lengőtekercset és a membránt.
4. a) A mutató jobbra tér ki a 2 V-os beosztásig. b) A mutató az 1 V-os beosztásig tér ki.
5. a) A mutató ebben az esetben is a 0,6 A jelzésig tér ki. b) A mutató a 0,2 A jelzési tér ki.
6. –

2.7. Az elektromos motor

1. Villamos, mosógép, centrifuga, trolibusz.
2. a) Sétáló magnó, hordozható CD-lejátszó, kézi porszívó, elemes villanyborotva.
b) Mosógép, centrifuga, asztali magnó, CD-lejátszó, háztartási porszívó, villanyborotva.
3. a) A forgórész forgásiránya megváltozik. b) A forgórész forgásiránya nem változik meg.
4. η = 0,83 = 83 %.
5. a) Hibás válasz. b) Helyes válasz. c) Hibás válasz.

2.8. Az elektromos munka

1. W = 8970 J.
2. W = 17 802 J ≈ 17,8 kJ.
3. W = 11 868 J ≈ 11,9 kJ.
4. W 6 458 400 J ≈ 6458 kJ.
5. W = 9 108 000 J = 9108 kJ.
6. a) I ≈ 4,29 A. b) W = 308 571 J ≈ 309 kJ. c) Q ≈ 309 kJ.

2.9. Az elektromos teljesítmény

1. P = 1099,4 W ≈ 1100 W.
2. a) U = 3,5 V; I = 0,2 A; R = 17,5 Ω. b) P = 0,7 W.

7
3. I ≈ 0,43 A.
4. a) I1 ≈ 4,35 A. b) I2 ≈ 8,7 A.
5. U = 15 V.
6. a) I ≈ 4,1 A. b) R ≈ 56 Ω.

2.10. Az elektromos fogyasztás

1. W = 20 kWh.
2. W = 3 kWh.
3. a) W = 0,5 kWh. b) Q = 1800 kJ.
4. P ≈ 0,06 kW = 60 W.
5. P = 0,075 kW = 75 W.
6. a) t ≈ 1,8 h. b) I ≈ 2,39 A.
7. a) Az izzólámpát 10 óráig, a kávéfőzőt 2 óráig, a porszívót 1 óráig lehet működtetni 1 kWh
elektromos energiával. b) Fordított arányosság.
8. Megjegyzés: A tankönyv szövege helyesen: 1440 kJ-lal nőtt az étel termikus energiája.
Ennek megfelelően a megoldás:
a) W = 0,415 kWh = 1494 kJ. b) η ≈ 0,96 = 96 %.

III. AZ ELEKTROMÁGNESES INDUKCIÓ;

A VÁLTAKOZÓ ÁRAM

3.1. Indukciós alapjelenségek

1. a) A műszer mutatója kitér. b) A műszer mutatója nyugalomban marad.
c) A műszer mutatója kitér (az előző kitéréssel ellentétes irányba).
2. a) A műszer mutatója kitér. b) A műszer mutatója nyugalomban marad.
c) A műszer mutatója kitér (az előző kitéréssel ellentétes irányba).
3. a) A műszer mutatója kitér. b) A műszer mutatója nyugalomban marad.
c) A műszer mutatója kitér (az előző kitéréssel ellentétes irányba).
4. a) A műszer mutatója kitér. b) A műszer mutatója kitér (az előző kitéréssel ellentétes
irányba). c) A műszer mutatója nyugalomban marad.
5. A tekercset a Föld mágneses mezőjében mozgatjuk, s ezáltal indukált feszültség jön
létre a tekercsben.
6.

8
3.2. Az indukált feszültség és áram
1. Az indukált feszültség függ a mágnes mozgatásának a sebességétől, a mágnes erősségé-
től, a tekercs menetszámától.
2. a) Az indukált áram erőssége nő. b) Az indukált áram erőssége csökken.
3. Kisebb feszültség indukálódott, mint amekkora az izzó működtetéséhez szükséges.
4. Amikor nagyobb sebességgel mozgatjuk az elektromágnest a tekercs előtt, akkor na-
gyobb indukált feszültség jön létre, mint amikor kisebb sebességgel mozgatjuk.
5. Amikor a nagyobb erősségű mágneses hatást mutató elektromágnes áramát szaggatjuk
meg, akkor nagyobb indukált feszültség jön létre a közelben levő tekercsben, mint a
gyengébb mágneses hatást mutató elektromágnes esetében.
6. A nagyobb menetszámú tekercs áramának erősítésekor és gyengítésekor nagyobb indu-
kált feszültség jön létre a közelben levő tekercsben, mint a kisebb menetszámú tekercs
esetében.

3.3. A váltakozó áramú generátor

1. a) Balra tér ki. b) Balra tér ki. c) Jobbra tér ki.
2. I = 0,5 A.
3. a) A mozgási energiából elektromos energiát állít elő a generátor. b) A villanymotor
az elektromos energiát mozgási energiává alakítja át.
4. a) Mozgási energiából elektromos energia lesz. b) A gőz termikus energiáját a turbina
mozgási energiává alakítja át; a turbinával közös tengelyen levő generátor pedig a moz-
gási energiát elektromos energiává alakítja át.
5. a) Lőrinci, Várpalota (Inota), Ajka, Berente, Tiszapalkonya, Pécs stb. b) Paks.
6. η = 0,9 = 90 %.

3.4. A váltakozó áram hatásai

1 t = 0,02 s.
2. 100-szor.
3. a) 120-szor. b) t ≈ 0,017 s.
4. a) t = 0,06 s. b) ≈33-szor.
5. a) A műszer mutatója kitér. b) A műszer mutatója kitér.

9
6. Budapest, Győr, Tatabánya, Szombathely, Veszprém, Székesfehérvár, Kaposvár, Pécs,
Eger, Miskolc, Nyíregyháza, Szolnok, Debrecen, Kecskemét, Szeged, Békéscsaba.

3.5. A transzformátor
1. Up : Usz = 230 V : 12 V ≈ 19,17.
2. Usz ≈ 9 V.
3. Usz : Up = 330 000 V : 230 V ≈ 1435.
4. Usz = 5,75 V.
5. Usz ≈ 4,5 V.
6. a) Usz = 96 V. b) Usz = 6 V.

3.6. A transzformátor gyakorlati alkalmazásai

1. a) 24 V : 12 V = 2 (háromszor); 6 V : 24 V = 0,25 (háromszor). b) Fordított arányosság.
2. Ip ≈ 0,09 A; Isz = 1,75 A.
3. Ip ≈ 0,0083 A = 8,3 mA.
4. Isz ≈ 192 A.
5. a) Ip ≈ 0,73 A. b) W = 1,008 kWh ≈ 1 kWh.
6. η ≈ 0,91 = 91 %.

3.7. Az elektromos hálózat; az energiatakarékosság

1. a) Usz : Up = 120 000 V : 11 500 ≈ 10,4. b) Mert a szekunder oldalon sokkal nagyobb az
áramerősség.
2. a) Pp = 700 000 W = 700 kW. b) Psz = 667 000 W = 667 kW.
3. A hálózati áramforrás egyik vezetéke összeköttetésben van a földdel. Így a másik vezeték
érintése esetén rajtunk és a földön keresztül záródna az áramkör. Áramütés érne bennünket.
4. a) W = 0,15 kWh. b) W = 3 kWh.
5. a) W = 0,141 kWh. b) A fizetendő összeg 4,06 Ft. (Az egységár 2003. decemberben:
28,78 Ft/kWh, ÁFÁ-val együtt.)
6. a) W = 365 Wh = 0,365 kWh. b) 10,50 Ft-ot.
*7. Akkor is érhetné áramütés a például a szerelőt, ha rövidzárlat következtében kioldott a
biztosíték. A fázisvezeték ugyanis továbbra is „áram alatt maradna”.
*8. Izzócsere esetén nagyobb veszélyt jelentene, ha véletlenül megérintenénk a foglalat
fémes részét.

10
 IV. FÉNYTAN

4.1. Fényforrások; a fény egyenes vonalú terjedése

1. Sarkcsillag.
2. Magas hőmérsékletű fényforrás: Sarkcsillag, izzó parázs, villám, zsebizzó.
Hideg fényforrás: ködfénylámpa, fénycső.
3. Pontszerű fényforrás: zsebizzó, az autó irányjelző lámpája.
Kiterjedt fényforrás: nagy burájú izzólámpa, a televízió képernyője.
4.

5. a) 0,001 másodperc alatt. b) ≈882 másodperc, vagyis 14,7 perc alatt.

6. ≈0,000 03 másodperc alatt.
7. ≈498,67 s ≈ 8,31 min alatt.
8. 2,56 másodperc alatt.

4.2. A fény visszaverődése a sík- és gömbtükrökről

1. 50°.
2. 25°.
3. A beesési szög és a visszaverődési szög is 0°.
4. A vízszintessel 65°-os szöget kell bezárnia a tükörnek.
(90°- 25° = 65 °.)
5. a) Párhuzamosan. b) Széttartóan.
6. a) A fókuszponton keresztül.
b) Az optikai tengellyel párhuzamosan.
c) Önmagában verődik vissza.
7. A domborúbb tükörről a fénysugarak nagyobb szögben verődnek vissza a fénysugarak,
mint a kevésbé domború tükörről.
8. a) Mintha a látszólagos fókuszpontból indulna ki. b) Az optikai tengellyel párhuzamosan
verődik vissza.

11
4.3. A sík- és gömbtükör képalkotásai
1. A síktükörben.
2. Homorú tükörrel.
3. Domború tükörben.
4. a) A fókuszpont és a tükör között. b) A tükör mögött. c) Látszólagos.
5. Kicsinyített, fordított állású látszólagos képet látunk a gömb felülete mögött.
6. A domború tükörben a toll kicsinyített, a homorú tükörben a toll nagyított képét látjuk.
Mindkét tükörben a tükör mögött látjuk a tollal azonos állású, látszólagos képet.

4.4. A fénytörés
1. a) A beesési szög a Nap deleléséig csökken, utána nő. b) A törési szög a Nap deleléséig
csökken, utána nő.
2. A fénysugár merőlegesen éri a víz felületét. (A beesési és a törési szög is 0°.)
3. A szívószál vízben levő része nagyítottnak látszik. A pohárban levő víz henger alakú dom-
ború lencsét alkot.
4.
fok
40
35
30
Törési szög

25
20
15
10
5
0
0 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 70 fok
Beesési szög

5. A törési szög 19°.

6. A prizma másik oldalán

49° a törési szög.

12
4.5. Fénytörés a domború és a homorú lencsén
1. A fényfolt először egyre kisebb lesz. Amikor a papírlap 12 cm-re van a lencsétől, akkor a
legkisebb a fényfolt. Ezt követően ismét nagyobb lesz a fényfolt.
2. a) Párhuzamosan. b) Széttartóan.
3. a) Domború lencsével végeztük a kísérletet. b) A fényforrás a lencse gyújtópontjában volt.
4. a) A fókuszponton át. b) Az optikai tengellyel párhuzamosan.
5. a) Mintha a látszólagos gyújtópontból indult volna ki. b) Az optikai tengellyel párhu-
zamosan.
4.6. A domború és a homorú lencse képalkotása
1. a) Domború lencsével állítható elő kicsinyített, valódi kép. A tárgy a fókusztávolság kétsze-
resén kívül van. b) Homorú lencsén keresztül láthatunk kicsinyített, látszólagos képet. A
tárgy és a kép a lencse ugyanazon oldalán van.
2. a) A lencse gyújtópontja és a lencse között. b) A lencse mögött. c) Látszólagos.
3. a) 85 mm és 170 mm között. b) Fordított.
4. a) 35 mm és 70 mm között. b) Fordított.
5. A domború lencsén át a radír nagyított, a homorú lencsén át a radír kicsinyített képét látjuk.
Mindkét esetben a tárggyal megegyező oldalon látjuk a radírral azonos állású, látszólagos
képet.
6. Mindkét kép kicsinyített, látszólagos, a tárggyal azonos állású kép. A kép a tárggyal meg-
egyező oldalon, illetve a tükör mögött látszik.

4.7. A mikroszkóp és a távcső

1. A fényvisszaverődésen. A homorú tükör a mikroszkóplátóterének kis részére gyűjti össze a
visszaverődő fénysugarakat.
2. a) A szemlencse fókusztávolságán belül. b) A szemlencse ugyanazon oldalán, ahol a
tárgylencse létrehozta a képet.
3. A kórokozót 0,6 mm nagyságúnak látjuk.
4. a) A távcső 8-szoros nagyítást nyújt. b) A tárgylencse 30 mm átmérőjű. c) Tőbb fény
juthat a távcsőbe, világosabb képet láthatunk.
5. –

4.8. Az emberi szem és a látás

1. a) A szemlencse gyújtópontjának a kétszeresén kívül. b) A szemlencse gyújtópontja és a
gyújtótávolság kétszereses között.

13
2. Változik a pupilla nagysága.
3. Változik a szemlencse domborulata, ezáltal változik a szemlencse fókusztávolsága.
4. Hasonlóság: a fényképezőgép és a szem lencséje is kicsinyített, fordított állású, valódi ké-
pet hoz létre a gyújtópont és a gyújtótávolság kétszerese között. Különbség: A fényképező-
géppel a kép élesre állítását a lencse és a film közötti távolság változtatásával oldjuk meg; a
szem a szemlencse domborulatának a változtatásával állítja élesre a képet. A fényképezőgé-
pen a lencse nyílásának (a „blendének”) az állításával szabályozzuk a gépbe kerülő fény
mennyiségét; a szemben a pupilla nyílásának a nagysága változik. A fényképezőgép a film-
re, a szem az ideghártyára vetíti az éles képet.
5. A fiú rövidlátó. Ezért kell olyan szemüveget viselnie, amelyikben homorú lencse van.
6. A kislány távollátó. Ezért domború lencsés szemüveget kell viselnie.
*7. 0,5 dioptriás.
*8. 0,4 m.

9. A testek színe
1. Azért látjuk zöldnek, mert a tábla csak a zöld szint veri vissza, a többit elnyeli.
2. Kék színűnek látjuk.
3. A fénycső által kibocsátott fény nem ugyanabban az arányban tartalmazza a különböző
színeket, mint a napfény. Ezért más a ruhaanyagról visszaverődő színek aránya is.
4. Azért, mert minden színű fény nagy részét ellnyelik.
5. a) A zöldet. b) A vöröset, a narancsot, a sárgát, a kéket és az ibolyát.

14