Kémia Témazáró

Tankönyvi feladatok

Tk. 158.o

1) Írd le az alábbi neveknek megfelelő képleteket!

● a) 2-metilhexánsav:

CH​3​-CH​2​-CH​2​-CH​
2​-CH-COOH
I
CH​3
● b) 2,3-dimetilpentánsav:

CH​3​-CH​2​-CH-CH-COOH
I I
CH​3​ CH​
3
● c) 2-metilbutándisav:

HOOC-CH-CH​ 2​-COOH
I
CH​3
● d) ciklopentánkarbonsav:

(Csak hatost találtam, képzeljétek azt hogy ötös :D)

 3) Mely vegyületekhez tartoznak ezek a forráspontok?
● 198: Etán-1,2-diol
● 118: Ecetsav
● 97: Propán-1-ol
● 36: pentán

5) Hasonlítsd össze az etanol és az ecetsav forráspontját és

savasságát!
etanol forráspontja, savassága: ​
78,4 °C gyenge sav
ecetsav forráspontja, savassága: 118,1 °C gyenge sav

Tk. 163.o

1) A palmitinsav és a sztearinsav nem oldódik vízben,

miért?
Nagy apoláris részük miatt nem oldódnak.

2) Írd le a hangyasav és a brómos víz közötti reakció

egyenletét! Mit tapasztalunk a reakció során?
HCOOH + Br​2​= CO​ 2​+ 2HBr
A brómos víz elszíntelenedik.

Tk. 166.o

2) Mire utal a cisz jelző az olajsav szabályos nevében?

Milyen a molekula alakja?
Arra utal, hogy a molekulában elhelyezkedő kettős
kötés két oldalán a szénlánc cisz állásban van (azonos
oldalon vannak, nem keresztbe). Ezért a molekula V alakú.

5) Hogyan oldódik vízben a nátrium-benzoát?

 Vízben rosszul oldódik, mert a benzoesav sója.
8) Miért használható rozsdafolt eltávolítására az oxálsav?
A vas-ionokkal vízben oldódó vegyületet képez.

Tk. 171.o

1)
2) Ezeket leírtuk a füzetbe
3)

Tk. 173.o

1) Milyen típusú vegyületekből keletkeznek a

gyümölcsészterek?
Kis szénatomszámú alkoholból és kis szénatomszámú
karbonsavból képződnek.

2) Már a füzetben megvan.

6) Milyen típusú vegyületekből keletkeznek a viaszok?

Felhasználásuk?
Nagy, páros szénatomszámú, normális szénláncú,
telített karbonsavakból és ugyanilyen típusú egyértékű
alkoholokból képződnek (észterek).
Felhasználás: cipő paszták, autóápoló szerek,
védőkenőcsök, szájrúzsok

7) Mi a molekulaszerkezeti oka a viaszok víztaszító

tulajdonságának?
 Az észterképző alkohol és karbonsav szénlánca a
viaszok esetében hosszú, elnyomja az karbonilcsoport
poláris jellegét.

Tk. 177.o

1) Mi a különbség a zsírok és olajok között?

A zsírokban a telített szénlánc a több (szobahőm.-en
szilárdak), az olajokban a telítetlen (folyékonyak).

2) Trisztearin képződési egyenlete, miért nem oldódik

vízben a glicerid?

Úszik a vízen a gliceridek, mert apoláris, ezért csak

apoláris oldószerekben oldódnak (pl: benzin).

5) Mi a különbség a motorolaj és az étolaj között?

A motorolaj finomított kőolaj, míg az étolaj növényi
származék.
Tk. 182.o

2) Miért habzik a szappan? Miért nem habzik savas

kémhatású vízben?
Rázás közben a folyadék felülettel érintkező
levegőbe igyekeznek elhelyezkedni az anionok hosszú
szénláncai. Így olyan szerkezetet hoznak létre, amelyben
megsokszorozódik a víz-levegő határfelület.
Savas kémhatású vízben a sav kicsapja a
szappanoldatból a vízben oldhatatlan nagy molekulatömegű
zsírsavakat.

Tk. 190.o

5) A szőlőcukor molekula melyik OH-csoportjával alakítja ki

a formilcsoport a gyűrűs formát? Hányas tagszámú gyűrű a
legstabilabb?
Mindig az ötödikkel. Ötös, hatos tagszámú.

7) Mi a különbség a szőlőcukor kristályos állapota és vizes

oldata között?
A kristályos állapotban gyűrűs formát vesz fel, míg vizes
oldata nyíltláncú.

8) Milyen élettani jelentősége van a szőlőcukornak?

A földi élet energiaforrása. Növényekben a fotoszintézis
során napenergia hatására keletkezik.

Tk. 192.o
 3) Miben hasonló és miben különbözik egymástól a glükóz
és a fruktóz?
Összegképletük megeggyezik, de a fruktóz
molekulájában nincs formilcsoport, továbbá a fruktóz hat- és
öttagú gyűrűvé is záródhat.

Tk. 196.o

2) Milyen monoszacharidokból épülnek fel a megismert

diszacharidok? Milyen kötéssel kapcsolódnak össze az egyes
monoszacharid részletek?
Glükózból és fruktózból. Glikozid kötéssel, a kötés
kialakításában legalább az egyik monoszacharid a glikozidos
hidroxilcsoportjával vesz részt.

3) Mely diszacharidok redukáló, és melyek nem redukáló

hatásúak? Hogyan mutatható ki a különbség közöttük? Mi a
különbség molekulaszerkezeti magyarázata?
Redukáló: maltóz, cellobióz, laktóz; Adják az ezüsttükör
próbát.
Nem redukáló: szacharóz; Nem adja az ezüsttükörpróbát.
A redukáló hatású diszacharidok vizes oldatában az egyik
gyűrű felnyílhat, míg a nem redukáló hatású diszacharidoknál
nem nyílhatnak fel, mivel mindkét monoszacharid a glikozidos
hidroxilcsoportjával vesz részt a glikozid kötés kialakításában.

4) Mivel magyarázható hogy a répacukor melegítve sárgul?

Karamellizálódik, jellemző illatot árasztva bomlik.

Tk. 202.o
 2) Miben hasonlít és miben különbözik a cellulóz és a
keményítő szerkezete?
Mind a kettő D-glükóz egységekből épül fel, de a keményítő
α-D-glükózból, a cellulóz pedig β-D-glükózból.

6) A kenyér héja - ellentétben a belsejével - szép barnáspiros

és édes ízű. Miért?
A kenyértésztában lévő keményítő hő hatására
karamellizálódik.

7) Ha a tejfölt vízzel vagy tejjel higítják (minőségét rontják),

és ebbe a hígított tejfölbe sűrű keményítőfőzetet vagy lisztet
öntenek, akkor kihűlés után a tejföl visszanyeri eredeti állagát
(besűrűsödik). Hogyan ellenőriznéd hogy lisztezett-e a tejföl?
Lugol-oldatot (kálium-jodid) csöppentünk bele, és ha
kék színre változik, akkor lisztezett a tejföl, mert a lisztben van
keményítő.