A kiegyezés létrejötte, tartalma és értékelése

Előzmények
 szabadságharc leverése, világosi fegyverletétel
 Haynau
o császári seregek vezetője
o feladata: rendteremtés Magyarországon
o „bresciai hiéna” (meg akarja törni a magyarokat)
o 1849. október 6.
 második bécsi forradalom első évfordulója (Latour birodalmi
hadügyminiszter halála, akit felkoncoltak az utcán)
 Arad
 magyar Golgota
 13 magyar tábornokot végeztek ki, akik részt vettek a
szabadságharcban (Görgeyt nem)
 4 ember golyó által halt meg (enyhébb ítélet)
 Kiss Ernő marad utoljára (mert ő az udvartól állt át)
 Pesten kivégzik gr. Batthyány Lajost
o 1850-ben nemzetközi nyomásra menesztik Haynaut  Swartzenberg – kormány
(centralizálni akarják a birodalmat)
 Bach-rendszer
o 1851-59 birodalmi belügyminiszter
1 o egységes birodalom A kiegyezés létrejötte, tartalma és értékelése
 centralizált, központi irányítás
 megszünteti Magyarország területi különállását
 leválasztják a kapcsolt részeket (pl. Erdély), közvetlenül Bécs irányítása alá
helyezi őket
 Magyarországot 5 kerületre osztja
o zsandárság (karhatalom)
o osztrák minta alapján zajlott a polgári állam kiépítése (pl. német nyelv a
közigazgatásban)
o 1853 úrbéri pátens
 nem népszerű
 kötelező örökváltság
 a kártalanítást csak hosszú idő után kapták meg a földbirtokosok
 államkötvényekben fizettek, amit sorsolás útján váltottak be
 a magyarság helyzete
o emigráció
 pl. Kossuth, Klapka
 „beavatkozás a be nem avatkozásért”  Kossuth nem akar segítséget a
nagyhatalmaktól
 1862 saját államtervezet (Kossuth)
 Dunai Szövetség
 váltakozó főváros
o bujdosás
o aktív ellenállás (pl. Libényi János merénylete)
 o passzív ellenállás
 pl. Deák Ferenc
 nem működnek együtt az államalakulattal
 meghátrálás
o 1859 Magenta, Solferino  Lombardia elvesztése, Bach menesztése
o 1860 Októberi Diploma
 alkotmánytervezet
 összehívná az országgyűlést
 az 1847-es magyar állapotokat állította volna vissza
 Deákék elutasították („Nem enged a 48-ból”)
o 1861 Februári Pátens
 felülírja az Októberi Diplomát
 megszünteti M.o. önállóságát
 az volt a kérdés, hogyan utasítsák vissza a császár elképzeléseit
 Határozati Párt
 a királyt nem fogadják el uralkodóként, így határozattal utasítanák
vissza
 Teleki László, Andrássy Gyula
 Felirati Párt
 Deák, Eötvös József
 udvariasabban, felirat formájában utasították volna vissza
 ők szereztek többséget (Teleki öngyilkos lett)
o provizórium
2  átmeneti időszak A kiegyezés létrejötte, tartalma és értékelése
 1861-65
o Deák húsvéti cikke
 Pragmatica Sanctio, mint közös alap
 külügy, pénzügy, hadügy közös területek
 alkotmányosság visszaállítása
o 1866 Königratz
 külpolitikai kudarc
 közelebb hozza Ausztriát

A kiegyezés
 1867
 politikai kiegyezés
o dualista állam
 Osztrák- Magyar Monarchia
 két központ (Bécs, Pest-Buda)
o közös:
 az uralkodó
 1867-ben Andrássy megkoronázza Ferenc Józsefet
 előszentesítési jog (minden törvényhez kell az aláírása)
 külügy (kifelé egységes az ország)
 hadügy
 fegyveres erők felügyelete (a parancsnok a mindenkori uralkodó)
 az ezek fedezésére szolgáló pénzügy
 o Magyarország
 felelős kormány alakult, folytatódott a polgári állam kiépítése (Andrássy)
 alkotmányos monarchia
 a közös ügyeken kívül teljes volt az önállóság
 gazdasági kiegyezés
o 10 évente megújítják
o kvóta
 közös ügyek fedezésére
 Ausztria: 70%
 Magyarország: 30%
o vámszövetség
 közös valuta
 szabad tőke- és munkaerő-áramlás
 összehangolt adó- és mértékrendszer
 egységes piac
 különbségek
o közlekedés
o oktatás
o közigazgatási egységek
 Ausztria: tartományok
 Magyarország: megyék
o törvényhozás
3  Ausztria A kiegyezés létrejötte, tartalma és értékelése
 birodalmi gyűlés
 urak háza, képviselőház
 Magyarország
 országgyűlés
 felsőház, képviselőház
 delegációk
 a törvényhozó hatalom delegál
 60-60 fő
 írásban értekeznek
 hatáskör: közös ügyek (hadügy, külügy, pénzügy)

A kiegyezés értékelése
 Kossuth
o ellenzi, visszalépésnek tekinti
o Cassandra-levél („De én e tényben a nemzet halálát látom; s mert ezt látom,
kötelességemnek tartom megtörni hallgatásomat; nem a végett, hogy vitatkozzam,
hanem, hogy Isten, s a haza s az utókor nevében esdekelve felszólítsalak… Ne vidd
azon pontra a nemzetet, amelyről többé a jövőnek nem lehet mestere…”)
 ma már egy reális kompromisszumnak tekintik
 elodázta a szétszakadást
 Magyarországnak nem volt más lehetősége
 a passzív ellenállás kimerítette az embereket