Andorka - Szociológia 19.

fejezet

TÁRSADALMI VÁLTOZÁS

Alapfogalmak

A szociológia a végbemenő változásokat törekszik regisztrálni, anélkül, hogy mindig és

minden esetben állást foglalna abban a kérdésben, hogy ezek a változások összességükben jó
vagy rossz irányban haladnak. A változást úgy definiáljuk, mint a társadalom szerkezetének,
intézményének, tág értelemben vett kultúrájának változását. Ez a változás végbemehet
gyorsan és lassan, fokozatosan és ugrásszerűen.

Füzet

Gyáni Gábor: Az uralomból ill. hatalomból kiszorult nép története

Thomas Kuhn: tudományos paradigmalátás, minden korszakban egy adott tudományban
közösek a módszerek, az elméletek, hipotézisek stb.
Paradigma: bizonyításra vagy összehasonlításra alkalmazott példa.
Tudományos paradigmalátás  hirtelen (új generáció)
Jön egy új paradigma, új elméleti alapvetésekkel

Elméletek

A II. világháborút követően 2 nagy társadalom történeti paradigma van jelen:

 Modernizációs elméletek
Daniel Lerner (1950-60-as években) korrelációs elméletek. A diffúzionista
iskola tagja volt. A modernizációs folyamat lényegének a modernség térbeli és
időbeli elterjedését tartja.
Módszerei:
▪ Néhány alapvető mutató összehasonlítása
▪ Társadalmi mutatók összehasonlítása pl.: az adott társadalom az adott
ország lakosságának hány %-a tud írni vagy olvasni
▪ Korrelációs módszer: összefüggéseket keres bizonyos statisztikai
számok között
Rostow szakaszelmélete (1960) A gazdasági növekedés szakaszairól alkotott
elméletet, amelyet a Non communist manifesto (Nem kommunista kiáltvány)
c. művében fejezett ki először.
1. Tradicionális szakasz: lényege, van egy növekedési plafon, amely
nem engedi a többlettermelést. Vagy elháborúzza, vagy feléi. Ilyen
tipikus társadalmak az agrártársadalmak.
2. Előfeltételek szakasza: a társadalom döntő gazdasági szektora a
mezőgazdaság, két másik gazdasági szektor is megjelenik, amely a
dinamizáló szerepet töltheti be: külkereskedelem, szállítás.
3. Take off (nekilendülés) szakasza: valamilyen új ágazat betölti a
társadalom dinamizáló szerepét, Angliában textilipar,
Magyarországon malomipar a XIX. században.
4. Út az érettség felé: egy új dinamizáló szektor lép fel pl.: Angliában
gépgyártás, Magyarországon könnyűipar (később hadiipar).
5. A magas szintű tömeg fogyasztási társadalom: a fogyasztás
szektora az alapvető dinamizáló szektor.
Organski: a politikai oldaláról közelítette meg
o 1; 2. rostowi szakasz: primitív egyesítés politikája

1
Andorka - Szociológia 19. fejezet

o 3. szakasz: iparosítás politikája

o 4. szakasz: nemzeti jólét politikája
o 5. szakasz: bőség politikája

 Függőségi vagy elmaradottsági elméletek

Függőségi elméletek lényege: minden társadalomban megvan az esély, hogy elérje a
modernitás szintjét, ehhez az kell, hogy a környező országok erőforrásait elszívja.
Greschenkron (1984): elmaradottsági elmélete. Az elmaradottságot mindig
relatívan kell kezelni.
I. Wallerstein: a szakasz függőségi és elmaradottsági elméletet szintetizálta.
Két alapvető fogalma:
▪ Világbirodalom: a XV. Századig meglévő gazdasági, társadalmi,
politikai egységek amelyek a világtörténelemben jelentős szerepet
játszottak. Pl.: Római Birodalom, Spanyolország
▪ Világrendszer: a XV. Századtól kezdődően a kapitalizmus, mint
világrendszer jellemzi a modern társadalom fejlődését. Korszakonként
és területenként nem egységes.
A társadalmat 4 területre osztja a gazdasági fejlettség szerint:
 Centrum országok
 Félperiféria országok
 Periféria országok
 Periférián kívüli területek
A társadalomnak a dinamizmusa abban áll, hogy minden országnak lehetősége
van kikerülni a centrumból és minden országnak megvan a lehetősége arra,
hogy bekerüljön a centrumba. Bekerültek: USA, Japán, Skandinávia.