A Rákosi-korszak és az ’56-os

forradalom
Készítette: Gyarmati György

Gyarmati György A Rákosi-korszak és az ’56-os

forradalom
A koalíciós évek
- A háború következtében összeomlott a közigazgatás, a
politikai, a gazdasági és a társadalmi rendszer
- 1944. dec. 21 → Ideiglenes Nemzetgyűlés → megválasztják az
ideiglenes Nemzeti Kormányt (Dalnoki Miklós Béla)
- 1945 januárjában aláírják a fegyverszüneti egyezményt,
végrehajtását a Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB)
felügyelte
- Igazolóbizottságok és népbíróságok felállítása

Gyarmati György A Rákosi-korszak és az ’56-os

forradalom
A koalíciós évek
- 1945.március 17 → földreformrendelet → a mezőgazdaságból
élők nagy többsége jól járt vele
- 1945 nyarán új választójogi törvényt fogadnak el →
általános, egyenlő, titkos (nőkre is kiterjedő) – DE! kizárták a
német nemzetiségűeket, szélsőjobboldaliakat, az
igazolóbizottság által kifogásoltakat, stb.
- ’45 őszén választást tartanak → abszolút többséggel nyert a
Kisgazdapárt, de a SZEB ragaszkodott a koalíciós kormány
fenntartásához
- 1946. február elsején kikiáltják a második Magyar
Köztársaságot

Gyarmati György A Rákosi-korszak és az ’56-os

forradalom
A koalíciós évek
- Megkezdődik az újjáépítés
- Az elértéktelenedő pengő helyett 1946-ban bevezetik a
forintot
- Gyors ütemben haladt a romeltakarítás, a hidak újjáépítése,
a gépjárműállomány és a vonatok (újra)üzembe helyezése

Gyarmati György A Rákosi-korszak és az ’56-os

forradalom
A koalíciós évek
- 1946-ban megkezdődnek az államosítások (szénbányák,
nehézipari üzemek)
- 1947 → az első 3 éves terv bevezetése → fejlesztések az
iparban és a mezőgazdaságban
- DE! – jelentős eltolódás az ipar javára (az iparon belül pedig
a nehézipar javára)
- 1947. február 10 → párizsi béke aláírása – visszaállították a
trianoni határokat (+3 falu Csehszlovákiának), megszűnik a
SZEB, és papíron a megszállás is – DE! maradnak a szovjet
csapatok

Gyarmati György A Rákosi-korszak és az ’56-os

forradalom
Az egypárti diktatúra kiépítése
- „Szalámi-taktika” : a választások után a kommunisták a
többi párt feldarabolására törekedtek
- Baloldali Blokk létrehozása → nyomás alá veszik a
Kisgazdapártot
- 1947-ben „összeesküvést lepleznek le” → kisgazda
politikusokat tartóztatnak le, Kovács Bélát is megvádolják
- Megzsarolják Nagy Ferenc miniszterelnököt → lemond a
tisztségéről
- Dinnyés Lajos lesz a miniszterelnök, de új választásokat
írnak ki

Gyarmati György A Rákosi-korszak és az ’56-os

forradalom
 Az egypárti diktatúra kiépítése
- A „kékcédulás” választások: 1947. augusztus 31
- Akik a választásokkor nem tartózkodtak a lakóhelyükön, a
választási bizottságtól kapott kék színű cédula
bemutatásával máshol is szavazhattak → kommunista
aktivisták hamis cédulákkal járták az országot, és akár 10-
12 helyen is leszavaztak
- A baloldal három pártja alig érte el a voksok 45%-át (ebből a
kommunisták 22%-ot), de a koalícióba kényszerített
kisgazdákkal együtt hatalmon maradtak

Gyarmati György A Rákosi-korszak és az ’56-os

forradalom
Az egypárti diktatúra kiépítése
- 1948. június 12-én egyesültek a kommunisták és a
szociáldemokraták → létrejött a Magyar Dolgozók Pártja,
aminek Rákosi Mátyás lett a főtitkára
- Még ebben az évben megindul a harc az egyházak ellen is →
Karácsonykor őrizetbe veszik, és koholt vádak alapján
életfogytiglanra ítélik Mindszenty József esztergomi érseket
- Az év második felében az ellenzéki pártok beszüntették a
tevékenységüket, az együttműködő pártokat pedig
beolvasztották a létrehozott Magyar Függetlenségi
Népfrontba
- Az 1949-es választásokon már csak a Népfront jelöltjei
indulhattak, akik a szavazatok 96,27%-át kapták meg…

Gyarmati György A Rákosi-korszak és az ’56-os

forradalom
A Rákosi-rendszer
- 1949. augusztus 18-án új alkotmányt fogadnak el → Magyar
Népköztársaság lesz a hivatalos elnevezés
- Köztársasági elnök helyett Elnöki Tanács (valójában ez
gyakorolta a törvényhozói jogot)
- A kormány innentől a Minisztertanács
- Új címer

Gyarmati György A Rákosi-korszak és az ’56-os

forradalom
A Rákosi-rendszer
- A legfontosabb hatalmi szerv az MDP lesz, a tényleges vezető
pedig a párt főtitkára, Rákosi Mátyás
- Háromévente gyűlt össze a kongresszus → megválasztotta a
71 fős Központi Vezetőség tagjait
- A legfontosabb testület a 9-14 tagú Politikai Bizottság
- 1949 és 1953 között a Rákosi-Gerő-Farkas tengely
irányította az országot ( + Révai József)

Gyarmati György A Rákosi-korszak és az ’56-os

forradalom
Gyarmati György A Rákosi-korszak és az ’56-os
forradalom
A Rákosi-rendszer
- Átalakították a közigazgatást és az igazságszolgáltatást is:
- Az önkormányzatok helyett tanácsok
- Új elnevezést kaptak a bíróságok (pl.: Kúria helyett Legfelsőbb
Bíróság), és csak névlegesen maradtak függetlenek (az
ügyészséggel együtt)
- Megszűnt a kulturális szervezetek, szakszervezetek, oktatási
intézmények önállósága is

Gyarmati György A Rákosi-korszak és az ’56-os

forradalom
A Rákosi-rendszer
-1949-ben kezdődnek meg a tisztogatások, ekkor tartóztatják le
Rajk Lászlót (korábbi belügy- és külügyminisztert) → Kádár és
Farkas volt a kihallgatója, a bíróságon minden vádpontot
magára vállalt, még októberében kivégzik
-A további koncepciós perekben Rákosi leszámolt a párton belüli
ellenfeleivel (moszkoviták vs itthonmaradtak)
-Ezzel egyidőben indultak meg az eljárások a rendszer
ellenségeivel szemben

Gyarmati György A Rákosi-korszak és az ’56-os

forradalom
A Rákosi-rendszer
- Ezeket az eljárásokat és a társadalom átalakítását csak
terrorral tudták lefolytatni
- 1948-ban hozták létre az Államvédelmi Hatóságot (ÁVH,
korábbi nevén ÁVO)
- 1949-től önálló főhatóságként hozzátartozott a katonai
elhárítás, hírszerzés és a határőrség is
- Az ÁVH irányította az internálásokat és az internáló
táborokat is
- Fontos vezetője volt Péter Gábor 1945-’53 között
- Széleskörű besúgóhálózat
- „csengőfrász”

Gyarmati György A Rákosi-korszak és az ’56-os

forradalom
Gyarmati György A Rákosi-korszak és az ’56-os
forradalom
A Rákosi-rendszer
- Megkezdődik az iparfejlesztés → „A vas és acél országa
leszünk!”
- Az Országos Tervhivatal 5 éves tervekben határozta meg a
teljesítendő számokat (cél volt a túlteljesítés-sztahanovizmus)
- A nemzeti jövedelemből óriási arányban költöttek a
nehéziparra → 1953-ra az ipari termelés az 1938-as szint
háromszorosára nőtt
- Megkezdődött az iparvárosok kiépítése (pl.: Sztálinváros)

Gyarmati György A Rákosi-korszak és az ’56-os

forradalom
Gyarmati György A Rákosi-korszak és az ’56-os
forradalom
A Rákosi-rendszer
- A mezőgazdaság kollektivizálását 1948 augusztusában
kezdték el felgyorsítani
- A termelőszövetkezetek (TSZ-ek) megszervezése akadozott →
ellenállt a parasztság
- Erőszakos beszolgáltatások (padlássöprés) és a kulákok
elleni fellépéssel próbáltak nyomást gyakorolni
- Százezrek hagytak fel a gazdálkodással, és kezdtek el az
iparban dolgozni

Gyarmati György A Rákosi-korszak és az ’56-os

forradalom
Gyarmati György A Rákosi-korszak és az ’56-os
forradalom
 A Rákosi-rendszer
- Az aránytalan fejlesztések miatt romlik az életszínvonal
- 1951-ben újra be kell vezetni az ideiglenes jegyrendszert
- Az alapvetően erős mezőgazdasággal rendelkező ország
gabona és bor importjára kényszerült
- Kiépül az országban is a személyi kultusz – Rákosi és Sztálin
személye felé egyaránt

Gyarmati György A Rákosi-korszak és az ’56-os

forradalom
Gyarmati György A Rákosi-korszak és az ’56-os
forradalom
A Rákosi-rendszer
- Csökkentek a korábban kirívó társadalmi különbségek
- A földreformnak hála a parasztság kb. fele rendelkezett 5 és
25 hold közötti birtokkal
- A jövedelmi egyenlőtlenségeket az infláció elmosta → az új,
forintban történő bérezést az 1938-as szint felére szállították
le (a korábban jobban keresők béréből nagyobb részt vettek
el)
- Az új, kommunista elit kiemelt fizetést kapott (de a
juttatásaik különböztették meg őket igazán)

Gyarmati György A Rákosi-korszak és az ’56-os

forradalom
A Rákosi-rendszer
- Átalakul a társadalmi szerkezet
- Csökken a mezőgazdaságból élők illetve a kisiparosok és
kiskereskedők aránya is – az ipari munkások, a hivatalnokok
és az értelmiségiek száma nőtt
- Kiépül a kötelező nyolcosztályos általános iskolai képzés
- Az iskolák nagyrészét államosították (15 gimnázium maradt
egyházi kezelésben)
- A tananyagot az ideológia szerint alakították
- A fizikai dolgozók gyerekei sokkal nagyobb eséllyel
tanulhattak tovább, mint korábban (sokszor a rendszer
„ellenségeinek” kikiáltottak gyerekei helyett)

Gyarmati György A Rákosi-korszak és az ’56-os

forradalom
A Rákosi-rendszer
- Az állam az alapvető élelmiszerek és szolgáltatások árát
szándékosan alacsonyan tartotta
- A lakáskörülmények alig, vagy egyáltalán nem javultak
- Beszűkültek az utazási lehetőségek
- A népességszám növekedésnek indult (Ratkó-korszak, Fertőző
betegségek és csecsemőhalandóság visszaszorítása)
- Nőtt a társadalombiztosításba bevontak száma (1938 – 31% →
1956 - 64%) → politikai okokból egyes csoportokra nem
terjesztették ki (egyéni gazdálkodók, kisiparosok)
- A kormány fontos propaganda eszköze volt a sport → élsport
támogatása → Aranycsapat , 1952-es helsinki olimpia

Gyarmati György A Rákosi-korszak és az ’56-os

forradalom
Gyarmati György A Rákosi-korszak és az ’56-os
forradalom
Reformkísérlet és meghátrálás
- 1953-ban meghal Sztálin → a szovjet vezetésben
nézőpontváltás történik → a magyar vezetőket is Moszkvába
rendelik, ahol megbírálták őket
- Rákosit leváltják a kormány éléről (de pártfőtitkár marad) →
Nagy Imre veszi át a helyét, aki új kormányprogramot hirdet
- Csökkentették a nehézipari beruházások mértékét és ütemét,
és könnyítettek a parasztság beszolgáltatási terhein
- Megkezdődött a korábbi koncepciós perek felülvizsgálata és
az elítéltek rehabilitációja

Gyarmati György A Rákosi-korszak és az ’56-os

forradalom
Reformkísérlet és meghátrálás
- A szocialista politika és retorika ellenére a lakosság érezte, a
(pozitív irányú) személy- és stílusváltást
- A keményvonalasabb kommunisták is megérezték a
(számukra negatív) váltást → hatalmi harc kezdődik
- A reformkommunisták Nagy Imre, míg a keményvonalasok
Rákosi mögé álltak
- 1955-ben megint Moszkvába hivatták a vezetőséget, és újra
rendreutasították őket → Nagyot kötelezték volna a program
visszavonására
- Megpróbál kibújni alóla → Nagyot leváltják és kizárják a
pártból is

Gyarmati György A Rákosi-korszak és az ’56-os

forradalom
Reformkísérlet és meghátrálás
- Hegedűs András lesz a miniszterelnök
- Rákosi nem tudja visszaszerezni korábbi hatalmát
- Egyre több korábbi ügyről derül ki, hogy koncepciós per volt →
a bebörtönzött kommunisták kiszabadultak, és a pártvezetésben
szereztek pozíciókat
- Péter Gábort letartóztatják és életfogytiglanra ítélik
- A reformkommunista értelmiség továbbra is aktív marad →
Irodalmi Újság, Petőfi Kör
- Rákosit 1956 júliusában menesztik → Gerő kerül a helyére (nem
tényleges változás)

Gyarmati György A Rákosi-korszak és az ’56-os

forradalom
Gyarmati György A Rákosi-korszak és az ’56-os
forradalom
Az 1956-os forradalom
- 1956 október 6-án újratemetik Rajk Lászlót → több tízezres
tömeg jelent meg tiltakozásképp
- Október 16-án a szegedi egyetemisták a kommunista párttól
független ifjúsági szervezetet hoztak létre → az ország többi
egyetemén is követni kezdték a példát
- A Műegyetem diákjai október 23-ára szimpátiatüntetést kezdtek
szervezni → poznani események
- 16 pontos követelést fogalmaztak meg → szovjet csapatok
kivonása, szabad választások, szólás- és sajtószabadság, Rákosi
és társai felelősségre vonása, stb.

Gyarmati György A Rákosi-korszak és az ’56-os

forradalom
Az 1956-os forradalom
- A kormány nem tudta kezelni a helyzetet → betiltották, majd
megint engedélyezték a tüntetést
- A diáktüntetés szétszakad több, egyenként is százezres tömegre
- A tömeg egyik része a Parlamenthez vonult, és követelte, hogy
Nagy Imre mondjon beszédet
- A külvárosból érkező munkásokkal még nagyobbra duzzad a
tömeg
- Még október 23-a éjjel ledöntik a Sztálin - szobrot

Gyarmati György A Rákosi-korszak és az ’56-os

forradalom
Gyarmati György A Rákosi-korszak és az ’56-os
forradalom
Az 1956-os forradalom
- Még október 23-a éjjel ledöntik a Sztálin-szobrot
- Az egyik legfontosabb helyszín a Magyar Rádió épülete és az azt
körülvevő utcák válnak → a tüntetők a követeléseik beolvasását
akarják → közéjük lőnek → ekkor kezdődik meg a fegyveres
harc
- Az éjszaka folyamán a felkelők elfoglalják a Rádió épületét, és
több másik épületet is megtámadnak (fegyverraktár,
telefonközpont, rendőrőrs, stb.)

Gyarmati György A Rákosi-korszak és az ’56-os

forradalom
Gyarmati György A Rákosi-korszak és az ’56-os
forradalom
 Az 1956-os forradalom
- Megjelennek Budapest utcáin az első páncélosok (sokan állnak
a forradalom mellé)
- Nagy Imrét a pártvezetés ismét miniszterelnöknek nevezi ki
- Leváltják Gerőt is, Kádár veszi át a helyét a párt élén
- A tüntetések és a harcok elkezdtek kiterjedni az ország egész
területére
- A feszültséget fokozta a hatalom fellépése (pl.: Okt.25-i Kossuth
téri tömegbe lövetés – mai napig vita folyik róla)

Gyarmati György A Rákosi-korszak és az ’56-os

forradalom
Gyarmati György A Rákosi-korszak és az ’56-os
forradalom
Az 1956-os forradalom
- A gyárakban munkástanácsokat, a különböző intézményekben
forradalmi bizottságokat hoznak létre
- Forradalmi tanácsok veszik át a karhatalmat egyes
településeken
- Aktivizálódni kezdtek a korábban felszámolt pártok
- Az MDP tagságának egy része is a forradalom mellé állt – de
sokan közülük elmenekültek

Gyarmati György A Rákosi-korszak és az ’56-os

forradalom
Az 1956-os forradalom
- Nagy elfogadtatta október 28-án az MDP vezetőségével a helyzet
átértékelését → még aznap kihirdették a fegyverszünetet, az
ÁVH feloszlatását és a szovjet csapatok kivonását
- Október 30-án feloszlik az MDP → a Magyar Szocialista
Munkáspárt (MSZMP) veszi át a helyét (reformkommunista
vezetéssel)
- Bejelentették a többpártrendszer visszaállítását, Nagy pedig egy
koalíciós kormány kapcsán kezdett tárgyalásokba
- Aznap egyes forradalmár csoportok (akik nem ismerték el a
kormányt) megtámadták a párt Köztársaság téri székházát

Gyarmati György A Rákosi-korszak és az ’56-os

forradalom
Az 1956-os forradalom
- Megalakul a Nemzetőrség, mint rendfenntartó szerv
- November 1-jén Nagy Imre bejelenti az ország kilépését a Varsói
Szerződésből, és kinyilvánította az ország függetlenségét
- Ezután alábbhagynak a harcok, konszolidálódni látszik a
helyzet

Gyarmati György A Rákosi-korszak és az ’56-os

forradalom
 Az 1956-os forradalom
- A forradalom az egész világ közvéleményére nagy hatással volt
- Szimpátiatüntetéseket, adománygyűjtéseket szerveztek (pl.:
Elvis)
- Azonban politikai szinten szűk volt a mozgástér → a nyugati
kormányok hiába szimpatizáltak a forradalommal, nem
avatkozhattak be (világháború veszélye, suezi válság) –
valójában csak a közvélemény reménykedett egy esetleges NATO
intervencióban

Gyarmati György A Rákosi-korszak és az ’56-os

forradalom
 Az 1956-os forradalom
- A szovjet vezetés álláspontja napról napra változott → október
elsején Hruscsov is a beavatkozás mellett foglalt állást
- A legfontosabb kommunista pártok (kínai, lengyel, jugoszláv)
mind beleegyeztek a katonai intervencióba
- November 4-én hajnalban a szovjet hadsereg megindul
Magyarország felé

Gyarmati György A Rákosi-korszak és az ’56-os

forradalom
A forradalom leverése
- Még november 3-án Tökölön letartóztatják a csapatkivonásokról
tárgyaló küldöttséget – köztük Maléter Pált is
- November 4-én a Vörös Hadsereg támadást indít Budapest és a
többi nagyváros ellen
- Nagy Imre elmondja híres rádióbeszédét – de a hadseregnek
nem ad utasítást a harcra
- A hadsereg helyett kb. 10-15 ezer felkelő kezd harcba a
szovjetek ellen (főleg Budapesten)

Gyarmati György A Rákosi-korszak és az ’56-os

forradalom
Gyarmati György A Rákosi-korszak és az ’56-os
forradalom
A forradalom leverése
- Nagy Imre beszédével egyidőben Kádár is beszédet tart
- Bejelenti az új Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány
megalakulását és a szovjet hadsereg segítségét kérte a
forradalom leverésére
- Nagy Imre családjával és más politikusokkal a Jugoszláv
nagykövetségre menekül – nem volt hajlandó lemondani a
miniszterelnöki posztról → végül tőrbe csalják, elfogják, és
Romániába szállítják őket
- Az új kormány kezében nem volt hatalom → Kádár csak az év
végére tudja megszilárdítani a hatalmát (erőszakkal)

Gyarmati György A Rákosi-korszak és az ’56-os

forradalom
Felhasznált irodalom
- Dupcsik Csaba - Repárszky Ildikó: Történelem IV. (Középiskolák
számára) – Műszaki Könyvkiadó, 2016
- Studium Generale kiadványok
- Múlt-kor történelmi magazin cikkei (https://mult-kor.hu )

Gyarmati György A Rákosi-korszak és az ’56-os

forradalom
Gyarmati György A Rákosi-korszak és az ’56-os
forradalom