Az iszlám vallás

1.AZ ISZLÁMRÓL…
● Az iszlám vallás az ún. ábrahámi vallások vagy a „Könyv vallásai”-nak egyike, és mint ilyen,
monoteista.
● Fő elterjedési területe Észak-Afrika, Közép-Ázsia, a Közel-Kelet, valamint Malajzia és
Indonézia.
● A központi mindenható lény Allah (jelentése: „az Isten”), aki a földi emberek közül
Mohamed prófétát választotta ki szószólójául.
Az iszlám tanítása szerint az Istennek angyalok állnak rendelkezésére, akik végrehajtják akaratát és mindenben engedelmeskednek
neki. Az iszlám rendszerében az angyalok szabad akarattal nem rendelkeznek kizárólag Istent szolgáló lények. A dzsinnek az
iszlám rendszerében tűzből teremtett lények, de ellentétben az angyalokkal, rendelkeznek szabad akarattal, így van közöttük jó és
rossz is. Tevékenységükkel segíthetik az embereket jó avagy rossz útra lépni.
● Az iszlám szent könyve a Korán, amit Isten (Allah) Mohameden keresztül kinyilatkoztatott
szavainak tekintenek, ezért tilos megváltoztatni, és fordításait is csak magyarázatnak
minősítik.
● Az iszlám vallás kialakulásának forrásai:
⮚ arab hagyományok, törzsi vallások (Kába-kő, Allah)
⮚ zsidó vallás (szigorú egyistenhit, étkezési tilalmak)
⮚ keresztény vallás (egyistenhit, szolidaritás, megbocsátás, térítés)
● Az iszlám vallás elismeri a korábbi prófétákat (Ábrahám=Ibrahim, Salamon=Szulejmán, Mózes=Musza, Jézus=Issa). A korábbi
vallásokat az eredeti kinyilatkoztatástól eltérőeknek tekinti.

2. AZ ISZLÁM VALLÁS KIALAKULÁSA

A)ARÁBIA TERMÉSZETI-FÖLDRAJZI VISZONYAI
● Az iszlám Arábiában jött létre, s elősegítette az arab térség egységesülését. Az
Arab-félszigetnek csak 1%-a művelhető: a tengerpartok egy része és a szórványos oázisok. A
sivatagos térségben a nomád törzsek (főleg beduinok) között kemény harc folyt a vízért és a
legelőkért és az állatállományért. Az iszlám segít majd e törzsek összefogásában,
összetartásában, ezért lehetett sikeres.
● A térség legfontosabb útvonala a „tömjénút”, mely szinte csak a szélsőséges éghajlatot jól
tűrő haszonállat, a teve (dromedár) segítségével járható. Az útvonal mentén kereskedővárosok
jöttek létre.
● Az arabok egy része kereskedelemmel foglalkozott, ők bonyolították le a Jemen és
Palesztina közötti forgalmat, valamint jelentős volt a közvetítő-, és átmenő kereskedelem is. A
karavánutak mentén városok alakultak, ezek egyike volt Mekka, mely az iszlám bölcsőjévé
vált. A város ősi zarándokhely volt, itt őrizték egy kocka alakú épületben (Kába) a fekete
követ, egy meteorit darabot, melynek a pogány arabok isteni erőt tulajdonítottak.

B) MOHAMED SZEREPE
● Mekkában élt Mohamed, aki kereskedőként beutazta Arábiát, közben megismerkedett a zsidó,
a keresztény és a pogány arab vallással, melyekből sokat merített. Kr. u. 610 körül látomásai
hatására új tanokkal lépett fel: úgy vélte, hogy Isten, Dzsibril (Gábriel) arkangyal útján
álmában kinyilatkoztatta számára igazságait és parancsait. Elgondolásai az arab
hagyományok mellett, az utazásai során megismert zsidó és keresztény vallásra épültek.
● Követőkre lelt a szegények között, mivel a vallás ellenezte az uzsorát, támogatta az elesettek
gyámolítását és a törzsi ellentétek beszüntetését. Összeütközésbe került a gazdag
kereskedőkkel, akik elűzték, ezért híveivel együtt 622. júl. 16-án Jaszrebbe kellett vonulnia
(Mohamed halála után kapja a Medinat-al-Nabi, azaz a próféta városa – ma Medina – nevet).
A Mekkából való kivonulás (hidzsra) éve vált a mohemedán időszámítás kezdetévé.
● A vallás kialakulásának központjaiból kiindulva (pl. Mekka, Bagdad), gyorsan terjedt (pl.
Észak-Afrika, Közel-Kelet). Mohamed kiegyezett a mekkai kereskedőréteggel (mekkai
zarándoklat) óriási iramban kezdődik meg ekkortól a vallás terjedése.
● Az iszlám követőit muszlimoknak (a török területeken élőket muzulmánoknak) nevezik. A
hívők nem használják a mohamedán kifejezést, az szerintük nem fedi le teljesen „működésüket”.

1
 ● A Hispániába (711-ben) benyomuló muszlimokat móroknak, más néven szaracénoknak
nevezik. (A magyar történetírásban e vallás követőit izmaelitáknak, böszörményeknek
nevezik.)

3.AZ ISZLÁM ALAPPILLÉREI, TANAI

A)AZ ISZLÁM JELLEMZŐI

● Mohamed a vallás alappilléreit a szent könyvben, a Koránban fekteti le. A Korán 114
fejezetből (szúra) áll. Ehhez kapcsolódnak még Mohamed megjegyzései, kiegészítései
(hadísz, szunna).
● A vallás nagyon sok elemben hasonlított a keresztény és zsidó tanításokhoz: mindegyik
monoteista vallás, melynek alappilléreit könyvekben jegyzik le (Korán, ↔ Tóra,
Ótestamentum).
● Alaptételeiben (a bűnbeesés, Paradicsomból való kiűzetés, Ábrahám kivonulása
Egyiptomból) megegyezik a többi vallással. Emellett fontos szerep jut a nemtelen angyaloknak, közülük is Gabrielnek,
aki kinyilatkoztatja Mohamed számára Isten akaratát. Az angyalok mellett még az ősatyák játszanak fontos szerepet, közülük is Ábrahám bír
jelentőséggel, akinek Hágárral megkötött házasságából születik Izmael (innen jön az izmaeliták), így az iszlám Ábrahámot tekinti a vallás és Mekka
alapítójának.
● Mohamed önmagát az ótestamentumi próféták követőjének tekinti és mindvégig szoros
kapcsolatot ápolt a zsidó ősvallással.
● Az iszlám követői Mohamedet tekintik a legnagyobb és egyben a legutolsó prófétának, aki
Jézusnál is nagyobb jelentőséggel bír. Elődei: Noé, Mózes, Dávid, Jézus.
● Mekkából való kivonulása után Mohamed létrehozza az iszlámon belül az Ábrahám-vallást, melynek lényege, hogy Jeruzsálem a
kibla (imairány), ám a zsidók ezt nem fogadták el, így Mohamed kénytelen volt változtatni. Így lett Medina, s később újra
Mekka az ima iránya.
● A vallásban fontos szerepet kap a dzsihád. Ez szent háborút jelent, de nem fegyveres
hitterjesztést. A dzsihád pontos jelentése belső háború, a társadalmi igazságosságért folytatott
harc. Fegyveresen csak akkor terjeszthető a hit – a Korán szerint –, ha arra a megtámadott fél
okot szolgáltat, azaz harcot kezdeményez.

A vallás az élet minden területét szabályozza. Nincs bonyolult hittan, nincs hierarchikus
egyházszervezet. A vallási szertartások vezetői: az imánok.

● Minden muszlim, irányzattól függetlenül hisz az alábbi hat alaptételben:

1. Hit Istenben, annak egyedüliségében, és abban, hogy csak ő méltó imádatra
2. Hit a Prófétákban és a Küldöttekben
3. Hit az Isten által leküldött könyvekben
4. Hit az angyalokban
5. Hit a Végső Napban, amikor mindenki felett ítélet mondattatik
6. Hit az elrendeltetésben

B)AZ ISZLÁM ÖT ALAPPILLÉRE:

1. Hitvallás (sahada) – hit Allahban, az egyetlen istenben, és prófétájában, Mohamedben. A hit

megvallása nem csak ima alatt történik, hanem minden lehetséges alkalommal. A muszlimság
letagadása az iszlámban csakis olyan helyzetben megengedett, amikor az ember a hit megvallása
miatt komoly veszélybe kerülne.
2. Ima (salah) – Naponta ötszöri kötelező ima. Allahhoz; mezítláb, szőnyegen térdelve, Mekka
felé fordulva. Az imát rituális mosakodásnak kell megelőznie. Minden imádság megfelelő
számú meghajlásból, leborulásból és Isten segítségül hívásából áll. A kötelező istentisztelet
napja a péntek. A mosakodás nem szentség, hanem csak szokás és szükség esetén víz helyett homokkal is végezhető.
3. Adakozás (zakat) – A zakat fizetése a szegények és rászorulók számára egy évben egyszer,
Ramadánkor kötelező. Ennek mértéke a rendelkezésre álló, nem a közvetlen létfenntartásra
szolgáló vagyon 2,5%-át jelenti.
4. Böjt (szaum) – Az iszlámban a böjti hónapban (Ramadán), a kötelező böjt
hajnalhasadástól napnyugtáig tart. (A holdév a muszlim időszámítás alapja, ennek 9. hónapja a Ramadan. Mivel a
napév helyett holdhónapokat használó muszlim naptár rövidebb, mint az általunk használt Gergely-naptár, így az ünnep ahhoz képest
A böjt időszaka
folyamatosan vándorol, évről évre más időpontra, általában 11 nappal korábbra esik, mint az előző évben.)
alatt a hívőnek sem ételt, sem italt nem szabad magához vennie, dohányozni sem
szabad. (Ha beteg, terhes, vagy gyermeket szoptat akkor a böjtöt nem szabad megtartania, azonban később kötelezően pótolnia
kell. )

2
 5. Zarándoklat (haddzs) – Minden muszlimnak életében egyszer el kell látogatnia Mekkába, a
Szent Mecsethez.

Az öt fő előírás mellett további jelentős követelmények is megfogalmazódnak a Koránban:

● például a sertéshús és a szeszesitalok fogyasztásának tilalma,
● a többnejűség korlátozása (csak négy feleség lehet, de azok bármilyen vallásúak, míg nők
esetében csak muszlin férfiak).
● Nők ruhaviselete (bizonyos testrészek eltakarása).
● Templomaikban nincs oltár, a férfiak és a nők külön imádkoznak. Előtte rituális mosakodást
végeznek. A templomok (mecset, dzsámi) falain nem ábrázolnak embert, állatot, inkább csak
mértani formákat, növényeket és kaligrafikus betűket.
● A mecset tulajdonképpen a maszdzsid (a leborulás helye) kifejezésből ered, és bárhol kialakítható, akár kövekből is a sivatagban.
Tágabb jelentésében az imádkozás helye. A dzsámi („összegyűjtő”) a nagymecsetek megnevezése, ahol a pénteki imákon sok
hívő összegyűlhet és szentbeszédet (hutba) tartanak. Építéséhez külön engedélyre volt szükség.
● Istentisztelet helyisége a mecset mindkét imahely kelet felé néző falába épített fülkéjében a Próféta utódának, a kalifának a trónja
állt. Később a trónból – a keresztény szószék mintájára – egy önálló szószék lett, a fülkéből pedig Mekkára néző imafülke lett.
● A templomuk mellett épült tornyokat minaretnek nevezzük. A karcsú minaretekben a müezzin hívja
istentiszteletre és figyelmezteti az imaidőkre a hívőket. Az istentiszteleten az imádságot előimádkozó (imám) vezeti, a pénteki
prédikációt a hátib tartja.

C)AZ ISZLÁM IRÁNYZATAI

● Szunniták (85-87%): Elsősorban Szaúd-Arábiában elterjedt irányzat. Mohamed halála után nem a
leszármazottakat, hanem az uralkodó kalifákat imádták.
● Síiták (13-15%): Alit (Mohamed unokatestvére) és leszármazottait ismerik el prófétaként.
Szemben állnak a Mohamed után hatalomra lépő kalifák tanításaival.
● Háridzsiták: kilépők. (Akik nem vettek részt a szunniták és siiták harcában.)

4. AZ ARAB HÓDÍTÁS
A)AZ ARAB ÁLLAM

● Az arab világban nem voltak külön világi törvények. Az ítélkezés a Korán alapján történt.
Hittudósok (ulemák) foglalkoztak a Szentírás felfejtésével, melyek alapján a bírók (kádik)
döntöttek.
● Az iszlám vallási vagy társadalmi előírásai, a vallási parancsok már Mohamed életében
összekapcsolódtak politikai célokkal:
⮚ vallási közösség a vérségi-törzsi kötelékek helyett,
⮚ hívők egyenlőségén alapuló társadalmi rend
⮚ a valláson alapuló társadalmi és államrend is a hitterjesztést szolgálta.
● Mohamed halála után a kalifák vették át az irányítást, bizánci mintára despotikus
uralkodókká váltak. A korlátlan hatalmú kalifa, és a központi hatalom erejét a szolgálati
birtokok rendszere biztosította A kalifa a próféta utóda, „Isten földi árnyéka”, minden hatalom
forrása. Mellette legfontosabb tisztségek: vezír (polgári hatalom), emír (katonai vezetés), kádi
(bíró). A had-és pénzügyekkel a birodalmat behálózó dívánok (hivatalok) foglalkoztak.
● Ekkora államot ingatag belpolitikai helyzet mellett képtelenség lett volna összefogni, így a
birodalom vezetői törekedtek arra, hogy a meghódított területeken élőket ne nyomják el.
Képesek voltak azt elérni, hogy szinte az összes meghódított területen az iszlám legyen a
gyakorolt vallás.
Ennek eszközei:
❖ Kezdetben csak a meghódítottakra, később mindenkire kivetették a földadót
(harádzs). Ez elérhette akár a telekből származó bevétel 50 %-át is.
❖ Majd a meghódított területen élőkre még egy adót szabtak ki: ez volt a fejadó
(dzsizje).
❖ Mindemellett kötelezték a meghódítottakat a másfajta öltözék viselésére. (Ennek
csupán praktikai okai voltak, ugyanis így könnyebb volt az adók behajtása).
❖ Ezzel az intézkedéssel sikerült elérniük, hogy az arab területeken élők jelentős
hányada Allah-ot tekintse istenének.

B)AZ ISZLÁM TERJEDÉSE, TÉRNYERÉSE

● Az iszlám térnyerését elsősorban az arabok kereskedelmi működésének köszönheti,

amely igen jelentős volt mind a közvetlen-, mind a közvetítő-, mind az átmenő kereskedelem.
3
 ● Népszerűségének oka a tanításokban, tanokban rejlik. Öt alappillére közül csak egy
vonatkozik konkrétan a vallásra (az első, mely kimondja a monoteizmust), a többi a
vallásgyakorlásra, szokásokra, így a vallásgyakorlónak nincsenek szoros megkötései
(részben emiatt nem alakul ki erős papság sem). Másrészt nagyon fontos szerepet kap a
szegények támogatása, elesettek gyámolítása, mely igen közkedvelt a nép körében.
● Fontos előírás volt a hit terjesztése: a szent háború. Az iszlám által egyesített arab törzsek
hódításba kezdtek.
● A siker okai:
⮚ Kedvező volt a történelmi helyzet: Perzsia és Bizánc hosszú harcot folytattak
egymással; mire Bizánc felülkerekedett, már mindkét birodalom legyengült, így gond nélkül
tudták elragadni az arabok a peremterületeket.
⮚ Szintén szerencsés volt az arabok számára a tömegek elnyomott helyzete (magas
adók) ezeken a területeken, így önként adták át magukat az arab hatalomnak.
● Következmény:
⮚ A térség nagyhatalmainak válsága miatt→rövid időn belül a VII, VIII. században
óriási területeket hódítanak meg, hatalmas birodalmat hoztak létre, ezzel megszerezték a
távolsági kereskedelem feletti ellenőrzést. Az arab hódítások eredménye: Hispániától Indiáig
terjedt a birodalom.
● A kalifák vezetésével az arabok megszerezték Szíriát, Palesztinát, Mezopotámiát
(637-643) és Egyiptomot (639-642). Keleten, az Omajjád dinasztia idejében, elérték
az Indus völgyét, illetve nyugaton átkeltek a Gibraltári-szoroson (711) – Tarik
vezér, innen a név: Gebel el Tarik = Tarik sziklája –, és elfoglalták Hispánia nagy
részét. A hódításoknak Poitiers-nál Martell Károly (732), Kis-Ázsiában a bizánciak
(740) vetettek véget. Az Arab Birodalom Hispániától Indiáig terjedt. Az arab
hódítások időszaka: a VII–VIII. század.
● Európa megerősödésével a későbbi arab támadásokat már védhetőek voltak. Az erős
birodalmak (Bizánc, Frank Királyság) voltak képesek őket megállítani.
5. AZ ISZLÁM KULTÚRA JELLEMZŐI, HATÁSA AZ EURÓPAI KULTÚRÁRA
● Európa meghatározó kulturális birodalma a Római Birodalom volt. A 476-os Nyugat-Római Birodalmi bukása után ez a szerepe
megszűnik. Európa területén ekkor a nomád népek portyáznak, így a kulturális élet nem jelentős.
● Európának e válságéveiben az arabok mentik át a keleti-kultúrát, hogy később, az európai
helyzet stabilizálódása után ismét „kezébe vehesse” a kontinens a kulturális irányítást. Az
arabok egyetemeket, könyvtárakat hoznak létre, keleti forrásokat másolnak.
● Arab építészeti emlék (mai Spanyolo.): Granadai Alhambra, Cordobai nagymecset
● Az arab kultúra jellegzetességei:
⮚ más kultúrákkal „türelmes”: antik görög-római, zsidó művek fordításai, fejlett csillagászat,
kémia, matematika, építészet
⮚ megőrzi az ókori műveltséget, és közvetíti az újra felemelkedő Európa felé
⮚ világot bejáró kereskedők feljegyzései értékes földrajzi, történeti ismereteket tartalmaztak
(egyben a magyar őstörténet forrásai is!).
⮚ Arab számok!
6.ÖSSZEGZÉS
Az iszlám a korai középkorban létrejött legjelentősebb vallási, politikai, társadalmi mozgalom.
Az iszlám egy, az ősi arab, zsidó és keresztény hittel közös tőről fakadó monoteista vallás, amelyben
Mohamed prófétáé a vallási és politikai vezető szerep. Hívőit muszlimoknak, magyarosan
muzulmánoknak nevezzük.
A Föld nagy világvallásainak egyike. Alapjául azon, Isten (arabul Allah) szavának tekintett
kinyilatkoztatások szolgálnak, amelyeket a Mohamed próféta adott át a 7. század első harmadának
végén követőinek, és amelyeket halála után két évtizeddel a Koránban gyűjtöttek össze követői.
A kereszténység után, 1,8 milliárd követőjével (ez a Föld népességének 24%-a) a világ második
legnagyobb vallása. Fő elterjedési területei Észak-Afrika, a Közel-Kelet, Közép-Ázsia, Malajzia,
valamint a legnépesebb muszlim ország, Indonézia.

4
5