Tóth Péter Magyarország a második világháborúban

Magyarország az I. világháborút lezáró trianoni békét (1920. jún. 4.) traumaként élte meg.
Minden társadalmi réteg a revíziót szerette volna elérni. A kormány is a békés revízióra törekedett, az
1920-as években erre nem volt lehetőség. Az 1930-as évektől Magyarország helyzetét döntően az
határozta meg, hogy a nyugati hatalmak magára hagyták a térséget, Németország befolyása pedig egyre
nőtt. A magyar politikai vezetők arra törekedtek, hogy a nyugati nagyhatalmakkal jó viszonyt ápoljanak,
ugyanakkor Németország segítségét igénybe véve megvalósítsák a revíziót. Ez szinte lehetetlen
vállalkozásnak tűnt. Magyarország egyre inkább Németország felé sodródott. Az I.bécsi döntésben 1938.
nov. 2-án Magyarországnak ítélték Csehszlovákia magyar lakta területeit. Az új határ a lehetséges etnikai
határ mentén húzódott. Kárpátalja visszacsatolása 1939. márc. 15-én történt. Döntően ruszinok lakta
terület került Magyarországhoz.
Teleki Pál miniszterelnök a háború kitörésekor meghirdette a fegyveres semlegesség politikáját.
(Ami azt jelentette, hogy Magyarországnak készen kell állnia, fel kell fegyverkeznie, de nem szabad
belépnie a háborúba.) Nem engedte átvonulni a német csapatokat, és megnyitotta a határt a lengyelek
számára. Azonban 1940-ben újabb revíziós lépésre szánta el magát a kormány. A II. bécsi döntés
értelmében (1940. aug. 30.) Észak-Erdélyt és a Székelyföldet visszacsatolták hazánkhoz.1941 tavaszán
Hitler Jugoszlávia lerohanására készült, s kérte Magyarország támogatását. Teleki Pál felismerve az
együttműködés súlyos következményeit, tiltakozásul öngyilkos lett (1941. ápr.). Bárdossy László lett az új
miniszterelnök. A magyar csapatok az 1940 decemberében kötött örökbarátsági szerződés ellenére
bevonultak a Délvidékre. Magyarországhoz csatolták a Muraközt, a Mura-vidéket, a Baranyai
háromszöget és Bácskát. Az angolok megszakították hazánkkal a diplomáciai kapcsolatot. 1941. jún. 22-
én Németország megtámadta a Szovjetuniót. 1941. jún. 26-ám Kassát bombázták, de nem tudta senki,
hogy ki bombázott. Magyarország belépett a háborúba, mert a politikai elit attól tartott, hogy Románia
kedvezőbb elbírálás alá esik majd Hitlernél. Az ország bevetette a legjobban felszerelt alakulatát, a
gyorshadtestet, mely hamar elvesztette ütőképességét, és elsősorban megszálló feladatokat látott el (kb.
50 000 fő). A németek kierőszakolták, hogy 1942-ben 200000 fős hadsereg (2. magyar hadsereg) menjen
a keleti frontra, ahol nagy részük a Don-kanyarnál el is pusztult (voronyezsi csata). A német győzelembe
vetett hit megingásával felélénkült a magyar ellenállás. (Pl. tüntetés a Batthyány-örökmécsesnél, Teleki
Pál sírjánál; Népszava karácsonyi száma (1941), tüntetés a Petőfi-szobornál (1942. március 15.) melyet a
Magyar Történelmi Emlékbizottság szervezett.) A német kudarcok hatására Horthy Kállay Miklóst nevezte
ki miniszterelnöknek, aki hintapolitikájával igyekezett előkészíteni a háborúból való kiugrást. (Kiugrási
Iroda) Isztambulban Szent-Györgyi Albert vezetésével tárgyalások kezdődtek. 1943 őszén előzetes
fegyverszüneti egyezményt kötöttek az angolokkal, azonban ez a németek tudomására jutott. A németek
követelték Kállay leváltását, melyet Horthy nem tett meg. 1944. március 18-án Hitler Horthyt a
Klessheimbe hívatta, s rá akarta venni, hogy hívja be a németeket Magyarországra. Horthy a kezdeti erős
tiltakozás után a további együttműködést választotta, miniszterelnökké Sztójai Dömét, a korábbi német
követet nevezte ki. A németek Magyarország megszállása mellett döntöttek (Margaréta terv; 1944. márc.
19.) Az ország erőforrásait a németek rendelkezésére bocsátották. Az élelmiszerek, nyersanyagok szinte
korlátlan mennyiségben áramlottak Németországba. Többségében a németek tulajdonába kerültek a
deportált zsidók javai is. Az angolszász légierő megkezdte az ország bombázását (szőnyegbombázás).
Hadifontosságú üzemeket, vasúti csomópontokat, de lakónegyedeket is.

1
Tóth Péter Magyarország a második világháborúban
A zsidóság helyzete fokozatosan romlott Magyarországon is.
I. zsidó törvény (1938. máj.) — Izraelita vallásúakat tekintette zsidónak; több értelmiségi pályán
20%-ban maximálta arányukat.
II. zsidó törvény (1939) - Faji alapon határozta meg, hogy ki a zsidó; egyes értelmiségi pályákon
6% -ban maximálta számarányukat.
III. zsidó törvény (1941. aug.) Faji alapon tiltotta a házasságot zsidók és nem zsidók közt.
A zsidó férfiakat munkaszolgálatra, fegyver nélküli katonai szolgálatra vitték. A német
megszállást követően elrendelték a sárga csillag viselését, gettókba költöztették a zsidókat.
Megkezdődtek a deportálások a Gestapo és az Eichmann-különítmény vezetésével, de a magyar
hatóságok aktív közreműködésével (csendőrség!).
A magyar vidéki zsidóságot nem egészen 2 hónap alatt deportálták elsősorban Auschwitzba (kb.
437 000 fő). /Benedikt Márk szombathelyi rabbit is Auschwitzba deportálták./ Magyar romák közül is
ezreket vittek el.
A nemzetközi tiltakozás és az auschwitzi-jegyzőkönyv nyilvánosságra kerülése után Horthy
leállította a deportálásokat, a budapesti zsidóság egyelőre megmenekült. Horthy az események hatására
a háborúból való kiugrás mellett döntött. Lakatos Géza alakított kormányt azzal a feladattal, hogy
előkészítse a fegyverszünetet (1944. aug.) 1944. okt. elején a SZU-tóI kapott előzetes fegyverszüneti
feltételek az 1937-es határok visszaállítását és a németeknek szóló hadüzenetet tartalmazták. A kiugrás
tervéről a németek tudomást szereztek, plusz a tisztikar jelentős része németbarát volt. A rosszul
szervezett kiugrás (1944. okt, 15.) kudarcot vallott, Horthy kisebbik fiát elrabolták a németek, s vele
zsarolták, ezután Horthy kinevezte Szálasi Ferencet, majd lemondott. Németországba vitték. Nyilas
rémuralom következett, Szálasi nemzetvezető lett. A nyilasok hozzáláttak a Bp.-i zsidóság kiirtásához (20
000-25 000 embert gyilkoltak Ie a Duna-parton.) A magyar közvélemény sokáig közönnyel figyelte a
zsidók elleni fellépéseket. Azonban voltak olyanok is, akik igyekeztek segíteni (bújtatás, menekítés). Nagy
szerepe volt a zsidók mentésében Angelo Rotta pápai nunciusnak és Wallenberg svéd diplomatának. A
semleges országok követségei menleveleket adtak ki a zsidók számára, védett házakba költöztették őket.
Sor került különleges akciókra is pl. Kasztner Rezső, az egyik mentőszervezet vezetője megegyezett a
nácikkal, hogy óriási összegekért cserébe kb. 1700 fő Svájcba menekülhessen. Egy másik megállapodás
szerint a leggazdagabb zsidó családok teljes gyárkomplexumokat írattak át az SS-re, így Portugáliába
menekülhettek. A nyilasok kivégezték a magyar ellenállási mozgalom vezetőit is pl. Bajcsi-Zsilinszky
Endrét. Magyarország a háború végéig harcolt Németország oldalán. Budapestet több hónapos ostrom
után foglalták el a szovjetek. 1945. ápr. közepén értek véget a magyarországi harcok. Kb. 1 millióembert
veszített Magyarország, ennek kb. fele zsidó volt. A nemzeti vagyon része elpusztult.