A földrajzi felfedezések és következményeik

Bevezetés
A felfedezésnek nevezett folyamat során Európa igyekezett kiterjeszteni befolyását a többi
kontinensre, és azok gazdasági erejét felhasználta.
A nagy földrajzi felfedezések a 15-16. század fordulóján zajlottak: Amerika felfedezését, Afrika
megkerülésével Ázsia elérését és a Föld körülhajózását értjük alattuk.

1. A földrajzi felfedezések okai és feltételei

 A reneszánsz szellemi légköre és a könyvnyomtatás hatására Európa a középkorhoz képest

jóval nyitottabbá vált a rajta kívüli világok iránt. Az Európában lezajló társadalmi és politikai
változások is kedveztek a felfedezéseknek, hiszen az ipar és a kereskedelem fejlődése miatt
gazdag városok jöttek létre, ritkábbak lettek az éhínségek és a járványok. A népesség
növekedésére az említetteken kívül pozitív hatást gyakorolt, hogy a 15. század közepén véget
ért a százéves háború.
 A földrajzi felfedezések gazdasági okai közé tartozott az ún. aranyéhség, vagyis, hogy a
megnövekedett áruforgalom fedezetét a nemesfémbányák már nem tudták fedezni. (a közép-
európai nemesfémbányák kimerültek)
 Az életszínvonal növekedése miatt megnőtt az igény a keleti fűszerek és egyéb luxuscikkek
(pl. selyem) iránt. Eddig a levantei útvonalon folyt Kelettel a kereskedelem, de azt a török
terjeszkedés következtében bevezetett magasabb vámok és Velence monopóliuma jelentős
mértékben megdrágította. Ezért megszületett az új útvonalak felfedezésének igénye.
 A felfedezések feltétele a hajózási ismeretek fejlődése, ami lehetővé tette, hogy az óceánokra
is kimerészkedjenek a hajósok. (pl. új hajtípus – a karavella, iránytű, új térképek) Ezen kívül
elterjedt a feltételezés, hogy a Föld gömb alakú.

2. A portugál felfedezések és gyarmatosítás sajátosságai

A portugálok a tengeren terjeszkedtek. Ennek oka az, hogy egyrészt nekik sikerült elsajátítani a
partmenti hajózás tudományát, másrészt ők feltételezték azt, hogy Indiát Afrika megkerülésével is el
lehet érni. A portugálok élen jártak a tengerjáró hajók tökéletesítésében is, ők alapították az első
hajósiskolát.

 A XV. század első felében a portugálok megkezdték az Afrika körüli hajóutak szervezését és
megvetették a lábukat Afrika északi partján.
 1487-ben Bartolomeo Diaz elérte a Jóreménység fokát.
 1498-ban Vasco Da Gama Afrika megkerülésével eljutott Indiába.
Az új útvonalak felfedezése Velence, illetve a levantei kereskedelem hanyatlását eredményezte.

 A spanyolok nyomán utóbb a portugálok is elindultak nyugat felé, ennek köszönhetően

fedezték fel Brazíliát.
 1519-22 között Magellán expedíciója hajózta körül elsőként a Földet.
A terjeszkedés következtében kiépült portugál gyarmatbirodalom, nem összefüggő területekből állt,
hanem kereskedelmi telepek láncolata alkotta. Ilyen telepeket hoztak létre Afrikában, Indiában és
Malájföldön, de megvetették a lábukat Kínában és Japánban is.
A legfontosabb portugál gyarmaton, Brazíliában ültetvényeken cukornádat termesztettek, amelyet
rabszolgamunkával dolgoztattak fel.

3. A spanyol felfedezések és gyarmatosítás sajátosságai

 1492-ben Kolumbusz nyugat felé indulva eljutott a Bahama-szigetekig, de nem tudta, hogy új
földrészt fedezett fel. További útjai során újabb szigeteket ért el, és eljutott a dél-amerikai
partokhoz. Azt, hogy Kolumbusz új kontinenst fedezett fel, Amerigo Vespucci bizonyította.
(az Amerika elnevezés az ő nevéből származik)
 A XVI. század első felében a spanyolok Haitiről és Kubából kiindulva meghódították
Panamát, Mexikót, Perut és Chilét.
 Cortes meghódította az Azték birodalmat, Pizarro az Inka birodalmat, és ezzel kezdetét vette a
spanyol gyarmatbirodalom kiépítése.
A portugálokkal ellentétben a spanyolok nagy kiterjedésű gyarmatokat hoztak létre.

 A spanyol hódítók pár évtized alatt megsemmisítették a magasabb szintű indián kultúrákat. Az
indián lakosság jelentős része az európaiak által behurcolt betegségek következtében halt meg.
 A XVI. század második felében a spanyolok megkezdték a gyarmatok kiaknázását. Átvették
a nemesfémbányákat, mezőgazdasági ültetvényeket hoztak létre, ahol cukornádat, kávét,
gyapotot, kakaót és dohányt termesztettek. Az ültetvényeken és a bányákban kezdetben
indiánokat, majd az Afrikából hozott néger rabszolgákat dolgoztatták.

4. A felfedezések következtében kialakuló versengés a XVI. században

Kolumbusz felfedezése arra késztette a spanyolokat és a portugálokat, hogy egy szerződésben
határozzák meg, kié lesz egy-egy újonnan felfedezett terület. Portugália kezdeményezésére VI. Sándor
pápa döntőbíráskodása alatt 1494-ben létrehozták a tordesillasi szerződést. Eszerint Amerika és a
Fülöp-szigetek a spanyoloké, Brazília, India és a Távol-Kelet a portugáloké.
A gyarmatosításba később bekapcsolódó európai országok természetesen nem vették figyelembe ezt
az egyezményt. A portugáloknak a XVII. század során sorra fel kellett adni gyarmataikat, így a
spanyolok előnybe kerültek.

5. A későbbi gyarmatosítás és a gyarmatosítók küzdelmei

A XVII. században új államok kapcsolódtak be a gyarmatosításba:

 Hollandia meghódította az indonéz szigeteket és Fokföldet, illetve Észak-Amerikában hozott

létre telepeket (új-Amszterdam, a mai New York)
 Franciaország kiszorította a portugálokat Indiából, Észak-Amerikában pedig meghódította
a Szent Lőrinc folyó vidékét és a Mississippi-völgyet.
 Anglia is a 17. századtól gyarmatosított: angol kalózok fosztogatták a spanyol hajókat. Anglia
is hozott létre kereskedelmi telepeket Indiában. Az itteni kereskedelem monopóliumát
(kizárólagos jogát) a Kelet-Indiai Társaság kapta.
Észak-Amerika keleti partvidékén hoztak létre gyarmatokat, elsőként Virginiát.
6. A gyarmatosítás hatásai a gazdaságra

 A felfedezések és a gyarmatosítás következményeként kialakult a világkereskedelem

rendszere: Európából iparcikkeket szállítottak Afrikába, ahol rabszolgákat vásároltak.
Európából iparcikkeket szállítottak Amerikába, innen pedig az ültetvényes gazdálkodás
termékeit és nemesfémet vittek Európába. Ázsiából továbbra is luxuscikkek érkeztek.
 A felfedezések hatására megjelent Európában sok újféle növény (pl. kukorica, burgonya,
dohány, paprika, paradicsom, bab, tök, gyapot, kávé, kakaó), valamint rengeteg nemesfém.
 Az Amerikából beáramló nemesfém csökkentette a pénz vásárlóértékét és növelte az árakat,
ezt nevezzük árforradalomnak.
 Európában kialakult a kontinentális munkamegosztás: nyugaton iparcikkeket, keleten
gabonát, élelmiszereket és nyersanyagokat állítottak elő.
 Az iparcikkek iránti kereslet volt az elindítója a manufaktúrák alapításának, amelyet a
kereskedelemből felhalmozott tőkéből hoztak létre, elsősorban Angliában.