17.

A náci Németország legfőbb jellemzői

Bevezetés:
TÉTEL JELENTŐSÉGE/FONTOS FOLYAMATOK: A nácizmus (nemzetiszocializmus)
nevében a világtörténelem legkegyetlenebb tetteit követték el, ennek ellenére a szélsőség
még mai napig hatással van a társadalom egyes tagjaira.
TÉR:
 Németország
 Atlasz: 58. o. – Ahogy a bolsevikoknál, itt sem annyira segít, de leolvasható pl.
Nünberg, Berlin
IDŐ: 1918-1939
CÍM ÉRTELEMZÉSE: nemzetiszocializmus: Szélsőjobboldali szocialista alapokon
nyugvó, ultranacionalista értéket hirdető ideológia, amely Adolf Hitler nevéhez és az
NSDAP német párt működéséhez köthető. Köznyelvi formája a nácizmus.
ELŐZMÉNYEK:
 Távolabbi: Németország története a XIX. században
- 1871-ben a kis német egység megvalósulásával megszületik a Német
Császárság, ami új nemzetállamként terjeszkedésre törekszik, így beszáll a
gyarmatosításokba. A szabad területek azonban már elfogytak, így felmerül a
gyarmatok újrafelosztásának igénye. A II. ipari forradalomban gazdaságilag
megerősödött Németország a szövetségi rendszerek megalakulását követően
gyors győzelem reményében kirobbantja az első világháborút 1914-ben.
 Közvetlen: Németország az I. világháborúban
- Az 1914 és 18 között zajló világháborút Németország elvesztette. A fegyvert
1918. november 11-én („a tizenegyedik hónap tizenegyedik napján 11 órakor”)
a compiègne-i erdőben teszik le egy ott állomásozó vasúti szerelvényben.
- A háború – mint minden országban – súlyos következményekkel járt: felléptek
gazdasági (élelmiszer és munkaerőhiány), társadalmi (hazatérő katonák,
özvegyek, árvák) és pénzügyi (infláció) problémák is, amik sürgős orvoslásra
szorultak.
- A problémák okozta feszültség – csakúgy, mint Magyarországon vagy
Oroszországban – forradalomhoz vezetett, aminek következtében 1918.
novemberében megszűnt a császárság és kikiáltották a köztársaságot.
Tárgyalás:
I. A Weimari köztársaság időszaka, 1919-1933:
- A rendszer nevét onnan kapta, hogy az alkotmány Weimarban született.
- A köztársaság államfői: kezdetben Elbert, majd Hindenburg
- A rendszer a háborút követően válságból indul, ahonnan sikerül kilábalnia, a
világválság azonban a szélsőségek megerősödéséhez és a weimari köztársaság
bukásához vezet:
1) Kezdeti válságidőszak a világháború után:
A. 1919 - Saint germain-i béke és következményei:
 tartalma: területek elcsatolása, katonai korlátozás, jóvátétel + teljes
felelősség terhe
 következménye: társadalmi felháborodás + gazdasági válság mélyül,
aminek követeztében megerősödnek a szélsőségek: szélsőbal (Spartacus) és
jobboldali (Kapp) puccskísérletek + ekkor alakul ki a tőrdöfés elmélet is,

1
 ami szerint azért veszett el a háború, mert a kommunisták és a zsidók hátba
támadták az országot.
B. 1923 – Ruhr válság: németek nem tudják fizetni a jóvátételt, ezért a franciák
elfoglalják a nyersanyagban gazdag Ruhr-vidéket, DE! a megszállás
ellehetetlenül a németek passzív ellenállása miatt.
C. 1923 – Hitler müncheni sörpuccsa:
 elnevezés: egy sörháztól indulnak
 Hitler terve: az olasz Marcia su Roma! mintájára Nach Berlin!
mozgalom és hatalomátvétel. Az NSDAP el is fogja a bajor vezetőket
DE! a puccs megbukik.
 következmény: H.-t 5 év börtönre ítélik (csak 9 hónapot kell leülnie), itt
megírja a Mein Kampfot (Harcom), a nácizmus „Bibliáját”
2) Konszolidáció=a rendszer megerősödése:
A. A pénzügyi stabilitást az 1924-es Dawes tervvel sikerül helyreállítani, aminek
lényege, hogy az USA hitelez Németországnak, azért hogy tudja fizetni a
jóvátételt (és ezzel az antant hatalmak is tudjanak törleszteni az USA felé).
B. Mivel Németo. elkezdi fizetni a jóvátételt, a francia megszállásra már nincs
szükség. Ez vezet az 1925-ös locarnói szerződéshez. Ennek lényege, hogy
Briand és Stresemann külügyminiszterek megállapodtak abban, hogy a
franciák kivonulnak Ruhr vidékről és Németország nyugati határait ezek után
tiszteletben tartják.
C. A külügyi konszolidáció egyik csúcspontja 1926, amikor Németországot
felveszik a Népszövetségbe, aminek előnye, hogy ezáltal visszaintegrálódhat
az európai gazdasági életbe, DE! ennek feltétele, hogy lemond a revans és az
anschluss lehetőségéről.
3) Újabb válság, Hitler hatalomra kerülése:
- FORDULAT! 1929 – gazdasági világválság  mivel Németo. fejlett
iparilag, itt még súlyosabb.
 Bár 1929-ben a Young-terv csökkenti a jóvátételt, ez nem elég.
Végleges megoldást majd az 1931-es Hoover moratórium jelent, ami
eltörli a jóvátételeket DE! addigra már késő.
 Következmény: szélsőségek megerősödnek, ennek bizonyítéka, hogy
az 1932-es államfő választásokon:
1. hely: a 85 éves Hindenburg pártja (57%)  ennek köszönhetően
Hindenburg birodalmi elnök (államfő) lesz
2. hely: Hitler náci pártja (37,4%)  Mivel államfő már nem lehet,
innentől H. célja a kancellári cím (miniszterelnök/kormányfő)
megszerzése.
3. a kommunisták

Megindul a harc a kancellári címért a kommunistákkal.

II. A náci Németország, 1933-1945:
1) Hitler élete a hatalomra jutása előtt:
- Ausztriában született, vagyis osztrák, csak 1932-ben lesz német állampolgár.

2
 - Festőnek készült, de nem vették fel a Képzőművészeti Főiskolára, ezért
Münchenbe ment képeslapfestőnek. Itt ismerkedett meg a pángermanista tanokkal,
ami a germán népek egyesítését és egy nagy germán birodalom létrehozását
hirdeti.
- Mikor katonaköteles korba ér, nem akar az OMM seregében szolgálni, fel is
mentik DE! Németországhoz kötődik, így beáll a hadseregébe és önkéntesként
sikerrel harcol az I. vh-ban.
- A világháború után leszerelik a hadsereget, így a feladata a komm. utáni
kémkedés. 1919-ben be is épül a komm. közé, de kémkedés helyett saját
elképzelései alapján szervezi újjá a kommunista pártot.  1923 – sikertelen
sörpuccs és börtön
2) Hitler hatalomra kerülése:
- Hitler népszerűsége az 1929-es gazdasági világválság után kezd megnőni, ugyanis
a válság hatására a szélsőségek ismét teret nyernek.
- Első kézzelfogható eredmény az 1932-es államfőválasztás, ahol 2. helyen végzett,
második az 1933-as kormányfőválasztás, ahol Hitler koalíciót alakítva megnyeri a
kancellári címet. Hindenburg kinevezi, mert úgy véli, kordában tudja tartani
Hitlert és felhasználhatják a komm. ellen.
3) A totális diktatúra kiépítése:
- Miután Hitlert januárba kinevezték, célja a koalíció megszüntetése, az
egyeduralom kialakítása lett. Célja megvalósításában kapóra jött, hogy februárban
kigyulladt a Reichstag (parlament) épülete. Hogy Hitler állt volna a katasztrófa
mögött, máig vitatott, mindenestre ő a kommunistákat vádolja  erre hivatkozva
érvénytelenítené szavazataikat és újabb választásokat követel, DE! még így sincs
elég szavazat az abszolút többséghez.  végül hónap végén kiadja a
felhatalmazási törvényt, amivel teljhatalmat szerez.
4) A náci totális diktatúra jellemzői:
A) Egy ideológia – Ez a nemzetiszocializmus, vagyis nácizmus, aminek forrása a
Mein Kampf. Ennek tartalma:
1. szociális demagógia (=népámítás), mivel H. célja egy tömegpárt kialakítása,
minden társadalmi rétegnek megígéri helyzete javítását, érdekei megvalósulását:
- Középrétegeknek (kisiparosok, kiskereskedők, kispolgárok) felemelkedést
és hatalmat ígér.
- A gazdagoknak, gyárosoknak a kommunisták visszaszorítását ígérte.
- A szegényeknek az egy közösséghez tartozást és a felsőbbrendűség
(fajelmélet) érzését kínálta.
- A közösség egységesítése és az ideológia terjesztése érdekében a
társadalmat náci jellegű szervezetekbe integrálták:
 nők: „3 K” politika: Kinder-Kirche-Küche (gyerekszülés - egyház
[gyereknevelés] – konyha [a család ellátása])
 ifjúság: fiúknak 6-18 év között Hitlerjugend; lányoknak „Hit és
Szépség” nevű szervezet
 munkásság: szabadidőszervezetük az „Erő az öröm által” 
koncert- és színházlátogatást, sporttevékenységet, utazásokat és
továbbtanulási lehetőségeket nyújtott.
2. Fajelmélet:

3
 - A társadalom működését természeti törvénnyel magyarázza, ami szerint az
erősebb, tisztább fajok maradnak életben + a tökéletlenebb példányokkal
való keveredés a faj elkorcsosulásához vezet, ezért később tilos a
vegyesházasság.
- Hitler fajtípusai:
 kultúrateremtő: árják – germánok (németek, angolok)
 kultúrahordozó: japánok, olaszok, magyarok
 kultúraromboló: zsidók, négerek, cigányok
- a fajelmélet ideológiai alapjai: Darwin – szociáldarwinizmus, Nietzsche –
Übermensch elmélet, sovinizmus
3. Zsidókérdés:
- Hitler egy már ókor óta meglévő konfliktust használ fel, amikor a zsidókat
okolja Németország minden veszteségéért.
- Az általa hirdetett antiszemitizmus (faji alapú zsidógyűlölet) egyszerre volt:
 antikapitalista (zsidó nagytőke ellenes)
 antiliberális (zsidó értelmiség ellenes)
 antikommunista (zsidó kommunista ellenes)
4. Külpolitikai terv: Eszerint a szükséges külpolitikai lépések sorrendben:
1. lépés: revans, vagyis az elvesztett területek visszaszerzése
2. lépés: német területek egyesítése, vagyis Anschluss Ausztriával
3. lépés: élettér (Lebensraum) elmélet: a német népnek a túlnépesedés és
élelmiszerhiány miatt területekre van szüksége.
- Honnan? A SZU európai területeiből
- Cél: A Harmadik Birodalom kiépítése (1. Német-Római Birodalom
962-1806, 2. Német Császárság 1871-1918 3. 1933-1945 – félhivatalos
elnevezése a rendszernek)
B) Egy párt: NSDAP - Nemzetiszocialista Német Munkáspárt
- szélsőjobboldali párt – lásd cím értelmezése
- élén: Adolf Hitler
- jelképrendszere: barna ingek, köszöntések (Heil Hitler! Sieg Heil! Heil Mein
Führer!), karlendítés, birodalmi sas, horogkereszt (eredetileg ősi szimbólum, a
bőség jelképe)
C) Egy vezér: személyi kultusz
- 1934-től Hindenburg halála után H. miniszterelnök (kancellár) és államfő
(elnök) is
- Hitler személyi kultuszát Hoffmann H. fényképésze és Goebbels, a
propagandaminiszter építették ki, aminek részei:
 megszólítás: Führer = vezér
 a Hitler imázs: Hitler bajusz, egyenruha + ő minden idők legnagyobb
németje és hadvezére, a nép vezére, a puritán, de megközelíthetetlen
messiás, az örök agglegény, cél: német nők megnyerése
D) Propaganda:
- Amikor napjainkban feltesszük a kérdést, hogy süllyedhetett olyan mélyre az
emberiség, hogy megtörténjen a holokauszt néven ismert mészárlás, akkor a
választ részben a náci propagandában találjuk meg, ami az élet minden
területén a maga igazságát sulykolta az állampolgárokba.

4
 -
a propagandagépezet vezetője: Goebbels
-
a propaganda színterei például: tömegrendezvények (1936 – berlini olimpia),
média (rádió, TV, mozi – Leni Riefenstahl: Az akarat diadala), oktatás
- a propaganda része a már említett Hitler-kultusz is
E) A hatalom eszköze: terror
- SA=rohamosztagosok, barnaingesek - félkatonai szervezet, vezető: Röhm 
Hitler később, a „hosszú kések éjszakáján” leszámol velük
- SS = védőosztag, katonai szervezet, vezető: Himmler
- GESTAPO = titkos államrendőrség, vezető: Göring
F) Ellenségkép:
- belső
 általánosan: kommunisták, melegek, cigányok, nem árja németek stb.
 kifejezetten: a zsidók
 1933: megindult a zsidóság szervezett üldözése (üzletek bojkottja,
kizárásuk az egyetemekről, szakmákból), első munkatábor - Dachau
 1935: nürnbergi faji törvények:
 zsidók nem német állampolgárok innentől fogva 
nincsenek jogaik, így nincs jogegyenlőség sem többé
 tilos zsidó-árja házassága, szexuális kapcsolata
 kötelező a zsidó névhasználat
 1938. november 9-10. „Kristályéjszaka” országos szervezett
pogrom1  zsinagógák felgyújtása, zsidó üzletek kifosztása, zsidók
bántalmazása
 de ide sorolható a leszámolás az SA-val: 1934. június 30. a „hosszú kések
éjszakája: Röhmöt és több SA tagot meggyilkoltak, mivel számon kérték
Hitler ígéreteit + inkább vezetőjüktől, semmint Hitlertől függtek  ezek
után SS szerepe megnő
- külső: élettér elmélet érvényesítése  II. vh.
G) Antidemokratikus:
- nincs jogegyenlőség (lásd: nünbergi faji törvények)
- nincs többpártrendszer
- nincs szólás- és sajtószabadság  helyette cenzúra, pl.: könyvégetés
H) Gazdaság valamilyen szintű ellenőrzése:
- 1936 – Új Terv (Neuer Plan): ez egy 4 éves felzárkózási terv, amit Göring
dolgoz ki. A program megoldja a gazdasági válságot, de valójában már
háborús felkészülésnek tekinthető. Jellemzői:
 állami megrendelések a hadiiparban, infrastruktúrában (pl.: autópálya
építések)
 ennek következtében fejlődtek a modern iparágak, mint például az
autógyártás, repülőgépgyártás, vegyipar
 Eredmény:
 1939-re megszűnik a munkanélküliség
 DE! állam eladósodik  megoldás: Eu kifosztása a 2. vh alatt
Befejezés:

1
Pogrom=Kisebbség ellen irányuló, tömeges, erőszakos cselekmény.

5
Hitler a Mein Kampf külpolitika tervének eleget téve megindítja a revansot, de Európa nem
akar egy újabb háborút, így nem tesz semmit. Majd Hitler végrehajtja az Anschlusst
Ausztriával, de Európa még mindig nem tesz semmit. Amikor végül Hitler az élettér elmélet
értelmében 1939. szeptember elsején megtámadja Lengyelországot, kitör a második
világháború.

Érettségi feladatok

Feladatok:
 2005. október – Náci Németország
 2008. október – Náci Németország karikatúra
 2014. október – Náci Németország
 2017. október – Náci Németország
 2018. október – Náci terjeszkedés a ’30-as években
 2019. október – II. vh. előzményei
 2020. október – Náci Németország
 2021. május – II. vh. kirobbanása
Esszék:
 2011. május – A társadalom ellenőrzése (rövid)
 2013. október – Fajelmélet (rövid)
 2015. október – A náci propaganda (rövid)
 2017. május – Lengyelország megtámadása (rövid)
 2020. május - Náci terjeszkedés a ’30-as években (rövid)