TÖRTÉNELEM EMELT SZINT

2021
 IV. POLITIKAI BERENDEZKEDÉSEK A MODERN KORBAN
XVII. MAGYARORSZÁG ÁLLAMBERENDEZKEDÉSE A DUALIZMUS KORÁBAN (A KIEGYEZÉS ÉS A
POLGÁRI ÁLLAM KIÉPÜLÉSE)

ELŐZMÉNYEK
• 1848-AS FORRADALOM
→ 1848. március 15., Pest,
→ áprilisi törvények: polgári átalakulás.
• 1848-AS SZABADSÁGHARC
→ szeptember 11-én Batthyány lemondott miniszterelnökségéről,
→ első támadás: 1848. szept. 11. (Jellasics),
→ második támadás: 1848. december közepe (Windischgrätz),
→ harmadik támadás: 1849. június közepe (Paszkievics, Haynau),
→ 1849. augusztus 13.: világosi fegyverletétel.
• NÉMET EGYSÉG LÉTREJÖTTE
→ 1862-től Otto von Bismarck („vaskancellár”) a porosz miniszterelnök,
→ Königgrätzi csata (1866): poroszok osztrákok – vereség,
→ Német Császárság megszületése: 1871. január 18.

Kiegyezéshez vezető út

1. MEGTORLÁS
• 1849. augusztus 13-ai világosi fegyverletétel után Magyarország osztrák katonai
megszállás alá került
→ HAYNAU RÉMURALMA (Haynau – „bresciai hiéna”)
• 1849. október 6. – aradi vértanúk
→ Aulich Lajos, → Leiningen-Westerburg Károly,
→ Török Ignác, → Dessewffy Arisztid,
→ Láhner György, → Kiss Ernő,
→ Schweidel József, → Knézich Károly,
→ Damjanich János, → Vécsey Károly,
→ Lázár Vilmos, → Nagy-Sándor József,
→ Poeltenberg Ernő.

„Arad a magyar Golgota”

Kossuth Lajos

• Pesten Batthyány Lajos grófot végezték ki.

• Ferenc József személyesen vette át az államügyek irányítását: NEOABSZOLUTIZMUST,
vagyis nyílt önkényuralmat vezetett be.
 2. BACH-KORSZAK (1851-1859)
• Kormány belügyminisztere: Alexander Bach.
• Célja egy központosított birodalom létrehozása volt
→ leválasztották Erdélyt, Horvátországot & Délvidéket.

• MEGMARADT TERÜLETET 5 KERÜLETRE OSZTOTTÁK

→ pozsonyi kerület,
→ kassai kerület,
→ nagyváradi kerület,
→ pest-budai kerület,
→ soproni kerület.

• Hivatalos nyelv: német.

• Eltörölték a megyék & városok önkormányzatát.
• Hivatalok élére Bécs nevezte ki a hozzá hű tisztviselőket
→ Bach-huszárok.

• Megnövelték a titkosrendőrök létszámát (költséges volt).

• A gazdaság az 1850-es években is dinamikusan fejlődött

→ 1850-ben eltörölték a belső vámhatárokat – egységes birodalmi piac,
→ bevezették az osztrák mértékrendszert,
→ megkezdődött a mezőgazdaság kapitalizálódása,
→ ipar & vasútépítés.
→ Bach – „Rückblick”: leírta milyen fejlődésen ment át Magyarország az abszolutizmus
idején,
→ Széchenyi – „Einblick”: ellenröpirat, fejlődés alapvetően nem a kormánynak
köszönhető.
• Úrbéri pátens (1853): jobbágyfelszabadításról & nemesség kártalanításáról kiadott
császári rendelkezés
→ kialakult a dzsentri (vagyonát vesztett nemesség – a magas adók miatt).
3. AZ ELLENÁLLÁS
 NYÍLT ELLENÁLLÁS
• Libényi János Bécsben akarta megölni Ferenc Józsefet,
• Egyetemisták tüntettek: 1860. március 25-én, Pesten.

PASSZÍV ELLENÁLLÁS
• NEM vállaltak közösséget a hatalommal.
• NEM töltöttek be hivatalokat.
• NEM fizettek adót.
• Passzív ellenállás vezéralakja: Deák Ferenc (ragaszkodott a király által szentesített
1848. áprilisi törvényekhez).
• A passzív ellenállás bizonytalanná tette a kormányzat helyzetét.

EMIGRÁCIÓ
• A forradalom számos résztvevője külföldre menekült
→ ébren tartották a magyar kérdést a nyugati világban.
• Harc újrakezdésén dolgozott.
• Emigráció vezéralakjai: Klapka György & Kossuth Lajos.

4. OKTÓBERI DIPLOMA (1860)

KÜLPOLITIKAI HELYZET
• Ausztria nagyhatalmi külpolitikát folytatott
→ EGYESÍTENI AKARTA NÉMETORSZÁGOT!

• KUDARC → a krími háborúban elvesztette egyetlen jelentős szövetségesét,

Oroszországot,
→ 1859: solferinói csatában német vereség.

• Megrendült az önkényuralmi rendszer

→ külpolitikai kudarcok,
→ pénzügyi csőd miatt,
→ Ferenc József menesztette Bachot (1859).

OKTÓBERI DIPLOMA (1860)

Az 1848-as berendezkedést kívánta visszaállítani
→ megkezdték a vármegyék újjászervezését,
→ helyreállították a magyar államnyelvet,
→ a magyar önállóságot jelentősen korlátozta.

7. FEBRUÁRI PÁTENS (1861) & 8. FELIRATI PÁRT

• Ferenc József egy új dokumentumot adott ki az októberi diploma helyett
→ ELUTASÍTOTTÁK a februári pátensben foglaltakat – törést hozott.

Felirati Párt Határozati Párt

Deák & hívei feliratban kívánták Országgyűlés másik csoportja
megfogalmazni álláspontjukat (Ferenc határozatban akarta véleményét
József uralkodói jogainak elismerése). kinyilvánítani (Teleki László, Ferenc
Józsefet nem fogadta el uralkodónak).

• Teleki László a döntő szavazás előtt öngyilkos lett – Deákék szereztek többségét.
 9. PROVIZÓRIUM (1861-1865)
• Az uralkodó feloszlatta az országgyűlést (1861)
→ ismét felfüggesztette az alkotmányos intézmények (pl. vármegyék) működését.
• Provizórium – átmeneti korszak
→ vezető személyisége: Schmerling államminiszter.
• 1860-as évek eseményei mind az uralkodót, mind a magyar vezető réteget a
kiegyezésre sarkallták
→ königgrätzi vereség (1866),
→ a magyarok többsége belefáradt az ellenállásba.

10. HÚSVÉTI CIKK (1865) & 11. KIEGYEZÉS

• 1864-ben tárgyalások kezdődtek – kölcsönös kompromisszumkeresés jegyében
→ Ferenc József Deáknak jelezte közeledési szándékát,
→ tárgyalási alap a Pragmatica Sanctio.
• Deák megírta a „HÚSVÉTI CIKKET” a Pesti Naplóban (1865. április 16.).
• Ferenc József újra összehívta a magyar országgyűlést (1865. december 14.)
→ kinevezte Andrássy Gyula grófot miniszterelnöknek (1867. febr. 17.),
→ megalakult a felelős magyar minisztérium (1867. febr. 20.),
→ Ferenc Józsefet magyar királlyá, Erzsébetet királynővé koronázták a budai
Mátyás-templomban 1867. június 8-án,
• Ferenc József szentesítette az 1867: I-XII. tc.-t
→ 1848. áprilisi törvényeken alapszik.
VILÁGOSI FEGYVERLETÉTEL

MEGTORLÁS

BACH-KORSZAK

FEGYVERES ELLENÁLLÁS PASSZÍV ELLENÁLLÁS EMIGRÁCIÓ

OKTÓBERI DIPLOMA

FEBRUÁRI PÁTENS

FELIRATI PÁRT HATÁROZATI NYILATKOZAT

PROVIZÓRIUM

HÚSVÉTI CIKK

KÖNIGGRÄTZI VERESÉG

KIEGYEZÉS
Kiegyezés

HORVÁT-MAGYAR KIEGYEZÉS (1868)

• Horvátország követelte a függetlenség elismerését, Fiume & Muraköz átadását.
• HORVÁT-MAGYAR KIEGYEZÉS
→ elismerték politikai nemzetnek,
→ beligazgatási autonómiát kaptak,
→ élén a bán állt,
→ szábor: horvát országgyűlés.
DUALISTA ÁLLAMBERENDEZKEDÉS
• DUALISTA ÁLLAM: kétközpontú alkotmányos monarchia
→ közös uralkodó (Ferenc József osztrák császár & magyar király),
→ közös hadügy, pénzügy & külügy,
→ reáluniónak nevezhető: uralkodó személye mellett egyes „ügyek” is közösek voltak
( a perszonálunióval ellentétben).
• OSZTRÁK-MAGYAR MONARCHIA = AUSZTRIA + MAGYARORSZÁG.

• Két delegációt évente egyszer – váltakozva – Bécsben & Pesten ülésezett, de nem
együtt (60-60 tag).
• Az országgyűlés kétkamarás volt
→ felsőház / urak háza: arisztokrácia (főurak, főpapok),
→ alsóház / képviselő ház: választással lehetett bejutni, több mint 400 képviselő, fő
döntések itt születtek.
• Parlamenti beszédeket fejből kellett mondani, felszólalások idejét sem korlátozták
→ teret engedett az obstrukciónak
→ Tisza István próbálkozott az obstrukció letörlésével 1904-ben
(„zsebkendőszavazás”) – sikertelenül, 1912-ben sikeresen.
PÉNZÜGY
• Közös pénzügyminiszter.
• Kvóta aránya → Magyarország: 30%,
→ Ausztria: 70%.
• 10 évente tárgyalás a feltételekről.
KÜLÜGY
• Közös külügyminiszter & közös minisztertanácsok.
• OMM diplomáciai & kereskedelmi képviselete.
HADÜGY
• Az uralkodó a hadsereg főparancsnoka.
• Császári & királyi hadsereg (Kaiserlich und Königlich – k.u.k)
→ 800 ezer fő,
→ 1868 után általános hadkötelezettség,
→ vezényleti nyelv: német.
• Közös haderőtől függetlenül felállították: magyar Honvédséget & Landwehrt
→ 100-100 ezer fő.
 GAZDASÁGI KIEGYEZÉS
• A szerződést 10 évente meg kellett újítani.
→ közös maradt a pénzrendszer,
→ birodalom kifelé & befelé is vámegységet alkotott,
→ közös & egységes mértékrendszer,
→ SZABADON ÁRAMOLHATOTT A TŐKE & MUNKAERŐ.

A KIEGYEZÉS ÉRTÉKELÉSE
• DEÁK FERENC szerint a kiegyezés olyan alkotmányos változásokat biztosít, amivel
Magyarország helyzete megerősíthető, politikailag stabilizálható, az önállósága
megőrizhető.

• KOSSUTH LAJOS Deáknak írt nyílt levelet – „Cassandra-levél” (1867) – támadta a

kiegyezést, szerinte feladta a teljes függetlenséget.

• A kiegyezés olyan KOMPROMISSZUM volt, aminek bármilyen kisebb változtatása is

könnyen a rendszer összeomlásához vezethetett volna.

DUNAI KONFÖDERÁCIÓ
• Kossuth 1862-ben már nyilvánosságra hozta a Dunai Konföderációs tervét
→ célja a Habsburg Birodalom megszüntetése,
→ helyén létrejövő kisebb államok együttműködésének formáit dolgozta ki.
• Kossuth úgy vélte, hogy a konföderációval a nemzetiségi ellentéteket is orvosolni
lehetne
→ magyar vezetőréteg döntő többsége elutasította.

POLGÁRI ÁLLAM KIÉPÜLÉSE

• A XIX. század a polgári államok kiépülése.
ANDRÁSSY GYULA MINISZTERELNÖKSÉGE (1867-1871)
OKTATÁS
• Oktatást kiemelt feladatként kezelték a kormányzatok.
• 1868. ÉVI NÉPISKOLAI TÖRVÉNY
→ Eötvös József-féle reformprogram,
→ cél: analfabetizmus visszaszorítása (1867: 69%, 1910: 31%),
→ tankötelezettség: 6-12 éves fiú & lány,
→ kötelező tantárgyak & óraszámok bevezetése,
→ elkövetkező 50 évben 4000 új népiskola épült.
• Felsőoktatás fejlesztése érdekében
→ 1872-ben megalakult Kolozsváron az ország második tudományegyeteme,
→ 1871-ben megszervezték Budapesten a Műegyetemet is.

VALLÁS
• 1867-ben kimondták az izraeliták egyenjogúságát (emancipáció) polgári & politikai
jogok tekintetében.
 KÖZIGAZGATÁS & MEGYÉK
• Igazságszolgáltatás megreformálása
→ megye élén a kormány által kinevezett főispán állt.

TISZA KÁLMÁN MINISZTERELNÖKSÉGE (1875-1890)

• Határozati Párt egyik vezetője volt, 1867 után a Balközép Párté.
• SZABADELVŰ PÁRT (Balközép + Deák-párt egy része) megnyerte a választásokat.

OKTATÁS
• Trefort Ágoston miniszter
→ kötelezővé tette a magyar nyelv oktatását a nemzetiségű anyanyelvű területeken is,
→ felsőfokú tanulmányokra való előkészítés (1883),
• A gimnázium a humán műveltség átadására szakosodott.
• Állami felügyelet: középiskolák működésének ellenőrzésére.
• Tanárképzés rendszerének kialakítása.

KÖZIGAZGATÁS & MEGYÉK

• Fő cél: modern, nyugati polgári intézmények hazai megteremtése
→ vármegyék létrehozásával átalakították a megyerendszert,
→ városokban rendőrség – vidéken csendőrség (zsandárság) működött.

JOGRENDSZER
• 1878-ban életbe lépett a modern szemléletű magyar büntetőtörvénykönyv
→ BTK egészen 1950-ig érvényben volt,
→ bíró csak jogi képzettség birtokában lehetett valaki.

EGÉSZSÉGÜGY & INFRASTRUKTÚRA

• 1876-ban elfogadták a közegészségügyi törvényt
→ kolerajárvány miatt fontos,
→ 6000 főnél népesebb településeken kötelező orvosi ellátást kell működtetni,
→ megszervezték a körorvosi hálózatot.
• Utak / vasutak építése, folyószabályozás, postahálózat kiépítése.

WEKERLE SÁNDOR MINISZTERELNÖKSÉGE (1892-1895)

• Végrehajtotta az állam & egyház szétválasztását (Kulturkampf).

• Bevezették
→ kötelező polgári házasságot,
→ állami anyakönyvezést.
• Kimondták a szabad vallásgyakorlást
→ izraelita is bevett vallás lett (1895),
→ elismert vallás még: baptista & muzulmán-
 KRONOLÓGIA
• 1848. március 15.: pesti forradalom.
• 1848. április 11.: áprilisi törvények.
• 1849. augusztus 13.: világosi fegyverletétel.
• 1849. október 6.: aradi vértanúk.
• 1851-1859: Bach-korszak.
• 1853: úrbéri pátens.
• 1859: solferinói csata.
• 1860: októberi diploma.
• 1861: februári pátens.
• 1861-1865: provizórium.
• 1862: Kossuth Dunai Konföderációs terve.
• 1865. április 16.: húsvéti cikk.
• 1866: königgrätzi csata.
• 1867: kiegyezés.
• 1867. február 17.: Andrássy Gyula lesz a miniszterelnök.
• 1867. június 8.: Ferenc Józsefet, s Sissit megkoronázzák a budai Mátyás-templomban.
• 1867: Kossuth nyílt levele Deákhoz, Cassandra-levél.
• 1867-1871: Andrássy Gyula miniszterelnöksége.
• 1867: izraeliták egyenjogúsága (emancipáció).
• 1868: népiskolai törvény.
• 1868: horvát-magyar kiegyezés.
• 1868 után: általános hadkötelezettség.
• 1871. január 18.: Német Császárság megszületése.
• 1871: Műegyetem Budapesten.
• 1875-1890: Tisza Kálmán miniszterelnöksége.
• 1872: megalakul Kolozsváron az ország második tudományegyeteme.
• 1876: elfogadják a közegészségügyi törvényt.
• 1878: életbe lép a magyar büntetőtörvénykönyv.
• 1892-1895: Wekerle Sándor miniszterelnöksége.
• 1895: izraelita bevett vallás.

• Ferenc József (1848-1916)

 FOGALOMTÁR
• Bach-korszak: Alexander Bach belügyminiszter nevéről elnevezett időszak 1850 és 1859 között.
• Cassandra: trójai hercegnő, akibe Apollón – a jóslás istene – szeretett bele. Megadta neki a
jövendőmondás képességét a szerelemért cserébe – de Cassandra visszautasította. Mivel a
képességét nem vonhatja vissza Apollón, ezért azzal bosszulja meg, hogy senki sem fog neki
hinni, hiába mond igazat (Kossuthnak sem hittek, hogy a kiegyezés rossz döntés, későbbi
következmény → TRIANON).
• dualista állam: kétközpontú alkotmányos monarchia.
• dzsentri: vagyonát vesztett nemes.
• emancipáció: egyenjogúsítás.
• Felirati Párt: a februári pátens visszautasítását feliratban kívánták megfogalmazni, ezzel
elismerték Ferenc Józsefet magyar királynak.
• Határozati Párt: a februári pátens visszautasítását határozatban kívánták megfogalmazni, ezzel
nem ismerték el Ferenc Józsefet magyar királynak.
• infrastruktúra: legkülönfélébb szolgáltatások összessége, amelyek a mindennapi életünket
könnyítik meg (pl. a csatornahálózat, a közlekedésben a közutak).
• konföderáció: szövetség.
• kvóta: arányos rész, ami egy főre, szervezeti egységre vagy időszakra jut.
• neoabszolutizmus: nyílt önkényuralom.
• obstrukció: országgyűlésen olyan tárgyalási mód, amely megengedett technikai eszközökkel
(végtelen beszédekkel, folytonos név szerinti szavazás kérésével stb.) akadályozza a
határozathozatalt.
• perszonálunió: két (esetleg több) független állam olyan szövetsége, amelyet csak a közös
uralkodó személye kapcsol össze.
• provizórium: átmeneti korszak.
• reálunió: uralkodó személye mellett egyes „ügyek” is közösek voltak.
• Rückblick: visszapillantás, Bach – a magyarországi gazdaságról.
• szábor: horvát országgyűlés.
 MÉG TÖBB INFÓÉRT
ELŐZMÉNYEK
• https://zanza.tv/tortenelem/ujkor-reformkor-forradalom-es-szabadsagharc-magyarorszagon/az-1848-forradalom
• https://zanza.tv/tortenelem/ujkor-reformkor-forradalom-es-szabadsagharc-magyarorszagon/magyar-
szabadsagharc-tortenete
• https://zanza.tv/tortenelem/ujkor-nemzetallamok-es-birodalmi-politika-kora/az-olasz-egyseg-kialakulasa
• https://zanza.tv/tortenelem/ujkor-nemzetallamok-es-birodalmi-politika-kora/nemet-egyseg-kialakulasa-polgari-
allam

KIEGYEZÉSHEZ VEZETŐ ÚT & KIEGYEZÉS

• https://zanza.tv/tortenelem/ujkor-kiegyezeshez-vezeto-ut-es-dualizmus-kora-magyarorszagon/kiegyezeshez-
vezeto-ut
• https://www.nkp.hu/tankonyv/tortenelem_11/lecke_02_010
• https://www.nkp.hu/tankonyv/tortenelem_11/lecke_02_011
• https://www.nkp.hu/tankonyv/tortenelem_11/lecke_02_012
• http://tortenelemcikkek.hu/node/127
• https://youtu.be/qhqaeGkzcmI
• https://youtu.be/m-wR-ykHngQ
• https://prezi.com/ey-wopfpdyk9/

DUALIZMUS KORA
• https://zanza.tv/tortenelem/ujkor-kiegyezeshez-vezeto-ut-es-dualizmus-kora-magyarorszagon/dualista-allam-
politikai
• https://zanza.tv/tortenelem/ujkor-kiegyezeshez-vezeto-ut-es-dualizmus-kora-magyarorszagon/dualista-
magyarorszag
• https://www.nkp.hu/tankonyv/tortenelem_11/lecke_02_013
• https://www.nkp.hu/tankonyv/tortenelem_11/lecke_02_014
• https://www.nkp.hu/tankonyv/tortenelem_11/lecke_02_015
• https://www.nkp.hu/tankonyv/tortenelem_11/lecke_02_019
• http://tortenelemcikkek.hu/node/118
• http://tortenelemcikkek.hu/node/687
• https://youtu.be/1Eoq1MAy6OA
• https://youtu.be/sFz-_uQ4Tqk
• https://youtu.be/PtYqeHIt_r8
• https://www.youtube.com/watch?v=29oeUz3vqVM&list=PLTr3tNM4KdIgFctqM2c5VmdcTj4Ex8DSz&index=5
• https://prezi.com/ey-wopfpdyk9/

• B. Mátyus Gyöngyi & Bori István: Történelem érettségi témavázlatok (2016)

• Farkas Judit 2021. évi érettségi tételek történelemből (emelt)
• Száray Miklós Történelem 11.