Gyarmatosítás a 19.

században

A gyarmatosítás fogalma, jellemzői:

 Gyarmatosításnak nevezzük azt a folyamatot, amikor egy nagyhatalom fegyveresen függésbe helyez egy adott
területet, mint politikai, mint gazdasági függésbe. A meghódított területeket pedig gyarmatoknak nevezzük.
 A gyarmatosítás szakaszai, jellemzői, motivációi:
o Amikor a 16. században elindul a gyarmatosítás, akkor a zsákmányszerzés volt a lényeg és a nyersanyagok
kinyerése a gyarmatokról.
o A kereskedelem már a 16. században is rendkívül fontos volt az anyaország és a gyarmatok között, ez a
későbbi századokban is így volt.
o Kezdetben a piac nem volt fontos a gyarmati életben, ez csak a 18-19. században kezdett igazán fontos
lenni.
o A gyarmatosítás kezdetén a kivándorlás a gyarmatokra nem volt jellemző, viszont a 18. században már
megkezdődött egy erős kivándorlás a gyarmatokra és ez a 19. században is jellemző volt, ennek egyik oka a
túlnépesedés.
o A 19. században a hatalmi versengés színhelye lettek a gyarmatok.
 A 19. századi gyarmatosítás okai:
o Gazdasági okok:
 Piacot szerettek volna a gyarmatosító nagyhatalmak szerezni.
 Biztosítani szerették volna Európa nyersanyagellátását.
 A gyarmati befektetések sokkal inkább jövedelmezőbbek voltak.
o Stratégiai okok:
 Voltak olyan nagyhatalmak, mint pl. Anglia, aki azért foglalt el bizonyos területeket, mert biztosítani
szerette volna a gyarmatai felé az útvonalat.
o Presztízs okok:
 A 19. század második felében státusszimbólummá vált az, hogy kinek mennyi gyarmata volt.
o Dollárdiplomácia:
 Nem szeretnék elfoglalni az adott területet, hanem egyenlőtlen kereskedelmi szerződéseket kötnek
velük.
 Ezt a módszert alkalmazta pl. az USA is.
o Imperializmus
 Az imperializmus a latin imperium szóból ered, ami birodalmat jelent. Birodalomépítő politikára utal.
o Ideológiai okok:
 A gyarmatosításnak vannak ideológiai okai is, mint pl. a nacionalizmus vagy ennek egy szélsőségesebb
változata a sovinizmus.
 Kolonializmus:
o Kolonializmusnak nevezzük a gyarmatosítás kizsákmányoló formákát, ez volt a jellemző formája a
gyarmatosításnak a 19. században.

A gyarmatosító nagyhatalmak:
 Nagy-Britannia:
o Ő egy akkora hatalmas gyarmatbirodalmat épít ki a flottájának köszönhetően, mint kb. 3 Európa, ez nem csak
a kontinens méretéhez képest nagy, hanem az anyaország méretéhez képest is. Anglia a gyarmataival minden
kontinensen jelen van. Anglia az egyenlőtlen fejlődés miatt veszít a gazdasági előnyéből.
o Az angol gyarmatok:
 Afrika: 1882-ben átvették az ellenőrzést Egyiptom felett a Szuezi-csatorna miatt. 1899-1902-között
zajlott az angol-búr háború. A búrok a holland telepesek leszármazottjai voltak, akik Dél-Afrika
belsejében önálló államot hoztak létre, de az arany- és a gyémántlelőhelyek felkeltették az angolok
érdeklődését, ezért legyőzték a búrokat és létrehozták a Dél-afrikai Uniót. Afrikai gyarmatai: Uganda,
Kenya, Egyiptom, Szudán, Brit Szomália, Aranypart, Nigéria, Sierra Leone, Észak-Rhodesia, Dél-
Rhodesia, Becsuánaföld.
 India: Az angol hódítás tönkretette a korábbi indiai kézműipart. A britek nem vonták teljesen függés alá
Indiát, látszólag fenntartották az önállóságát. Indiát a brit korona legszebb gyémántjának szokás nevezni,
ez a terület volt az egyik legfontosabb gyarmata Angliának.
  Ázsia: Az angoloké lett a mai Burma, amely közigazgatásilag Indiához tartozott. A mai Maláj területek
is szintén az angolokhoz került. Az angolok elfoglalták Kuvaitot, mert ellenőrzés alá szerették volna
vonni a Perzsa-öblöt.
 Ausztrália: Ebben a korszakban foglalja el Anglia Új-Zélanddal együtt. Ausztráliát kezdetben
börtönszigetnek használták. Ez egy telepesgyarmat, domínium volt, ami azt jelenti, hogy az angolok
nem vonták teljesen függésbe.
 Franciaország:
o Franciaország volt az a második nagyhatalom, aki a második legnagyobb gyarmatbirodalmat építi ki.
o A franciák haragsznak az angolokra az észak-amerikai és az ázsiai érdekeltségeik miatt, valamint ebben a
korban kiéleződik közöttük a konfliktus Afrikában is.
o A francia gyarmatosításnak új célpontjai lettek, mint pl. Hátsó-India, ezt sikerült is teljesmértékben
ellenőrzésük alá vonni.
o A francia gyarmatok:
 Afrika: A franciák Afrika első hódítóinak egyike volt. Először Madagaszkár lett a franciáké, majd 1830-
ban megjelentek Algériában. A 19. század végére elfoglalták a Szahara térségét. A céljuk egy olyan
nyugat-keleti terjeszkedés volt, amellyel elérik az Indiai-óceánt, de ez nem teljesen valósult meg.
Afrikai gyarmatai: Marokkó, Algéria, Tunézia, Mauritánia, Mali, Csád, Niger, Elefántcsontpart,
Gabon, Dzsibuti, Madagaszkár.
 Ázsia: Ázsiában is szereztek a franciák területeket: Vietnam, Laosz, Kambodzsa.
 Oroszország:
o Az oroszok a kaukázusi és a szibériai területek felé terjeszkedtek.
o A kínai érdekeltségből a japánok, a közép-ázsiai érdekeltségekből az angolok szorították ki őket.
 Németország:
o II. Vilmos uralkodása során hirdetik meg az erőszakos terjeszkedésüket, de nagyon kevés gyarmatot tudnak
szerezni, ezért megszületik a világ újrafelosztásának az igénye.
o Afrikai gyarmatai: Tanzánia, Namíbia, Togo, Kamerun.
 Kisebb gyarmattartók:
o Afrika:
 Portugál kézen maradt Mozambik és Angola.
 A spanyoloké maradt az Egyenlítői Guinea és Nyugat-Szahara.
 Belgiumé lett a Kongó-medence.
o Ázsia:
 A hollandoknak Indonéziában vannak érdekeltségei.

Gyarmati konfliktusok:
 Afrika:
o A Szuezi-csatorna megszerzésével az angolok kiváltották a franciák ellenszenvét. 1898-ban történt a
fashodai incidens, amikor a Szudán térségében az angolok és a francia haderők felsorakoztak, de nem
támadtak, mert a franciák nem akartak kockáztatni, ezért lemondtak a területről.
o Kamerunban az angolok és a németek néztek egymással szembe. A területet a németek szerezték meg.
o Marokkóban a németek és a franciák néztek egymással szembe. Az első marokkói válság 1905-1906 között
volt, ekkor II. Vilmos Marokkóba utazott, ezzel nyíltan provokálta a franciákat. A második marokkói válság
1911-ben zajlott, ekkor tört ki egy marokkói felkelés, ezért Fezt elfoglalták a franciák, de ez II. Vilmosnak
nem tetszett, ezért Agadir kikötőjébe küldte a Párduc nevű cirkálóját, emiatt nevezik ezt párducugrásnak. A
németek csak az angolok fenyegetése után vonták vissza a cirkálóját.
 Az orosz-japán háború – 1904-1905
o A térséget, ahol az orosz és a japán érdekek ütköztek Mandzsúriának nevezzük. A japánok hadüzenet nélkül
támadást indítottak az orosz flotta ellen és győzelmet arattak, szárazföldön a Csuzima-szorosban verték meg
a japánok az oroszokat.
o A háború következménye az az, hogy az oroszok kiszorultak Kínából.

Japán:
 A 16. századtól a Tokugava sógunátus kormányzott Japánban. Olyan államformát alakítottak ki, amelyben a
császári hatalom névlegessé válik és helyette a Tokugava család sarjai kormányoztak.
 Matthew Perry az amerikai sorhajókapitány 1854-ben egyenlőtlen szerződés megkötésére kényszerítette a
japánokat, így kénytelenek voltak a japánok számos kikötőket megnyitni az amerikaiak előtt.
 Mucuhito egy japán császár volt 1867-1912 között, aki megtörte a Tokugavák uralmát és nyugatitípusú
reformokkal modernizálta Japánt.
 Japán olyan sikeres volt, hogy a 19. század végére a nagyhatalmi rangsorban ötödik helyet kapott.
Kína:
 Az 1. ópiumháború 1840-1842 között zajlott, a háború eredménye az lett, hogy Kína megnyitotta a kikötőit a
britek előtt. A 2. ópiumháború 1856-1860 között zajlott, ekkor már az angolok összefogva franciákkal
gyengítették meg a kínaiakat, akiknek belpolitikai válságuk volt (Tajping-felkelés – 1850-1864).
 A japánoknak szükségük volt a kínai nyersanyagra, ezért tört ki az 1. japán-kínai háború 1894-ben. 1895-ben a
shimonoseki béke értelmében Tajvan és Korea a japánoké lett.
 Az USA meghirdette a nyitott kapuk-elvét, amelynek az volt a lényege, hogy egyik nagyhatalom se tudja
kisajátítani magának Kínát.
 1900-ban újabb felkelés robbant ki Kínában az idegenek ellen, ezt boxerlázadásnak nevezzük. A Csing-dinasztia
idegen nagyhatalmak segítségével tudta csak leverni ezt a lázadást.
 1911-ben a kínai forradalom után köztársaság lett, a Kuomintang párt vezetésével, de Kína nem tudott
függetlenedni 1918-ig, úgynevezett félgyarmattá vált. Szun Jat-szen volt a forradalom vezéregyénisége, de a
terveit, miszerint egy alkotmányos nemzeti államot kívánt létrehozni, a kínai tábornokok ezt megakadályozták.

Oszmán Birodalom:
 Ebben a korban, a 19. század második felében „Európa beteg emberének” szokás nevezni a hanyatló török
államot.
 A hanyatló birodalommal kapcsolatos politikai viszonyokat összefoglaló néven keleti kérdésnek szokás nevezni.
 Az Oszmán Birodalomnak számos leszakadó része volt ebben az időben, mint pl. az észak-afrikai területek, az
Égei-tenger térsége, de a Balkánon is veszített területeket.
 II. Abdülhamid 1876-1909 között volt török szultán, aki a despotikus reformjaival megpróbálta az Oszmán
Birodalmat nyugatias formára átalakítani az Oszmán Birodalmat, de a Musztafa Kemal vezette Ifjútörök
mozgalom 1908-1909-es lázadásával véget vetett az uralmának.

Latin-Amerika:
 A Simon Bolivar vezette dél-amerikai függetlenségi mozgalom sikeres volt, így Latin-Amerika függetlenedni
tudott három területet kivéve. Az 1814-es holland-angol egyezmény értelmében három holland gyarmat angol
kézbe került, amelyet 1831-ben Brit Guyana néven egyesítettek.
 Belpolitikai instabilitás volt jellemző Latin-Amerikára a junták, katonai kormányzatok miatt. Latin-Amerika a
függetlenség kivívása után nem tudta hatalmát megszilárdítani, az eltérő politikai csoportok miatt, ezért megnőtt a
hadsereg befolyása.
 A spanyol-amerikai háború 1898-ban zajlott. Kuba az USA függése alá került. Puerto Rico a mai napig is
hivatalosan az USA külbirtoka.
 1880-ban megkezdődött francia irányítással a Panama-csatorna építése, de eladták a jogokat az USA-nak, így
adták át a Panama-csatornát 1914-ben. Az USA a 20. század végéig ellenőrzés alatt tartotta a Panama-csatornát,
de már a kivonták a hajóikat, azonban, ha bármi probléma lenne az amerikaiak órákon beül megjelennének.
 A latin-amerikai államokat banánköztársaságoknak is szokás nevezni, ez arra utal, hogy a monokultúrális
gazdálkodásuk miatt függő helyzetbe kerültek az USA-val szemben, de ehhez a belpolitikai instabilitásuk is
hozzájárult.