Az ipari forradalom hullámai és hatásai

Az ipari forradalom meghatározása és korszakolása:

 Nem szó szerinti forradalom. A forradalom szó itt az ipari termelés intenzív fejlődési szakaszát takarja.
 Az első szakasza Angliából indult ki a 18. század második felében és kb. 1850/1870-ig tartott. Az első ipari
forradalom vagy klasszikus ipari forradalom magával hozta azt, hogy a manufaktúrákat felváltották a gyárak. A
klasszikus ipari forradalom húzóágazata a textilipar volt.
 A második szakasz 1850/70-től az első világháború kirobbanásáig tartott. A második szakasz megtévesztő
elnevezés, mivel sok helyen, pl. Magyarországon vagy Oroszországban a két hullám egyszerre volt jelen. A
második szakasz húzóágazata a vegyipar és a gépgyártás volt. A második hullámnak volt egy második része is
1914-1945 között, ahol a húzóágazat a különböző fogyasztócikkek gyártása lett.
 Nehezen tudunk korszakolni, mert tulajdonképpen az ipari forradalom ma is tart és nem lehet őket annyira jól
elkülöníteni.

Anglia a 18. század második felében:

 A bekerítések hatására létrejöttek az egységesített farmergazdaságok, lezajlott a tagosítás folyamata. A
bekerítések hatására az olcsó és szakképzetlen munkaerő a városokba, ezáltal a manufaktúrákba áramlott. A
mezőgazdaság nyersanyagot és piacot biztosított az ipar számára. Megnövekedett a termelékenység és egyre
kevesebb ember egyre többet tudott termelni. A vetésforgó alkalmazása is nagyban hozzájárult a mezőgazdaság
modernizációjához. A vetésforgó abban tér el a háromnyomásos gazdálkodástól, hogy az ugar helyére
takarmánynövényeket vetettek és kialakult ennek hatására az istállózó állattartás.
 Az angol gyarmatbirodalom biztosította Anglia nyersanyag ellátását, valamint felvevőpiacot biztosított számára.
A gyarmatokkal való kereskedelem nagy méretű extraprofitot hozott, ezt be lehetett fektetni az iparba.
 Anglia népessége ebben az időben nagy ütemben gyarapodott.
 1689 után megszűntek a vállalkozások korlátjai, ennek hatására a gentryk sokkal önállóbban és aktívabban tudtak
fejleszteni. A felvilágosodás során megszületett közgazdasági ismeretek is nagyban hozzájárultak ehhez a
nagyszabású ipari fejlődéshez. Hamar kiépült a bankrendszer Angliában, így a tőke még jobban biztosított volt.

Az első (klasszikus) ipari forradalom találmányai és ágazatai:

 1769-ben James Watt egy biztonságiszelep beépítésével tökéletesítette a gőzgépet, amely a fő találmány volt az
első hullámban. Maga az első gőzgépeket a bányákban használták először, csak az volt a probléma, hogy nagyon
sokszor felrobbantak, ezt a hibát küszöbölte ki James Watt.
 Az első gépesített ágazat a textilipar volt, itt jelentek meg az első találmányok. Pl.: 1733-ban Kay kifejlesztette a
repülő vetélőt, amely a szövést segítette elő, 1764-ben Hargreaves találmányával a fonó Jenny-vel megindult a
fonás gépesítése is. A textilipar alapanyaga a gyapot volt, amely kellő mennyiségben állt rendelkezésre, ezt
nagyban a gyarmatoknak köszönhetően.
 Egyre több vasat és acélt kezdtek el használni, ehhez járult hozzá 1709-ben Darby, aki a szén kokszolásához
vezetett be új eljárást. Az első ipari forradalom időszakában a szén volt a fő energiaforrás.
 A közlekedés is forradalmasodott. 1809-ben Robert Fulton feltalálta a gőzhajót, ez jó volt mert Anglia egy olyan
szigetország, amelyet behálóznak a csatornák, később pedig a vasút is. 1814-ben Stephenson találta fel az első
gőzmozdonyt, majd 1825-ben már meg is született az első vasútvonal Angliában.
 Morse 1837-es távírójával fellendítette a hírközlést.
 A gyáripar kialakulása párhuzamosan zajlott az ipari forradalom első hullámával. A gyárak kezdetben kis
méretűek voltak. Az emberi munkát egyre jobban felváltotta a gépi munkaerő. Ebben a korszakban mindenhol
előszeretettel alkalmaztak nőket és gyerekeket is, mert nekik kevesebbet kellett fizetni. Elkezdődött a gépekkel
gép gyártása korszak.

Az urbanizáció:
 Ebben a korban alakultak ki az iparvárosok, ezáltal az iparvidékek is. Az első iparvidékek Angliában jöttek
létre.
 Az ipari forradalom következtében a lakosság száma ugrásszerűen növekedett.
 A városok már nem felfelé terjeszkedtek, eltűntek a városfalak, ennek hatására a városok már kifelé, a volt
városfalakon túl terjeszkedtek.
 Kialakultak az első ipari forradalom következtében a különböző városnegyedek. City-nek nevezzük a
városközpontot, ahol a gazdasági élet zajlott, ez a város centruma (központja). Kialakultak a jól felszerelt
villanegyedek, valamint a kertvárosok, ahol a jómódúbbak éltek. A város szélén szegregálva, elkülönülve élt a
munkásság, nyomornegyedekben, ezért a város szélén, mert ott voltak/vannak a gyárak.
 Az urbanizációval együtt járt az életkörülmények javulása is. Ekkor alakult ki a nagymértékű alkoholizmus is,
valamint a prostitúció is. Kialakultak a városi társadalomban a munkanélküliség is. Megjelent a
környezetszennyezés.

Társadalmi változások:
 Ebben az időszakban indult meg a feudális jellegű társadalom felbomlása, ezzel párhuzamosan a születési
előjogok megszüntetése is zajlott. Az új polgári társadalomban már nem csak a hivatás és a származás számított,
hanem a szaktudás, tulajdon és a személyes kapcsolatok.
 Az új társadalmi struktúrában a parasztság aránya és szerepe jelentősen lecsökkent. Két új réteg jött létre:
alkalmazotti réteg és a munkásság. A polgári társadalom vezetőszerepét a tőkés vállalkozók töltötték be.
 Társadalmi osztályok:
o Tőkések (burzsoázia) osztálya: ide tartoztak azok a vállalkozók, akik az iparból, kereskedelemből,
mezőgazdaságból, pénzügyekből meggazdagodtak.
o A középosztályt az önálló egzisztenciával rendelkező földbirtokosok, hivatalnokok, katonatisztek,
kisvállalkozók és az értelmiség alkotott.
o Az alsó réteget a parasztság és a munkások adják.
 Munkásság tagozódása képzettség szerint: szakmunkások, betanított munkások, segédmunkások.
 A nyugat-európai társadalmi szerkezet:
o Az arisztokrácia megőrizte a vezető befolyását és a korábbi életformáját.
o A parasztság száma lecsökkent, viszont a munkásság száma növekedett, rohamos ütemben.
o A középrétegbe tartozók száma és jelentősége is növekedett. Rájuk épül a polgári állam.
 A közép- kelet-európai társadalmi szerkezet:
o Torlódó társadalmak alakultak ki, ez azt jelenti, hogy a feudális jellegű társadalom mellett alakult ki a polgári
társadalom. A két társadalom típus egyszerre van jelen, egymás mellett.
A második ipari forradalom jellemzői:
 A második ipari forradalom centrumja Németország és az USA lett, innen terjedtek el az új és régi találmányok
szerte Európában.
 Eltérően az első szakasztól ebben a szakaszban az új találmányok megszületését a tudományok, elsősorban az
orvostudomány, kémia és fizika tudományos fejlődése tette lehetővé.
 A második szakaszban új iparágak alakultak ki, mint például a vegyipar vagy a gépipar.
 A mezőgazdaságban megjelentek a robbanómotoros gépek, amellyel a gépesítés fellendült a mezőgazdaságban is,
valamint megjelent a műtrágyázás, amit a vegyipar kialakulása biztosított, a biológiai fejlődés miatt pedig a
fajtanemesítés lépett új szakaszba.
 A gőzgépek mellett megjelentek a villanymotorok és a robbanómotorok. A villanymotort szakaszosan lehetett
működtetni és fontos előnye volt a nagyobb hatásfok mellett az is, hogy ezt kisebb eszközökbe is könnyedén be
lehetett építeni. 1876-ban megszületett a belső égésű négyütemű benzinmotor, az Otto-motor.
 Kialakultak a monopóliumok. A szabadversenyes kapitalizmust a monopolkapitalizmus váltotta fel.
 A 19. század utolsó harmadában megszületett Taylor (amerikai mérnök) elmélete, amelyet taylorizmusnak
nevezünk. Az elmélet célja az volt, hogy minél hatékonyabban és minél többet tudjanak a gyára termelni, ehhez a
munkavégzést minél egyszerűbb, ismétlődő folyamatokra kell bontani.
 Kialakult a futószalagos termelés, amely a tömegtermelés és a sorozatgyártásban játszott kulcsfontoságú
szerepet. A futószalagot először az autóiparban használták (a Ford T-modell gyártásakor).
Az új és régi iparágak, a második szakasz találmányai:
 Fejlődött az acél- és a vasipar is, mert az építkezések, valamint a fegyver és a gépek gyártása során megnövekedett
az acél iránti kereslet, amelyet már korszerűbben tudtak előállítani az új eljárásoknak köszönhetően. Új eljárást
például Bessemer dolgozott ki 1866-ban, amelynek a lényege az volt, hogy a vasolvadék széntelenítését feltudták
gyorsítani.
 Thomas Edison 1879-ben feltalálta a szénszálas izzót, amely forradalmasította a világítás fejlődést, ehhez
hozzájárult az elektromos akkumulátor, valamint egy magyar találmány, a transzformátor, amit Déry Miksa,
Bláthy Ottó és Zipernowsky Károly alkotott meg 1882-ben.
 1876-ban Bell feltalálta a telefont, Edison pedig 1877-ben a fonográfot, evvel forradalmasították a hírközlést is.
Puskás Tivadar (magyar származású) megalkotta a telefonközpontot. Marconi 1897-ben továbbfejlesztette
Morse távíróját, amelyhez már nem kellettek vezetékek. A második szakaszban született meg a rádió is.
 Átalakult a közlekedés is. 1900-ban megalkotta Zeppelin a léghajót. 1903-ban a Wright testvérek megalkották
az első repülőgépet, amelyben motor volt már. A hajógyártás is átalakult, mert itt is megjelentek a motorok. 1913-
ban gördült le az első futószalagon gyártott Ford T-modell, amelyet a magyar származású Galamb József
tervezett, viszont nem ez az első autó. Az első autó Benz gyártotta 1886-ban.
 Átalakult a hadiipar is, amelynek legfontosabb találmányai a Maxim által megalkotott géppuska volt 1883-ban,
valamint a 1911-ben Burstyn által megtervezett tank, de ne feledkezzünk meg Alfred Nobelról, akiről a Nobel-
díjat elnevezték, ő 1867-ben feltalálta a dinamitot, ami a bányászatban is alkalmaztak.
 A vegyiparnak köszönhetően megkezdődött a festék- és a műtrágyagyártása, plusz a műanyagok előállítása. Az
ipari forradalom második hullámában kezdődött meg a kőolajbányászat és feldolgozás, a benzin és a petróleum
megjelenése. 1888-ban Dunlop megtervezte a gumiabroncsot. 1906-ban Boekland megalkotta a bakelitot,
amelyből a bakelitlemezeket készítették.

A monopóliumok:
 Monopóliumnak nevezzük azokat a nagyvállalatokat vagy vállalatközi szervezeteket, amelyek a
tőkekoncentráció (= a cégeknek egyre nagyobb tőkeértéke lett a második ipari forradalom alatt) miatt jöttek létre.
Céljuk az volt, hogy egyedüli, uralkodói szerepet érjenek el a piacon és a termelések kapcsán. A monopóliumok
korlátozták a szabadversenyt, megegyezéssel. Fajtái:
o Trösztnek nevezzük azokat a vállalatokat, amelyek közös irányítás alá kerültek.
o Kartellnek nevezzük a tartós monopolista megállapodás révén kialakult nagyvállalatokat.
o Konszernek nevezzük azoknak a vállalatoknak a szövetségét, amelynek tagjai megtartották az önállóságukat
és nem feltétlenül mind ugyanabban az iparágban tevékenykednek. A konszern egyik fajtája a
konglomerátum, amely annyiban tér el a konszerntől, hogy a szövetség tagjai egységes stratégiát alkalmaznak
és közösen használnak bizonyos szolgáltatásokat.
o Szindikátusnak nevezzük azokat az önálló nagyvállaltoknak az együttműködését, amely a kereskedelemre
vonatkozik.
o Holdingoknak nevezzük a befektetési társaságokat.
o Korporációnak nevezzük azokat a számos önálló vállalatok termelési integrációját.

Demográfiai változások az ipari forradalom hatására:

 Az első ipari forradalom hatására beléptek a fejlett országok a második népesedési ciklusba, ez azt takarja, hogy a
halálozások száma lecsökkent, mert már biztosabbá vált az élelmiszer termelés. Visszaszorult az éhínség is,
valamint a gyermekhalandóság is kisebb lett.
 Thomas Malthus egy olyan angol közgazdász volt, aki szerint a népesség nagyobb arányban növekszik, mint a
mindenkori gazdaság és ez feszültségekhez fog vezeti, ezt a túlnépesedési gondolatát nevezzük
malthusianizmusnak.
 A második ipari forradalom hatására a fejlettebb országok már beléptek a harmadik népesedési ciklusba, ebben a
ciklusban a halálozások száma ugyanúgy alacsony maradt, viszont a születések száma lassabb ütemben csökkeni
kezdetett.
 Mindkét hullámban jelen van a migráció. Az első szakaszban inkább az országon belüli migráció jellemző, ekkor
a falvakból a városokba áramlanak az emberek. A második szakaszban már nem csak országon belüli migráció
van, hanem országok közötti migráció van. Van, akik nem csak Európán belül vándoroltak egy másik országba,
hanem vannak, akik egy új kontinensen próbáltak szerencsét, elsősorban Amerikában.
A nők helyzetének alakulása a 19. század folyamán:
 Eredetileg a nőknek a feladata az volt, hogy otthon ellássák a háztartást, amíg a férfiak dolgoztak, akiknek nem
volt családjuk vagy dolgozni kényszerültek, alacsonyabb bérért, mint a férfiak, azok általában cselédek vagy
prostituáltak lettek, tehát egy nagyon alárendelt helyzetók volt a 19. század végéig.
 A 19. század végén csökkent a születések száma, ennek hatására a nőknek több lett a szabadidejük. A nők előtt
megnyílt a lehetőség arra, hogy tanulhassanak, valamint nem csak gyárakban volt számukra munkalehetőség,
hanem már boltokban, telefonközpontokban, jellegzetes női szakma volt az gyorsgépíró szakma.
 A nők öltözete is átalakult, azok a tehetősebb nők, akik megtehették, azok többet sportoltak és mozogtak, pl.
bicikliztek és úsztak.
 A nők nyíltan kiálltak a férfiak mellett a különböző munkásmozgalmakban.
 A feminista egyesületek megszületésével megszületett a gondolat a női emancipációról (= egyenjogúsítás). A
harc leglátványosabb elemei Angliában figyelhetőek meg, itt jött létre a szüfrazsett mozgalom, amelynek a
vezetője Emmeline Pankhurst volt, aki több tüntetést, demonstrációt is szervezett. A szüfrazsett jelentése
választójog, ez arra utal, hogy a nők is választójoghoz szerettek volna jutni, de erre csak az első világháború
lezárás után fog sor kerülni.

Az életmód átalakulása:
 A nagyvárosokban 5-6 emeletes bérházak voltak jellemzőek, ezek komfortfokozata és a lakbérek a házban felfelé
haladva csökkentek. Megjelent a villanyvilágítás és különböző új közlekedési eszközök, mint például a földalatti
vagy a villamos.
 A falvakban az életmódban nem következtek be változások.
 Lerövidült az utazási idő, megnövekedett a szállítható áruk mennyisége és felgyorsult az információáramlás.
 1896-ban tartották meg az első újkori olimpiát Athénban.

A gondolkodás átalakulása:
 Charles Darwin az emberi evolúcióban aratott maradandót.
 Auguste Comte megalkotta a kor uralkodó filozófiáját, a pozitivizmust. A pozitivizmus fő feladata a tények
leírása.
 Arthur Schopenhauer megalkotta az irracionalizmust. Az irracionalizmus szerint az egyént ellenőrizhetetlen,
ésszel felfoghatatlan irracionális erők irányítják, így válik az ember egy irányíthatatlan gépezet részévé.
 Friedrich Nietzshe szerint a régi világ értékei elveszítették a tartalmukat. Saját ő az eltömegesedéssel írja le, ebből
a világból csak egy önmagának értéket adó, felsőbbrendű ember, az úgynevezett Übermensch tud kitörni.
 Sigmund Freud ebben az időszakban teremtette meg a pszichoanalízist, a mélylélektant. Az ember lelki sérüléseit
a gyerekkorra és a szexualitásra vezette vissza.

Ideológiák alakulása a 19. század második felében:

 A 19. század első felében megszületett eszmék a század második felében is meghatározóak voltak, viszont a
többségükben átalakulás és kibővülés figyelhető meg.
 A liberalizmus a század második felében válságba került, mert elérte a céljait, ennek az eszmének az elvei alapján
épült fel a polgári állam, megvalósult a parlamentarizmus és a gazdasági válságok hatására megnőtt az állami
beavatkozás a gazdasági életbe, ez viszont ellent mond az alapelveinek, mert a liberalizmus gazdasági felfogása
szerint a szabad gazdaságot kell támogatni.
 A konzervativizmus a század második felében megerősödött és meg is újult. Ez az az eszme, amely enyhítette a
társadalmi feszültségeket, valamint szorgalmazta az állami szociálpolitikát.
 A konzervativizmus összekapcsolódott a Katolikus Egyház szociális törekvéseivel. XIII. Leó kiadta 1891-ben a
Rerum novarum kezdetű enciklikáját Ebben a műben ő elutasította az osztályharcot és elősegítette a hívők
politikai szerepvállalását. Feladata volt a Katolikus Egyház tekintélyének visszaszerzése. Ezt az irányzatot
nevezzük keresztényszocializmusnak. Ezen felül a kereszténydemokrácia támogatta a választójog kiterjesztését
is.
 Megjelent a nacionalizmus egy agresszív, támadó jellegű irányzata, a sovinizmus. A sovinizmus a nacionalizmus
olyan irányzata, amely támadóan, sértően lép fel az egyes emberrekel szemben.
 Az 1848-as forradalmi hullám után megtörtént a zsidó emancipáció Európában és evvel párhuzamosan alakult ki a
modern antiszemitizmus. Az antiszemita nézeteket vallók támadták a zsidókat azért, mert őket tették felelősség a
gazdasági működésének zavaraiért. 1897-ben a bázeli zsidó világkongresszuson megszületett egy önálló zsidó
állam létrehozásának gondolata a Sion-hegy környékén, a nacionalizmus ezen ágazatát nevezzük cionizmusnak. A
cionizmus célja egy önálló zsidó állam megteremtése volt. A zsidó világkongresszust Theodor Herzl szervezte
meg. Emellett a pángermanizmus, valamint a pánszlávizmus is egyre jobban kezdett egy erőszakos oldalt ölteni. A
19. században született meg centrum országokban az imperializmus gondolata. Az imperializmus birodalomépítő
politikát jelent. Ez azt takarja, hogy a nacionalizmus és a kulturális, gazdasági felsőbbrendűség jegyében a
centrum országok gyarmatosítottak, erőszakosan is.
Munkásmozgalmak a 19. század második felében:
 Munkásmozgalomnak nevezzük a munkásság szervezett harcát, amelynek a célja az életkörülmények javítása volt.
 A munkásmozgalmak irányzatai:
o A marxista nézetek nem változtak semmit, ugyanúgy egy forradalmi úton szerették volna a munkásságot
hatalomhoz juttatni. 1864-1876 között jött létre az Engels és Marx vezette I. Internacionálét. Az
internacionálé világpártot jelent, az azonos nézeteket valló pártok szövetségét jelenti. 1872-ben New York
lett a párt székhelye, valamint a folyamatos ellentétek miatt az anarchistákkal Marx és Engels elvesztette a
befolyását. 1899-ben Párizsban létrejön a II. Internacionálé, ami már nem törekedett centralizálásra, de
megosztotta marxizmust.
o A század végére a hangsúly inkább keletre tevődik át. A megalakuló orosz párt két irányzatra bomlik. A
forradalmi szárnyát Lenin vezette, 1917-ben az orosz forradalom után a hatalmát a bolsevik ideológiája
szerint építette ki. A bolsevikok eredetileg szociáldemokraták voltak.
o A Bernstein által megalkotott revizionizmus lényege az, hogy proletárdiktatúra helyett demokratikus
szocializmust hirdetett, valamint magán- és állami tulajdont egyaránt. A forradalom helyet ők békés
átmenetet képzeltek el.
o A centristák, mint például Trockij szerint a kapitalizmust meg kell szüntetni, de a parlamenti politika és
szakszervezeti mozgalom felhasználásával.
o Az anarchisták kiszorultak az Internacionálékból, de a merényleteikkel felhívták magukra a figyelmet
Oroszországban, Olaszországban és Spanyolországban. Ez egy nagyon radikális irányzata a szocializmusnak.

A polgári állam:
 A polgári állam megszilárdulása egybe esik a nemzetállamok kialakulásával, ez a folyamat a 19. század második
felében zajlott. A polgári állam a polgári középosztály hatalmán alapszik.
 A polgári állam a liberalizmuson és a nacionalizmuson alapul . A liberalizmus által követelt polgári
szabadságjogok és a parlamentarizmus megszületik, valamint ezek az államok a nemzeti öntudatra épülnek, ezért
tartalmaz nacionalista vonásokat.
 A polgári állam bevétele az adókból és a különböző járulékokból származik, de ez nem elegendő a bürokrácia, az
intézményrendszer fenntartására, amely biztosítja az állam működését, valamint a további intézmények
fenntartására, ezért az államoknak kölcsönt kell felvenniük.
 A polgári állam élén általában egy miniszterelnök áll és az általa vezetett kormány, akik mellett vannak a
különböző szakminiszterek (a tárcák vezetői).
 Az állampolgárok közvetlen hatalomgyakorlását biztosítja a népszavazás intézménye. A népszavazás a közvetlen
demokrácia egyik alapvető intézménye, a demokratikus államberendezkedés és a jogbiztonság fontos kelléke.
 A 18. század közepéig az államnak csak két feladata volt. Megszervezni a belső- és külső védelmet, valamint
beszedni az ehhez szükséges adókat.
 A polgári állam több feladatot is átvállalt az egyháztól, ezt a folyamatot nevezzük elvilágiasodásnak vagy
szekularizációnak.
 A polgári állam feladatai:
o Egészségügy megszervezése és fenntartása.
o Az állami oktatás biztosítása.
o A lakosok számontartására szolgál a polgári anyakönyveztetés.
o Az állam megvédi a hadserege segítségével az országa lakosait.
o Az állam különböző szociális juttatásokkal segíti az állampolgárait, pl.: nyugdíj, munkanélküli segély,
baleset- betegbiztosítás.