A magyar őstörténet

A magyar őstörténet fogalma és kutatása:

 Magyar őstörténetnek nevezzük a magyar történelem azon szakaszát, amely a vándorlástól a honfoglalásig terjed
(Kr. e. 5000-Kr. u. 894/895). Erről a korszakról nagyon gyérek és ellentmondásos források állnak a
rendelkezésünkre, sőt írásos forrás csak a 9. században keletkezett a magyarokról.
 Az őstörténet jutatásban fontos szerepet foglal el a nyelvtudomány, a nyelvészet, ami elsősorban
rokonságkutatással foglalkozik. A 19. század közepéig meghatározó volt a hun és török eredet. A török eredet
avval bizonyították, hogy a magyar nép az eredetileg török eredetű, de a vándorlás során finnugor nyelvű lett
nyelvcserével. A szókincsbeli hasonlóságok miatt bizonyítható a finnugor eredet. Gyakoriak voltak a népek
keveredése, a nyelv csere és az egyes népek összeolvadása, ezért tehát a nyelvészet által kreált bizonyítékok sem
megdöntetlennek.
 Az őstörténet kutatás másik fontos kulcstudománya a régészet, amely sokkal jobban alátámasztja a török eredetet.

Írott források:
 Dzsajháni készítette el az első arab forrást, amely a magyarokkal is foglalkozik, de ez a műve nem maradt fent.
Az ő munkáját használta fel a szintén arab Ibn Ruszta és Gardízi is. Ezek a források a magyarokat a türükök egyik
fajtájának nevezik. Ibn Ruszta írt a kettős fejedelemségről. Kettős fejedelemségnek nevezzük azt a kormányzási
formát, amikor a fejedelemség élén a kende vagy kündü, a szakrális vezető és a gyula vagy dzsula, a hadsereg
vezetője állt.
 VI. Bölcs Leó, bizánci császár a Taktika című művében a nomád magyarok harcmodoráról írt. VI. Bölcs Leó fia,
Bíborbanszületett Konstantin A birodalom kormányzásáról című művében örökítette meg a honfoglalást.
 Nyugati évkönyvek és krónikák is beszámolnak a magyarokról.

Magyar nép vándorlásainak állomásai:

 Az uráli alapnyelvet beszélők első őshazája körülbelül az Urál-hegység környékén lehetett, ezt a finnugor-
elméletet felhasználó pollenelmélet is bizonyítja.
 Őshazának nevezzük azokat a területeket, ahol a magyarság a vándorlása során hosszabb ideig megmaradt.
 Az uráli őshazában először kb. Kr. e. 4000-ben jelentünk meg és egy évezredet itt is töltöttünk. Ez a terület az Ob
folyó középső vidéke lehet, ahol pattintott kőeszközöket alkalmaztunk és halász-vadász életmódra rendezkedtünk
be.
 A második őshazánk az Ural hegység és az Ob folyó közötti terület volt, ahol Kr. e. 3000-2000 között telepedtünk
meg, ezt nevezzük finnugor őshazának. Ebben az őshazában már a csiszolt kőeszközök domináltak. A korszak
végén kezdődött meg a finn-permiek nyugatabbra húzódása.
 A következő állomásunk a mai Irtis és Tobol közötti terület, ezt nevezzük ugor őshazának, ez már az Uráltól
délkeletre helyezkedik el. Az éghajlat felmelegedésének hatására és az ősiráni népek hatására gazdasági és
kulturális fellendülés figyelhető meg, elterjedik a fémművesség is. Az éghajlat és egyéb más tényezők miatt
termelő életmódra rendezkedtünk be.
 A negyedik állomásunkon Kr. e. 1000-500 között tartózkodtunk, ezt nevezzük magyar őshazának, ahol
megtörténik az utolsó szétválás az obi-ugorok révén. Itt alakul ki ténylegesen a magyar nép entogenezissel. A
magyar, mint szó azt jelenti, hogy beszélő ember. Ezen a területen nomád életmódra rendezkedtünk be.
 A következő állomásunk a Volga és a Káma közötti terület, amit Baksíriának vagy Magna Hungáriának
nevezünk. Kr. e. 500 körül vándoroltunk át ide, de pontosan nem tudjuk, mert a hunok és az avarok által
megindított népvándorlási hullám során folyamatos volt az átszivárgásunk, itt kb. Kr. u. 550/650-ig tartózkodtunk.
Ezen az állomáson jelent meg a vaspapucsos nehézeke és nagy hatást gyakoroltak a magyar nyelvre a permiek.
Ismeretlen okokból vándoroltunk tovább.
 Az utolsó előtti állomásunk Levédia volt, ami a Dnyeper és a Volga folyó közti terület, itt Kr. u. 650-830 között
tartózkodtunk. Levédiában a Kazár Birodalom fennhatósága alá kerültünk, valószínűleg a rovásírást is itt vettük
át, valamint itt alakult ki a kettős fejedelemség is. A török népek hatására megjelenik a szőlőtermesztés és a
gyümölcstermesztés is, tehát gazdasági fejlődés figyelhető meg. Itt már van törzsi szervezet.
 Az utolsó állomásunk Etelköz, ami a Dnyeszter és a Duna közti terület, itt 830-894/895 között voltunk jelen.
Etelköz folyóközt jelent. Részt vettünk egy kazárok elleni felkelésben, ezért kellett menekülnünk, csatlakoztak
hozzánk a kabarok is. Itt kötötte meg a hét vezér a vérszerződést.