TÖRTÉNELEM EMELT SZINT

2021
 II. NÉPESSÉG, TELEPÜLÉS, ÉLETMÓD
VII. DEMOGRÁFIAI ÉS ETNIKAI VÁLTOZÁSOK MAGYARORSZÁGON A 18. SZÁZADTÓL AZ 1920-AS ÉVEKIG

VESZTESÉGEK A TÖRÖK KORBAN

• A török kor idején a népesség alig növekedett.

- kb. 3,5 millió fő (kb. 80% magyar),
- Magyarország népessége 1500-ban
5,8%-a volt Európának.
- kb. 4 millió fő (kb. 50% magyar),
- Magyarország népessége 1700-ban 3,8%-
a volt Európának.
- Ebben az időszakban Európa
népessége kb. másfélszeresére
emelkedett!

• Stagnálás oka → elhúzódó háborúk (pl. 15 éves háború),

→ járványok, éhínségek.
• Török Hódoltság egyes alföldi területei szinte teljesen elnéptelenedtek (Temesköz,
Arad, Békés).
 A XVIII. SZÁZADI DEMOGRÁFIAI NÖVEKEDÉS
• A XVIII. században gyors ütemben növekedett az ország népessége.
• Első (1784-87-es) népszámlálás idején
→ Magyarország lakosainak száma: kb. 9,5 millió (Horvátországgal együtt)
→ az egész Habsburg Birodalomé: 23 millió.

Nemzetiségi megoszlás
magyar román német szlovák horvát szerb ruszin
45% 13% 12% 10% 9% 7% 3%

- rutén,
- oláh - tót rác
kárpátukrán

• A népességnövekedés forrásai → természetes szaporodás (alárendelten),

→ BEVÁNDORLÁS (nagymértékben).
 NÉPESSÉG JELLEMZŐI
• MIGRÁCIÓ: Jelentős belső migráció indult meg az országban
→ Észak-Dunántúlról & Alföld pereméről az ország ritkán lakott belső részei felé
(főként magyar jobbágyok népesítették be),
→ szlovák jobbágyok: elvándorló magyarok helyére költöztek, Alföld szabad területein
települtek le.
• A belső mozgások következtében → Kárpát-medence belseje felé húzódott vissza a
magyar etnikai határ, de megmaradt az ország középső részének magyar jellege is.

• ETNIKAI JELLEMZŐK → több nemzetiségű,

→ kevert nemzetiségű ország.
• Temesköz → magyarok, románok, szerbek, németek, csehek, szlovákok, olaszok,
ruszinok is éltek.

• Magyarság számaránya az összlakosságban 40% körülire csökkent (a XV. századi

80%-ról).

• Társadalmi szerkezet → magyaroknak & horvátoknak saját nemességük volt

(politikai-gazdasági szerep),
→ többi nemzetiség csonka társadalmat alkottak.

AZ EGYES NEMZETISÉGEK A XVIII. SZÁZADBAN MAGYARORSZÁGON

románok németek szlovákok horvátok

– nagy számban – Magyarországon a – Magyarországon a – Magyarországon a
Havasalföldből & második legnagyobb harmadik legnagyobb negyedik legnagyobb
Moldvából Erdélybe nemzetiség (11,6%). nemzetiség (10.2%). nemzetiség (9,1%).
vándoroltak. TÁRSADALOM – Észak-Magyarországon, – Magyar közjog
– század végére: román – iparos, kereskedő, Felvidéken túlsúlyban. egyedül Horvátországot
a legnagyobb értelmiségi mesterség, TÁRSADALOM ismerte el különálló
nemzetiség – svábok: paraszti – csonka társadalom. államnak.
Magyarországon társadalom. ETNIKAI SZIGETEK → horvát nemesség
(13,7%). ETNIKAI SZIGETEK → Buda & Pest környéke, számított valódi nemesi
ETNIKAI TÖMBÖK → Tolna & Baranya Békés megye. nemzetnek, magyar
→ Erdély, Partium, megye, Buda VALLÁS nemességen kívül,
Temesköz. környéke, Bácska, – katolikus / evangélikus. → horvát önkormányzat
TÁRSADALOM Bánát. élén az uralkodó által
– csonka társadalom VALLÁS kinevezett bán állt.
(parasztság túlnyomó – szabad királyi TÁRSADALOM
részben). városok német polgárai – horvátok teljes
VALLÁS & erdélyi szász társadalmat alkottak.
Püspökség székhelye polgárok (Szepesség, VALLÁS
→ görög katolikus Szászföld) többsége: – katolikusok (Zágráb).
központ: Balázsfalva, evangélikus,
→ görögkeleti – bécsi udvar által
(ortodox): Szeben. betelepített svábok:
katolikus.
 szerbek ruszinok zsidó cigányok
– 6,5%-a – 3,4%-a – Galíciából & – XV-XVI. századtól
Magyarország Magyarország Lajtántúlról települt be.
lakosságának. lakosságának. (Morvaországból). TÁRSADALOM
– Szerbiából érkeztek – Északkelet- érkeztek. – vándorló életmódot
a Határőrvidékre. Magyarország TÁRSADALOM folytattak,
ETNIKAI SZIGETEK hegyvidékén. – hiányzó pozíciókat – erőszakos
→ Szlavónia & TÁRSADALOM töltöttek be: pl. módszerekkel próbálták
Horvátország déli – csonka társadalom. kereskedelem. őket asszimilálni.
részén. VALLÁS
TÁRSADALOM – görög katolikus.
– csonka társadalom.
VALLÁS
– görögkeleti
(ortodox).

• A század végéig még létezett a hungarus-tudat, a „magyarországi vagyok” identitás.

• Nemzetiségi ellentétek majd csak a XIX. századra jelentkeznek, a nacionalizmus, a
nemzettudat megszületésével.

• A XVIII. század végére Magyarország lakossága több mint duplájára nőtt.

→ 1711-es 4 millió körüli népességhez képest 1787-ben a lakosság száma megközelítette
a 10 millió főt.

ELŐZMÉNYEK
• REFORMKOR (1825/1830-1848)
→ Széchenyi István felajánlja 1 évi jövedelmét (1825),
→ Széchenyi: Hitel (1830).
Fontos kérdések
→ jobbágyság (önkéntes/kötelező örökváltság),
→ közteherviselés,
→ magyar nyelv (1844).
• FORRADALOM (1848. MÁRCIUS 15.)
→ 12 pont kinyomtatása Landerernél,
→ Áprilisi törvények: a 800 éve fennálló feudális viszonyokat változtatta meg!
• ’48-AS SZABADSÁGHARC
→ 3 támadás (Jellasics / Windischgrätz / Haynau & Paszkievics), V. Ferdinánd,
Ferenc József.
→ 1849. augusztus 13.: VILÁGOSI FEGYVER LETÉTEL → majd megtorlás.
• KIEGYEZÉS (1867)
→ Megtorlás / Bach-korszak / Passzív ellenállás / Októberi diploma / Februári
pátens / Felirati párt / Provizórium / Húsvéti cikk / Königgrätzi vereség /
kiegyezés.
• DUALIZMUS
→ két központú alkotmányos monarchia: Ausztria – Magyarország
(közös uralkodó: Ferenc József, közös had / pénz / külügy).
• XIX. SZÁZAD ESZMÉI (liberalizmus, nacionalizmus!).
 ETNIKAI VISZONYOK A REFORMKORI MAGYARORSZÁGON
• A hivatalos népszámlálás először 1850-51-ben kérdezte a lakosság nemzetiségét.
→ magyar nemzetiség a történeti Magyarország lakosságának csak 36-37%-át alkotta,
→ Erdélyben a románok abszolút többségben voltak,
→ Horvátországban & Határőrvidéken alig éltek magyarok.
• A NEMZETISÉGI KÉRDÉS: LÉT VAGY NEMLÉT KÉRDÉSE VOLT a magyar politikai elit
számára.

szlovákok románok horvátok szerbek németek ruszinok cigányok zsidók

10,2% 13,7% 9,1% 6,5% 11,6% 3,4% csekély csekély

NÉPEK & NEMZETISÉGEK SZEREPE A FORRADALOM & SZABADSÁGHARC ESEMÉNYEIBEN

• Márciusi forradalom → nemzetiségekben lelkesedés (áprilisi törvények)
→ jogkiterjesztés,
→ jobbágyfelszabadítás.

• Nemzetiségek megfogalmazták nemzetiségi követeléseiket:

→ nyelvhasználat joga,
→ autonóm terület, MAGYAROK EZT ELUTASÍTOTTÁK
→ saját nemzetgyűlés.

• Nemzetiségekkel ellentét, konfliktus leginkább → Horvátországgal (az osztrák

uralkodó ígéretekkel kívánta megnyerni őket → Jellasicsot nevezte ki bánnak –
osztrákokat támogatta a szabadságharc leverésében, sikertelenül).

• Szabadságharc kibontakozásakor → nemzetiségek nagy része az osztrákok

oldalára állt.
• 8-10 ezer zsidó származású honvéd a magyar hadseregben.
• Ferenc József nem teljesítette a nemzetiségeknek tett ígéretet (olmützi alkotmány)
→ megbékélési kísérletek → Kossuth tárgyalásai szerbekkel & románokkal,
→ szegedi országgyűlés (1849. július 28.): nemzetiségi
törvény, zsidók egyenjogúsítása.
• Szabadságharc ember veszteségei: a magyarok nagyjából 10 ezer főt veszítettek.

NEMZETI ÉBREDÉSI MOZGALMAK

• A francia forradalom (1789-1799) hatására megjelent a NACIONALIZMUS eszméje
→ nemzeti ébredési mozgalmak.
• 1848-ban a nemzeti politikai önrendelkezés / autonómia igényével léptek fel a
nemzetiségek (egyedül a horvátok, erdélyi szászok rendelkeztek saját politikai intézménnyel).
• XVIII. század végén kulturális téren bontakoztak ki a nemzeti ébredési mozgalmak:
→ nyelvújítás,
→ irodalmi nyelv kialakítása,
→ nemzeti múlt rekonstruálása.
• A dualista korszak uralkodó eszméje a LIBERALIZMUS volt
→ ennek szellemében történt meg a polgári jogrend & államapparátus felépítése.
 NEMZETISÉGI KÉRDÉS A REFORMKORBAN
• A NEMZETI ÉBREDÉS PROGRAMJA → nyelvújítás,
→ kulturális hagyományok ápolása,
→ politikai célok kinyilvánítása
a nemzetiségek körében is megfogalmazódott.

• A folyamatot elsősorban az egyházi értelmiségek indították el (csonka társadalom).

• A MODERN NACIONALIZMUS A NEMZETI ÖNRENDELKEZÉST HIRDETTE.
→ a magyar politikai elit úgy vélte a területi autonómia biztosítása végső soron az
ország széteséséhez vezethet, ezért visszautasította a törekvéseket.

magyar közjog.
• Kialakuló nacionalista mozgalom → megkérdőjelezte a horvát–magyar államjogi
kapcsolat fenntartását.
• Helyi nemesség elutasította a magyar államnyelv bevezetését → ellentétek.
• Elzárkóztak afelől, hogy jogokat biztosítsanak a protestánsoknak.
• Horvát nemzeti mozgalom: délszláv népek egységét hirdette (szerbek, szlovénok,
bolgárok együttműködésével) – illírizmus.
• KÖVETELÉSÜK
→ Önállósági törekvések (saját önkormányzat & kancellária) + egységes irodalmi nyelv.

• Már 1790-ben megfogalmazták politikai kívánságaikat.

→ II. Lipót 1791-ben önkormányzatot és egyházi autonómiát biztosított a számukra,
→ Az ortodox egyházat bevett vallássá minősítették (1791).
• Szerb nemzeti mozgalom: délszláv népek egységét hirdették.
• Szellemi vezetőik: ortodox pópák & határőrvidéki katonatisztek.
• KÖVETELÉSÜK
→ saját területi közigazgatást, autonómiát (Szerb Vajdaság) akartak kialakítani (ezt
viszont az Októberi Diploma értelmében feloszlatták, területét visszacsatolták
Magyarországhoz).
→ kulturális & nyelvi jogok.

→ szlovák irodalmi nyelv,

→ történelmi múlt újfajta értelmezése: szlovákság eredetét a IX. századi
Morva Birodalom időszakára vezették vissza.
• Szlovák nemzeti mozgalom: Jan Kollár a szlávok összefogását, a
pánszlávizmust hirdette.
• Szlovák nemzeti politikai mozgalom viszonylag későn bontakozott ki
→ magyarosítással szembeni tiltakozás.
• KÖVETELÉSÜK
→ anyanyelvi oktatás kiterjesztése.
 → 1790-ben helyreállt az erdélyi szászok önkormányzata.
• Fő törekvésük: kiváltságok védelme miatt elutasította Erdély & Magyarország
unióját.

• A románság Erdélyben már a XVIII. század folyamán többségbe került

→ mégsem ismerték el őket negyedik nemzetnek.

• Már II. Lipót (1790-1792) idején megfogalmazták politikai törekvéseiket.

• Őseiket a rómaiak által meghódított, romanizált dákokban látták.

• KÖVETELÉSÜK
→ történeti érvek alapján (dákoromán elmélet – XV. századig egyenjogúak voltak a
magyarokkal és a szászokkal) politikai egyenjogúsítás,
→ román nyelvű kultúra megerősödése.
• A románok politikai kívánságai végül is az 1863-64. évi erdélyi országgyűlésen
teljesültek
→ törvénytelennek nyilvánították Erdély unióját Magyarországgal,
→ törvénybe iktatták a románok politikai és vallási egyenjogúságát,
→ ROMÁN ERDÉLY NEGYEDIK ELISMERT NEMZETE,
→ 1864: létrejött az önálló & autonóm román ortodox egyházi szervezet.

HOGYAN ÁLLTAK A KÉRDÉSHEZ A MAGYAROK?

• Voltak (pl. Széchenyi István) akik szót emeltek a kisebbségi nyelvek közéleti használatának
engedélyezése érdekében.

→ a nemzetiségek örültek a polgárosodásnak, de a szabadságért cserébe nem áldozták fel

nemzetiségüket.
• A magyar felfogás szerint a nemzetiségek nem tarthattak igényt területi autonómiára,
nemzeti jellegű politikai intézményekre.

• 1849. július 28-án határozat a nemzetiségi kérdésről

→ az állam hivatalos nyelve a magyar, de lehetőség volt a községi & megyei gyűléseken a saját
anyanyelven szólni,
→ a határozat a szabadságharc bukása miatt nem léphetett életbe.
 HAZAI ZSIDÓSÁG HELYZETE
• A török kiűzés utáni évtizedekben
→ magyarországi zsidóság lélekszáma néhány tízezresre apadt.
• Jogkorlátozó intézkedések → szabad királyi városok tiltott a letelepedés.
→ II. József feloldotta a betelepedési tilalmat (1783) – halála előtt viszont visszavonta,
→ 1840-ben ismét megszüntették a korlátozásokat (szabad betelepedés szabad
gyáralapítás & iparűzés).

• Hazai zsidóság fontos szerepet játszott a gazdasági infrastruktúra létrehozásában.

HAZAI CIGÁNYOK HELYZETE

• A XVIII. században már Mária Terézia & II. József rendeletekkel próbálta
szabályozni a helyzetüket
→ kényszer letelepítés,
→ lótartás megtiltása,
→ nomád életmód felszámolása.
• XVIII. század végére már a cigányság nagy része letelepedett
→ a korban megélhetést a cigány zenészek számára a muzsikálás nyújtott megélhetést.
• Cigány lakosság létszáma a reformkorra → meghaladta a százezer főt.

ETNIKAI VISZONYOK A DUALIZMUS KORÁBAN

• A Monarchia lakossága a dualizmus fél évszázada alatt 35 millióról 50 millióra
növekedett.
• Magyarország lakóinak száma (Horvátországgal együtt):
→ 1850: 13 millió,
→ 1869: 15,4 millió,
→ 1910: 20,9 millió.
• Magyarország lakóinak száma (Horvátország nélkül):
→ 1850: 11,6 millió,
→ 1910: 18,2 millió
• Okai → gyors népességnövekedés, visszaszorultak a nagy járványok.

• Belső migráció: városokba áramlás → városi lakosság aránya 13%-ról 25%-ra nőtt.
• Emigráció: kivándorlás → kb. másfél millióan (elsősorban Amerikába).

Etnikai viszonyok Magyarországon

 A DUALIZMUS KORI TÁRSADALOM RÉTEGZŐDÉSE & JELLEMZŐI
• Az ipari forradalom hatására a társadalmi szerkezet is átalakult:
KETTŐS- / TORLÓDÓTÁRSADALOM ALAKULT KI (mivel késett az ipari forradalom)

• Torlódó társadalom: az új polgárosodó társadalom & régi feudális társadalom egymás

mellett való élése.

A TÁRSADALOM SZERKEZETE
• Falu társadalma → gazdag-parasztság (falu életét irányították),
→ közép- & szegény-parasztság (bérmunka szegény-p.),
→ földnélküliek / agrárproletárok (mezőgazdasági bérmunkák,
földmunkák),
→ uradalmi cselédek.
• Magyar társadalom legnépesebb csoportja → parasztság.

NÉPEK, NEMZETISÉGEK SZEREPE A MODERNIZÁCIÓBAN / HELYZETÜK A DUALIZMUS KORÁBAN

• Magyarország a XIX. századi gazdasági modernizációja összekapcsolódott a
polgárosodással, a polgári átalakulással.
• Modernizáció & polgárosodás alapfeltétele a tőke
→ német polgárság,
→ görög kereskedők,
→ zsidó kereskedő családok.

• A VÁROSOKBAN ÉLŐ / LETELEPEDŐ NEMZETISÉGEK GYORSAN ASSZIMILÁLÓDTAK.

ROMÁNOK & RUSZINOK

• 90%-a 1900 körül mezőgazdaságból élt,
SZERBEK, HORVÁTOK & SZLOVÁKOK
• 70% felett az agrárnépesség.
XIX. század vége felé tudtak csatlakozni
a modernizációs folyamatba a
peremterületek (északi – szlovák, keleti
– román, déli – szerb & horvát).

NÉMETEK
• Sörfőzők, kőművesek, vasmunkások körében magas volt a németek aránya.
• Óriási szerep → a gyárak, vállalatok, kereskedőtársaságok alapításában:
→ sörgyártás (Dréher),
→ vasgyártás (Schlick),
→ mezőgazdasági gépgyártás,
→ papír & írószer.
• Tudományok & művészetek (Ybl Miklós, Liszt Ferenc, Munkácsy Mihály).

GÖRÖGÖK
• Kereskedelemben fontos szerep
→ Nyugat- & Dél-Európa közötti közvetítő kereskedelem.

ZSIDÓK
• A zsidók lélekszáma Magyarországon a XIX. század első felétől növekedett gyorsan
→ II. József korában: 83 ezer,
→ 1910-ben: 910 ezer.
• A zsidóság számára 1840-ig tiltott volt a földfelvétel & szabad iparűzés
→ kereskedelem, pénzügyletek: hiányzó / magyarok által lenézett pozíciókat töltöttek
be,
→ nagyra becsülték a tanulást → iskolázottság → orvos,
→ ügyvéd,
→ művész.
• Pénzügyi, vasúti & ipari vállalkozás (pl. Weiss Manfréd).
 ZSIDÓK EMANCIPÁCIÓJA
• 1790-ben törvény → nem űzhették ki őket a városok.
• 1840-ben törvény → zsidók bárhol lakhatnak (kivéve bányavárosok).
• 1849. július 28. szegedi országgyűlés → kimondta a zsidók
egyenjogúsítását, de nem léphetett törvénybe.
• 1860: földbirtokvásárlás & bányavárosokba való betelepülés joga.
• 1867: XVII. tc. → izraelita lakosok egyenjogú állampolgárrá váltak.
→ polgári & politikai jogok gyakorlása,
→ izraelit vallás – elismert,
→ zsidóság nemzetiségként nem lett elismerve.
• Hitközségek → neológ (zsidóság csak vallási hovatartozás),
→ ortodox (izraelit vallású zsidóként kell élni, meg kell
tartani az ősi előírásokat).
• 1895: izraelita vallást bevett felekezetté minősítették (recepció)
→ Wekerle Sándor vitte sikerre.

• Zsidóság a dualizmus korában

→ erőteljesen asszimilálódtak (először nyelvi, majd névmagyarosítás),
→ megjelent a politikai antiszemitizmus1 az 1870-es évektől (Istóczy Győző: fellépett
a zsidó bevándorlás korlátozása ellen, zsidók kitelepítését ajánlotta Palesztinába),
→ legnagyobb zsidó közösség: Budapesten (200 ezer fő).
1
tiszaeszlári vérvád (1883): Tiszaeszláron eltűnt egy cselédlány – Solymosi Eszter – ekkor volt az izraeliták
ünnepe, s a zsidókat vádolták azzal, hogy ők ölték meg, hogy legyen áldozat. A per nem igazolta a vádat.

„Én ember és ember között faj, nyelv, vallás, felekezet miatt

soha nem tettem, s nem is fogok tenni különbséget,
az antiszemitikus agitációt, mint a 19. század embere szégyenlem,
mint magyar restellem, mint hazafi kárhoztatom.”
- Kossuth Lajos –

CIGÁNYSÁG
• Jelentős részük átvette a magyar nyelvet.
• Lélekszámuk: 300 ezer körül.
• A korban 96% már letelepedett.
• Létszámuk a bevándorlás révén növekedett.
• Foglalkozás → 60% iparos volt (pl. kovács),
→ alkalmi munkák,
→ lókereskedelem.

EGYENLŐSÉG & EMANCIPÁCIÓ

• Emberi & állampolgári jogokat törvények biztosították
→ szabad mozgás, lakhatás, tulajdonhoz & tanuláshoz való jog,
→ gyülekezési & egyesülési jog.
• Vallások esetében
→ bevett vallások,
→ elismert vallások,
→ megtűrt vallások.
 DEMOGRÁFIAI ROBBANÁS & KIVÁNDORLÁS
• Demográfiai robbanás → 1880-as években bontakozott ki Magyarországon
→ jobb életkörülmények,
→ higiéniai & egészségügyi viszonyok,
→ fejlett vidékeken jelentkezett először.
• MAGYARORSZÁG NÉPESSÉGE MEGHALADTA A 18 MILLIÓ FŐT
→ rendszeres népszámlálás (1880-tól 10 évente).

• A XIX. század második felében a magyarok aránya a népességen belül fokozatosan

emelkedett.

• Belső vándorlás
→ Budapest felé (a falvak nem tudták eltartani növekvő lakosságukat).
• Kivándorlási hullám
→ a városok nem tudták befogadni a hirtelen megnövekvő népességet,
→ 1890-es évektől kivándorlás az USA-ba,
→ növekvő népességű, de mezőgazdaságilag kedvezőtlen területekről,
→ a magyarság kisebb mértékben vett részt.
• Betelepülés
→ százezer német & cseh munkás érkezett,
→ Galíciából → több százezer zsidó.

NEMZETISÉGI KÉRDÉS A DUALIZMUS KORÁBAN

• Magyarok → Kárpát-medence közepén, nemzetiségek → peremterületeken éltek.
• Magyarok aránya növekedésének okai → nagyobb volt a természetes szaporodás,
→ kivándorlóknak csak kb. 33%-a volt magyar.

• Asszimiláció forrásai → természetes beolvadás,

→ erőszakos (állami) asszimiláció.
• 1849-1914 között kb. 2 millió fő magyarosodott el (egyharmada – zsidó, negyede –
német, ötöde – szlovák).

MAGYAROK & NEMZETISÉGEK

• Cél: nemzetállam kiépítését tűzte ki célul a magyar vezetőréteg
→ szorgalmazta a nemzetiségek asszimilációját.
• Oktatás
→ fokozatosan bevezették a magyar nyelv tanítását a nemzetiségi
elemi iskolákban,
→ bezártak több nemzetiségi iskolát.
• A NEMZETISÉGEK SÉRELMEZTÉK
→ passzív ellenállás,
→ tiltakozás,
→ céljuk: megyei szintű területi autonómia kiépítése,
→ megjelentek az elszakadási (szeparatista) törekvések,
→ 1890-es évektől ellentétek kiéleződése.

MAGYAR VEZETŐRÉTEG NEMZETISÉGI VEZETŐRÉTEG

• 1868: NEMZETISÉGI TÖRVÉNY
→ 1868. december 8.,
→ Eötvös József & Deák Ferenc dolgozta ki.,
→ Európában a korszak legliberálisabb törvénye → széleskörű nyelvhasználat,
→ kulturális intézmények.

→ NEMZETISÉGEK NEM FOGADTÁK EL: kollektív autonómiát szerettek volna kapni.

HORVÁT–MAGYAR KIEGYEZÉS (1868)

• A magyar közjog egyedül a horvátot ismerte el politikai nemzetnek!
→ mivel Horvátországot ekkor is külön tartományként kezelték,
→ horvátoknak volt nemességük,
→ saját országgyűlés (szábor), végrehajtó hatalom élén: bán,
→ horvát országgyűlés & horvát (báni) kormány hivatalos nyelve: horvát,
→ vannak közös ügyek (törvényhozás, kormányzat).

1867-1890
• A tiltakozó nemzetiségek sérelmei
→ 1879-től minden iskolában kötelezővé tették a magyar nyelv oktatását (hazai
nemzetiségek közel 75%-a – kb. 6 millió fő – nem tud magyarul),
→ nem kaptak támogatást kultúrájuk műveléséhez,
→ ellenőrzés alá vonták egyházaikat,
→ bezáratták iskoláikat,
→ betiltották egyleteiket.

1890-1914
• 1890 után a nemzetiségek aktivizálódtak
→ nemzetiségi területek gazdaságilag gyorsan fejlődtek,
→ szélesedett a polgári, értelmiségi réteg.
• Aktivizálódás területei → sajtó, pártok.
• 1895-ben Budapesten összeült a magyarországi nemzetiségek (szerbek, románok
és szlovákok) kongresszusa, amely határozatában a kormány és a világ elé tárta a
nemzeti kisebbségek sérelmeit.
• Összetűzések
→ 1892-ben az erdélyi románok sérelmeikről ún. memorandumot állítottak össze.

• Ferenc József azonban nem fogadta őket.

→ 1907: új népiskolai törvény → Lex Apponyi írta elő, nagy óraszámban kell magyart
tanulni a nem magyar tanítási nyelvű iskolában.
→ 1907: csernovai tűz → csendőrség belelőtt a szlovák tömegbe.
• KÖVETKEZMÉNYEK → a nemzetiségek az oktatási törvényt elítélték: elnyomásról &
erőszakos magyarosításról beszéltek,
→ külföldön negatív kép alakult ki a magyar nemzetiségi
politikáról,
→ az I. világháború alatt a nemzetiségek megfogalmazták
elszakadási törekvésüket.

HOGYAN ÁLLTAK A KÉRDÉSHEZ A MAGYAROK?

• A nemzetiségi kérdés az 1861. évi országgyűlésen került ismét napirendre.
→ Eötvös József javaslatára nemzetiségi törvényjavaslat elkészítése (27 tagú bizottság által,
ebből 12 nem magyar képviselő),
→ az országgyűlési bizottság elismerte nemzetiségeknek mint testületeknek jogát a szabad
kifejlődésre,
→ megvalósításhoz: községi & megyei önkormányzatok keretében, egyes vallásfelekezetek
egyházi & iskolai autonómiája révén,
→ 1861-BEN AZONBAN FELOSZLATTÁK AZ ORSZÁGGYŰLÉST.
• Képviselőház 1867 júniusára → nemzeti törvényjavaslat kidolgozása
→ nyelvhasználat (bárki anyanyelvén intézheti peres ügyeit, stb.),
→ egyesülési jog,
→ iskolaalapítási jog (Népiskolai törvény, 1868),
→ nyelv teljes egyenjogúsága az egyénre nézve, viszont csak másodsorban használhatják (pl.
megyékben, nagyobb városokban),
→ a nemzetiségek TILTAKOZTAK.
• AZ URALKODÓ 1868. DECEMBER 6-ÁN SZENTESÍTETTE AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÁLTAL
ELFOGADOTT TÖRVÉNYT
→ csak egyes állampolgárok számára biztosította a nyelvhasználati, egyesülési & iskolaalapítási
jogokat!
→ nemzetiségi képviselők javaslata → öt legnagyobb etnikai kisebbség elismerése a magyarral
egyenjogú nemzetnek.

ELŐZMÉNYEK
• Boldog békeidők
→ javult az élelmezés & higiéniai & egészségügyi viszonyok fejlődtek,
→ napi 8 órás munkaidő, vasárnap szabadnap,
→ szabadidő eltöltése (utazás, mozi,) & művelődés (analfabetizmus felszámolása, zene).
• I. világháború
→ casus belli: 1914. június 28. → szarajevói merénylet (Gavrilo Princip megölte
I. Ferdinándot), a Monarchia hadat üzent Szerbiának.
→ háború kitörésének valódi oka: nagyhatalmi egyensúly felbomlása, franciák revansa,
gyarmati versengés, balkáni problémák.
KÖZPONTI HATALMAK – HÁRMAS ANTANT → győzelem!
- Németország, - Nagy-Britannia,
- OMM. - Franciaország.
• Őszirózsás forradalom (1918).
• Tanácsköztársaság (1919. március 21. – 1919. június 13.).
• Horthy Miklós kormányzó (1920. március 1.).
• TRIANONI BÉKEDIKTÁTUM (1920. június 4.).
 A TRIANONI BÉKEDIKTÁTUM HATÁSA A NÉPESSÉGRE
• Az első világháborút Magyarország vesztesként fejezte be.
→ magyarországi áldozatok: 530 ezer halott,
1 490 000 sebesült,
830 ezer hadifogoly.
• Az Osztrák–Magyar Monarchia széthullott
→ kiáltvány (1918. október 16.): Ausztria föderatív módon való átszervezése
ELŐSEGÍTETTE A NEMZETISÉGEK ELSZAKADÁSÁT
(az antant a nemzetiségi törekvések mellé állt).
• A TRIANONI SZERZŐDÉS ALÁÍRÁSA (1920. JÚNIUS 4.)
→ békedelegáció vezetője: Apponyi Albert,
→ Nagy-Trianon Palota,
→ a konferencia cseh, román & szerb követelések alapján döntött (a
béketárgyalásokra a vesztes országokat meg sem hívták).

• MAGYARORSZÁG NEMZETÁLLAMMÁ VÁLT

→ lakosság 88%-a magyar!
• Magyarország lakossága 18, 2 millióról → 7,6 millióra (42%) csökkent.
• Megnövekedett a népsűrűség: 1910: 65 fő/km2,
2
1920: 86 fő/km ,
mert az alacsony népsűrűségű területeket csatolták el.

• A környező országokhoz került 3,2 milliós magyarság száma 1910 & 1930 közt
csökkent
→ kisebbségellenes intézkedések hatására 1930-ra 2,6 millióra zuhant.

• A trianoni békediktátum után több mint 300 ezer magyar menekült /

költözött át a mai országterületre.

NEMZETISÉGEK
• Magyarország új határai közt a nemzetiségek aránya: 10% (korábban ez 45,5% volt)
→ egyetlen jelentős nemzetiségi csoport: németek (félmillió, 5-7%).
• Vallás
→ a román, szerb, ruszin lakosság leválásával: görögkeleti (ortodox) & görög
katolikus (unitus) egyház híveinek száma csökkent,
→ katolikusoké 49%-ról (1910) 64-66%-ra (1920, 1941), reformátusoké 14%-ról 21%-ra
emelkedett,
→ izraeliták részaránya nem változott (5%),
→ evangélikusoké csökkent 7%-ról, 6%-ra.
• A cigányság lélekszáma: 100 ezer fő.

TÁRSADALOM
• Felgyorsult a lakosság foglalkozásszerkezeti átalakulása
→ mezőgazdaság: 62%-ról (1910) 55,8%-ra (1920) csökkent,
→ ipar: 30,1%-ról (1920) 32,3%-ra (1930), majd 34,9%-ra (1941) emelkedett,
→ nőtt az értelmiség számaránya.
• Társadalmi rétegek
→ nagypolgárság (50 ezer, 0,6%),
→ középosztály (1,6 millió fő),
→ kispolgárság (1,3 millió fő),
→ parasztság (4-4,5 millió fő a Horthy-korszakban),
→ munkásság (1-1,4 millió fő).

• Nem változott meg

→ társadalom osztály- & rétegszerkezete.
• Társadalmi átalakulás, modernizáció megakadt, lelassult.
• Jelentős probléma → az elcsatolt területekről érkező menekültek beilleszkedése.
 KRONOLÓGIA
• 1521. augusztus 29.: Nándorfehérvár.
• 1526. augusztus 29.: Mohács.
• 1526-1530: az ország két részre szakadása.
• 1530-1541: az ország három részre szakadása.
• 1532-1566: várháborúk kora.
• 1541. augusztus 29.: Buda.
• 1591-1606: tizenöt éves háború.
• 1683-1699: török kiűzése Magyarországról.
• 1703-1711: Rákóczi-szabadságharc.
• 1711: szatmári béke.
• 1789-1799: francia forradalom.
• 1791: ortodox egyházat bevett vallássá minősítették.
• 1825/1830-1848: reformkor.
• 1825: Széchenyi István felajánlja 1 évi jövedelmét.
• 1830: Széchenyi – Hitel.
• 1848. március 15.: forradalom.
• 1849. július 28.: szegedi országgyűlés.
• 1849. augusztus 13.: világosi fegyverletétel.
• 1864: létrejön az önálló & autonóm román ortodox egyházi szervezet.
• 1867: kiegyezés.
• 1867: zsidók emancipációja.
• 1868. december 8.: nemzetiségi törvény.
• 1868: horvát–magyar kiegyezés.
• 1879-től: kötelezővé tették a magyar nyelv oktatását.
• 1895: izraelita vallást bevett felekezetnek minősítették.
• 1895: Budapesten összeül a magyarországi nemzetiségek kongresszusa.
• 1907: új népiskolai törvény.
• 1914. június 28.: szarajevói merénylet, az első világháború kirobbanása.
• 1918: őszirózsás forradalom.
• 1919. március 21.: Tanácsköztársaság.
• 1919. június 13.: Tanácsköztársaság bukása.
• 1920. március 1.: Horthy Miklós kormányzó lesz.
• 1920. június 4.: Trianoni békediktátum.

• I. Lipót (1657-1705)
• III. Károly (1711-1740)
• Mária Terézia (1740-1780)
• II. József (1780-1790)
• II. Lipót (1790-1792)
• Ferenc József (1848-1916)
• Horthy Miklós (1920-1944)
 FOGALOMTÁR
• antiszemitizmus: zsidógyűlölet.
• asszimiláció: beolvadás, amikor egy népcsoport, nemzet, nemzetiség vagy annak tagja nem
képes vagy nem akarja saját kultúráját, értékeit megtartani, és a többségi társadalom vagy más
etnikum részévé válik. A beolvadás lehet egyedi vagy csoportos, önkéntes vagy erőszakos.
• armalista: birtoktalan, nemesi oklevéllel rendelkező réteg tagja.
• autonómia: Államon belül egyes területi egységek, közösségek részére meghatározott keretű
önállóság. Főként a nemzeti kisebbségek által igényelt jog.
• casus belli: háborús ürügy.
• csonka társadalom: olyan társadalmi szerkezet, amelyből hiányzik valamelyik társadalmi réteg.
A horvátokat kivéve az összes magyarországi nemzetiségre ez volt jellemző.
• dualista állam: két központú alkotmányos monarchia (közös uralkodó, közös had-, pénz-,
külügy).
• dzsentri: elszegényedő úri középosztály.
• emancipáció: egyenjogúsítás.
• emigráció: kivándorlás.
• föderáció: két vagy több állam egyesülésével létrejövő állam.
• határőrvidék: Délvidéken a betelepült szerbekből létrehozott, eredeti szándék szerint a
szomszédos Török Birodalommal szembeni katonai-területi egység.
• hungarus-tudat: a korszakban még nem létezett nemzettudat, helyette az országgal való
azonosulás volt az összekötő kapocs a különböző nemzetiségekhez tartozó lakók között.
• illírizmus: Az 1835–1849 között kibontakozó horvát politikai mozgalom, ami a magyar
reformmozgalmakhoz hasonlóan nemzeti és egyesítési, polgári törekvésekkel lépett föl. Az
illírek ókori területét Róma Kr. e. 168-ban elfoglalta. A horvátok az avarok segédcsapataiként
érkeztek a Balkánra. A megmaradt és más népekkel keveredett illírek Dalmácia olaszul beszélő
városi lakosságát alkották, nem szlávok, nincs közük a szláv horvátokhoz.
• kubikosok: földmunkás.
• memorandum: emlékeztető, emlékirat.
• nemzetállam: az egy nyelvű & kultúrájú nemzetből szervezett állam.
• őszirózsás forradalom: 1918. október 28. és 31. között lezajlott felkelések sorozata a polgári
demokratikus átalakulásért Magyarországon. Elnevezését onnan kapta, hogy a frontról hazatért
katonák őszirózsát tűztek a sapkarózsájuk helyére.
• Partium: Részek – az Erdélyi Fejedelemséghez tartozó kelet-magyarországi megyék közös neve.
• pánszlávizmus: Politikai irány, ami a szláv törzseknek, az oroszoknak, ruténeknek, cseheknek,
vendeknek, tótoknak, horvátoknak, szlovéneknek, szerbeknek, bosnyákoknak, bolgároknak stb.
orosz vezetés alatt való egyesülését tűzte ki céljául, „hogy az összes szláv folyamok orosz
tengerbe folyjanak”.
• Rákóczi-szabadságharc: Rákóczi Magyarország függetlenségét akart kiharcolni a
Habsburgoktól, az ügy azonban elbukott.
• recepció: befogadás.
• svábok: többségükben katolikus vallású németek, akik a XVII–XVIII. században, a török hatalom
letörését követő telepítések során érkeztek Magyarországra, hogy a török hódoltság és háborúk
idején elpusztult magyar lakosságot pótolják.
• szeparatizmus: elkülönülés.
• Tanácsköztársaság: 1919. március 21. és augusztus 1-je között fennálló proletárdiktatúra
Magyarországon.
• tizenöt éves háború: 1591 és 1606 között zajlott a Habsburgok és az Oszmán Birodalom között
Magyarországon.
• torlódó társadalom: egymás mellett élt a régi (feudális) & az új ipari társadalom.
• zsellérek: jobbágyság alsó rétege, földnélküliek.
 MÉG TÖBB INFÓÉRT
ELŐZMÉNYEK
• https://www.nkp.hu/tankonyv/tortenelem_10/lecke_02_019
• https://www.nkp.hu/tankonyv/tortenelem_10/lecke_02_020
• http://tortenelemcikkek.hu/node/116
• https://www.nkp.hu/tankonyv/tortenelem_10/lecke_04_032
• https://www.nkp.hu/tankonyv/tortenelem_10/lecke_04_032
• https://www.nkp.hu/tankonyv/tortenelem_10/lecke_05_038
• https://zanza.tv/tortenelem/ujkor-kiegyezeshez-vezeto-ut-es-dualizmus-kora-magyarorszagon/kiegyezeshez-
vezeto-ut
• https://zanza.tv/tortenelem/magyarorszag-ket-vilaghaboru-kozott/magyarorszag-tortenete-1918-1920
• http://tortenelemcikkek.hu/node/111

XVIII. SZÁZAD (RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARC, MÁRIA TERÉZIA,)

• https://zanza.tv/tortenelem/ujkor-az-ujjaepites-kora-magyarorszagon/magyar-kiralysag-habsburg-birodalomban
• http://tortenelemcikkek.hu/node/115
• http://tortenelemcikkek.hu/node/232
• https://www.nkp.hu/tankonyv/tortenelem_10/lecke_04_034

XIX. SZÁZAD (REFORMKOR, SZABADSÁGHARC, DUALIZMUS)

• http://tortenelemcikkek.hu/node/534
• https://zanza.tv/tortenelem/ujkor-reformkor-forradalom-es-szabadsagharc-magyarorszagon/magyar-
szabadsagharc-tortenete
• http://tortenelemcikkek.hu/node/118
• http://tortenelemcikkek.hu/node/242
• https://www.nkp.hu/tankonyv/tortenelem_11/lecke_02_015
• https://zanza.tv/tortenelem/ujkor-kiegyezeshez-vezeto-ut-es-dualizmus-kora-magyarorszagon/tarsadalom-dualista

1900-AS ÉVEK ELEJE 1920-AS ÉVEKIG (I. VILÁGHÁBORÚ, HORTHY-KORSZAK, TRIANON)

• http://tortenelemcikkek.hu/node/246
• http://tortenelemcikkek.hu/node/111
• https://zanza.tv/tortenelem/magyarorszag-ket-vilaghaboru-kozott/eletmod-es-tarsadalom-ket-vilaghaboru-kozott
• https://zanza.tv/tortenelem/magyarorszag-ket-vilaghaboru-kozott/trianon

NEMZETISÉGI KÉRDÉS
• https://zanza.tv/tortenelem/ujkor-reformkor-forradalom-es-szabadsagharc-magyarorszagon/nemzetisegek-
magyarorszagon
• http://tortenelemcikkek.hu/node/128
• http://tortenelemcikkek.hu/node/222
• https://www.nkp.hu/tankonyv/tortenelem_10/lecke_05_042
• https://www.nkp.hu/tankonyv/tortenelem_11/lecke_02_018

• B. Mátyus Gyöngyi & Bori István: Történelem érettségi témavázlatok (2016)

• Farkas Judit 2021. évi érettségi tételek történelemből (emelt)
• Száray Miklós Történelem 10.
• Száray Miklós Történelem 11.