2.

Magyarország gazdasága a XIV-XV. században

- Károly Robert (1308-1342)

- I. Lajos (1342-1382)
- Luxemburgi Zsigmond (1387-1437)
- Hunyadi Mátyás (1458-1490)

 Károly Róbert: (1308-1342)

- Károly Róbert 1308-tól 1342-ig uralkodik Magyarországon.
- DE: hivatalosan csak 1310-től király.
- Egy nagyon rossz gazdasági helyzetben lévő országot örökölt.
- A királyi birtok állomány az ország területéhez képest nagyon csekély.
- Az állam költségvetése instabil.
- A fő CÉL:
- költségvetés stabilizálása
- gazdasági fejlődés.
- Tárnokmester: Nekcsey Demeter.
- Magyarország igen jelentős nemesfém készlettel, tartalékkal rendelkezik.
- Ezekhez a nemesfémekhez nem fér hozzá a királyi állam, hiszen jelentős
része főnemesi kézen van.
- Maga a földterület a nemesé, a földben rejlő ásványkincs az állam tulajdona.
- Nemes nem érdekelt a bányanyitásban. Ezért a király nem tud bányát nyitni,
mert a nemes nem engedi meg, hogy a földjén bánya működjön.
- Ennek megoldására bevezetésre kerül az URBURA - bányabér:
- A bányát nyitó személy fizeti be az Állam Kincstárba.
- Az Urburából 1/3 részéről lemond az uralkodó azon nemes javára,
akinek a földterületén bányát nyitnak. A nemes így jogdíj szerű jövedelemhez jut.
- Minden ásványkincs a királyé → a kibányászott nemesfém teljes tömegét kötelező
beszállítani a 10 pénzverő kamara egyikébe.
- A beszállított nemesfém egyik része a kincstárba kerül → kamara haszna.
- A nemesfém másik része vert pénz formájában forgalomba kerül.
- Károly Róbert hivatalos pénzneme az arany forint → váltó pénze: ezüst
dénár.
- Az aranyforint állandó jelzője: értékálló.
- A király nem él a pénzrontás lehetőségével!
- A forgalomban lévő pénzt beszedték, majd a nemesfém tartalmát csökkentették,
majd újra kibocsátották. → Jelentős bevétel volt az államnak. → Kiszámítható
lesz a gazdaság.
- Mikor Károly Róbert erről lemondott bevezetésre került az úgynevezett kapuadó.
- Kapuadó: gazdasági bejáratonként szedett adó, melyet az ország teljes területén
mindenhol beszedtek.
 - Megjelenik az úgynevezett harmincad vám.
- Harmincad vám: az áru értékének 1/30-ad részét kellett befizetni a vámnál.
- Ezeket a gazdasági intézkedések azt eredményezik, hogy Magyarország az 1340-
es években egyik legstabilabb gazdaságával rendelkezik Európában.
- Európa egyik leggazdagabb állama Magyarország.

 Visegrádi királytalálkozó: (1335)

- Lokietek Kázmér (lengyel)
- Luxemburgi Zsigmond (cseh)
- Károly Róbert (magyar)

1. Károly Róbertnek sikerült kibékítenie a cseh és lengyel uralkodót.

2. Lokietek Kázmér megígéri, hogy, ha fiú utód nélkül hal meg akkor Károly Róbert
fiáé lesz a trón.
3. Döntés születik egy új kereskedelmi útvonal létrehozásról.
- Célja: Bécs megkerülése (Bécsnek áru megállító joga van).

- Már a XIV. században 3 állam a gazdaságpolitikáját próbálja összehangolni.

(1990-ben Antall József miniszterelnök életre hívja a Visegrádi találkozót. Mivel
1992-ben Csehszlovákia szétesett Csehországra és Szlovákiára. Ezért Visegrádi
négyek.)

 I. Lajos: (1342-1382)
- 1342-től 1382-ig magyar király.
- Testvérének Andrásnak meg tudja vásárolni a Nápolyi trónt. (6 tonna arany, 5
tonna ezüst).
- Az aranybulla kiadása óta minden hadjáratot a Magyar állam finanszíroz.
- 1351-es törvények:
1. Kilenced törvény /kilencedik tized/ (terményadó)
2. Ősiség törvény: Nemestől földet elidegeníteni nem lehet. 1848-ig van
érvényben ez a törvény.
- A XIV. században az Ősiség törvény egy nagyon modern törvény, mert
megakadályozza a belháborúkat /ilyen Magyarországon nem volt/.
- A XIX. században ez a törvény a fejlődés gátjává vált, mert nem tudtak hitelt
felvenni. (Széchenyi)

 Luxemburgi Zsigmond: (1387-1437)

- 1387-től 1437-ig uralkodott.
- Ő alapozza meg a török elleni védekezés gazdasági, társadalmi és technikai
hátterét.
 - Telekkatonaság rendszere: (20) 33 jobbágytelek után annyi adót kellett fizetni,
hogy egy lovas katonát ki tudjanak állítani.
- Luxemburgi Zsigmond kezdi el a Déli Végvárrendszer kiépítését.
Megpróbálja általánossá tenni a budai súly és mértékrendszert.

 Hunyadi Mátyás: (1458-1490)

- Fontana 1490-es évekbe jár Mátyásnál, leírja Mátyás 1 éves költségvetését.
- Rendkívüli hadiadó bevezetése: a király tetszőleges időpontban szedi be. A
költségvetés ¼ részét jelentette.
- A nép lassan elkezdi kikerülni az adózást. Több család fog egy gazdasági
bejáratot használni.
- Az adót átnevezi, adóalap más. Kémény lesz a viszonyítás. Füst-adó.
- A harmincad vámból koronavámot csinál Hunyadi Mátyás.
- Bizonyos kereskedők mentességet élveztek a harmincad vám alól.
- Az adó alapot szélesíti, aki mentességet élvezett a harmincad vám alól az nem
fog mentességet élvezni a koronavám alól.
- Hunyadi Mátyás legjobb költségvetési éve is rosszabb, mint a török birodalom
legrosszabb költségevetés.