TÖRTÉNELEM 2011

EGYÉN, KÖZÖSSÉG, TÁRSADALOM

A REFORMKOR, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL SZÉCHENYI ÉS KOSSUTH TEVÉKENYSÉGÉRE

Ismertesse és elemezze Széchenyi István és Kossuth Lajos elméleti és gyakorlati

munkásságát a reformkorban!

 Széchenyi tevékenysége és programja

 Kossuth tevékenysége és programja
 Kettejük vitája: hasonlóságok és különbségek

Reform kor: 1825-ös pozsonyi országgyűléstől 1848 áprilisáig (Batthyányi kormány)

Gróf Széchenyi István (1791 - 1860)

1790-ben született, arisztokrata családban, Bécsben fiatal évei katonatisztként, a császári

hadseregben telnek. Részt vesz a napóleoni háborúban, huszárkapitány volt, az 1820-as évek
első felében hagyta ott a hadsereget, mert magyarként nem emelkedett olyan gyorsan a
ranglétrán, mint az osztrák tisztek, és mert kicsapongós életet folytatott, amit nem néztek jó
szemmel. A leszerelés után indul el a világjárására. A skandináv országok kivételével Európa
valamennyi országában megfordul. Legfontosabb célpontja Anglia, útitársa báró Wesselényi
Miklós. Az újdonságokat gyakorlatilag kicsempészik az országból. A gazdaság szervezésére,
megújítására, közlekedésszervezésére ellesett ötleteket is hazahozzák.

 Első konkrét fellépésére az 1825-ös pozsonyi országgyűlésen kerül sor. Anyagi

támogatást kész nyújtani a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására.

A reformkor által felvetett és megoldásra való problémák:

 Érdekegyesítés programja: a magyar társadalom minden rétegének kell, hogy legyen

olyan közös pontja, értékei, amelyekben egyetértenek és az együttműködésük alapjai
lehetnek.
 Magyar nemzet fogalmának kiterjesztése: nem csak a magyar nemesség, hanem a
társadalom többi rétegét is értjük, beleértve a parasztságot.
 Jogfosztottság felszámolása, tulajdonviszonyok rendezése: örökváltság: parasztság
földesúri terheinek megszüntetetése.
Önkéntes örökváltság: a paraszt megegyezik a földesúrral, egy bizonyos összeget
kifizet, így nem kell a földesúr földjén dolgoznia.
Kötelező örökváltság: egy parasztnak sem kell robotmunkát végeznie, a nemességet
az állam kárpótolja.

Ezek teremtik meg a modern polgári Magyarország alapjait.

8- A REFORMKOR, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL SZÉCHENYI ÉS KOSSUTH TEVÉKENYSÉGÉRE -1

TÖRTÉNELEM 2011

Elméleti munkássága:

 1828: Lovakrul (korszerű lótenyésztés szükségessége)

 1830: Hitel
 1831: Világ (világosság, fény)
 1833: Stádium (Széchenyi reformtörekvései pontokba szedve)

Gyakorlati munkássága:

 1846: első vasútvonal Magyarországon Pest és Vác között

 1849: Széchenyi-Lánchíd- Clark Ádám tervei alapján
 Duna-Tisza szabályozása- Vásárhelyi Pál tervei alapján
 Nemzeti Casino felállítása („angol” klub)

Kossuth Lajos (1802 - 1894)

Ügyvédnek tanul, elsősorban újságíró, a pozsonyi országgyűlésről tudósít. Később leültetik a

politikai ténykedéseiért és szabadulása után a Pesti Hírlap főszerkesztője lesz (azért, hogy
szem előtt legyen). Kisnemesi származása ellenére befut a politikába, tudatosan erre a
pályára készült (jó szónok, ért a nép nyelvén).

Széchenyi-Kossuth vitája

 Széchenyi szerint a reformokat csak megfontoltan és a Habsburgokkal egyetértésben

lehet végre hajtani. Kossuth szerint gyorsan, és ha kell, a Habsburgok nélkül kell.
 Széchenyi szerint a politizálás színtere csak és kizárólag az országgyűlés. Kossuth
szerint politizálhat a közép is a sajtóban és az utcán egyaránt.
 Széchenyi szerint ezekben a reform folyamatokban a vezető szerep csak az
arisztokráciáé lehet. Kossuth szerint a köznemeseké kell, hogy legyen a vezető szerep.
 Széchenyi szerint a köznemesség bárdolatlan, Kossuth szerint az arisztokrácia
nemzetietlen.

Kossuth Széchenyit a legnagyobb magyarnak nevezi. Abban a korban mondani ezt nem volt
megtisztelő, mert politikailag halottnak tekinti.

2- A REFORMKOR, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL SZÉCHENYI ÉS KOSSUTH TEVÉKENYSÉGÉRE - 8