1.

Mezőgazdasági és ipari termelés, kereskedelem a középkorban és a kora

újkorban
GAZDASÁG A KORAI FEUDALIZMUS IDEJÉN
I. A feudális gazdasági rendszer kialakulása
● Nyugatrómai birodalom → gazdasági válság →kialakul az önellátó gazdálkodás a római birtokokon
− a piac és pénzforgalom visszaszorul
− maguk állítják elő a szerszámokat és ruhákat, maguk termesztik az élelmüket
● fejletlen mezőgazdasági termelés → nincs népességnövekedés
● az önellátó gazdálkodás miatt a jelentős tartalékokkal nem rendelkező emberek kiszolgáltatott
helyzetbe kerülnek (pl. az időjárási tényezők miatt)
● a megélhetés és hatalom alapja a földbirtok
− az uralkodók földbirtokokat (beneficium: nem örökletes, feudum: szabadon örökíthető)
adományoztak katonai vagy hivatali szolgálat jutalmaként
● A földesúr birtokhasználati jogot adott a följét művelőknek
● feudalizmus: földtulajdonon alapuló gazdasági, társadalmi, politikai rendszer

II. Az uradalmak létrejötte és működése

● a nagybirtokosok és egyházi intézmények hatalmának anyagi alapja az uradalom
● uradalom: falvak, hozzá tartozó földek, legelők, rétek, erdők
− központja az udvarház
− munkaerő: rabszolgák, később jobbágyok
● a romanizált területek szabad falvainak lakóinak életét az uradalom szabályozta (pl. korlátolta a
költözésben)
● az uradalom földjeinek típusai
− majorság/allódium: a földesúr saját kezelésű birtoka, a jobbágyok robotttal mvelik meg, a
termény a földesúré
− jobbágytelkek: paraszti kisgazdaságok, a földesurat járadékok illetik meg utána (pl. termény,
földbér, ajándék)
− közös használatú területek: legelő, rétek, halastavak, erdők
● birtok központjában: raktárak, malom, műhelyek, templom
● szűkös piac: eladás < önellátás
● vad talajváltó gazd. (germán népek) → kétnyomásos gazdálkodás (korábbi Római Bir. területén)
− a földet két részre osztják, ugar + szántó, cserélgetik
● uradalmak immunitása: mentesség pl. állami adók alól; a földesúr bíráskodhat (úriszék), vámot
szedhet, piacot tarthat, bányát nyithat
● középkori uradalom → gazdasági és hatalmi szervezet

III. Ipar és kereskedelem a korai feudalizmus idején

● kereskedelem és pénzforgalom hanyatlása→az adók és szolgáltatások nagy részét terményben
szedték be
● a ruhákat, szerszámokat és használati tárgyakat az uradalmi központban robotot végző jobbágyok
állították elő
● korlátozott mértékű piac
− a helyben elő nem állítható termékeket (használati cikkeket, fegyvert, sót, bort) csere vagy
vásárlás révén igyekeztek beszerezni
− az uradalmakban megtermelt felesleget is időnként piacra vitték
1. Mezőgazdasági és ipari termelés, kereskedelem a középkorban és a kora
újkorban
− helyi vásárok
● távolsági kereskedelem →luxuscikkek
− távol-keleti áruk pl. fűszerek, fémáruk, selyem
− elsődleges közvetítő: Konstantinápoly
− aranypénz használat

A GAZDASÁG FEJLŐDÉSE AZ ÉRETT FEUDALIZMUS IDEJÉN

I. Mezőgazdasági forradalom
● csökken a háborúk okozta pusztulás
● felmelegedés→éghajlat kedvezően változik
● kiszámíthatóbb életkörülmények →népességnövekedés = megtermelt élelmiszer mennyiségének
növekedése=termelőterület növelése (új földek feltörése, erdők irtása, mocsarak lecsapolása) →→
új technikák
● háromnyomásos gazdálkodás
− őszi gabona (búza, rozs) + tavaszi gabona (zab, árpa, köles) + legelő
● aszimmetrikus nehézeke, borona használata elterjedt
● eke húzása →ló/ökör
− nagyállattartás
− szügyhám, patkó
● csökkent a természetnek való kiszolgáltatottság mértéke
● termény felesleg→piac
− különvált az ipari és mezőgazdasági termelés
− megalakultak a városok
− a földbirtokosok felparcellázták a majorságot és robot helyett bérbe adták a jobbágyoknak
● elkezdődött az önellátó uradalmak felbomlása
● mezőgazdaság és a kézműves ipar különvált
● pénzgazdálkodás újból kialakult
● piac→helyi kereskedelem
● elérhetőbb távolsági kereskedelem

II. Az ipar és a kereskedelem kibontakozása az érett feudalizmus idején

Városok kialakulása
● bővül a kereskedelem→ új piachelyek
● a vásáros helyen lakók együttesen kiharcolták az évi egy összegben adózást, és hogy saját bíráik
legyenek
● városi privilégiumok: bírót/polgármestert választhattak, plébánost, önálló igazságszolgáltatás,
közigazgatási jogok, vásártartási jog, polgárok szabadon kereskedhettek, árumegállító jog, királyi
felségjogok
● új társadalmi réteg: polgárság
− a kereskedőkből és kézművesekből alakult ki
− nem egységes réteg
− vagyoni és jogi különbségek
− a városi lakosságra nem vonatkoztak a parasztság feudális kötöttségei, sem a nemességre
érvényes hűbériség elemei
1. Mezőgazdasági és ipari termelés, kereskedelem a középkorban és a kora
újkorban
− a jobbágyok városokba költözésére külön törvények vonatkoztak

Az ipar fejlődése, a céhek

● Mezőgazdasági termelékenység→agrár- és kézműves tevékenység különválása
● a középkori város termelési alapja a kézművesség
● 11-12. század→ugyanazon iparággal foglalkozó kézművesek érdekeik végelme érdekében
céhekbe tömörültek
− működését az uralkodótól származó céhlevél szabályozza
− pontosan meghatározzák a termelés mennyiségi és minőségi paramétereit
− a céhszabályzat tiltotta a céhen belüli munkamegosztást
− megszabályozták a minimál árakat is
− kontár: céhen kívüli iparos
− veszély esetén minden céhtagnak szolgálatot kellett teljesítenie a várfalon
A távolsági kereskedelem kibontakozása
● igény: jó minőségű, megfizethető termékek
● sok áru eladása kisebb haszonnal = drága, bizonytalan luxuskereskedelem
● legnagyobb kereslet: ruhaanyag, élelmiszer
● a nemzetközi kereskedelem a 11. század közepén lendült fel
− az ismert útvonalak egy része éled újjá a középkorban
− szállítás vízi úton
− északi és déli kereskedelem közötti szárazföldi összeköttetés kialakulása →normann,
arab és magyar támadások megszűnése
● távolsági kereskedelem fellendülése→aranypénz
● a kereskedők gyakran hoztak létre szakmai érdekvédelmi egyesületeket→guilde
− pl. északon a hanzák
● Legnagyobb jelentőség a Földközi-tenger keleti medencéjének kereskedelme
− levantei útvonal (Közel-Kelet – Európa)
− urai kezdetben az arabok, később a bizánciak, a keresztes háborúk idejétől az itáliai
kereskedőállamok (Velence, Genova, Pisa)
− áruik: selyem, fegyverek, fűszerek, illatszerek, ékszerek, porcelán, gyapot,
elefántcsont, déligyümölcs
− luxuscikkek
− cserébe nemesfémet, nyersanyagot, később iparcikkeket vittek Ázsiába→az európai
arany jelentős része ázsiai kereskedőkhöz került
● északi- és balti-tengeri kereskedelem→12. századtól az észak-német városok monopóliuma
● Hanza szövetség
− 14. század, északi kereskedelmi városszövetség
− áruik: hering, gabona, prém, fa, méz, viasz, gyapjú, posztó, bor, só, levantei
luxuscikkek
− Európa északi felének árui
● a kereskedelem fejlődése következtében egyre nagyobb mennyiségű pénzkerült forgalomba
1. Mezőgazdasági és ipari termelés, kereskedelem a középkorban és a kora
újkorban
− pénzváltók: specializálódott kereskedők váltották át az országonként eltérő
nemesfém tartalmú érméket→ennek szervezetei lettek a bankok
− a bankok pénzváltás mellett kölcsönügyletekkel is foglalkoztak

A KAPITALISTA GAZDASÁG KIALAKULÁSA

I. A világkereskedelem kialakulása
● első gyarmatosítók: spanyolok, portugálok
● 17. század→új lendület→franciák, angolok, hollandok
− saját gyarmatbirodalom kiépítése
− Európa igyekezett kiterjeszteni a befolyását a többi kontinensre
● Európa és a gyarmatok között zajló kereskedelem
− (Amerika→) Európa → Ázsia
o nemesfém Amerikából
o távol-keleti luxusáruk Ázsiából (fűszerek, porcelán, tea, gyapot, indiai textiláru)
o portugálok, hollandok→nem törekedtek összefüggő gyarmatbirodalom létrehozására
o kereskedelmi telepek fenntartása
− Európa → Afrika →Amerika
o Amerikába rabszolgákat Afrikából (munkaerő a nemesfémbányákba és ültetvényekre)
o Amerikából cukornádat, gyapotot, dohányt, kakaót, kávét Európába
o Európából rumot Afrikába a rabszolgákért cserébe
● Európában kontinentális munkamegosztás
● európai gazdaság→jelentős áremelkedés→technikák és módszerek átalalkulása
● az árak emelkedését nem követte a bérek emelkedése→árforradalom
● népesség növekedés felgyorsult→megnőtt az élelmiszerek iránti kereslet
● Európába nagy mennyiség nemesfém érkezett→elértéktelenedés→áremelkedés
● Nyugat-Európa lett a világkereskedelem centruma
● részvénytársaságok, tőzsde és bankrendszer létrejötte→17. század

II. A kontinentális munkamegosztás hatása Angliára és Hollandiára

● I. Erzsébet→támogatta a gyarmati területek szerzését, a kereskedelmi társaságok működését
− Moszkvai és Kelet Indiai Társaság→monopóliumokat kaptak
● Hollandia→fejlett ipar, mezőgazdasági fejlődés központja
− istállózó állattartás→tejgazdaság
− zöldség- , gyümölcs- , virágtermesztés →növelte a térség jövedelmeit
● Egyesült Kelet-indiai Társaság→biztosították részvételüket az ázsiai kereskedelemben
● minden óceánparti ország (Spanyolország, Portugália, Hollandia, Franciaország, Anglia) kivette a
részét a gyarmatosításból
● a világkereskedelemben való aktív részvétel miatt ezek az országok nagyhatalommá váltak

III. A manufaktúrák kialakulása

● gyarmatosítás→készterméket igényel→a céhes keretek nem tudják biztosítani a szükséges
mennyiséget
1. Mezőgazdasági és ipari termelés, kereskedelem a középkorban és a kora
újkorban
● a tőkével rendelkező nyugat-európai vállalkozók nyers gyapjút adtak ki parasztcsaládoknak
feldolgozásra, majd nagy haszonnal értékesítették a készterméket
− kiadási és felvásárlási rendszer
− a manufaktúra előfutára
● tőke felhalmozódás→új, munkamegosztáson alapuló üzemszervezeti forma
kialakítása→manufaktúra
● a vállalkozók kéziszerszámokkal dolgozó bérmunkásokat foglalkoztattak
− nincs szükség szaktudásra
− olcsó munkaerő
− munkamegosztás
− tömeges gyártás
− mennyiségi termelés
− nagy tömegben készült, olcsó áru→jól értékesíthető
● Anglia- textilipar fejlődése összefügg a bekerítésekkel
− megnőtt a gyapjú iránti kereslet
− a nemesség is bekapcsolódott az árutermelésbe
− vállalkozó földbirtokosok, akik nem a feudális járadékaikból élnek: gentry

IV. A kontinentális munkamegosztás hatása Kelet-Közép-Európában

● a kedvező külkereskedelmi helyzet a majorsági gazdálkodást erősítette
● ebben a térségben nem jelent meg a kapitalizálódó mezőgazdaság, a feudális jellegű termelési
struktúrák erősödtek meg

V. A mezőgazdasági átalakulás
● a háromnyomásos gazdálkodást a 16. század végétől a fejlett területeken (először Anglia, Hollandia)
felváltotta a vetésforgó
− nem hagytak ugart, a növényi kultúrák váltogatásával és trágyázással érték el, hogy a föld
pihentetés nélkül termékeny maradjon
● megszűnt a nyomáskényszer
● a földesurak a saját kezelésű földjeiket bekerítették és szabályozástól függetlenül termesztettek rajta