TÖRTÉNELEM EMELT SZINT

2021
 I. GAZDASÁG, GAZDASÁGPOLITIKA, ANYAGI KULTÚRA,
PÉNZÜGYI ÉS GAZDASÁGI ISMERETEK

II. MAGYARORSZÁG GAZDASÁGA A 14-15. SZÁZADBAN

ELŐZMÉNYEK
• Az ország a tatárjárást (1241-1242) követően romokban hevert,
IV. Béla (1235-1270) megkezdte a második honalapítást.
• 1301: ÁRPÁD-HÁZ KIHALÁSA → III. András (1290-1301).
• Leányági trónkövetelő: Károly Róbert – Caroberto – (1308-1342) került az
ország élére (Anjou-házból).
• Koronázása → Esztergom (1301),
→ Buda (1308),
→ Székesfehérvár (1310).
• Hatalmát megerősítette → tartományúri hatalom felszámolásával
(1324 körül),
→ királyi birtokállomány növelésével,
→ király személyéhez hű bárói réteg létrehozásával.

KÁROLY RÓBERT GAZDASÁGI REFORMJAI

• XIV. század elején feltétel arra, hogy a király → domaniális jövedelmek helyett,
→ regálé jövedelmekre támaszkodjon.

BÁNYÁSZAT / BÁNYAREGÁLÉ
• Gazdasági reform alapja.
• Uralkodása idején újabb ércbányákat tártak fel. Magyarország adta 1330-1380 között
Európa aranytermelésének 75%-át → arany: 2500 kg/év,
→ ezüst: 10000 kg/év.
• Bányászok telepítése az országba.
• Bányák → Körmöcbánya, Telkibánya, Nagybánya, Szeben, Rozsnyóbánya, Medgyes.

• Bányaregálé (urbura) → az Árpád-korban a király bányászai a kitermelt arany 1/10-ét,

az ezüst 1/8-át átadták a királynak,
→ érdekeltté akarta tenni a földesurakat a bányák nyitásában,
→ földesurak megtarthatták azt a földterületet,
→ engedélyezte számukra a bányák megnyitását,
→ földesurak megkapták a királynak fizetett urbura 1/3-át,
→ a föld mélyéből kitermelt fémekre – az aranyra, az ezüstre, a
rézre, a higanyra – és a sóra terjedt ki.

• A BÁNYÁSZAT FELLENDÜLT AZ ORSZÁGBAN.

 NEMESFÉM & PÉNZVERÉS MONOPÓLIUMA

- arany és az ezüst forgalmazása - csak a királyt illette meg,

kizárólagos királyi felségjog:
→ nemesfém kivitele az országból
TILOS volt!
- kitermelt fémet királyi kamarák
vásárolták fel:
→ aranynál 40%-os,
→ ezüstnél 35%-os haszon.
- értékálló pénz veretése (firenzei
mintára):
→ aranyforint (1325),
- váltópénzei → ezüstgaras &
ezüstdénár (1 aranyforint = 16 ezüstgaras
= 96 ezüstdénár).
- Pénzverdék:
→ Körmöcbánya (arany),
→ Selmecbánya (ezüst),
→ Besztercebánya (réz).

KAPUADÓ BEVEZETÉSE
• Az értékálló pénz megjelenésével → a király elvesztette az évenkénti pénzváltásból
származó bevételt (kamara haszna).

• Ennek pótlására: KAPUADÓ / PORTÁLIS ADÓ BEVEZETÉSE (1336).

→ minden olyan kapu után, amelyen egy szekér átfért, 18 ezüstdénár adót kellett
fizetni évente (jobbágyoknak),
→ ahol nem volt akkora kapu, ott csak a felét kellett fizetni.

RENDKÍVÜLI ADÓ
• A korábbi századokban az utazó királyi udvar vendéglátása volt szokásban
→ megszűnése után a rendkívüli adóval helyettesítették.

HARMINCADVÁM
• Távolsági kereskedelmet adóztatta meg / megnövekedett külkereskedelmi
forgalomra kivetett határvám.

KIVÁLTSÁGOSOK & VÁROSOK ADÓI

• Szászok, jászok, kunok, egyéb kiváltságosok & városok adói.
• Az árutermelés kibontakozásával & pénzgazdálkodás fejlődésével
→ megerősödtek a városok.

• Árumegállító jog (Bécsnél)

→ VISEGRÁDI KIRÁLYTALÁLKOZÓ (1335): lengyel és a cseh királlyal úgy egyeztek meg,
hogy a Buda–Brünn útvonalon jutnak el a kereskedők a Hanza-városok felé.
(Kibékítette egymással a két királyt: I. János, cseh & III. Kázmér, lengyel).

• Bevételeket a kamarák szedték (élükön → kamaraispánok, felettük → tárnokmester).

• AZ ORSZÁG PÉNZÜGYI HELYZETE MEGSZILÁRDULT.

• Károly Róbert a befolyó pénzek egy részét → könnyűlovas-íjász és lovagi seregre
fordította. Hadseregének másik részét a bárói magánhadseregek, a bandériumok adták,
amelyek saját címerük és zászlójuk alatt vonultak hadba.

KÜLKERESKEDELEM
• Beérkező iparcikkekért (szövetek, fegyverek, egyéb fémáruk) Magyarország
aranypénzzel & élelmiszerekkel (élő marha, bor) fizetett.

AZ ORSZÁG GAZDASÁGA NAGY LAJOS URALKODÁSA ALATT

ANJOU I. NAGY LAJOS (1342-1382)

• „Lovagkirály” → rengeteg hadjáratot vezetett személyesen.
• Dalmáciát az országhoz csatolta.
• Hűbéres lett → Bosznia, Szerbia, Moldva & Havasalföld.
• Lengyel–magyar perszonálunió (1370).
• 1351-es törvények meghozója (ősiség törvénye, „egy és ugyanazon
nemesség elve”, kilenced).

• Károly Róbert gazdag kincstárat hagyott fiára, amire Lajosnak szüksége is volt, hiszen
uralkodása szüntelen háborúskodással telt:
→ bosszúhadjárat Nápoly ellen (1347) – öccsét (Andrást) megölették (András felesége,
Johanna – nápolyi trón örökösnője),
→ Itáliából hazatérő seregek behurcolták a pestist → munkaerőhiány lépett fel (a
jobbágyokat tizedelte a járvány), kevésbé volt pusztító, mint Nyugat-Európában.

JOBBÁGYI ADÓK
• Kilenced → jobbágyi terhek egységes szabályozása,
→ kilencedik tized a terményből,
→ minden földesúrnak kötelező volt beszedni,
→ biztosította a jobbágyok munkaerejét, mivel így nem tudták a
nagybirtokosok kedvezményekkel elcsábítani jobbágyaikat.
• Pénzadó (cenzus).
• Évi 3 alkalommal ajándék & munkajáradék.

• MAGYARORSZÁG TEKINTÉLYES EURÓPAI „NAGYHATALOM” LETT.

AZ ORSZÁG GAZDASÁGA LUXEMBURGI ZSIGMOND URALKODÁSA ALATT

LUXEMBURGI ZSIGMOND (1387-1437)

• Trónutódlási problémák → Lajosnak nem született fiú örököse, magyar
trónt öröklő Máriának Luxemburgi Zsigmondot szánta.
• Trónviszály: Mária „Kis” Károly (mögötte sorakoztak fel a bárók), végül
Zsigmond, s az őt támogató bárók kerültek ki győztesen.
• Ügyes politikájával → hatalmának megerősítése.
 VÁROSOK KATEGÓRIÁJA A XIV. SZÁZADBAN
• Az „igazi” városok létrejötte a nyugati hospesek XII. századi letelepítésével függött
össze.

• A szabad királyi városok & bányavárosok gazdasági fejlődését az uralkodó számos

intézkedéssel támogatta:
→ 1405-ben tanácskozásra hívta a városok követeit (Budára),
→ kiváltságok (árumegállító jog, vásártartási jog),
→ mértékrendszer egységesítésével igyekezett erősíteni helyzetüket (részsikerrel).

• Gyors fejlődésnek indultak a mezővárosok:

→ mezőgazdasági árutermelés beindulása.

- Magyarországon a király - a bányaművelés jogával - földesúri hatalom alatt állt,

tulajdonát képező város.
- 13-14. században nyerték el
kiváltságaikat.
- pl. Buda, Kassa → itt
árumegállító jog, Pozsony,
Sopron, Nagyszombat, stb.
rendelkező kiváltságos
települések.
- királyi fennhatóság alatt
álltak,
- pl. Nagybánya, Felsőbánya,
Újbánya, Körmöc-, Selmec-,
Besztercebánya, stb.
- korlátozott önállóság,
- vásártartási jog,
- egyösszegű adófizetés,
- megjelent a szolgáltató ipar:
→ kádár,
→ kovács,
→ szabó, stb.

• Magas színvonalra fejlődött a magyar ötvösség.

PÉNZHIÁNY
• Zsigmond egész uralkodását végigkísérte a pénzhiány:
→ nagy terveihez sok pénzre volt szüksége,
→ záloghitelt & kölcsönt vett fel emiatt,
→ pénzrontással élt: egyre rosszabb minőségű ezüstpénzeket veretett, ám az
elértéktelenedő dénár senkinek sem kellett. (Ez robbantotta ki a 15. század
legnagyobb parasztmozgalmát, a Budai Nagy Antal nevével fémjelzett erdélyi felkelést.)

AZ ORSZÁG GAZDASÁGA HUNYADI MÁTYÁS URALKODÁSA ALATT

HUNYADI MÁTYÁS (1458-1490)

• Kolozsváron született, tanítója Vitéz János volt.
• Hunyadi János („törökverő”) halála után harc:
Hunyadiak V. László (Hunyadi László megölette az uralkodó bizalmasát,
V. László kivégeztette Lászlót).
• Hunyadi Mátyás került az ország élére: 1464-ben királlyá koronázták.
→ hatalom megerősítése & központosítása,
→ rendek háttérbe szorítása,
→ hadseregreform,
→ nagyra törő külpolitikai célok.
• Mátyás az államélet minden területén a központosított, csak tőle függő
hivatalnokszervezet létrehozását tűzte ki célul
→ emiatt NEM volt népszerű az uralma.

GAZDASÁGI INTÉZKEDÉSEI
• Bárói méltóságnak számító főkincstartói tisztség megszüntetése,
• Felállította a kincstartóságot → élére köznemesi & polgári származású szakemberek
kerültek (pl. zsidó származású Ernuszt János).

- Királyi kincstár bevételeinek - Rendkívüli hadiadó: rendszeresen

növelésére,
- parasztok adóinak jelentős növelése,
- csökkent a királyi birtokokról
származó jövedelmek aránya,
- megszüntette a kamara hasznát
(1467-es országgyűlés),
- „füstpénz” (1467): családonként
szedték, kapuadó új néven & új módon
(1 család, 1 kémény),
- koronavám: az addig a fizetése alól
mentességet élvezőnek újra fizetniük
kellett, harmincadvám új néven.
szedték (fejenként 1 forint),
- török veszélyre hivatkozva.
- Nagyra törő külpolitikai céljai miatt
szüksége volt zsoldoshadseregre,
→ török háborúk (Kenyérmezőnél
győzelem, 1479),
→ cseh háborúk,
→ osztrák háborúk,
- független a bárói bandériumoktól
(főurak saját zászlai alatt vonultak
hadba).

ÉVI JÖVEDELME: 500-750 EZER - Fekete Sereg:

ARANYFORINT.
- kb. kétszerese a Zsigmond kori királyi
bevételeknek,
- viszont rendszertelenül folyt be,
- nagy részét a hadsereg fenntartása
emésztette fel.
→ háború esetén 15-20 ezer fős,
→ huszita, lengyel, német harcosok,
→ 4 fegyvernem (gyalogság, tüzérség,
nehéz & könnyűlovasság),
→ hadvezérek (Magyar Balázs, Kinizsi
Pál).

JÖVEDELMEI
- „füstpénz”,
- koronavám,
- rendkívüli hadiadó
- pénzverés & bányakamrák,
- só,
- szabad királyi városok & szászok adója,
- zsidók & oláhok ötvenede,
- pápai & velencei segélypénzek.

• Magyarország a XV. században sokat fejlődött, emelkedett a népességszám

(3,5-4 millió fő), Mátyás uralkodása alatt egyetemek, könyvtárak (Bibliotheca Corvinia)
épültek.
• Mezővárosokban → nőtt az árutermelés (állattenyésztés & szőlőtermesztés
virágzásnak indult).
• Mátyás halálát követően az ország gazdasága viszont hanyatlásnak indult.
 KRONOLÓGIA
• 1241-1242: tatárjárás.
• 1301: kihal az Árpád-ház.
• 1301: Károly Róbert koronázása (Esztergom).
• 1308: Károly Róbert koronázása (Buda).
• 1310: Károly Róbert koronázása (Székesfehérvár).
• 1325: első aranyforint.
• 1335: visegrádi királytalálkozó.
• 1336: kapuadó bevezetése.
• 1351: 1351-es törvények.
• 1370: magyar–lengyel perszonálunió.
• 1464: Hunyadi Mátyás királlyá koronázása.
• 1467: „füstpénz” bevezetése.
• 1479: Kenyérmező (csata).

• IV. Béla (1235-1270)

• Károly Róbert (1308-1342)
• Nagy Lajos (1342-1382)
• Luxemburgi Zsigmond (1387-1437)
• Hunyadi Mátyás (1458-1490)

FOGALOMTÁR
• árumegállító jog: az áthaladó kereskedőket a városba való betérésre, majd árujuk
meghatározott ideig való árusítására kényszerítették.
• bandérium: zászlóalj, önálló hadsereg, amelyet egy-egy főméltóság vagy zászlósúr szerelt fel
saját vagyonából.
• bányaváros: minden városi kiváltsággal rendelkezett – önálló igazságszolgáltatás, egyösszegű
évenkénti adózás. Lakói bányászattal foglalkoztak.
• cenzus: pénzadó.
• domaniális jövedelem: királyi birtokokból beszedett, földesúri jellegű jövedelmek.
• Fekete Sereg: Hunyadi Mátyás állandó zsoldoshadseregének elnevezése. Nehéz- és
könnyűlovasságból, gyalogságból és tüzérségből állt. A mozgékonyságáról és
fegyelmezettségéről híres sereg fönntartása megterhelte a kincstár költségvetését.
• „füstpénz”: a kamara hasznát, azaz a kapuadót a Hunyadi Mátyás 1467-es pénzügyi reformja
során bevezetett királyi kincstár adója elnevezésű adó, azaz a füstadó, más néven füstpénz
váltotta fel.
• harmincadvám: 1%-os, később 3,33%-os vám magyar városokban.
• h o s p e s : vendégmunkások, a XI–XII. században nagyrészt Nyugat-Európából érkező,
Magyarországon letelepülő vendégek. Szabad költözködési, birtokszerzési, vámmentességi,
vásártartási joguk volt, és nem voltak kötelesek hadba vonulni sem. Közösségeiket szabadon
választott bírók és esküdtek irányították.
• interregnum: uralkodó nélküli időszak.
• kapuadó: az évenkénti pénzváltás megszüntetésével kieső jövedelmek (a kamara haszna)
pótlására bevezetett adó Károly Róbert idején, minden olyan kapu után, amelyen egy szekér
átfért, 18 ezüstdénár adót kellett fizetni évente (jobbágyoknak).
• kamara haszna (lucrum camerae): Árpád-korban azt a bevételt jelentette, amely a pénz
rendszeres és kötelező beváltásából származott.
• kilenced: A jobbágyok földesúrnak fizetett terményadója, mely a termés tizedét jelentette. A
név onnét származik, hogy az egyháznak fizetendő tized után ez volt a kilencedik tized. Nagy
Lajos 1351-es törvényei előírták, hogy a kilencedet minden nemesnek kötelező beszednie
jobbágyaitól. Az uralkodó a jobbágyi szolgáltatások egységesítésével azt akarta elérni, hogy a
középnemesi birtokokról a munkaerő ne költözzön át a bárók birtokaira.
• koronavám: a harmincadvám helyett bevezetett regálé.
• mezőváros (oppidum): földesura által kiváltságokkal felruházott település volt. A legfontosabb,
kiváltság a vásártartási jog volt. Nem volt joguk városfalat építeni, így általában a falvakhoz
hasonlóan a nyílt mezőn álltak.
• monopólium: valamely tevékenység végzésére való kizárólagos jog (pl. fűszerek kereskedelme,
valaminek a gyártása).
• perszonálunió: két (esetleg több) független állam olyan szövetsége, amelyet CSAK a közös
uralkodó személye kapcsol össze.
• regálé jövedelem: királyi jogon beszedett jövedelmek.
• rendkívüli hadiadó: állami adónem, melyet Hunyadi Mátyás kezdett el beszedni. Portánként
egy forint befizetésével sújtotta a lakosságot. Az adót évente kétszer is beszedhették.
• szabad királyi város (libera regiae civitas): a király tulajdonát képezték. A mezővárosokkal
szemben joguk volt fallal bekeríteni a települést. A beköltözőknek polgárjogot adhattak. Fontos
volt a vásártartás joga és az árumegállító jog. A polgárok szabadon végrendelkezhettek, adóikat a
királynak évente egy alkalommal, egy összegben fizették.
• tartományurak: „kiskirályok”, királyi hatalom ellen léptek fel, hatalmukat több megyére
terjesztették ki (pl. Csák Máté).
• urbura: bányaregálé, a bányászok használati díjat fizettek a királynak, a kibányászott arany
vagy ezüst 1/10-ét.
 MÉG TÖBB INFÓÉRT
KÁROLY RÓBERT GAZDASÁGPOLITIKÁJA
• https://zanza.tv/tortenelem/magyarsag-tortenete-kezdetektol-1490-ig/az-anjouk-birodalma
• https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/tarsadalomtudomanyok/tortenelem/a-kozepkor-tortenete-476-1492/karoly-robert-
uralkodasa/karoly-robert-reformjai
• https://www.youtube.com/watch?v=QBTxUYyq7pQ
• https://www.youtube.com/watch?v=3OFSuCQUzPQ
• https://www.nkp.hu/tankonyv/tortenelem_9_nat2020/lecke_06_019

NAGY LAJOS GAZDASÁGA

• https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/tarsadalomtudomanyok/tortenelem/a-kozepkor-tortenete-476-
1492/magyarorszag-a-14-15-szazadban/nagy-lajos-uralkodasa

LUXEMBURGI ZSIGMOND GAZDASÁGA

• https://zanza.tv/tortenelem/magyarsag-tortenete-kezdetektol-1490-ig/luxemburgi-zsigmond-uralkodasa-1387-1437
• https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/tarsadalomtudomanyok/tortenelem/a-kozepkor-tortenete-476-
1492/magyarorszag-a-14-15-szazadban/luxemburgi-zsigmond-uralkodasa
• https://www.youtube.com/watch?v=WB9_dpdv-uc

HUNYADI MÁTYÁS GAZDASÁGA

• https://zanza.tv/tortenelem/magyarsag-tortenete-kezdetektol-1490-ig/hunyadiak-kora
• https://www.youtube.com/watch?v=95qC2ruAUv4
• https://www.nkp.hu/tankonyv/tortenelem_9_nat2020/lecke_06_021

• https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/tarsadalomtudomanyok/tortenelem/a-kozepkor-tortenete-476-1492/a-kesei-
kozepkor/magyarorszag-a-14-15-szazadban
• http://mek.oszk.hu/04900/04949/04949.pdf
• https://www.youtube.com/watch?v=btCtcT6FnwM

• B. Mátyus Gyöngyi & Bori István: Történelem érettségi témavázlatok (2016)

• Farkas Judit 2021. évi érettségi tételek történelemből (emelt)
• Száray Miklós Történelem 9.