Az ókor

1.1 Politika

(K) Az athéni államszervezet és működése a demokrácia virágkorában

(E) Köztársaságból egyeduralom: a római köztársaság működése, Caesar és Augustus

(E) A sztyeppei állam: a Hun Birodalom és hódításainak iránya

1.2 Ókori civilizációk

(K) A görög és a római építészet

(E) A pénz megjelenése, formái és szerepe az ókori gazdaságban öröksége

(E) Ókori írások, a görög filozófia, a római jog alapelvei

1.3 Vallások

(K) A zsidó monoteizmus

(E) Politeizmus az ókori Keleten

(K) A kereszténység kialakulása, tanai, elterjedése

A középkor

2.1 Az iszlám világ

(K) Mohamed tanításai és a Korán; az arab hódítás és feltartóztatása Európában

2.2 Gazdaság, társadalom, állam

(K) Az uradalom, a földbirtokosok és jobbágyok kötelességei és jogai

(E) Az uralkodói hatalom és korlátai (hűbériség, rendiség, rendi monarchia)

(K) A középkori város és lakói, a város kiváltságai, a céhek, a helyi és távolsági kereskedelem

2.3 Egyház és kultúra Európában és Magyarországon

(K) Az egyházi hierarchia, az egyházi intézményrendszer, a szerzetesség Európában és az Árpád-kori

Magyarországon
(E) Egyházi és lovagi kultúra, a középkori egyetemek Európában és Magyarországon

(K) Román, gótikus és reneszánsz építészet – európai és magyar példák

(E) Az egyházszakadás, a nyugati és a keleti kereszténység fő jellemzői

2.4 Magyar őstörténet és honfoglalás

(K) A honfoglalás okai és menete, a kalandozások/támadó hadjáratok

(E) Az eredet kérdései (nyelvészet, régészet, néprajz, genetika), a magyar törzsszövetség az

Etelközben

2.5 A keresztény államalapítás és az Árpád-kor

(K) Géza és I. (Szent) István államszervező tevékenysége, a földbirtokrendszer és a vármegyeszervezet

(E) A magyar állam megszilárdulása: I. (Szent) László és Könyves Kálmán törvényei

(K) IV. Béla uralkodása: tatárjárás és újjáépítés

(E) A kül- és belpolitika új irányai: III. Béla uralkodása

(K) Az Aranybulla legfontosabb elemei

2.6 A vegyesházi királyok kora

(K) A királyi hatalom újbóli megszilárdítása Anjou I. Károly idején, a
visegrádi királytalálkozó
 1301: III. András halálát követően kihalt az Árpád ház.
 Trónért 3 trónkövetelő harcba szállt : (pápa által támogatott) Károly Róbert, III. Vencel,
Wittelsbach Ottó.
 Első harc: Vencel és I Károly között -> Károly csapatai kénytelenek voltak visszavonulni Buda
ostromából, ezért a pápa sietett a segítségére -> Vencel párti főváros polgárai nem adták át
Budát Károly Róbertnek -> a pápa kiátkozással fenyegette meg a lakosokat, ha nem adják át,
de még ígysem adták át a várost -> kiátkozás.
 Ezen felháborodva Lajos pap vezetésével és Petermann városbíró támogatásával
kiközösítették a Pápát.
 Pár év múlva árulás folytán mégiscsak Károly Róbert kezébe került Buda.
 Károly (1308-1342): számára a koronázás csak a királyi cím megszerzését jelentette
(tényleges királyi hatalom birtoklását nem).
 Ennek a tartományúri hatalom szabott gátat -> Változtatni akart ezen.
 Első konfliktus: 1312-ben az Abákkal.
 Ütközet: Rozgonyban került sor, ahol a királyi csapatok legyőzték az Abákat (rozgonyi csata).
A legerősebb tartományurakat (pl.: Csák Máté) nem háborgatta, akiket lehetett kijátszott
egymás ellen, másokat rászedett. Csák Máté területeire csak annak halála után tudott
lecsapni.
 Az ország középpontja: Visegrádot tette meg.
 A tartományurak leverésével megnövelte a királyi birtokállományt.
 Ugyanakkor adományokkal az őt támogató familiárisokból új, a személyéhez hű bárói réteg
létrehozása.
 Bárói rétegek: Garaiak, Laczfiak.
 Megnyerésükre tisztséghez kötött, bármikor visszavehető honorbirtokkal igyekezett elérni.
Ennek csak a hasznát, a haszonélvezetét engedi át. A bárók jövedelmeinek nagyobb része a
király által nekik adományozott méltóságokból (nádor, vajda, tárnokmester) származott.
Ezekkel együtt járt bizonyos királyi várak és földek birtoklása (ún. honorbirtokok).
 A kincstári jövedelmek súlypontja a regálék lettek (mert a korábbi első számú
jövedelemforrás, a királyi birtok mennyisége már messze elmaradt az Árpád-kor első két
évszázadához képest (I. István alatt az ország területének 2/3-a, I. László alatt az ország
területének 3/4-e, I. Károly alatt az ország területének 1/5-e volt királyi birtok))
 Regálé: királyi jogon szedett jövedelmeket.
 A legfontosabb regálé jövedelmek: bánya jövedelem, pénzverésből származó jövedelem,
külkereskedelmi vám. A gazdasági reformok kidolgozója Nekcsei Dömötör tárnokmester volt.
 1327 bányareform: kibányászott ércből a királynak járó urbura 1/3-t a király átengedte a
magánbirtokosnak, akinek a földjén feküdt a bánya -> érdekeltté tette a magánföldesurakat a
birtokaikon lévő érclelőhelyek bejelentésében, feltárásában.
 A reform eredménye: Magyarország az első helyre került Európában az aranybányászat
terén és második helyre (Csehország mögött) az ezüstbányászatban. Magyarország Európa fő
aranytermelőjévé vált. Körmöcbánya, Selmecbánya -> hatalmas jövedelmek, s értékálló
aranypénzt (forintot) veretett.
 A legnagyobb hasznot a királyi nemesfém-monopólium volt . Nemesfémmel csak a király
rendelkezhetett. A nyers állapotban lévő nemesfémet be kellett szolgáltatni a királyi
kamarához (be kellett cserélni) > cserébe pénzt adtak, de ez jóval kevesebb (40-50%)
nemesfémet tartalmazott.
 Károly Róbert uralma kezdetétől évtizedeken át alkalmazta az ezüstpénz rontását, amely
tekintélyes jövedelemhez juttatta a királyi kincstárat. A pénz nemesfém tartalmának
csökkentése - miközben a pénz névértéke ugyanaz maradt - tiszta haszonhoz juttatta a
kincstárat.
 A pénzrontás növelte a kincstár jövedelmét -> jelentősen csökkentette (a kincstár másik
regálé jövedelmét,) a külkereskedelmi vámot. (A külföldi kereskedők ugyanis nem szívesen
hozták áruikat a rontott magyarországi pénzért.) -> a külkereskedelmi forgalom és vele
együtt a vámjövedelmek is lecsökkentek. Ahhoz, hogy a kereskedők újra nagy számban
jöjjenek és megemelkedjen a vámjövedelem -> jó minőségű pénz verése -> Károly Róbert a
pénzrontás leállítása mellett döntött és jó minőségű pénzt kezdek verni.
 A pénzrontás befejezése -> jelentős bevételtől esett el a kincstár. A kieső pénzrontási
jövedelem, a kamara haszna pótlására -> jobbágyi kapuadó.
 Ennek értéke: 18 dénár/jobbágytelek -> külkereskedelmi vámjövedelmek jelentősen
megemelkedtek a jó pénz, forgalomba hozása miatt -> kapuadó révén a pénzrontásból addig
befolyó jövedelmet is sikerült biztosítani.
 Az árutermelés kibontakozásával/pénzgazdálkodás fejlődésével megerősödtek a városok is.
Magyarországon kevés nyugati típusú város jött létre (olyan, amelyben megjelentek a céhek).
Ezek voltak a nagy önállósággal rendelkező, fallal körülvett szabad királyi városok és a
bányavárosok. A városok zöme a földesúri joghatóság alatt álló mezőváros volt. E
mezőgazdasági jellegű városok korlátozott önállóságának legfőbb elemét az egy összegben
történő adófizetés jelentette.
 Károly külpolitikája: Délen váltakozó sikerű politika: - Macsói bánság helyreállítása, (1317-
1319) mely egy ideig a szerb királyhoz tartozott. Az Al-Duna két kulcserőssége,
 Nándorfehérvár és Galambóc szerb fennhatóság alól Magyarországhoz került. 1330 Posada
Kudarc Bazarab havaselvei vajdával szemben
 A magyar-lengyel szövetség az Anjouk külpolitikájának az egyik alapvető eleme. Károly
Róbert három addig elhunyt felesége után elvette Lokietek Ulászló lányát Erzsébetet, a
későbbi III. Kázmér nővérét (Tőle születtek Lajos, András és István hercegek, akik megérték a
felnőtt kort) A sógori kapcsolatnak -> III. Kázmér 1339-ben I. Károly fiára Lajosra hagyta
örökségül Lengyelországot.
 I.Károly diplomáciai közvetítésének egyik legnagyobb sikere az 1335-ös visegrádi
királytalálkozó volt. Luxemburgi János cseh király lemondott lengyel trónigényéről. (Ebben
közrejátszott, hogy Károly 500 márka (kb. 125 kg) aranyat adott Luxemburgi Jánosnak,
amivel kifizette a lengyel király tartozását.) A lengyel király III. Kázmér pedig lemondott
Sziléziára irányuló igényéről.

(E) Nagy Lajos külpolitikája és az 1351-es törvények

 Nagy Lajos: 1342-82
 Atyjától örökölt dinasztikus politikát folytatott.
 Öccsét András herceget meggyilkolták -> sikeres hadjáratok, de a célja nem teljesült.
 Uralkodása alatt sokat háborúzott: Velence, Havasföld, Moldva, Balkán stb. -> országot
délen/keleten hűbéres államok vették körül. Hadjáratokban a királyi bandériumok is részt
vettek -> bárói családok megerősödése.
 III. Kázmér halála (1370) -> lengyel trón Lajosra száll.
 Az uralkodó a pápa felkérésére a bogumilok ellen harcolt -> ehhez kapcsolódik az első
magyar egyetem alapítása Pécsben (1367).
 1351-es törvények:
 1351-es országgyűlés: nemesség szabadságjogainak megújítása
 Ősiség törvény: apáról, fiúra szállt a birtok.
 Kilenced: jobbágyok földesúri szolgáltatásainak egységesítése (erre minden földesúr
kötelezve lett)
 Ezek a törvények évszázadokra meghatározták a magyar jog fejlődését. A törvények azt
tükrözik, hogy a magyar társadalom lényegépben már a nyugati rendi társadalmakhoz
hasonult.
 Papság mellett jól meghatározhatóan körvonalazódott a bárók és a nemesség csoportja,
befejeződött a jogilag egységes, szabad költözésű jobbágyság kialakulása.

(K) Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi János és Hunyadi Mátyás

törökellenes harcai
 Luxemburgi Zsigmond: 1387-1437
 A bárókkal szemben igyekezett elősegíteni a nemesség renddé szerveződését. Szerepüket a
vármegyékben növelte, képviselőik rész vehettek az országgyűlésen. A birtokos nemeseket itt
már köznemeseknek hívják (báróktól val ó megkülömböztetés miatt).
 Intézkedésekkel támogatta s szabad királyi és bányavárosokat.
 Kiváltságaik: árumegállító jog, vásártartási jog
 Mértékrendszer egységesítésére tett kísérlettel igyekezett erősíteni a helyzetüket ->
részsikeres a városok gyengesége miatt.
  XV sz.: mezővárosok gyors fejlődése (földesúri joghatóságú városok). Ezek a városi
kiváltságoknak csak kisebb részével rendelkeztek. Ezekben a városokban fejlődött legjobban
a mezőgazdasági árutermelés.

(K) Hunyadi Mátyás: a központosított királyi hatalom, jövedelmek

és kiadások, birodalomépítő tervek

A kora újkor

3.1 A földrajzi felfedezések és következményeik

(K) A portugál és spanyol felfedezések, a korai kapitalizmus
(árforradalom, manufaktúrák, bankok és tőzsde, a jobbágyrendszer
átalakulása)
A PORTUGÁL FELFEDEZÉSEK

 A portugál hajósok, XV. sz. közepe -> felfedezőutakat Afrika partjai mentén az arany és a
fűszerek megszerzésének reményében.
 A XV. század 70-es éveire elérték az Egyenlítőt és a Guineai-öblöt -> egyre délebbre
merészkedtek az ismeretlen vizeken.
 Bartolomeu Diaz elérte a Jóreménység fokát (1487).
 Vasco da Gama Afrika megkerülése után elérte Indiát (1498).
 Portugálok kereskedelmi telepeket hoztak létre Indiában (Goa) -> keletebbre hatolva Kínában
is (Macao).
 XVI. század közepén eljutottak Japánba -> nagyobb területeket nem vettek birtokba, mivel
Ázsia népes és fejlett országait az európaiak még hosszú ideig nem tudták meghódítani sem
katonailag, sem gazdaságilag
 Afrika partvidékén is megvetett ék lábukat, de a belső területekre nem hatoltak be.

A SPANYOL FELFEDEZŐK

 Ismeretlenebb úton, nyugat felé hajózva indult el a mesés Kelet irányába Spanyolország
királynőjének támogatásával a genovai tengerész, Kolumbusz Kristóf
 Két hónapos út után, 1492. október 12-én elérte az amerikai kontinens előterében fekvő
Bahama-szigeteket.
 A Föld körbehajózására először a Csendes-óceánon a Fűszer-szigetek felé rövidebb utat
kereső Ferdinánd Magellán tett kísérletet (1519–1521)
 Magellánt a bennszülöttek a Fülöp-szigeteken megölték, de egy hajója Afrika megkerülésével
visszajutott -> új területek felfedezésére a XVIII. század elejéig expedíciók sorát indították.

AZ ÁRFORRADALOM
  Az Újvilágból az indián kultúrák kirablása, majd a könnyen felszínre hozható nemesfémek
révén hatalmas mennyiségű arany és ezüst áramlott Európába.
 A nemesfémek is árucikkek -> mennyiségük növekedése az arany és az ezüst
leértékelődéséhez, inflációjához vezetett -> az élelmiszerek és az iparcikkek ára emelkedni
kezdett. (Ezt a folyamatot szokás árforradalomnak nevezni)
 Az árakat növelte az új területek bevonása miatt bővülő kereslet is.
 Mindez óriási változásokat indított el Európa nyugati felében.
 Míg korábban a befektethető pénz, a tőke növelésének leghatékonyabb eszköze a pénz
kölcsönzése volt -> most a termékek előállításába történő befektetés nagyobb haszonnal járt.
 Ez a gazdaság gyors fejlődését, később a gazdaság szerkezetének és a termelési
módszereknek az átalakulását is maga után vonta.
 A gazdasági változások összekapcsolódtak társadalmi, politikai változásokkal is -> nyomot
hagytak a valláson és a kultúrán is.
 A változások jelentősége miatt (a történészek szerint a nagy földrajzi felfedezések
kezdetével), 1492-től új történelmi kor köszöntött be -> újkornak neveztek el. Ennek első két
évszázada a kora újkor.

A TŐKÉS IPAR ÉS A MANUFAKTÚRÁK KIALAKULÁSA:

 Az iparban is jelentős változások játszódtak le.

 A felfedezések hatására a kézműipari termékek iránt megnőtt a kereslet -> a céhek egyik
alapvető feladata, a termelés korlátozása feleslegessé vált.
 Az iparban új vállalkozások jelentek meg -> nem hátráltattak a céhes kötöttségek.
 Új vállalkozásokat azok hozták létre, akiknek elegendő mennyiségű befektethető pénzük,
tőkéjük volt -> megvásárolták a szükséges szerszámokat, berendezéseket, nyersanyagokat, és
bérmunkásokat alkalmaztak.
 A tulajdon és a munka elvált egymástól, hiszen a vállalkozó már nem vett részt a termék
előállításában. Az új vállalkozások műhelyeiben a munkafolyamatot részekre osztották ->
képzetlen embereket tudtak alacsony bérért alkalmazni -> termékeket nagy mennyiségben,
olcsón állították elő -> a termelékenység nőtt.
 A termékek olcsóságuk miatt versenyképesebbek voltak, mint a céhek árui -> többen tudták
megvásárolni ezeket -> bővült a piac. Az új vállalkozások műhelyeiben új módon szervezték
meg a munkát: kialakult a műhelyen (üzemen) belüli munkamegosztás. A munkások továbbra
is egyszerű szerszámokkal, kézzel dolgoztak -> a termelési egységek (üzemek) a manufaktúra
elnevezést kapták.

A BANKOK ELTERJEDÉSE:

 A banki tevékenység a XIV. sz.-ban bontakozott ki Észak-Itáliában.

 A pénzváltásból felhalmozott pénzekből a bankok hiteleket nyújtottak -> kamatot számoltak
fel (a hitel összegénél több pénzt kellett visszafizetni).
 XV. sz. végére az itáliai, majd a XVI. századtól a délnémet pénzemberek már nemcsak
kölcsönökkel foglalkoztak, de a távolsági kereskedelembe is pénzt fektettek -> ezzel
összefüggésben a közvetlen pénzforgalom mellett megjelentek az átutalások.
 XVI–XVII. sz.-ban a gazdaságilag legyorsabban fejlődő területeken (Németalföld, Anglia)
létrejövő bankok amellett, hogy kölcsönöket adtak az államoknak (uralkodóknak) -> nagyobb
mértékben vettek részt a kereskedelem és a termelés finanszírozásában is.

A TŐZSDE ÉS A RÉSZVÉNYEK:
  A kibontakozó új gazdasági rendszerben arra törekedtek, hogy a befektetések minél
hatékonyabban működjenek. A gazdaság legfőbb mozgatójává a piac vált -> ezért nevezik
piacgazdaságnak vagy kapitalizmusnak.
 A befektetések, a tőke gyors megtérülése nagyobb pénzek előteremtését igényelte. Ezt
egyrészt a kibontakozó bankok biztosították azáltal, hogy a tőkéket összegyűjtötték, és azokat
hitelek formájában kihelyezték. A kereskedelem jelentős fellendülése hozta létre a piac
sajátos új formáját, a tőzsdét
 A tőzsdéken áruminták alapján adták-vették megszabott határidőkkel a különböző
árucikkeket -> így alakult ki a tőzsdéken az áruk árfolyama, mely számos tényezőtől függően,
folyamatosan változott.
 Sajátos árucikként jelentek meg a tőzsdéken a részvények. Egy-egy vállalkozás, hogy tőkéjét
növelni tudja -> tulajdonjogát részekre osztotta, s részvényeket (értékpapírok) adott ki,
melyek után osztalékot fizetett a tulajdonosaiknak. A tőzsdén azután a részvények értéke a
vállalkozás teljesítményének megfelelően le/fölfelé mozgott.
 A részvénytulajdonosok, hol vették, hol eladták a haszon reményében részvényeiket. Sokan
meggazdagodtak, sokan tönkrementek, ha nem váltak be reményeik.

A JOBBÁGYRENDSZER ÁTALAKULÁSA:

 A földrajzi felfedezések Angliában is jelentős változásokat okoztak.

 Az árak növekedése/piac bővülése -> termelés felé irányította a tőkét -> nagyobb nyereséget
lehetett remélni a termelésből, mint a kölcsönüzletekből.
 Az átalakulás a mezőgazdaságban indult meg, mivel megnőtt az igény az élelmiszerek és a
textiliparnak nyersanyagot adó gyapjú iránt. A juhtenyésztés régi hagyomány volt, már a XIII.
században szállítottak gyapjút Flandriába. A nagyobb haszon reményében a földbirtokosok
egyre több helyen vették saját kezelésbe a közös földeket, valamint a bérlők parcelláinak
nagyobb részét, és azokon juhlegelőket létesítettek. A folyamatot bekerítésnek nevezzük
(elkerítették a földjeiket).

(E) A gyarmatosítás a 16-17.században, a világkereskedelem

kialakulása Magyarország gazdasága az európai
munkamegosztásban (16- 17. század)

(E) Magyarország gazdasága az európai munkamegosztásban (16-

17. század)

3.2 A reformáció és a katolikus megújulás Európában és

Magyarországon
(K) A reformáció, a protestáns egyházak megszerveződése és a
protestantizmus elterjedése Európában és Magyarországon
LUTHER MÁRTON ÉS EGYHÁZA:

 Luther Márton Ágoston-rendi szerzetes római zarándoklata során meggyőződött a pápai

udvar romlott erkölcseiről.
 1517. október 31-én Wittenbergben közzétett e az egyházat bíráló és annak megújítását
célzó 95 pontját. (Ez a reformáció kezdete).
 Az egyház teljes mértékben elutasított a javaslatait. Erre a Lutherrel egyetértők nem ismerték
el a pápa és a katolikus egyházfők hatalmát -> új felekezetet hoztak létre. Kialakult az
evangélikus (lutheránus) egyház tanítása és szervezete.
 Luther a Bibliához nyúlt vissza, s csak azt fogadta el, ami felfogása szerint a Biblia szövegével
alátámasztható.
 Állította, hogy az ember egyedül Isten kegyelméből, a hit által üdvözülhet, a jócselekedetek
csak bizonyítékai a hitnek.
 Tagadta, hogy bűneinket az egyház megbocsáthatja, felfogása szerint azt csak Isten teheti
meg.
 Elvetett e az egyház gazdagságát és fényűzését, ezért lemondott az egyházi adókról, és
pártolta az egyházi birtokok világi kézbe kerülését (szekularizáció).
 Tagadta a pápa különleges hatalmát és a szerzetesrendek szükségességét. Elvetette a
cölibátust (a papi nőtlenséget).
 Növelni kívánta a világiak és csökkenteni az egyháziak szerepét a hitéletben. Emiatt pártolta a
két szín alatti áldozást, és lefordított a német nyelvre a Bibliát, hogy a nép számára is
hozzáférhető legyen.
 Az istentisztelet legfontosabb részének az igehirdetést tartott a, ezért a lati n nyelvű misével
szemben bevezette az anyanyelvű istentiszteletet.
 A pápa kiátkozta Luthert, majd V. Károly német-római császár is ellene fordult -> császárral
szembenálló fejedelmek tiltakoztak, protestáltak: innen a protestáns elnevezés. A
fejedelmek egy része Luther és a reformáció mögé állt. Bölcs Frigyes szász választófejedelem
Wartburg várában védelmet biztosított Luthernek, aki ez idő alatt lefordította a Bibliát.
 A császár és a protestáns fejedelmek között kitört a háború. Miután a szemben álló felek
kimerültek az öldöklő küzdelemben, megkötött ék az augsburgi vallásbékét (1555). Az
egyezség értelmében a fejedelmek szabadon választhattak vallást, és alatt valóiknak is
követniük kellett őket.
 A békét követően az északi és a keleti német területeken a lutheránusok kerültek többségbe.
 Az új vallás német földön kívül Skandináviában vált uralkodóvá, és jelentős pozíciókat
szerzett Ausztriában, valamint Csehország és Magyarország német ajkú lakossága körében.

A KÁLVINI REFORMÁCIÓ:

 Luther fellépése csak elindította a hitújítás, a reformáció folyamatát.

 A következő évtizedekben egyre több területen vizsgálták felül a katolikus hitételeket és
vallásgyakorlást.
 A reformáció újabb jelentős irányzatát a francia Kálvin János (Jean Calvin) hozta létre.
 Kálvin jogot tanult Franciaországban -> Szimpatizált Luther tanaival, -> menekülnie kellett.
 Svájcban, Genfben telepedett le, s a város prédikátora lett. Itt alkotta meg tanait, melyeket a
keresztény vallás rendszere című művében foglalt össze (1536).
  Lutherhez hasonlóan Kálvin is a Bibliához nyúlt vissza, de radikálisabban eltávolodott a
katolikus hagyományoktól.
 Fő kérdés számára is az üdvözülés, de Kálvin szerint a Mindenható már eleve eldöntötte,
hogy ki üdvözül, ki jut kárhozatra. Ez az eleve elrendelés tana, mely Isten teljes, az emberi
cselekedetektől befolyásolhatatlan hatalmát támasztja alá.
 Az embereknek hinniük kell, hogy Isten üdvözülésre választott a ki őket, és tisztes, dolgos
életvitellel kell ennek megfelelniük.
 Kálvin is elvetett e az egyházi fényűzést és vagyont -> kálvinista templomokat egyszerű,
puritán belső jellemzi (tiltották a képi ábrázolást).
 A dolgos életet megbecsülte, s nem tiltotta a munkával szerzett pénz kölcsönzése után a
méltányos kamat szedését (az uzsorát elítélte). A Kálvin által kiépített református egyházban
nincs hierarchia. Minden közösség önálló, melynek vezetésébe a választott világiak
(presbiterek) is beleszólhatnak.
 A kálvini egyháznak tömegesen volt szüksége képzett lelkipásztorokra, hitvitázókra,
ugyanakkor a hívek széles rétegéhez is el akarta juttatni a Biblia tanításait -> nagy fontosságot
tulajdonított az iskoláztatásnak, az elemi szinttől az egyetemekig. Mind a könyvnyomtatás,
mind az iskolaügy fejlesztően hatott a művelődésre, különösen az anyanyelvi kultúrára.

A REFORMÁCIÓ ELSŐ HULLÁMA MAGYARORSZÁGON:

 (Hazánk nem csak az unitárius vallásban játszott jelentős szerepet.) A reformáció minden
irányzata elterjedt Magyarországon.
 A lutheri tanok hamar megjelentek az országban, elsősorban a szász városokban és néhány
bárói udvarban.
 Kezdetben a nemesség (a köznemesek) többsége ellenszenvvel fogadta a hitújítást, mert az
német földről érkezett. Később a szász városokon kívül a Felvidék magyar, német és szlovák
lakossága csatlakozott a lutheri tanokhoz.
 A reformáció terjedését segítette, hogy az Oszmán Birodalom a XVI. század első felében
elfoglalta Magyarország egy részét, és ezen a területen a magyar katolikus egyházszervezet
felbomlott.

A KÁLVINI REFORMÁCIÓ MAGYARORSZÁGON:

 A magyarság jelentős része a kálvini reformációhoz csatlakozott.

 A kálvini egyház önkormányzati felépítése és Kálvin tanítása a hatalmával visszaélő
uralkodóval szembeni ellenállás jogáról közel állt a magyar rendi gondolkodáshoz.
 Jellemző a korszakra, hogy a heves hitviták hatására Luther hívei közül többen is a kálvini
irányzathoz csatlakoztak.
 A török által elfoglalt területen is a református vallás terjedt el. Hazánkban Debrecenben
alakult ki jelentős református központ, ahol Méliusz Juhász Péter tevékenykedett.

(K) Az ellenreformáció, a katolikus megújulás és a barokk

Európában és Magyarországon
ELLENREFORMÁCIÓ, KATOLIKUS MEGÚJULÁS:

 A katolikus egyház fölvett e a harcot a reformációval szemben, ugyanakkor elkezdődött az

egyház megújítása is.
  A harcot ellenreformációnak, az egyház megerősítéséért bevezetett reformokat katolikus
megújulásnak nevezik.
 A két folyamat együtt jelentkezett, értékítéletet is hordozhat, mivel a folyamatnak más-más
oldalát emelik ki.
 Loyolai (Szent) Ignác megalapította a jezsuita rendet (1540), mely fő feladatának a
katolicizmus védelmét tekintette. A rend erősen központosított felépítésű volt, élén a
generális állt.
 Átvették a reformáció módszereit: igyekeztek közvetlen kapcsolatba kerülni a lakossággal
(prédikációk, hitviták) és élményszerűbbé tenni a hitéletet. Nagyon fontosnak tartották az
oktatást, magas színvonalú iskolákat hoztak létre. A képzett jezsuiták királyokat, főnemeseket
és egyszerű emberek tömegeit térített ék vissza a katolikus hitre (rekatolizálás).
 A meggyőzés mellett az egyház alkalmazta az erőszakot is.
 A pápaság ismét életre hívta az inkvizíciót (1542), amely a katolikus országokban lépett fel az
új tanok hirdetőivel szemben.
 Összeállították a tiltott könyvek jegyzékét (Index, 1559) -> ezen szereplő művek olvasása
büntetéssel járhatott.
 A megújulást szolgáló reformokat a tridenti zsinaton vitatták meg, és fogadták el (1545–
1563).
 Felléptek a reformáció által is bírált egyházon belüli visszásságok ellen. A búcsút meghagyták,
de szabályozták évszázados gyakorlatát és megtiltották a búcsúcédulák árusítását.
Meghirdették az egyház erkölcsi megújulását. Szintén a reformációt követve iskolákat és
nyomdákat hoztak létre. Nagy gondot fordítottak a hitéletre; itt nagy szerepet szántak a
külsőségeknek, a pompának is.
 Kitartottak a katolicizmus hagyományai mellett : nem csorbították, sőt növelték a pápa
hatalmát, hangsúlyozták a szentek tiszteletét, megerősített ék a szerzetesi mozgalmat.
 A katolikus megújulás megállította a reformáció terjedését.
 A katolikus államhatalom segítségével Franciaországban, Csehországban, Lengyelországban,
Ausztriában és részben Magyarországon ismét a katolicizmusé lett a vezető szerep.

A BAROKK:

 A katolicizmus megújulásával együtt született meg a barokk. Az új korstílus teret adott (az
építészetben, a képzőművészetben, a zenében és az irodalomban) az érzelmek kifejezésének.
 Mozgalmassága, amelyet a festményeken a fények és árnyékok játéka is fokozott, az érzelmi
túlfűtöttséget és az embernél hatalmasabb erők jelenlétét mutatja a szemlélőnek.
 A monumentalitás Isten, az egyház és az uralkodók hatalmát egyaránt kifejezte. A barokk
építészet a jezsuiták római templomát, az II Gesùt (1584) követte.
 A templomokban a vallásos révületet ábrázoló szobrok és a dús aranyozás jól kapcsolódott a
hívek megnyerését szolgáló látványos szertartásokhoz.

3.3 Törökellenes és rendi küzdelmek

(K) A mohácsi csata és közvetlen előzményei, a kettős
királyválasztás
KÖZVETLEN ELŐZMÉNYEK:
  Mátyás halálát követően a magyar főurak többsége Jagelló Ulászló cseh királyt akarta a
magyar trónra, akit királlyá is választottak.
 II. Ulászló (1490–1516) az őt megválasztó rendeket biztosította: nem folytatja elődje
politikáját. Nem szed rendkívüli hadiadót, s vállalta, hogy saját költségére megvédi az
országot és a rendekkel együtt kormányoz.
 A bárók a királyi tanácson keresztül irányították az országot.
 A Jagelló-korban a bárók szedhették be birtokaikon a rendkívüli hadiadót, így jelentős
bandériumokkal rendelkeztek, ami növelte hatalmukat.
 A köznemesség a vármegyékben és a rendi országgyűléseken igyekezett ellensúlyozni a bárók
hatalmát.
 A köznemesség bízva tömegében, önálló erőként lépett fel a gyűléseken. A két erő (bárók és
köznemesek) gyakran kioltotta egymást, így az országgyűlési határozatok meg sem születtek,
vagy nem valósultak meg. Korábban a köznemesség a királyi hatalom támogatásában volt
érdekelt. Most egy népszerű báró, Szapolyai János mögött sorakozott fel.
 Amikor a királyt szélütés érte, fölmerült annak a lehetősége, hogy Habsburg Miksa lesz a
magyar király, hiszen korábban ebben állapodtak meg Ulászlóval (pozsonyi béke).
 A köznemesség nyomására azonban a rendek elfogadták a rákosi végzést (1505). Ebben
kimondták, hogy csak magyar születésű királyt választanak az ország élére -> Szapolyai János
helyzetét erősítette.
 Az ország legnagyobb birtokosa, aki erdélyi vajdaként a bárók közül a legnagyobb katonai
erővel rendelkezett, ekkor már harcba szállt a koronáért. Ulászló azonban felgyógyult, és
megszületett a trónörökös is (Lajos, 1506), ezért a kérdés lekerült a napirendről.
 Ulászló és a bárók Szapolyaival és a köznemességgel szemben a Habsburgokhoz közeledtek.
Házassági szerződéseket kötöttek (1515). Megállapodtak arról, hogy II. Ulászló lánya, Jagelló
Anna, Miksa egyik unokájával, Habsburg Ferdinánddal köt házasságot, Ulászló fi a, Lajos pedig
feleségül veszi Miksa másik unokáját, Habsburg Máriát.

A CSATA:

 Az Oszmán Birodalom közelkeleti térnyerése felborította a már korábban is egyre inkább a

török javára billenő erőegyensúlyt a Délvidéken.
 Tovább rontotta a helyzetet a magyar királyi hatalom meggyengülése.
 Időnként a pápai és a velencei segélypénzek sem jutottak el a Délvidékre.
 A várak állaga egyre romlott, a fizetetlen katonák szétszéledtek.
 Nem rendelkezett az ország olyan haderővel, amely nagyobb ostromok esetén a felmentő
sereget alkothatta volna.
 Mélyített e a válságot az 1514-es Dózsa-féle parasztfelkelés, mely növelte a belső
ellentéteket.
 Ulászló közeledése a Habsburgokhoz nem adott védelmet a török ellen, sőt idővel
ellenségünkké tett e az Oszmán Birodalmat, mert az Habsburg-ellenes szövetséget kötött a
franciákkal.
 Egyelőre azonban a délvidéki portyákon kívül nem érte támadás az országot, s a békét
többször megújították. II. Lajos (1516–1526) tízéves gyermekként örökölte meg a koronát.
 Uralkodása idején a királyi hatalom tovább veszített súlyából. A trónra lépő I. Szulejmán
(1520–1566) szultán Budára küldött követeit fogságba vetett ék. Ezzel kiprovokálták az
egyébként is érlelődő török támadást.
  A belső problémákkal küzdő magyar rendi állam szembekerült az elmúlt évtizedekben erejét
jelentősen megnövelő Oszmán Birodalommal. Szulejmán hadai elfoglalták Szabácsot, majd a
Magyarország kulcsának tartott Nándorfehérvárt vett ék ostrom alá.
 A leromlott végvár ágyúk nélkül, alig 700 katonával védekezett. Két hónapos hősi ellenállást
követően Oláh Balázs 1521. augusztus 29-én a vár feladására kényszerült -> dunai út nyitva
állt a török előtt.
 A kormányzat egyetlen jó döntését jelentette, hogy Tomori Pál kalocsai érseket kinevezték
„az alsó részek” (a Délvidék) főkapitányává.
 Tomori kisebb sikereket elért, de a helyzeten már képtelen volt változtatni: sorra estek el a
végvárak (Orsova, Szörény stb.).
 Szulejmán 1526-ban 60 000 katonájával Nándorfehérvárnál átkelt a Dunán, majd az egyetlen
még jelentős erősséget, Péterváradot egy hét alatt elfoglalta.
 Eközben a király harcba hívta az országot, de a bárók és a nemesség lassan gyülekeztek. Így a
királyi sereg elszalasztotta annak lehetőségét, hogy a szultáni hadat a déli folyóknál (Duna,
Száva, Dráva) tartóztassa fel.
 A mohácsi síkon Tomori Pál vezetésével a 20-25 000 fős magyar had kísérletet tett a török
megállítására.
 1526. augusztus 29-én a csata néhány óra alatt a magyar sereg teljes vereségével végződött.
A katonák jó része elesett a csatában.
 Meghalt a király, hét főpap és huszonnyolc báró.

KETTŐS KIRÁLYVÁLASZTÁS:

 A mohácsi csatában elesett a király, így a kiszolgáltatott országot a trónharcok veszélye

fenyegette.
 Elsőként Szapolyai János erdélyi vajda, a köznemesség jelöltje jelentett e be igényét a
koronára. A rákosi végzés értelmében mint nemzeti királyt I. János (1526–1540) néven
koronázták meg Székesfehérváron, a Szent Koronával (1526. november).
 1526. december 17-én a főnemesi párt Pozsonyban I. (Habsburg) Ferdinándot (1526–1564)
választott a királlyá.
 A bárók belpolitikai érdekeik mellett külső segítséget reméltek a török ellen a Habsburg
uralkodótól.
 Ferdinánd a bátyjától, V. Károlytól kapott segélyen toborzott tízezer zsoldossal legyőzte
Szapolyait, és Székesfehérváron őt is megkoronázták (1527).
 A folyatódó harc során Ferdinánd serege Szapolyait Lengyelországba szorította. Addigra
azonban elfogyott V. Károly pénze, és a zsoldosok szétszéledtek.
 Szapolyai visszatért Erdélybe, és tárgyalást kezdeményezett a Habsburgokkal harcban álló
francia királlyal. Ám az a szultánhoz irányította.
 Szapolyai felajánlkozását Szulejmán elfogadta (1528). A magyar történelemben először
fordult elő, hogy az egymással harcban álló felek egyike a törökhöz fordult, így a szultán
beleszólhatott belső küzdelmeinkbe.
 Miután Kőszegnél nem merte vállalni a két nagyhatalom az összeütközést, kezdett
nyilvánvalóvá válni, hogy az Oszmán és a Habsburg Birodalom nem bír egymással, egyik sem
képes kiszorítani a másikat Magyarországról.
 Mivel nem mondtak le pozícióikról, a harc állandósulni látszott addig, amíg ez a hatalmi
egyensúly nem változik meg az egyik fél javára.
 A magyar nemesek alkalmazkodtak a viszonyokhoz: hol az egyik, hol a másik király pártjára
álltak, attól függően, hogy hol látták a jövőjüket biztosítva.
  Általános volt azonban a vágy az ország egyesítésére, a kortársak nem ismerték fel, hogy
ennek megvalósítása a hatalmi egyensúly következtében nem lehetséges.
 I. Ferdinánd és János király Váradon békét kötött (1538), melyben elismerték egymás
királyságát. Ugyanakkor Szapolyai utódai nevében lemondott a trónról, hogy az ország
egyesülhessen a Habsburgok jogara alatt.
 A megegyezést a szultán előtt ti tokban tartoták.
 A váradi békét követően Szapolyai János feleségül vett e a lengyel király lányát, Jagelló
Izabellát (1539), akitől rövidesen fia született, János Zsigmond. Ez újabb politi kai változást
eredményezett.

(E) Rendi és abszolutista törekvések, konfliktusok a 17. században: a

Bocskai-szabadságharc, Bethlen Gábor bekapcsolódása a
harmincéves háborúba, Zrínyi Miklós pályafutása
A BOCSKAI SZABADSÁGHARC:

 A hosszú háborúban (1591–1606) a Habsburg-kormányzat minden anyagi forrása kimerült.

 A kamara magyar főurak vagyonának megszerzésével próbált pénzhez jutni; több magyar
főurat felségárulási perbe fogtak.
 Ezzel párhuzamosan az udvar erőszakos ellenreformációba kezdett, sorra vették el a
protestánsok templomait.
 A rendek tiltakoztak az országgyűlésen, mire Rudolf meg akarta akadályozni a vallási
kérdések országgyűlési tárgyalását -> az egész magyar rendi társadalmat szembeállított a
politikájával.
 A fegyveres felkelés akkor robbant ki, amikor a császár Bocskai Istvánt is el akarta fogatni ->
kassai főkapitány hajdúkat küldött ellene, ám a kálvinista hajdúk átálltak a kálvinista főúr
oldalára.
 Fordult a kocka, a császáriakat megfutamították (Álmosd, 1604), majd a Felvidék várai és
városai sorra megnyitották kapuikat Bocskai hada előtt.
 A sikerek hatására 1605-ben az erdélyi rendek Erdély fejedelmévé, majd ez év tavaszán a
szerencsi országgyűlésen a magyar rendek Magyarország fejedelmévé választották Bocskait
(a központja Kassa volt).
 1605 nyarán már Bécs körül portyáztak a fejedelem hajdúi.

BETHLEN GÁBOR ÉS A 30 ÉVES HÁBORÚ:

 A nyugalom Erdélyben még váratott magára.

 A törökök, tatárok, hajdúk, császári és havasalföldi csapatok által elpusztított ország
fejedelmi székét ismét egy Báthory szerezte meg.
 Báthory Gábor kalandor politikája ellen korábbi fő támasza, Bethlen Gábor (1613–1629)
lépett fel, és török segítséggel könnyen félreállította.
 Erdély XVI. századi történetéből Bethlen azt a következtetést vonta le, ha a fejedelemség
Magyarország érdekében szembeszáll a törökkel (1551, 1595), az pusztuláshoz vezet. Így
számot vetve a realitásokkal, a törökkel jó viszonyt épített ki -> biztosítsa fejedelemsége
békéjét.
 Bethlen Gábor továbbra is fontosnak tartotta a török támogatását. Hogy bizalmukat
megtartsa, követelésüknek részben engedve, visszaadta a 15 éves háborúban felszabadított
két vár egyikét, Lippát (1616).
  A vár őrségét csak ostrommal tudta az átadásra kényszeríteni, ám a jövőben szabad kezet
kapott a töröktől. Bethlen szilárd kormányzata biztosította a belső nyugalmat.
 A fejedelmi hatalom erősítése érdekében növelte az adókat, s visszavett e az eladományozott
fejedelmi birtokok egy részét. Hasonló okokból igyekezett segíteni a gazdaság fejlődését:
bányászokat hívott be a Felvidékről, habán (csehországi német anabaptisták) mestereket
fogadott be, vámokkal védte a hazai termelést. A legjelentősebb termékek (szarvasmarha,
méz stb.) kivitelére állami egyedárusítási jogot, monopóliumot vezetett be.
 Bethlen a cseh és a magyar rendek kérésére bekapcsolódott a harmincéves háborúba
(1619).
 Három hadjáratot vezetett a Habsburgok ellen, s ezzel biztosította a magyar rendek jogait
politikai és vallási értelemben is.
 Ez nagy eredmény, mert a Habsburgok a harmincéves háború során dunai monarchiájuk más
tartományaiban visszaszorították a rendeket.
 Bethlen élete végéig megkapott hét kelet-magyarországi vármegyét, s ez jelentősen növelte a
fejedelem jövedelmeit.

ZRÍNYI MIKLÓS:

 1620-ban született a muraközi Csáktornyán.

 Az 1566-os szigetvári hős, Zrínyi Miklós dédunokája. Apja a Habsburg-párti főnemes, Zrínyi
György volt, akinek korai halála után a Zrínyi testvérek, Miklós és Péter nevelését a király
által kijelölt gyámi tanács irányította Pázmány Péter részvételével. A grazi jezsuita
kollégiumban, a bécsi és a nagyszombati egyetemen tanult, majd hosszabb ideig tartózkodott
Itáliában. Kiemelkedő műveltségre tett szert, a horvát és a magyar nyelven kívül latinul,
olaszul, németül és törökül is beszélt.
 1637-től Csáktornyán élt, ahol birtokain gyümölcsöző gazdaságokat hozott létre.
 Állandó harcban állt a törökökkel. Legfőbb célja a törökök teljes kiűzése és a nemzeti
összefogás megteremtése volt.
 Zrínyi hamar felismerte, hogy a törökök elleni harc felvétele jelentheti a hódoltság
megszüntetését.
 A harmincéves háborúban és az I. Rákóczi György elleni hadjáratban való részvétele
megerősítette azon elképzelésében is, hogy céljai elérése érdekében részben függetlenítenie
kell magát a Habsburgok kezdeményezéseitől.
 1647-ben a déli végek főparancsnoka, horvát bán lett.
 A Délvidék megerősítésével foglalkozott, s felépítette az Új-Zrínyivárat.
 A törökök elleni hadjáratra készülve számos hadtudományi munkát írt. Ilyen a Tábori kis
tracta (1646) című értekezése, amely a korszerű hadviseléssel foglalkozik. Vitéz
hadnagy (1650–1653) című munkájában az ideális hadvezérről elmélkedik.
 1647–1648 telére készült el fő műve, a Szigeti veszedelem című eposz, amely lírai munkáival
együtt 1651-ben Bécsben jelent meg az Adriai tengernek Syrenaia című gyűjteményes
kötetben.
 1655-ben céljai elérése érdekében nádorrá akarta választatni magát, de terve a bécsi udvar
ellenállása miatt nem sikerült.
 1656–1657 telén írta meg Mátyás király életéről való elmélkedések című munkáját, melyben
a kor magyarsága elé a tökéletes, független nemzeti uralkodó arcélét kívánta tárni.
 1663-ban a törökök Bécs elleni támadásakor I. Lipót a magyarországi hadak főparancsnokává
nevezte ki, ám a veszély elmúltával leváltották.
  1664 elején a téli hadjárat során felégette a török utánpótlás szempontjából fontos eszéki
hidat.
 A bécsi udvar 1664 augusztusában a magyarok számára előnytelen békét kötött (vasvári
béke), és a már visszafoglalt területeket átengedte a törököknek.
 Zrínyi a független nemzeti királyság megteremtése érdekében szervezkedni kezdett az udvar
politikája ellen.
 1664-ben Csáktornya mellett egy vadászat során halálos baleset érte.
 Halálával a kor függetlenedési politikájának legnagyobb alakja lett oda. Benne a magyar
nemzet ügye legfőbb történelmi reményét vesztette el.

(K) Az ország három részre szakadása; a várháborúk (1541–1568)

 1540-ben meghalt Szapolyai János. Hívei, Fráter György és Török Bálint a csecsemő János
Zsigmondot királlyá választtatták.
 Ferdinánd a váradi egyezségre hivatkozva át akarta venni az egész országot, ezért megkezdte
Buda ostromát. Fráter György segítségül hívta Szulejmánt, de a szultán amúgy is jött volna,
mert nem akarta, hogy az országot a Habsburgok egyesítsék.
 Mire a szultáni sereg Buda alá ért, Török Bálint már legyőzte Ferdinánd hadvezérét.
Szulejmán azonban elérkezettnek látta az időt Buda elfoglalására, s katonái 1541. augusztus
29-én megszállták a várat.
 Török Bálintot magával hurcolta, Izabellának és a csecsemő királynak átengedte az ország
Tiszától keletre eső részét -> Magyarország három részre szakadt.

 1543-47: Hatvan, Visegrád, Pécs, Siklós, Simontornya elfoglalása. Ezzel két célja volt: Buda
környékének védelme az ottani várak elfoglalásával; a Magyarországra vezető katonai út
biztosítása.
 1552: Eger első, sikertelen ostroma, Szolnok (Nyári Lőrinc), Nógrád, Drégely (Szondi György),
Szécsény, Veszprém és Temesvár (Losonczy István) elfoglalása
 1566: Szigetvár elfoglalása (Zrínyi Miklós horvát bán) - ebben a csatában elesik az öreg
Szulejmán is.
 Szulejmán halála egy időre megállította a török terjeszkedést.
 1568-ban II. Szelim szultán és Miksa császár megkötötte a drinápolyi békét, amely rögzítette
a fennálló helyzetet. A császár vállalta évi adó fizetését.

3.4 Erdély
(K) Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete

(E) Az Erdélyi Fejedelemség államszervezete

3.5 Magyarország a Habsburg Birodalomban

(K) A Rákóczi-szabadságharc okai, céljai, fordulópontjai és a szatmári béke

(E) A török kiűzése Magyarország újranépesülése és újranépesítése

(K) Magyarország a Habsburg Birodalomban (Pragmatica Sanctio, kormányzat)

3.6 A felvilágosodás

(K)A brit alkotmányos monarchia és az amerikai köztársaság működése

(E) A jakobinus diktatúra

(K) A felvilágosodás államelméletei; az Emberi és polgári jogok nyilatkozata

(E) Napóleoni háborúk és a bécsi kongresszus

(K) Mária Terézia és II. József reformjai Az európai világkép változása (alapvető kérdések,
tudományos gondolkodás, társadalomkép, vallás)

Az újkor

4.1 Politikai eszmék

(K) Új eszmék: liberalizmus, nacionalizmus, konzervativizmus

4.2 Az ipari forradalom első hulláma

(K) Az ipari forradalom első hulláma: textilipar, közlekedés, gyáripar

(E) Az ipari forradalom társadalmi hatásai, urbanizáció

4.3 A reformkor

(K) A reformkor fő kérdései (a magyar nyelv ügye, a jobbágykérdés, a polgári alkotmányosság

kérdése), Széchenyi és Kossuth programja és vitája

(E) A rendi országgyűlés és a megyerendszer a reformkorban

4.4 A forradalom és szabadságharc

(K) A pesti forradalom és az áprilisi törvények

(K) A szabadságharc főbb eseményei: harc a dinasztiával és a nemzetiségekkel, tavaszi hadjárat.

Függetlenségi nyilatkozat, a szabadságharc leverése

(E) A nemzetiségek és a kisebbségek részvételének (németek, szlávok, és zsidók) bemutatása a

szabadságharcban és az azt követő megtorlás során

4.5. Az ipari forradalom második hulláma a világban és Magyarországon

(K) Az ipari forradalom második hulláma: kutatás és fejlesztés, közlekedés, vegyipar, gépipar,
elektronika – a világban és Magyarországon

(K) Gazdasági kiegyezés és állami gazdaságpolitika a dualista Magyarországon

(E) A második ipari forradalom gazdasági és társadalmi háttere: tőkekoncentráció,

népességrobbanás, urbanizáció, környezeti hatások – a világban és Magyarországon.

(E) Pest-Buda/Budapest fejlődése a reformkortól az első világháborúig

4.6. A szocializmus

(K) A szocializmus eszméje (marxizmus)

(E) A munkásmozgalom irányzatai: szociáldemokrácia, kommunizmus, keresztényszocializmus

4.7 Polgári állam, nagyhatalmi törekvések

(K) A polgári nemzetállam jellemzői, alkotmányosság és jogegyenlőség Németország, az Amerikai

Egyesült Államok és Magyarország példáján

(E) A gyarmatosítás okai és céljai, nagyhatalmi érdekek és konfliktusok az imperializmus korában

4.8 A dualizmus kora

(K) A kiegyezés okai, a közös ügyek, a magyar államszervezet

(E) Politikai eszmék és pártrendszer (kormánypárt, közjogi ellenzék, agrármozgalmak, világnézeti

pártok) a dualizmus kori Magyarországon

(E) A zsidóság és a németség szerepe a polgárosodásban

4.9. A nemzetiségi kérdés Magyarországon

(K) Etnikai viszonyok, zsidó emancipáció, cigányok/romák Magyarországon a dualizmus korában

(E) Magyar nemzetiségi politika, a nemzetiségek autonómiatörekvései és irredenta mozgalmai a

dualizmus korában

A világháborúk kora

5.1. Az első világháború

(K) A háború jellemzői, hadviselő felek – Magyarország részvétele a háborúban

(E) A világháború kirobbanása, a nyugati front, tengeri hadviselés

5.2. Politikai változások a háború után

(K) A forradalmi átalakulás kísérlete, tanácsköztársaság, ellenforradalom Magyarországon 1918–

1920-ban

(E) Bolsevik hatalomátvétel Oroszországban

5.3. Párizs környéki békék

(K) A trianoni békediktátum születése, tartalma és következményei

(E) A Párizs környéki békék, Közép-Európa átalakítása

5.4 Állam, ideológia és gazdaság a két világháború között

(K) A nemzetiszocialista Németország

(K) A kommunista Szovjetunió

(E) A fasiszta állam és ideológia

(E) A világgazdasági válság, kezelése az USA-ban

5.5 Politika és gazdaság Magyarországon

(K) Politikai és gazdasági konszolidáció Magyarországon az 1920-as években

(E) A világgazdasági válság hatása, kezelése és következményei Magyarországon az 1930-as években

5.6. Társadalom és életmód Magyarországon

(K) Oktatás és kultúrpolitika Magyarországon

(E) A társadalom és az életmód átalakulása Magyarországon

5.7. A második világháború

A második világháború kitörése, hadviselő felek, a világháború jellemzői (háborús bűnök, polgári
célpontok és lakosság elleni erőszak, hátország, ellenállás)

A második világháború: frontok, fordulópontok, a háború lezárása

5.8.Magyarország a második világháborúban

(K) A területi revízió lépései, az ország hadba sodródásának folyamata

(E) Magyarország háborús részvétele 1944 márciusig

5.9. A holokauszt Európában és Magyarországon

(K) A zsidóság jogfosztásának folyamata és a holokauszt Európában és Magyarországon

5.10.Magyarország pusztulása

(K) Német megszállás, nyilas diktatúra – a hadszíntérré vált ország, deportálások a Szovjetunióba

(E) A határon túli magyarság tragédiái 1944–46

A hidegháború kora

6.1 A hidegháború kora

(K) A szovjet–amerikai szembenállás, a két Németország létrejötte, a két világrend jellemzői

(E) India függetlenné válása, kommunista fordulat Kínában, Izrael megalapítása, arab–izraeli háborúk

(E) A szembenállás és enyhülés hullámai, hidegháborús konfliktusok: Korea, Szuez, Kuba, Vietnam,
Afganisztán

6.2. A kétpólusú világ felbomlása

(K) Németország újraegyesítése, a Szovjetunió felbomlása, a kommunista diktatúrák bukása Közép-

Európában

(E) Jugoszlávia felbomlása, a délszláv háború

6.3 A kommunista diktatúra kiépítése és működése

(K) A Rákosi-diktatúra: a pártállam, a terror, egyházüldözés, koncepciós perek, államosítás és

kollektivizálás, erőltetett iparosítás, propaganda és mindennapok a diktatúra idején

(E) A szovjetizálás Magyarországon: a kommunisták térnyerése, a korlátozott többpártrendszer, az

egypárti diktatúra kiépítése

6.4. Az 1956-os forradalom és szabadságharc

(K) A forradalom okai és céljai a kormánypolitika változásai, a szabadságharc és leverése, a megtorlás

(E) A forradalom nemzetközi háttere

6.5 A kádári diktatúra

(K) A pártállam, a téeszesítés, a tervgazdaság, a kultúrpolitika, az elnyomás változó formái – a kádári
alku

(E) A pártállam válsága, az ellenzék megszerveződése és irányzatai 1988-ig

6.6. A rendszerváltoztatás Magyarországon

(K) A rendszerváltoztatás (1989–1991) A piacgazdaságra való áttérés, gazdasági szerkezetváltás,

privatizáció, a külföldi tőke szerepe, a külkereskedelem átalakulása

A jelenkor

7.1 Nemzetközi együttműködés, globális világ

(K) Az Európai Unió főbb szervei és működésük

(E) Az európai integráció főbb állomásai és kérdései: mélyítés és bővítés, nemzetek Európája vagy
föderatív Európa.

(K) Demográfiai változások, a népmozgások irányai a világban és Magyarországon 1945-től napjainkig

(E) A világgazdaság átalakulása az ezredfordulón: hagyományos és új centrumok, a globális gazdaság

(E) A globalizáció kulturális hatásai az ezredfordulón

(E) Magyarország a nyugati integrációban (NATO, EU) és a közép-európai együttműködés

7.2. Politikai intézmények

(K) Az Alaptörvény, a hatalmi ágak és intézményeik, az önkormányzatok és a választási rendszer

7.3. Nemzet

(K) A határon túli magyarok helyzete napjainkban (demográfia, asszimiláció, autonómia, oktatás)

(E) A politikai rendszerek változásai és hatásaik a magyar kisebbségekre és a magyarországi

nemzetiségekre a 20. században

(K) A magyarországi nemzetiségek és a cigányság helyzete napjainkban (demográfia, kisebbségi jogok,

oktatás)