A középkor 

FOGALMAK 
❏ Középkor​:  A  476-1492-ig  tartó  időszak.  A  IX-XII.  században  a  feudalizmus,  a  XIII-XV. 
században a rendiség jellemző rá. 
❏ Feudalizmus/Hűbériség​:  A  kora  középkor  jellemző  társadalmi  és  gazdasági 
berendezkedése.  Nevét  a  feudumról,  a  hűbérbirtokról  kapta.  A  rendszer  a  földbirtokláson 
alapszik,  amelyet  katonai  támogatásért  és  hűségért  adományoztak.,  a  rendszer  tagjai  a 
földbirtokosok, akiket személyes kapcsolat köt össze. 
❏ Hűbérúr/Senior​:  Katonai  szolgálatért  és  hűségért  (hűségeskü)  hűbérbirtokot  (feudum) 
adományozó személy. A legfőbb hűbérúr a király. 
❏ Hűbéres/Vazallus​:  A  feudomot  kapó  személy,  aki  a  hűbérúrnak  hűséggel  és  katonai 
szolgálattal  tartozik.  A  hűbéres  egyszerre  lehet  hűbérúr  is,  aki  tovább  adományozza 
feudumként  a  birtokai  egy  részét,  így  alakul  ki  a  hűbéri  lánc,  amit  a  személyek  közötti 
hűségeskü tart egyben. Éppen ezért a hűbéresem hűbérese nem az én hűbéresem. 
❏ Jobbágy​:  a  földesúrtól  művelésre  kapott  földön  gazdálkodó,  adózó  és  úrbéri 
szolgáltatásokra  kötelezett  paraszt.  Jobbágytelken  élő  és  a  majorság  földjeit  robot 
formájában művelő személy. NEM része a hűbéri rendszernek, mert nincs saját földje. 
❏ Majorság/Allódium​:  A  földesúr  saját  kezelésében  maradó  földterület,  amelyet  robot 
formájában a jobbágyok művelnek. Nagysága az idők során folyamatosan változott. 
❏ Robot​:  A  jobbágyot  terhelő  feudális  szolgáltatás,  amikor  ingyen  dolgozik  a  földesúr 
majorsági földjein. 
❏ Önellátás​:  Az  a  gazdálkodási  mód,  amelyben  a  termelő  minden  szükségletét  maga  fedezi, 
azaz nincs szüksége külső erőforrásokra, vagy kereskedelemre. 
❏ Nyomásos  gazdálkodás​:  a  megművelt  földet  kettő  vagy  három  részre osztják: az egyik rész 
az  ugar  (műveletlen  föld, amit pihentetnek), míg a másik illetve harmadik részbe őszi vagy/és 
tavaszi búzát vetnek. 
❏ Uradalom​:  nagy  kiterjedésű  földbirtok.  Központja  a  megerősített  udvarház,  ahol  a  földesúr 
élt. Jobbágyfalvak, erdők, legelők tartoznak hozzá. 
❏ Vár​:  Középkori  erősség,  egy  terület  feletti  uralmat  biztosító  megerősített  hely.  A  hadi 
technika fejlődésével párhuzamosan állandóan bővülő védelmi rendszerrel rendelkező hely. 
❏ Kancellária​:  a  középkori  királyi  udvarok  oklevél-kiállító  szerve.  Tagjai  a  királyi  udvar  papi 
tagjai,  vezetője  általában  az  ország  egyházi  főméltósága  (Magyarországon  az  esztergomi 
érsek.) 

 
 
©Rubicon-Ház  Kft.  Minden  jog  fenntartva.  Jelen  tananyagot  vagy  annak  bármely  részletét  a  kiadó 
engedélye nélkül bármilyen formában vagy eszközzel reprodukálni, tárolni és közölni tilos. 
 

 
 

❏ Grófság​:  A  Frank  Birodalom  (IX.  század)  közigazgatási  egysége.  Élén  a  gróf  állt,  akinek 
feladata  volt  az  adószedés, az igazságszolgáltatás és védelem, cserébe a terület bevételeinek 
1/3-át megtarthatta. A frank grófságok mintájára szervezte meg Szent István a vármegyéket. 
❏ Római  katolikus  egyház​:  A  pápa  vezetése  alatt  álló  keresztény  egyház,  amely  magát  az 
apostoli utódlás által a Jézus Krisztus által alapított keresztény közösség folytatásának tekinti. 
A  világ  legnagyobb  keresztény  egyháza.  Hittételei  a  dogmák,  szent  könyve  a  Bibliának  a 
katolikus kánonja. Központja Róma, a pápa székhelye. 
❏ Ortodox  egyház​:  1054-ben  a  szkizmával  létrejövő,  a  bizánci  pátriárka  vezetése  alatt  álló 
keresztény  egyház.  A  római  katolikus  egyháztól  –  a  vezető  személyén  túl  –  elsősorban 
szertartási  kérdésekben  (kovászos  –  kovásztalan  kenyér  a  szentmisén,  görög  –  latin  nyelv) 
eltérő  keresztény  egyház.  A  legkomolyabb  teológiai  eltérés  a  Szentlélek  eredetének 
kérdésében, az ún. Filioque kérdésben volt. 
❏ Pápa​:  Szent  Péter  utódja,  Róma  püspöke,  a  római  katolikus  egyház  vezetője,  az  Egyházi 
Állam uralkodója. A katolikus hittételek szerint hit és erkölcs dolgában tévedhetetlen. 
❏ Szerzetes:  egyházi  személy,  aki  nyilvános  fogadalom  letételével egy szerzetesrend tagja lett, 
vállalva  a  szegénységet,  a  nőtlenséget és az előljáró iránti engedelmességet. A női szerzetest 
apácának nevezzük. 
❏ Kolostor​:  a  szerzetesek  rendháza.  Meg szokták különböztetni a monostortól, ami a birtokkal 
rendelkező  szerzetesrendek  rendháza,  míg  a  kolostor  a  birtoknélküli,  azaz  kolduló  rendek 
városi rendháza. 
❏ Bencés  rend​:  az  első  nyugati  szerzetes rend. Alapítója Nursiai Szt. Benedek, első monsotora 
Montecassino  hegyén  épült.  Jelmondata:  Ora  et  labora,  azaz  imádkozzál  és  dolgozzál! 
Magyarországon többek között Pannonhalmán, Tihanyban, Pécsváradon emeltek monostort. 
❏ Kódex​:  kézzel  írott  könyv.  Általában  szerzetesek  által  pergamenre  írott,  tartalmát  tekintve 
egyházi  témájú  könyvek  a  könyvnyomtatás  előtti  időkből.  Esetenként  miniatúrákkal  (kis, 
színes képek) és iniciálékkal (díszes kezdőbetűk) díszítették. 
❏ Invesztitúra​:  az  egyházi  méltóságok  adományozásának  joga,  amiért  a  pápa  és  a 
német-római  császár  között  lezajlott  az  invesztitúra  háború.  Az  1122-es  wormsi 
konkordátumban  a  felek  kompromisszumot  kötöttek:  az  egyházi  méltóságot  a  pápa,  a 
méltósághoz tartozó javadalmakat a császár adja. 
❏ Cölibátus​: a papi nőtlenség. A cluny-i reform egyik sarkalatos pontja. 
❏ Eretnekség​:  a  katolikus  egyház  szerint  tévtanítás,  illetve  a  katolikus  egyház  tanításaiból 
egyes  elemeket,  dogmákat  elvető  vallási  irányzat.  Ellene kezdetben keresztes hadjárattal (pl. 
albigensek – Dél-Franciaország), később az inkvizícióval léptek fel. 
❏ Inkvizíció​:  a  hit  tisztaságának  megőrzésére  létrehozott  egyházi  bíróság,  amelyet  a 
középkorban  elsősorban  domonkos  szerzetesek  vezettek.  Működése  elsősorban  az 
uralkodóktól  függött,  különösen  kegyetlen  volt  a  spanyol  inkvizíció,  amelyet  a  spanyol 
királyok saját politikai céljaikra használtak fel. 
   

2 
 

❏ Koldulórendek​:  a  XIII.  században  létrejött  szerzetesi  forma,  amelyek  az  evangéliumi 

szegénységet  a  legradikálisabb  formában  tartották  meg,  azaz  sem  a  közösség,  sem  annak 
tagjai  semmilyen  tulajdonnal  nem  rendelkezhetnek,  s  megélhetésüket  adományokból 
biztosítják.  Ilyen  szerzetesrend  a  ferences  és  a  domonkos.  Megjelenésük  a  városiasodással 
áll szoros kapcsolatban. 
❏ Keresztes  hadjáratok​:  a  Szentföld  (Palesztina  –  Jézus  Krisztus  életének  helyszíne) 
visszafoglalásáért  indított  hadjáratok  összefoglaló  neve.  Az  első  keresztes  hadjáratot  II. 
Orbán  pápa  hirdette  meg  a  clermonti  zsinaton  1095-ben.  Egyedül  az  első  keresztes 
hadjáratnak  sikerült  elfoglalnia  Jeruzsálemet.  A  keresztes  hadjáratok  közé  tartozik II. András 
magyar  király  szentföldi  hadjárata  (V.  keresztes  hadjárat  1217-1218),  valamint  az 
Ibériai-félsziget arab uralom alóli felszabadításáért folytatott rekonkvista is. 
❏ Iszlám​:  Mohamed  próféta  által  alapított  vallás,  amelynek  lényege,  hogy  egy  Isten  van  Allah 
és  Mohamed  az  ő  prófétája.  A  vallás alapját az 5 oszlop adja (a hitvalláson túl a napi 5x-i ima 
Mekka  felé,  a  Ramadán  havi  böjt,  a  zarándoklat  Mekkába  és  az  alamizsna).  Szent  Könyve  a 
Korán,  amely  szúrákból  áll.  Az  iszlám  jelentése:  odaadás  Istennek.  Az  iszlám  időszámítás 
kezdete a hidzsra, azaz Mohamed futás Mekkából Medinába 622-ben. 
❏ Korán​: az iszlám szent könyve, amely szúrákból áll. Mohamed utódai, a kalifák íratták le. 
❏ Kalifa​:  Mohamed  utóda,  vallási  és  politikai  vezető.  Három  arab  kalifátus  alakult  ki  az  idők 
folyamán: damaszkuszi/bagdadi, az egyiptomi és a kordobai. 
❏ Antijudaizmus​:  a  zsidó  vallási  előírásokat  elvető  kora-keresztény  irányzat.  Az  első 
keresztények  esetében  kérdés  volt,  hogy  a  zsidó  vallási  szabályokat  be  kell-e  tartaniuk  a 
pogányságból  (nem  zsidó)  keresztényeknek.  Az  antijudaizmus  szerint  nem.  Később  a  zsidó 
hittel, néppel szemben álló idealógia. 
❏ Rendi  monarchia​:  az  uralkodó  a  rendekkel  együtt  irányítja  az  országot.  Jellemzője,  hogy 
rendszeresen tartanak rendi gyűléseket, amelyeken hozzák meg az ország törvényeit. 
❏ Középkori  város​:  Fallal  körülvett,  egy  összegben  adózó,  önkormányzattal  rendelkező 
település.  Teljes  jogú  lakói  a  polgárok,  akik  elsősorban  iparral  és  kereskedelemmel 
foglalkoznak.  Élén  a  polgárok  által  választott  bíró  áll.  A  város  jogai  fokozatosan  bővültek, 
például árumegállító vagy pallos jogot is megkaphatták. 
❏ Városi  önkormányzat​:  a  város  polgárai  maguk  dönthettek  a  város  vezetőjének  (bírájának) 
személyéről,  a  plébános  személyéről,  a  város  adójának  lakók  közötti  szétosztásáról,  a 
városba  beköltözőkről,  amelyek  a  városi  önkormányzat  sarkalatos  pontjai.  Felettük  csak  az 
uralkodó által kijelölt bíró ítélkezhetett. 
❏ Hospes​:  latin,  jelentése  vendég.  Külföldről  behívott  telepes,  aki  a  beköltözésért  cserébe 
kiváltságokban részesült. Általában városokat alapítottak hospesek behívásával. 
❏ Céh​:  egy  városon  belül  azonos  mesterséget  űző  iparosokat  tömörítő,  érdekvédelmi 
szervezet.  Vezetője  a  céhmester,  tagjai  a  mesterek.  A  céh  szabályzata  meghatározta  a 
termelés  módját,  az  áru minőségét és árát, az inasképzés feltételeit. Emellett részt vállaltak a 
város védelméből is. 
   

3 
 

❏ Járványok​:  a  késő  középkorban  a  városok  népességének  növekedésével  a  rossz  higiéniás 

viszonyok,  valamint  az  orvostudomány  alacsony  színvonala  miatt  fertőző  betegségek 
söpörtek  végig  Európán.  A  legjelentősebb  a  fekete  halálnak  nevezett  pestis  volt,  amelyet  a 
házi patkány bolhája terjesztett. A legnagyobb járvány 1324?-ben indult el Itáliából. 
❏ Levantei  kereskedelem​:  a  Földközi-tenger  keleti  medencéjében  zajló  kereskedelem  és 
kereskedelmi  útvonal,  amely  a  távol-keleti  –  kínai,  indiai  –  termékeket,  elsősorban 
fűszerekkel,  porcelánnal  és  más  luxuscikkekkel  látta  el  Európát.  Ezekért  nemesfémmel 
fizettek.  Legjelentősebb  kereskedővárosa  Velence.  Az oszmán-török terjeszkedés, valamint a 
nagy földrajzi felfedezések okozták hanyatlását és jelentőségének megszűnését. 
❏ Hanza​:  A  Balti-tenger  partján  fekvő,  illetve  észak-német  kereskedővárosok  szövetsége, 
amely  a  Balti-régió  termékeit  (fa,  prém,  borostyán,  gabona)  közvetítette  Nyugat-Európába. 
Cserébe  iparcikkeket  (posztó,  fémárú,  luxuscikkek)  szállított  keletre.  Jelentősége  a  nagy 
földrajzi  felfedezések  hatására  a  kontinentális  munkamegosztás  következtében  újra 
megnőtt. Legjelentősebb városai Lübeck és Hamburg. 
❏ Huszitizmus​:  Csehországban  elterjedő  vallási  irányzat. Alapítója Husz János prágai egyetemi 
tanár.  Követelései  között  szerepelt  a  szegény  egyház,  a  két  szín  alatti  áldozás,  az  anyanyelvi 
szertartások.  A  konstanzi  zsinaton  1415-ben  megégették.  Ezután  (1419)  tört  ki  a  huszita 
háború  (legnagyobb  csatája:  1434.  Lipany-i  csata).  A  háború  során  a  husziták új harcmodort 
alkalmaztak  (harci  szekerek,  ágyúk),  amelyek  hatással  voltak  a  korabeli  hadviselésre  (pl. 
Hunyadi  Jánosra  is).  Két  irányzatot  különböztetünk  meg:  a  mérsékelt,  vallási  követeléseknél 
maradó kelyheseket, illetve a radikális, társadalmi változásokat is követelő taboritákat. 
❏ Rekonkviszta​:  az  Ibériai-félsziget  több  évszázadon  át  tartó  visszafoglalása  a móroktól. Csak 
1492-ben Granada elfoglalásával fejeződött be. 
❏ Skolasztika​:  a  középkori  tudományos  gondolkodás  megnevezése.  Alapja  a  teológia  és  a 
filozófia  összeegyeztetése,  a  tekintély  tisztelete.  Az  antik  filozófiából  Arisztotelész  tanításait 
vette  át.  Legnagyobb  alakja  és  rendszerbe  szervezője  Aquinói  Szt.  Tamás,  műve  a  Summa 
Theologiae. Az egyetemi oktatás is eszerint zajlott. 
❏ Egyetem  (Universitas)​:  A  középkorban  kialakuló,  felsőoktatási  forma.  Egy-egy 
tudományterület  kérdéseivel  előadások  és  viták  formájában  foglalkozó  egyházi  oktatási 
intézmény.  A  középkori  fakultások:  septem  artes  liberales  (hét  szabad  művészet,  mai 
bölcsészkar),  teológiai,  jogi  és  orvosi.  Az  egyetem  önkormányzattal  rendelkezett:  a  tanárok 
választották  az  egyetem  és  a  fakultás  vezetőjét  (rektor,  ill.  dékán),  a  hallgatók  felett  az 
egyetem bírósága ítélkezett. Első egyetemek: Padova, Bologna, Salamanca, Párizs. 
❏ Lovag​:  középkori  nehézpáncélzatú  lovas  katona.  Mivel  a  fegyverzet  igen  drága  volt,  ezért 
csak  a  földbirtokosok  engedhették  meg  maguknak.  Idővel  a  lovagi  kultúra  központi  alakja, 
aki  a  gyengék,  a  nők  védelmezője,  aki  amellett,  hogy  kiváló  harcos,  művelt  is.  A  keresztes 
háborúk során kialakult lovagrendek nemesi származású, teljes jogú tagja. 
❏ Román  stílus​:  a  XI-XII/XIII.  században  virágzó  művészeti  stílus,  amely  elsősorban  a 
templomépítészetben  jelenik  meg.  Jellemzője  a  vastag  falak,  zömök  pillérek,  lőrésszerű, 
boltíves  ablakok,  a  rózsaablakok.  dongaboltozat,  bélletes  kapu.  Ebben  a  korban  a 
templomok  védelmi  funkciót  is  betöltöttek.  Magyarországon  a  leghíresebb  a  lébényi,  vagy a 
pannonhalmi templom, Európában a wormsi székesegyház. 

4 
  

❏ Gótika​:  a  XIII-XV.  századi  Európa  stílusa.  Jellemzője  a  magasba  törő,  vékony,  ablakokkal 
áttört  falak,  amiket  külső  támpillérek  támasztanak  meg,  a  rozetta  (rózsaablak),  a 
keresztboltozat,  kívülről  pedig  a  vízköpők,  szobrok  sokasága..  Ilyen  például  a  kassai  dóm, 
vagy  a  reimsi  székesegyház,  a  Westminsteri  apátság,  valamint  a  velencei  Doge-palota. 
Festészetben  (táblaképek)  és  szobrászatban  (pl.  Kolozsvári  testvérek  Szt.  György  szobra) 
erősödik  természethű  ábrázolás,  megjelenik  a  környezet  is. Különleges művészeti alkotása a 
szárnyasoltár. 
❏ Reneszánsz​:  a  XV-XVI.  század  művészeti  irányzata,  amely  az  antik  szépségideálhoz  nyúl 
vissza.  Legfőbb  témái  bibliai,  mitológiai  történetek,  amelyekben  a  természet,  az  emberi  test 
tökéletes  ábrázolása  játszik  központi  szerepet  (perspektíva,  anatómia).  Legnagyobb  alakjai 
általában polihisztorok: Leonardo da Vinci, Michelangelo, Raffaello. 
❏ Humanizmus​:  a  reneszánsszal  együtt  megjelenő  szellemi  irányzat,  amely  az  embert,  az 
ember  egyéniségét,  illetve  az  emberiességet  helyezi  központba.  Ókori  filozófián  (Platón)  és 
műveltségen  alapszik,  jellemzője  az  individualizmus.  Kiemelkedő  alakja:  Rotterdami 
Erasmus. 
❏ Könyvnyomtatás​:  a  XV.  század  közepe  táján  Johannes  Gutenberg  találta  fel  a  mozgatható 
betűelemekkel  való  könyvnyomtatást.  A  nyomdák  a  XVI.  században  terjedtek  el  Európa 
szerte.  Jelentősége  a  könyvek  tömegtermelésében  áll,  aminek  következtében  a  könyvek 
sokkal olcsóbbá váltak, így elterjedhettek. Elősegítette a reformáció elterjedését. 
❏ Perszonálunió​:  Kettő  (vagy  több)  országnak  ugyanaz  a  személy  az  uralkodója,  de  más  nem 
kapcsolja az országokat össze, azaz jogilag függetlenek egymástól. 
❏ Szultán​:  mohamedán  uralkodó;  elsősorban  nem  vallási  cím,  hanem  saját  jogú  szuverén 
uralkodó. Legjelentősebb az Oszmán Birodalom szultánja. 
❏ Szpáhi​:  török  lovas  katona,  aki  szolgálataiért  adománybirtokot  (timárbirtok) kapott. Ezt nem 
lehetett  örökíteni  és  a  szultán  bármikor  visszavehette,  emiatt  a  szpáhik  rablógazdálkodást 
folytattak. 
❏ Janicsár​:  elrabolt  vagy  gyermekadó (devsirme) révén összeszedett keresztény gyermekekből 
nevelt muzulmán gyalogos katona. Szolgálataiért zsoldot kapott. 

SZEMÉLYEK 
❏ Nursiai  Szent  Benedek​:  az  első  nyugati  szerzetesrend,  a  bencés  rend  alapítója  a  VI. 
században. Itáliában működött, első rendháza Montecassino hegyén épült. 
❏ Justinianus​:  kelet-római  császár  527-565  között.  Célja  a  Római  Birodalom  helyreállítása 
(renovatio  imperii),  aminek  érdekében számos háborút vívott (perzsákkal, vandálokkal, keleti 
gótokkal).  Törekvését  nem  koronázta  siker,  a  sorozatos  háborúk  kimerítették  birodalmát. 
Kiadta  a  Corpus  Iuris  Civilist,  a  római  polgári törvénykönyvet, valamint ő építtette fel a Hagia 
Sophia-t. 
   

5 
 

❏ Mohamed  próféta​:  az  iszlám  alapítója  (570-632).  A  hagyomány  szerint  eredeti  foglalkozása 
kereskedő,  akivel  Gabriel  arkangyal  ismertette  meg  az  iszlám  tanítását. Mekkában lépett fel, 
de  a  mekkaiak  elkergették  622-ben,  ez  az  iszlám  időszámítás  kezdete,  a  hidzsra.  Medinába 
menekült,  amely  várost  megtérítette,  majd  híveivel  elfoglalta  Mekkát.  Tanítása  az  iszlám, 
azaz  az  odaadás/engedelmesség  Allahnak.  Tanításait  a  Koránban  foglalták  össze.  Az 
iszlámmal  egyesítette  az  arab törzseket, akik a hit terjesztése érdekében hódításokba fogtak. 
Tanításának  lényege  az  5  oszlop:  hit  Allahban,  napi  ötszöri  ima  Mekka  felé,  Ramadán  havi 
böjt, alamizsna a szegényeknek, zarándoklat Mekkába. 
❏ Karolingok​:  frank  dinasztia,  amelynek  tagjai  előbb  majordomusok,  majd  Kis  Pipin 
megszerezte  a  trónt  (751.).  A  dinasztia  legnagyobb alakja Nagy Károly. A Karoling-dinasztia a 
verduni  szerződést  (843.)  követően  három  ágra  szakadt,  amelyek a XI-X. század során haltak 
ki. 
❏ Nagy  Károly​:  (768-814)  a  Frank  Birodalom  létrehozója  és  legnagyobb  uralkodója.  800-ban 
császárrá  koronázták.  Székhelye  Aachen,  ahol  udvarában  megjelent  az  írás. 
Legnevezetesebb  tudósa  Einhard,  aki  megírta  az  uralkodó  életét.  Birodalmát grófságokra és 
őrgrófságokra  osztotta.  Számos  hadjáratot  vezetett  (arabok,  szászok,  bajorok,  avarok  ellen), 
amelyek  révén  birodalmát  kiterjesztette  Közép-Európára.  Halála  után  utódai  felosztották 
egymás között birodalmát (843. verduni szerződés). 
❏ VII.  Gergely​:  római  pápa  (1073-1085),  aki  a  cluny  reformokat  akarta  megvalósítani. 
Programját  a  Dictatus  papae című enciklikájában foglalta össze, amelynek központi eleme az 
invesztitúra  joga.  Emiatt  robbant  ki  közte  és  IV.  Henrik  német-római  császár  között  az  I. 
invesztitúra  háború.  VII.  Gergely  kiátkozta  a  császárt,  aki  a  kiátkozás  feloldásáért  Canossa 
várában  tartózkodó  pápához  zarándokolt,  amit  Canossa-járásnak  nevezünk  (1077.).  Utána 
azonban a császár elfoglalta Rómát, így VII. Gergely végül száműzetésben halt meg. 
❏ IV.  Henrik​:  német-római  császár  (1056-1106).  Az  első  invesztitúra  háborúban  leteszi  VII. 
Gergelyt  a  pápai  trónról,  aki  kiátkozza.  Bűnbocsánatért  a  pápához  Canossa  várába 
zarándokol  (1077),  aki  visszavonja  a  kiátkozást.  Ezt  nevezzük  Canossa-járásnak.  Ezután 
sereggel vonult Itáliába, ahol elfoglalta Rómát és ellenpápát állított. 
❏ Aquinói  Szent  Tamás​:  domonkos  rendi  szerzetes  a  XIII.  században.  A  skolasztika 
legnagyobb  alakja,  fő  műve  a  Summa  Theologiae.  Filozófiájának  alapja,  hogy  a  hit  és  az 
emberi  értelem  forrása  egyaránt  Isten,  ezért  nem  kerülhetnek  soha  sem  ellentétbe 
egymással. Nevezetesek még istenérvei is. 
❏ Leonardo  da  Vinci​:  itáliai  polihisztor  a  XV-XVI.  században.  A  reneszánsz  kiemelkedő  alakja, 
aki  egyszerre  foglalkozott  a  művészetekkel  és  a  tudománnyal.  Kiemelkedő  művészeti 
alkotása  az  Utolsó  vacsora,  Mona  Lisa  c.  képek,  míg  számos  tudományág  megalapozója: 
foglalkozott  a  geológiával,  az  anatómiával,  optikával,  mechanikával  és  számos  szerkezetet 
(pl. repülő) tervezett. 
❏ Husz  János​:  prágai  egyetemi  tanár,  aki  John  Wycliff  angol  prédikátor  hatására  új  tanokat 
hirdetett,  amelynek  központi  elemei  az  egyház  kritikája,  a  pápai  főhatalom  tagadása,  a 
szerény  életmód,  az  anyanyelvi  igehirdetés.  1415-ben  a  konstanzi  zsinaton  eretnekké 
nyilvánították és megégették. A reformáció előfutára. 
❏ Johann Gutenberg​: a könyvnyomtatás feltalálója a XV. század közepén. 

6 
  

❏ II.  (Hódító)  Mohamed​:  1451-1481  között  török  szultán,  az  oszmán  nagyhatalom 
megalapozója.  1453-ban  elfoglalta  Bizáncot,  majd  elfoglalta szinte a teljes Balkán-félszigetet. 
1456-ban  megpróbálta  elfoglalni  Nándorfehérvárat  (Belgrád),  de  Hunyadi  János  és  Szilágyi 
Mihály megvédte a várat. 

KRONOLÓGIA 

❏ 622​: „Mohamed futása”, a muszlim időszámítás kezdete, hidzsra 

❏ 732​: Poitiers-i csata, a frankok győzelme az arabok felett 
❏ 800​: Nagy Károly császárrá koronázása 
❏ 843​: verduni szerződés: a Frank Birodalom felosztása 
❏ 962​: I. Nagy Ottó császárrá koronázása, a Német-római Császárság létrejötte 
❏ 1054​: egyházszakadás, szkizma 
❏ 1075​: az invesztitúraharc kezdete 
❏ 1096-99​: az első keresztes hadjárat 
❏ 1215​: Földnélküli János angol király kiadja a Magna Charta-t 
❏ 1122​: a wormsi konkordátum, az invesztitúraharc első szakaszának lezárása 
❏ 1389​: az első rigómezei ütközet 
❏ 1453​: Bizámc/Konstantinápoly elfoglalása; a százéves háború vége 
❏ 1453​: a százéves háború vége (1336-ban kezdődött) 
❏ XV. század közepe​: a könyvnyomtatás kezdete 

TOPOGRÁFIA 
❏ Bizánci  Birodalom​:  a  Keletrómai  Birodalomból  jött  létre,  amikor  a  hivatalos  nyelv  a  latin 
helyett  a  görög  lett,  illetve  a  császári  titulatúra  is  görögre  változott  (II.  Herakleiosz  610-641). 
Területe  az  arab,  illetve  a  török  támadások  hatására  folyamatosan  csökkent.  Kezdetben 
Mezopotámiától  Itáliáig  terjedt,  a IX. századra Kis-Ázsiára és a Balkán területére zsugorodott, 
majd  a  XI.  századtól  már  csak  a  Balkánra terjedt ki fennhatósága. 1453-ban, Bizánc elestével 
megszűnt. 
❏ Mekka​:  város  az  Arab-félsziget  nyugati  oldalán.  Az  iszlám  szent  városa,  itt  lépett  fel 
Mohamed  próféta,  itt  található  a  Kába-kő  is.  A  muzulmánoknak  életükben  egyszer  el  kell 
zarándokolniuk ide. 
❏ Arab  Birodalom​:  az  iszlám  megjelenésével  az  egyesülő  arab  törzsek  hódításba  kezdtek,  az 
így  létrejövő  birodalom  neve.  Legnagyobb  kiterjedésekor  Indiától  az  Atlanti-óceánig  terjedt. 
Később kalifátusokra esett szét (Bagdadi Kalifátus, Kordobai Kalifátus). 
❏ Frank  Birodalom​:  a  mai  Franciaország  területén  kialakuló  állam,  amely  legnagyobb 
kiterjedését Nagy Károly alatt érte el. 

7 
 

❏ Egyházi  (Pápai)  Állam​:  Itália  középső  részén  kialakuló  állam.  Magját  a  Kis  Pipin  által  a 
pápának adományozott területek jelentették (756). Központja Róma. 
❏ Verdun​: város Lotaringiában, Franciaország keleti részén. 
❏ Német-római  Birodalom​:  A  Keleti-frank  Királyság  területéből  I.  Nagy  Ottó  által  létrehozott 
állam,  amely  szinte  egész  Közép-Európát  magába  foglalta.  Területe  kiterjedt  a  mai  Benelux 
államokra,  Németországra,  Csehországra,  Ausztriára,  Svájcra  és  Észak-Olaszországra 
Rómáig. 
❏ Szentföld​:  Palesztina,  az  a  terület,  ahol  a  kereszténység  alapítója  a  Názáreti  Jézus  élt. 
Legjelentősebb városa Jeruzsálem. Ma a terület Izrael állam. 
❏ Velence​:  kereskedőváros  az  Adriai-tenger  északi  partján.  A  középkorban  a  levantei 
kereskedelem  és  a  keresztes  háború  legnagyobb  haszonélvezője.  Köztársaság,  vezetője  a 
doge. 
❏ Firenze​:  Itáliai  város  az  Arno  folyó  partján  Toszkánában.  A  város  feletti  uralmat  a  Medici 
család  szerezte  meg.  Textilipari,  pénzügyi,  kulturális  központ.  A  reneszánsz  egyik 
kiindulópontja. 
❏ Oszmán  (Török)  Birodalom​:  Az  oszmán  törökök  által  létrehozott  állam.  Területe 
folyamatosan  nőtt  kezdetben  Kis-Ázsia  és  a  Balkán  keleti  része  tartozott  hozzá,  majd  II. 
Hódító  Mohamed  elfoglalta  az  egész  Balkán-félszigetet  a  Dunáig.  Utódai  folyatatták 
hódításait  és  a  XVI.  század  végére  már  Afrika  északi  partvidéke,  Egyiptom  és  Mezopotámia, 
valamint Havasalföld, Moldva és Magyarország középső része is a birodalom része lett. 
❏ Rigómező​: Koszovo Polje, csatahely (1389, 1448) a Balkán-félszigeten, Koszovóban. 

8