3.2.1. Géza fejedelemsége és I. (Szent) István államalapítása 

AZ ÁLLAMALAPÍTÁS JELENTŐSÉGE 
❏ Az államalapítás a magyar történelem legjelentősebb fordulata 
❏ A  kora  középkorban  több  nomád  nép  is  megjelent  Európában,  de  intézményesült 
államszervezet,  letelepült  társadalom  és  a  kereszténység  felvétele  híján  hosszabb  távon 
mégsem tudtak megmaradni 
❏ Az,  hogy  a  magyarság  elkerülte  ezt  a  sorsot,  jelentős  részben  Géza  fejedelemnek  és  Szent 
Istvánnak volt köszönhető 

GÉZA FEJEDELEMSÉGE (972–996) 

❏ Géza fejedelem megteremtette az alapokat István államszervező munkájához 
❏ Belpolitika 
⇢ Egyértelművé  tette  nagyfejedelmi  hatalmát,  de  a  törzsi  berendezkedést  és  a 
legerősebb törzsfők erejét még nem törte meg 
⇢ Az  erdélyi  országrészt vezető Gyula lányát, Saroltot vette feleségül, biztosítva ezzel az 
egyik legnagyobb hatalmú törzsfő együttműködését 
❏ Külpolitika: a kalandozások lezárása, megegyezés a Német-római Császársággal 
⇢ Géza  felismerte, hogy a kalandozó hadjáratok lehetőségei a Német-római Császárság 
megalakulásával, valamint Bizánc megerősödésével megszűntek 
⇢ 973-ban a ​quedlinburgi ​diplomáciai ​találkozó​n Géza követei békét kötöttek I. (Nagy) 
Ottó német-római császárral 
⇢ Fia,  István  a  bajor  hercegnőt,  ​Gizellá​t  kapta  feleségül  –  s  mivel  1002-ben  Gizella 
bátyja,  II.  Henrik  került  a  német  trónra,  szoros  kapcsolat  jött  létre  a  Német-római 
Császársággal 
❏ Hittérítés 
⇢ Géza  felismerte,  hogy  az  Európába  való  beilleszkedés  a  kereszténység  felvételével 
valósulhat meg, ezért hittérítőket kért nyugatról 
⇢ Az első térítőpüspök Bizáncból érkezett, de ő csak Erdélyben tevékenykedett 
⇢ A  térítés  nagyobb  részét  nyugatról  érkezett  térítők  végezték  (a  leghíresebb  az 
esztergomi székesegyház névadója, Szent Adalbert) 
⇢ Géza behívta a bencéseket, akik Pannonhalmán kolostort alapítottak (996) 

 
 
©Rubicon-Ház  Kft.  Minden  jog  fenntartva.  Jelen  tananyagot  vagy  annak  bármely  részletét  a  kiadó 
engedélye nélkül bármilyen formában vagy eszközzel reprodukálni, tárolni és közölni tilos. 
 

 
  

⇢ Géza  külsőségekben  elfogadta  a  kereszténységet,  miközben  az  ősi  magyar hitvilágot 

követte – hasonlóan feleségéhez, Sarolthoz 

ISTVÁN (997–1000–1038) ÁLLAMSZERVEZŐ HARCAI ÉS KORONÁZÁSA 

❏ Istvánt Géza minden tekintetben felkészítette a keresztény uralkodói feladatokra 
⇢ Nevelésében Szent Adalbert is részt vett 
⇢ A kereszténységet ő már őszinte meggyőződésből követte 
❏ Apja halála után, 997-ben vette át a fejedelmi hatalmat 
❏ Az utódlás körül trónharc kezdődött 
⇢ A  keresztény  öröklési  rend  (primogenitúra)  szerint  az  elsőszülött  férfi  utód  örököl, 
ennek értelmében lett István a fejedelem 
⇢ A  nomád  öröklési  –  alkalmassági  –  elv  (szeniorátus)  értelmében  a  család  legidősebb 
férfi tagja (​Koppány​) következett volna a hatalomban 
⇢ Német  lovagok  segítségével,  az  új,  európai  páncélos  lovas  harcmodort  alkalmazva 
István legyőzte Koppányt (998) 
❏ István  1000-ben  koronát  kért  és  kapott  a  pápától.  A  koronázással  Magyarország  belépett  a 
keresztény európai monarchiák sorába 
⇢ A  korszakban  a  pápa  (II.  Szilveszter)  és  a  német-római  császár  (III.  Ottó)  teljes 
egyetértésben cselekedett, a koronázás nem a császár megkerülésével történt 
❏ A  törzsfők  többsége  elfogadta  István  hatalmát,  pl.  Aba  Sámuel,  a  kabarok  vezetője  István 
egyik lánytestvérét vette feleségül 
❏ Két fontos törzsi vezető azonban ellenállt, ezért őket István katonai erővel verte le 
⇢ 1003-ban rokonát, az erdélyi Gyulát – ezután ​Erdély​t a v
​ ajda​ irányította 
⇢ Majd Ajtonyt, a Temesköz urát 

ÁLLAMSZERVEZÉS 
❏ István az Európában elterjedt h
​ űbéri monarchia​ rendszerét alakította ki 
⇢ Minden  hatalom  birtokosa  a  király,  döntéseit  korlátozások  nélkül  maga  hozhatja 
meg, törvényeket alkothat 
⇢ A központi igazgatásban segítségére volt a n
​ ádor​ (a királyi udvar ispánja) 
⇢ A döntések meghozatalában a ​királyi tanács​ segítette az uralkodót 
⇢ A királyi székhely ​Esztergom​, s S
​ zékesfehérvár​on temetkezett a király 
⇢ A  királyi  udvar  az  országot  járta,  hogy  megjelenítse  a  király  személyét,  s  felélje  az 
országban elszórtan elhelyezkedő udvarbirtokok jövedelmét 
⇢ A király hadseregét a várbirtokokon élő v
​ árjobbágyok​ alkották 
❏ A törzsi társadalomszerveződés helyett új t​ erületi közigazgatás​ – a vármegyerendszer 

2 
  

⇢ A  ​királyi  vármegyé​nek  nem  voltak  önálló  intézményei,  a  királyi  birtokok  hálózata 

adta a struktúráját 
⇢ A vármegyék élén a m
​ egyésispán ​állt 
❏ A vármegye és általában az ország különböző típusú területek halmazából állt össze 
⇢ Legkiterjedtebbek  a  ​királyi  birtokok  voltak,  melyek  egy-egy  királyi  (föld)vár  köré 
szerveződtek, élükön a várispánokkal 
○ Egyik típusa a ​várbirtok​, mely a megyei várak ellátását biztosította 
○ Másik az ​udvarbirtok​, mely a királyi udvar igényeit elégítette ki 
○ Jelentős e
​ gyházi birtokok​ jöttek létre 
○ Megjelentek  a  ​magánföldesúri  birtokok  ​–  bár  ezek  jelentősége  ekkor  még 
messze elmaradt a királyi (és egyházi) birtokoké mögött 
○ Még  léteztek  ​fel  nem  osztott  területek​,  ahova  a  nomád  társadalom 
képviselői  igyekeztek  visszahúzódni  a  kiépülő  feudális  hatóságok  befolyása 
elől 

EGYHÁZSZERVEZÉS 
❏ A katolikus egyházszervezet felállítása 
⇢ István 1
​ 0 püspökséget​ (köztük két érsekség: Esztergom, Kalocsa) hozott létre 
⇢ A  magyar  egyházszervezet  központja  Esztergom  lett,  a  prímás  –  azaz  a  magyar 
egyház vezetője – az esztergomi érsek 
⇢ A  ​káptalanok  azok  a  papi  testületek,  amelyek  az  adminisztrációt,  az  írásbeliséget 
segítették, iskolákat működtettek 
○ A káptalan tagjai a kanonokok 
○ A káptalant vezető kanonok a prépost 
⇢ István  támogatta  a  ​bencés  kolostorok  ​alapítását,  feladatuk:  írásbeliség,  térítés,  a 
mezőgazdasági technológia fejlesztése 
⇢ A király elrendelte, hogy minden tíz falu építsen egy templomot 
❏ Az egyház hatékony működéséhez szükség volt az anyagi alapok megteremtésére 
⇢ Bevezették  a  ​tized​et,  a  földművelő  jobbágyoknak  termésük  tizedrészét  kellett  az 
egyháznak adniuk 
⇢ István komoly f​ öldbirtokadománnyal​ támogatta az egyházat 
❏ A keresztény szokások és vallásosság elterjesztése 
⇢ Ezt szolgálta a térítés, de István törvényekkel is garantálta a kereszténység felvételét 
⇢ A  társadalmat  kötelezte  a  ​templomba  járás​ra  és más keresztény szokások (pl. ​böjt​) 
betartására – elmulasztásukat komoly büntetésekkel szankcionálta 

   

3 
  

KÜLPOLITIKA, UTÓDLÁS 
❏ István  az  államszervezet  kiépítését  a  felesége  biztosította  dinasztikus  kapocs  révén 
évtizedekig békés külpolitikai környezetben végezhette 
❏ Az 1030-ban bekövetkezett német támadást sikerült feltartóztatnia 
❏ István  remélt  és  kiválóan  felkészített  örököse  fia,  Szent  Imre  herceg  volt,  akihez  híres 
Intelmeit is címezte, ám ő egy szerencsétlen vadászbaleset következtében 1031-ben meghalt 
❏ Közeli  rokonát,  Vazult  megvakíttatta  (ezzel  uralkodásra  alkalmatlanná  tette;  fiai  pedig 
elmenekültek), mert attól tartott, hogy pogány irányba fordítaná vissza az országot 
❏ Kijelölt  örököse  unokaöccse,  a  Velencéből  érkező  Orseolo  Péter  lett, akitől azt remélte, hogy 
folytatja államalapító munkáját, a nyugati, keresztény minták elterjesztését 

A TÉMÁHOZ KÖTŐDŐ LEXIKA 

❏ Fogalmak​:  királyi  vármegye,  ispán,  nádor,  egyházmegye,  királyi  tanács,  tized,  várjobbágy, 
vajda 
❏ Személyek​: Géza fejedelem, I. (Szent) István, Koppány 
❏ Dátumok​: 972–997 (Géza fejedelemsége), 997/1000-1038 (I. /Szent/ István) 
❏ Topográfia​: Pannonhalma, Esztergom, Székesfehérvár, Erdély  
 

4