A polgárosodás Magyarországon (1790-1914) 

FOGALMAK 
❏ Reform​: javító, fejlesztő célú változtatás. 
❏ Reformkor​:  1830-1848  közötti  időszaka  a  magyar  történelemnek,  amely  előkészítette  a 
polgári átalakulást. 
❏ Polgári  átalakulás​:  a  feudális  társadalmi,  gazdasági  berendezkedés  lebontása  és 
felvilágosodott,  liberális  gondolkodás  mentén  való  újjáépítése.  Központi  fogalmai  az 
érdekegyesítés és a jobbágyfelszabadítás. 
❏ Liberális  nemesség​:  a reformokat, a polgári átalakulást támogató nemesek, akik elsősorban 
a középbirtokos nemességből kerültek ki. 
❏ Centralisták​:  az  1843-44-es országgyűlésen megjelenő politikai csoport, amelynek tagjai (pl. 
Eötvös  József)  az  államrendszer  teljes  polgárosodását  kívánták.  Támadták  a  megyék  önálló 
politizálását,  ami  helyett  népképviseleti  alapon  működő  országgyűlést,  és  annak  felelős 
kormányt akartak. 
❏ Cenzúra​:  a sajtóban megjelenő cikkek, valamint egyéb nyomdai termékek (könyvek) előzetes 
vagy utólagos kontrolja. 
❏ Államnyelv​: az állam hivatalos nyelve. 
❏ Önkéntes  örökváltság​:  a  jobbágyok  önkéntesen,  a  földesurukkal  megegyezve 
megválthatják  magukat  az  úrbéri  terhektől  és  jobbágytelkük  tulajdonosaivá  válhattak. 
(1839-40-es országgyűlésen fogadták el.) 
❏ Kötelező  örökváltság​:  a  jobbágyok  a  törvény  erejénél  fogva  megszabadulnak  az  úrbéri 
terhektől,  tulajdonul  kapják  úrbéres  földjeiket.  Az  állam  a  földesurak  kárpótlását  magára 
vállalta, mivel a jobbágyok ezt nem tudták volna megfizetni. 
❏ Közteherviselés​: a nemesi adómentesség eltörlése. 
❏ Érdekegyesítés​:  a  reformprogramnak  minél  szélesebb  társadalmi  támogatást  biztosítani 
azáltal,  hogy  a  társadalom  különböző  rétegeinek  –  különösen  a  jobbágyságnak  –  a 
csoportérdekeit egyeztetik, illetve egy programban egyesítik. 
❏ Védővám​:  a  külföldről  behozott  árukra  magas  vám  kivetése,  hogy  ezzel  a  hazai  termelőket 
jobb helyzetbe hozza- 
❏ Márciusi  ifjak​:  az  1848-as  forradalom  kirobbantói,  a  Pilvax  kávéházban  találkozó  fiatalok. 
Közéjük tartozott Petőfi Sándor, Jókai Mór, Irányi Dániel stb. 

 
 
©Rubicon-Ház  Kft.  Minden  jog  fenntartva.  Jelen  tananyagot  vagy  annak  bármely  részletét  a  kiadó 
engedélye nélkül bármilyen formában vagy eszközzel reprodukálni, tárolni és közölni tilos. 
 

 
 

❏ Klasszicizmus​:  XVIII-XIX.  századi  művészeti  irányzat,  ami  a  görög-római  művészethez  nyúlt 

vissza.  Jellemzője  a  szimmetria,  az  antik  jegyek  újrafelhasználása.  Pl.  Nemzeti  Múzeum 
épülete. 
❏ Romantika​:  XIX.  századi  művészeti  irányzat.  Jellemzője  az  irodalomban  a  kiábrándultság,  a 
világfájdalom,  a  középkor  felé  fordulás,  egzotikus  tájak  megjelenése,  a  festészetben  a 
természet és az érzelmek változékonysága kap hangsúlyt. 
❏ Sajtószabadság​: a cenzúra megszüntetése, azaz a nyomdatermékeket nem ellenőrzik. 
❏ Nemzetőrség​:  1848-ban  létrejövő  önkéntes,  polgári  fegyveres  testület,  amelyet  idővel  hadi 
célokra alkalmaztak. 
❏ Áprilisi  törvények​:  1848.  április  11-én  V.  Ferdinánd  által  szentesített  törvények,  amelyek 
megalapozták  a  polgári  átalakulást  Magyarországon.  Többek  között  kimondták  a 
népképviseleti országgyűlést, a közteherviselést, a kötelező örökváltságot stb.  
❏ Választójog​: a választás, illetve a választhatóság feltételeit rögzítő jogszabály.  
❏ Felelős  kormány​:  a  végrehajtás  irányítója,  amelynek  vezetője  a  miniszterelnök/kormányfő, 
aki a parlamentnek felel tevékenységéért. 
❏ Népképviselet​:  széles  választójog  alapján  a  választásra  jogosult személyek az országgyűlési 
képviselőket közvetlenül választják.  
❏ Jobbágyfelszabadítás​:  a  jobbágyok  megváltása  az  úrbéri  terhek  alól. Több elképzelés volt a 
végrehajtással kapcsolatban, pl. önkéntes/kötelező örökváltság.  
❏ Emancipáció​: egyenjogúsítás. Pl. zsidó és női emancipáció.  
❏ Honvédség​: a magyar hadsereg neve.  
❏ Tavaszi  hadjárat​:  Klapka  György  által  tervezett  és  Görgei  Artúr  vezetésével  végrehajtott 
hadjárat,  amelynek  célja  a  császári  erők  bekerítése  volt.  1849. április 2-tól május 21-ig, Buda 
bevételéig  tartott,  számos  csatái  közé  tartozik  pl.  hatvani,  tápióbicskei,  isaszegi,  nagysallói 
stb.  
❏ Függetlenségi  nyilatkozat​:  1849.  április  14-én Debrecenben elfogadott kiáltvány, amelyben 
kimondták a Habsburg-ház trónfosztását.  
❏ Emigráció​:  főként  politikai  okból  történt  kivándorlás;  a  szabadságharc  bukása után Kossuth 
Lajos és még számos magyar hagyta el az országot.  
❏ Dunai  Konföderáció​:  Kossuth  Lajos  1862-ben  megfogalmazott  elképzelése,  amelynek 
lényege,  hogy  a  Kárpátok,  Fekete-tenger  és  az  Adria  között  fekvő  országok  (Magyarország, 
Románia,  Szerbia,  Horvátország)  egy  szövetségi  államot  hozzanak  létre.  Másik  neve:  Dunai 
Szövetség.  
❏ Passzív  ellenállás​:  a  magyar  nemesség  nem  vett  részt  az  államügyek  intézésében,  nem 
vállalt  hivatalt,  hanem  a  politikától  visszavonultan  élt,  és  amikor  csak  tudta  kijátszotta, 
elszabotálta az állami rendelkezések végrehajtását. Másik kifejezés: passzív rezisztencia.  
❏ Provizórium​: átmeneti időszak. 1861-1865 – Schmerling-féle provizórium.  

2 
 

❏ Húsvéti  cikk​:  Deák  Ferencnek  1865-ben  a  Pesti  Naplóban  megjelenő  cikke,  amelyben 
felvázolta a kiegyezési tárgyalások alapjait.  
❏ Kiegyezés​:  Magyarország  és  a  Habsburg  udvar  közjogi  megállapodása  1867-ben,  amelynek 
következtében  létrejött  az  Osztrák-Magyar  Monarchia.  Közös  ügynek  nyilvánították  a 
hadügyet,  a  külügyet  és  az  ezt  finanszírozó  pénzügyet.  A  kiegyezés  alapja  a  Pragmatica 
sanctio, első uralkodó Ferenc József.  
❏ Dualizmus/dualista  monarchia​:  kétközpontú  államrendszer,  két  egyenjogú  állam  által 
létrehozott  állam,  amelyben  a  közös  uralkodó  jelenti  a  kapcsolatot.  A  két  központ:  Bécs  és 
Budapest. 
❏ Közös  ügyek​:  a  dualista  államszervezet  azon  része,  amely  a  közös  uralkodó  alatt,  a  két 
országrészre együtt vonatkozik. Hadügy, külügy és az ezt finanszírozó pénzügy.  
❏ Gazdasági  kiegyezés​:  a  kiegyezés  gazdasági  kérdéseit  szabályozta,  meghatározta  a  közös 
ügyek  finanszírozásának  arányát,  a  kiegyezés  előtt  keletkezett  államadósság  elosztását,  a 
közös valutát, valamint a közös vámrendszert. 10 évente felülvizsgálták a rendszert. 
❏ Cassandra-levél​:  Kossuth  Lajosnak  a kiegyezést – elsősorban a közös ügyeket – bíráló levele 
Deák Ferencnek. 
❏ Nemzetiségi  törvény​:  1868-ban  Eötvös  József  által  megfogalmazott  törvény,  amely 
széleskörű  szabadságjogokat  biztosított  az  egyéneknek  (pl.  nyelvhasználat,  alap-  és 
középfokú anyanyelvi oktatás stb ), de autonómiát nem adott a nemzetiségeknek. 
❏ Horvát-magyar  kiegyezés​:  1868-ban  megkötött  egyezség,  amely  rendezte  a  magyar  és 
horvát  kapcsolatokat.  Horvátország  autonómiát  kapott,  aminek  vezetője  a  bán  lett.  A 
horvátok  képviselőket  küldtek  a  magyar  országgyűlésbe  (alsóházba  40  főt,  a  felsőházba  2 
főt).  A  horvát-magyar  közös  ügyeket  a  magyar  kormány  horvát-szlavón-dalmát  miniszter 
útján  intézte.  Fiume  –  gazdasági  jelentősége  miatt  –  a  magyar  koronához  csatolt  külön  test 
lett, azaz ki lett véve a horvát közigazgatás alól. 
❏ Amnesztia​:  közkegyelem,  a  büntetés  elengedése.  A  szabadságharc  leverése  után  az 
emigrációban élő magyarok hazatérését tette lehetővé. 
❏ Szabadelvű  Párt​:  1875-ben az ún. Deák-párt és az ún. Balközép összeolvadásával létrejött új 
párt, amelynek vezetője Tisza Kálmán volt. 1875-től 1905-ig a kormányzó párt.  
❏ Torlódó  társadalom​:  Magyarország  társadalmi  szerkezete  a  XIX.  század  második  felében, 
amikor  egymás  mellett  élt  a  feudális  alapokon  szerveződő  (földbirtok  alapú)  és  a  polgári 
társadalom. 
❏ Úri  középosztály​:  a  torlódó  társadalomban  lesüllyedő  és  felemelkedő  rétegek 
olvasztótégelye.  Heterogén  származású,  de  azonos  mentalitású  és  életmódú  társadalmi 
réteg.  Egyszerre  jellemző  rá  a  nemesi  (nemesi  cím,  földbirtok,  állami  hivatal)  és  a  polgári 
(polgári tulajdon, érettségi, diploma) középosztály adottságai.  
❏ Dzsentri​:  a  feudális,  birtokos  középosztály  tipikus  képviselője,  aki  az  idők  folyamán 
elszegényedett  és  emiatt  hivatali  pályára  lépett,  de  társadalmi  rangjához  és  úri 
életformájához  ragaszkodó  nemes.  Nemesi  származása  miatt  a  polgári  rétegeket lenéző, de 
anyagi helyzete miatt azokra szoruló (pl. házasság) csoport.  

3 
  

❏ Kivándorlás​:  az  országot  elsősorban  anyagi  okok  miatt  elhagyó  emberek  távozása.  A 
kivándorlás  az  1900-as  évek  első  évtizedében  volt  a  legmagasabb.  A  nemzetiségeket  eltérő 
arányban érintette. 
❏ Asszimiláció​:  egy  népcsoport  beolvadása  egy  másik  népbe,  annak  nyelvének,  kultúrájának 
átvétele által. 
❏ Zsidó  emancipáció​:  a  zsidók  egyenjogúsítása.  Magyarországon  1867-ben  fogadták  el  az ezt 
kimondó törvényt. 
❏ Állami  anyakönyvezés​:  az  ún.  kultúrharc  központi  kérdése,  amelynek  lényege,  hogy  a 
polgári  állam  az  anyakönyvezés  feladatát  átvette  az  egyháztól.  Az  állam  és  egyház 
szétválasztásának  fontos  lépése,  hogy  a  népmozgalmi  adatokat  (születés,  házasság,  válás, 
halálozás) az állam kezeli. 
❏ Polgári  házasság​:  a  házasság  az  eddigi  vallási  és  jogi  aktus  helyett  csak  jogi  aktussá  válik, 
amit  az  államnak  e  célre  kirendelt  tisztviselője  előtt  kötnek.  Az  állami  anyakönyvezés 
következménye.  
❏ Népoktatás​:  a  polgári  állam  létrejöttével  az  oktatás  szabályozását  és  mindenkire  való 
kiterjesztését  az  állam  előírja.  1868-ban  a  népiskolai  törvény  szabályozta.  Nem  jelenti  az 
egyházi fenntartású iskolák államosítását.  
❏ Millennium​:  1896-ban  a  honfoglalás  ezer  éves  évfordulójának  megünneplésére  szervezett 
országos  ünnepségsorozat,  amelynek  célja  a  magyar  gazdaság  fejlődésének  és  a  magyar 
történelemnek a bemutatása volt.  
❏ Antiszemitizmus​: zsidőgyűlölet. 

SZEMÉLYEK 
❏ Martinovics  Ignác​:  a  magyar  jakobinusok  vezetője,  ferences  rendi  szerzetes,  akit 
vezetőtársaival együtt 1795-ben a Vérmezőn kivégeztek. 
❏ Széchenyi  István  (1791-1860):  a  legnagyobb  magyar.  Apja  Széchényi  Ferenc  a  Nemzeti 
Múzeum  megalapítója.  Széchényi  István  megalapította  a  Magyar  Tudományos  Akadémiát, 
megírta  a  Hitel  (1830),  a  Világ  (1831)  és  a  Stádium  (1833) című műveit, melyekben a feudális 
berendezkedés  lebontását  sürgette.  Elindította  a  dunai,  majd  a  balatoni  gőzhajózást,  a 
Lánchíd  építését,  szerepet  játszott  a  Vaskapu  és  a  Tisza  szabályozásában  is.  Számos  egyéb 
tevékenysége  mellett  1848-ban  a  Batthyány-kormány  tagja  lett  (közlekedési  és 
közmunkaügyi  miniszter),  de  szeptemberben lemondott. Ekkor orvosai javaslatára a döblingi 
szanatóriumba  került.  Itt  írta  meg  híres  röpiratát,  a  Bach-rendszert  élesen  kritizáló  Ein 
Blick-et (1859). Emiatt a hatóságok egyre többször zaklatták, majd 1860-ban öngyilkos lett.  
❏ Wesselényi  Miklós  (1798-1850):  az  árvízi  hajós  (1838).  Az  1820-as  években  Széchenyi 
Istvánnal  beutazta  Nyugat-Európát,  aminek  hatására  a  főrendi  ellenzék  vezéralakja  lett. 
Sürgette  a  jobbágykérdés  megoldását.  Tevékenysége  miatt  az  udvar  perbe  fogta  és  három 
év  börtönbüntetésre  ítélte.  Szembaja  miatt  csak  három  hónapot  töltött  a  börtönben,  de 
hiába  ment  kezelésre,  szeme  világát  nem  tudták  megmenteni,  megvakult.  1850-ben  halt 
meg. 

4 
 

❏ Kölcsey  Ferenc  (1790-1838):  a  Himnusz  szerzője.  Szatmár  vármegye  követeként  az 

1832-36-os  országgyűlés  meghatározó  alakja.  A  megye  reformokat  támogató 
követutasításának megváltozása miatt lemondott képviselőségéről. 
❏ Deák  Ferenc  (1803-1876):,  a  haza  bölcse.  A  reformkori  országgyűléseken  a  liberális 
reformokat  támogató  képviselő,  majd  a  Batthyány-kormány  igazságügy  minisztere.  A 
szabadságharc  bukása  után  a  passzív  ellenállás  vezetője.  1861-es  országgyűlésen  a  Felirati 
Párt  vezetője.  1865-ben  megírta  a  Húsvéti  cikket,  ami  megindította  a  kiegyezéshez  vezető 
tárgyalásokat.  Az  új  felelős  kormány  vezetését  már  nem  vállalta  el,  hanem  maga  helyett  id. 
Andrássy Gyulát támogatta. 1876-ban halt meg. 
❏ Kossuth  Lajos  (1802-1894):  Országos  hírnevet  az  1832-36-os  országgyűlésen  szerzett,  ahol 
elkészítette  az  Országgyűlési  Tudósításokat.  Az  országgyűlés  után  a  Törvényhatósági 
Tudósításokat  indította  útjára,  amiért  börtönbüntetésre  ítélték.  A  börtönből  1840-ben 
amnesztiával  szabadult,  majd  megbízták  a  Pesti  hírlap  szerkesztésével.  1844-ig  vezette  a 
lapot,  s  ez  alatt  a  lap  hasábjain  kikristályosodott  a  reformellenzék  programja.  1844-ben 
megalapította  a  Védegyletet.  Az  1847-48-as  országgyűlés  vezéralakja,  1848.  március  3-ai 
beszédében  a  birodalom  összes  népe  számára  alkotmányt  kért  az  uralkodótól.  Ezzel  nagy 
szerepet  játszott  a  forradalom  kirobbantásában.  A  Batthyány-kormány 
pénzügyminisztereként  bevezette  a  Kossuth-bankókat.1848.  július  11-én  mondta  el  egyik 
legnagyobb  szónoklatát  a  megajánlási  beszédét.  A  Batthyány-kormány  felbomlása  után  az 
Országos  Honvédelmi  Bizottmány  vezetője.  1849.  április  14-én  a  Függetlenségi  Nyilatkozat 
elfogadása  után  az  ország  kormányzója  lett.  A  temesvári  vereség  után  emigrált.  Előbb 
Törökországban,  majd  angol  és  amerikai  utazás  után  Torinóban  telepedett  le  (1861).  Innen 
figyelte  a  magyarországi  eseményeket,  s  a  kiegyezési  tárgyalások  idején  megírta  híres 
Cassandra-levelét,  amelyben  bírálta  a  tervezetet.  1894-ben  halt  meg  Torinóban,  hamvait  a 
Kerepesi-temetőben helyezték örök nyugalomra. 
❏ Eötvös  József  (1813-1871):  Centralista  politikus,  a  Batthyány-kormány  kultuszminisztere.  A 
kiegyezéskor  felálló  Andrássy-kormányban  újra  a  kultuszminiszteri  széket  kapta  meg. 
1868-ban  fogadta  el  az  országgyűlés  a  népiskolai  és  a  nemzetiségi  törvényeit.  Fia,  Eötvös 
Loránd, a kiváló fizikus és vallás- és közoktatásügyi miniszter. 
❏ Batthyány Lajos (1807-1849): az első felelős kormány vezetője, akit ezért 1849. október 6-án 
Pesten kivégeztek. 
❏ Petőfi  Sándor  (1823-1849):  költő,  forradalmár, a márciusi ifjak egyik vezetője. Nagy szerepet 
játszott  a  március  15-ei  pesti  forradalomban.  Belép  a  honvédségbe  és  Bem  seregében 
szolgált. A segesvári csatában eltűnt (1849. július 31.). 
❏ Jellasics,  Josip​:  horvát  bán,  aki  1848  szeptemberében  megpróbált  véget  vetni  a 
Batthyány-kormány  működésének,  de  Móga  János  csapatai  Pákozdnál  1848.  szeptember 
29-én megállították. A szabadságharcban végig a császári oldalon harcolt. 
❏ Görgei  Artúr  (1818-1916):,  a  szabadságharc  legtehetségesebb  hadvezére.  Ozoránál 
bekerítette  Jellasics  oldalvédjét,  majd  a  schwechati  csata  után  a  feldunai  hadtest 
parancsnoka  lett.  A  császári  offenzíva  elől  a  Felvidék  felé  vonult vissza ezzel időt biztosítva a 
Debrecenbe  menekülő  Országos  Honvédelmi  Bizottmánynak.  1849  áprilisában  a dicsőséges 
tavaszi  hadjárat  vezetője,  Buda  visszafoglalója.  Az  első  komárom-ácsi  (1849.  július  2.) 

5 
 

csatában  fejsérülést  kapott.  Ennek  ellenére  bravúrosan  vonult  vissza  a  Maros  vidékére, 
ahova  (Aradra)  augusztus  9-10-én  érkezett  meg.  Majd  az  értelmetlen  harcot  elkerülendő 
augusztus  13-án  az  oroszok  előtt  letette  a  fegyvert.  A  kivégzést  csak  I.  Miklós  cár határozott 
követelésére  kerülte  el.  Klagenfurtba  internálták  és  csak  a  kiegyezés  után  térhetett haza, de 
itt Kossuth vidini levelének hatására itthon nagyon sokan árulónak tartották. 
❏ Ferenc  József​:  1848/1867-1916.  osztrák  császár,  magyar  király,  az  Osztrák-Magyar 
Monarchia uralkodója. 
❏ Windischgrätz​: császári tábornok a szabadságharc idején. 
❏ Bem  József​:  lengyel  katonatiszt,  aki  az  erdélyi  hadsereget  irányította  és  kiverte  a  császári 
csapatokat  Erdélyből.  Az  orosz  túlerőt  ő  sem  tudta  legyőzni  (segesvári  csata).  A 
szabadságharc leverése után Törökországba menekült. 
❏ Haynau,  Julius​:  császári  tábornok,  a  szabadságharcot  követő  megtorlások,  az  aradi 
kivégzések irányítója. 
❏ Alexander  Bach​:  A  Bach-korszak  névadója.  1850-1859  között  belügyminiszterként igazgatta 
Magyarországot.  A  neoabszolutizmus  időszakának  első  fele,  amelyben  megszüntették  a 
vármegyerendszert,  nem  hívták  össze  az  országgyűlést.  1853-ban  kiadták  az  úrbéri  pátenst, 
ami rosszabb feltételekkel szüntette meg a jobbágyságot, mint az áprilisi törvények. 
❏ id.  Andrássy  Gyula​:  Harcolt  a  szabadságharcban,  majd  a  szabadságharc  bukása  után 
emigrált.  1867-1871  között  miniszterelnök,  1871-1879  között  közös  külügyminiszter. 
Miniszterelnöksége  a  modern,  polgári  Magyarország  megszületésének  időszaka,  akkor 
fogadták  el  például  a  népiskolai,  a  nemzetiségi,  a  véderőtörvényt  stb.  Külügyminiszterként 
megszervezte  a  berlini  kongresszust  (1878),  majd  1879-ben  aláírta  a  kettős  szövetséget. 
Ezután lemondott méltóságáról.  
❏ Löw  Emánuel​:  szegedi  rabbi,  aki  egyszerre  volt  tudós  és  egyházvezető. A szegedi zsinagóga 
építtetője. 
❏ Rotschild​: bankár-család.  
❏ Ganz Ábrahám​: gyártulajdonos, a magyar nehézipar egyik megteremtője. 
❏ Tisza  Kálmán​:  1875-1890  között  miniszterelnök, a Generális. A Balközép, majd a Szabadelvű 
Párt  vezetője.  Miniszterelnöksége  alatt  egységesítette  a  közigazgatást,  felállította  a 
csendőrséget, megszületett a Csemegi-kódex, számos iparfejlesztő törvényt fogadtak el.  
❏ Baross  Gábor​:  Tisza  Kálmán  kormányában  1886-tól  a  közmunka-  és  közlekedésügyi 
miniszter,  a  Magyar  Államvasutak  felfejlesztője.  Kidolgozta  a  zónatarifa-rendszert. 
Vasminiszterként  is  emlegették,  bár  a  posta- és távíróhálózat fejlesztésében is nagy szerepet 
játszott.  
❏ Wekerle  Sándor​:  gazdasági szakember, politikus. Háromszor volt miniszterelnök: 1. 1892-95 
között,  amikor  elfogadtatta  az  állami  anyakönyvezést,  valamint  szerepe  volt  az 
Osztrák-Magyar  Monarchia  pénzügyi  rendszerének  ezüst  alapról  arany  alapra  való 
átállásában.  2.  1906-1910  között,  amikor  új  adórendszert  fogadtak  el.  3.  1917-1918  között, 
amikor az új választójogi törvény elfogadása állt a középpontban. 

6 
  

❏ Tisza  István  (1861-1918):  Tisza  Kálmán  fia,  kétszer  Magyarország  miniszterelnöke.  Első 
miniszterelnöksége  1903-1905  idején  letörte  az  obstrukciót  (ún.  zsebkendőszavazás), 
második  miniszterelnöksége  (1913-1917)  idején  az  ország  I.  világháborús  részvételét 
igyekezett  a  lehető  legjobban  megszervezni.  Bár  egyedül  ő  ellenezte  a  hadüzenet  küldését 
Szerbiának,  mégis  ő  lett  a  háború  szimbóluma,  a  szenvedések  okozója,  ami  miatt  1918. 
október 31-én meggyilkolták. 
❏ Jászi  Oszkár​:  író,  politikus,  a  magyar  polgári  radikalizmus  fő  alakja,  a Huszadik Század című 
folyóirat  főszerkesztője,  az  Országos  Radikális  Párt  elnöke.  1918  októberében  a  Nemzeti 
Tanács  tagja,  a  Károlyi-kormány  nemzetiségi  kérdésekkel  megbízott  tárca nélküli minisztere. 
A Tanácsköztársaság idején külföldre emigrált.  
❏ Kandó Kálmán​: feltaláló, a villanymozdony megalkotója. 
❏ Puskás Tivadar​: feltaláló, a telefonközpont és a telefonhírmondó megalkotója. 

TOPOGRÁFIA 
❏ Pest-Buda​: Magyarország fővárosa a Duna két partján 
❏ Vaskapu​:  A  Duna  áttörése  a  Déli-Kárpátok  és  a Szerb-érchegység között. A hajózás számára 
Széchenyi  István  kezdeményezésére  Vásárhelyi  Pál  kezdte  el  a  Vaskapu  szabályozását.  Ma 
Románia és Szerbia határa. 
❏ Pákozd​:  Település  a  Velencei-tó  mellett,  ahol  1848.  szeptember  29-én  a  magyar  honvédek 
megállították Jellasics seregét. 
❏ Isaszeg​:  település  Budapesttől  30  km-re  keletre  a  Gödöllői-dombságban.  A  tavaszi  hadjárat 
győztes  csatájának  helyszíne:  1849.  április  6-án  a  magyar  honvédség  itt  győzte  le  a  császári 
csapatokat. 
❏ Világos​:  település  Arad  mellett, itt tette le a fegyvert az oroszok előtt a magyar hadsereg. Ma 
Románia. 
❏ Arad​: város a Maros mellett, ahol kivégezték a 13 aradi vértanút. Ma Románia része. 
❏ Osztrák–Magyar  Monarchia​:  1867-ben a kiegyezéssel létrejövő dualista államalakulat neve. 
Hívták még Ausztria-Magyarországnak is. Közép-Európa egyik nagyhatalma. 
❏ Budapest​:  1873-ban  Pest,  Buda  és  Óbuda  egyesülésével  létrejövő  város,  Magyarország 
fővárosa. 
❏ Bosznia-Hercegovina​:  ma  ország  a  Balkán  északnyugati  részén,  Szerbia  és  Horvátország 
között.  1878-ban  okkupálta,  1908-ban  annektálta  az  Osztrák-Magyar  Monarchia.  Fővárosa 
Szarajevó. 
❏ Fiume​:  ma  Rijeka,  Horvátország.  Az  Osztrák-Magyar  Monarchia  idején  ez  volt  a  magyar 
tengeri kikötőváros, ahol a magyar termékeket behajózták. 

   

7 
  

KRONOLÓGIA 
❏ 1790​: országgyűlés, X. törvénycikkében rögzítették a magyar alkotmányos különállást 
❏ 1795​: a magyar jakobinus mozgalom vezetőinek (pl. Martinovics Ignác) kivégzése 
❏ 1830​: Széchenyi István H
​ itel​ című művének megjelenése, a reformkor kezdete 
❏ 1832–36​: rendi országgyűlés 
❏ 1844​: a magyar nyelv államnyelvvé nyilvánítása 
❏ 1848. március 15.​ forradalom Pesten 
❏ 1848. április 11.​ az áprilisi törvények 
❏ 1848. szeptember 29.​ a pákozdi csata 
❏ 1848-1916:​ Ferenc József uralkodása 
❏ 1849. április 6.​ az isaszegi csata 
❏ 1849. április 14.​ a Függetlenségi nyilatkozat kiadása 
❏ 1849. augusztus 13.​ a világosi fegyverletétel 
❏ 1849. október 6.​ az aradi vértanúk kivégzése 
❏ 1850-1859:​ Bach-korszak 
❏ 1865​: Deák Ferenc húsvéti cikke 
❏ 1867​: a kiegyezés, Ferenc József megkoronázása 
❏ 1868​: a nemzetiségi törvény, a horvát-magyar kiegyezés 
❏ 1867-1918​: a dualizmus korszaka 
❏ 1875-90​: Tisza Kálmán miniszterelnöksége 
❏ 1873​: Budapest létrejötte 
❏ 1896​: a millennium 
❏ 1905​: a Szabadelvű Párt választási veresége, belpolitikai válság 

8