4.

Tétel
A XIX. század második felének gazdasági fejlődése Magyarországon
A 19. század végén Magyarországon is kiépült a polgári állam.
A legfontosabb intézkedésekre 1875 és 90 között, Tisza Kálmán miniszterelnöksége alatt került sor.

Tisza Kálmán miniszerelnöksége:

- Tiszával a sorozatos kormányváltások szakadnak meg -rendkívül erős
kormányzást valósít meg
- Tisza akaratával senki nem mehetett szemben, ugyanis manelukokkal vette
körül magát, akik az uralkodót szolgálták (egyfajta testőrök)
A polgári állam kiépítése zajlik: modern közigazgatást hoznak létre
új vármegyerendszert vezetnek be: minden régi kiváltságot eltörölnek
óriási az ellenállás ,de Tisza véghez viszi
 erős,független rendőri szervezetet hoznak létre : városokban rendősrég
vidéken csendőrség
 erős, az államtól független bírói szervezetet hoztak létre
rendet, modernizációt, biztonságot hoz a Tisza-kormány
+ a gazdasági stabilizáció érdekében létrejön a Központi Bank – Osztrák-Magyar Bank
a korona stabilitását adja meg
Felzárkózó gazdaság:
 meghatározó gazdasági ágazat a mezőgazdaság
ezen belül a növénytermesztés
 Ausztria piacainak köszönhetően a magyar agrárexport folyamatosan bővült
 mezőgazdasági fejlődés : nőtt az árumennyiség
oka: - a termőterületek bővülése a folyószabályozások miatt (ezeket a
kubikusok végezték
- a termelékenység növelése – ez pedig a fajtanemesítésnek és a
gépesítésnek köszönhető
Egy ún. fajtaváltás zajlik : a hagyományos magyar fajták helyett a nyugatiak
- megjelennek a mangalicák, a zsírsertések, a juhok, a magyar tarták (a szarvasmarhák
helyett) ugyanakkor a baromfiaknál nem történt változás

Gépesítésben: elterjed a vetésforgó használata, a műtrágya felhasználása valamint a

cséplőgépek használata is elterjed

A gabona mellett növekedett a burgonya, kukorica és cukorrépa termesztése.

ű
A korszak második felében megjelenik a modernizáció, először zömében a gazdagparasztság körében, a
tőkés bérleti rendszerben
a közép-és kisparaszti birtokok gazdasági színvonala alig fejlődött

A kisipar súlya jelentős maradt a kiegyezés ellenére

ipari fejlődés zajlik: okok: - a gyarapodó magánvállalatok
- az állam iparpártoló politikája
- haza tőke
- beáramló külföldi tőke
A gyáripar ekkor bontakozott ki, elterjednek különböző üzemszervezeti formák: a gyárak.

Két ágazatban jelentős a fejlődés, két húzóágazat: - élelmiszeripar (malomipar, cukor-és szeszgyártás)
ez terjed el a leghamarabb
-nehézipar
A malomipari vállalatok létrejötte Budapesthez köthető, BP volt az egyik legjelentősebb malomipari
központ.
 első hengermalmok megjelenése: Mechwart Andráshoz köthető- az acél hengerszék kifejlesztője

Mindemellett gyorsütemű vasútépítés zajlik

- gőzgépek elterjedése lehetővé tette a szénbányászat, vaskohászat,
gépgyártás fellendülését
nehézipari központok: Borsod, Szörény, Vajdahunyad, Budapest
- világszínvonalú termékek: pl. Ganz nagyvállalat -gépgyártás
Az élelmiszeripar és a gépipar a korszak technikai és technológiai élvonalába került.
- iparvidékek jelennek meg
 - számos újítás és találmány jelenik meg (transzformátor,
villanymozdony-Kandó Kálmán, hírközlés -Puskás Tivadar)
- virágzásnak indul a könnyűipar -textilipar

A gazdasági fejlődés alapvető feltétele a Hitelszervezet

 a bankok hitelt nyújtanak a vállalkozásoknak
 közvetítik a beáramló külföldi tőkét
reformkori alapítású bankok: Pesti Magyar Kereskedelmi Bank
Pesti Hazai Első Takarékpénztár
 számos nagybank jött létre ezek fedezték a fejlődő cégek tőkeemeléseit
 a legeredményesebb vállalatok részvénytársaságokká alakultak

Vas, acélkohászat -> gépgyártás : az ország északi részén volt jelentős : Miskolc, Salgótarján
valamint Erdély déli részén: Vajdahunyad és környéke
Gépgyártás legnagyobb központja: Budapest
vasúti járművek gyártása : Ganz gyár (svájci származás)
MÁVAG (magyar vasutak gépgyára)

Modern gépgyártási ág: megjelent az elektronikai ipar

 működőképes transzformátor : Bláthy Ottó, Déri Miksa, Zipernovszky
Károly
 telefonközpont/hírközlő: Puskás Tivadar
 villanymozdony: Kandó Kálmán
 karburátor: Bánki Donát + Csonka János
 Ford T modell : Galamb József
világhírű magyar cégek is létrejönnek : Tungsram , Orion

Közlekedés fejlődése : Tisza Kálmán miniszterelnökége idején : létrehozták a MÁV(Magyar Államvasutak)-

ot, Baross Gábor miniszter a létrehozója

Ekkor számolják fel az állami kamatbiztosítást

30 év alatt Magyarország közlekedésileg Nyugat-Európai színvonalú lesz
Egységes jogrendszert hoznak létre
1895-1896: A Honfoglalás ezredik évfordulója
állami költségen megmutatja az ország egy részének Budapestet (kb. 3,5 millió ember)

90-es évek: 1892-1895: Wekerle Sándor lesz a miniszterelnök

az első polgári származású miniszterelnök
pénzügyi szakember
miniszterelnöksége idején a birodalomban a koronát ún. aranyalapú pénzre helyezték,
így az arannyal stabilabbá válik a valuta

Wekerle idején zajlik az ún. kultúrharc: az állam és az Egyház szétválasztása

állami kézbe kerül: - a házasságkötés : állami anyakönyvezés bevezetése (házassági, születési)
Wekerle ugyanakkor félti a társadalmat attól, az erkölcsi értékek elvesznek

1895-1899: Széll Kálmán lesz a miniszterelnök