A  polgári  átalakulás,  a  nemzetállamok  és  az  imperializmus 

kora (1789-1914) 
FOGALMAK 
❏ Harmadik rend​: a polgárság 
❏ Emberi  és  polgári  jogok  nyilatkozata​:  a  felvilágosodás  szellemében  1789-ben  elfogadott 
nyilatkozat az emberi és polgári jogokról. A mai demokrácia alapja. 
❏ Gironde​:  a  francia  forradalomban  egy  politikai  csoportosulás,  amely  nevét  az  azonos  nevű 
megyéről  kapta.  A  középpolgárságot  képviselték,  ragaszkodtak  a képviseleti demokráciához; 
liberális politikai és gazdasági nézeteket vallottak. Vezetője Brissot. 
❏ Jakobinusok​:  politikai  csoport  a  francia  forradalomban,  akik  a  radikális  kispolgárságot 
képviselték.  Vezetőjük  Robespierre.  Hatalomra  kerülésükkor  bevezették  a  forradalmi terrort 
és diktatúrát hoztak létre (1793-1794). 
❏ Terror​:  az  emberek  megfélemlítése általában nyílt erőszakkal. Jellemzője, hogy politikai okok 
alapján tartóztatnak le és végeznek ki embereket. 
❏ Szent  Szövetség​:  1815-ben létrejött szövetség a dinasztikus hatalmi érdekek megvédésére a 
porosz király, az orosz cár és a osztrák császár között. 1848-ig állt fenn. 
❏ Polgári  nemzet​:  az  állampolgárok  közössége,  azaz  az  állam  területén  élő,  azonos  jogú, 
nyelvű, történelmű személyek politikai közössége. 
❏ Nacionalizmus​:  célja  az  azonos  nyelvű,  történelmű,  hagyományú  emberek  közösségét 
erősítő  ideológia.  Kezdeti  megjelenése  a  közös nyelv ápolása, a közös múlt feltárása, később 
az önálló állam megteremtése. 
❏ Liberalizmus​:  szabadelvűség,  alapeszméje  az  emberi  szabadság.  Célja  az  egyéni  szabadság 
megteremtése,  amely  alatt  az  alapvető/emberi  jogokat  érti.  (Legismertebb 
megfogalmazásainak egyike az Amerikai Függetlenségi Nyilatkozat.) 
❏ Konzervativizmus​:  a  francia  forradalomra  adott  reakció,  amelynek  lényege,  hogy  a 
társadalmi  feszültségeket  kompromisszumokkal,  kis  változtatásokkal  kell  csökkenteni,  de 
teljesen megszüntetni nem lehet. Kiemelkedő képviselője Edmund Burke. 
❏ Szocializmus​:  a  XIX.  század  második  felére  kialakuló  politikai  ideológia,  amelynek  célja  az 
igazságos  társadalom,  a  valódi  egyenlőség  megteremtése.  Legelső  képviselői  az  utópista 
szocialisták. 
❏ Ipari  forradalom​:  a  gazdaság  ugrásszerű  fejlődése,  amely  elsősorban  új  erőforrás 
felhasználásán,  valamint  találmányok  sokaságán  alapszik.  A gazdaság átalakulása átformálja 
a  társadalmat  és  a gondolkodást is. Az I. ipari forradalom az 1780 körül kezdődött és az állati 
erőforrást  gőzre  cserélte.  A  II.  ipari  forradalomban  a  XIX.  század  második  felében  terjedt  el 
az elektromosság és a robbanómotor, alakult ki a tömegtermelés. 

 
 
©Rubicon-Ház  Kft.  Minden  jog  fenntartva.  Jelen  tananyagot  vagy  annak  bármely  részletét  a  kiadó 
engedélye nélkül bármilyen formában vagy eszközzel reprodukálni, tárolni és közölni tilos. 
 

 
 

❏ Urbanizáció​:  városfejlődés.  Két  területre  bontható:  egyrészt  a  város  által  biztosított 

szolgáltatások  bővülésére  (minőségi  változás),  másrészt  a  városok  számának  és 
lakosságának dinamikus növekedésére, a nagyvárosok kialakulására (mennyiségi változás)  
❏ Népek tavasza​: az 1848-as Európán végigsöprő forradalmi hullám neve. 
❏ Kisnémet  egység​:  a  német  nyelvű  területek  egyesítésének  azon  módja,  amely  a  Porosz 
Királyság  vezetésével  megy  végbe  és  a  Habsburgok  uralta  német  területek  kimaradnak  az 
egységből. 1871-ben ez valósult meg. 
❏ Nagynémet  egység​:  a  német  nyelvű  területek  egyesítésének  azon  módja,  amely  a 
Habsburgok  vezetésével  valósul  meg  és  az  összes  német  terület  (a  Porosz  Királyság  is)  a 
tagja lesz.  
❏ Nemzetállam​:  egy  nyelvű  és  kultúrájú  állam,  amelynek állampolgárai ugyanahhoz a néphez 
tartoznak. 
❏ Monopólium​:  konkurencia  nélküli  eladó,  vállalkozó;  egy  ágazatot,  piaci  szegmenst  uraló 
óriásvállalat. 
❏ Futószalagos  termelés​:  a  tömegtermelés  alapja,  minden  munkás  egy-egy  műveletet  végez 
el  az  előtte  elhaladó  munkadarabon.  A  gyártást  sok,  rövid  idő  alatt  elvégezhető  műveletre 
osztják  fel,  emiatt  sok  munkás  kellett,  de  egy  darab  legyártásához  kevesebb  időre  volt 
szükség. A munkadarab egy futószalagon halad, innen ered az elnevezés. 
❏ Tőkekivitel​:  a  vállalat  a  pénzét  a  kedvezőbb  körülmények  (pl.  adókedvezmények,  olcsó 
munkaerő) miatt egy másik országban fekteti be. 
❏ Polgári  állam​:  lényege,  hogy  a  társadalomi  feszültségek  csökkentése,  illetve  az 
életszínvonalának  javítása  érdekében  számos  feladatot  átvesz  az  egyéntől.  Ennek 
következtében  kialakul  az  állam  közigazgatása,  illetve  a  szolgáltatások  köre,  ami 
folyamatosan  bővül  (pl.  oktatás,  egészségügy,  társadalombiztosítás  stb.).  Ehhez  szükséges 
feltételek  megteremtése  közben  az  egyházaktól  feladatokat  von  el  (pl.  anyakönyvezés), 
illetve az egyénekre kötelezettségeket ró (pl. hadkötelezettség, tankötelezettség). 
❏ Általános  választójog​:  mindenki  egy  kor  felett  vagyoni  helyzetétől,  származásától, 
képzettségétől függetlenül részt vehet a választásokon. 
❏ Középosztály​:  a  polgárságból  kialakult  réteg,  jellemzője,  hogy  tulajdonnal  rendelkezik, 
és/vagy  magasabb  végzettsége  van  (pl.  köztisztviselők,  kisvállalkozók,  értelmiségiek  stb.). 
Azaz  a  fizikai  dolgozók  és az elit között elhelyezkedő társadalmi réteg. A polgári demokráciák 
letéteményese. 
❏ Emancipáció​: egyenjogúsítás. A korszakban a zsidó és a női emancipáció volt aktuális. 
❏ Politikai  antiszemitizmus​:  a  kapitalizmus  negatív  jelenségeinek  (pl.  tömeges 
elszegényedés,  pénzügyi  spekuláció  stb)  okát  kizárólag  a  zsidókban  látó  felfogás.  A  zsidó 
fogalmát  már  nem  vallásilag,  hanem  etnikailag  határozták  meg.  Leghíresebb  antiszemita 
hátterű esemény a Dreyfus-ügy. 
❏ Cionizmus​:  zsidó  mozgalom,  hogy  a  világban  szétszóródott  zsidók  visszatérjenek  az  ókori 
Izrael területére, Palesztinába. Alapítója: Herzl Tivadar. 

2 
  

❏ Szakszervezetek​: egy gyár/ipari ágazat munkásait összefogó érdekvédelmi szervezet. 

❏ Keresztényszocializmus​:  XIII.  Leó  pápa  Rerum  Novarum  c.  enciklikája  után  kialakuló 
politikai  irányzat,  amelynek  célja az iparosodás során leszakadó társadalmi rétegek (köztük a 
munkásság) megsegítése. 
❏ Szociáldemokrácia​: A társadalmi igazságosság megvalósítását, a munkás osztály érdekeinek 
érvényesítését  nem  proletárforradalommal,  hanem  demokratikus  úton  képzelte  el.  Legfőbb 
célja az általános választójog bevezetése és szociális intézkedések megvalósítása volt. 
❏ Bolsevizmus​:  Oroszországban  kialakuló,  Lenin  által  forradalmi  baloldali  irányzat.  Céljuk, 
hogy  a  városi  nagyipari  munkásságra  támaszkodva  proletárforradalmat  robbantsanak  ki. Ez 
1905-ben még kudarcot vallott, 1917 őszén sikerült átvenniük a hatalmat. 
❏ Egyenlőtlen  fejlődés​:  A  XIX:  század  második  felében  a  II.  ipari  forradalom,  valamint 
országonként  eltérő  okok  miatt  az  USA,  a  Német  Császárság  és  Japán  gyorsabban  fejlődött, 
mint Nagy Britannia és Franciaország. 
❏ Nagyhatalom​:  a  nemzetközi  életben gazdasági, katonai ereje miatt irányító szerepet betöltő 
állam 
❏ Hármas  szövetség​:  1882-ben  létrejött  szövetség,  amelyet  a  Német  Császárság,  az 
Osztrák-Magyar Monarchia és az Olasz Királyság kötött egymással. 
❏ Antant​:  Nagy  Britannia,  Franciaország  és  Oroszország  szövetsége.  Az  1904-ben  megkötött 
angol-francia  szerződésről  (Entente  cordiale)  kapta  a  nevét.  Az  ún.  hármas  antant  1907-ben 
jött létre az angol-orosz szövetségkötéssel. 
❏ Központi  hatalmak​:  Az  I.  világháború  előtt,  illetve  alatt az antanttal szembenálló szövetség. 
Tagjai:  Német  Császárság  és  az  Osztrák-Magyar  Monarchia.  Az I. világháború előtt tagja még 
az  Olasz  Királyság  is  (vö.  hármas  szövetség).  Az  I.  világháború  alatt  a  központi  hatalmakhoz 
csatlakozott Bulgária és Oszmán Birodalom is. 
❏ Keleti  kérdés​:  összefoglaló  elnevezés  a  XVIII.  századtól  hanyatló  Török  Birodalom 
területeinek jövőjéről 
❏ Szecesszió​:  művészeti  irányzat,  jelentése  kivonulás.  Célja,  hogy  a  történeti  stílusoktól 
elszakadjon,  hogy  újat  hozzon  létre.  Jellemzője  a  növényi  motívumok,  a  lendületes  ívek, 
nagymérvű stilizálás. 

SZEMÉLYEK 
❏ XIV.  Lajos​:  1643-1715,  francia  uralkodó,  a  Napkirály.  Uralkodása  a  francia  abszolutizmus 
csúcsa.  Főminisztere  Mazarin,  gazdasági  szakembere  Colbert,  hadügyminisztere  Louvois 
márki  volt.  Legjelentősebb  intézkedése  a  nantes-i  ediktum  visszavonása  (1685).  Számos 
háborút  vívott  az  osztrák  Habsburgok  ellen a Rajna mentén. Megszerezte unokájának, Anjou 
Fülöpnek a spanyol trónt (1701-1714 spanyol örökösödési háború). 
❏ La  Fayette​:  francia  márki,  aki  részt  vett  az  amerikai  függetlenségi  háborúban  Washington 
tábornokaként.  A  francia  forradalom  kitörésekor  az  alkotmányos  monarchia  híveként  a 
Nemzeti Gárda parancsnoka lett. Nevéhez köthető a Mars-mezei sortűz is. 

3 
 

❏ Talleyrand​:  Napóleon  külügyminisztere, akinek bukása után XVIII. Lajos miniszterelnöke lett. 

Ő  képviselte  Franciaországot  a  bécsi  kongresszuson,  neki  köszönhető,  hogy  Franciaország 
enyhe békefeltételeket kapott. 
❏ Robespierre,  Maximilien​:  a  jakobinusok  vezetője,  a  Közjóléti  Bizottság  elnökeként  a 
jakobinus  diktatúra  vezetője.  Ragadványneve:  Megvesztegethetetlen.  1794.  július  28-án 
végezték ki. 
❏ Danton​:  jakobinus  vezető,  szerepet  játszott  a  forradalmi  terror  bevezetésében.  Később 
kiábrándult  a  jakobinus  politikából,  mérsékelni  akarta  a  terrort,  hogy  stabilizálja a helyzetet, 
de  Robespierre  saját  hatalmának  megerősítése  érdekében  a  guillotine  alá  küldte.  1794. 
április 5-én végezték ki. 
❏ Napóleon,  Bonaparte​:  francia  tábornok,  1799-1804  között  első  konzul,  1804-1813-ig 
császár.  Korának  zseniális  hadvezére,  kiemelkedő csatái pl. marengói csata (1800), austerlitzi 
csata  (1805),  wagrami  (1809),  stb.  Feleségül  vette  a  Habsburg  Mária  Lujzát,  hogy  dinasztiát 
alapítson,  de  ez  nem sikerült neki. Ő készíttette el a Code Napoleont (más néven Code Civilt), 
ami  polgári  törvénykönyv,  s  a  mai  francia  jog  alapja.  Végül  1813-ban  Lipcsénél  a  népek 
csatájában,  majd  Elba  szigetéről  visszatérve Waterloo-nál (1815) vereséget szenvedett. Ekkor 
Szent Ilona szigetére száműzték, s ott is halt meg 1821-ben. 
❏ Metternich​:  konzervatív  osztrák  kancellár,  a  bécsi  kongresszus  (1814-1815)  házigazdája,  a 
Szent Szövetség megteremtője. 
❏ Watt,  James​:  a  nagy  hatásfokú  gőzgép  feltalálója.  Az  ő  találmányával  indult  hódító  útjára  a 
gőzgép. 
❏ Stephenson​: a gőzmozdony feltalálója. 
❏ Marx,  Karl​:  német  gondolkodó,  a  marxizmus  kidolgozója.  Két  fő  műve:  Kommunista 
kiáltvány  (1848),  illetve  A  tőke.  Felfogásának  lényege,  hogy  a  történelem  nem  más,  mint 
osztályharcok  sorozata,  amelynek  végén  a  proletariátus  győzedelmeskedik,  majd  egy 
osztályok  nélküli  társadalom  jön  létre.  Filozófiája  a  dialektikus  és  történelmi  materializmus. 
Gazdaságelmélete  a  haszon  keletkezését  vizsgálja,  ami  szerinte  nem  más,  mint az előállított 
érték és a kifizetett munkabér különbsége. 
❏ III.  Napóleon​:  francia  politikus,  majd császár (1852-1870), Bonaparte Napóleon unokaöccse. 
Belépett  a  krími  háborúba  (1853-1856),  támogatta  Piemontot  a  Habsburgokkal  szemben 
(Nizzáért  és  Savoyáért  cserébe).  Bukását  a  francia-porosz  háború  jelentette,  amikor 
1870-ben  Sedannál  a  poroszok  döntő  győzelmet  aratta  csapatai  felett,  sőt  őt  magát  is 
elfogták. Ekkor lemondott a trónról és ettől kezdve haláláig Nagy Britanniában élt. 
❏ Garibaldi,  Giuseppe​:  nizzai  tengerész,  forradalmár.  Az  olasz  egység  élharcosa  és  egyik 
megteremtője.  harcolt  az  1859-es  háborúban  Ausztria  ellen,  majd  1860-ban  átkelt  Szicíliába 
és  elfoglalta  a  Nápoly-Szicíliai  Királyságot.  A  területet  átadta  II.  Viktor  Emánuelnek,  aki  így 
Velence és Róma kivételével az egész Appennin-félszigetet egyesítette. 
❏ Cavour, Camillo​: Piemont miniszterelnöke, az olasz egység egyik megteremtője. 
❏ Otto  von  Bismarck​:  más  néven  vaskancellár.  1862-1890  között  kancellárként  irányította  a 
német politikát. A német egység egyik megteremtője. 

4 
  

❏ I.  Vilmos​:  1861-1871  porosz  király,  1871-1888  német  császár,  a  német  egység  egyik 
megteremtője. 
❏ Lincoln,  Abraham​:  1861-1865  amerikai  elnök.  Megválasztása  után  tört  ki  az  amerikai 
polgárháború  (1861-1865),  amelyet  megnyert.  A  déliek  fegyverletétele  után  pár  nappal  egy 
színházban megölték. 
❏ Ford,  Henry​:  amerikai  üzletember,  a  Ford  autógyár  alapítója.  Elsőként  vezette  be  a 
futószalagos termelést, illetve ebből fakadóan a tömeggyártás úttörője. 
❏ Rotschildok​:  európai  származású  bankár  család,  akik  az  egész  világra  kiterjedő 
bankhálózatot hoztak létre. Jelentős szerepük valt/van az USA (és a világ) gazdaságában. 
❏ II.  Vilmos​:  1888-  1918  között német császár. Lemondatta Bismarckot és egy új, agresszívabb 
külpolitikát  kezdeményezett.  A  német  flotta  látványos  fejlesztésébe  kezdett,  kirobbantotta 
marokkói  válságot.  Lépéseinek  következményeként  létrejött  a  hármas  antant  (1907).  Nagy 
szerepe  volt  az  I.  világháború  kirobbanásában  is.  A  német  vereséget  követően  1918-ban 
lemondott a trónról, majd Hollandiába menekült. 1941-ben halt meg. 
❏ Viktória  királynő​:  1837-1901  között  Nagy  Britannia  királynője,  1877-től  India  császárnője. 
Róla  nevezték  el  a  viktoriánus  kort,  amely  az  ipari  forradalom,  a  gyarmati  terjeszkedés 
időszakát jelentette Nagy Britanniának. 
❏ XIII.  Leó​:  1878-1903  között  pápa.  Ő  adta  ki  1891-ben  a  Rerum  Novarum  kezdetű  enciklikát, 
amelyben  kifejtette  a  munkáról  és  a  tulajdonról  szóló  katolikus  tanítást (a liberalizmussal és 
a szocializmussal szemben). 
❏ Lenin​:  (1870-1924)  eredeti  neve  Vlagyimir  Iljics  Uljanov.  Marxista  nézeteket  vallott,  azzal  a 
változtatással,  hogy  a  proletárforradalmat  egy  élcsapat  segítségével  meg  kell szervezni. Erre 
legalkalmasabb  helyszínnek  Oroszországot  tartotta,  ahol  a  munkásság  tömegei  leírhatatlan 
nyomorban  éltek.  1917.  november  7-én  lezajlott  puccsal  Lenin  hívei,  a  bolsevikok átvették a 
hatalmat,  ami  a  népbiztosok  tanácsán  keresztül  Lenin  kezébe  került.  A  kirobbanó 
polgárháború  miatt  bevezette  a  hadikommunizmust,  majd  annak  kudarca miatt a NEP-et (új 
gazdaságpolitika).  A  vörösök  győzelme  után  kiépítette  a  szovjet  diktatúrát  és  létrehozta  a 
Szovjetuniót  (1922).  A  kapitalizmus helyett a tervgazdaságot vezette be, de a világforradalom 
kirobbantása  nem  sikerült  neki.  1922-től  egészsége  rohamosan  romlott  (agyvérzést  kapott), 
majd 1924-ben elhunyt (a negyedik agyvérzésben). 
❏ Herzl Tivadar​: a cionista mozgalom alapítója. 

TOPOGRÁFIA 
❏ Austerlitz​:  település  a  mai  Csehországban,  ahol  Napóleon  legyőzte  az  orosz  és  osztrák 
csapatokat 1805-ben. Hívják a három császár csatájának is. 
❏ Trafalgar​:  Fok  az  Ibériai-félsziget  déli  részén,  a  Gibraltári-szorostól  nyugatra.  1805-ben 
Nelson  admirális  az  angol  flotta  élén  legyőzte  a  francia  flottát,  bár  az  angol  parancsnok 
elesett a csatában. 
❏ Lipcse​:  város  Berlintől  délre,  az  Elbától  nyugatra.  Napóleon  itt  szenvedett  vereséget 
1813-ban. 

5 
  

❏ Waterloo​:  település  Brüsszeltől  délre,  ahol  Napóleon  visszatérése  után  végleg  vereséget 
szenvedett. 
❏ Német  Szövetség​:  1815-1866  között  fennálló  államszövetség,  amely  a  Napóleon  által  a 
megszüntetett  Német-római  Császárság  helyett  felállított  Rajnai  Szövetség  felbomlása  után 
jött létre. Vezetője az osztrák császár. 
❏ Piemont​:  Szárd-Piemonti  Királyság  rövid  neveként  is  használják.  Ma  a  második  legnagyobb 
olasz tartomány, központja Torino. 
❏ Solferino​:  település  a  Garda-tótól  délre.  1859-ben  a  francia-piemonti  csapatok  döntő 
győzelmet arattak. 
❏ Olaszország​:  1861-ben  kiáltották  ki  Olasz  Királyság  néven.  Az  Alpok  déli  részétől  Szicíliáig 
terjedő Appennin-félszigetet felölelő állam. 
❏ Königgrätz​:  Település  Csehországban,  az  Elba  közelében.  Ma Sadowa. 1866-ban a poroszok 
döntő győzelmet aratnak a Habsburg erők felett. 
❏ Német  Császárság​:  1871-1918  között  fennálló  államalakulat,  amely  egyesítette  a  német 
területeket, kivéve a Habsburgok területeit. 
❏ Amerikai  Egyesült  Államok​:  A  függetlenségi  háború  után  Észak-Amerikában  létrejövő  új 
állam, amely az egykori gyarmatok szövetségén alapszik. 
❏ Elzász-Lotaringia​:  a  mai  Franciaország  keleti  határán  fekvő  két  tartomány,  amelyek 
1871-1918 között a Német Császársághoz tartoztak. Jelentős vasérckinccsel rendelkezik. 
❏ Sedan​:  a  francia-belga  határnál,  a  Meuse  partján,  Verduntől  északra  fekvő  város,  ahol  a 
porosz hadsereg döntő vereséget mért a franciákra 1871-ben. 
❏ Balkán​:  Európa  egyik  félszigete,  amely  a  Földközi-tenger  keleti medencéjébe északról nyúlik 
bele.  A  XIX.  század  folyamán  szakadnak  ki  a  Török  Birodalomból  az  itteni  területek  (pl. 
Szerbia, Románia, Bulgária). 
❏ Szerbia​:  Állam  a  Balkán-félsziget  északi  részén,  az  Osztrák-Magyar  Monarchia  déli 
szomszédja. 
❏ Szuezi-csatorna​:  A  Földközi-tengert  a  Vörös-tengerrel  összekötő  csatorna  Egyiptom  keleti 
részén. 
❏ Japán​:  Kelet-Ázsiában,  a  Csendes-óeán  nyugati  szélén  lévő  szigeteken  létrejött  állam.  Négy 
nagy szigete (északról délre): Hokkaido, Honsu, Shikoku, Kyushu. 

KRONOLÓGIA 
❏ 1789​: a francia forradalom kezdete 
❏ 1793-1794​: a jakobinus diktatúra 
❏ 1804-1814/15​: Napóleon császársága 
❏ 1805​: az austerlitzi csata 
❏ 1805​: a trafalgari csata 
❏ 1813​: a lipcsei csata 

6 
 

❏ 1815​: a waterloo-i csata, 

❏ 1815​: a bécsi kongresszus befejeződése (kezdete 1814) 
❏ 1848​: forradalmak Európában 
❏ 1853-56​: a krími háború 
❏ 1859​: a solferinói ütközet 
❏ 1861​: az olasz egység létrejötte 
❏ 1861-65​: polgárháború az Amerikai Egyesült Államokban 
❏ 1866​: a königgrätzi (ma Sadowa) csata 
❏ 1870​: a sedani csata 
❏ 1871​: a Német Császárság létrejötte 
❏ 1873​:  három  császár  szövetsége  (Német  Császárság,  Osztrák-Magyar  Monarchia, 
Oroszország) 
❏ 1878​: a San Stefano-i béke (1877-1878-as orosz-török háború lezárása) 
❏ 1878​: a berlini kongresszus 
❏ 1878​: az Osztrák-Magyar Monarchia okkupálja Bosznia-Hercegovinát 
❏ 1882​: a hármas szövetség megalakulása 
❏ 1896​: az első újkori olimpia 
❏ 1907​: a hármas antant létrejötte 
❏ 1912-13​: a Balkán-háborúk 

7