TÖRTÉNELEM 7. /II. fejezet/ 1-3.

lecke

I. Önkényuralom és ellenállás
1. Megtorlás: az 1848/49-es forradalom és szabadságharc leverése után kezdődik, HAYNAU
vezetésével
 vezetők letartóztatása, majd kivégzése (1849. október 6./ 13 aradi vértanú és gróf Batthyány
Lajos volt miniszterelnök kivégzése, a külföldre menekültek jelképes kivégzése) Nemzeti
gyásznap: október 6.
 honvédek besorozása az osztrák hadseregbe
Nemzetközi felháborodást vált ki: HAYNAU-t 1 év múlva nyugdíjazták.

2. BACH-korszak : Alexander Bach osztrák belügyminiszterről nevezték el

 Ferenc József osztrák császár önkényuralmat vezet be: irányítja a kormányt, a minisztereket
 Magyarország minden önállóságát elvesztő tartomány, az osztrák kormány irányít Bach
vezetésével
 Területi feldarabolás: Erdélyt és Horvátországot leválasztják, a maradékot 5 kerületre osztják
 Magyarul nem tudó hivatalnokok
 Közigazgatás és oktatás nyelve a német
 Rendőrállam kiépítése: birodalmi csendőrség (zsandárok), belföldi útlevél, titkosrendőrök és
besúgók
 Korszerűsítési törekvések is voltak, de a magyarok nem fogadták el (a vállalkozások segítése,
a jobbágyfelszabadítás megőrzése, egységes oktatás – érettségi bevezetése)

3. A magyar ellenállás formái

 Nyílt Habsburg ellenes harc: kudarcra van ítélve (Erdélyben egy tüzérezredes összeesküvést
szervez a Habsburgok ellen – 3 kivégzés, letartóztatások; Dunántúlon bujdosó
szabadcsapatok el akarták fogni a császárt – akasztófa)
 Külföldre emigráltak szervezkedése: sikertelen (Kossuth Angliában, majd az USA-ban
szónokol, pénzt gyűjt egy újabb felkelésre, francia császár is segítséget ígér Ausztria ellen, de
egyik kísérlet sem sikeres).
 Nemesség és polgárság : passzív ellenállás (nem engednek a 48-ból)
Nem vállalnak hivatalt, nem fizetnek adókat, kijátsszák a császári rendeleteket.
Vezéralakjuk: Deák Ferenc (kiváró álláspont, baráti beszélgetések ).

4. Megrendül a birodalom ereje

 gazdasági és politikai csőd: magyar gabona és malomipar tönkretette az osztrákot, a
vasútépítési láz fellendítette a cseh vasipart, tönkretette az osztrákot
 Magyarországon tömegtüntetések szerveződtek:
1855: Vörösmarty temetése
1860: március 15-e első megünneplése, Széchenyi temetése
 A Habsburg Birodalom ereje megroppan a nemzetközi politikában: két súlyos háborús
vereség - olaszok függetlenségi harca, az osztrákok kimaradnak a Német Birodalomból

KIEGYEZÉSRE VOLT SZÜKSÉG A MAGYAROKKAL!

II. Az osztrák magyar kiegyezés 1867
1. Meggyengül a Habsburg Birodalom
 katonai vereségek (olasz és német), magyar ellenállás, gazdasági nehézségek:
AMNESZTIA (közkegyelem) kihirdetése a szabadságharc résztvevőinek
 Ferenc József alkotmányterve (októberi diploma): 1860. Nem állítja vissza Magyarország
önállóságát. 1861: a magyar országgyűlés elutasítja. A császár feloszlatja az országgyűlést,
újabb, de rövidebb önkényuralmi korszak következik.

2. Ideiglenes az önkényuralmi rendszer, mert

 A Habsburg Birodalom helyzete megrendült, pénzügyi csőd fenyegeti
 A magyarok is kívánják a megegyezést: a passzív ellenállás miatt a földbirtokosoknak
nincs jövedelme, a vállalkozásokba a tőkések nem fektettek be a bizonytalan helyzet
miatt, felerősödtek a nemzetiségi mozgalmak.

3. Közeledtek az álláspontok
 Deák Ferenc húsvéti cikke (1865. Pesti Napló): meg kell találni a lehetőségét, hogy a
birodalom biztonsága ne gyengüljön, Magyarország törvényes rendje és egysége
helyreálljon. Ez a kiegyezési tárgyalások kezdete.
 Bécsi udvar: győznek a megegyezés hívei, folyamatos tárgyalások, kirajzolódnak a
kiegyezés körvonalai
 Kossuth az emigrációban ellenezte a kiegyezést (Magyarország ezzel feladja önállóságát)

4. Kiegyezés (1867)
 Deák Ferenc és munkatársa, Andrássy Gyula gróf készítik elő a magyar országgyűlés
számára.
 1867 eleje: az új nagyhatalom: Osztrák-Magyar Monarchia (eddig: Habsburg Birodalom)
2 ország: Ausztria és vele egyenrangú Magyarország szövetsége
2 fővárosa: Bécs és Budapest
magyar miniszterelnök: Andrássy Gyula
1867 nyara: Ferenc József koronázása Budán - Ferenc József így osztrák császár (1848
-1916) és magyar király (1867-1916)
 III. A dualizmus rendszere
1. A dualista állam
 Az Osztrák-Magyar Monarchia 2 egyenrangú állam (Osztrák Császárság és Magyar Királyság)
szoros szövetsége (duo=kettő), államformájuk alkotmányos királyság saját országgyűléssel és
kormánnyal.
 KÖZÖS:
az uralkodó személye (Ferenc József osztrák császár és magyar király)
hadügyminisztérium, külügyminisztérium, pénzügyminisztérium (vezetőit a császár nevezte
ki, ellenőrzi egy testület 60-60 osztrák és magyar országgyűlési küldöttel)
 Deák Ferenc (a haza bölcse) nem vállal miniszterséget
 A magyar kormány miniszterelnöke: gróf Andrássy Gyula (később közös külügyminiszter)

2. A kiegyezés értékelése
 Máig vita tárgya
 Tény: országunk nagyobb önállóságot ért el, mint a mohácsi vereség óta bármikor: az állam 2
fele lényegében egyenrangú volt. Hátrány: kezdetben sok felségjog maradt az uralkodó
kezében - pl. előszentesítési jog (a tervezett törvényeket benyújtás előtt jóvá kellett hagyatni
az uralkodóval).

3. Horvátország és a nemzetiségiek
 Horvátország: 750 évig a Magyar Királyság része volt
 Kiegyezés után- horvát-magyar kiegyezés megkötése: Horvátország belső ügyeit teljesen
önállóan intézte, saját országgyűlése lett, képviselőket küldött a magyar országgyűlésbe
 A magyarországi nemzetiségek ügyeit is rendezték- Eötvös József vallás- és közoktatási
miniszter nemzetiségi törvénye (1868): széles körű jogokat kaptak - szabad nemzetiségi
nyelvhasználat a hivatalos ügyekben, a törvényeket le kellett fordítani a nemzetiségek
nyelvére, a községek nyelvét az ott lakók határozták meg, iskoláikban anyanyelvükön
beszélhettek.
 Magyarországon egy politikai nemzet van: a magyar.
 A nemzetiségek azonban Horvátországhoz hasonló jogokat szerettek volna.

4. Pártok a kiegyezés után

 Az Osztrák-Magyar Monarchia létrejötte után a képviselők többsége a kiegyezést támogatta:
Deák-párt
 Az ellenzéki képviselők meg akarták szüntetni a közös minisztériumokat, növelni
Magyarország önállóságát: balközép párt Tisza Kálmán vezetésével
 Harmadik, kisebb ellenzéki csoport a teljes elszakadást sürgette.

1975-ben egyesült a Deák-párt és a balközép párt, mert bebizonyosodott, hogy működik a dualizmus.
Létrejött a Szabadelvű Párt, amely nagy többséggel győzött a választásokon. Miniszterelnök Tisza
Kálmán lett (1875-1890), „generálisnak” nevezték.