ELŐZMÉNYEK

 1849. aug. 13 Világos fegyverletétel (oroszok előtt, ez megalázó a hasburgoknak - MEGTORLÁS)

 Haynau vezetésével (Ferenc József őt nevezi ki).

MEGTORLÁS – HAYNAU KATONAI RÉMURALMA

 Komáromot feladta Klapka György.
 Vésztörvényszékeket állítottak fel- rögtön ítélő katonai bíroság.
 1849. okt. 6: Aradon kivégezték a 13 vértanút, Pesten Batthyány Lajost -- „Magyar Golgota”.
 Emellett sok embert végeztek ki, börtönöztek be -- tiltakozások hatására 1850-ben menesztették
Haynaut.
 Ferenc József nyílt önkényuralmat- újabszolutizmust, neoabszolutizmust vezetett be.
 Centralizáció jött létre, ennek hatására csökkent a rendszer támogatóinak száma.
 Kossuth külföldön szervezkedik.

BACH-KORSZAK (1851-1859)
 Alexander Bach: forradalmár, később belügyminiszter
 Polgári igazgatású, hivatalok élére külföldiek állnak: huszárok (magyar népviseletben voltak).
 A Birodalom az ország beolvasztására törekedett, leválasztották róla Erdélyt, Horvátországot és a Szerb
Vajdaságot.
 Öt kerületre osztották a fennmaradó területet, megyék és városok önkormányzatát eltörölték.
 Német lett a közigazgatás hivatalos nyelve .
 Eltörölték az önálló magyar vámhatárt (1851).
 Az újabszolutizmus kiiktatta a 48 előtti feudális/rendi közigazgatást ( osztrák polgári törvénykönyvet,
egyesítették a mértékrendszereket és oktatást: érettségi nyolcosztályos gimnázium).
 Emellett támogatottság csökkenése miatt a hatalom csak titkos besúgói hálózatokkal, nagy katonai
haderőkkel és vidéki karhatalommal tudta fenntartani magát.
 A jobbágyfelszabadítást nem vonták vissza - 1853 úrbéri pátens (a végrehajtás az áprilisi törvények
alapján történik; kártalanítás állampapírban történik – elszegényedett nemesség: dzsentri).
 Bachot menesztették a magyar nemtetszés miatt. (1859)

-Rückblick - Bach propagrandafüzet

- Ein Blick - Széchenyi ellenröpirat
Ezek a kormány sikeresességét vitatták

ELLENÁLLÁS FORMÁI
1. NYÍLT ELLENÁLLÁS
 többnyire sikertelen, de reményt adó
 1860. márc. 15: pesti tüntetés
2. PASSZÍV ELLENÁLLÁS
 vezéralakja Deák Ferenc „ A haza bölcse”
 katonai erők, lázadás nélküli ellenállás: nem vállalnak hivatalokat, ne fizetnek adót
 1865. Húsvéti Cikk: területek visszacsatolása, magyar országgyűlés
 egykori birtokos nemesség nagy része ezt választotta
 a passzív 4llenállás bizonytalanná tette a hatalom helyzetét
3. EMIGRÁCIÓ
 számos forradalmi vezető és résztvevő
 emigrációban a harc újrakezdésén dolgoztak (pl. Kossuth Lajos)
 minden nemzetközi ügyet felhasználtak a harc kirobbantása érdekében

AZ ÚJABSZOLUTIZMUS KUDARCA
BELPOLITIKAI ESEMÉNYEK
 Októberi Diploma
 Februári Pátens
 gyenge belsőviszonyok
KÜLPOLITIKAI ESEMÉNYEK
 A forradalmak leverése után Ausztria nagyhatalmi külpolitikát választott (itáliai egységek megtartása,
Németország egyesítése).
 1853. krími háborúban (török és orosz) elveszítette az oroszok szövetségét, mivel nem segítette ki őket
 1859. francia-piemonti-osztrák vereség
 Magyar Nemzeti Igazgatóság létrejön Kossuth vezetésével – magyar-itáliai régió
 Bach menesztése után Ferenc József a konzervatív arisztokrácia felé nyitott – gróf Apponyi György

A KIEGYEZÉSHEZ VEZETŐ ÚT
 1860. Októberi Diploma: megyerendszer és alkotmányosság visszaállítása, államnyelv visszaállítása,
ogy. felvetése (1861 tavasz) , VISZONT korlátozza az önállóságot: sem az adót, sem az ogy.-t nem
szavazhatták meg – visszautasítva
 1860.Februári Pátens: az ország központosítása
 OGY 1860-61: FELIRATI (Deák) ÉS HATÁROZATI PÁRT (Teleki László) – egyik párt sem enged
1848-ból
Felirati Párt: elismeri a királyt, de 48-at alapnak veszi.
Határozati Párt: király teljes elutasítása, 49-et veszi alapnak.
 1861 ogy. Pesten (1860 felirati javaslat Deák Ferenc)
 Kossuth 1862. Dunai Államszövetség (magyar, román, szerb) SIKERTELEN
 A Húsvéti Cikk 1865 (már belefáradtak a passzív ellenállásba)
 1866 porosz osztrák csata (osztrák vereség) Königrätz

A PROVIZÓRIUM (1861-1865) – „ ÁTMENETI KORSZAK”

A Pátens elutasítása után a király bezárta az ogy.-t (1861. augusztus). Ez alatt az idő alatt az alkotmányos
intézményeket (vármegye) felfüggesztették. A folyamat Schmerling államminiszter nevéhez fűződik.

A KIEGYEZÉS
 Húsvéti cikk: alkotmányosság visszaállítása, hajlandóak engedni a 48-as törvényekből (politika,
pénzügy és védelem)
 az uralkodó meneszti Schmerlinget és összehívja az ogy.-t
 1865. magyar ogy. irányzatai a Határozati Párton belül: mérsékelt (balközép) és radikális (szélsőbal)
 /1866 poroszokkal szembeni vereséget nem használta ki Deák és nem lépett fel új követelésekkel/ -
Ferenc József visszaállította a megyei önkormányzatot és hatályba léptette a 48-as törvényeket. Gróf
Andrássy Gyula lett a miniszterelnök (1867. február). Az ogy. elfogadta a kiegyezési törvényt és
júniusban megkoronázta Ferenc Józsefet.
 1867. Kiegyezés: - uralkodó közös
- pénzügy
- vámügy
- külügy

1867 OSZTRÁK-MAGYAR MONARCHIA

DUALIZMUS
 kétközpontú alkotmányos monarchia
 közös ügyek-közös minisztériumok
 közös uralkodó, hadügyek, külügyek és pénzügyek