EMELT SZINTŰ SZÓBELI TÉTELEK -TÖRTÉNELEM

Összeállította: Kovács Sándor történelemtanár – Esze Tamás Gimnázium

A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra

az 1920-1930-as években
I. Útkeresés a gazdasági-társadalmi problémák megoldásáért
 Három jellemző megoldási lehetőség a 20. század első felében
 A polgári értékek megerősítése
 A szélsőjobboldali erők megerősödése
 Szélsőbal felé való eltolódás

 A szélsőséges pártokra jellemző:

 Az államot az elnyomás eszközének tekintették, és abban is hasonlítottak, hogy elképzelésük
szerint csakis harc árán kerülhetnek hatalomra. Mindkét szélsőséges irányzat elvetette a
demokráciát, és a diktatórikus rendszert tartották üdvözítőnek
 A szélsőbaloldali kommunisták szerint a harc a burzsoázia és a proletariátus, a szélsőjobb
szerint pedig, a nemzetek és a fajok harcolnak egymással
 A kommunisták hittek abban, hogy a harcot békés világ követi, amelyben mindenki egyenlő,
a szélsőjobboldali fasiszták és nemzetiszocialisták viszont azt tartották, hogy a harc sosem ér
véget, a háború a világ természetes állapota
 A manapság használt fasizmus meghatározás nem helyes, hiszen a fasizmus csakis az olasz
szélsőjobboldali mozgalom elnevezése. A német nemzetiszocializmus sokkal radikálisabb
és veszélyesebb

 A szélsőbaloldal megtestesítői – a kommunisták

 Az orosz bolsevikok (orosz bolsinsztvo "többség")

o Az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt Lenin vezette radikális szárnya, amely

1903-ban a központi vezetőségben többségbe került.
o 1912-ben gyakorlatilag önálló párttá alakult.
o 1917-ben a bolsevikok megszerezték a hatalmat, és egypártrendszert építettek ki. Ettől a
korszaktól kezdődően a bolsevikok egyre inkább kommunistáknak nevezték magukat
(kommunizmus).

 Az orosz kommunizmus kialakulásának hatása az európai államokban

o Az orosz bolsevizmus ideológiájára és gyakorlatára építve a világháború után sorra jöttek

létre kommunista pártok Európa szerte
o Önálló szervezetként nem működhettek, csakis az 1919-ben létrehozott Kommunista
Internacionálé, a Komintern tagjaiként. A Komintern központja Moszkvában volt, a szovjet
kommunista párt uralta a többi tagszervezetet, mindenki a moszkvaiak szándékait
szolgálta
o A Szovjetunió külpolitikája ellentmondásos volt, hiszen gyakran tartottak fenn olyan
országokkal kapcsolatot, amelyek tiltották a kommunista mozgalmakat (Németország). Az is
előfordult, hogy szociáldemokrata vezetésű kormányokat buktattak meg. Minden azt a célt
szolgálta, hogy a Szovjetunió helyzete szilárdabb legyen, és vezető pozíciója
megmaradjon
o A harmincas években a Szovjetunió és a nyugati demokráciák viszonya enyhült, ezt nevezzük
népfront politikának

1
 EMELT SZINTŰ SZÓBELI TÉTELEK -TÖRTÉNELEM
Összeállította: Kovács Sándor történelemtanár – Esze Tamás Gimnázium

II. A bolsevik hatalomátvétel (rövid áttekintés)

 A bolsevikok fegyveres hatalomátvétele
 1917. november 7. bolsevik hatalomátvétel (A Téli palotát elfoglalták, a kormányt lemondatták,
Kerenszkij elmenekült)
 A II. Összoroszországi kongresszus határozatai:

o A hatalomról szóló dekrétum: az Ideiglenes kormány helyett a Szovjetkongresszus veszi át a

hatalmat. Az új kormány neve: Népbiztosok Tanácsa, melynek elnöke Lenin
o Békéről szóló határozat: igazságos, annexió nélküli békét követelt
o A földről szóló dekrétum: megszüntették a föld magántulajdonát, a földeket használatra átadták a
parasztságnak. (a földosztást a bolsevikok csak átmeneti intézkedésnek szánták)
 1918. január. Alkotmányozó gyűlés összehívása
o A bolsevikok célja a hatalomátvétel törvényesítése, de a gyűlésen a többség az alkotmányosságot
akarta visszaállítani, és törvénytelennek ítélte a bolsevikok hatalomátvételét

Bolsevik válasz: „Jogos törvénytelenség” – a gyűlés feloszlatása katonai eszközzel

A bolsevikok eszköze: az Oroszországi Rendkívüli Bizottság (Cseka – KGB)

 Polgárháború és intervenció

 A bolsevik párton belül a háborúról három nézet bontakozott ki:

o A baloldali kommunisták szerint a háborút a világforradalom kitöréséig kell folytatni (Buharin)

o Lenin, Kamenyev és Sztálin szerint békét kell kötni minden áron, mert a fiatal kommunista
államnak időre van szüksége
o Trockij: „Se béke, se háború”
 1918 elején újabb nagy erejű német támadás bontakozik ki, amely eldöntötte a kérdést

o 1918. március 3. Breszt-Litovszki béke aláírása (kb. 780 ezer km2 veszteség)

 1918 nyara polgárháború kibontakozása a polgári berendezkedés hívei (a fehérek) és a bolsevikok

(vörösök) között

o Az antant célja, hogy Oroszország ne lépjen ki a háborúból, és a polgári demokratikus rendszer

megvédése a bolsevikoktól. Ezért katonai tanácsadókkal, fegyverrel segítették a fehéreket
(intervenció)

 A bolsevikok intézkedései

o Bevezették az ún. hadikommunizmus rendszerét. Cél az ország anyagi forrásainak

központosítása (Kötelező beszolgáltatás, központi elosztás, jegyrendszer, a pénzforgalom
felfüggesztése stb.)
o Államosítások elrendelése
o A Vörös Őrség és a Vörös Hadsereg megszervezése
o Forradalmi törvényszékek felállítása (1917. Grigorij Zinovjev: 100 millió oroszból 90 milliónak
mellettünk a helye. A maradék számára semmi üzenetünk sincs, őket ki kell irtani!)
o A cári család meggyilkolása

Eredmény: 1920-as év végére a bolsevikok ellenfeleik fölé kerekednek!

2
 EMELT SZINTŰ SZÓBELI TÉTELEK -TÖRTÉNELEM
Összeállította: Kovács Sándor történelemtanár – Esze Tamás Gimnázium

III. A Szovjetunió első tíz éve

 A hadikommunizmus alkalmazásának következményei
 A hadikommunizmus rendszerét a bolsevikok győzelem után is megtartották, ami a társadalmat
teljes nyomorba döntötte.
 Tiltakozások, lázadások, parasztfelkelések kibontakozása!

o Kronstadti matrózlázadás (1921): kommunisták nélküli szovjeteket, a hadikommunizmus

megszüntetését és a demokratikus pártok működésének engedélyezését követelték
o Tömeges parasztfelkelések
o A bolsevik uralommal való szembenállás más megnyilvánulásai.

 A hadikommunizmus részleges megszüntetése

 A Szovjetunió Kommunista Pártjának 1921 márciusában ülésező X. kongresszusa meghirdette a
hadikommunizmus helyett az új gazdaságpolitikát, a NEP-et (Novaja Ekonomicseszkaja
Polityika). Eredmények:

o Terménybeszolgáltatás helyett terményadó
o A pénzforgalom visszaállítása
o A vállalkozások (magánipar) részleges, ellenőrzött visszaállítása
o Szociális intézkedések: 8 órás munkaidő, szabadságolás lehetősége, az éhínség enyhítése
o Külkereskedelmi kapcsolatok keresés (pl. Németországgal)
o A nagyipar és a szállítás azonban továbbra is állami tulajdonban maradt.

A NEP bevezetése igen sok pozitív változást hozott a korábban agyongyötört lakosság, főleg a
parasztság számára, de a hadikommunizmus egyes intézkedései még évtizedekig érvényben maradtak.

 A Szovjetunió megalakulása
 1922. december 30-án, a polgárháború végén, megalakult a szovjetek által vezetett államok egysége, a
Szovjetunió, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége (CCCP)

o Az ország tényleges irányítói az államhatalommal szorosan összefonódó párt vezető szervei lettek:
a párt végrehajtó bizottsága (tágabb testület) és a Politikai Iroda (egészen szűk körű és a
leginkább meghatározó).
o 1924. Új alkotmány kiadása: elméletben az ország egyenrangú köztársaságok önkéntes
szövetsége, amelyből elméletileg ki is lehet lépni

IV. Sztálin hatalomra kerülése

 Sztálin hatalomra kerülése
 1922. Sztálin a szovjet kommunista párt főtitkára lett, aki a párt és az állami vezetés, valamint a
hadsereg élére saját embereit helyezte

 A 20-as évek eleje. Párton belüli hatalmi ellentétek kialakulása

 Az egyik csoport (Sztálin, Kamenyev, Zinovjev) úgy vélte: a Szovjetunióban akkor is győzhet a
szocializmus, ha másutt tartósan fennmaradt a kapitalizmus.
 A másik csoport (Trockij) szerint feltétlenül szükséges a forradalmak győzelme nemzetközi szinten is
(a világforradalom kitörésében való hit).

o Valójában a harc az időközben elhunyt Lenin utódlása körül folyt. Sztálin, miközben a többiek a
Politikai Irodán elméleti kérdésekkel foglalkoztak, roppant nagy hatalmat összpontosított kezében.
Saját hatalma alá vonta a hadsereget, s a Politikai Irodában is ő szerezte meg a legnagyobb
hatalmat. Ellenfelei, Trockij és a korábban Sztálin-páni Kamenyev, Zinovjev egyre inkább
elszigetelődtek.

3
 EMELT SZINTŰ SZÓBELI TÉTELEK -TÖRTÉNELEM
Összeállította: Kovács Sándor történelemtanár – Esze Tamás Gimnázium

V. A sztálini diktatúra kiépülése

 A szocializmus felépítésének kezdete
 Az 1927-es pártkongresszus. Sztálin teljes politikai győzelmét hozta. Kimondták a „szocializmus
egy országban" elmélet helyességét, és az ezt tagadókat kizárták a pártból.
 1928. Új gazdaságpolitika megjelenése.

o A Preobrezsenszkij által megfogalmazott „Eredeti szocialista felhalmozás” lényege a

mezőgazdaság kollektivizálása, kolhozosítása. Sztálin ezt összekapcsolta a birtokos parasztság
(kulákság) kiirtásával. A mezőgazdaságból és a parasztságtól elvont többletet pedig az ipar
fejlesztésére kell fordítani. Az ipar fejlesztését ún. tervutasításos rendszerben képzelték el.

 A sztálini gazdaságpolitika következményei

 Hatalmas adókat vetnek ki a parasztságra és a polgárságra. A fizetni nem tudó embereket
munkatáborba hurcolták, ahol kényszermunkára használták őket (GULAG)
 1931-re a parasztság kb. 75%-át kolhozokba kényszerítették
 A gabona és állatállomány pusztulása miatt az ország egyes részein az emberek az éhhalál szélére
jutottak. Ukrajnában 1932-33-ban kb. 6 millió ember halt éhen.
 1935-ben Sztálin javaslatára a halálbüntetést kiterjesztették a 12 és 16 év közötti gyermekekre
is. (Többek között azért, mert az éhhalál elől menekülő, családjukat elvesztő gyerekek bandákba
verődve loptak és fosztogattak, a javító- és átnevelő intézetekben nem tudták fogadni őket.)
 Pozitív változások

o Kb. 1500 új ipari üzemet létesítettek

o A vasgyártás az ország villamosítása, a kőolaj kitermelés és feldolgozás jelentősen
emelkedett

VI. Kísérlet Sztálin leváltására

 1934. A Szovjet Kommunista Párt XVII. Kongresszusa
 A háttérben Sztálin politikájával elégedetlenek Kirovot, a leningrádi párt vezetőjét jelölték a
főtitkári posztra. Eredmény: a szavazáson Kirov 292:3-ra győzött, de Sztálin hívei
meghamisították a szavazás végeredményét

Következmény: a „Nagy tisztogatások” kezdete

o A szavazatszámláló bizottság mind a 41 tagját agyonlőtték
o A kongresszus 1966 küldöttje közül kb. 1000 embert, az új központi bizottság 139 tagja
közül 110-et végeztek ki
o Meggyilkolták Kirovot
o Koncepciós perek a párton belüli vetélytársak ellen (Zinovjev, Kamenyev, Buharin
kivégzése)
o 1937-ben a hadsereget is lefejezték (822 ezredes, tábornok és marsall közül 717-et öltek
meg

VII. A Gulag

 Gulag („Javítómunka-táborok Főigazgatósága”), a sztálini Szovjetunió egészét behálózó

munkatáborrendszer
 A táborokban a sztálini politika bel- és külföldi ellenzőit, hadifoglyokat, illetve más okokból
elhurcoltakat kemény fizikai munkára fogták, napi 10-12 órát dolgoztatták őket, miközben élelem-
és egészségügyi ellátásukról alig gondoskodtak.
 Feltételezések szerint Sztálin rémuralma alatt körülbelül 20 millióan haltak meg a táborokban,
melyek egyik legismertebb foglya Alekszandr Iszajevics Szolzsenyicin matematikatanár volt,
aki szabadulása után több könyvben írta meg élményeit.

4
 EMELT SZINTŰ SZÓBELI TÉTELEK -TÖRTÉNELEM
Összeállította: Kovács Sándor történelemtanár – Esze Tamás Gimnázium

VIII. A szovjet típusú kommunizmus jellemzői

 Nem alakulhatott ki széles körű művelt, politizáló népréteg. Ennek okai a gazdasági
elmaradottságban, a megkésettségben és a cári rendszer sajátosságaiban kereshetők.
 Nem jöttek létre olyan tömegbázison alapuló demokratikus pártok, amelyek a lakosság kisebb
vagy nagyobb részének politikai véleményét kifejezhették volna, választásokon szerzett hatalom-
mal. Az orosz pártok (kadét, esszer, bolsevik, mensevik stb.) olyan sajátos politikai
csoportosulások, amelyekben eszmék és személyek harcoltak a hatalomért, nem választásokon,
hanem barikádokon, így a szovjet-orosz belpolitika személyek vagy kisebb csoportok közti
rivalizálás volt, amely során a népet mint eszközt használták fel, visszaélve az általános
nyomorral és anarchiával.
 A forradalmak, polgárháborúk során a nép tüntetett, harcolt, de nem dönthetett szabad
választásokon jövőjéről. A harcokban győztes bolsevik párt békét, kenyeret, jobb életet ígért a
maga rendszerében, mint a kor világháborúval és válságokkal küszködő kapitalista világa.
 Személyi kultusz (vezérkultusz) kialakulása. Egy személy elvtelen dicsérete, amikor minden
eredményt neki tulajdonítottak. Sztálin személyét dicsőíteni kellett, útmutatásai szentírásnak
számítottak az élet minden területén, személye mindenhol megjelent, képekben, szobrokban,
népünnepélyeken, vastaps fogadta mindenhol. A propaganda eszközei mindenkihez eljutottak:
plakátokon, rádióban, sajtóban, sőt politikai oktatások keretén belül is azt sulykolták a lakosságba,
hogy jobban élnek, mint a kapitalista országok lakói, mert megszűnt a kizsákmányolás, és a nagy
Sztálin gondoskodik róluk
 A hatalom egy kézben összpontosult, az államhatalmi ágakat megszüntették. Kiépült a totális
állam, ahol a kommunista párt beavatkozó szerepe minden szinten érvényesült: gazdasági,
politikai szinten egyaránt (sőt: a magánéletben is)
 Államosították az ipart és a kereskedelmet, a magántőkét felszámolták. Az alkalmazott
tervutasításos rendszer figyelmen kívül hagyta a piaci törvényszerűségeket, ezzel egy torz
gazdasági berendezkedést valósított meg. A munkások között kialakult a sztahanovista mozgalom
Alekszej Grigorjevics Sztahanov követőinek az egész Szovjetunióra kiterjedő tömegmozgalma
 A kommunista ideológia az internacionalizmus hirdette, s azzal biztatott, hogy a
proletárforradalom bármikor világszinten kitörhet!
 A sztálini diktatúra a kulturális életet is teljesen az ellenőrzése alá vonta: csak a kommunizmust
éltető, és a régi, cári rendszert bíráló írások jelenhettek meg (cenzúra).
 Az ateizmus és materializmus nevében üldözték a vallást, az egyházakat. Az 1930-as évek
végére a templomok zömét lerombolták, vagy mozivá, kultúrházzá alakították.
 Üldözték az avantgárd irányzatokat. A művészeknek a „szocialista realizmus” szellemében
kellett alkotniuk (életerős parasztok, munkások realista ábrázolása). Az építészetben elterjedt a
túldíszített, monumentális „sztálinbarokk”.
 Betiltották a „burzsoá áltudományokat” (pl. szociológia, pszichológia, genetika). A történelmet
marxista alapelvek szerint oktatták (eszerint a történelem = osztályharcok története, mely során az
ellentétes érdekű társadalmi osztályok harcából magasabb rendű társadalom születik; s a
legtökéletesebb a proletárdiktatúrával létrehozott, osztály nélküli kommunista társadalom lesz,
melyben megvalósul a teljes egyenlőség).
 A népoktatás bevezetésének eredményeként megszüntették az analfabétizmust. A kulturális
programok mindenki számára elérhetővé váltak. Olcsó volt a mozi, színház, koncerteken való
részvétel.
 A propaganda eszközei mindenkihez eljutottak: plakátokon, rádióban, sajtóban, sőt politikai
oktatások keretén belül is azt sulykolták beléjük, hogy jobban élnek, mint a kapitalista országok
lakói, mert megszűnt a kizsákmányolás, és a nagy Sztálin gondoskodik róluk
 A társadalomban is jelentős változások történtek: a nők milliói álltak munkába, hogy ők is
részt vegyenek a kommunizmus felépítésében. Kineveltek egy új – jórészt munkásszármazású –
értelmiséget, s egyre több nő került be a felsőoktatásba is.
 A gyerekekbe már korán belenevelték a marxista-leninista alapelveket: létrehozták a pionír
(úttörő) mozgalmat a számukra. A fiatalok a komszomol rendezvényein kaptak politikai képzést.
 A rendszer ugyan egyenlőséget ígért, de a gyakorlatban kialakult a kiváltságos pártelit.

Az ígéretekből hadikommunizmus és VCSK (cseka) lett és a modern világtörténelem eddigi leghosszabb,

legtöbb áldozatot követelő diktatúrája

5
 EMELT SZINTŰ SZÓBELI TÉTELEK -TÖRTÉNELEM
Összeállította: Kovács Sándor történelemtanár – Esze Tamás Gimnázium

 Hasonlóságok és különbségek Lenin és Sztálin politikájában

 Lenin úgy vélte, hogy a proletariátus nem képes felismerni önmaga érdekeit, ezért egy külső erőre van
szükség, a hivatásos forradalmárokéra és a pártra, a „proletáriátus élcsapatára”, hogy tudásuk
segítségével vezessék a proletárdiktatúrát a kommunizmus első szakasza (a szocializmus) idején.
Sztálin nem tett mást, mint ezt követte.

 Lenin ellenezte a pluralizmust, mind a társadalomban, mint a párton belül. A demokratikus

centralizmus csupán taktikai szólam volt. Valójában a párton belüli vitákat is Lenin vezetése alatt és az
ő javaslatára tiltotta be a párt X. kongresszusa. A demokráciát tagadó totális rendszert tehát Lenin
vezette be. Bár Lenin sem tűrte a kommunizmussal ellentétes ideológiákat, Lenin idejében valódi
demokrácia létezett a párton belül. Ezt változtatta meg Sztálin, amikor egyszemélyi vezetést vezetett
be.

 A gazdasági nyitás (NEP) valójában csupán taktikai lépés volt, Lenin a totális államosítás és
centralizáció híve volt a gazdaságban, ezt folytatta Sztálin is. A NEP-politika hosszú távú
gazdaságpolitika volt, a magánszektor jelenléte nem mond ellent az ideológiának a proletárdiktatúra
idején, a magántulajdon csak a proletárdiktatúra végén, a kommunizmus második szakaszának
bevezetésével szűnik meg

 Az állami terrort, a teljhatalmú titkosrendőrséget, a gyilkosságokat, a deportálásokat, a koncentrációs

táborokat mind Lenin hozta létre. Lenin terrorja csupán válasz volt a polgárháborús körülményekre,
mértékük sokkal kisebb volt, mint Sztálin alatt.

 A párton belüli antidemokratikus hatalmi mechanizmust Lenin építette ki, Sztálin csak kihasználta a
már kész helyzetet. Lenin elsősorban személyes modortalansága miatt kritizálta Sztálint, s nem
politikája miatt.

6
 EMELT SZINTŰ SZÓBELI TÉTELEK -TÖRTÉNELEM
Összeállította: Kovács Sándor történelemtanár – Esze Tamás Gimnázium
Lexikon
Fogalmak
államosítás - magántulajdon állami kisajátítása, á1lami tulajdonba vétele. Időnként "szocializá1ásnak" is
nevezték, jelezve, hogy az ilyen kisajátítás "a társadalom érdekeit" szolgálja.
beszolgáltatás - az élelmiszer begyűjtésére alkalmazott módszer, amikor a parasztokat kötelezik, hogy termésük
bizonyos hányadát beszolgáltassák az államnak vagy a hadseregnek. A legtöbb európai államban csak háború
esetén alkalmaztak ilyen kényszermegoldást, de a kommunista rendszerek gyakran békeidőben is használták,
tudatosan a birtokos parasztság tönkretételére.
bolsevik - orosz bolsinsztvo "többség". Az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt Lenin vezette radikális
szárnya, amely 1903-ban a központi vezetőségben többségbe került. 1912-ben gyakorlatilag önálló párttá alakult.
1917-ben a bolsevikok megszerezték a hatalmat, és egypártrendszert építettek ki. Ettől a korszaktól kezdődően a
bolsevikok egyre inkább kommunistáknak nevezték magukat (kommunizmus).
Cseka - politikai rendőrség Szovjet-Oroszországban, majd a Szovjetunióban. Az Összoroszországi Rendkívüli
Bizottság (orosz rövidítése: VCSK; ebből származik a Cseka kifejezés) tagjait csekistának nevezték. A
szervezetet későbbi története során többször átszervezték, így elnevezése is változott: GPU, OGPU, NKVD
végül KGB.
főtitkár – a bolsevik pártban 1922-ben hozták létre a főtitkári pozíciót, amelyet először Sztálin töltött be.
Ekkoriban még nem a főtitkár számított a párt első emberének, ez csak azután következett be, miután Sztálin a
húszas évek végére legyőzte politikai ellenfeleit és teljhatalomra tett szert. A szovjet, illetve más kommunista
pártok élén álló személyt időnként főtitkárnak, máskor első titkárnak nevezték (Rákosi például az előbbi, Kádár
az utóbbi tisztséget töltötte be; Brezsnyev első titkárként kezdte, de később főtitkár lett).
GULAG - orosz "táborok állami igazgatósága" rövidítése, kényszermunkatáborok, telepek és börtönök kiterjedt
hálózata a Szovjetunióban, 1918-tól 1956-ig. Egyes becslések szerint több tízmillió, mások szerint "csak" 3,5-4
millió ember raboskodott vagy pusztult el a lágerekben.
hadikommunizmus - a bolsevik hatalomátvételt követően Szovjet-Oroszországban kialakult rendszer.
Legfontosabb elemei: kiterjedt államosítások, a magánkereskedelem betiltása, jegyrendszer, a pénz szerepének
minimálisra csökkentése, munkabeszolgáltatás.
kolhoz - az orosz "kollektív gazdaság". A mezőgazdasági termelőszövetkezetek elnevezése a Szovjetunióban.
Komintern - III. Kommunista Internacionálé; a kommunista pártok nemzetközi irányító szervezete 1919 és
1943 között. Székhelye Moszkvában volt, s politikáját meghatározták a szovjet állam érdekei.
kulák - orosz "ököl". Osztályellenségnek nyilvánított birtokos parasztok orosz elnevezése. Pontosan sohasem
határozták meg, ki tartozott ide. Lehetett, aki bérmunkát vett igénybe, akinek két lova, vagy két tehene vagy jó
háza volt. A kulák szó a kollektivizálás idején megbélyegzést jelentett, mind a Szovjetunióban, mind Ma-
gyarországon.
NEP - az orosz "új gazdaságpolitika" rövidítése. 1921-ben, a hadikommunizmus csődjét követően, Lenin
kezdeményezésére vezették be. A NEP engedélyezte a kisebb magángazdaságok, illetve a kisipar működését,
lehetővé tette a termékek piaci értékesítését, visszaállította a pénzforgalmat. Az új gazdaságpolitikát Sztálin
számolta fel 1928-29-től.
redisztributív (újraelosztási) rendszer - Az ókori keleti államokban jelent meg ez a gazdasági szisztéma, ahol a
gazdasági élet irányítói, szervezői az uralkodó palotája és a papi központok voltak. A központi igazgatás gyűjtött
be minden jövedelmet, ez is rendelkezett vele, s ez osztotta szét azt, amit nem raktároztak el. A politikai
hatalomnak a jövedelem újraelosztását célzó intézkedései a hatalom központosítását segítették elő
szovhoz - orosz "állami gazdaság", állami tulajdonban lévő mezőgazdasági nagybirtok
sztahanovista - Sztahanov szovjet bányász 1935-ben az egy napra előírt 7 tonna szén helyett 102 tonnát
bányászott ki. A róla elnevezett mozgalom tagjai, a sztahanovisták rendkívüli teljesítményeit általában egy egész
brigád készítette elő, s az "eredményeket" arra használták fel, hogy emeljék a munkások kötelezőteljesítményét.
A magyar sztahanovistákat élmunkásnak is nevezték.
tervgazdálkodás - a kommunista országokban a gazdasági élet központosított vagy tervutasításos formája. Az
állami szervek három- vagy ötéves tervekben határozták meg a gazdasági növekedés ütemét, s a gazdasági élet
minden területét utasítás okkal igyekeztek szabályozni.

7
 EMELT SZINTŰ SZÓBELI TÉTELEK -TÖRTÉNELEM
Összeállította: Kovács Sándor történelemtanár – Esze Tamás Gimnázium

totális állam - Mussolini olasz fasiszta pártja hirdette először, hogy hatalomra jutva totális államot fog
kiépíteni. A totális államban nemcsak a politikai intézményeket vonják szoros ellenőrzés alá, hanem az emberek
életmódját és gondolkodását is. A totális állam kiépítésére törekvő fasiszta, nemzetiszocialista vagy kommunista
diktatúrákat gyakran nevezik totalitáriusnak is.
világforradalom - a kommunista mozgalom tagjai az 1910-20-as években egy egész világra kiterjedő, általános
forradalom, a világforradalom kirobbanásában reménykedtek. A korabeli kommunisták egy ideig Szovjet-
Oroszország, illetve a Tanácsköztársaság fennmaradását is csak így tudták elképzelni.
Vörös Hadsereg - a hadsereg elnevezése több kommunista országban, így a Szovjetunióban is, illetve a
Tanácsköztársaság idején Magyarországon.

Nevek
Berija, Lavrentyij Pavlovics (1899-1953): a sztálini időszak egyik legjellemzőbb, egyben talán
legvisszataszítóbb figurája. 1931-től grúz első titkár. 1938-1946 között belügyi népbiztos, a koncepciós perek fő
irányítója. Sztálin halála után hat társával együtt letartóztatták és kivégezték.
Buharin, Nyikolaj Ivanovics (1888-1938): a "párt kedvence", s Lenin mellett a legjelentősebb teoretikusa, a
NEP egyik kidolgozója. 1929-ig a Komintern fő teoretikusa és gyakorlati irányítója. Nem helyeselte, hogy a
nehézipar fejlesztését a mezőgazdaság rovására, és az életszínvonal csökkentésével hajtsák végre. Amikor
szembe került Sztálinnal, koholt vádak alapján kivégezték.
Kamenyev, Lev Boriszovics (1883 -1936): a bolsevik forradalmárok egyik "értelmiségi" vezetője, a párton
belüli hatalmi harcokban hol Trockij, hol Sztálin mellett találjuk. Mikor az utóbbival szembefordult, sorsa
megpecsételődött.
Kirov, Szergej Mironovics (1886–1934), eredeti nevén Szergej Mironovics Kosztrikov, vezető szovjet
kommunista politikus. Részt vett az orosz polgárháborúban, Sztálin hűséges hívének számított. Kulcsszerepet
vitt a Grúziát, Örményországot és Azerbajdzsánt a helyi tiltakozás ellenére egybeolvasztó Transzkaukázusi
Szövetségi Köztársaság megszervezésében. 1926-ban lojalitásáért Sztálin a leningrádi pártszervezet elnöki
posztjával jutalmazta. Növekvő népszerűsége Sztálint aggodalommal töltötte el. 1934-ben a Szmolnij palotában
merénylet áldozata lett. Sokan Sztálin kezét sejtették a gyilkosság mögött. Meggyilkolása politikai tisztogatások
ürügyévé vált a Sztálin vezette Szovjetunióban.
Lenin, Vlagyimir IIjics Uljanov (1870 -1924): a bolsevikok vezére és teoretikusa. Marx tanítását próbálta meg
az imperializmus korának viszonyaira alkalmazni. Szükségesnek tartotta a proletárdiktatúrát, mint átmeneti
államformát, amelyet az osztályviszonyok megszűnésévei az állam elhalása követ. Lehetségesnek vélte, hogy a
munkásság nem a fejlett, hanem a legfejletlenebb tőkés államokban veszi át a hatalmat (pl. Oroszországban,
amely "az imperializmus leggyengébb láncszeme"). A munkásmozgalomban végzett gyakorlati szervezőmunkája
hozzájárult a bolsevik párt megerősödéséhez, s a hatalomátvétel sikeréhez. 1917-ben a németek Svájcból
leplombált vasúti kocsiban szállították Oroszországba, nyilvánvalóan az ellenség bomlasztásának szándékával. A
hatalomátvétel után Szovjet-Oroszország kormányának vezetőjeként kulcsszerepe volt az államhatalom
megszilárdításában, és sokat tett Oroszország modernizálása érdekében. A munkáspárt által ellenőrzött,
önigazgató, jóléti-közösségi társadalom modell megvalósítása lebegett szeme előtt. Kétségkívül adott ki
parancsokat egész falvak lakosságának likvidálására, és a mai napig nem tisztázott a szerepe a cári család
kivégzésében. 1918 augusztusában egy eszer nő pisztolylövései súlyosan megsebesítették, s egészsége ez után
már nem állt helyre. 4 évvel halála után az események az elképzeléseitől eltérő irányt vettek a Szovjetunióban.
Élete és életműve sokáig viták tárgya lesz, hiszen az általa létrehozott állam világhatalommá, a XX. század
történetének meghatározó tényezőjévé vált
Preobrazsenszkij (1886 -1937): közgazdász, a "szocialista eredeti felhalmozás" koncepciójának kidolgozója.
Sztálin az 1920-as évek végén lényegében az ő elgondolásait váltotta valóra, annak ellenére, hogy néhány évvel
korábban még "baloldali elhajlásnak" minősítették - nézeteit.
Sztálin, Joszip Visszarionovics Dzsugasvili, "Koba" (1879-1953): a kommunista párt hatalmát kisajátító
diktátor, az államszocialista rendszer megteremtője. 1922-1953 között az SZKP főtitkára, 1941-1953 között a
kormány elnöke is. Tevékenysége egyrészt az ország modernizációját és a II. világháborús győzelmet, a
Szovjetunió nagyhatalommá válását, másrészt rettegést, koncepciós pereket, munkatáborokat, törvénytelenséget,
emberek millióinak halálát és a baloldali értékrend teljes lejáratását eredményezte. Diktatúrája azon az elven
alapult, hogy a szocializmus egyetlen országban is megvalósulhat, de a szocialista fejlődés az osztályharc
élesedésével jár. A sztálinizmus a mai napig éles hangvételű tudományos viták témája.

8
 EMELT SZINTŰ SZÓBELI TÉTELEK -TÖRTÉNELEM
Összeállította: Kovács Sándor történelemtanár – Esze Tamás Gimnázium

Trockij, Lev Davidovics Bronstein (1879-1940): forradalmár, Szovjet-Oroszország egyik legbefolyásosabb

politikusa. Először a mensevikekhez állt, s csak 1917-ben lett tagja a bolsevik pártnak. Az októberi forradalom
után tagja a párt legfelső vezetésének. Külügyi népbiztosként a breszt-litovszki béketárgyaláson részt vevő orosz
küldöttség vezetője, majd hadügyi népbiztosként jelentős szerepe volt a polgárháború megnyerésében. Bízott a
világforradalom kitörésében, ennek hiányában a szocializmust Oroszországban nem látta megvalósíthatónak.
Fontosnak tartotta a párton belüli demokráciát, a frakciók és csoportosulások szabadságát, ezért szembe került
Sztálinnal. Az 1920-as évek második felében megfosztották párttisztségeitől, 1928-ban deportálták, 1929-ben
kiutasították a Szovjetunióból. A sors fintora, hogy mivel világforradalmat hirdetett, alig akadt ország, aki
befogadta. Végül Mexikóban telepedett le, ahol - feltehetőleg Sztálin parancsára - egy ügynök (Ramon
Mercader) meggyilkolta.
Zinovjev, Grigorij Jevszejevics (1883-1936): bolsevik vezető, a "lenini gárda" tagja, Az októberi forradalmat
követően a legszűkebb vezetéshez tartozott. 1919 -1926 között a Komintern Végrehajtó Bizottságának elnöke
volt. Kezdetben Sztálin híve, majd szembefordult vele, mert úgy látta, hogy a Szovjetunióban államkapitalizmus
épül. Kivégezték.

Szemelvények
Az 1937-ben „ellenforradalmi tevékenység és kémkedés” miatt kivégzett Georgij Pjatalkov vallomása a
kommunista elhivatottságról 1928-ban

„Mi nem hasonlítunk senkire. A mi pártunk olyan emberekből áll, akik a lehetetlent is lehetővé teszik (…) és ha a
párt azt követeli, ha a pártnak arra van szüksége, akkor akaratunk megfeszítésével akár 24 óra alatt kidobunk az
agyunkból minden, évekig terjesztett eszmét. (…). Igen feketének fogom tartani azt, amit eddig fehérnek véltem, s
talán még mindig ilyennek látom, minthogy számomra nincs élet a párton, a vele való egyetértésen kívül.”

Sztálin hivatalos életrajzából

„A párt lángelméjű vezére és tanítómestere, a szocialista forradalom nagy stratégiája, a szovjet állam vezetője
és hadvezér. (…) Sztálin elvtárs munkája rendkívül sokoldalú, energiája valóban csodálatos. Mérhetetlen
azoknak a kérdéseknek a köre, amelyekre Sztálin figyelme kiterjed: a marxizmus-leninizmus elméletének
legbonyolultabb kérdései – és iskoláskönyvek a gyerekek számára; a Szovjetunió külpolitikájának kérdései – és a
proletár főváros építkezési munkálatainak mindennapi kérdései; a Nagy Északi-tengeri út megteremtése – és a
kolchiszi mocsarak lecsapolása; a szovjet irodalom és művészet fejlődésének problémái – és a kolhozok életét
rendező szabályzat szerkesztése s végül: a hadművészet legbonyolultabb elméleti és gyakorlati kérdéseinek
eldöntése.”

A DIKTÁTOR MÓDSZEREI (Béládi Lászó-Krausz Tamás: Sztálin Láng Kiadó, Bp.)

„Előszeretettel tartóztatta le legközelebbi munkatársai legkedvesebb rokonait. Sokszor nem is titkolta, hogy e
letartóztatásokkal nincs más célja, mint az, hogy munkatársait minél szorosabban magához láncolja, idővel
egyfajta túsznak tekintette még a családtagokat is. (...) Egyre hatékonyabb biztosítékokra volt szüksége hűségük
fenntartásához. Agyonlőtték Kaganovics egyik testvérbátyját, a másik öngyilkos lett. (...) Letartóztatták Vorosilov
menyének a szüleit, sőt, feleségét is ez a veszély fenyegette. Közismert, hogy Molotov és Kalinyin feleségét sokáig
börtönben tartották. (...) Ez a rendszer nem a maffia törvényei szerint működött, de annak bizonyos vonásait
kétségkívül magán viselte. Mindenekelőtt a személyi kezesség rendszerére gondolunk. Vagy te is részévé válsz az
önpusztító mechanizmusnak, vagy magad is elpusztulsz. (...) Sztálin mindig igyekezett palástolni tetteit;
személyes szerepét a terror egész mechanizmusának működtetésében leplezni igyekezett. "Sztálint nagy ész és
még nagyobb álnokság jellemezte - írta híres memoárjában Ehrenburg. - Gyakran lépett fel az igazságosság
harcosának mezében, aki véget akar vetni az önkénynek. Jól emlékszem szavaira azokról, "akiknek fejébe szállt a
siker,, meg arról, hogy ,a fiú nem felel az apjáért”. A jezsovi idők tombolása után Sztálin nyilvánosan kesergett a
történteken. (...)"

9
 EMELT SZINTŰ SZÓBELI TÉTELEK -TÖRTÉNELEM
Összeállította: Kovács Sándor történelemtanár – Esze Tamás Gimnázium

Trockij: Az elárult forradalom

"Ahhoz, hogy a városokat el tudják látni élelmiszerrel, a kulákoktól el kellett venni a gabonát. Ez azonban csak
erőszakkal volt lehetséges. … A búza erőszakos rekvirálása elvette a jómódú földművelők kedvét attól, hogy
növeljék a vetésterületet. A mezőgazdasági napszámos és a szegény földműves pedig munka nélkül maradt. A
mezőgazdaság tehát újra zsákutcába került, s vele együtt az állam is. … kezdték hangsúlyozni annak a
szükségességét, hogy gyorsabban kell fejleszteni az állami mezőgazdasági üzemek (szovhozok), valamint a
kollektív parasztgazdaságok, a kolhoz ok rendszerét. … Az ideiglenes, "rendkívüli intézkedések", amelyek a búza
megszerzését célozták, váratlanul a "kulákságnak, mint osztálynak a felszámolására" irányuló programot
eredményeztek. … A kollektivizálás a paraszt számára vagyonának tökéletes kisajátítását jelentette. Ne m csupán
a teheneket, lovakat, juhokat és a disznókat vitették be a közösbe, de még a csirkéket is. … Mindennek az lett a
következménye, hogy a parasztok tömegesen értékesítették állataikat alacsony áron, vagy levágták őket, hogy
legalább húsuk és a bőrük az övék legyen. … A telje s gabonatermés, amely 1930-ban 835 millió mázsa volt, az
elkövetkező két évben 700 millió mázsa alá esett. … A kollektivizálás előestéjén a cukortermelés közel 109 millió
pudra rúgott, hogy két évvel később, az általános kollektivizálás kellős közepén cukorrépa híján 48 millió pudra,
azaz a korábbi mennyiségnek kevesebb mint a felére essen. … A lovak száma 55 százalékkal csökkent … A
szarvasmarha-állomány … 40 százalékkal, a sertésállomány 55 százalékkal, a juhállomány 66 százalékkal
csökkent. Az emberveszteség - a hideg, az éhség, a járványok és a megtorlások következtében - szintén csak
millió számokkal mérhető, azonban sajnos nem lett olyan pontosan feljegyezve, mint az állatállomány
veszteségei."

J.V. Sztálin: A leninizmus kérdéséhez, Szikra, Budapest, 1949.

„Helyénvaló lesz kiemelni a Sztahanov-mozgalom néhány jellemző vonását. Szembeötlő mindenekelőtt az a tény,
hogy ez a mozgalom valahogy önerejéből kezdődött, csaknem magától, alulról, anélkül hogy üzemeink
vezetőségei bármi néven nevezendő nyomást is alkalmaztak volna. Sőt ez a mozgalom bizonyos mértékben üzemi
vezetőségeink akarata ellenére született meg és kezdett kibontakozni, sőt harcban ezekkel a vezetőségekkel. …
Mik a Sztahanov-mozgalom gyökerei? … 1. … mindenekelőtt a munkások anyagi helyzetének gyökeres
megjavulása volt. Az élet, elvtársak, megjavult. Az élet vidámabb lett. Márpedig, ha az ember vidáman él, akkor
szaporán megy a munka. … 2. …nálunk nincsen kizsákmányolás. … Innen van az, hogy nálunk a munkának
társadalmi jelentősége van, hogy a munka nálunk becsület és dicsőség dolga. 3. A Sztahanov-mozgalom
szervesen összefügg az új technikával. Az új technika nélkül, új gyárak nélkül, új fölszerelés nélkül a Sztahanov-
mozgalom nem születhetett volna meg nálunk. 4. …Ahhoz, hogy az új technika meghozza a maga eredményeit,
szükség van még emberekre is, munkás- és munkásnő- káderekre, akik a technika élére tudnak állni és azt előre
tudják vinni.

J.V. Sztálin: A leninizmus kérdéséhez, Szikra, Budapest, 1949 (A proletárdiktatúra feladatai)

"A proletárdiktatúra három fő oldala:

1. A proletárhatalom kihasználása a kizsákmányolók elnyomására, az ország védelmére, a más országok

proletárjaihoz fűződő kapcsolatok megerősítésére, a forradalom fejlesztésére és győzelmére minden országban.

2. A proletárhatalom kihasználása arra, hogy a dolgozó és kizsákmányolt tömegeket végleg elszakítsuk a

burzsoáziától, hogy a proletariátus és e tömegek szövetségét megerősítsük, hogy e tömegeket a szocialista
építőmunkába bevonjuk, hogy e tömegeket a proletariátus államilag vezesse.

3. A proletárhatalom kihasználása a szocializmus megszervezésére, az osztályok megsemmisítésére, az

osztálynélküli társadalomba, az államnélküli társadalomba való átmenetre. …Az irányító erő: a proletariátus
vezető osztaga, a proletariátus élcsapata, mely a proletárdiktatúra legfőbb vezető ereje. … A párt a
proletárdiktatúra rendszerében a fő vezető erő."

10
 EMELT SZINTŰ SZÓBELI TÉTELEK -TÖRTÉNELEM
Összeállította: Kovács Sándor történelemtanár – Esze Tamás Gimnázium

F.F. Raszkolnyikov nyílt levele Sztálinhoz (1939)

Sztálin, Önnel új időszak kezdődött, mely forradalmunk történetébe a "terror korszakának" címszava alatt fog
bevonulni. …Jobboldali és bűnöző, október hőse és a forradalom ellensége, régi bolsevik és pártonkívüli,
kolhozparaszt és követségi képviselő, népbiztos és munkás, értelmiségi és a Szovjetunió marsallja - mindenki
egyformán van kitéve a vész csapásainak. … Az Ön jóváhagyása nélkül senki sem juthatott felelős poszthoz. Ki
ültette az úgynevezett "népellenségeket" az állam, a hadsereg, a párt, a diplomáciai szolgálat
legfelelősségteljesebb posztjaira? Joszif Sztálin! … Alávaló hamisítások segítségével Ön bírósági pereket
rendezett, amelyekben a vád ostobasága felülmúlta a szemináriumi könyvekből Ön által jól ismert középkori
boszorkánypereket. … Lenin koporsója fölött Ön ünnepélyes esküt tett arra, hogy teljesíteni fogja végakaratát és
úgy fog vigyázni a párt egységére, mint a szeme világára. Esküszegő! Ön megsértette Leninnek e végakaratát.
Ön megrágalmazta és kivégeztette Lenin régi harcostársait, akiknek ártatlanságával teljesen tisztában volt.
Haláluk előtt arra kényszerítette őket, hogy olyan bűnöket bánjanak meg, melyeket sohasem követtek el és
tetőtől-talpig bemocskolják magukat. … Ön a belső szabadság minimumától is megfosztotta az írók, a tudósok, a
festők munkáját. Olyan présbe szorította a művészetet, amelyben megfullad, elhal. … A háború előestéjén Ön
lerombolja a Vörös Hadsereget. … Ön megölte a hadsereg legtehetségesebb vezetőit, akik a világháború és a
polgárháború tapasztalatain nőttek fel. … A legnagyobb háborús veszély pillanatában Ön folytatja a hadsereg
vezetőinek megsemmisítését, beleértve az alsóbb parancsnoki kart és a fiatal parancsnokokat. … Végtelen az Ön
bűneinek lajstroma. Végtelen az Ön áldozatainak listája, lehetetlenség mindet felsorolni. A szovjet nép előbb
vagy utóbb a vádlottak padjára fogja ültetni Önt, mint a szocializmus és a forradalom árulóját, mint a legfőbb
kártevőt, a nép igazi ellenségét, mint az éhínség és a hamis bírósági perek szervezőjét."

Részlet a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának története című tankönyvből (1938)

"A bírósági tárgyalások beigazolták, hogy az emberiségnek ezek a söpredékei a nép ellenségeivel - Trockijjal,
Zinovjevvel és Kámenyevvel - együtt már az októberi szocialista forradalom első napjától kezdve összeesküvést
szerveztek Lenin ellen, a párt ellen, a szovjet állam ellen. … A bírósági tárgyalások kiderítették, hogy a
trockista-buharinista szörnyetegek végrehajtva gazdáik, a külföldi burzsoá kémirodák akaratát, azt tűzték ki
céljukul, hogy a pártot és a Szovjetuniót feldarabolják, a szovjet Tengermelléket japánok kezére, a szovjet
Bjelarussziát a lengyelek kezére és a szovjet Ukrajnát a németek kezére juttassák, a munkások és kolhozisták
vívmányait megsemmisítsék, a kapitalista rabszolgaságot a Szovjetunióban visszaállítsák. … A szovjet bíróság a
buharinista-trockista szörnyetegeket agyonlövetésre ítélte. A Belügyi Népbiztosság szervei végrehajtották az
ítéletet. A szovjet nép jóváhagyta a buharinista-trockista banda megsemmisítését és napirendre tért fölöttük."

Ny. Buharin levele "A pártvezetés jövendő nemzedékének" (1938)

"Távozom az életből. … Érzem, hogy tehetetlen vagyok a pokoli gépezettel szemben, mely, alighanem a középkor
módszereit használva föl, gigászi erőre tett szert, szervezett rágalomhadjáratot folytat, bátran és magabiztosan
működik. … Jelenleg azonban, az úgynevezett NKVD nagy többségükben - eszme nélküli, elzüllött, jól fizetett
csinovnyikok elfajult szervezete, akik a CSEKA egykori tekintélyét felhasználva, Sztálin beteges gyanakvását
kiszolgálva, félek többet mondani ennél, érdemeket és dicsőséget hajszolva végzik a maguk förtelmes dolgát, …
csak egyedül az én semmiben sem vétkes fejem ezer és ezer ártatlan pusztulását vonja maga után. Hiszen
szervezetet kell kreálni - Buharin szervezetét, amely a valóságban nem létezik, … Kérem a párt vezetőinek új,
fiatal és becsületes nemzedékét, hogy levelemet ismertese a párt előtt, mentsen fel a vádak alól és állítsa helyre
párttagságomat."

11
 EMELT SZINTŰ SZÓBELI TÉTELEK -TÖRTÉNELEM
Összeállította: Kovács Sándor történelemtanár – Esze Tamás Gimnázium

Todorszkij altábornagy adatai a Vörös Hadseregben végzett tisztogatásokról (A. Polikarpov:

Raszkolnyikov, aki Sztálin ellen lázadt, Ogonyok, 1987. június; idézi: Több fényt! szerk.: Gereben Ágnes.
Budapest, 1988.) :

… a Szovjetunió öt marsalljából megöltek hármat. Az öt elsőosztályú hadparancsnokból mindenkit, az ötvenkét

hadseregparancsnokból ötvenet, a 186 hadosztályparancsnokból 154-et, mind a tizenhat első- és másodosztályú
hadseregkomisszárt, a huszonnyolc hadtestkomisszárból huszonötöt, hatvannégy hadosztálykomisszárból
ötvennyolcat, 456 ezredesből 401-et.

Részlet Hruscsov beszámolójából, melyet az SZKP XX. kongresszusának zárt ülésén tartott (1956)

Megállapítást nyert, hogy a XVII. kongresszuson megválasztott 139 KB-tagjából és póttagból 98 főt, azaz 70
százalékukat letartóztatták és főbe lőtték. … 80%-a az illegalitás éveiben, a forradalom előtt és a polgárháború
idején, más szóval 1921 előtt lépett be a pártba. … Az 1956 szavazati vagy tanácskozási joggal rendelkező
küldöttből 1108 főt tartóztattak le ellenforradalmi cselekmények vádjával, …

Részlet Hruscsov beszámolójából, melyet az SZKP XX. kongresszusának zárt ülésén tartott (1956)

"Éppen ezért annál iszonyatosabbak azok a cselekmények, melyek kezdeményezője Sztálin volt és amelyek a
szovjet állam nemzetiségi politikája lenini elveinek durva megsértését jelentik. Egész népek tömeges
kitelepítésére gondolunk itt szűkebb hazájukból, … Így már 1943 végén … határozatot fogadtak el és hajtottak
végre az összes karacsajevek kitelepítéséről szülőföldjükről, amelyeken éltek. … ugyanez lett a sorsa a Kalmük
Autonóm köztársaság egész lakosságának. 1944 márciusában teljes egészében kitelepítették a csecsen és az
ingus népet, … távoli helyekre telepítették ki az összes balkárt… Az ukránok csak azért kerülték el a hasonló
sorsot, mert túl sokan voltak, és nem volt hely, ahová száműzték volna őket."

Alekszandr Szolzsenyicin (1918-2008) irodalmi Nobel-díjas orosz író véleménye a kommunistákról

“A kommunistánál kártékonyabb és veszélyesebb embertípust még nem produkált a történelem. Cinizmusuk,

szemtelenségük, hataloméhségük, gátlástalanságuk, rombolási hajlamuk, kultúra- és szellemellenességük
elképzelhetetlen minden más, normális, azaz nem kommunista ember számára. A kommunista nem ismeri a
szégyent, az emberi méltóságot, és fogalma sincs arról, amit a keresztény etika így nevez: lelkiismeret. A
kommunista eltorzult lélek! Egészséges szellemű európai ember nem lehet kommunista! Nincs olyan vastag bőrt
igénylő hazugság, amit egy kommunista szemrebbenés nélkül ki ne mondana, ha azt a mozgalom érdeke vagy az
elvtársak szermélyes boldogulása így kívánja.”

A népről, a sok-sok milliónyi orosz „mihasznáról”, a népéről írja Alekszandr Szolzsenyicin:

„A bolsevikok megtépázták, kifacsarták, kiégették jellemünket; mindenekelőtt az együttérzést, a segítőkészséget,
a testvériség érzését hamvasztották el bennünk, aktivizálni viszont a rosszat, a kegyetlent aktivizálták.”

12
 EMELT SZINTŰ SZÓBELI TÉTELEK -TÖRTÉNELEM
Összeállította: Kovács Sándor történelemtanár – Esze Tamás Gimnázium

Képtár

Lenin és „Koba” találkozása

A GULAG táborok hálózata

13
 EMELT SZINTŰ SZÓBELI TÉTELEK -TÖRTÉNELEM
Összeállította: Kovács Sándor történelemtanár – Esze Tamás Gimnázium
Plakátok

Megoldási javaslat

Szempontok, Elérhető Elért

Optimális megoldás
kompetenciák pont pont
 A vizsgázó a feleletében a sztálini diktatúra legfőbb jellemzőinek
A feladat megérté- bemutatására koncentrál.
se, tématartás, a  A felelő bemutatja a sztálini diktatúra társadalom-és gazdaságpolitikáját 12
lényeg kiemelése  vizsgázó mondandójának középpontjában a diktatúra legfőbb
jellemzőinek szemléltetése áll.
 A vizsgázó a feleletében használja a rendelkezésére álló forrásokat.
 A képek és saját tudása alapján kifejtheti, hogy a sztálini diktatúra egy
Források torz, embertelen rendszert kényszerített rá a társadalomra.
használata és  A képek és a táblázat alapján bemutatja a személyi kultusz legfőbb 12
értékelése ismertetőjegyeit.
 A táblázat alapján megállapítja, hogy a szovjet társadalom a sztálini
diktatúra évei alatt jelentősen átalakult.
 A vizsgázó használja a téma történelmi fogalmait: személyi kultusz,
A szaknyelv terror, kollektivizálás, tisztogatások, GULAG, kulák stb.
K 6
O alkalmazása  A társadalom és a diktatúra bemutatásakor a fogalomkincset helyesen,
M korhű szövegösszefüggésben használja.
P  A vizsgázó tudja, hogy a Sztálin által kezdeményezett társadalom- és
E Tájékozódás gazdaságpolitika az 1920-as évek második felétől kezdett kiépülni.
T térben és  A vizsgázó meg tudja mutatni a falitérképen vagy az atlaszában a 6
E időben Szovjetunión belül Ukrajnát, Leningrádot, Moszkvát és a szibériai
N területeket.
C  A vizsgázó kitérhet az alábbi tényezőkre:
I o A vizsgázó utal rá, hogy a személyi kultusz a társadalom egészét
Á Az esemé- érintette, sok millió áldozatot követelt.
nyeket alakító
K  A vizsgázó a feleletében értelmezi, illetve meghatározza a személyi
tényezők
kultusz fogalmát: Sztálin személyének elvtelen dicsőítése,
feltárása,
„útmutatásainak” feltétel nélküli teljesítése stb.
történelmi
 Kifejtheti, hogy a sztálini diktatúra a társadalom minden részét átfonta, 18
események és
az emberek félelemben, rettegésben, nagy létbizonytalanságban éltek.
jelenségek
probléma-  Röviden összefoglalhatja a diktatúra ismertetőjegyeit (koncepciós
központú perek, tervgazdálkodás, kollektivizálás, erőltetett iparosítás, személyi
bemutatása kultusz stb.
 Tudja, hogy a legnagyobb hatalommal rendelkező személy Sztálin volt,
aki az állam tényleges vezetését kezében tartotta.
 A vizsgázó egész mondatokban, folyamatosan fejti ki gondolatait, és
Világosság, nyelv- szabatosan fogalmaz.
helyesség, a felelet  A felelet szerkezete alkalmas a téma kifejtésére (pl. Sztálin hatalomra 6
felépítése kerülése, új társadalom – és gazdaságpolitika meghirdetése,
következmények)
Összesen 60

14