• (Szent) István (997-1038) hozzákezdett a nyugati típusú (latin)
egyházszervezet kialakításához. A kereszténység terjesztése, az egyházszervezet kialakítása szorosan összefonódott az új államszervezet kiépítésével. Az egyházmegyék (püspökségek) megszervezése már közvetlenül István megkoronázása után megkezdődött. • A király az egyházat hatalmas földadományokkal erősítette meg. Előírta a tized megfizetését, vagyis a termés egy tizedét a püspökségek szedték be. • Elrendelte, hogy minden tíz falu építsen templomot. A magyar egyházszervezet függetlenné vált a német birodalmi egyháztól. A magyar katolikus egyház élén az esztergomi érsek állt. Az egyházszervezés idején sorra létesültek a bencés kolostorok (Pannonhalma, Pécsvárad), s István kiváltságokkal segítette a szerzetesi élet felvirágzását. Fokozatosan Magyarországon is létrejöttek a püspöki székesegyházak mellett működő káptalanok, a püspökök munkáját segítették (szertartások lebonyolítása, írásos tevékenység, oktatás). Magyarországon az oklevélkiadásban hiteles helyként a korszak „közjegyzőségeiként" működtek. • A király területi alapon nyugvó közigazgatási egységeket hozott létre: a vármegyéket a királyi várak körül. A királyi várak a hozzájuk tartozó királyi birtokokkal alkották a várispánságokat, élükön az ispánnal. Az ispán rendelkezésére álltak a szolgaállapotú várnépek és a katonáskodó várjobbágyok. A vármegyék élén a megyésispánok álltak. Az ispánok es a megyésispánok személyesítették meg helyi szinten a királyi hatalmat: bíráskodtak, kezelték a királyi jövedelmeket és katonai vezetők voltak. Az ispánok a főpapok mellett részt vettek a királyi tanácsban. A legmagasabb világi méltóság a királyi udvar ispánja, a nádorispán volt. • A királyi hadsereg alapját a királyi várak fegyveresei jelentették. Ezt a királynak közvetlenül alárendelt réteget vitézeknek, később a király szolgáinak (szervienseknek) nevezték. • Szent István államszervező munkáját segítette a kedvező külpolitikai helyzet. Amikor egy másik uralkodóház került hatalomra, német támadás érte az országot. Istvánnak sikerült visszavernie a németeket. • A trónörökös, Imre herceg vadkanvadászaton lelte halálát. István Orseolo Pétert jelölte ki utódjának, megvakíttatta unokatestvérét, Vazult. Kezdetét vette a XI. századi trónviszályok korszaka. • A trónért folyó közel harmincéves küzdelem során az uralkodók földadományokkal jutalmazták híveiket. Ez csökkentette a királyi birtokállományt, és hozzájárult a földbirtokos réteg megerősödéséhez. A belviszályok során a szembenálló felek külső támogatást is igénybe vettek. A lesüllyedő szabadok, akiket a békési Vata vezetett, a pogányságot akartak visszaállítani. I. András felszámolta a mozgalmat. Visszaverte a német támadásokat. A dukátus felállításával az Árpádok a trónviszályokat kívánták elkerülni. Újból fellángolt a trónért folytatott küzdelem.