15.

tétel

Szent István egyház és államszervező tevékenysége

• (Szent) István (997-1038) hozzákezdett a nyugati típusú (latin)

egyházszervezet kialakításához. A kereszténység terjesztése,
az egyházszervezet kialakítása szorosan összefonódott az új
államszervezet kiépítésével. Az egyházmegyék (püspökségek)
megszervezése már közvetlenül István megkoronázása után
megkezdődött.
• A király az egyházat hatalmas földadományokkal erősítette
meg. Előírta a tized megfizetését, vagyis a termés egy tizedét a
püspökségek szedték be.
• Elrendelte, hogy minden tíz falu építsen templomot. A magyar
egyházszervezet függetlenné vált a német birodalmi egyháztól.
A magyar katolikus egyház élén az esztergomi érsek állt. Az
egyházszervezés idején sorra létesültek a bencés kolostorok
(Pannonhalma, Pécsvárad), s István kiváltságokkal segítette a
szerzetesi élet felvirágzását. Fokozatosan Magyarországon is
létrejöttek a püspöki székesegyházak mellett működő
káptalanok, a püspökök munkáját segítették (szertartások
lebonyolítása, írásos tevékenység, oktatás). Magyarországon
az oklevélkiadásban hiteles helyként a korszak
„közjegyzőségeiként" működtek.
• A király területi alapon nyugvó közigazgatási egységeket
hozott létre: a vármegyéket a királyi várak körül. A királyi
várak a hozzájuk tartozó királyi birtokokkal alkották a
várispánságokat, élükön az ispánnal. Az ispán rendelkezésére
álltak a szolgaállapotú várnépek és a katonáskodó
várjobbágyok. A vármegyék élén a megyésispánok álltak. Az
ispánok es a megyésispánok személyesítették meg helyi
szinten a királyi hatalmat: bíráskodtak, kezelték a királyi
jövedelmeket és katonai vezetők voltak. Az ispánok a főpapok
mellett részt vettek a királyi tanácsban. A legmagasabb világi
méltóság a királyi udvar ispánja, a nádorispán volt.
• A királyi hadsereg alapját a királyi várak fegyveresei
jelentették. Ezt a királynak közvetlenül alárendelt réteget
vitézeknek, később a király szolgáinak (szervienseknek)
nevezték.
• Szent István államszervező munkáját segítette a kedvező
külpolitikai helyzet. Amikor egy másik uralkodóház került
hatalomra, német támadás érte az országot. Istvánnak sikerült
visszavernie a németeket.
• A trónörökös, Imre herceg vadkanvadászaton lelte halálát.
István Orseolo Pétert jelölte ki utódjának, megvakíttatta
unokatestvérét, Vazult. Kezdetét vette a XI. századi
trónviszályok korszaka.
• A trónért folyó közel harmincéves küzdelem során az uralkodók
földadományokkal jutalmazták híveiket. Ez csökkentette a
királyi birtokállományt, és hozzájárult a földbirtokos réteg
megerősödéséhez. A belviszályok során a szembenálló felek
külső támogatást is igénybe vettek. A lesüllyedő szabadok,
akiket a békési Vata vezetett, a pogányságot akartak
visszaállítani. I. András felszámolta a mozgalmat. Visszaverte a
német támadásokat. A dukátus felállításával az Árpádok a
trónviszályokat kívánták elkerülni. Újból fellángolt a trónért
folytatott küzdelem.