A magyar állam megteremtése

Történelmi helyzet: a belső ellentétek mellett a pogány magyar fejedelemség két nagy keresztény
állam közé szorul: nyugatról Német-római Császárság, délről Bizánci
Birodalom.
Árpád utódai a nomád öröklési rend szerint követték egymást, tehát mindig a nemzetség legidősebb
férfitagja örökölte a hatalmat (szeniorátus). Ezen öröklődési törvény miatt lett fejedelem Géza
(Árpád dédunokája) 972-ben.
Külföldi kortársak leírása alapján Géza roppant kegyetlen, hirtelen haragú, hatalmaskodó ember volt,
aki a megkeresztelkedése után is pogány maradt szíve mélyén. Az azonban kétségtelen, hogy jelleme
politikai éleslátással társult. Mindenféle háborúskodást igyekezett elkerülni. (A középkorban a külbéke
biztosítéka a fejedelmi családok összeházasodása volt, ennek jegyében adta egyik lányát a lengyel
fejedelemhez, a másikat a bolgár trónörököshöz. Harmadik lánya Orseolo Ottó velencei dózse felesége lett,
legkisebb lányát pedig Aba Sámuel magyar nagyúr vette el. István a bajor származású Gizella hercegnőt kapta
nőül, az erősen vallásos hercegnő papok és lovagok kíséretében érkezett meg Magyarországra.) Felismerte,
hogy a külpolitikai viszonyok értelmében a fennmaradás egyetlen módja a béke, a kereszténység
felvétele.
Mivel Bizánccal elhidegült volt a viszony, valamint a Német-római hadsereg nehézfegyverzetű
lovassága miatt Géza nyugat felé nyitott (Ottó császár).
A császár 973 húsvétján tartott gyűlésére, melyet az a keresztény hatalmak találkozójának szánt,
követséget küldött, akik ausztriai és morvaországi területek árán békét kötöttek, valamint
megállapodtak keresztény hittérítők magyar földre küldéséről és azok tevékenységeiről.
A hittérítéssel párhuzamosan Géza a fejedelmi hatalmat az egész országban elismertette, a
megkeresztelkedésnek ellenszegülő, a régi rendhez húzó urakat leverte és uralma alá kényszerítette.

Géza tudatosan készítette fel Istvánt az uralkodásra, és őt jelölte utódjául. A hagyomány szerint Géza
megeskette a főurakat, hogy halála után fiát ismerik el uruknak, ez azonban szakítást jelentett a
szeniorátus szokásával.

Szent István

Fejedelemmé válása: 997. szakított a hagyománnyal, mert Koppány (Géza távolabbi

unokaöccse) lett volna a szeniorátus szerint soron következő.
Ebből erős ellenállás következett.
▪ Koppány Veszprém várát ostromolta. (Ennek oka, hogy az hagyomány szerint mindig az uralkodó
feleségét illette, az uralkodó felesége pedig az uralommal együtt öröklődött) István leverte.
Koppány elesett -> felnégyelés.
▪ Az erdélyi nagybátyja, Gyula ellen személyesen vezetett haddal győzött.
▪ A Maros vidék urát, Ajtonyt vitéze, Csanád győzte le.

Királlyá koronázzák: 1000 december 25./1001 január 1. - eltérő értelmezések.

II. Szilveszter pápa adományozta Istvánnak a Szent Koronát, ezzel egyben világi és egyházi hatalmat
adva Szent Istvánnak.
Az államforma fejedelemség helyett feudális királyság lett.

Állam- és egyházszervező munkája:

• Befejeződött a hittérítés
 • Két érsekséget alapított (így elkerülve a német érsekség uralma alá kerülést), 8 püspöki
egyházmegyét szervezett. Az esztergomi érsek lett a magyar egyház feje.
• Egyház bevétele: földadományok a királytól + tized
• Kolostorok a templomok mellett. Az első a pannonhalmi bencés apátság, melyet már Géza
idején elkezdtek építeni.
• Vármegyék, kb. 45. Közigazgatási szervezet: minden vármegye élén ispán.
Ispán: bíráskodás, adók beszedése, parancsolt a várjobbágyoknak.
Várjobbágyok: szolgálati birtok a várbirtokban. Vár védelme, várnép igazgatása.
Várnép: földművelés, állattenyésztés, halászat, vadászat, kézművesség
Nádorispán, udvarnagy: udvarházak igazgatása
Királyi főhivatalnokok: nádorispánok, udvarnagyok ellenőrzése
Királyi tanács: nádorispán+esztergomi érsek
• Ezzel lényegében kialakult a királyi vármegye (mint közigazgatási egység) szervezete, a
királyi udvarból mint központból irányított közigazgatás hierarchiája.
A vármegyék 1/3a várbirtok, 2/3a királyi udvarbirtokok, magánbirtokok, egyháznak adományozott
földek -> PATRIMONÁLIS MONARCHIA = királyi birtok túlsúlya.

Törvényei: két törvénykönyv, egyházról, vallásról, földesúri, magántulajdoni jogokról, büntetőjogról.

Tehát: btk-k.
Keresztény erkölcsi bűnöknél egyházi bíráskodás, asylum törvény (templomba menekülés)

• Tized bevezetése (Ha valakinek az Isten tizet adott egy évben, a tizedik részt adja az Istennek, és ha valaki tizedét elrejti,
kilenc részt fizessen.)
• Minden 10 falu köteles templomot építeni (Tíz falu építsen egy templomot, amelyet két telekkel s ugyanannyi
rabszolgával lássanak el, lóval és kancával, hat ökörrel és két tehénnel, harminc aprómarhával. Ruhákról és oltártakarókról a
király gondoskodjék, papról és könyvekről a püspök.)

• Törvény a templomba járásról.

István külpolitikája:

Bekapcsolódik az európai politikába: o Jeruzsálem felé vezető zarándokút biztosítása

o egyházi méltóságok meghívása (Gellért)
o Szövetség a bizánci császárral (Sámuel bolgár cár legyőzése:
1018)
o 1030 - II. Konrád német-római császár támadásának
visszaverése („felégetett föld” taktikája —-> 1031-ben békét
köt).

István érdeme a magyar állam megteremtése, a keresztény feudális monarchia

létrehozása, a hűbéri társadalom alapjainak lerakása, a honalapítás.
Halála után 45 évvel, 1083-ban avatták szentté. Apja politikáját folytatva sikerült a
kereszténység megszilárdításával beillesztenie Magyarországot a keresztény hitű
Európába, ezzel biztosítva a fennmaradást.