Társadalmi és gazdasági változások a

dualizmus korában
A magyar gazdaság fejlődése
A közös birodalmi piacnak és a Monarchián belüli közös pénznek köszönhetően teret kapott a
magyar gazdaság fejlődése. Tisza Kálmán infrastruktúra- és közigazgatás fejlesztő intézkedéseivel
megkezdődött a magyar polgári állam kiépülése. Bankok jöttek létre külföldi tőkével, kialakult a
tőzsde. Az állam kiemelten fontosnak tartotta az infrastruktúra fejlesztését, ekkor született meg a
MÁV. Új hidak épültek, kiépítették a fiumei kikötőt, szabályozták a Tiszát.
Az infrastrukturális fejlődések ellenére Magyarország agrárország maradt. Növekedett a
búzatermelés, de a versenyképes amerikai és orosz búza miatt első sorban a birodalom nyugati
részét látták el a magyar termelők, első sorban liszttel. A gépesítésnek, a vetésforgó elterjedésének,
a műtrágya megjelenésének és a folyók szabályozásának hála nőtt a termelés. Megjelentek a nyugati
kultúrnövények, mint a burgonya, kukorica, cukorrépa, a hazai jószágok helyét részben átvették új
nyugati állatfajták.

Az állami fejlesztések, a beáramló tőke és az olcsó munkaerő az élelmiszeriparban és a nehéziparban

eredményezett hatalmas fejlődést. Budapest a világ egyik legnagyobb malomipari központjává vált.
Jellemző volt a vasutak rohamos fejlesztése mellett a szénbányászat, vaskohászat és a gépgyártás.
Kialakultak az iparvidékek, majd hazánkban is megjelent a vegyipar, az autó- és repülőgépgyártás, az
elektronikai ipar.
Magyarországon – mint Kelet-Európában általánosságban – az ipari forradalom két hulláma
összeolvadt.

Társadalmi változások
A periféria többi országához hasonlóan Magyarországon is torlódó társadalom alakult ki.

 A hagyományos (agrár) társadalom csúcsán a birtokos arisztokrácia állt. Fennmaradásukat a

politikai életben való részvétel, hitbizományként eladhatatlan birtokaik és a polgári elittel
való összefonódásuk (bankok, nagyvállalatok) biztosították.
 A modern társadalom elitje a nagypolgárság volt. Első sorban meggazdagodott zsidó és
német családból származtak, bankok és vállalatok irányításából szerezték jövedelmüket. A
birtokos arisztokráciával összefonódva közvetetten igyekeztek belefolyni a politikába.
 A hagyományos társadalom középrétegének összefoglaló elnevezése az úri középosztály. A
középbirtokos rétegből az elhúzódó kártérítés miatti anyagi nehézségek miatt létrejött a
dzsentri, akik állami hivatalokat töltöttek be, illetve értelmiségi pályára léptek.
 Az ipari társadalom középrétege a polgári középosztály volt. Nagy volt a zsidók aránya,
kisebb vállalkozásokból éltek. Kulturálisan szemben álltak az úri középosztállyal.
 A kispolgárságnak voltak a hagyományos és a modern oldalhoz sorolható tagjai is.
Hagyományosnak számítanak az államszervezet alkalmazottai (mivel az úri középosztályt
tartották példaképüknek) és modernnek a kistulajdonosok csoportja. A jobb módú
parasztság, munkásság életszínvonalával egyezett meg a kispolgárságé.
 A hagyományos oldal és az egész társadalom legnépesebb rétege a parasztság volt.
Megkülönböztetünk bérmunkásokat alkalmazó gazdagparasztokat, saját célra termelő
középparasztokat, és bérmunkából is élő szegényparasztokat.
 A modern oldalhoz tartoztak a többnyire bevándorlókból álló szakmunkások.
  A hagyományos oldal legalsó rétegét a földnélküliek, az ún. agrárproletárok képezték.
Uradalmi cselédek voltak, alkalmi földmunkákat végeztek például a folyók szabályozásakor.
 A modern oldal alján a városi szegények voltak. Segédmunkásként, a középosztály
cselédjeként jutottak pénzhez.

Nemzetiségek, emancipáció
1868-ban elfogadták a nemzetiségi törvényt, melynek értelmében Magyarországon egy politikai
nemzet létezett, a magyar nemzet. Ennek minden magyarországi lakos egyenlő tagja volt a beszélt
nyelvtől függetlenül.
A nyelvi közösségek, azaz nemzetiségek rendelkeztek az anyanyelv használatának jogával. Az állami
szervekhez is fordulhattak anyanyelven, az alsó- és középszintű oktatásban lehetőségük volt
anyanyelvükön tanulni, csupán a felsőoktatás folyt teljes mértékben magyar nyelven. A nemzetiségi
törvény Európán belül páratlanul liberális volt.

A szintén 1868-ban megkötött horvát-magyar kiegyezés értelmében a horvátok saját országgyűléssel

bírtak, valamint a magyar országgyűlésbe is küldhettek képviselőket. A horvát lett az államnyelv.

Mivel az ipari forradalom a magyar lakta területeken gyorsabban végbement, a magyarság aránya
nőtt. A városokban asszimiláció folyt.
A nemzetiségek vezető rétegei elégedetlenek voltak, továbbra is területi autonómiát követeltek. A
konfliktusok többek közt az oktatásban megjelenő feszültségből bontakoztak ki. Legjelentősebb a
szerb és a román ellenállás volt, a szlovákok az önálló iskolákért folytattak küzdelmet.

A polgári társadalom kialakulásában jelentős szerepet játszottak a német bevándorlók.

Szakmunkásokként a munkásosztály gerincét képezték, vezető szerepet játszottak a
munkásmozgalom kibontakozásában.

A zsidóság nem nemzetiségnek, hanem vallási felekezetnek számított. Az egyenlőség elérésével

gyorsult az asszimiláció, az oroszországi zsidóüldözések miatt rengeteg bevándorló érkezett
Magyarország területére.
A cigányság bevándorlása szintén erősödött Románia felől. Mivel nem voltak korábban jobbágyok,
nem volt földbirtokuk. Vándor kiskereskedelemmel, lókupecként éltek, a falvak szélein telepedtek le.

Budapest világvárossá fejlődése

Budapest 1873-ban jött létre Buda, Óbuda és Pest egyesítésével. Az asszimiláció fő színtere volt,
milliós nagyvárossá nőtte ki magát. Budapest a magyarországi vasúthálózat központja volt. A
versenytársnak tartott Bécs utolérése céljából az ország erőforrásainak jelentős részét koncentrálták
Budapestre, így a többi nagyváros jelentősen elmaradt. Létrehozták a Fővárosi Közmunkák Tanácsát,
melynek arisztokrata tagjai tervszerűen, gyors ütemben fejlesztették a várost.
Megépültek a körutak és az Andrássy út, kiépültek a rakpartok. Megépült a Lánchíd, a Margit híd, a
Szabadság híd és az Erzsébet híd (1849-1903). Impozáns pályaudvarok és bérpaloták épültek, bővül
a város víz- és csatornahálózata, közvilágítást építettek ki. Megteremtették a tömegközlekedést: a
villamoshálózatot és a (kontinensen elsőként) földalattit.
1896-ban a milleniumi ünnepségre épült meg a Hősök tere és a Vajdahunyad vára.