A kétpólusú világrend

A hidegháború kibontakozása
Szövetségesekből ellenfelek
-A háború végén a győztesek úgy döntöttek, hogy az elfoglalt Németországot és volt szövetségeseit a békeszerződés
megkötéséig megszállás alatt tartják.
-A megszállt országok irányítására Szövetséges Ellenőrző Bizottságokat (SZEB) hoztak létre.
-Ezekben mindhárom győztes nagyhatalom képviselve volt, a vezető szerepet a SZEB elnöke játszotta, általában az elnököt az
az ország adta, amelyik megszállta a területet.
-A SZEB elnöke nagy hatáskörrel rendelkezett pl. beavatkozhatott a törvényhozásba, utasíthatta a kormányt, pártokat, stb.
-A Szovjetunió illetve a britek és az USA is a SZEB-en keresztül igyekezett érvényesíteni érdekeit a nekik tetsző politikai
pártokat támogatva.
-A Szovjetunió a kommunista pártokat támogatta, sőt Közép-Európában ezeket juttatja hatalomra.
-A britek és az amerikaiak a számukra fontos helyeken igyekeztek visszaszorítani a kommunistákat pl. Olaszország,
Görögország, mert érdekeiket sértette a szovjet terjeszkedés.
-A világ kettészakadására 1946. március 5-én Churchill fultoni beszédében hívta fel a figyelmet: a Szovjetunió zsarnoki uralmat
épít ki érdekövezetében, és Európát egy vasfüggöny vágja ketté.

Truman elv
-1947-ben hozta nyilvánosságra Truman elnök külpolitikai elképzelését a demokrácia és a tőkés világrend védelmére: az USA
felfogja tartóztatni a szovjet terjeszkedést, valamennyi állam amely szembeszáll a kommunista terjeszkedéssel, számíthat az
USA támogatására. Ez a feltartóztatási politika.

Marshall terv
-George Marshall amerikai külügyminiszterhez köthető program, melynek alapvető célja Európa újjáépítése és a demokráciák
stabilizálása, mert a gazdasági válság a kommunisták előretörésének kedvez. Cél volt még az USA befolyásának biztosítása,
valamint piac szerzése az amerikai termékeknek.
-A résztvevő országok hitelt és segélyt kaptak, részben áru formájában.
-A Szovjetunió távol maradt a programtól, és érdekövezetének országaiban is megtiltotta a részvételt (nem akartak a keleti
tömbben az USA-nak befolyása legyen).

KGST
-A Szovjetunió és a szovjet tömb országai 1949-ben létrehozták a saját gazdasági szervezetüket: Kölcsönös Gazdasági Segítség
Tanácsa (KGST).
-A KGST-n belül kialakult egy munkamegosztás:
 Szovjetunió főleg nyersanyagokat és energiahordozókat ad, cserébe főleg iparcikkeket és élelmiszert kap
 A szovjetek a minél nagyobb mennyiségű termelést tartják hatékonynak, ezért az egyes országoknak meghatározták,
hogy kinek mit kell termelnie. Nem vették figyelembe az egyes országok gazdasági hagyományait, adottságait

NATO
-1949-ben a szovjet fenyegetés ellensúlyozására az USA kezdeményezésére létrehozták a nyugati országok katonai szövetségét,
a NATO-t, azaz Észak-atlanti Szerződés Szervezete.
-A szerződés kimondja, hogy valamennyi tagállam feladata, hogyha valamelyiket támadás éri, akkor helyreállíts a békét és a
biztonságot.

A szovjettömb kialakulása
Kommunista hatalomátvétel menetrendje
-A világháború végén Közép-Európa országainak sorsát megpecsételte a szovjet megszállás.
-Kommunista hatalom kiépítése általában azonos menetrend szerint történt.
-Vöröshadsereg és a szovjet vezetésű SZEB kommunista pártokat támogatja, háború után még koalíciós kormányok alakultak,
ezekben a polgári pártok is részt vettek, de a kulcspozíciókat a kommunisták szerzik meg pl. belügyminisztérium.
-Kommunisták programjukkal igyekeztek támogatókat szerezni pl. földosztást hirdetnek, ezzel megnyerik a parasztságot,
másrészt meggyengítik a nagybirtokos réteget.
-A szegényebb rétegek megnyeréséhez államosítást hirdetnek.
-Közigazgatásból és egyéb területekből kiszorítják a nem kommunistákat.
-1945-ben újjászerveződő pártokat fokozatosan visszaszorították, felszámolták, a Szociáldemokrata pártot rákényszerítik, hogy
egyesüljön a kommunista párttal.
-Civil szervezeteket felszámolták.
-Oktatást, kultúrát ellenőrzésük alá vonják.
-Általában 1948-ra átvették a hatalmat és kiépítették az egypárti diktatúrát.

Szovjetunió a háború után

-A II. világháború után Sztálin fontosnak tartotta egyrészt a belső rend teremtést, másrészt felkészülést a III. világháborúra
(elkerülhetetlennek tartotta a nyugattal való konfliktust).
-A Szovjetunióhoz csatolt lengyel területeken + a Balti államokban szovjet ellenes partizán harc folyt az 50-es évek elejéig.
-A rendteremtés eszköze a terror volt: tisztogatások, koncepciós perek, gulag táborok.
-A megszerzett és visszaszerzett területeken kiépítették illetve visszaállítják a sztálini rendszert pl. államosítás, kollektivizálás.
-Az oktatást, kultúrát is szigorúan ellenőrzik.
-A gazdaságban tovább nőtt a központi tervezés és a tervgazdálkodás szerepe, nehézipart fejlesztik, fogyasztási cikkek termelése
háttérben volt, így az életszínvonal alacsony.
-A személy kultusz tovább erősödött.
-Felerősödött az országban élő nemzetiségekkel szembeni fellépés pl. megerősödött az antiszemitizmus pl. előkészítették az ún.
orvos pereket.

A Hidegháború és az enyhülés kezdete

Hidegháború
-Fogalma: a két szuperhatalom szembekerülése több évtizedes szembenálláshoz vezetett, de ebből nem alakult ki közvetlen
fegyveres konfliktus, ezt nevezzük hidegháborúnak.
-A szembenállás számos dolgokban megnyilvánult:
 helyi konfliktusok hátterében a szuperhatalmak is ott voltak
 fegyverkezési verseny pl. atombomba, hidrogénbomba, stb.
 űr verseny megindult
 a hidegháború propaganda háború is volt, amely a másik oldalt azonosította a gonosszal
 kémkedés
 belső ellenségkeresés, mindkét fél sokszor alaptalanul vádolt meg embereket, hogy a másik oldalt támogatják
-1945 után többször fennállt a veszély, hogy a szuperhatalmak szembenállása újabb világháborúhoz vezet.

Koreai háború
-1945-ben véget ért a japán uralom, a Koreai-félsziget szovjet és amerikai megszállás alá került.
-Két Korea alakult ki: egy kommunista északon, és egy kapitalista délen.
-1950-ben észak szovjet és kínai támogatással megtámadta délt, nagy részét elfoglalva.
-Dél az USA és a nyugati hatalmak támogatásával ellentmondást indít, és elfoglalta a félsziget nagy részét.
-Sztálin kérésére Kína „önkénteseket” küld északra, és visszaszorítják a délieket.
-1953-ban aláírták a pannindzsoni fegyverszüneti egyezményt, béke nem született, a két Korea eltérő fejlődésnek indult.

Szovjetunió Sztálin halála után

-1953. március 5-án meghal Sztálin.
-Hatalmi harc tör ki, az utódlásért, amiből Hruscsov került ki győztesen, ellenfelét Beriját kivégzik.
-Hruscsov látta az ország kimerültségét, ezért szakított a sztálini rendszer néhány sajátosságával pl. személykultusz, koncepciós
perek, a gulag táborokból milliókat engednek haza.
-Igyekeztek javítani az életszínvonalon.
-1956-ban Szovjet Kommunista Párt kongresszusán minden hibáért Sztálint tették felelőssé.

Hruscsov külpolitikája az 50-es években

-Az életszínvonal emelésére csak a fegyverkezés csökkentésével volt lehetséges (korábban ez vitte el a nemzeti jövedelem nagy
részét).
-1956-ban Hruscsov meghirdette a békés egymás mellett élés politikáját, azaz a III. vh. elkerülhetetlen, és a két hatalmi tömb
egymás mellett létezhet.
-A szovjetek saját érdekövezetükben ha szükséges volt keményen felléptek.
-1953-ban az NDK-ban kitört munkásfelkelést szovjet tankok verik le.
-1955-ben az NSZK a NATO tagja lett, válaszul létrehozták a szovjet vezetésű katonai szervezetet a Varsói Szerződést.
-1955-ben Hruscsov új politikájának eredménye az osztrák államszerződés, ami rendezte Ausztria helyzetét: a 4 nagyhatalom
kivonta katonai erejét Ausztriából.
-Független semleges állam lett.
-Megtiltották az Anschlusst.
-Jugoszláviával is megváltozott a viszony: Sztálin szembekerült Titoval, mert a jugoszlávok önálló politikát folytattak, most
Hruscsov rendezte a két ország viszonyát.
-1956 őszén Lengyelországban sztrájkok indultak a magasabb életszínvonalért és a reformokért, de ezt a szovjetek fenyegetéssel
és engedményekkel letudták szerelni.
-1956 őszén zajlott a szuezi válság.
-Hruscsov 1956-ban Magyarország esetében is hajlandó lett volna engedményekre, de ez megváltozott, egyrészt a radikális
magyar lépések miatt pl. a Varsói Szerződésből való kilépés, másrészt a nyugat szabad kezet adott a szovjeteknek, nem
kockáztathattak egy nagyobb háborút => a szovjetek leverik a magyar szabadságharcot.

Kubai rakétaválság, karibi válság

-Kubában egy USA barát diktatúra volt, amely nyomorral párosult.
-Ez ellen egy forradalom robbant ki 1959-ben Fidel Castro vezetésével, és megszerzi a hatalmat.
-Castro eredetileg nem volt kommunista, de a Szovjetunió kapott támogatást, így rendszere kommunista jelleget öltött.
-Az USA támogatásával kubai emigránsok megpróbálták megdönteni Castro rendszerét sikertelenül (1961 Disznó-öböl).
-A Szovjetunió titokban atomfegyvereket telepített Kubába, válaszul az USA tengeri blokád alá vette a szigetet (1962) => a
világ az atomháború szélére sodródott.
-Végül Hruscsov és Kennedy kompromisszumot kötöttek, a szovjetek visszavonják rakétáikat, az USA lemond Kuba
elfoglalásáról.

Az enyhülés kora
Az enyhülés
-A hidegháború békülékenyebb együttműködését hangsúlyozó szakaszait enyhülésnek nevezzük.
-Sztálin halálával 1953-ban kezdődött az enyhülés első szakasza.
-Ezt megszakította 1961-ben a berlini fal felépítése, és a kubai rakétaválság.
-Ezután az enyhülés újabb szakasza indult.
-1963-ban „forró drót” létrehozása Moszkva és Washington között (közvetlen telefon, telex kapcsolat).
-1963-ban „atomcsend” egyezmény: az angol-szász hatalmak és a Szovjetunió között, amely megtiltotta a légköri, földfelszíni,
és a tengeralatti atomkísérleteket.
-1968-ban „atomsorompó” egyezmény: az atomfegyverrel rendelkező országok nem adnak át atomfegyvert, illetve annak
technológiáját más országoknak.
-Az atomfegyverek számának növekedése egyértelművé tette, hogy egy atomháborúnak nem lenne győztese.
-Fegyverzetkorlátozási tárgyalások indultak Moszkva és Washington között, melynek eredménye a SALT-I. egyezmény, ebben
korlátozták az atomfegyverek és az azt hordozó eszközök számát.
-Az enyhülés csúcsa 1975-ben a helsinki értekezlet, ennek záró okmánya kimondja:
 a viták békés rendezését
 határok sérthetetlenségét
 emberi jogok tiszteletben tartását
 az országok egyenjogúságát

Kölcsönös elrettentés doktrínája

-Egy esetleges atomháborúnak nem lenne győztese, ezért megváltozik az atomfegyverek szerepe.
-Azért tartották őket, hogy a másik felet elrettentsék az ellenük indítandó támadástól, ez a kölcsönös elrettentés doktrínája.

Német kérdés
-Az 1960-as évek elejére nyilvánvaló lett, hogy a nyugat nem tudja megszüntetni Európa kettéosztottságát, és itt a Szovjetunió
sem törekedett további előretörésre.
-1969-ben Willy Brandt NSZK kancellár meghirdette új keleti politikáját.
-1970-ben megköti a német-lengyel, és a német-szovjet szerződést, amely elismerte a határokat.
-1971 négyhatalmi szerződés, amely rögzíti Nyugat-Berlin helyzetét, és a Szovjetunió biztosítja az odavezető utak zavartalan
forgalmát.
-1972-ben a két németállam rendezte kapcsolatát, majd 1973-ban az ENSZ tagállamai lettek.
-Ezek a lépések növelték Európa stabilitását.

Vietnámi háború
-1946-ban egy felszabadító háború indult a francia gyarmatosítók ellen, amely vietnámi győzelemmel ért véget, de az ország két
részre szakadt: észak kommunista, dél kapitalista).
-Dél-Vietnámban egy partizán háború indul a kormányzat ellen, amit a kommunista észak támogatott.
-Az USA egyre nagyobb erőkkel támogatja délt, miközben a szovjetek északot, és a déli vietkongokat támogatta.
-Az USA veszteségei egyre nagyobbak voltak, plusz a sikertelenség miatt az amerikai közvélemény egyre háború ellenesebb =>
1973-ban az USA békére kényszerül Párizsban kötik, az USA kivonja erőit.
-1975-ben győztes kommunisták egyesítik Vietnámot.

Arab-izraeli háborúk
-1967-ben az ún. 6 napos háborúban Izrael legyőzte az arab államokat, és jelentősen kitolta a határait.
-1973-ban a jóm kippuri háborúban az arab országok (Egyiptom, Jordánia, Szíria) megpróbáltak visszavágni, de vereséget
szenvedtek.
-Ezután az arab országok bevezették az ún. olajfegyvert, azaz csökkentették a nyersolaj kitermelést, így az olaj többszörösére
nőtt => ez az első olajárrobbanás (1973-74).

Nyugati és keleti tömb a 60-as, 70-es években

USA
-1960as években több erőszakos cselekmény rázta meg.
-1963. november 22-én Dallasban meggyilkolták John F. Kennedy elnököt.
-1968-ban meggyilkolták Martin Luther Kinget, polgárjogi harcost.
-A merénylet hatására radikalizálódott a polgárjogi mozgalom, ez gettó lázadásokhoz vezetett.
-Felerősödtek a vietnámi háború elleni tüntetések.
-Nixon elnök folytatta az enyhülés politikáját, a vietnámi háborúban elszenvedett kudarcot azzal próbálta ellensúlyozni, hogy
Kínához közeledett.
-Belpolitikai válságot okozott a Watergate ügy: a demokrata párt egyik épületében lehallgató készülékeket találtak, és a
nyomozás a republikánus párthoz, Nixon elnökhöz vezetett, aki kénytelen volt lemondani.

Nagy-Britannia
-Szorosabbra fűzi viszonyát az USA-val.
-Továbbra is a két párti váltógazdaság jellemző (konzervatívok, munkáspártok).
-Gazdasága lassabban fejlődik.
-Jelentős belpolitikai probléma volt az észak-ír kérdés, ez egyben egy katolikus-protestáns ellentét is.

Franciaország
-A háború után kormányválságok sorozata.
-1958-ban visszatért a politikába Charles de Gaulle, és megerősíti a köztársaság rendszerét, kimondja a gyarmattartó korszak
végét, ki lép a NATO-ból, lazít az USA-hoz kapcsolódó viszonyon, és az európai integráció felé mozdul.

NSZK
-Megszilárdul a demokrácia.
-A szociáldemokrata Willy Brandt olyan reformokat hajt végre, ami jelentősen javít a munkásrétegek helyzetén.

A keleti tömb és a pangás időszaka

-A hatalmukat féltő szovjet pártvezetők 1964-ben megbuktatták Hruscsovot, utódja Brezsnyev (1964-82), ez az ún. pangás
időszaka: leáll a hruscsovi reform, de a sztálinista eszközökhöz sem térnek vissza, cél a változatlanságra való törekvés.
-A Szovjetunió továbbra is szuperhatalom, de ezt csak az alacsony életszínvonal árán tudja fenntartani.
-Ennek ellenére a 70-es évek elejéig nőtt a szocialista országok gazdasága.
Brezsnyev doktrína és a prágai tavasz
-A változatlanságra való törekvés a külpolitikában is megjelent, ezt fejezte ki a Brezsnyev doktrína: a szocialista országokban
induló bármilyen mozgalom, reform, az egész szocialista rendszert fenyegeti, ezért az ezek elleni fellépés az összes szocialista
ország feladata.
-Ez érvényesült az 1956-os prágai tavasz során.
-Csehszlovákiában Alexander Dubcek került a párt élére, és reformokat kezdeményezett pl. gazdaság decentralizálása, állam és
egyház viszonyát rendezi, szabadak a külföldi utazások, de a keleti tömbből nem akart kiszakadni.
-A szovjet vezetés így is féltette hatalmát, sikertelen tárgyalások után 1968. augusztus 20-21-én 5 ország (Szovjetunió,
Lengyelország, Bulgária, NDK és Magyarország) megszállták Csehszlovákiát, véget vetnek a reformoknak és Dubceket
leváltják.

Keleti tömb gazdasága és az olajárrobbanás

-Az olajárrobbanás hatása a gazdasági visszaesés itt is, de a szocialista országok továbbra is arra törekedtek, hogy ne legyen
munkanélküliség -> teljes foglalkoztatottság, de így a bérek alacsonyak voltak.
-A szovjetvezetés azt gondolta, hogy a saját nyersanyag és energia készletre támaszkodva elkerülhetik a válság hatásait => nem
történt meg a gazdasági váltás, maradt az elavult iparszerkezet pl. nehézipar.
-A lakosság életszínvonalát csak úgy tudták fenntartani, hogy hiteleket vettek fel, ez eladósodáshoz vezetett.

Keleti tömb ideológiai megosztottsága

-Sztálin halálával lazult a keleti tömb ideológia fegyelme.
-Kína Mao Ce-tung vezetésével ragaszkodott a sztálinizmus több eleméhez, ezt nevezzük Maoizmusnak.
-Ennek egyik jellemzője a kulturális forradalom, lényege megtisztítani a kínai társadalmat az elavultnak tartott hagyományoktól,
ennek jegyében megsemmisítik a történelmi emlékeket, lerombolják a buddhista szentélyeket, üldözik az értelmiségeket, és az
iskolákban a Mao nézeteit tartalmazó vörös könyvet tanítják.

Harmadik világ ideológiai megosztottsága

-Latin-Amerikában gyakoriak voltak a puccsok, jobb és baloldali diktatúrák.
-Dél-Afrikában nyílt szélsőjobboldali rendszer, az ún. apartheid rendszer jön létre, amely üldözte, jogaiktól megfosztotta a
feketéket.
-Az arab államok egy részében az 50-es években megjelent az ún. arab szocializmus, jellemzője az államilag irányított
gazdaság, de a marxizmust elutasította pl. Egyiptomban Nasser elnök államosítja a szuezi csatornát. A 70-es években az arab
országok kezdenek elfordulni az arab szocializmustól, de a nyugati demokráciát elutasítják, és az iszlám újjászületésében, a
hagyományos értékekhez való visszatérésben látták a megoldást, ez az iszlám fundamentalizmus.

Nyugati tömb ideológiái

-A nyugati országokban leggyakrabban a következő pártok voltak: Kereszténydemokraták, Szociáldemokraták, Liberálisok,
Konzervatívok, és ezek voltak kormányon, programjukban közös a demokrácia, és a jog államiság fenntartása,
-Megjelentek a zöld pártok.
-1968-ban törtek ki a diáklázadások, Párizsból indultak és más egyetemi városokra is átértek => a diákok gyakran baloldali és
anarchista jelszavakkal léptek fel, tiltakoztak a vietnámi háború, és a fogyasztói társadalom ellen. Tiltakoztak az elavult oktatási
rendszer ellen.

A kis hidegháború és a szovjetrendszer válsága

Kis hidegháború
-70-es évek olajválság => nyugati tömb válsága.
-A Szovjetunió úgy gondolta, hogy saját energia és nyersanyag készletére támaszkodva elkerülheti a válságot, és pillanatnyi
fölényét arra használta fel, hogy növelje hadseregét, és terjeszkedjen => az enyhülés megszakadt és ezt nevezzük kis
hidegháborúnak.
-Szovjetek pl. Afrikában, Közép-Amerikában növelik befolyásuk.
-Afganisztánban 1979-ben egy szovjetek által támogatott személyt juttatnak hatalomra, és a szovjet hadsereg megszállta az
országot, kommunista rendszert akartak létrehozni.
-A megszállással a Szovjetunió közel került a közel-keleti olajmezőkhöz, ez az USA és a nyugati tömb érdekeit sérti.
-Válaszul Carter elnök kijelenti, hogy a fontos kőolajforrásokat akár fegyverrel is megvédi, ez a Carter doktrína.
-Az USA gazdasági lépéseket is tesz a keleti tömb ellen pl. megtiltotta a modern gépek és technológiák exportját.
-Az USA fegyvereket és tanácsadókat biztosított a szovjetek ellen harcolóknak.
-A harc egyre nagyobb ember és anyagi veszteséget jelentett a szovjetek végül 1988-ban kénytelen voltak kivonni csapataikat.
-Afganisztánban a szélsőséges iszlám erők kerültek hatalomra.

Szovjetrendszer válsága
-Olajárrobbanás -> keleti tömbben nem történik meg a gazdasági válts, ezért egyre inkább lemaradunk a fejlődésben.
-A világkereskedelem is kedvezőtlen a keleti tömb számára, a cserearányok romlottak: mert a fejlett termékek ára nagyobb
mértékben nőtt, mint a keleti tömb által termelt nyersanyagoké és félkész termékeké => eladósodás.

Fegyverkezési verseny kialakulása

-A szovjetek sokat költöttek a fegyverkezésre és a világ több pontján igyekeztek terjeszkedni => ez végképp kimerítette a
szovjet gazdaságot.
-Szovjet politika az USA-ból ellen lépéseket váltott ki, kifejlesztik a neutronbombát, másrészt Reagan elnök elindította a
csillagháborús programot, ez az űrbe telepített rakétaelhárító rendszer.
-A Szovjetunió sem pénzügyileg, sem technológiailag nem tudta követni az USA-t, így szuperhatalmi helyzete megingott.

A kétpólusú világrend megszűnése

Gorbacsov reformkísérlete
-1980-as évek elején a Szovjetunió válságát tovább fokozta, hogy Brezsnyev egyre többet betegeskedett.
-1982-es halála után hatalmi harc, ráadásul utódai öregek és betegek voltak.
-1985-ben a viszonylag fiatal Gorbacsov került hatalomra, a válságon reformokkal akar úrrá lenni.
-Politikája a peresztrojka (átalakítás), célja megállítani az életszínvonal romlását, ehhez csökkenteni kellett katonai kiadásokat
=> változtatni kellett a külpolitikán, egyrészt 1988-ban a szovjet csapatok kivonulnak Afganisztánból, Reagan elnökkel
fegyverzetkorlátozási tárgyalásokat indít.
-Gazdaság válságát ne sikerült megoldani ezekkel a reformokkal, az életszínvonal tovább romlott.
-A peresztrojkával együtt meghirdetett glasznoszty (nyilvánosság) révén az elégedetlenség egyre nagyobb teret kapott.
-1986 csernobili katasztrófa.

Keleti tömb válsága

-Közép-Európa országai a szovjet megszállás réévn kommunista vezetésű országok lettek.
-Több kísérlet is volt a szovjettömbből való kiszakadásra, de ezeket a szovjet hadsereg leverte pl. 1953 NDK, 1956
Magyarország.
-1968-ban prágai tavasznak 5 ország hadserege vet véget.
-A lengyelországi mozgalmakat 1956, 1980 belső hatalom végezte meg.
-A 80-as évek elejére minden szocialista ország válságban volt, ezt különböző módon próbálták kezelni:
 egyes országok még inkább elzárkóztak, hiteleiket visszafizették, de így az életszínvonal zuhant, az alapvető dolgok is
hiányoztak pl. Románia
 más országok inkább hitelekkel próbálták fenntartani az életszínvonalat pl. Lengyelország, Magyarország

Keleti tömb felbomlása

-A szovjet politika változása a szocialista országokra is hatott.
-A szovjet támogatás megszűnésével a keményvonalas kommunisták kezdtek háttérbe szorulni, és egyre nagyobb szerepet
kaptak a reformpártiak.
-Az emberekben kezdett csökkeni a félelem, egyre nyíltabban fejtették ki elégedetlenségüket, és a politikába is egyre aktívabban
kezdenek bekapcsolódni.
-1989-et tekintjük a rendszerváltás évének, több helyen kommunisták kénytelenek átadni a hatalmat.
Lengyelország
-Jaruzelski tábornok a rendkívüli állapottal sem tudott úrrá lenni a válságon, amit tovább fokoztak a sztrájkok, az ország
fizetésképtelenné vált.
-A hatalom kénytelen volt meghátrálni, és a katolikus egyház közvetítésével kerekasztal tárgyalások indultak kommunisták és
ellenzék között.
-Eredményeképpen törvénybe foglalták a katolikus egyház függetlenségét és szabad választásokat hirdettek.
-Koalíciós kormány alakult, szolidaritás többséggel, de a kommunisták is bekerültek.
-A köztársasági elnök Walesa lett.
Magyarország
-Itt is kerekasztal tárgyalások.
NDK
-1989 szeptemberében Magyarország megnyitotta nyugati határát az NDK menekültek előtt, ez felgyorsította az NDK rendszer
összeomlását.
Csehszlovákia
-Országos tüntetések => kerekasztal tárgyalások indulnak.
-Kommunista többségű parlament Vaclav Havelt köztársasági elnökké választotta, majd a szabad választásokon az ellenzék
győzött „bársonyos forradalom”.
Románia
-Az 1980-as években Ceausescu diktatúrája a sztálini időkhöz hasonló terrorral járt, az ország nyomorgott, és minden
mozgalmat erővel vertek le.
-1989 végén Tőkés László temesvári református lelkész felemelte szavát a diktatúra ellen, ezért le akarták tartóztatni, de az
emberek kiálltak mellette, és ebből egy forradalom lett fegyveres harccal.
-Ceausescu házaspárt elfogták, egy rögtön ítélő bíróság elítéli, és kivégzik őket.

Jugoszlávia a rendszerváltás után

-Korábban Tito személye tartotta össze a több nemzetiségű és a kevert nemzetiségű országot, 1980-as halála után felerősödtek a
széthúzó erők => minden nemzetiség saját homogén nemzetállamot akart.
-Ráadásul vallásilag is megosztott volt pl. horvátok katolikusok, szerbek ortodox, albánok muszlimok.
-1991-ben Szlovénia, Horvátország, és Bosznia-Hercegovina bejelentik függetlenségüket => 1991-1995 dél-szláv háború,
Szerbia erővel akarta megakadályozni Horvátország és Bosznia-Hercegovina kiválását, etnikai tisztogatások, végül az USA
közvetítésével kötnek békét.

Németország újraegyesítése
-1989 szeptember Magyarország megnyitotta nyugati határát az NDK menekültjei előtt.
-1989 őszén az NDK nagyvárosokban tüntetések, így a pártvezető lemondott.
-1989 novemberében lebomlott a berlini fal.
-Szabad választásokat tartottak.
-1990 szeptemberében szerződést kötött a két német állam, és a 4 korábbi megszálló hatalom, utóbbiak lemondtak minden
jogukról így Németország visszanyerte függetlenségét.
-1990 októberében Németország egyesül, a kancellár Helmut Kohl lett.

Szovjetunió széthullása
-A Szovjetunió külpolitikailag egyre nehezebb helyzetbe került, széthullott a keleti tömb, csapataikat kénytelenek voltak
kivonni ezekből az országokból, Németország újraegyesült.
-A Balti államok önállósodását fegyverrel próbálták megakadályozni, de egy Gorbacsov elleni puccskísérlet ezt meggátolta =>
elismerik a Balti államok függetlenségét.
-1991-ben megszűnt a Szovjetunió, Oroszország és a tagállamok függetlenné váltak.
-Az orosz befolyás fenntartására létrehozták a Független Államok Közösségét (FÁK).
-Megszűnt a kétpólusú világ, az USA maradt az egyetlen szuperhatalom.
-A Szovjetunió megszűnésével független államok között vallási, nemzetiségi és területi ellentétek törtek ki, helyi háborúk.
-Oroszország számos problémával küzdött pl. gazdaság lassan modernizálódott, sok munkanélküli, az életszínvonal a korábbit
sem érte el, miközben egyesek nagyon meggazdagodtak.