2.

A Tanácsköztársaság bel- és külpolitikája (1919)

Magyarországi Szocialista Párt néven március 26-án egyesült két munkáspárt
 Legfőbb irányító szerve: Forradalmi Kormányzótanács
o Egy csaknem teljhatalommal felruházott kormányként működött
o Tagjai a népbiztosok, akik miniszteri feladatokat láttak el
o Legbefolyásosabb tagja: Kun Béla
o Kezdetben 19, majd 34 tagból állt
 13 kommunista, a többiek a baloldali irányzatok további képviselői
I. Belpolitika
Képviselet és közigazgatás
 A régi önkormányzati testületeket és közigazgatási szerveket feloszlatták
o Helyettük: Községi, járási, városi és vármegyei szinten egyaránt a munkás-, katona- és
paraszt- vagy földművestanácsok
o A 3-5 tagú direktóriumok (a régi törvényhatósági bizottságoknak feleltek meg),
intézőbizottságok (folyamatosan működő végrehajtó szervek)
 Különleges, már-már parlamenthez hasonló ellenőrző és tanácskozó szerepet töltött be a
Budapesti Munkástanács
Választások
 Minden 18 éven felüli férfi és nő rendelkezett választójoggal – kivéve a „ki- zsákmányolókat” és
a papokat
o Akik eddig nem választhattak, most választóvá váltak, azok többsége viszont, akik
korábban rendelkeztek választójoggal, most elvesztették azt
 Csak a Szocialista Párt állíthatott listát, a régi pártok és egyéb nem szocialista szervezetek nem
o Ha mégis megtették, ellenforradalmi tettként értékelték lépésüket
 A szavazás módján nem szabályozták egyértelműen
o Budapesten és a nagyvárosokban zárt szavazás
o A falvakban többnyire nyílt szavazás
A bíróságok
 A régi bírósági szervezet működését lényegében felfüggesztették
 Az igazságszolgáltatás új szervei a forradalmi törvényszékek
o Általában 3-3 tagból álltak, akiket a kormányzótanács nevezett ki
 Az új bírák többsége paraszt/munkás – Laikus
o A bíráskodási eljárás végletes leegyszerűsítése s a jogi előírások semmibevétele
jellemezte
o Ítéleteik ellen, melyekkel gyakran törekedtek példastatuálásra, fellebbezni rendszerint
nem lehetett
 Fő tevékenységük a forradalom ellen izgatók és szervezkedők ártalmatlanná tételében s a már
március 22-én elrendelt teljes alkoholtilalom megsértőinek megbüntetésében merült ki
A közbiztonság
 A rendőrséget és a csendőrséget a Vörös Őrség váltotta fel
 A Vörös Őrség mellett Budapesten több terrorista szellemű felfegyverzett különítmény működött
 o A leghíresebb: „Lenin-fiúk”
 A páncélvonatot, amellyel az országban mozogtak, a köznyelv halálvonatnak
nevezte
 A kommün eszköztárához tartozott a preventív célú túszszedés is a polgárság
köréből
Szocializálás ~ Államosítás
 Márc. 26.: A legtöbb gyár államosítása
o Új vezetőik: Termelési biztosok
 Mérnökök segítették őket
 3-7 tagú munkástanácsok ellenőrizték őket
 Szocializálták a pénzintézeteket és a lakóházakat is
 Ápr. 3.: Földről szóló rendelet„Magyarország földje a dolgozók társadalmáé. Aki nem
dolgozik, annak tulajdonában föld nem maradhat. Minden közép- és nagybirtok, minden
tartozékával, élő és holt felszerelésével, valamint mezőgazdasági ipari üzemeivel együtt minden
megváltás nélkül a proletárállam tulajdonába megy át.”
o A Kormányzótanács megtiltotta a kisajátított birtokok és felszerelésük szétosztását a
parasztok között
o A köztulajdonba vett földek „szövetkezeti kezelésre a földet művelő mezőgazdasági
proletárságnak adatnak át”
o Nagy számban jöttek létre állami gazdaságok
 A kereskedéseket általában nem szocializálták, csak „zár alá vették”
o Leltárakat vettek fel a kereskedők árukészleteiről
o Arra kötelezték őket, hogy a megállapított maximált árakon árusítsanak
o A befolyt összegeket a szocializált bankokba kellett befizetni
Szociálpolitika
 Bevezették a 8 órás munkaidőt
 Folytatták a munkanélküli-segélyek folyósítását
 20%-kal csökkentették a lakbéreket
 A többszobás polgárlakásokba proletárcsaládokat költöztettek
 Április 17-én általános bérrendezést fogadtak el
 Az ipari és mezőgazdasági fizetések közötti nagy aránytalanságok ugyanakkor megmaradtak
 A fizetésemelések hatását nagyban tompították az áremelkedések
o + Fehér pénzben adták ki őket
 Próbálták megszűntetni a kettős árrendszert a korábbi koronák bevételével és új
pénz nyomtatásával, de ez sem vált be
Művelődéspolitika
 Oktatásügy reformja
o Megkezdték a nyolcosztályos, kötelező és ingyenes általános iskolai oktatás bevezetését +
A középiskolák egységesítését
o Új tankönyvek elkészítésére adtak megbízatást
o Valamennyi iskolát és tanintézetet államosították
o Az iskolákban megszüntették a napi kétszeri imádkozást, eltávolították a feszületeket
o Bár központi rendelet nem írta elő, sok helyt az iskolai hitoktatást is eltörölték
o A papi és apácarendek feloszlatása, s eltiltásuk a tanítástól
 o A budapesti egyetem tanári karának frissítése
 A Magyar Tudományos Akadémia működését felfüggesztették
 Az irodalmi direktórium vezetői és választmányi tagjai közt továbbra is ott vannak a nyugatosok
o Pl.: Babits, Móricz, Kosztolányi, Karinthy, Déry Tibor
 A zenei direktórium (Bartók, Kodály)
 A szocializált filmstúdiókban Korda Sándor irányításával folyt a filmgyártás
Az ellenforradalom szerveződése
 A régi gazdasági, társadalmi és politikai elit képviselői vagy passzivitásba vonultak, és
megpróbáltak láthatatlanná válni, vagy külföldre távoztak
 Bécsben tartózkodó legaktívabb képviselőik már április elején megalakították a Magyar Nemzeti
Bizottságot, az Antibolsevista Comitét (ABC)
o Legfőbb feladatának a Tanácsköztársaság megdöntését tartotta
o Vezetője: Bethlen István
 A gr. Károlyi Gyula vezette ellenforradalmi csoport
o Máj. 5-én kormányt alakított Aradon, majd Szegeden
o Külügyminiszter: gr. Teleki Pál
o Hadügyminiszter: Horthy Miklós
 A magántulajdonuktól megfosztott középpolgárok ugyancsak nem lelkesedtek az új rendért
o DE Aktív ellenforradalmi szervezkedésbe azonban csak ritkán kapcsolódtak be
 A kisiparosok és kiskereskedők megosztottak voltak
o Tartózkodó vagy ellenséges magatartást tanúsított
o Támogatták a forradalmat, sőt sokan tisztségeket is vállaltak
 Az értelmiség is megosztott
 A parasztok közül azok, akiknek elvették vagy el akarták venni a földjét, azonnal a
Tanácsköztársaság ádáz ellenségeivé váltak
o Gyakran aktívan felléptek a kormány ellen
o A főszolgabírók, jegyzők, gazdatisztek és papok mellett ők a forradalmi törvényszékek
első elítéltjei
o Emellett az egyházpolitikai intézkedések is zavarták őket
II. Külpolitika
Külföldi fogadtatás
 A párizsi békekonferencián megrettentekFéltek a proletár forradalom továbbterjedésétől
o El akarták fogadtatni a Vix-jegyzéket
o Ha ez nem sikerül felkészültek a francia csapatok a fegyveres beavatkozásra is
A harcok
 Április 16-án a román hadsereg indult meg Erdélyből (a többi szomszédos állam még nem állt
készen)
o Május 1-éje egész Tiszántúlt elfoglaltákAz ország keleti fele ekkor már román katonai
közigazgatás alatt állt
 Internálótáborok, deportálások, kivégzések
 Április 26-án átlépték a demarkációs vonalat a cseh alakulatok is
o Néhány nap alatt megszállták Munkácsot, Sátoraljaújhelyt és a miskolci iparvidék
jelentős részét
 A francia és a szerb haderő ugyanezekben a napokban Makót és Hódmezővásárhelyt vette
birtokba
 A Forradalmi Kormányzótanács április 20-án fegyverbe szólította a budapesti és vidéki
munkásságot, s országszerte toborzó gyűléseket szervezett
o A Vörös Hadsereg
tényleges
irányítója: Stromfeld Aurél
 Az újjászervezett Vörös Hadsereg
május 20-án indította meg
általános ellentámadását az
északi fronton
o A hadjárat
stratégiai célja:
Sikerek
  A cseh és a román hadsereg szétválasztása
 A Kárpátokat mintegy 200 kilométerre megközelítő szovjet Vörös Hadsereggel
való együttműködés lehetőségének a megteremtése
Megállapodás
 Magyar támogatással 1991. június 16-án Eperjesen kikiáltották a Szlovák Tanácsköztársaságot
 A magyar katonai sikerekre a békekonferencia válasza június 13-án:
o Román és csehszlovák viszonylatban közölte Magyarország végleges határait
o Követelte a visszafoglalt északi területek kiürítését, amelynek fejében ígéretet tett a
Tiszántúl átadására
 A Vörös Hadseregjúnius 30-án kezdte meg a Felvidék kiürítésétÁltalános meglepődés
o Többen el is hagyták a sereget
o A kormány bázisa tovább szűkült
III. A Tanácsköztársaság vége
 Július eleji dunántúli vasutassztrájk
 Az átalakulással eleinte rokonszenvező baloldali vagy csak humanista és szociálisan érzékeny
értelmiség forradalomtól való elfordulása
 Júni. 18-25.: Kalocsa környéki parasztfelkelések + Júni. 24.: Katonai zendülés
o Megtorlások: Mintegy félszáz résztvevőt akasztottak fel
 Tanácsköztársaság kísérletet tett meggyengült bázisának megerősítésére
o Feloldották az alkoholtilalmat
o Lehetővé tették, hogy a szegényparasztok kisebb veteményeskertekhez jussanak
o DE: A március végén és április elején kiadott alapvető rendeleteket nem változtatták meg
 Az élelmezési és ellátási problémákon sem sikerült úrrá lenni
o Újabb katonai győzelem eléréseA Tiszántúl visszafoglalása – Teljes kudarc
 Az üldöző román csapatok július 30-án Szolnok térségében átkeltek a Tiszán
 Ezzel megnyílt előttük az út a főváros felé
 Aug. 1.: A Forradalmi Kormányzótanács lemondott s átadta a hatalmat egy mérsékelt
szociáldemokrata politikusokból alakult kormánynak
o A kormányfői posztot Peidl Gyula vette át
 A várhatóan szigorú felelősségre vonás és bosszú elől a kommunista népbiztosok
családtagjaikkal együtt különvonattal még ugyanezen a napon Bécsbe menekültek