Engedd, hogy a szívem égjen Állt az anya keservében Krisztus isten szerelmében, sírva a kereszt tövében, s ő szeressen engemet! melyen függött szent Fia, kinek megtört s jajjal-tellett Óh szentséges anya, tedd meg, lelkét kemény kardnak kellett a Keresztrefeszítettnek kínzón általjárnia. nyomd szívembe sebeit! Oszd meg, kérem, kínját vélem, Óh mily búsan, sujtva állt ott kinek érdem nélkül értem amaz asszonyok-közt-áldott, tetszett annyit tűrni itt! ki Téged szült, Egyszülött! Mily nagy gyásza volt sírása Jámborul hadd sírjak véled mikor látta szent Fiát a és szenvedjek mígcsak élek szívtépő kinok között! Avval, ki keresztre szállt! Álljak a kereszt tövében! Van-e oly szem, mely nem sírna Szívem szíved keservében Krisztus anyjával s e kínra társad lenni úgy sovárg! hidegen pillantana? aki könnyek nélkül nézze, Szűzek szűze! légy szívedben hogy merül a szenvedésbe hozzám jó és nem kegyetlen! fia mellett az anya? Oszd meg vélem könnyedet! Add hogy sírván Krisztus sírján Látta Jézust, hogy fajtája sebeit szívembe írnám vétkéért mit vett magára s bánatodban részt vegyek! és korbáccsal vereték. S látta édes fiát végül Fiad sebe sebesítsen! haldokolni vigasz nélkül, Szent keresztje részegítsen míg kiadta életét. és vérének itala, hogy pokol tüzén ne égjek! Kútja égi szeretetnek, S az ítélet napján, kérlek, engedd érzenem sebednek te légy védőm, Szűzanya! Ha majd el kell mennem innen, engedj győzelemre mennem anyád által, Krisztusom! És ha testem meghal, adjad hogy lelkem dicsőn fogadja a pálmás paradicsom!
Gyurgyák János Ezzé Lett Magyar Hazátok. A Magyar Nemzeteszme És Nacionalizmus Története. Budapest, Osiris Kiadó, 2007. 157-165. 220-223. 315-328. 398-409.