I

BÓMAI KAToLIKUS

I{AGYOBB KATEKIZ1UUS
P0I'GÁRl lSK()t,ÁK.
IlÍ] ES LEÁNY rozÉptstitlt,Án elsÓ osz'tÍl'ylt
nÉszÉnn

A. esrleryomÍ fóeg!]házmegvei halóság 8816l19|12. sz. d. ldnlcóngvúl enge-

dél!]ezle.

(IUszoNEGYEDIx xreoÁs

sznNr rsr:vÁN-tÁnsur-el
Az APosToLI szrNrszÉx röNvvxreoóle
BUDAPEST, 1943.
 I NTAD SAG O K.

Nihil obstal A lratoli|ius lröszöntés.

DÍcsértessók a Jézus Krisztus ! Mindörökké. Amen.
Ouo KryuaA
(100 nrpi búcrí.)
conaor dioocGranoi,

A lrel'esztvetés.
Nr.8816/19{2. f Az Atyának és Fiúnak és Szentlélek-Istonnek nevó-
ben. Amon. (60 napi búcsú')
Imprimal.ur,
Az (Jr imádsága.
Stigonii, die 9. nov€mbrii 1942'
Mi Atyánk ! ki vagy a mennyekbon, szenteltessék meg
a te neved; jöjjön el a to országod; legyen meg a tg aka_
Dr. Joannes Drahos ratod, miképen mennyben, azonképen itt a földön is ; minden_
vlcariua 8c!. napi kenyerünket add meg nekünk ma; ós bocsásd meg a
mi vétkeinket, miképen mi is megbocsátunk az ellenünk
vétőknek; és ne vigy minkot a kÍsértósbe, do szabadíts mog
a gonosztÓl. Amon.

Eto9halauE D'omd. Büd.part, vul.' szoltLbll'l-utor
D.loló. l Úr. rolÚ F.tooo.
Az angyalÍ üdvözlet.
Üdvozlegy Mária t mataszttal teljos, az Ür van tevglod
áldott vagy te az asszonyok között ós áldott a te méhednek
gyümölcse, Jézus. Asszonyunk Szűz Mária, Istennek szent
Anyjal imádkozzál érottünk, búnösökért' most és halálunk
óráján. Amen.
Az apostolÍ hitvallás.
' Hiszek egy [stenben, mindenható Atyában, monnynck
ós földnek teremtójében; ós a Józus Krisztrrsban. ó egy_Fiá,
ban, a mi Urunkban' ki fo5antaték Szentlélektől, szüloték
Szr1z MáriátÓl, kÍnzaték Poncius Pilátus al8tt, me8feszíttetók-
'E. moghala ór oltomottoték, szálla alá poklokra, barmednepon
T- I ?

halottaiból föltámada' fijlrnéne a ntcnnyekbe' ül a minden' Ésaz ige tostté lön és miköztünk lakozék. - Üdvöz'
ható Atya-Istcnnek jobbja fe]ő], onnét lószen eljövendrí Ítélni légv
_' Mária stb.
e]evenei(et és holtakat. Hiszek Szontlélekbon, egy kato_ Imádkozzál érettünk. Istennek szent anyja !
-
lilrus keresztény anyaszcntegylrázut, szenteknek egyesSéget' Hogy méItÓk lehessünk Krisztus igéreteire.
bűntiknek bocsínatát, testnoli löltánrirdását és az órök éle_ rarryt;ragiiinlc. Kérünk téged, Úr Isten ! öntsd lelkünkbe
tet. Arnen. szent malasztodát, hogy kik az angyali üzenet által szent
!'iadnak, Jézus Krisztusnak, megtestesülésÓt megismertük,
az ő kínszenvedése és kcrcsztjo által a föltámadás dicső_
lstenncli tiz Piu'ancsolata. ségébe vitessünk. Ugyanazon mi Urunk Jézus Kriszius által
1. Énvagyok a te Urad lstened: Uradat, Istenedet imád_ Amen.
iad és csak né_ki szolg;ilj' !. lstenne.k nevét hiába ne vegYttl. Este a megholt hívekértmóg egy (MiatYánk'-ot és
'3. Üdvti"letet kapcsolunk hozzÍ e szavakkal:
Megenrlckezzél arrr,i. lrt-rgv az Úr na1'jjt megszenleijed'
4. AtY;dat és snYíLlat tisztel.icd. 6. Ne öIj.6. Ne paráznál- A megholt hívek lelkei lsten irgalmábÓl békébennyu'
kodjái. 7. Ne lopj. 8. llarrris tanuságot ne szÓlj^felebarátod godjanak. Amen.
elteí. 9. Felr:baj'Iitod feleségétne kívánjad. 10. Se házát' Reggeli imátlság.
se mezejét, se nlásfÓlo jőszagát ne kÍvárrjad.
l. Szívem elsó gondolatja 3. Édes Jézus, add kegyelmed
Hozzád száIl föl, Istenom t S örizz engem szünttllen,
Az anyaszcntcgyház öl parancsolata. Tg óriztél meg ez ójjel, Hogy egész nap neked éljeL
1. Az. anyaszentegyháznak szokcltt ünnepnlpiait meg' Maradj ma is énvglem ! Tiszta szíwel, bűntelen.
ülied. 2. Ünrró|,naIr rrriset becsületesen hallgass. 3. Bizonyos 2. Téged áldlak és imádlak, 4' Szűz Mária, Jézus anyja,
nápokon a 1raianós,,lt bÍ;jtöket megtartsaü és a húseled-el- Mint szergtő gyermeked; Te mindnyr|junk anyja vagy !
tőÍmagadat_lnegtar'tóztassad. 4. Bűneidet minden esztendő-
Szívem csakis azt akarja, Oltalmazz megminden bajiól'
ben méggyónjad ós lr:grrlább húsvéttáján az oltáriszentséget
nragaclhoz vegyrld. 5. Tiltott napokon menyegzőt ne tarts.
Ami kedvos teneked. Kísértésbenel no hagyj !
Amen.
Miatyánk stb. Udvözlégy stb. Hiszek egy Istenben stb.
A Szrlnthárotnság dlcsőÍtóse.
Dicsóség az Átyírnak és Fiúnak és Szelrtlélek-Istennek, A hit, remény' szeretct íölin<lÍtása.
miképen kezdetben vala, most és mindrjrökkön örökké. Amen. Istenem ! hiszek tebenned; mert örökké igazmondó vagy.
Istenenr l remélek tobonned; mert végtelenül hú és ir-
galmas vagy,
[titlőn az (Angyirli tirlvözletl-re harangoznalr. - Istenem ! minden föIött szeretlek téged; mert végtele_
nül jó és szoretetremóliÓ Yagy.
Reggel, déIben, esle,
A Eiú-Isten mogtestesÍ ésénokerúékezetére. Esti lmád'ság.
Az Úr angyala köszönté Szűz Máriát és ez méhébo fogadá 1. l édes Istonem t 2. Bánom sok vétkemet i
a szentlélektő] szent Fiát. _ Udvözlégy ]lTária stb. Hálát rebeg lelkem' Szent Fiadnak vére
Irng az.' Ür szolgálÓleánya, legyen nekem a to igéd Hogy egész napon át Mossa meg kegyosen
szorint' Üdvözlegy Mária stb. Ugy szorottól engom. SzÍvemgt fehérre I
-
8 I

ó. Virrasszon folottem 4. Szűz ahyám s órangyal, Az ártalla[ság megőrzéséórt.

Gondvisolö szomed : Logyotek énvelgm!
Kórlok, Óvd ez éjjol Ha ti rám vigyáztok' Tisztaságnal drága gyöngyo' Hogy szÍvemot bún ne érjo,
Testemet, lelkomet. Nyugodt lesz éjjelem.Amen Mária, to jÓAnyám' Gondos szemmol nézz roám !

Á hit, remény és szeretet fölindÍtása. (lásd Íiintebb.)

Miatyánk, Üdvözlógy, Hiszek cgy Istenben. I(ísértéside|én.
Lát az édes Józus, Jóságos szÍvökot
Munka elí)tt, vagy munka közben. Lát á1dott szúz Ányám : Mennyiro bántanám !

Minrlen szavam,mintlen tettem, Élve, halva tied vagyok,

Jézus, noked szentc]gm; Maradj velem szüntelen A szúlókért.
_

JÓ Isten, te adtál nekem Add, hogy mindig rigy szerossom

ltrvés előtt. Szerető szülóket, Mint te szűz anyádat,
Áldd meg, Jézus, étglünket Gyermokidet, Jrik'szeretnek, JÓságukért olla|mazzad, Add' hogy sohso órje őket
Á'ldott sz-ónt kozoddol; Kérünk, ne felodd ell s áldd mog, kérlek' óket l Miattam a bánat t

Mds imddsdg, eués előlt. A kercsztséglren tett ígéretmcgú|ítása.

Álclj mog, Uram, minket és ajándék_aidat, amelye}et a
To jósáiottból magunkhoz vosziink, a mi Urunk Józus Krisz- Hiszek ogy Istenben : Atyában ós Fiúban és Szentlé'lek-
tus által. Amgn. Miatyánk..' ben. Hiszem mÍndazt, amit a rÓmai katolikus anyaszent-
- egYház tanÍt. Ebben az egyedii] üdvi'zító hitben akarok élní
Evés után. és meghalni. Valarnint a szent keresztségben elleno mon-
dottam, úgy most is ollene mondok a sátánnak, a bűnnek
volt terÍtYo
Jós,{godbÓl Jóságodért, édos Jézus, ós minden iosszra vezetó alkalomnak és kÍsértésnek.Újra
SzÁmunkra ez asztal l Áld sztvünk a magasztal !
íogadom neked, édes Istengm ! hogy mindazokat a paran-
csolatokat, amelyeket yagy egyenesen magad, vagy anya-
Mds imddsdg, eués utdn szentegyházad által adtál' híven megtertom; hogy téged
Hálát adunk neked. Úr Isten, minden jÓtétemónyedért minden fölött szeretlek, felebarátomat pedig úgy' rnint en-
lri Ólrz ós urnlkodol mindörökké. Amon' magamat. Ments meg engem, édes Istenem ! minden grrnosz-
Á mogholt hívek lelkoi lsten irgalmá^ból békességbon tól, erősíts meg a jóban mindvégig, hrrgy a megszenteló
nyugodjenak. Amon. Miatyánk. . . kegyelemnek fehér köntösét, amelyet a szent kereszlsógben
- nyertem, ogykor a te ítélőszékedelótt tisztán és szeplótle-
Jézus szent Szlvéhez. niil bemutassam és az örök életro eljuthassak. Amen.
Szeretsz engem, Jézus SzÍve Szcrelmodért hön szeret]ek A szent olvasó.
!, tem ontáá vóredot; S áldlak érto tégedot l
Beuezetés: Az Atyának és Fiúnak.. '
A keresztía elótt. Hiszok egy Istenbon...
Miatyánk . . .
Átölolem korosztedet, {d koroszted által egykor Udvözlégy..' (háromszor, ezekket! a kérésetkolcJézug"
Jezusom, szorol,uem t Üdvösségot nyernonr t novének kimondása után )
lil
t0
l. Aki hitüÍtkct növolJo.
2. Aki reménvÍinkotcrl3sÍtso.
B. Aki szoretótünket tökéletest tse.
Dicsöség az Átyának. . .
Azukin öt s:ukasz, ane|yek közül mindegyik egy Mi_
&tyánLból és tiz Üdvözlelbiil illl.
' (Jézus' neYének kinronditsa után.B következó titkok
egyikét tosszük egY-egy szak&Szban az Udvözletbe:
a) Az ijruentletes olvasóban:
l. Akit te, szent Szuz, a Szentlélektől fogantál.
2. Akit te, szent Szűz, El'zsébetet látogatván, hordoztá].
3. Akit te, szenl Szí,iz, e világra szültél.
4. Akit te, szent Szíiz, a templomban bemutattá].
5. Akit te, szenL Szúz, a templomban megtaiiiütál.
b) A |tij dalmas oluasóban:
l. Aki érettünk véIrel verítékezott'
2. Akit érottünk megostoroztak.
3. Akit érettÍinktövissel koronáztak.
4. Aki érettünk a keresztet hordozta.
5. Ákit érettünk keresztre feszítettek.
c) A
tlicsőséges oluasóban:
l. Aki halottaiból föltámadott.
2' r\ki a mennybo Íölmcnt'
3. Aki nekünk a Szentlelket elküldötto'
4. Áki téged, szenl Szíiz, a mennybe fölvett'
5. Aki téged, szelt Szúz, a mennyben megkoronázott
Dicsőség az Átyának . ..
Miatyánk . ' .
Imádság SzÍrz Nláriához.
Üdvözlegy Királyné, irgalnrasság anyja, életünk, édes-
ségünk, reménységiink, üdvöZlé gy ! Hozzád kiii]tunk, Evá_
nak számkivetett flai; hoz'zad sÓbajtunk sÍrve és zokogva o
siralom völgyébőI. Fordítsd ránk tehát, szószólÓnk, irgalmas
szemedet, éi e számkivetés után- mutasd mcg nekünk Jézust,
méhednet áldott gyümölcsét l Ó irgalmas, Ó kegyes, Ó érles
Szűz Mária l
l1
Szent Bernát' imádsáíJa.
Emlékezzélmeg, kegyes Szúz Mária l hogy sohasem
lehetett hallani, hogy te Yalakit magára hagytál, aki oltal-
madat kérte és segíiségérthozzád könyörgött. Ilyen biza-
lomtóI lelkesítve sietek hozzád,, ó szíizek szíize, jóságos
Anyám ! hozzád fordulok és színed előtt sÓhajtva állok, én
szegény bűnös. No vesd meg könyörgésemetr Ó anyja az
örök lgének ! hanem hallgass rám kegyelmesen és hallgass
meg engem.
(B00 napi búcsú.)
A Íóigazságok,
amelyeket mindenkinek ismerníe és hinnie koll.
Hiszem,
1. hogy egy Isten van I
2. hogy az Istenben három személy van: Atya, Fiú ós
Szentlélek ;
3. hogy a Fiú-Isten emberré lett, hogy minket halálával
megváltson ós üdvözítsen;
4. hogy Isten igazságos bÍró, aki megjutalmazza a jÓ-
kat és megbünteti a gonoszokat;
5. hogy az ember lelko halhatatlan;
6. hogy Isten kegyelme az üdvösségre szükséges.
Imádságok a szentgyónás all{almából.
A SzentléIek segltségüI híutisa.
Édes mennyei Atyáml Ime azza| a szivbe|i óhajLissal
járulok eléd, hogy bűneinret igazán meggyÓnhasSam és szent
kegyelmedet ismét megnyerhessem. l\{ivel pedig én a te
segÍtséged nélkül semmit sem tehetek: gYernleki alázatos-
sággal kér]ek' könyörülj rajtam, és küldd el nekem a Szent-
lelket az ő segíl-ö kegyelmével.
Jöjj el' Szentlelek- Uristen ! világosíts föl és segÍts meg
engem, hogy bűneimet megismerhessem' szívenrből meg_
bánhassam, őszintén meggyónhassam és magamat egészen
mggjsvíthassam. Miatyánk stb.
 rongáltam ? Megcsaltam Yalakit ? El akartam venni másnaL
A IeI kiis mer et me g u iz sg dlds a. jőszágát?
rsfun 8, par.ancsolata ellen. Hazudtam ? 0k nélkül sva-
Logelíisziir is ezekről gondolkozzál: mikor és hogyan nusítottam valakit ? Másnak hibáit kibeszéltem ? Mogra."c;l_
,, trtori utol j tira? Szrtrrdékosan kihagytam-o valarrri htrlá_ maztam valakit ? Csúfoltam másokat ?
Íő" l,int r [Iit ? Elfelejtettern_e va]ami halálos bűnt mog_ Az angaszenteggluiz 3. parancsolata ellen. Bői|i nanon
;"l";ii a föladott eiogtotelt elvégeztem-e ? - Azután
iááio nonáott u zzii azoő, ht-rgy mii vétkoztélgondola_ttal' ?9nt8ég nélkül húst ettem ? Hánvgzor
séo Hányszor?? Etnulasitottari a
özóvál._csolekedet!cl vagY kiltelességeid elmularztásával'i
_ húszéti szentdld,oztist ? Hányszor ?
Hogy ti ne fclcjts valÁnrit, meqi végig Istertnek -tÍz' az ^A'főbúnökkel
tam ?,Rest
vétkeztem: KevéIy voltam ? Torkos vol-
voltam ? Elhanyagoltam kbtelessegeimet ?
enidszentecvházrrak öt purancsolatán és a hét fóbűnön'
A Írtrlájos bűnők sztimrit is vizsgáld meg' . (-E" ^!c mds bűnöil uolna, akkor azt is jeggezil ncg és
gyónil meg)
Kérdezd magadtól: vétettem-e :
i"t"n 1. naíancstllt a ellen' Szrjndékosan' hflIlgattűrn' A btinat és erős |bgadds.
,'rr',,_iir,Áti^'o kutulikus hittel ellenkező dol,gokat ? Hány-
irnádkoztunl mindennap ? Szent dolgokkal tré_ . 1' ]ltost
-meggondolom, hogy milyen súlyos büntetést
'"l.rúó.
Íát
'-" úztem
- ?
érd€meltem lstentd]. Mennyit szenvednok a pokcliban az el-
kárhozott angyalok és enrberek, de még á nem csészen
iii B. 7arancsolata etrIen. Káromkodtanl ? Hányszor?
tiszta lelkek is a tisztítóhelyen l Ah l m-ily bor"as'iÓ lett
- 'i;í;"est i,]tenl '? HÍ;n1szc'lt
Ilamisa'Á ? Szükségtelenül esküdöztem ?
és az any*saentegaház el'ső volna az'
az, haha^lsten
Isten engem is úgy büntetett volna megl Mit
3. 1la'rancsolaía ellen
e- ,íiii,lti nárancsolata ellen. Vastirnap és ünnepnap el' kell, tonn.em.? Engedelmes gyermeke leszek Istennek] hogy
, ,, iiűirit"rÁ a szenlmisél ? Hányszor ? EanyagstÍgbóI a egykor eliuthassak hozzá a mennyországb a'
lilu';d.nlds utdn itjll?m, uagg dldozds előlt mentem el ? ÍlaÍry' 2. Elkénzelem Jézust c
Elképzelem Jéztlsl hp'.Á.'tfl'i amint
a kerósztfánl ámi^t kezein
l'^-^i_ át-
á1
szegezÍ% tövissel megkoronázva, sebektól egészcn e]borítva
- - i Á templomban
!"ó; illcil"gntil vise]tem
Naggon
magamat ?
meghd'ntottam éI€ttem szenved és meghal. Mindezt az én 6űneim is oktrz_
Isten 4.qlaruncsolala elLen'
'szü'? ták; ós ón nem bánnám, hogy elkövettem ezeket a bűnöket?
teimet''/' Áinlizor ? Nem engt'de}mesk-e-dtem ?-Dacos voltam
Íiási"ot
""* kÍvántam sziileiInnek vagy tanÍtóimnak? . _ ö. Mcggondolom azt a számtalan jltétomén1t,amely_
lyel Isten- engom €lárasztott. Ö adta meg neke*'a" életet,
i;ir;' i. I,;iáncsoloto ellen' Íitvin bántam ' másokkal ? az egószsóget, a mindonnapi eledclt, a jó Jzűlőket, a ió őrző-
so'rruoióttuÁ másokat ? Civakodtam? Verekedtem? Gyü- 'ne'ki
roiItiat". r Harugtrt trrrtottam? lrígyJredtem vagy }ár'ör_ Tg'{ul.t; ,és csak azt a.z eglet is hogyan birom
-anyaszen-tágyháznak nteg-
hálálni.-hogy a katolikus
vondö voltanr ? Mértéklgtlen voltam ? Eletemet veszedelem_ vagyok ? Óo ll' mily hálátlan vo
syermek-e
nát lette. ki ? Mást brinrg tanítottam vagY csábitottam ? ha'özt
volnék, ha vécieienül jó
ezt a végtelenül ió
és- szeletetreméltó Átyát ezután is megbántaná_m és sze-
iíio, ban e'l trIelui}cre? Hányszor? Segítettem mást a búnben ? retni nem akarnám !
"" Isten 6' és b'
1aroncsóIata el,Ien. B ű.nös akara aL 'gon- Ó édes Istengm és Üdvözítőm, Jézus Krisztus ! én,
i
aouo i ár, ű li nü l" n d o l g o k r ól ? Hánvszor ? I lg 1n ek e t.I'tÍLni,
cselekedni "Á
kíurintam ? Hátlíézor? Bes'zóltem ilgenekről'!,Hály- :"9c'élY bünös-jótgyermeked, lábaidhoz'borulok. oly kimond_
r\olgot cseleke'Il tnl rnag1'mmal \hal!- hatatlan sok tettél velem; érettem eljöttél e világra, olv
szot ? Szemérmetlen nagy kÍnokat szenvedtél és végro meghaltal eretteirr í Éi
Á)'ár ll. Á,xo*tral ? Háníszor ? Engedtem mirgammal ily€n
pedig'oly háIátlan vo]tam irántad és anúit vétettem ellened.
ááioui'tonni ? Romlott társakkal baratkoztam? Illetlen tár_
En Istenom! egész szívemből bááom minden bűnö-
;;i;i ;ils"li.* f s""*o..etlen dolgokat.olvassattem ?
P9l' ..9'! ezen a vil4gon és a másik életben igazságos bíin-
Isfun 7| és 70. qtarancsolata ellen' SziiLleinrnek vagy tetóst órdemeltem. De még inkább azórt bánóm b"tineimet'
másolnalr jÓszágát elvettem ? Mit? Másnal jÓszágát mog_
1l
mort Ezokkal megbántottalak tegod, végtelenül szeretetre'
méltÓ, jó és szent lstenemet. Eriisen fogadom, hogy élete_
met megjavÍtom, tiibbe nem vÓtkczem és minden btlnre
vezető alkalmat kerülni fogok. Bur sr-rha meg n€ bántottalak
volna l Kérlek. Uram l a te szr'Itt FÍad' Jézus Krisztus érde_
mei által, add szent kegyolnrcdet, hogy e fogadásomat teljo-
síthessem. Teéretted, Uram l rnegbocsátok minden e]len-
ségemnek: bocsáss mcg nekcnl is, mé]latlan bűnösnek.
Ó MegvrlLltÓm szent Állyja' boldogságos szüz Mária l
m: hogy ezt a gyónást jóI végezzem és
kozzá| éreItem:
imádko
búneim bocsánatátit ntcgIrycrjem.
ntcgIrycrjem. Légy to is segítségemre'
ódos őrzőangyalom ! htlgy cttől az órlitÓl fogva ne vétkez-
zom, hanem igazán jiinrbor, istenféló életet éljok. Amen.
(ltt következik a gyóDás.)
<Áz Atyának ós l'iúnak és Szent]élek_Istennek nevében
Amen.
Gyónom a minrlenható Istennek és Isten helyett neked'
lolkiatyám, hogy utcrlsÓ gyÓnásomtÓl (kiskoronrtÓl) fogva
ezgket a bűnökct követtenr el. Utoljára ... gyóntam.l
(Itt elszámláJod búneidet, azután moniloil:)
cTeUes szívemből bánom minden bűnömet' mert azok-
kal a végtelenül jó és szeretetreméltó Istent megbántottam ;
erőson fogadom, hogy többé nem vétkezem és a bűnre vezető
alkalmakat e]kertilöm. Kérek üdvös elégtéte]tés föloldozást.r
Imddsdg a ggónds utdn.
ÉnAtyám, én Isterrem ! mily nagy, mily kimondhatatlan
a te jóságod; a lolkiatya, a te helytar'tÓd,
'Jézus
Krisztus
érdemeiér'tföloldozott engem büneínrtol. o nrily jÚl esik
reménylenem, hogy ismét kedves gyermeked vagyokl Hála,
dÍcséret és dicsöség nekcd, Ó irgalom Atyja' ezért a nagy
kegyelmedért, amelyet soha meg nem érdemeltem ! Foga_
dom, hogy erről soha el nem frl]edkezcm, és egész erőm-
ból azon leszek, hogy elobbi bűncinrbe vissza no essem.
Áldd meg, ó mennyei Atyám ! ezt a jámbor fö]tételemet
és adj erőt, hogy azt híven megtarthassam mind halálomig.
Kérlek erre Jézus Krisztusom szent véréért,amelyet éret-
tom a kereszten kiontott, és az ó malaszttal teljes Anyjá_
nak, Máriríurak és minden szentnek érdemeiért.Amen.
1ó
Imádságok a szentáldozás alkalmából.
Eréng g yakorlatok a szentrÍIdoztis előt!.
- Eit. td,es Jézusonr ! erősen hiszem mindazt' amit ki-
nYilaikoztattál, különösen pedig hiszem art, iőrr -ie u,
iq1z|n jo l ö n vágy. mer t Bzt te Á,í,iaoitua,
:l]1,:1:it^Y!"n.
akI csalhatatlan örök igazság vagy.
. Ál.enéng. Szeretetremeltó Jézusom t i rgalmasságodnak
nlncs hatara i tg hozzám jössz és szÍvembgn akarsi lakni'
-
Ep' azért' rem.énylom, hogy nreg fogsz adni mindent, ami
lelkemnek szűkséges.
Szeretet. Edes Jézusom t te végtelenül szeretsz engom
és hozzám való szeretetedbril most ismét taphtoka álarsz
lenni lelkem'nek. Mikép háJáljam meg ezt u ."".ei"tut l
Erted akarok élni és halni. "ogy
, ,, ,B.drot
és
.erős fogadds. ÉdgsJézusom l teljes szívem-
.0ol Danom minden bünömet, lllert azokkal téged, jÓságos
Jstenomet megbántottalak, akit minden föltitL'ke]l'sáret-
n9T. U'"q:.gT felteszem és_ígérem,hogy a te malasáod segít-
sógóvol többé mcg nem bántalak. -'
AkÍzat.osstig. lstenem és Üdvözitőm ! mikép közelecljem
'
hozzád, miután annyiszor megbántotta]ak ? Üalobán iem
vagyok méltó, hog'y bejöji szívembe. De esak esv szóval
mondd' és meggyógyul az én lelkem.
ohajtás. Jöjj' édes Józusom l j iljj és foglald ol szive_
mot'' Jegyen az.egészen a tied. Jöjj, szállj be hozzám, erősíts
meg kegyolmeddel, édes Jézusom t
Erényggakorlatok a szentrÍIdoztis ukin.
Imdd'd"s. Édes Jézusom ! az angyalokkal és szentekkel
együtt imádlak téged ebben a legiólségesebb oltariszánt-
ségben. ImádJq! téged, mirrt Uramát ésistene-ut, ió.ám_
trmet és Megváltómat.
,hogT Jézusom l rnikép érdemeltem meg,
^
le kogyes 'Édes
voItál hozzárn, szcgény b-űnöshöz, beszáI1ni1
-Á],(atosstig.
. meg neked,
jam
EtÍla és fc;lajd,nlds. szeretetremeÍtó Le"us' mir,óo Íáj,ar-
amit velern tetté] ? tme rtirajaiiioní netea
tostomet, lelkemet és mindent, aminr van. Tieá lecven min-
den gondolatom, óhajtiistlm, sznYam gs rnüau"l'a.í_lot
cselokszem-
 '
t,
t6
Bzqetet. Édes Jézus t gyullaszd Ítil szlvemet szeretotod
tiizével, hogy jobban szeressolok téged, mint bármi mást'
iobban, mint magemet.
Kérelem. ÉnUram és én lstenom l acld meg nekem.
gyarló teremtményednek, mindazokat a kegyelmeket, ame-
lyekre szükségem van' mert te végtoleniiü jó vagy.
0 szerelmes Jézusom l maradj nálam kegyelmeddel és
erősÍts meg engom ennek a szentségnek eroje által most és
halálom Óráján. Amen.
A szentmise íőrészeinél.
?iitajdntráskor. Ó Istenomt Az áldozópappal együtt föl'
ajánlom neked ezt a szentmiseáldozatot hogy téged mél-
tóan imádjalak, jótéteményeidért hálát adjak, kegyelmeidet
kérjom ós bűneirrr bocsánatát megkaphassam. Fölajánlom a
gzontmiseá]dozatot a többi hívekórt is, az élőkórt és a
holtakért.
Jézusom valóságos
Átuáltoz dskor. Leboru]va imárl]ak,
szent teste, amely órettünk a keresztfán függtél és most az
oltáron a kenyér külső szÍne alatt jelen vagy. Edes Jézus,
noked élek, édes Jézus, neked halok ; é]ve-ha]va tied vagyok,
Amen.
Ó isteni Íjdvözítőm, imádom drága szent véredet, amo-
lyet érettünk a keresztfán kiontottál. 0 Jézusom, kegyolmozz
nokem; ó Józusom' irga|mazz nekom; ó Jézusom, boesásd
. mog bűneimet. Tisztítsd meg, szentold meg, órizd meg lel-
kemet az örök életre. Amen.
Áldozttsra. Uram, nem vag1ok méltó, hogy hajlékomba
jöjj, hanem csak egy szóval mondd és meggyógyul az én
lolkem. 0 Jézusom, hiszok tebenned; ó Jézusom, remény-
lek bennod; Ó Jézusom, szeretlek minden ftjlött. Szoretot-
ből bánom minden bűnömet és folteszem magamban, hogy
többé nem vétkezem. Egész lelkemből vágyÓdom u!ánad
és kívánok veled egyesülni most ós mindenkorra. 0 jöjj
hozzám tegyelmeddel és maradj velem örökkó. Amen.
VALLASTANITAS.
BEvEZETÉS.
l,Mi vógott vaglmnL s, vilÁgon ?
A végett vagYunka világon, bogy Istent meg-
ismerjük, szelessük' neki szolgáljunk és ez által
üdvözüljünk, vagYis a mennyországba jussunk.
-l Mennyország, más szóval: örök boldogság vagy
üd,uősség.
2.Mit_ k-ell t9n1llnk' hogy Istent megismerjtik, szerosstík, neki
rzolgáljunk ós üdvözü! iink ?
Hogy Istent megismerjük, szeressük neki szol-
gáljunk és üdvözüljürrk:
1. Hrnnünk kell, amit Isten kinyilatkoztatott ;
2. meg kell tennünk, amit Isten parancsol;
3. használnunk kell azt, ami által megkapjuk
Istennek kegyeImét.
I Kingilatkoztatni annyit tesz, mint másnak olyant
mondani, amit az nem tudhatna magától.
r Istennek kegyelmét leginkább a szem tségek és az imlid-
sdgáltal kapj trk m e g. Ezekel keg u ekm-es zkö z iiknek nev e zzik.
* Aki hiszi, amit Isten kinvilatkoztatott, aki megteszi,
amit Isten parancsol és használja a kegyelem-eszközöket,
az ualló,sos ember. A hit, a parancsolutok, a szentségek
és az ímádság a aallrishoz tartoznak. Az a könyv, amely_
ből a vallást tanrrljrrk : a Katekbmus (vallástan).
Iutelem. Hallgasd szivesen és figvelmesen a vallástanÍtást
és
- ami
ségesn,
a íódolog cselekcdjél szerinte. rEgy a szük_
mondja az Ur -Józus a vallás megismeréséirl és az
öri'k üdvösségról' (LukÁcs 10' 42.) A fölrti javak (gazdagság,
hatalom stb.) mulandók és nem bírnak min_ket igaien boldó_
gitani. (Mil használ_az embemek, ha az cgész Yilígot megnyeri
is, lelkének pedi8 káIÁt valljar, mondjÁ ismét iz Uavoitto.
(Mátó 16' 26')
B. L. nagtobb t.t klrEu!,
 19

0' p9nnój vesri az anyaszeltegyház a.zt' amit tsten kínyilatkoz-

t&tott P

Amit Isten kinyilatkoztat ott, azt az anyaszent-

eglház a Szenttrdsbtjl és a szenthagyom'd,nybóI veszi.
6. Mi a szentírá,B ?

A Szentírás azoknak a szent könyveknek gyüj-

Dio8ósó8 az Áiyának é5 Eiúllak és szentlél€k'lstcnneh, lniképeA Lozd.tbo! vala.
ÍDo8t ó9 miD(lelltor ó9 BilndöröLté. Ámen-
teménye, amelyeket a Szentlé]ek sugalmazásábÓl
Írtak.
} A SzentÍrás, más szrlval: Biblia' Isten igéjét(szavát,
tanítását) foglalja magábun.
{ Hogy mely könyvek litrloznak a SzentÍrásltoz' azt
a.z anyaszentegyházttrl tudjrll< mog.
7. Eány részre oBztjuk Íg1 a Szentírá.s könyvoit ?

A Szentírás könyvcit kÓt részre osztjuk fel: az

tiszöuetség könyveire és az ú'jszöl;erlslg könyveire.

ELSÖ RÉSz 8. Melyik kinyilatkoztatá.s van az ószövetségi Szentlrásban ?

Áz ószövetségi SzentÍrrisb an az a kinyilatkoz-
A HITRÓL. tatás van, an)elyet Isten Jézus Krisztusnak szüle-
tése elött adott az embereknek.l
Eogy üdvöziilhessünk, elóször hinnünk kell, 9. Milyen Linyilatkoztatá.s van az {szövetségi Szentírásban ?
amit Ist'en kinyÍlatkoztatott. Az újszövetségi Szentírásban o]Yarr kinyilatkoz-
tatás van, anrelYet Jézus KrisztustÓI és az apos-
toloktól kaptunk.2
..r'l A lritrőI általában.
r-Az ószövetségi Szentírás ktinYvei ezek;
1. A híl f'orrdsairóI. 2Í
-' .. negy'konyvu, Krónika
törléneti könyv: Mózes 5 k,inyve, Józue, llÍrák. Rut körrvve,
$\{.|ro} két könjre, Ez.lrás, li,.be'Iliás, Tób'já8;
3. Mit k€u }rirrnünk, hogy üdvözülhessünk ? Judlt, Eszter könyve és a Makkabeusók f,ét lrönvve:
Hogy üdvözülhessünk, azt kell hinnünk, amit .oktotó JrÜnyv:_ Jólr, Zsoltúrok, Példabcszédt,k,Prédikátor,
* , ,'I éneke,
BDekef, Bölcseség és silúk fiíndL Lótlvve:
Isten kinyilatkoztatott. ^
17 prólélai kÜnyv: lzlliás' Jeremiás Barjukkal' Ezekiel' Dániel,
I Amit Isten kinyilatkoztatot t, azl a?'éfL kcll hinnünk, Ozeás,_ Joel, Ámosz' Ábdias, Jórrás, Vikeás, n*ahuol' Habakuü. Szofo-
DlaB' Ággeus, zakariás ós Maiakiás ki]nyYe.
nert ő mindcnt tud és nrindig igazat mond. 2 Az újszövetségi Szentlras liörlyiei ezck:
Pl. Szcnt Péter mondotta Jézusnak: <Az örök ^ - 'törtéaeli -könyv: négy evancilium (Szcnt l\láló' Sz. Irlárk,
élet igéi nálad 6
Yannakr. (János 6, 69.) Y. Lukács' Sz. Jáuos evangelistától1 és az AposlolUk iselckedr':tei
(szont LukácstóI);
{. Ki tadtja nindazt, &mit Isten kinyilatkoztatott ? 21 oktaló levéI: Szent PáI tizennégy levele (eg1 a rómaiakboz'
i\lindazt, amit Isten kinyilatkoztat ott, az aÍ|!a- kgttl. a korintusiakhoz, egy gHlatá kbozl'cgy az eíL:z'u siakboz, egy a
-a.
tsllpPieE-bez' egy a lro|osszaiakhoz, kettó & tesszaloDikiaiakboz' kcttó
szentegy ház tanÍtj a.
,t
 s0
10. lfii a rzcntba,g'omán' ?
A szenthagyomán! az a kinyilatkoztatás, ame-
|yet az apostolok hirdettek, de le nem Írtak.
l A szt'nthagyomány épúgy,mint a Szentirás, Isten
igéje.l Mind a kettőt az an !tssze,ntawház őrzi. A szent-
hagyomárryt az apcrsttllok hrrJála után le is írták. (Szent
Ambrtrs, szent Agtrsttrn, szent Jeronros és más egyház-
atyák és egyháztanÍtÓk.)
Intelem. A hit dolgaiban ne indulj a magad véleményc
utón, hanem kövegd lrívelr az anyaszentegy}ráz tanltósát.
2, A hit szftkségességérőIés tulajdonstigairóI.
1l.üit monil Erisztus Urunt arról, aLi nem aka,rj8, hind rzt'
amit lrts! Linyil&tkozt&tott ?
Áki nem akarja hinni azt, amit Isten kinyilat-
koztatott, arrll Krisztus Urunk azt mondja: (Áki
nem hisz, elkárhozik>.2
I Eilktirhozni annyit jelent, mint pokolba jutni. Hit
nélkül tehát nem üdvöziilhetiink ; do ilyen hitiink csak
rsfun lceg y etrméból lehet.
12. Hogyan &gll mindazt hinnün&, amit lrtgn kinyilstkozt8,tott
}Iindazt, amit Isten kinyilatkoztat ott, erős és
tí,llhatatosan kell hinnünk.8
I E'rősen lriszünk, ha.nem kételkedünk abban, amit
Isten kinyil atkrr ziaLolt. Állhatatosan hiszli.nk, ha hitünkét
sohasem tagadjuk meg, sőt készek vagyunk éretto akár-
mit, még a haláit is, elszenvedni' (llyen volt a szent vér_
Timotoulboz, cgy Titushoz, cgy Filemonhoz' ega a zsidók-boz); tová.bbí
szent Jakab egy levele, Szeut Péter két levéÍe, Szeut Jánoe bfuom
levelo, Szent Júdás egy levele;
I prófétad könyv: Jelenések könyvo (Szent Jánortól).
_ ._ l aTarlsálok a hag.yományokát, amelyeket tanultatok, akór
betzéil, aká.r letseliink'l,cg
hItaln, mr-,ndja Szent Pál apöstol. (Tessz.II, 2, 14.)
Márk lti, 16.
'r rÁki megvall engem az emberek e|ótt, én i8 megvallom ót
_
Átyám €lótl' ti mennyekben vag1on; aki pedig megtagad-€ngem az
eEboreL elótt, megtegadom é! l8 ót Atyá'm elótt, ki nen-uyotbcn
vr3yonr' nondja a'z UI Jézus. (Máté 10' 32. a3.)
ll
tanuk hite.) Kivétel nélkiil mindent kell hinnünk, amit
Isten kinyilatkozLatotL. Az olyan keresztény' aki caak egy
dolgot is elvet vagY megváltoztat abból, amit Isten kinyi-
latkoztatott' eretnek. Ha ezt tudYa teszi' akkor nagy bűnt
követ e].
r Áki az igaz hittlt megtagadja, az Istentől pártol el.
Intelem_ Sohase szégyeld hitedet, hanem valld meg ezt
bátran az emberek ela'tt. orizkedjél a vallástalan emberektÓl
ór iratoktÓl, mert hitedet könnyen megronthatnÁk'
3. Az igaz DaII(isróL
13. Melyik vallásban Y&n mcg minilaz, amit Isten tínyilrtkoz_
tetott ?
Mindaz, amit Istcn kinyilatkoztatott, a kato-
likus keresztény aall(isban van meg.
i A katolikus keresztény vallás az igaz va)lás, mert
benne hiba nélkül rrregvan mindez, amit Isten kinyilat-
koztatott.
14. Ki adta gz emboroknsk a katolikur kereutóny vallöst ?
A katolikus keresztény vdrlást Krisztus arunk
?
adta az embereknek.
I Lz igaz hittanitást és a leghelyesebb parancsolatokat
azért tudta Krisztus Urunk az embereknok adni, mort ó
Istennek F'ia.
16. Molyik jollel vrlljuk neg kiválóen, bogy kotolikus korerz-
tónyek vagyunk ?
Hogy katolikus kereszténYek vagyunk, azt ki-
válóan a szent kereszt jelével, vagTis a llereszt-
aetéssel valljuk meg.
r Mikor koresztet Yetünk, czgket a szavakat mondjuk:
qAz Atyának és Fiúnak és Szentlélek-Istennek nevében
Amenl. E szavakkal kifejezzük, hogy a Szentháromság-
ban hisziink. Magával a keresztnek jelével megmutatjuk,
hogy a keresztrefeszített Jézrrshclz tartozunk.
Intelem- Adj hálát Istennek azért, hogy Latolikus keresz-
tóny YrgY. Imídkozzál azokért, akik a katolikus vallárt nem
isnerik.
tt s8

B) Az apostoll hitvallásról. lo' Mióte Yen s' Iston ór noddig leu?

16. Metyit hitvallásban van m6g röviilon az, amit hinniink kell Isten mindig volt és mindig lesz; Isten örökké-
Amit hinnünk kell, az az q'postlu xaló.
van meg rtividen. I Isten sohasem vá]tozik.
1?. Hogyan Bzól &z apostoli hitvallás ? ll.Ilol v&n &z l8ten ?
Az apostoli hitvallás így szóI: Az Isten minilenhol van: a mennyben, a föl-.
<Hiszek egY lstel)ben, mindenható- Atyában, rlön és minden helyen.
mennynek és földnek teremtöjében. Es a Jézus
Krisztusban, o egy Fiában, a mi -
Urunkban,
22. Miért nsm látiuk az Istent mostani életün&bcn ?

ki fogantaték Szentlélektcil, születék Sziz Máriá'- - Mostani é|etünkben azért nem látjuk az Istent'
mert neki nincsen teste ; Isten léle&.
tóL kínzaték Poncius Pilátus alatt, megfeszít- r Habár Istent nem látjuk' ő mégis megismertette
- meghala és eltemetteték' szálla alá pok-
teték,
'

lokra, harnradnapon halottaiból - föItámada' magát az emberekkel 1. a világ és annak bölcs beren-
dezése által; 2. a kinyilatko z'tatás Íl'|Ia|. okosan senki
fölméne a mennyekbe, ül a mindenhatÓ Atya- - sem gondolhatja' hogy a világ és annak csodálatos rendje
Istennek jobbja felöl, onnét lészen eljövendő magamagától támadt.
-
ítélnieleveneket és holtakat. IIiszek Szentlélek- 23, Mit tud az Isten ?
katolikus -
ben,
- egy Isten mindent tud; tu'dja azt, ami volt, ami van
keresztény anYaszent-
egyházat, szenteknek egYességét' bünöknek és ami lesz, söt tudja azÍ is, amit gondolunk vagY
bocsánatát, testnek föItámadását - és az örök titokban cseleksziink. Pl. Jézus jöYenati'léseí.
-
éIetet. Ámen.> -
* Ezt a hitvallást 24. Mit tohet mog Istsn ?
a.1lostolinak mondjuk, mert az e szent
apostolok idejéből va|ó. Ei'tualkisnak azért mondjuk, mert Isten mindent megtehet, amit csak akar; Isten
a katolikus keresztény embet azza| megvallja hitét. minilmható. PL A világ teremtése. Jézru csotlái.
18.IIóny részre osztjuk az apostoli hitvallást ? I Szent Pál apostol mondja: <Ha Iston velünk, ki ello'
Az apostoli hitvallást tizenkét részre, más szó- nünk ?l (Róm. 8, 31.)
val tizenkét dgazatra, osztjuk. 25. Ilogy&n Tendez el Isten minalent a világon ?

Isten úgy rendez el mindent a világon, hogy

I. ÁGAZAT. legjobban elétje azt, amit akar; lsten uégtelenül
aEtlszek egy Istenben, mindenható Atyában' böIcs. Pl. Mózes megmenekülése.
mennynek és ÍöIdnek teremtójében.l 26. Mit gzsrot és mit utáI Isten ?
1. lstenrőI és tulaidonsrigairóI' Isten csak a jót szereti, a rosszat pedig utálja;
19. Ki az Isten ? Isten oégteleniil szmt. Pl. Isteu tíz parancsolata.
Isten az egész világnak Ura és a mi mennYei 27. Mit tosz lston a jókkal ós nit tesz a rosEz&kta,l P
Atyánk. Isten a jókat megjutaImazza, a rosszakat pedig
,4 2ő

megbiinteti' amint megérdemlik; Isten oégtelenül l Józus mondotta : (Tanítsatok minilen nemzetot, mcg_
igaasd,gos. Pl. A vÍzözön. Noó megmontése. koresztelvón ökot az Atyának ós Fiúnak ós SzentJóIeknek
nevébenl. (Mátó 19.)
* Isten a toljes jutalmat ós a teljos büntetést csal '8'
haláIunk után adja mog. 88. Yalóúgor lrton-c mind a bárom rzemóly ?
l Jézus mondja : cNo féljetek azoktól, kik a testet meg- Mind a három szeméIy valóságos Isten. Isten
öIik, de a lelket meg norn ólhetik; hanem inkább féljetek az Atya, Isten a Fiú, Isten a SzentléIek is.
attói, ki mind a lglkót, mind & testgt gehennába (pokolra)
veszthotiD. (Mátó 10' 28.) 8{. tróny Iston a három istcni rzrmély ?
28. Biintot o tsten mindig &zorral ? A három isteni személY csak egY Isten.
Isten nem büntet mindig azonnal', hanem gyak- l A három isteni személyn ek ugyanegy istmi természete
ran sokáig vár, hogy a bünös megtérjen, vagYis van1 azért mindegyik isteni személy egyíormán örökké-
megjavuljon ; Isten aégtelm,iil tiirelntes. Pl. g vlzózln. való, mindentudó, mindenható.
29.Ilogya.n bÁnik Iston a mcgtéró bünösrol ? 86. Eogyan nevczzlit a b'órom iatoni rzemályt egyrzóval ?
lsten a megtérö btinösnek szÍvesen megbocsát; A három isteni személyt egy szóval Sgmthdrom-
Isten oégtelenül ir g alrnas. Pl- Ninivé. sd,gnak nevezztrk.
8O, Eogyan rzsret minLst az Ieten ? r A Szentháromságot, vagyis hogyan van egy isteni
Isten végtelenül szeret minket: ö mindig csak természetben három személy, nom tudjuk mogértoni; az
jót akar és jót tesz velünk; Isten tlégtelentil jő. hitünknek nagg titka'
} Jézus ntondja: .Úgy szerette Iston e világot, hogy , A Szenthd,romsú'g ünnepe pünkösd után az glső vasár-
az ó egyszülött Fiát adta, hogy mindaz' aki őbenne hisz, napon van.
el no vesszen, hanem örök élete legyenl. (János g' 16.) Milycn muntáltodlrt tulajilonitunk a h{rom istcni személy-
80'
* Istenben minden uó tu'lajdonság határ nélküI meg- not sgy.nkint ?
van; azéIt Islen ué11telenüI tökéIetes.
Intelem. cÉ]etednek teljes napjaiban e]mérlben legyen Ister
A három isteni szeméIynek egyenkint a követ-
ós óvd magudat, hogy valaha bűnbe ne egyezz|ll (Tóhiás tí' 6.) kezö munkálkodást tulajdonÍtjuk: az Ltya, terem-
<Szeressük lstent, mert lsten elÓbb szoretett minket.> (János tette, a Fiú me11odltotÚo, a Szentlélek megszmtel;i
r. 4, 19.) a világoL
l Az Ltyát Teremtönek, a \'i,1t Megludl|ónak, a Szent-
2. A ktiromszeméIyíi egg IsIenrőI. lel'ket Megszenlelőnek neyezzik, de az istoni személyok
közösen murrkálkodnak. Az Atya öröktól fogva van, a
3l.Ilány lrto! ven ? Fiú az AtyátÓl öröktő'l fogva születik, a Szontlélek az
Csak egy Isten van. Atyától ós Fiútól öröLtól fogva származik.
32. Eá,ny szenály van az ogy Istoaben ? Intelem' Mondd eI gyakran a SzentháromsÁg tiszteletére
azl a Ezép dicsér€tet: eDicrórég rz Atyánrk ós FiÓnak óc
Az egy Istenben három személy van : AtYa, Szentlélek-Istennek ; mihópen kezdetben vala, mort ór min-
F.iú és Szentlélek. Pl. Jézus Lereszteléro. deúor óg mintiörökkÓ. Arnenr.
 n
3. A uildg teremtéséróI és kormdnyzdsdróI.
4. Az anggalokróI'
41. Mglyek Istennek legkiválóbb te-
37. E'i teremtgttc a világot ? rerntményei ?
A világot Isten teremtette. IstenneklegkiválÓbb te-
I Teremteni annyi, mint valamit létro_
remtménYei aZ angyalok
semmiböl
hozni. és a földön az emberek.
A Makkabeusok anyja montlotta fiának: <Tekints az égre, {2. Mik a,z a,nÜyalok ?
fölilre és mindenekre, mik azokban vannak és értsd meg' hogy al
Isten semmiból teremtette azokatl. (Mahkab. Ir. 7, 28.)
Az angyalok lelkek,
akiknek értelmök és sza-
88. Mi végott teremtette Isten a vilógot? bad akaratuk van, de 8zoDt örzósD8yal.

Isten 1. a maga dicsöségére; 2. a mi javunkra testük nincsen.

teremtette a világot. * Isten nagyon sok angyalt teremtett. A Szentírás az
angyalok kilenc karát kti]önbözteti meg. Szent MifuÍlg
39' Mit tesz Iston még nostis a vilÁggal ? a fóangyalok fejedelmo.
43. Milyenek yoltaL az angyalok mintl, amikor Isten msgtorem-
Isten még most is gondoskodik a világról, vagyis tetto óL'et ?
fönntartja és kormányozza a világoL Az angyalok mind jfk voltak, amikor Isten
r Isten gontloskodását a ulágról' i,steni. gonduiselésrwk megteremtette öket.
nevezzük. 44.'JóL ma,ra,dta,k-e az angyalok nind ?
* A világon semmi sejm történik,, amít lsten nem akar, Az angyalok nem maradtak miritl jók, hanem
vagy eI nem tűr. Á bűnt nem akarja Isten, hanem eltiiri, sokan vétkeztek és azért a pokolba juiottak; eze-
mert az embernek szabad akaratot edott és mert & rosszat ket gonosz lelkeknek vagy örd,ögökne]t, nevezzik,7
is jóra tudja fordítani. * Isten a jó angyalokat mennyei örök boldogsággal
Pl. Egyiptomi JózseÍ. lgten goniloskorlása az anyaszeltegybó'z- jutalmazta meg.
ról. aEmber torvez lston végcz.r
45. Milyenek írá.ntunk a jó angya.lok ?
40. Különösen tikról gondoskodik lxtgn ? A jó angyalok szeretnek minket; azéfi örzik
Isten kiilönösen az emberekröl gondoskodik; testünket és lelkünket, imádkoznak érettünk és a
ö ad nekünk minden testi és lelki jÓt. j óra intenek.
} Szenveclést és csapásokat azért küld vagy enged {6. Ilogyan levezziik azoka't a,z angyalokat, akik minket óriznok ?

ránk jönni az lsten, hogy büntessen és javÍtson, Yagy, Azokat az angyalokat, akik minket lriznek,
hogy a mennyorsziígra érdemeket szerezhessünk. Pl. Jób. szeÍ;Ídrző an g a alokna,k nev ezz|Jk.z
Intglem. IIa csanÉsér. ne zÚsolódiál. henem bízzál Isten- r Szent Péter aposto! Írondja: alsten nem kegyelmezett a vét-
ben. <Akit [1 'gxl'ret, azt riegfe"nyítí.l (ZsidÓk. 12, 6.) kes angyaloknak, baneÍ! a pokol hilincseibo verve, a mélységbetaszí-
<Az Istent "2szeretlknek minden jevokra szolgÁl.r (Róm' t()ttá. (Péter Il. 2' 4.)
gyÓtörteté8rel.
(Ezek angyalai az égbeu mintlenltoÍ látják Atyám oÍg{iát
8
8. r8.) ki monnyokbon vagyonr, mondja JéruB. (tlíátó 16' 10.)
 * A' szent őrzőangyalok ünnepe októbet 2-án van.
* Üdvös és illö, hogy szont örzőangyalunkat ti
segítségiiJ hívjuk és sugalmazásait kövessük.
47. [ilyoneL ird,ntunt a, gonoBz lelLek ?
A gonosz lelkek gyülölnek minket és irígyketl-
nek ránk; ezéÍttosszra csábítanak, hogy mi is
a pokolba jussunk. Pl. Jézus megkísértóre.
48. uit kell tennünk, midőn & gonoBz lólok rosszra osáblt minket
Midön a gonosz lélek rosszra csáblt minket
Istentöl segÍtségetkell kérnünk és a csábÍtásnak
eIlená1lnunk.
*Az Úr Józus mondotta: <Yig1ázzatok és imádkozza-
tok, hogy kÍsértésbone essetekl. (Máté 26' 41.)
Intelem. cJózanok legyetek ós vigyózzatok, mert a ti ellen.
sógtek, az ördög, mint az ordjtó oroszlán körüljár, keresvén,
akit elnyeljen; erÓs ]rittel álljatok ellcn neki.l (Pétel t.6' 8.9')
<rrlljatok ellen az ördögnek és futni fog tóletek.' (Jakab 4' 7.)
Mondd el többrzör ezt a kis imádságot: <Isten angyala, li
órzlm Ysgy, kinek engem Isten kcgyelmc ajónlott, világosíts
fe|, órizz, vezérclj, kormányozz engem' Amenr'.
5. Az első emberekrőI.
49. Eik voltak a,z el8ó emborok ?
Az elsö embelek Ad,dtn és Éuavo|tak,
{ Ádámtól és Évától származik minden ember; azért
ősszüleinknek mondjuk óket.
60' Eogyan tsrgmtette l8ton Ádámot ? t'ecsruo meg czt a mage8 méltÓ8ágot l
Isten úgy teremtette Ádámot, hog1 testét föltl-
ból alkotta és lelket lehelt abba.
I Az ember testből és lélekből tÍIl.
ó2. uib6n haronlIt leltiilt túonhoz ?
Lelkünk abban basonlÍt Istenbez,'
1. hogy értelme és szabad akarata van;
2. bogy halbatatlan.
* A lélok szellem, amelv_nó]kül norn gondolkodhatunk,
sőt nem is ólhetiink. A lélek ijrijkké él, a LesI halá.Ia után
is.r A lelket nem látjrrk' de nrégis megismerjük abbÓl,
hogy az embor .qond,olkodik és szabad, akaiattal ólhatrirorra
? magdt arra, amit jónak lát.
öB' Mivel mutatta meg Isten legiakd,bb szerotetét 6eszüleint irá.n't
Isten leginkább azza| mutstta meg szeretetét
összü]eink iránt, hogy megadta nekik a neqszentelö
lygyelmet és ezze| szent€kké tette, gyermekeivé
fogadta és a mennyei boldogságra rend'elte öket.,
iA.megszenteló ke gy elem ternés:etfzil öt
ti adománv volt.
i osszüleink renilktuüti értelmet iá kaptak Isteniől ós
ngm Yolt bennök semmi oétkes kúudnsdg''
ó4. Eol laktat ösrzlilgidr ?
Összüleink a Paradicsomkertben laktak'
Mily3D lottsu& volt ögszü'loinLugL
ó6. a Paradiosomban ?
Összüleinknek a Paradicsomban nagyon jó sor-
suk volt; boldogan éltek, semmit sern szónved-
tek és sohasem kellett volna meghalniok.
l Ez! a boldogságot Ós a rendkívüli aáománYokat
-
don omber örökölbel'te volna, ha ósszüleink
min_
vesztik'
ol nóm
Intelem. Az ember a látható termérzet koronáia; mert
lelkével méltóságban felülmúl' minden tercmtmenyt í_ ioldon
6' lsszfiIeink btttúeeséséróI.
66.ui rontottB mog ösaziileink boldogságót ?

ó1' Eiher hasoDlít ar ember lglLe? ..Összüleink boltlogságát az rontotta meg' ho8T
'bünt
Az ember lelke Istenbez hasonliL követtek el és azz,d| Isten büntetéset"íonúÉ
r Midőn Isten az első embert teromtette, magukra.
akkor m
dotta: qAlkossunk embert ani képiinkre 6s
' I Azdo
(Ir Józuc mondotte: tNo-_féljotek azoltól, ekiL
mcgrüL
lÍgunkrat. (}lózer I. 1, l€.) t tostot nem tudJík mogölni r tetetl. (urtj ld;iEJ'- --'
30
57. Mi által köYettek el bűnt 6ssztileink ?
Össziileink az á|tdl követtek el bünt, hogy nem
engedelmeskedtek lstennek, hanem ettek a tiltott
fának gyümölcséböl.
58. Mivel bitntette meg IBtetr ó8sziileinket ez elkövetett bün miatt?
Isten azzal büntette meg Összüleinket az elkö-
vetett bün miatt, hogy 1. elvesztették Isten kegyel'
mét és ig.y nem juthattak a mennyei boldogságra;
2. értelmök elhonrályosodott és akaratuk rosszra-
hajlÓ lett; 3. sokat kellett szenvedniök és végre
meg kellett halniok.
Ü9. EogYan írüott ósszüleink biine minilnyájunknal ?
Ősszüleink büne úgy ártott mirrdnyájunknak,
hogy a bűn és a biirrtetés minden emberre átszáll
és mindenki ezze| a bünnel jön a világra.l
60. Ilogyan nevezzük azt a b{ínt, amely óssztileinktöl minden gm-
berre ötszá.ll ?
Azt búnt, amely összüleinktöl minden emberre
a Az embereknek több ezer évig kellett a
átszáll, eredeti btlnnek nevezzuk.
* Az eredeti bíiúeredetürlkkel együtt örököljük ós-
szüleinktől.
61'Kiro nem ezállott át a' eredeti b{ln ?
Az eredeti bürr csak a boldogságos Szűz Mdridra
nem szállott át.
* A boldogságos SzLiz Máriát Isten kiiliinös kegyelme
mentette meg.az ercdr:ti biintől, amint az angyal szavai-
ból kitünik: <Udvözlégy, m'uluszttatr lellesl. (Lukács 1, 28.)
Ez azért történt, mcrt Istcn kÍválasztolta őt, hogy Jézus
Krisztusn a,k Anyia legYen.
* Szúz Mária kiváltságát, hogy az eredeti bűn nem
szállott rá, szeplőtelen |ogan'tatdsnak nevezzük. Bolilog'
asszong szqllótelen lclguntata*sd,tzak jinnepo dgeember
8-dikán van.
r Szent PÁl apostol mondja: <A bún egy ember atal jött be 6
világba és a bün által e halál és lsY halál átüretrt milden ombgrr€,
Így a halál
uorl mindgnhi vétkozgttr tcóEL ó, 19.)
8l
(t2. Mi tórtént Yolna az omberetkel, ba Isteu meg nem könyörült
voln& rsjtuL ?
Az emberek sohasem juthattak volna a menny-
országba, ha Isten meg nem könyörült volna
rajtuk.
B9. IIogTan &önyörült mog Isten 8,z embereken ?
Isten Megváltót igért és küldött' hogy az em-
bereket a büntöl megváltsa és üdvözÍtse.
l Isten először ősszüIeinknek igérte meg a Megváltót.l
Ezt az ígfuetet úóbb a pátririrlcriknak (Lbrahánnak, Izsák-
nak, JÍLkobnak) is megtettr:, később pedig a próféttÍk
(Dávid, Izaiás, DánicI stb.) által gyakran megújította.
r A prÓféták megjövendölték a Megváltóról, hogy
1' mikor és hol fog születni;2 2' Isten lesz és csodákat
fog mÍvelni;8 3. harminc ezüst pérrzért el togják árulni;a
kezeit és |ábait átszegezni, ruháira sorsot vetni;ó 4. bű-
neinkért szenvedni fog és rneghalni;o azután föl fog
támadni.'
64' Medtlig Lellett 8.' gnbereklet a Megvóttór& vá,raiok ?
Meg-
váltóra várniok.
i Az embgreknek tapasztalniok kellett, mennyí nvo-
morúságot hoz a b[in rájok és hogy csak Iston szabadít-
hatja meg ókot attÓl.
l Arról az időról, amelyben az emberek a MegváltÓt
várták, dilaentbetl em]ékezünk meg. Advent (Urjtivet)
karácsony előtt van és körülbelül négy hetig tart. Ekkor
Jézus sziiletégéneLünnepléséreliésziilünk. Adventben
vannak a Boróté-misék a boldogságos Szűz Mária tisz-
tolgtéro.
Intelgm. Utáld a bűnt, msrt az hozott minden rosszrt a
vi1ágra
t lElienségeskedést vetek közéd és az asrzony tözé, a tc ivr-
dékocl és az ó ivadéka közé; az széltiporja fejedet' te pedig sarka
utá.n lolkesedel.)' (Móz. I.8' 15.)
l Móz. I. 49, 10. Dán. 9' 24_27, Mík, 6 2. r Iz. 35' 4-6.
I Zzk. 1í., L2. lB. á 91. zsolt. 17_19. o Iz' 50, 6' 68,2_7.
r 16. Zeolt. 10.
 39
E8

IL ÁGAZAT. r Mikor Jézus Krisztus a Jorddm vizóben megkorosz_

<I[iszok... Jézus Krisz_ tollredett és mikor később a Tdbor hegyín színébenmeg-
víltozoIt, akkor kijelentette rÓla az Ltya-Isten z lEz az
tusban, ó egy Fiában, a ón szeretett Fiam, kiben nekom kedvem teltD.1
ml Urunkban. r I Jézus azt mondotta: <Én és az Atya egy vagyunkl.2
A főpap e kérdésére:<Te vagy_e_ Krisztus, az á|doIt
Ki vóltotta mog a vilógot ? lstennek Fia?> azt íole]te Jézus: <En vagyokl.8
65.
A v iLágot J é zus Kris atug
l Jézus csod,d,i: a vizet borrá yá)toztalta, öt kenyérrel
több ezor embert jóltaÍtott, a vihart lecsendesítette, bote-
váltotta meg. geket gyÓgyitott' halottakat föltámasztott'
(Et r' óu lncrotott Fi!m'. 66. Eicroilr Józur Krisztus ?
l Jézus jiiueniltilései is mutatják, hogy ó Isten' Mog-
uetó 17' ji)vendölte, hogy Judás elárulj a és Szent Péter megtagadja
Jézus Krisztus a má.
6.
(lt' hogy ő maga hogyan fog szenvedni, meghalni és föl-
sodik isteni szernély' Istennek egyszülött Fia, akJ tárnadni, hogyan pusztul eI Jeruzsálem, hogyan terjed el
érettünk ernberré lett.l ur4jtl és hogyan marad fönn az anyaszentegyház.
07. Mit jelont o név "Jórur ?'
l Jézust azéúngvezzúk Urunknak, mert ő Isteniink
és Megváltónk.
E név <<JézusD annYit jelent, mint Megadltó
Intelem. IIÍvd Jézus szentséges nevót gyakran segÍtsógül,
vagy Üdvozítö. leginkább kísértésekidején és mondd szíiesen ezt-a siép
08. Mit jelént az u gzó tKrisztus ?n köszöntést: qDícséíessékiÍa Jézus Krisztusl.
Fz aszó Krisztus> annYit je]ent, mint FöIkalt.
<<

} A zsidók Messitísnak ngvezték a Megváltót; ez a szó nI. ÁGAZAT.

is annyit jelent, mint FiíIkent. Az ószövetségben a pró- nlÍiszek Jézus Krisztus-
íótai' fópapi, kirríJyi móltÓságoL ftIkenéssel adták át. Jézus
pedig a mi legnagyobb prÓfétánk, fópapunk és királyunk. ban... ki fogantaték
09. Eo!n&! tudjuk, hogy Jézus Krisztus *z igórt MegvÁltó P Szentléloktól, születék
Hogy Jézus Krisztus az ígértNlegváltÓ, azt szűzM.á,riától.,
onnan tudjuk, mert egyediil rajta teljesedett
mindaz, emit & próíéták a fiIegváltóról megjöven- l'A Fitl-I s ten meg tes tesüIésérő!.
döltek. 71. Mit jslont a"z, hoq! Ieten tia
emberré lett ?
lig?
üonnan tu{uk, bogy Jéaus Kligrtug Isten
Hogy Isten Fia em-
70.
(szülotók szűz Máriától.l
Hogy Jézus Krisztus Isten Fia, azt 1. az Atya-
berré lett, az azt jelrenll,
Isten kijelentette; 2. Jézus maga is hirdette s hogy ö a Szentlélek ereje által emberi testet és
csodáival és jövendöléseivel be is bizonyliotta. lelket vett föl és azért Jézus Krisztus Yallságos
l .ÚgY szerette Isten e Yilá.got, bogT egyszÍilött Fiát adta, Isten és valóSágos anber is.
mindaz, aki óbcDDe'hioz, el ue ve8rzen. hlnem Örok élcte
moldottr maga ez Ür Józus. lJln.8, lt.) l uótó 8' 17. Jlnos 10, t MáÍk t{. os.
- r

l(' t. [.3YoDb krtólttroLq'

89.
-
34 Ü
r Szent János apostol mondja: 'aAz |se (a Fiú-Isten) Azután a napkoleti bö]csok jöttek öt imádni ; orre
tostté lőn és mikö;tünk lakozékll.t - Hitünknek azt a u.i3t""i.t harorir kiraly vagy uízi'nuzt ünne1te, janaár 6'
titkát, hogY Istennek Fia ernberré lett, a Fiú-lsten zeg- Születése után a negyven'odik napon bemutatták a kis
'-
testestilése titkának nevezzük. Joz"si a templomban-;' ennek ünnepót gyertg-aszentelő
| G dhor főansval hozta hirül Szűz Máriának, hog1 -a
ítargÁrro"?; Tebruár 2-dikán ünnepeljük'
lstennek Fia emÉórre lesz. Ennek emlékétgyürrliitrcsol'tó "apján,
70. IIol nevelkedett Józus ?
bolilogasszong napján (március 25.) ünnepeljiik'. '
* Jézus Krisztusban két terrnészet Yan: Istenr es em- J éztts NÍl'zátetben nevelkedett.
beri; de csak egy, még pedig isteni személy' r Az ÜttYözítőt Názáret városárÓl nevezték eI Ndaq'reti
?2. Ki Jézus Erisztusna,k anyja ? Jézusnak'
Jézus Krisztusnak anyja a boldogságos Szüz ??.IIány óves }'oríba,n kezdott Jézus ta,dtani ?
Mária. Jézus harmincéves korában kezdett tanítani'
r A boltlogságos Szűz Mária Iste,nnpk artyja, mefi fra * Jézus három évig tanÍtott; ezalatt tanítványokat gytjj:
isteni személy. tött ;;fi toú es eigt közu\ tiaenkét aposÍolÍ (követet)
?3. Ki Yolt Jézus Krísztus nevolőatyja ? váIasztott.
Jézus Krisztus nevelöatYja Szent JÓzsef volt ?8. Mit tanÍtott JóruB ?
a boldogságos Szúz Mária jegyese._ Jé,zus azl tanította, amit hinntiryrk és cseleked_
tSzen1 JózseÍ az anyaszentegyház véd-öszentje. nünk kell, hogy a mennYországba jussunk.
I Az Úr Józltst, szű; M6riát és Szent Józsefet együtt
* Jézus a;angeliwztma} (örömhírnek) nev_ezte tanítását;
s zent c s aldilnak nevezzük' azétt azokaI a'szent könyveket is evangeliumoknak no'
71L Miórt lott a Fiú-Istel emberró ?
vezzük, amelyekben Jézus élete és tanÍtása le van Írva'
A Fiú-Isten azért lett emberré, 1. hogy minket Intelem. Tanulil szorqalrnasan Jézus ótetónek töTtónetét és
kövesd példáiát. oÉnvaigyok az ít, az igazság és az életl,
szÓval és példájával tanítsun, 2. hogy érettünk mondja iz Üi Jézu"' (János 14' 6.)
szenvedhesaen és meghalhasl(m s Így megváltson
minket: Iv. ÁGAzAT.
Iutelem. Imádkozd el szívesen a reggeli, déli és esti
l""unn."o"" az Úrangvalát, merI lzzal háÍat adsz Istennek' nE[iszek Jézus Krisztus-
hogy írántunl vall sz"cretetböl emberré lett.
ban, aki'.. kío:zaték
2. Jézus éIeIéróL PoncÍus P1látus alat't'
7ó. Eol EzüIotett Józu8 ? meeffeszítteték, meg-
Jézus Betlehemben született
* Józus születése napját kolrdcsongkor, dec' 25-clikón
hala és eltemetteték.l
iinnepeljük. ?9. Mit gzsnvealgtt érettiint Jézus ?
Sáileiose után a nyolcadik napon adták neki_-a_Jézus Jézus sokat szenve- (üo8flszltt.tók. I
nevet; ezt kisko,rduonykr, január l-jén ünnepeljiik'
l. az o|aj-
tlett érettünk:
r Jluos 1. 14 fák-hegyén vért iznadott,2. megostorozták' 3. tö-

vissel megkoronázták, 4. a nehéz keresztet hor-
dozta, 5. a Králvária-hegyen keresztre feszítve
meghalt.
I Ponci,ws Pikítus úmai helytartÓ volt Zsidóországban.
I Azt a tizonnégy állomási (staciót), amelyek iézus
szenvedését haiálát és eltemetését ábrázolják, szintén
káLaár,idnak novezzük' Ha ezeknél az állomasóknal imacl_
kozunk és Jézus szonvedésére gontlolunk , keresztútó d,jtor
tossdgot végezunk,
t Jézus halálának napja: nagy1Éntek'
E0. Eónytolon volt-e Jézus szenvgabi és meghalni ?
Jézus nem volt kénytelerl szenvedni és meg-
halni, hanem ö feláIdozta magát érettünk, mert
végteleniil szeret minket.1
} Jézus halálát a keresztfán keresatd,l,d,ozatnak
nevezzuk.
81. Mi végetü gzenvedett és halt mog Jézus ?
Jézus a végett szenvedett és halt meg: 1. hogy
minket a büntöl és az örök
kárhozattÓl meg-
váltson, 2. hogy Istenttil kegyelmet nYerhessünk
és a mennyországba juthassunk'
* Józus szenveilésévelés haláli.val aégtelen el,égtételt
adott Istennek helyettiink és így megenge} ztelte Í5í,
82. Kiaet bűneiért szenved'ett és halt neg Jézus ?
Jézus minden ember büneiért szenvedett és
halt meg, az eredeti bünért és minden más bünért.
Kereszteló Szent Já.nos mondotta Jéiusrót: clme az Isten
bá,_
ránya, íme ki elveszi a Yilág búnétD.z
*Minden ember íidvözülhet. Aki nem üdvözül, az maga
oka annak; mert nem akarj a hinni Jézus tanÍtását, nem
akarja megtartani a parancsolatokat és nem akarja hasz-
nálni a kegyelemeszközöket'
l Jézus szenvodésének omlékére van a nagybfit és
kiiiönösen annak végéna nagghát. A nagybőjt lwtnuazó
szerildn kezd,ődik és húsvételőtt végződik.
I cFöláliloztatott, mert ó maga aka'rta'.D (Izaieo 53, ?.)
Júaor 1' 19.
8-j
Intelem. Sohase feiejtstl el, nreruryire szereletÍ íz Úr Jézug
ón mennyit szenvedett éretted. Te is szeresd öt mindennél
1rrlrban ós örömest tűrd el érette aiszenvedést, amit r k d rád.
v. ÁGAzÁT'
"[íiszek Jézus Krisztus-
ban, akl. . . Bzá,IIa" aIá,
pokiotrra, harmadnapon
llltlottaiból Íöltámada.>
tlJ. Jézusnak halÁla, utáJt hoÍá szál_
lott e lelke ?
Jézusnak halála után tEalottaiból l6ltéÚsd!.
l e\ke a p ok olt o rn dcr a sz á|-
lott aIá' ahol a meghatt |ámbor emberek lelkei
a megváltásla vártak
* A pokoltornácban várakozó lelkek voltak: Ádám
li]va, Abel, Noé, Ábrahám, Mózes, Dávid és mások.
l]{. Miért szá,Ilott alá Jézus lelke & pokoltornácrÍ, ?
Jézus lelke azut szalloht alá a pokoltomácf&,
mert a jámbor lelkeknek meg ekarta vinni az
tirömhírt, hogy már megváltotta öket.
tJ5. Mit úett Jézus hatála utá,n harmadnapon ?
Jézus halála után harmadnapon ismét egYe_
sÍtette lelkét testével és dicsöségesen föltámadt.
t
Jézus aasdrnap tánradt föl, kora hajnalban; föltá-
madásiinak eIn]ékéihúwétkarünnepeljük. A, fóLtdmadfui
körmenetet azonban már nagyszombÁton este tárijuk meg.
I F'ö]támadása utiin többször megjelent Jézus az apos-
toloknak és más tanítványoknak, beszélt velök Iston orszá-
gáról és evett velök. Az apostolok utóbb vórtanubalállal
tanuskodtak arról, hogy Jézus föltámadt.
I Jézus föitámadása után móg negTven napig naradt
o Ítilclön, mialatt kiilönfél€ tanítást és hatalmat adott az
apostoloknak.
 Intelem. Jézus fÓltámadása erÓsitsen meg téged hitedb€n,
hog'v l Isten ós abban a reményben, hogy te ii fö]támadsz
egykor halottaidból.

vI. ÁGAZAT.
(IlÍszek Jézus Krisztus-
ban' aki.'. fÓIméne a
mennyekbe, ül a min-
denható Atya-Istennek
jc'bbja felőI.o
dPölmólo ürennyokbe.b 86- Mit tett Jézus ÍöltáBladá,sa utón (oDrrét lészeD oliőY€ldó ÍtólDi.'
a, negyeenedik na,Pon ?

Jézus föItámadása után a negyvenedik napon

vI]. ÁGAZAT.
kivezette tanÍtványait az olajfák-hegyére és elöt-
ttiü fölszáIlott az égbe. "
ITiszek Jézus Krisztusban, a,ki
. . ' onnét lés ze

I Jézus mennybemenetelének iinnepét húsvétután a obövendó ítélnieleveneket és holtakat.l

negyvenedik napon, dld,ozó csütijrtiikön üljük meg' 88. Miko! jön el ismét Jéxus ?
t7. it' jsleatenek a szavak: <Ül a minttenható Átya_Isterrnek
Jézus a világ végénjön el ismét
jobbja Íelól ?l
E szavak: <Ül a mindenhatÓ Atya-Istennek 80. Mi végett jön ot Jézus a világ vógén ?
jobbja felöl> azt jelentik, hogy Jézus m,int enober Jénls a végett jön el a világ végén,hogy
ds résztvesz az isteni hatalomban és dicsöségben. minden embert megítéljen.
r Józus Krisztus a mennyben közbenjár órettünk, vagyis 0o. Hogyan ngverziik a világ végénbeLövetkeró ítóletet ?
ő qszószólónk az Atyánál>. (János I. 2, 1.) '. A világ végénbekövetkezó ítéletetutolsó ttélet-
Intolem. Kérd az Úr Jézust, hogy léged is vegyen íöl egy_ nek agy oi,ltÍqttéIetnek nevezziik'
v
kor a mennyországba. <Keressétek áz ótt fönn YilÓkat, aüól * Jézus az utolsÓ ítéletkor a jókat jobbjára állÍtja,
a
&z. Isten jobbján üló Krísztus vagyon. Az ott fönn valÓ dol- gonoszokat pedig- baljára és nyilviinoisá teszi, ami jót
3okat keressétek, ne a földieket.n (Kol. 3, 1, 2.} vagy rosszat gondoltak, beszéltek és cselokedtek.l
01. Rog'an log Józus az utolsó ítóteten a jókhor szólani ?
Jézus az utolsó ÍtéletenÍgy fog a jlkhoz szl-
l (Minden hiábavaló tzóról, msly€t szólna.k az 6Dbgrék, r'amol
í'lgnak adni ítéletnapjánl, mondotÍa'az Úr Jézus- q{rt' id. aÁ.'
40
lt. ltlr végstt Jóft 6r e $leltlélot ?
lani: <Jöjjetek Atyám áldottai, vegyétek birtokba A Szentlélek a végett jött eI' hogy a világ
a világ kezdetéttjl nektek készÍtettországot!>' végéigmunkálkodjék az aÍlyaszenlegybázban és
92. Mit tog Jézus a gonoszoknak montlani ?
az emberek lelkében.
Jézus a gonoszoknak azt f'ogja mondani :
07' Ilogyan muaLólkodik a Szentlélek az anyaszentegybázban ?
<TÍl,vozzatok ttilem, átkozottak, az örök tüzrel.2 A Szentlélek úgy munkálkoclik az anYaszent-
98. I{oví jutna& az utolsó ítéletután a jók és hová a gonoszok ? egyházban, hogy azt láthatatlanul tanítja és kor-
Az utolsÓ ítéletután a jók a merrnyországba mtíngozza.
jutnak, a gonoszok pedig a pokolba. 08. Ilogy&n molkáltodík a Szentlélek az emborok lelkében ?
Intglen. Légx egész éleíealben hű az Úr Jézusboz, hogy A Szentlélek úgy munkáIkod]k M embelek
cgykor, mint bírád' jobbjóra óIlíthasson. lelkében, hogy az embereket a 1óra segtti és
megszentel;í.
VIII' ÁGA,ZAT. } A Szentlélek azokat a jótéteményeket és kegyelmo-
rlllszek Szentlélekbon.l ket nyujtja az ombereknek, amelyeket Jézus Krisztus
érdemelt ki rrekünk szenvedésével és ha]á]ával.
94' Ki a Szentlélek ?
Intelem. Becsitld meg a Szentlélek kegyelmét, amellye1
A Szentlélek a harma- Légeal is m€gszentelt. Fontósabh dolgaídban búvd Öt segitségiil'
dik isteni személY, való-
ságos Isten az Atyáva|l
és Fiúval együtt. Ix. ÁGAZAT.
* Az Úr Jézus ismételten nEliszek... egy kato-
megigérte az apostoloknak a
(Eiszol szontlélokbon.D
Szentlelkot. llkus keresztény anya-
95. Mikor szóllott a Szentlélgk g,z a,poBtoloLre óa az aayasaent' :7,ente gyházat, szentek-
:

ogybá.rra ? nek egyességét''

A Szentlélek Jézus mennybemenetele után a
tizetlik napon szállott az apostolokra és a,z anYa'_ I Az angaszentegghdz alapt-
szentegYházra. !,i sdról és kormdngzdsdróI' tNokod ailom e mgrrnyel orrzáge
r A Szentlélek eljövotelének íinnepétpünkösilkor i|' kulcssit.l
Mi &z
- meg.
jük
} A S}entlélek tiizes nyeluek alakjában száJ]ott az
"'r'
a,uyaszontogybáz ?
Az anyaszenlegybáz az egész földön élö kato-
-apos-
tolokra. ami azt jolentetto, hogy világosságot és ég0 szo_ lixus keresztények társasága' amelynek látható
retetot hoz lelköÉbe. Jézus keresztelésekor gabrtlb képé- feje a pápa.
úen jelent meg, amível azt mutatta meg, hogy mennyire
l00- Ki alapította az anyaszentegyházat ?
Bzstgti t, árt8tlanságot.
Az anyaszentegr'trtlzllt Jézus Krisztrrs alapÍto1ta
! MÁtó gó, 3d. ' Míté'5.
{1

í Jézus olóbb tenrtotta a keresztény vallást és h1vekot
gytijtött maga köré, azután látható főt és elüljárókat
rondelt hÍveinok ós Így alapÍtotta meg az enyaszentegy-
ház,at.
101. Ki az .ny&Bzotrtogybáz líth&ta.tlan lBjo i|
Az anyaszentegyház láthatatlan feje maga
Jézus Krisztus.
1@. Kit tgtt Jézus Írisztus a,z anyaBzenteglrház lÁüható lejévé?
Jézus Krisztus Szent Péter apostolt tette az
anYaszentegTház láthatÓ fejévé.
r Rondezett látható trífsaságban (országban, hadsereg-
ben, intézetben) kol} látható Íőnek ]ennie ; azért rendelt
Jézus is látható főt az anyaszentegyházban'
Mory szavaLkal igérts meg Jézus, hogy Szenl' Pótert tesá az
103.
eny&Bzontegyhíz ÍejéYé?
Jézus e szavakkal Ígértemeg, bogy Szent
Pétert teszi az an\aszentegyhaz fejévé:
1. <Te Péter vagT és erre a kösziklára fogom
épÍteniegTházamat).
2. qNeked adom a mennyek országa kulcsait.
Amit megkötsz a föIdön, meg lesz kötve meny-
nyekben is; és amit fÖIoldasz a földön, föl lesz
oldva mennyekben is.>1
I Az anyaszentegyház elüljrárói most az apos-
Péter' görög szó, annyit jelent, mint kőszál vagy
szikla.
l A rmonnyország kulesail a legfóbb lelki hatalmat
jelentik az anlaszeriegyházban. Ezt a hataimat adta át
Jézus Szent Péternek'
104. Mely szav8tkal tgtte Józus sz6Dt Pótert a,z &n!'s8zentegTb,ó'r
Íejévó ?
Jézus e szavakkal tette Szent Pétert az anya_
szentegyház fejévé:<Legeltesil bdrdnya'i,mat. ..
Legeltesd juhwimat>.2
* rlegeltesd bárányaimat. legeltesd juhaimatr annyit
jolent' mint: Kormányozd híveimet és azokrrak Yezetóit.
l'ótó 16' 18' 10' r Jónos )1' 15-17.
'
l()li, Kí 8zómára rendelte trrisztuB llrunk sz a,nya8zolteg'bá,ra't ?
Krisztus Urunk minden nép számára rendeltc
az anyaszentegyházat
* Krisztus Urunk azt mondotta: (Tanítsatok mindcn
nemzetet... és ime én veletek vagyok mindennap a
világ végezetéigl.lTehát tninilen id,őre rendelte az anya_
szentegyházat. (Lásd a függeléket.)
l00,Ki &z anyaszentegyház látható íeje szsnt Péter balíla óta?
Szent Péter halála óta az anyaszentegyház
látható feje a rÓmai püspök, vagyis a pdpa.
i Szent Péter RÓma városának püspöke volt és ott
is halt meg ; azért Szent Péternek utÓda mindig a római
püspök.
I A pápa Krisztus Urunk helytartója a földön; szent
hivatala miatt szentatyd'nalc nevezzik őt. (Pápa :
atyaJ
A mostani pápa: ) I. Pius.
I A pápa ünnepies alka]ommal hdrmas korondt nsel
fején.
Kiket rendelt trr'isztus IITunk szent Péter vezctése alatt
l07. ag
anyaszentegybá,z elülj áróivá ?
Krisztus Urunk az apostolokat rendelte az
anYaszentegTház elüljáróivá, Szent Péter veze-
tése alatt
|08, Kik most az anyaszentegyház elüljárói ?
tolok utódai, vagyis az anyaszentegTház püspökei,
a pápa vezetése alatt.
r Á püspökök a pápa főnöksége alatt az anyaszent_
egyhiiz egyes részeit, az egghdzmeggéket, kormányozzák.
í A püspökök kitüntető jelvényei : a püEliÍki gg,ű,rű,
a rnnltrkereszt, a püspöIcsiiueg és a plúsztorbot.
l09' Kik segítik a püspölröket szent hivataluk gyaLorlá.sá.ba,n ?
A püspököket szent hivataluk gyakorlásában
az áldozópapok segítik.
I MÁté .JH. l9. .ll)
 ra{

i Az áldozÓpapok is az apostolok utódai; de ók alá nzokat a szentségoket használja, agyanazt a szentmise-

vaDnak rendelve a püspökiiknek.
áldozatot mutatja be és ugyanegy láthatÓ feje van.
_i .Á1 egyházmegyék plébániákra vannak osztva 1 ezek- Á római katolikus anyaszentógyház 2. s1ent, mort
nek lc]kipásztorai a plébánosok és segédletkészeL,Yagy
alapÍtója, tanítása, kegyelemeszközei szentek és így szen_
káplánok.
* A lelkipásztorok fontos munkáját a világi hir.eknek tekké tudja tenni hÍvoit és már sokat nevelt szentté.
'is tevékenyen e]ó kell scgÍteniök. Ez a segítés-főképenaz
Á rÓmai kato]ikus anyaszentegyház 3. átrtaltinos,
mert amióta Krisztus Urunk megalapíiotta, azóta folyton
egghdzközségben és a Katolikus Akcióban iörténtk Áz esv_
fennáll és minden nép ktizött terjed.
házközséghez a plébánia minden híve tartozik A Kaió_
A római katholikus anyaszentegyház 4. a1tostoli, mert
likus AkciÓban, más szÓval katol,ikus teuékengségben,az tanítása nem más, mint az aposto]ok tanÍtása és piispökei
arryaszentogyház űLmluÍaÍéLsaszerint veszünk iéizt.
az apostolok utÓdai.
Intelem. Tiszteld a szentséges atyát és a püspökökel Imád_ * Minthogy a rÓmai katolikus egyhrízban megvannak
'záI érettiü. Engedelmeskediél
hozzáI Engedelmeske-djél tárútásaif'naü ráiu vonat-
tárritasaiÉ'naf :; rájuk Jézus Krisztus ggyot]en egyházának ismertetö jegyei,
koznak szavar: (AEi
Koznak Jézus szava-i: oAki titeket ballga| engem h'al
titetet ha]]gal hallgat; és azért a római katol,iikus egy hdz az igaz egyfuÍz.
aki titeket megvst, engem vet meg'. (Lukács i0, 16.) " i Áz anyaszentegyházái azéúnőyezzíiÉ. rőmni kato-
likusnak, mert feje a római pűspök. Katolikusnak pedig
2' Az angaszentegghrÍz ismerlető jegyeirőI. azétt nevezzik, mort ez a görög szl azt jelenti | ilta]dmoi.
u0' Eón'y anyaszentegyhÁrat alapított Jézus Krisztus ?
I Az omgaszentegyhdz tagjai, azok, ákik meg vannak
Jézus Krisztus csak egy anYaszentegyházat keresz1elve, a katolikus hitet vallják és a pápának, mint
az eg,yház fejének, engedelmoskednek. Nenl iaftoznak az
alapÍtott
l Jézus Krisztus mindig csak egy egyházról beszé]t. anyaszontogyhá zhoz : I. akik nincsenek megkeresztelvo,
2. az eretnekek' v88ps akik téves hitet va]lanak, 3' al
Minthogy csak egy igaz vallás van, azert nem is lehet elszakarlllk, akik a pápát nem ismerik el az egyház tqe.
több igaz egyház' mint csak egy.l nek,4. akiket az egyházból valami nagybún miaii kizárták.
1l1. MiröI ismerhetjilk lól Jézus Krisztus egrbf,;zát ? r Az anyaszentegyháztól olszakadi keresztény vallási
Jézus Krisztus egyházát arró] ismeThetjük föl, tfu sulatokat felekezeteknek nev ezzük Egy felekezeiben sin-
hogy az: 1. egYséges, 2' szent, 3. katotikus csenek meg Krisztus Urunk egyházánaÉ ismertetó jegyei.
vagyis általános, 4. apostoli. . Intelem. Megbecsülhetetlen kegyelem, bogy az Úr Jézus
I Az egységesség' szentség' általánosság és apostoli igazi auyaszente gyházához tartozunk. Adi ha]it ezért Isten-
eredet az anyaszentogyháznak s ziikséges i'snnrtet,ő-,j egy ei. nek. Imádkozzál azokért, akik ezt a nÁgy kegyelmet nem
becsúlik és akik még nem ta,Itozna'k az an_-yaszúiegyházhoz.
112. Melyik a lbisztus llrunktóI alapltott egysóges, szent, Általá'_
nos és apostoli egyhóz ?
A Krisztus Urunktrl alapÍtott egTséges' szent' 3. Azunu aszenteqyhdz feladatd róI.
általános és apostoli egTház: a rónxai katolikn us. Mi Yégett alapította Erísztus Urunl az anyaszentegyhÁzat ?
eny aspentegu hdz. Krisztus Urunk a végett alapÍtotta az anya-
* Á római katolikus any-aszentegThá z I. eggséges, szentegyházat, lrogy az öraik üdvösségre vezesse
mert mintlenkor és rnindenhol ugyanazt tanÍtjq-úgyan_ az embereket.
Szeal Pá.l _apostol azt írja: o !',gy az Úr. egy a. hit, ,rr;v a
,hpre'!ténY8ég'. * A római katolikus ogybáz az eggerLiil üd,uőzítő egy-
'l íEfez. 4. 6.l ház. Akik suidt hibtÍj ukun kúuiil, lwnt ta(]ia/i az o,ny&szent-
x 4'I
,i

eouhdzndö, azok is iitlYöziilhetnek lsten kegyelméból' ha fogom az AllaL es más VigasztalÓ-t ad

Z. cEn kerl i
áő"tes"it'a"t. amit Isten lelkiismeretük áItal parancsol' n" tl. bocY mara'ljon ö rökké, az igazsó'g Lelkét'tl
_

ez ityenet le],kí],eg az anyaszontegyh4zhoz tartoznak' r Jezusíit""tetei

e kettós igérete arról is biztosít' ho31 az
Mivgt rgzeti er a,n'aszontégyhár az embereLot az örök liilvöa' epvhú nnqilöntlutetlen, vagyis a világ végéigíönnmarad'
Ú?i_*""t jelontette k'Jézui e szavakkal is ' tA pokol
114.
ségre ?
Az anyaszentegyház azza|Yezeli az embereket ta"p]ui nom-ves"nek erót rajtal'g
az örtjk ütlvösségre, hogy Í1o. Mibez Lell maguntat tartBnu[} a bit_ ás erkölosta'!ítól
'lol-
1. tévedésrrélEul ta,nttja, öket az igaz vallásra ;
g&iba,! ?

2. törvényeive| konndnyozza öket;

A hit- és erkölcstarrÍtás dolgaiban ahhoz kell
3. a kegy_elem-eszközökkel megszentel;í öket' magunkat tartanunk, amit a tarrÍtÓ egybáz tanlt
l Az anYaszentegyháznak tanttő, kurrnd'nyzó és p1li vagy határoz.
hivatala van. l2o. Eóníélo mótlon batároz a tanÍtó egyház s bit- ó8 erLölo8'
tanííás rtolgaiban ?
nélkül az anyaszentegybázba'n az igaz vallÁst?
11ó. Kr tanítja tévedós
an1aszentegYházban azigaz vallást a tanÍtó
A hnítr egttbLáz a hit_ és erkölcstanttás dol-
lrz gaibarr kétfélemÓdon hat6,toz: vagT a püspökök
hivatal, vagyis atwtto egyhd'ztanÍtj a tévedésnélküL Éoznak határozatot a pápával egYütt, vagY petlig
116. riLb6t lü a ta,nító egybíz ?
a pápa egyedül.
A tanÍtÓ egxb1z a pápábÓl és a vele egyesült r Hosvha az egész egyház püspökei 8Yúlóst tartanak'
püspökökböl áll. t'noo-a Í'it- es erÉölcstáiitás kérdéseibenhatározzana},
r A tanítÓ egyház uaJatkozhntatl'on" ut[ó. u" ilyen gyülés egyetencs zsi'nat' Ernek hatáto'
r A' anyas"ói'tegyház többi tagja, a-ki nom' tartozik
-együttvévo á*oí'erveny'osek, ha a pápa is hozzájáltt|
a taniio eg:ynarnor, : a taln'utró egyhaz' "ui* "'ut
t21. Mikor nsm tóvedhgt a pópa ?
u?' uibetr lsm téYoatbot a taaító eg1bóz ? A pápa akkor nem tévedhet, amikor mint az
A tanitÓ egyház a h'it- és erkölcstaníttÍsban ewhiz lesföbb tarritója határoz hit- és erkölcs-
nem tévedheL ti'iites dolgábans és mindenkitöI kÍvánja, hogy
I A hit- é8 erkiilcstarlttdsban az van, amit hinnünk és tanÍtását elfogadja.
cselekednünk kell, hogy üdvözüljünk. 122. Mit monil Erisztus Úrulk a'nól, aki az
anyaszontegy}rál
u8. Miórt aom távedbet 8, tanító ggyhóz a hit' és ortölcstanít'ásb&u? tenÍtásÁY&l nem tiir6dik ?

A tanítÓ egyhilz azért nem tévedhet a hit- és Aki az anyaszentegTház tanÍtásával nem törö-
erköIcstarrÍtáibarr, mert Krisztus Urunk meg- dik, arrÓl Krisztus Urun}'azt mon'lja: qAki az
igérte, hogy az egyházat nem fogia elhag-yni és anyaszentegyházra nem hallgat, legyen neked,
b"ogy a Sientlelek is az egyhÍlzzal marad örtikké' mint a pogánY).4
t
Krisztus Urunk így szóIt az apostolokhoz: r János 14. 16. 17. Mtté 18' 1q.
1. oTínitsatok mind*en népet . . ' 6s- Lmg én ue]'etek j#ff
; 'páiárhez,
il ittt"s'e"t cÉnkönyörögt€m
órtoil'
voqyok minilcnnop a vtlátg Yégezotéig't' l,^ro riZLilroiitt tit"a; és te egykoron meltórvón' megeró-
^r-o"'i-
*ltiá tesíverethót". (Lutócs 22, 32')
' Máté 19' g0. . Móté 18' 1?.
'8.
g lE
l38. Milyo bürrt köYot el s hitobag'ott, vagyis alr & katolikrts
anla'szgntegTháztóI elpártol ?
A hitehagyott, vagyis aki a katolikus
szentegTháztll elpártol, megtagadja Jézus Krisz-
tust és azért igen nagY bünt követ el.
r Jézus Krisztus azt mondotta tanÍtványainak: cAki
titeket hallgat' engem hallgat; és aki titeket megYot'
engem vet megr.l
Intelem. Tiszteld és szeresd a kaiolikus anyaszentegThú'zat
úg1, mint ódesanyádat; fogadd el ós teljerítsd örömest pa.ran-
csolatrit,
4. A szentek cggaségéróI'
142. Miben áll a szentgk ogyossóge ?
Á szmtek egyessége abban áll, hogy az anya-
szentegYház élti és elhalt hívei összetartoznak
és egymáson segÍthetnek.
125. KiL ttrtoznaL e BzenteL egyossógéhez ?
Á szentek egYességéhez tartoznak:
1. a földön éIö katholikus kereszténYek, vagyis
a kiiailö egyhtÍz;
2. a tisztÍtÓbelyen szenvedö lelkek, vagYis a
szmaeilö egEhtiz;
3. a szentek a mennYországban, vagyis a gyö-
zeilelmes egyhtÍz.
I A küzdő, szonvedő és győzedelmes egyház össze-
taÍtozását szentek egyességéneknevezzük, mert a föltlön
élóket a keresztség által megszentelték és lsten arra
rende]te őket, hogy szentekké legyenek ; a tisztítóholyon
és a mennyben lcvők pedig már szentek. Mindnyájan
úgy tartoznak össze, mint ogy testnek tagjai, amelynek
feje Krisztus.
t20. Mivel segíteneL rajtunk a azsnt€k & mennyországban ?
A szentek a mennYországban azzal segÍtenek
rajtunk, hogy érettünk imádkoznak.
' l,[kácE l0. 1';
" Mi tisztcljii't a ms rybell szontoEet es kerJul koz -
Lreq1fuásukat.
anya- I Mimilenszentek ünnepét november 1-jén ünnopoljük.
l27. Mivel segíthetiink mi a tisztítóhelyen szeuvodó lolkeken ?
A tisztÍtrhelyen szenvedö lelkeken imádság-
gal, jlcselekedetekkel, búcsúkkalés különösen
a szentmiseáltlozattal segÍthetün}.l
r Halottak napj a novombor 2-dikain van.
r Á halottakért való imádságot így szoktuk befejozni :
<Adj, Uram, tirök nyugodalmat nekik
- és az örök
világosság fényeskodjéknekikl. Az esti Urangyala után
szoktunk a halottakért egy Miatyánkot imádkozni ezzel
a fohásszal: (A megholt hívek lelkei Isten irgalmából
békességbennyugodjana.k. Amenl. A szentmisébon pedig
Urfelmutatás után om]ékezünk meg róluk.
l28' MíYel segl'thetnet egymáaon a löldön éló &atolilus &erorz-
téÍysl?
A földön élö katolikus keresztények szent-
misékkel, imádsággal és jó cselekedetekkel segÍt-
hetnek egTmáson.
r Az anyaszonte gyhénnak közös j ol;ai vannak, amolyek-
ben minclenki részesül, aki a szentek egyességóhez tar-
tozik. Ilyen javak főképen: Krisztus Urunk és a szentek
érdornoi, a szentmise, a szentségek. Ezekben tehá't nem
lehet részök 1. azoknak, akjk nincsenek megkeresztolve;
2. akik valamcly felekezethez tartoznak; 3. akik az anya-
szontegyházból ki vannak közösÍtve; végre 4. azoknak,
akik már elkárhoztak.
Intelem. Imr{dkozzál a meglralt hÍvekért.Aj ánld magadat
a szenteknek, különösen a boldogságos Szűz Máriának ós
védószentednek, pártfogásó}a.
l .Szent és tidvös gondolat a balottakért imá,dkozni, hog1 a
|}Ílnöktól íelolda8sanak.l (Makkab. lI. 13' 46.)
l{ I oratobb lrtallrmBB
ó0 61

ls2. Meddig marad az ombgr tosto a Íöldben ?

X. ÁGAZAT. Az ember teste a világ végéigmarad a földben.

13s' Mit te6z Isten az ember testével a világ végón ?

(Iliszem a búnöknek A világ végénIsten föltámasztja az ember

testét, vagyis újra és örökre egyesíti a testet a
bocsánatót.p Iélekkel.l
* A föltámadás után a test is résztvesz a jutalomban
129, Mit tanít aZ rpostoli bitvallás
a b{lnök bocsáaatáról ? vagy a büntetésben, amint eg1kor résztvett a jó vagy
rossz cselekedetekben.
Az apostoli hitvallás * Minclnyájan föltámadunk; de nem egyforma testtel.
azttanítj a abünök bocsá- A jóknak teste szép és dicsőséges lesz, a gonoszoké
natárÓl, hogy az anYaszentegTházban megnYeT- pedig utálatos.
hetjük minden bünnek bocsánatát. Intelem. Mindnyáj an meghalunk, de hogy mikor, azt nem
t''ijuk; azért készen kell lennünk. Az Ür Jézus is mondja:
180. '![oly szentségekkel nyorhe$ük meg a bünö& boosá.na,tát ? cEbren legyetek tehát, meft nem tudjátok a napot, sem &z
Órátl' (Máié 25' 13') Sohase használd b{inre testedot és élj
A bünök bocsánatát a keresztség és a búnbtÍnat úgy' hogy dicslséges terttel támadhass föl egykor.
szentségéve] nYerhetjük meg.
ilntelem. Adj hálát Istennek, hogy az anyaszenteg1háznak
batalmat adott a bűnök megbocsátására; mert ha nagy xII' ÁGAZAT.
(halálos) bűnnel halná] meg, sohasem juthatnál a menny-
orszá'gba. .Ir1szem az orok életet'
Amen.t
xI. ÁGAZAT. 134. Mi történik lelLtinkkel,bamog-
baltu:rl ?
.Ellszem a testnek fÖl- Ha meghaltunk, Isten
támadását., a,zonnaI megítéli lelkün-
ket.2
131. Mi törtánik az emberrel mikor Jé'us főlvor'i az űdYöztllt loltglgt
meghal ? 135. Miról ltéIi meg Isten lelkülkot rt ógb..
balálrr.n& utdn ?
Mikor az ember meg-
hal, akkor a lélek elválik
Halálunk után arról Ítéü meg Isten lelkünket,
a testtöl, a test pedig Irton föltaEá's'tjr a hslott.Lrt. r cEljön az óra, amelyben mÍndnyájan, akik a sírokban vannak,
visszatér a földbe. rrreghallják az Isten F'ia szavát. Es elÓjönnek, akik jót cselekeiltek,
az élet föltá,natlására; akiJi peilig gonoszat cselekedtek, az ltólet föl.
*Az anyaszontegyház tisztelettel báník a halottak tes] tímaalá8ára'' (Já'n. 6' 28. 29')
tóvel ós beszentelés után eitemoti, némoly pogány nép r <El vau határoz\'a' hog! az omberek egyozer megbaljanú'
ellenben elégeti' A holttest e]égetésesérti a kegyeletet' utíDi az ítéletl.(Zsid.9' 27.]
^H
a.
 ö8

r A tisztítóhely az utolsó ítéletigmarad meg; azután

hogy mit gondoltunk, mit beszéltiink, mit csele-
csak mennyország és pokol lesz.
kedtünk, vagy mit mulasztottunk el.
t{2, Kit jutna,t a pokolbe?
186. Hogyan ne'ezzük e balál utál tövgttsz6 ítáletot ?
A pokolba azok jutnak, akik halálos bürrnel
A halál után következö Ítéletetkiilijn ítéIetnek halnak meg.
\evezzik 143. Mivel biinteti mog lston a gonoszokat s pokolba'tr ?
187. Eová jut a. léleL a külön liélet után ? Isten a gonoszokat a pokolban örökkétartÓ
A lélek a külön Ítéletután vagT a nrennY- kÍnnal bünteti meg; ők sohasem láthatják Istent
országba vagy a tisztítóhelyre vagy a pokolba jut. és örök tüzben szenvednek.
188. Íik jutnak a msnnyorságba ? r Az Úr Jézus azt monclja az elkárhozottakról :

A mennyországba a jÓk jutnak' akik egészen
bün nélkül vannak és büntetést nenr érdemelnek.
180. Mivel jutalmazza meg Isten & jók&t a meuyországban ? r A halál, az ítélet'a mennyországt Yagy a pokol az
lsten a jókat a mennYországban örök boldog-
sággal jutalmazza megi ök szÍnröl-sánre lát-
ják Istent és legbensöbb szeretetben egyesiiü-
nek vele.
i Szent Pál apostol mondja: cSzem nem látta, Íiil
nem hallotta, ember szÍvéboföl nem hatolt, amit Isten
készitett azoknak, akik ót szoretikr.l
* A jutalom a mennyországban nem ogyenlö; akik
több jÓt cselokecltek, azok nagyobb jutalmat kapnak.
ltlo.Itik jutna^L s ti8ztítóbelyro ?
AtisztÍtÓhelyre azok jutnak, akik bocsána-
rFérgök meg nom ha] és tüzük el nem alszikl.l
* A büntetés a pokolban nem egyenlő; akik többet
vétkoztok, azoknak nagyobb lesz' büntetésök.
embrrrck uégsö ilolgai^
144' Mit jelent az apostoli hitvallís végán ez a szó : aAmgnl ?
Az apostoli hitvallás végénez a szli'<Amenl
azt jelenti: (úgy legyen>, <úgy van>, vagYis,
hogy erösen hisszük mindazt, ami a hitvallás-
ban van.
Intelem. <Minden dolgodrrál gondolj a végetlre, akkor
többé.D (Sirók F. 7' 40.)
"ohasem vétkezel
' Márk 9' 46.

tos bünnel halnak meg és akik még ideigtartÓ

biintetést érdemelnek
i
A tisztítóhelyen csak ew ideis Íoaá a biintetés, úgy
mint a ftildön is; a pokolban e]lenben örökké tart.
141. Meddig marad a lólot e ti8z6tóhélyo't ?
A lélek addig marad a
tisztltÓhelyen, míg
büneitöl meg nem tisztult és rrrÍg bii'rrtetését ki
nem állotta.

' Kor. I. 9, 9.
 5ó

Á/ A FÖPARANCSoLATRoL.
146. Ilogya.n Bzól a lőpar8.nasolot' emsly a tóbbi paraaosolatot ir
ma,gá,ban loglalja ?
A föparancsolat, amely a többi parancsolatot
is magában foglalja, így szól:
1. <Szeresd arailat Isteneilet teljes szívedböl
és teljes lelkedböl, teljes elmédböl és minden
erödböl.>
2.
<<Szeresil felebard,toilat, mint tenmagadatnr
IrtcD átadia Mózesnet s tlz p&lancsolltot. l47. Mit kíván tőltinL a Íóparancsolat ?
A föparancsol at azt kiv ánja tölünk, hogy Istent
minden fölött szeressük, felebarátunkat pedig
úgy szeressük, mint magunkat
MÁSoDIK RÉsz.
A PARANcsoLAToKR,ÓL. l. Az Isten iránt való
szeret€tről.
Ilogy üdvözüIhessünk, másodszor meg koll l48' Mikor szorgtjük Istent minden
tennünk, a,mit Isten parancsol. tölött ?
Minden fölött akkor
l45. Elég_e_ az üdvösségre csak binniink, amit Iston kinyílatkoz_ szeretj tik Istent, ha meg-
ta,tott ?
tesszük azt, ami Isten
Az üdvösségre nem elég csak hinnünk, amit előtt kedves2 és készek
Isten kinyilatkoztatotl, hanem meg is kell ten- vagTunkinkább mindent (Jézusom édes s'tvc, sdd' hoBy
mindig jobbs.D szorossolol !D
niirrk, amit lsten parancsol. elveszteni, sőt meg is
* Jézus így szÓlt egy ifjúnak: qHa be akarsz menni az halni, mint Istent súlyos bünnel megbántani.
életre, tartsd meg a parancsolatokatl.r Pl' iibrabám. A szent vérta"nuk.
* Ha megtesszük, amit lsten parancso!, akkor hitünk t49. Miórt kell lQtent miuden lölött szergtniint ?
szorint élünk; hi,tiink akkot ela;en.z Istent azért kell minden fölÓtt szeretniirrk,
Pl. Az elsó kereszl.ények hite. 1. mert Isten végtelenül jÓ és szeretetreméltÓ;
2. mert töle kapunk minden jÓL
Máté 19' 17.
s' Szcnt Jakab apostol Íg1 szól : rValanint a tesi lélek nélkül r Ha Istent fóképen azért szeretjük, mort ő Yégtelo-
bolt' úg1 a hit is cgelekedetek Délkíilbolt!. íJaka_b 2. 2ti.)
.lrt negteÍtj4
' Má,1L 13' 30. 31. ! rAki parancsolat8.imet tsmeri éB ezo-
a.z tzerst engem', moiq|r ez ík !ézuz. 1jan. ic, er.t
ó{!
ó?
Iru]Jo os lzofotctreluéiro' akkor szoroteluux ttjkéletes:
ha pedig fóképen azért szoretjük, mert tőlo kapunk min_ aAmiket akartok, hogy cselekedjenek nektek az
den jót, akkor szeretetünk keuésbbétiikéletes. emberek, ti is cselekedjétek nekik>.l
Intelom' Fohászkodjái gyakran, kivált rosszra valÓ kísór- tl'3. MiéÍtLell minalen embsÍt szeretnünk ?
tés a]ka]mával Istenhez: Inkább b mes halni mint-
meg akarok halni,
sem hogy tóged' végtelenill jó Istenemet, megbántsalak. Minden embert szeretnünk kell, mert azt Isten
parancsolja és mert minden ember Istennek
2. A minmagunk és felebaráturrk iránt való képmása.
szeretetről. ll-r4. Miér"t kell ellenségiinket is szeretnünk ?

A helges önszeretetről. Ellenségünket is szeretnünk kell, mert az is

fe]ebarátunk és mert Krisztus Urunk küIön meg_
l50. Milor szeretjük magunkat b€l'ssen ? parancsolta' hogy szeressük ellenségeinkeL
Ilelyeserr akkor szeretjük magunkat, ha lel- * Krisztus Urunk így szólt: cSzeressétek ollenségeite-
künk üdvösségével többet tiirödünk, mint az ket'jót tegyetek azokkal' akík titeket gyűlölnek, és imád-
ideigtartÓ dolgokkal. kozzalok üldözőitekért és rágalmazóitokértl.g Midőn a
r <Mit használ az embernek, ha az egész világot nreg- keresztfán függött' így imádkozott ellenségeiért : eAtyám,
nyeri is, lelkének pedig kárát vallja ?l - mondja az bocsáss mog nekik, mert nom tudják, mit csolekszenekl.l
p. Szent lstvá.n vért8nu'
Ljl Jézus. (Máté 16' 26.)
Mivsl nutatjut neg tlilónösen' hogy szeretjüt lsleb*rá-
'55. tuntat ?
A lelebardtun k irdnt ualó
szereIetróI. Hogy szeretjük felebarátunkat, azt különösen
az irgalmasság testi és lelki cselekedeteivel mu-
151. Ki a mi lelgba.rátun& ?
tatjuk meg.
Minden ember a mi
156' Mel'ek az irgalmassá,g testi osblgtedetei
felebarátunk; akár jó- ?

akarónk az, akár ellen_ Az irgalmasság testi cselekedetei ezek; 1. éhe-

ségünk. zőknek ételt adni, 2. szomjazőknak italt adni,
Pl. Az irgalmas szamarilánus., 3. szegényeket ruházni, 4. utasoknak szállást
r Jézus azt mondotta: adni, 5. rabszolgákat kiváltani, 6. betegeket láto-
szgnt Er'sébet alaBizsnát ad. aArrÓl fogja mindcnki meg- gatni, 7. holtakat eltemetni.
ismerni, hogy az én tanítvá- Pl. Ábrahám. Tóbiás. líagyarországi Szent Erzsébet. Páli Sz.
nyaim vagytok, ha szeretettel vagytok egymáshozl.l Vince. Az irgalmas testvórek.
l52.ldikor szeretjük íelsb&rátunkat úg"y' niÍt ma,gu.nka,t ? l57. Mely€L az írgalmassá,g lelki cgeleLedetei ?
F'elebarátunkat akkor szeretjiik úgy, mint ma- Az irgalmasság lelki cselekedetei ezek: 1. bü_
gunkat, ha megtartjuk Jézusnak e parancsolatát: nösöket meginteni, 2. tudatlanokat tanÍtani, 3.
! JÁnor 13. 86.
l Móté 7' 12' r uátó 5' 44. t LuLí€. 8t
'ts.
 ó8
óE

kételkedöknek jÓ tanácsot arlni, 4. szomorúakat lsten l. pararrosolatáról.

vigasztalni, 5. bántalnakat békéveltúrni, 6. elle_
nünk vétetteknek megbocsátani, 7. élökért és
holtakért imádkozni. Pl. Ker. Sz. János. Szál. Sz' Ferenc'
Jézus szent gyermekségének egyesülete.
l Isten az elsö pa.rancsolattal azt parancsolja,
Jézus Így szÓlt: sBoldogok az irgalmasok, mort
majd őnekik is irgalmaznakr.l
Intelem. Az Úr Jézus ezt mondja: <Amit egynek e leg_
kisebb ati'ámfi&i kózrl cse]ekedtetek. nekem cselekedtétekD'
(Máté 25,'40.) Tartsd ezt eszedben és amikor alkalorn van
rá, tégy jót fe]ebarátoddal'
B/ IsTEN TÍZ PARANcS0LATÁRÓL'
Mely parancsolatokban va,nnak meg b6vebben kötelosségeink
168.
Isten ös az emberek i!á.nt ?
Kötelességeink Isten és az ernberek iránt lsten
tíz parancsolalában vannak meg bövebben.
159. HoÜ'&n azól Isten tíz parancsolata ?
1. Énvagyok a te Urad Istened:
Uradat lstenedet imádjad és csak neki szolgáIj.
2. Istennek nevét hiába ne vegYed.
3. Megemiékezzél aÜll, hogy az Úr napját
megszenteljed.
4. Atyádat és anyádat tiszteljetl.
6. Ne ölj.
6. Ne paráználkodjáL
7. Ne lopj.
8. Hamis tanuságot ne szólj felebarátod ellen'
9. Felebarátod feleségétne kÍvánjad'
10. Se házát, se mezejét, se másféle jrszél.gá'l
ne kivrínjad.
* Isten a Sónu,i'heggen hirdette ki a tÍz parancsolato
Izrael népénokés kót'[őtáblárrr írva átaclta Mózunek'
NÁté 6' 7.
,lin uaqltrok a te Urad Istened : [Jradat lslenedet imdd.-
iad es csak neki szolgtili.>
160.Mit p&ra,nosol lBten az el86 pa,rancsolatt&l ?
hogy benne higgyünk és reméljünk, öt szeressük
és imádjuk.
|61.Ki vótkezík a hit ellen ?
A lriü ellen az vétkeziy.: 1. aki a hitigazsá-
gokkal nem törödik, vagY azokat saját hibájá-
bÓI kétségbevonja; 2. aki a megismert hitigaz-
ságok ellen beszél, vagY a hitet megtagadja.
162. Különösen mi veszetlelmes hltiinkre ?
ha a
Hitünkre különösen veszedelmes, kato-
likus hittel cllenkezö dolgokat hallgatunk vagy
olvasunk.
iAki nemkato]ikus hitűek szertartásaín résztvesz,
vagy aki vallásellenes ujságokat járat és olvas' vesze-
delemben van,,hogy a hit ellen vétkezzék.
163. Mit kell Iatentől remélnüna ?
Isientöl rernélniirrk keIlr az örök üdvösséget és
mindazt, ami annak elnyerésére szükséges.
Pl. A jobb lator a keresztfán.
i Földi doJgokat is reryrélhetiink Istentól. amennyi-
ben boidogulásunkhoz szükségesek és örök üdvösségün_
ket nem akadályozzak,
tli4.Ki Yétkezik a remény ollon ?
A remény ellen az vétkezik, 1. aki nem bízik
abbarr. hogy Isten megbocsát neki és megsegÍti
öt; 2. aki vakmeröen bizakodik.
r Isten irgalmasságában nem bÍzott, vagyis kétségbe-
p|' Kain, Judás.
esett,
I Vakmerően bizakodik, aki ieginkább azért vétkezik,
mort Isten irgalmas. Pl. Noé kortársai.
 61
EO

166. Ki vótkezik az tsten irÁnt v&ló Bzeretst ellsn ?
Az lsten irárÍ való s*eretet ellen az vétkezik,
aki Isten parancsolatait meg nem tartja, vagy
petlig Isten rendelése ellen zúgolódik'
Pl. Az izraeliták a pusztában.
166. Mikor imódjuk Istont ?
Istent akkor imádjuk, ha úgy tiszteljük
amint legföbb Unm'kat tisztelnünk kell'
I Az imóilás csak Istent illeti meg.
16?. Mivel mutatjuk meg, hogy Istent imídjuk ?
HogY Istent imádjuk, azt azza| mutatjuk meg'
ha im?dkozunk, térdet hajtunk és a közös isten-
tiszteleten résztvesziitrk.
* Kűl,sőképen is tartozunk Istent tisztelni,_ mert az
ember nemcíak lélekből, hanem testból is ál1 és mert
Krisztus (Jrunk is rentlelt külső istent'isztetretet a szent-
misében és a szentségekben. Krisztus Urunk azt mon-
seget méltatlanul vesz föl, vagy az Istennek szen_
telt helyeket, tárgyakat, személyeket meggy alÍnza.
Pl. Boltlizsár király.
r Az is bűn, ha valaki szont hivatalt, megszentelt
lárgyat vagy más lelki dolgot elad, vagy megvesz. Ezt
s.zentségd,rul,dsrnk (simoniának) novezzük'
l70. Ki vótkszit b&bonáYal ?
<it'
Babonával azvétkezík,aki valamely dolognak
oly titkos eröt tulajdonÍt, aminöt Isten annak
nem adott.
r Babona pl' ,jósolgatni kártyábÓl, álmoskönyvből,
kézből stb.' a pénteket, a lB-mas számot szergncsétlen-
nek tartani, szent dolgokat, imádságokat az anlaszent-
egyház tanításáva] ellenkező módon trasználni.
| 'i l . rit nsvezii!'L bálványimádóla
k?
BáIványimádrnak azt nevezzik, aki valamely
teremtményt Isten gy anánt imád, mint a pogánYok.
Intelem. Indítsd Íöl magadban gyakran a hitet, reményt l

dotta: <Aki megvall engem az emberek előtt, én is meg- és sz_eretetet; sohase mulaszd el a reggeli és esti imádságot;
illerielmescn viseld magadat a templomban. Ha teheted,
vallom azt Atyám előttl.l
r Az istentisztelet számára legalkalmasabb helye'k 1árulj hozzó 8. i''mplom feldlszítésóhez'
a fölszentelt vagy rnegáldotl temp omok - és ktipolnák'az A szentek liszteleléróI.
Á pupot leginká6b a templom szentélgébenv.ég'zik
ilt"'ntiJeletót' a hÍvek ell'cnben a temp)om hnióidbo'rt l?2' Mit ta.uit ez an'&BzcltegyhÁz a 8zentek tiszteletéról ?
i-ááto"out' Az égő gyertyák, az egyhÁzd ruhtík ..és a Az anyaszentegyház a szentek tiszteletéröl azt
szér: szertartdsoÉ arra valók, hogy az istentisztelet Unnc_ tanítja' hogy a szenteket tisztelni jr és üdvös.
pieóebb és tanulságosabb legyen' l7J. Miért tí8zteljük 8zsD'teLet ?
Ki vétkezik Isten imádósa ellen ? ',
168. A szenteket azért tiszteljük, mert
1. nagyon
Isten imádása ellen az vétkezik, 1" rrki nenl erénYes életüek voltak; 2' mert maga Isten is
imádkozik i 2. aki a szent dolgokkal tréfat vag_v rnegdicsöÍtette öket.
gúnyt üz; 3. aki szentségtörést, babonát vagY * Már a földön élő jeles és erényes embereket is tisz-
bálványimáclást követ eL tr:ljük;. annál inkább illik a szenteket tiszte]ni, akik a
160. Ki kövgt el szentsógtórért ? mennyben vannak.
Szentségtörést az követ el, aki valamely szent' l /4. Kit tiBztelünk a gzentrt közül loginkább ?

A szentek közül leginkább a boldogságos sziiz

Máriát tiszteljük.
l uótó 10' 82.
 oS
8t
r Különösen tiszte]etre méltÓ a /eszüIet, vagyis a ke-
u5. Miórt ti8zt€liüh a Bzgnt€k höziil teginkóbb a boldogsógor
szüz Máriát ? rcsztrefeszített Jézus képe.
r A katolikus emberok lakását leginkább arrÓl lohet
A szentek közu| azért tiszteljiik leginkább a fölismerni, hogy a feszület és a boldogságos Szűz Miiria
boldogságos Sziz NIáltiát, mert Ő Istennek anyja képe dÍszítiazt.
és imádságával legtöbbet tehet érettünk Istennél.| * A szentek képei vagy szobrai előtt imádkozni nem
* Szűz Mária Isten kegyelméböl a legszentebb teremt' brilványimádás; mert nem a képhez vagy szoborhoz
mén!, az angyalok és a szentek kirríJynéja. o a mi meny' fohászkodunk, hanem azokhoz' akiket a kép vagy szo-
nyei anyánk is. bor ábrázol. Amint helyes, ha a gyermek tiszteli szülei-
l A szentek közúI még különösen tiszteljük Szent nek képét,úgy helyes az is, ha a szentek képeit tisztedük.
Jizsefet, nrint az anyaszentegyház védőszentjét' Bzqtl li'Í). Miért tarijuk tisztelotben a Bzsnt ereklyéket ?
Istvtin kitá|yt, mint Magyarország védőszentjét, Bzent A szent ereklYéket azért tartjuk tiszteletben,
Imrét, az iíjúságvédőszentjét és uédőszentünket, akinel lllert azok Jézustól vagy a szentektöl ránk maradt
nevét a szent keresztségben kaptuk.
becses emlékek.
Mi által tiszbeljiik a szenteket ?
176.
l lsten sokszor csodákke] tüntette ki a szent ereklyékot.
A szenteket az éLlrta! tiszteljük, hogy 1. példá- } Becses ereklyék a szentek testének maradványai
jokat követjük; 2. közbenjárásukat kérjük; 3. pl. Szent István jobbkeze. Á logszentebb ercklyék Jézus
ünnepeiket megüljük; 4. képeiket és ereklyéiket kereszti ének maradványai.
tiszteletben tartjuk. I Minden oltáron, amelyen szent misét mondanak,
I A szenteket nern imd,d,'juk, még a boldogságos Szűz vannak szent ereklyék az ol'tárkőbn-
Máriát sem; mert imádni esak Istent szabad. Intelen" TaÉsd tiszteletben a szeDtképeket' de ne felejtsd,
lrogy a tisztelet azokra vonatkozik, akiket a ezentképek áb-
1??. Miért kérjük a szentek közbenjárísát ? rázolnak.
A szentek közbenjárását azért kéljük, mert
imádsrígukkal sokat tehetnek érettünk Istenné].l
lston lI. parancsola-
Intglem. A szentek a legjobbak voliak az emberek között
Jegyezd meg, hogy akkor iiszteled lrket legjohban, lra példá'
táról.
jok&t követed. .Istennek neuét hitÍbu ne
uegYed.t
A s zerttképekt'ől es ereklgél:ról. l80. Ki Yétkezik Isten mósoili& pa-
rsnosola,ta, ellen ?
1?8. Miórt tartjuk tiszteletben a szentképeLet ?
A szentképeket azért tartjuk tiszteletben, mert Isten második paran-
azok Istenre, Krisztus Urunkra vagY a szentekre cSolata ellen az vétkezik,
aki megsérti Istennek
i

emlékeztetnek és ájtatosságra indÍtanat< minkot. <Srenl rr Ö neve.r

szent nevét.
t Jézus elsó c6oi1áját 8 káuai menyegzón a boldogságos Szür, I
I
r Jézus így tanított minket imádkozni: rSzentoltogeéb
Mári8 közbsniárlsára cselekedte. (Jón.2' 1_1l.) ll meg a Te nevedr-
t (sok;tt hotmogazi1aznal'ÁllhatstotLön'örgóEc.'(hh.b6'l0.I
0t 6ö

181. Ki gérti meg Iston.n.ek gzent nevót ? x Fogadalmat csak komoly megfonto)ás után szabad
Istennek szent nevét az sérti meg: 1. aki Isiert tr:nni: irert aki ncm akarja megtenni, amit Istennek
nevét kÓnnYelmüen mondjaki;2. aki káromko- l,iin íer he alatt ÍogadoLL, áz vétkezik'l Ha azonban a
dik vagy átkozÓdik; 3. aki vétkesen esküszik; r"á"aáiá-"t nem leüet teljesíteni, akkor jó a lelkiatyától
tirnácsot kérni.
4. aki fogad'almát nreg nem tartja.
Intelem. Visvázz. hogv durva és istentelen emberek utá'-
182. Ki véttezik kÁron}odóssal ? 1 kniomÉód*r. eI ne tanuld' Ne esktidözzél
rrtos- szokÁsat,
Káromkotláss al az y étkezík' aki Istenról, Jézus ,.sekély dolognál. Bajaidban bívd' d'jtatosan segltségül ez Ur
Krisztusról vagY a boldogságos Szüz Máriáról JÓzus szent uevót.
gyalfaó dolgot mond.
* Az ószövetsÓgben törvény volt, hogy: cAki káro- lstcn III. Parancsola-
molja az Ur nevét, halállal lakoljon; kövekkel verjo táról.
agyon az egész sokaságl.l
l88. Ei vétkezik ótkozóilá'ssal ? }IcgemlékezzéI arróI, hogg
,t: I} r napjtil megszenlelÍed.>
"

Átkozódással az !étkezik, aki haragiábarr azt

kÍvánja' hogy Isten rosszat tegyen neki vagy
l8?. Mit pa,rancsol Isten a harmatlik
másnak. parancsola"ttal ?
184. Mit tesz gskütlni ? Isten a harmadik Pa-
Esküdni annYit tesz, mint Istent bizonyságul rancsolattal azt paÍan'
hÍvni, hogy igazat monclunk. csolja, hogY az Uristen Jézus az iiDnepetro olroegy
185. Ki esküezik Yétkegen ? napját, vagTis a vasár- Jeruzsálonbe.
Vétkesen az esküszik, 1. aki szükségtelenül napot' szenteljük meg.
esküszik1. 2. aki hamisan vagy kétségesdolog- lAz ószövctségben szombat volt az Üristen napja;
ban esküszik; 3. aki megesküszik, hogy rosszat mi keresziények aionban a aasd,rna4lot ünnepeljük, melt
tesz, vagy hogy a jÓt elhagyja. Krisztus UruÁk vasárnap támadt fel ha]ottaibÓl.
* Aki esküvel igért valamit és Írzt nem akatja mog- ll]8. Ilog!,an kell 8, YaBáTnepot megszentelnünk ?

tertani, az esküszegést követ el. A vasárnapot úgy kell megszentelnünk, hogY

186. Kiről mondjuk, bogy logadalmat tosr ? 1. szentmisét hallgatunk ; 2. kiznapi munkát
Arról mondjuk, hogy fogadalmat tesz' aki Is- nem végezixlk és másokkal sem végeztetünk.
tennek valami jó cselekedetet igér bün terhe l A szentmisén kívül fontos, hogy vasárnap gze|Lt'
beezéd,et is hallgassunk. Jézus mondja: <Aki Istentól- van,
alatt.
* t'ogada'lmat csupán olyan dologra lehet tenni. anroly
Isten igéit haligatja>.2 Vétkezik tehát, al{i.nagTon ritkán
hallgat* szentbeizódet, mert kevésbe veszi Isten igéjét
jobb, mint annak ollenkozője.
Azuíán kívánatos, hogy vasárnap a szentségekhoz já-
l Xórcs r (i{a íoeadtá.l ralamit Istennok" re késsétazt megadnlr
III. !l' 16.
t'róilikátor 6, 3]) s János 8' 47,
'
li
R. h. BaByobb katetlzmuE.
 67

ruliunk' a litániára ós kerosztény tanÍtásra elmenjünk, nifuIk, mert ök Isten után legrragyobb jÓlte-
jÓ kiinyveket olvasgassunk és az irga|masség cseleketleteit
gyakoroljuk.
vöink.
Pl. A tizenkétéves Jézus a templomban. l03. Mivel kell megmutatnunk, hogy szilloinket tiszteljük ós sze'
189. Melyok a köznapi munkák ?
rctjük ?
A köznapi munkák olyan testi munkák, ami- Hogy szüleinket tiszteljük és ..szeretjük, azt
lyeneket rendesen szolgák, cselédek, napszámo_ azzú Ée|| megmutatnunk, hogY öket meg'_lem
sok, kézmívesekvagyföldmüvesek szoktak végezni. Szomoritjuk' órettük imádkozunk és bajaikban
* A köznapi munkáI szolgai munktínak is szokták Segítjük öket. Pl' A gyermek Jézus Názáretben'
l94. Mit igért Isten azoknak a gyerne}ekuek, akik
nevezni. szüleiket
190. Mely esotben szabad vasárnap t'öznapi munkát végezni P tisztelik ?

Vasárnap csak abban az esetben szabed köz-
napi munkát v égezní,haazokvetetlenül szükséges.
i OlrvetctlenüI szükséges lehet a köznapi munka tűz-,
viz- vagy más veszedelem idején, azután, ha Isten dicső-
t9Ú.
sé8e, nagy Ínségvagy a felebaráti szeretet kívánja.
Intelgm. Le]kiismeretesen szenteld meg e Yasárnepot és
szerezd meg így Isten áldását a következŐ hétre. Ne fordÍtsd
rosszra a vasámapi munkaszünetet, ahelyett, hogy lelkedet
gondoznád. KÍrlönösen ne csat]akozzál olyanokhoz, ahik ki-
csapongÓ mulatozással szentségtclenítiknreg a vasórnapot.
Isten IV. parancsola-
tár.ól.
<Atgddal és angddaI lisz-
lelied.>
Isten azoknak a gyermekeknek, akik szüleiket
tisztelik, átdást és boldogságot igért'
Pl. Szem, Jáfet.
lkik szüleiket ngm tigztglik ?
Mi vár azokra a gyermekekre,
Azokra a gTermekekre, akik szüleiket _ nem
tisztelik az eú-berek elött szégyen és gyalázat'
Istentöl pedig büntetés vár e ftjldön és a másik
világon.
(Átkozot! ki atyját és anyját nem tiszteli'lt Pl' Ká,m' Eéli
fiai. Absolom.
t A szülők irárrt valÓ tisztelet és szoretet ellon vétke'
zik. akiszüleit szégYenli vagy megveti, hibáikat kibeszéli
írántuk durva és d'acos, velök felesel, nekik szÓt 'nem
ffid, nekit< Iosszat kíYán, vagy épen bánta|mazza őket'
t$6. szüloinken kívül még kiknek keu enge'lolmeskednü k P

191. Mit parancsol Isten a negyeilik Szüleinken kívül rnég egYházi és világi elül-
p araacsolattal ? járÓinknak kell engedelmesketlnii'nk.
Isten a negyedik pa- I Eouhdzi, elüIiarók: a pápa, a püspökök és a ielki-
rancsolattal a,zt paran- pászto"ók. Vi]doi elül,'jdrők:-a király' a hatóságok, a
.EDgodclmci vela nolit.' e tanítÓk, a mesterek'
cso]ja, hogY szüleinket iryamot<,
tiszteljük' szeressilk és nekik engedelmeskedjiink. <Aki elleno áll a hatalmasságoat (a törvényes elüljáróság-
nel1, isten rendelésének átl ellene.p'g Pl. Xóré' Dátán' AbiÍon'
10B. uiórt kell szülein}et tisztelniint ós szeretnülk ?
Szüleinket azért kell tisztelnünk és szergt_ t Mózes V' 97' 16. r Róm. 18' 2'
8'
 69

l07. Mgly eBetben ngm Bzab8,al szülein&nek és elüliáróinknrk oüt. vÍvnak és abban sogétlkeznek, azot ki vannak zátva az
godglmeskednünk ?
egyházbÓl.
Szüleinknek és elüIjárÓinknak abban az eset- r A lratÓságnah szabad' a nagy gonosztovőket halállal
ben nem szabad, engedelmeskeclnünk, ha olyas- biintetnio. Máinak éIetételvenni különben csak a haza
rrrit kívánnának tölünk, arni Isten akarata ellen van. védelméreszabarl, vagy petlig akkol, ha valaki önmagá-
Pl. A Makka.beuB testvérek. nak igazságos védelméremáskép nem tehot'
i Szent Péter apostol monclja: <Istennek inkább kell 200. Ki vétkezik saját testi élete ellgn ?
engedelmeskedni, mint az embereknek>. (Ápostolok Csele. Saját testi élete ellen az vétkezik, ald egész'
keilétei 6' 29.)
ségétvagy életétszükségtelenül veszedelemnek
teszi ki, vagy aki magát megöli.
* A polgárok kötelesek
'jó elüljdrőkat és kfuruisel,,őkel Pl. JudáP.
udlasztani és ezzel elősegíteni azt, hogy a kormányzás
és a törvények Isten akaratánalr megfelelők legycnek. * Egészségétés életétvcszedelemnek teszi ki például
Intelem. Örömest fogaalj szÓt szüleidnek és elüljáróidnak, az, akí az ev3sben és ivásban rnértékl,etl'en, aki haragos,
a gyermek Jézus péIdája szerint. Légy hálás irántuk egész vagy aki erköIcstelen'til él.
életedben és imádkozzál érettük' Ne feledkezzél meg az * Aki magát megöli, vagyis az iinggilkos, a legször_
örcgek iránt kiiteles tiszteletről ge. nytíbb bűnt lioveti el maga ellen 9,s azt többé jóvá sonr
tdheti. Az öngyilkos nem részesüIhet egyházi_ temetés-
Isten V. parancsola- ben, ha bűnbánat nélkül halt meg, kivévén, ha zavart
táról. elmével köYette el az öngyilkosságot'
20Í, Ki tesz kír't Íolebarátja lelki életében?
<Ne öli.>
I'elebarátja lelki életébenaz tesz kárt, aki öt
Ki vétkezik lsten ötödik paran.
198.
oBola,ta ellon ? nLegbotrd,nkoztatja, vagyís brinre vezeti.
Isten ötödik palan- I Lz Út Jézus azt mondja: cAki megbotriinkoztat
egyet e kisdedek közül, akik énbennem hisznok, job\
csolata ellen az vétkezik, vóina annak, hogyha malomkövet kötnének nyakára
aki felebarátjának, vagy és a tenger mélységébemerítenék> és cJaj az ember_
önmagának testi vagy nek, aki által a botrány történikl.r
DÁvid norn cDgedi meB saul lelki életébenkárt tesz. * Mást bűnre vezet, aki vallástalan vagy erkölcstolen
úo8ölését' 199. Ki tesz ká.rt lsleberótj a tosti
do}gokat beszél, olyan könyveket vagy képeket mások
életében? kezébe juttat, rossá példát acI, bűnös dolgot tanácsol,
F'elebarátja testi életébenaz tesz kárt, aki rosszra tanít vagy csábít, mást a bűnbon segÍt' másna}
vétkétdícséri.
felebarátj ának egészségétmegrontj a' vele durváÍl Pl. Jeroboám. _ Ff,eá,zá't inkább meg akart balni, mint máso'
bánik vagy öt megöli. Pl. Kain. kat megbotránkoztatni.
* Felebarátunk testi élete e\len azza| is vétkezünk, 2o2. Mit ketl terrnünk, ha Ielebarátun& tssti vagT lelki ólgtóbgn
ami életének megrövidítésére Yezethot' mint például a kírt tettiink ?
veszekedés' a g3t úlőtrlciidés, az iríggked,ésvagy részegufueilés. Ha felebarátunk testi vagT lelki életébenkárt
Pl. HerodiÁg.
* Áz omborölés szd,ttil,ékp, is nagy bűn. Akik pfufuir ! lüÁtó 18' 6' 7.
 70
1L

tettiink, nemcsak meg kell bránnunk büniinket, nijsen óvakodni, mert azok nagYon utálatos és
hanem az okozott kárt is jóud kell tennünk, veszedelmes bünök.
amennyire csak lehet. l{)7. Miórt nagyon veszedelmesek a szemórmetlenség bünei ?
208. Ki tesz kárt saját lelti óletóben ? A szemérmetlenségbünei azért nagTon ve-
Saját lelki életébenazlesz kárt,akibüntkövet el. szedelmesek' mert a testet és a lelket megront_
Intelen. Lógy szelid, békeszeretÓ, keriiLld a rossz társakat, ják, szégyenbe, söt kárhozatba döntik az embert.
akik bűnre vezetnónek, de magad se ingerelj mást bűnrc.
PajkosságbóI az á]latok irónt se légy kegyetlen, mert ez idl-
r Szent Pál apostol mondja: (Nem tudjátok_e, hogy
vol az emberek iránt is kegyetlenségre vezet. az Iston temploma vagytok és az Isten Le]ke lakik ben_
netek? Azt pedig,,aki az Isten templornát megTontja, lneg-
lontj a az Istenr.r Pl. Szotloma és Gomorra.
Isten Vl. parancsola- 2()8. Mit kell tounünk, hogy a szemérmetlenségbüneibe ne essünk ?
táról. Hogy a szemérmetlenség büneibe ne essünk;
<Ne pardzruÍIkodjdl.> J 1. kertiüniiLnk kell mindent, ami azoba yezel:
204' tri vétkezik Istgn ba'todik p&"
2' gyakrabban kell gYónnunk és áldoznunk;
rancsolata ellen ? i]. a kísértésbenIstent segítségül kell hÍvnunk;
Isten hatodik paran- 4. arra kell gondolnunk, hogy Isten minclent
csolata ellen az vétke- lát és hogy bármely pelcben meghalhatunk.
zik, aki btinös akarattal Pl. Szent AJajos,
gondol, beszél, néz vagY l Ha nem tudjuk, hogy valamely dolog szemérmotlon-
Irton meBbüatcti stodoE{t. ség-e, akkor tartÓzkodnunk kell attól és sziileinket vagy
cselekszik szemérmetlen a lelkiatyát tanácsos megkérdezni.
dolgot. *Áz Úr Jézus azt mondja: aBoldogok a tisztaszívűek'
I Szent Pál apostol mondja: (Tisztátalanság szÓba rnert ók meg fogiák Látni az IsÍentl.2
se jöjjön köztetekD.l
* Szomérmet]en gondolatokkal az vétkezik, aki azok. Intelen. Yigyá'zz a Ézent tisztaságta, mert ez lolkednek
nagy ékessége. Ha senki sem lát is, sohase tégy olyant, amit
ka| szdnd'ékosan foglalkozik és bonnök kedvét találja. Aki
szüleid ós más tiBztessóges emberek elŐtt nem mernól ienni'
nern akama lát vagy hall szemérmetlen dolgot, az nem
[vélkezik' mert nem tehet róla. 17.
a)ó. trfii szoLotü szemérmetJenségre vozetni ? ' Kor. I. 3' 16. 9 Máté ó, 8'

Szemérmetlenségle romlott emberek, illetlen

képek és olvasmányok, iszákosság és lustálkodás
szoktak vezetni.
206. uiért &ell a szemérmetlonség bű:reitőt különösen óvakorlni ?
A szemérmetlenség büneitöl azért kell kiilö-
t Efez. 5, l.
12 ?8

Istelr VII. parancsola- i Az itlegen jószitgoI szabad titokban is

_u-Íá*o"'"ités"tlolgában visszaadJ"i'
* kétségünk Yan, kérjünk
táról. t&nácsot
n*"
a lelkiatyátÓl.
uNe lopi.t
'_'
i tri-*topot t j6szág tulajdonosát vagy örököseit .mog
nem találhatjuk, akkor azt a jósz-ágo| e--szegénYokner
209. tri vétkezik lsten hetedik pa- kell aclnunk' vagy valami szent céIre tordttanunK'
""'i"Saa
renc8ol&ta ellen ? i"riohunkat Istea akarata szerint kell hasz-
-xeÁ"s""ábad
Isten hetedik paran- vryyonulrk at elpazar olnunk, _vagyis
csolata ellen az vétkezik, "arnoní.
hiábavalo dolgolrra költenünk; dB rdsuényehneb' sen
aki felebarátját igazsfig- i szabatl lennünk és a szegényeknek szívesen kell belore
adnunk.
Tóbió8 lr9B tür házáDól ido8e! talanul megkárosítja. Intelem. Ne hacval el a bccsületesség útját' Bármi -csekély
jórzá5ot.
210. Ki károsítj* meg leleba.rá(iát dolgot se idegeníti'el soha, szülcidtll se' Légy megelégcdvo
igazsá,gtalanul ? azz"al' amid v-an és amit bccsületes mÓdon szorezhetsz' loe-
Felebarátját az károsÍtja meg igazságtalanul: gen jÓszágon nincs lsten áIdása'
1. aki annak jószágát elveszi vagT készakarva
megrongálja; 2. aki felebarátját megcsalja; s. Ísten VIII. pararrcsola-
aki uzsoráskodik. táról.
* Aki mrís jószigát titokban veszi eI, az lop, (ha ezt
ráblzott jrszággal teszi, akkor sikkaset); aki erőszakkal o Hamis tanusdgot ne szóIj
veszi el, az rabl,dst követ e]. Csaldssatr vétkezik, aki
hamisÍtással, péIdául hamis pénzzel, hamis mértékkel, lelebardtod cllen,o
rossz áruval károsít meg lalakit. Uzsordlal az vétkezik, 212. Ei YétkéziklBten nyolcaali&
aki a kölcsönért túlságos kamatot vesz' Yagy másnak palancBola,ts ellen ?
szorult helyzetéből igazságtalanul hasznot szetez ntagá- Isten nyolcadik Paran'
nak' Az ís vétkezik, aki lopott jÓszágot elfogad, másnak
megkárosítását okozza lagy elősegíti, péLd'ául az orgazda,
csolata ellen az r'étke-
aki tudva elrejt vagy megvesz lopott jószágot és annak zik, aki a bíróság elötÍ J.'urtjhrnisar Y.dolióL.
eladását közvetíti; továbbá aki a taldlt ,iősztígot issza hamisan tanuskotlik és-.* -'*
nem adja tulajdonos inak ; aki adóssdgdt megfizetni nem a]iuralu", aki hazuclik, vafr iti Ei-.Í,-ffiüirecsu_
akarja; aki másnak igazságos bérétmegtagadja; úgy- letében kárt tesz, Pl. Hamis tanuk Jézus e'llen.
szintén aki a munkát, amelyÓrt fizetik, saját hibájából
11& Ki vétkezik bazugsápgal ?
ol nem vógzi.
211. uit Lou tsnniinL' ha idegen jószíg van nálun& vagy másna} Hazugsággal az \étkezik, aki nem monal igaza,t,
s'á'ldéLosan kárt okoztun& ? hogy mást tévedésbeejtsen^.
Ha idegen jÓszág van nálunk, azt' uissaa kell + Jézus azt monclotta: cAz ördög a hazugsiíg atyjal.l
ailnunk 1a kárt petlig meg kell térítenirnk,mihelyt A SzentÍrás mondja: cUtálja az
tehetjük, mert különben nem kapunk Istentöl 9'*, T*'."lY}lll:]
bocsárratot Pt. Tóbíás. Zakeus. r Já,nog 8, ll. 9 PélalebeBzóalcl 12' 2t'

7L
r Minden hazugság bún, még ha tréfából hazudik ir
vaiaki. Aki magát tetteti,, az is hazudik (kópmutató).
Pl. Júdós' A íarizeusok.
tri tesz ká^rt telebarátja becsiiletóben ?
214.
Felebarátja becsületében az tesz kárt: 1. aki
elégségesok néIkül rosszat tesz fel máslól, vagT
a rosszat bizonyosnak ta.rtja róla; 2. aki fele-
barátját megszólja vagT rágalmazza; e. aki fele-
barátját csúfolja vagy gyal'őzza.
PI. Simon farizeus. A Jézus ellen váilaskodó zsidók' Szemei.
I Aki másrÓl elég ok nélkül rosszat tosz Íel, az dap-
tatramgyanústtdsÍ kii'rel el ; aki elegencló ok nélkül bizo-
nyosnak tartja róla & rosszat, az vakrnerö ítélettel (tá-
fogással) vétkezik.
I rancsolattal tiltj a a sze-
cNe ítéljetek,hogy meg ne itéltessetekl, mon{a
az Úr Jézus.l
2ló. Ei vétkezik mogszólással ?
Megszólással az \ élkezik, aki felebarátj a hibáit
kibeszéli, amikor az nem sziikséges.
* Felebarátunk hibáját csak akkor kell másnak (pl.
szüleinek, eliiljáióinak) elmondani, ha azza| megjavít-
hatjuk őt vagy más bqit elháríthatunk.
210. tri vétkezik rágalnazássat ? ""isás
Rágalmazással az vétkezik, aki Íeiebarátjára
ráfog valamely bünt vagY nagTÍtja hibáját.
Pl' Putifár feleségo.
217. l[it Lell annak ten:lie, aki lelebarátjót megrá,galmazta
Aki felebarátját megrágalmazta, annak a ra-
galmat aissza kell aonnia,.
r Áki a rágalommal kárt tett és ezt olóre látta, annak
az okozott kárt meg kell térítenie.
* Aki felebarátját megszólta, annak iparkodnia kell öt
mentegetni és amennyire lehet, becsületét helyreállÍtani.
t Ha mást megbántottunk, akkor tőle bocsánatot kell
kórniink.
l uáté 7' 1'
4r
Intolgm. Lów mindig ószinte ós utóld a bazuggógot' Ne
beszéli szeretetlöítiLl feleb-arátoalróI. Ha másokrÓl Tossz&t mon-
á"n"t- muiasd meg, hogy azt nem hallgatod szívesen'
"tottea,
IX. és X. paran-
;sten
csolatáról.
,I'\:Iebardlod feleségét ne kI-
ptinied.> <Se hdztit, se meze'
i|t," se mdsÍélejósztigdt ne
kiudniad.>>
1|18. Mit tilt Isten a két utolsó pa_
ranosolattal ?
Isten a két utolsÓ pa- NÁtÁn P!ófétl Lorholjt DáYidot.
mérmetlen és a kapzsi kívánságokat. Pl' DáYitt,Ákáb'
| Áz emberek tehetsége' ereje, szorgalma, takarókos-
ság& nem egyforma és azéft YagYonufi s€m egYenlo'
A
-cazdasnaÉ-
Isten akaratábÓl segítenie kell a szegényt'
-
A Jzegeriynek bÍznia kell Isten jóságában
_
és a becsüle_
tes mínkával kerosett kenyeret többre tartania, mint a
becstelenül szeÍzeÍtjrszágot.
Intelen. Ne áhitozzál másnak jÓszóga után, mert a kop_
csunva bűn. Ha bűnös kívanÁág támad benned, mondd
ezt a"kis iáedságot": <Jézusom, ne engedj vótkezDi l)
í) AZ ANYAsZENTEGYHÁZ or pennucsoLATÁRlL.
219. MelY r'a,ra,nosolatoka,t kell a kere3zteny enbernek Isten tíz
? parinösohtón kIvül még megtertalia ?
A keresztény embernek Isten tíz parancsolatán
kÍvül még az an1-aszentegyhaz öt parancsolatát
is meg kell tartania.
i
Az anYaszentegyház Jézus Krisztustól kapott hatal-
mat a hívók kormányzására és azért az ő nevében ad
parancsolatokat. Az íJr Jézus ezekkel a szavakkal adott
iz anvaszetesvháznak erre hatalmat: <Amiket meg-
kö6ztók a fölá'ön, meg lesznek kötvo a mennyben isl.!
' Míté18' 18'

l Áki az anyaszentegyház parancso]atainak fontos
itologban nem engetlelmeskeclik, az halálos bűnt követ
el; mort Jézus mondja: cAki az anyaszentegyházra nem
hailgat, legyen neked, mint a pogány és a vámos (vagyis
olyan, minía nyilvános bűnös)>. (Máté 18, 17')
220. Hogyan szól az a,rryaszentegy}ráz öt parancsolato ?
l. Lz anyaszentegyháznak szokott ünnepnap-
jait megüljed.
2. Ünnepnap misét becsületesen ballgass.
3. Bizonyos napokon a palancsolt böjtöket meg-
tartsatl és a húseledeltöl magadat megtartóztassad.
4. Btineirlet minden esztend{iben meggyónjad
és legalább húsvéttáján az oltÍfiiszeÍtségetma-
gadhoz vegyed.
5. Tiltott napokon menYegzöt ne tarts.
I Az ót pa.rancsolaton kívÍílvannak az anYaszent_
egyháznak még más rendeletei is. Ezeket is szigorúan
mdg kelt tartanunk. Igy például megtiltja az anYaszent-
epvház. hocv tiltott könwekct ne olvassunk, titkos tár-
süÍatokba (-pi. a szabadkómrivességbe) ne lépjünk, tiltott
házasságot no kössünk.
* Az-anyaszentegyháznak van hatalma megbüntetni
azokat, akik parancsolatait rosszekarattal meg nem tart-
ják. Ísv: eltilthatja őket a szentségektő], a kereszt- és
bé'*íszü1ői ti'"tsógből, kizárha tja ai any aszentegyházból
és megtagadhatja tőlük a keresztény temetési szertartást.
Az anyaszentegyház I. parancsolat'írór.
<Az angaszentegghtÍznak -.sz.okott iinnepnapjail meg'
iiljed.>>
221' Ilánylélékaz a'nyaszentegybá'z iin:repei ?
Az anyaszentegyhán irrrnepei hárornfélék: 1.
az Úr ünnepei; 2. a boldogságos Szüz Mária
ürrnepei; 3. más szentek ünnepei.
I Az Úr
ünnepei: karácsony (Jézus születése, tloc.
25.)' kis-karácsony (Jozus névadása, jan. 1'), Jézus szent
neionapja (az év elsó vasárnapja), vízkoreszt (három'
1i
királv. ian.6.). Szent Csalátl ünnope (VÍzkereszt nyol-
caaa6á öso vaéárnap), húsvét(Jézus föltámaclása), áIdozó'
csütörtök (Jézus mennvbemenetele, húsvétután negpYe-
nedrk nap), pünköscl (a-Szcntlé1ek eljövete1e, húsvétután
otvenedii<' irap)' Szentháromság-vasárnap (pünköscl után
elsó vasárnap), Úrnapja (az oltáriszentség ünnep'e-, Szent_
háromság oiÉa.oapja uián való csütörtöJrön).
_Krisztus-
király ün-nepe (október utolsó vasárnapja). Ezeken kívüI
minden vasárnap az Ut ünnepe.
Aboldoasdqoi Sztlz Mtirin iinnepei: steplőtelen fogan-
tatás (tIeci 8), Nagyboldoga.s.szony (Szűz Mária halála
-- mennYbefölvétele, aug. l5.)
és
M,:s ízentek iinnepei-: Sz. Péter és Pát fiún' 29')'
minclenszentek (nov.1.).
Az egyhaz'i, esztend'ő az ünnepek sorrendjével_ádvent
eiső' vasáííapján kezdötlik, vagyis karácsony előtt való
negyedik Yasárnapon.
222.IIogyBn kell az anyaszentegyhri,z íinaepoit nregszentelni ?
Lz anyaszentegYház iirrnepeit úgy kell meg'
szentelni, mirrt a vasáInapokat.
i A parancsolt iinnepeken kívül régi' szo_kás szerint
ünnepeljük meg: húsvéthétÍót,pünkösdhétföt'. gYertya_
szent'elti Boldo gasszonyt (Jézus be mu tatását l
(a
t91p_lom_
Fiú'Isten
ban, febr' 2.), lyümiilcsoltó Boldogasszo^nyt
megtestestilóÁoi'ek hírüladása, marc. kisboldog-
^25),-
assZonvt (Szúz Mária születését, szept.8.). Szent István
elsö vértanu napját (ttec. 26.), Sz. lstván király napját
(aug. 20.) és a helység védószentjének napját (búcsti
'_ii'tjt"-.
naoiát).
Az Úr ünnepei Istennek Yégtelen jÓtéteményeire
emlékeztessenelr, a szenték ünnepei pedig a szentek póldájá-
nak követésére buztlítsanak' Szente]d meg azokat az enya-
szentegyház szándéka szerint'
r1z anyaszentegyház II. paranesolatáról'
oÜnnepnap mísétbecsüIetesen hallgass.n
:J23. Kinek kell vasórnap és más ünnepeko! B'enbniBét ballgatnia ?
Vasárrrap és más tinnepeken hétéveskorátÓl
fogva minden keresztény embernek kell szent_
szent-
 misét hallgatnia, hacsak súlyos ok föl' nem
rnenti öt.
r SriLlYosok péltláut azokat menti föl a szentmise hall-
gatásátri, akik betegség niiatt nem mehetnek a temp_
Íomba, akik boteget ápolnak, akiket más halaszthatatlan
kötele3ség tart vissza, vagy akik nagyon táYol laknak a
templomtÓl.
224. Xi vétkezik az elrya,Bzentegyház müsodik parancsol',ta ellen ?
Az anY&szentegYhiíz második paÍancsolata
ellen vétkezik: 1. aki az egész szentmisét, vagT
annak valamely fdbb részétsaját hibájábrl el-
mulasztja; 2. aki a szentmise alatt készakarva
,
figyelmetlen, vagy illetlenül viseli magáí
Intelem. Ne grulaszd el vasárnap és ünnepeken a szent-
misét. Amennyire csak lehet, hallgaid meg a szentbeszédet
és jórj el a d'éIutáni istentiszte]etre is.
Az anyaszentegyház III. parancsolatáról.
<<Bizonuos napokon a parancsolt bőiöket
meglartsad
éía hts'eled'eltől fiagadat megtartózlassad.l
22ő.fláayr[e bőjtöt parancsol az anyaszentegxbáz ?
Az
anyaszentegyház kétfélebójtöt parancsol:
1. szigorú bójttjt, 2. megtartóztattisii a húseledeltól.
226. Miben ó,1l a szigorú bőjt?
A sz,igorltr böjt abban ál1' hogy az egész napon
át csak egaszer lala'mk jóI.
* A szigorú bójti napokon szabacl a másik két étkezés
itlején keveset enni.
827. Mikor van a szigorú bőjt ?
Szigoni bőjt van:
1. a nagybtijtben mindennap, kivéve a vasár-
napokat (negyuennaPi bdit) ;
2' minden évszakban egy héten szerdán, pén-
teken és szombaton (évszaki v. kdntorböjt);l
L Kdntorbőit van : 1. ódvent barmattik hetében ; 2. a bamvazó'
szertla uiáni bétón; a. a pünkr1sd utáni héten; 4' a szent koÍeszt
íolmagasztalásn (Bzept' 14') utáni hóten.
3. néhánY ünnep elött vall napon (uígiliabdit)'
I vigi,Iieböjt van karácsony, pünkösd" Nagyboltlog-
nv és
asszony és minclenszentek ünnepe elött.
e]ött.
228. Kiknsk szabad a szígorúbójti napokon is többször jóllakniok ?
A szígorúböjti napokon is szabacl többször
jóllakniok: 1. azoknak, akik a 2l-clik évet még
be nem töltötték és azoknak, akik a 60-dik évet
már elérték;2. a betegeknek; 3. azoknak, akik
nehéz munkával foglalkoznak.
Mikor nen szabatl lrúsléIétennüak ?
220.
Húsfélétnem szabad ennünk;t. p énteken; 2.ham-
Da,z(isieriLd,n és magy szombaton; 3. a kartÍcsony elötti
piinkösd, előtti és Nagybol,dogasszlna előttlí mapln.
I Tasdrnapokorr és más pal'ancsol,t ünnepeken sem
hústól való mégtartóztatás, sem szigorú bőjt nincsen. Az
ételeket zsirtaI elkészit'eni, a halak vagy hüllők húsát
enni a megtartóztatás napján is szabad.
INagiszombaton d,éIutdn már nincs kötclező böjt
és
*
tak a
bőjt szo
mintlenszentók vigiliájrín és oly pénteki napokon, amo-
lvekre a n már nem parancsolt
oarancsolt ünnepek valamelyike
valamelvike
(-gyertyaszentelő-' gyümölcsoltó-' kís-boldogasszony_.
szent elsö Yenanu)'
lstvan elso
Szent_tstván Szent $IYan
vértanu), vagy DzenÍ István 'Klriuy
kiriirly uII-
ün_
nepe esik.Ilyenkor más országokban nomszabatl hústenni'
230. Kiknek szabad a. húseletleltől való megtaltóztatás napjain
is búslélétenniök ?
A húseledeltöl való megtartóztatás napjain is
szabaal húsfélétenniök: 1. azoknak, akik a 7-dik
évet még nem töltötték be; 2. a betegeknek;
3. azoknak, akik bÖjti eleclelt nem kaphatnak;
4. azoknak, akik fölmentést kaptak.
i Katonáknak, csendőröknek, rendőröknek és család-
juknak csak a karácsony előtt való napon és nagypén_
teken kell a hústÓ] tartózkodníok.
 EO
881. Miért Perencsoljs az sn'e8zontsgyhÁ'z a böjtöt ? pontosrn elvógezed. De máskor is többször jórulj a szent'
A böjtöt azért paÍancsolja az anYaszentegY-
ház, hogy az Ur Jézus példáját kövessük, bü-
neinkért bünbánatot tartsunk és rossz kívárrsá-
gainkat könnyebben legyözhessük.1
Pl. Dániel é6 társai. E]eázár.
Intelem. Á bójt egyik neme az önmcgtagarlásnak' Aki nem
akarja magát megtagadrri, az nem lehet híve az Ur Jézusnak;
mert Jézus azt mondolta: <Ha valaki utánam akar jönni,
tagadj a meg magát>. (Máté 16' 24.) Azért tartsd meg mindig
lelkiismerctesen a bÓjtöt.
Az arryaszelrtc{'yház lV. partrncsolatáról.
gBíineidet minden eszlendóben megggónjad és legalribb
húsuétttij tin az olkiriszentséget magad'hoz Uegged,r,
232. Mikor keztlődi} ós meddig tart a húsvétiazentáldozd,s ialejo ?
A húsvétiSzentáldozás ideje általában a nagY_
böjt negyedik vasárnapján kezdrjdik és Szent_
háromságvasárnapig tart
r A kütönbiiző ogyházmegyékben a püspök állapítja
meg pontosan a hÍrsvéti szentáldozás halárnapjait.
I Az anyaszentegyház nagyon óhajtja, hogy évcnkint
mennél többször gyónjunk és áldozzunk.
Pl. Az elsó keresztények'
l A gyermekek akkor gyÓnhatnak és áIdozhatnal
o]őször' amÍkor már meg tudják küIönböztetni a jót a
rossztól és eléggéelókészültek a szentségek fölvételére.
Ennek idejét a lelkipásztor hatátozza meg.
* Nagybeteg gyermck halálos ágyán gyónhatik és
áldozhatik, habár elsó gyónását és á|dozását még nom
végezte, hacsak némi fogalma van a szentségekről. Ezt
is a lelkipásztor állapítja meg. Ilyen gyermek az uto]só
kenetet is fölveheti.
Intelen. Jézus húsvétidején rendelte az oltáriszentséget
ós a szentgyÓnást. I!Íutasd meg háládatosságodat iránta azzal,
hogy húsvétiszentgYóná'sodat és á]dozásodat minden évben
l cJobb dolog a bójttel kapcsolatos ímádság meg az alamizsna,
Áint ez ar&nykincsek gy(dtése.l íTóbiás 12.8.)
8l
!égekhoz, hogY lelkedet a bűnöktrl megtisztítsad ós a jóra
rnegerlsítsed'
,1z anyaszentegyház V. parancsolatáról.
gTiltott napokon mengegzől ne tarls'>
]'jr}. Mit tilt &z anyaszentegyház az ötöclik parancsolattol ?
Az anyaszenlegyház az ötödik parancsolattel
tiltja az Íinne1ies men?|egzöket és a zaxos mulat-
sdgokat a két tiltott idtlben.
'':l4. Mikor vannak a tiltott ialők ?
Á tiltott idök advent elsö vasárnapjától kará-
csonYig és hamvazÓszerdátl| húsvétigvannak.
} Az anyaszentegyház a bilnbdnatra és a szent tinnep-
lásre rendeli a két tiltott időt.
Intglem. Az adventi és nagybójti idŐkbensarájokkö_
vetkezl szent idóben tartÓzkodjá1 a világ lármás mulatsá-
gaitól, különösen a táncmulatságoktól. Ezzel is mutasd meg,
lrogy hű katolikus vagy.
/' A PARANcsoLAToK MEGSZEGÉsÉRÓL,vAGYIs
A BÜNRIL'
1. A bünrcjl tiltaltiban.
2:}5. Ki kóvét gl bünt ?
Búnt az követ el, aki tutLva és akarva nem
engedelmeskedik az Isten parancsolatának.
* Istcn részint maga nyilatkoztatta ki parancsolatait,
részinl az anyaszentegyház által adja tudtunkra, hogy
mit kíván tőIünk.
'136. Erínyléleképenkövetbetünk el btínt ?
Bünt négyféleképenkövettretünk el: 1. gontlo-
lattal és kívánsággal ; 2. szóval;3. cseleked,ettel;
4. a jÓnak elmulasztásával.
I A iónak elrnulasztdsaual az vétkezik, aki nem tosz
mog Yalami jót, amit pedig mog kolleno tennie.
Il' k' nagyobb tat€klzmus. 6
 tt E3

nunk' mert L. alok is megbántják^az Istent és

287. Egíormín.úlyos-c Eilalon bü't ?
Nem minclen bti'n egyformán súlyos; vannek lassankint nagT bünökre visznek; 2' mert idelg-
nagy, vag1is haldlos bünök és vannak kisebb, tartó büntetéieket hoznak ránk'
vagyis bocsdnaúos bünök.
Intelem. oÉ1eieilnek minden
"."íi"-n'-.t" napj án eszedben legyen az
238. Ki kóvet el halrílos bünt ?
hele n'e"egyezzéi'l (Trbiás 4' 6')
HakÍIos bú,nt az követ eI, aki fontos dolog-
,''',',,, ffiii'noiv
ban tudva és akarva nem engealelmeskedik ur
Isten parancsolatilnak. 2. A bűnijk különösebb fajtdiróI'
Melyek a b{ínök Lülönösebb Íajtái ?

kii']önösebb fajtái: 1 a fiibünök ;

230. Miért Lell a halálos b{lnt mintlonképen elkertilnünk ? :'l:t'

A halálos bünt azért kell mindenképen elko- Á ltir'ot

rülnünk, meft azza\ SúlYosan megbántjuk az 2' a Szentlélek ellen való bünök; 3' az égbe-
Istent,l magunknak pedig a legnagyobb kár't kiáltÓ bünök; 4. az idegen bünök.
okozzttk. t.l4. MBl'ek g Íőb{ínók ?
24o. Milyon krírt okozunk magunknak a halálos b{lnnel ?
A föbünök: 1. a kevéIység; 2. a fösvénység;
A halálos bünnel 1. elveszitjiik Isten meg- ;}. a bujaság; 4. az irigység; 5. a torkosság;
6.
szentelö kegyelmét és a mennYországol; 2. ideig- '"harag; 7. a restség.
tartó és örök büntetést vonunk magun}ra. I K;éjtg az, aki magát többre.}ecsüli, .i* !.|:::'
rA nagy bűnöket azétt neyezzik halrÍlos bűnöknek' r"l"l, arái irí puáig n.. tecsüli' Fösvény a-z'
a.ki a pénz-
mert elveszik tőlünk a megszentelő kegyelmet és így ki. i';;;;;;""'""fioz
lrez túlságosan
és a-vagyonhoz túlságosan ragaszkodik és a szegé-
'Irigg az,
oltják lelkünk természetfölöiti életétés örök haltíIt okoz. ;;k ;J"fi;;;nviziv,i. akí szomorkodik' ha
nak a pokolban. Hogy nriiyen rossz a bűn, azt megmu. mililrl;,;;k"';il' vag!_pedig örül, ha másnak
tatja Jézus szenvgdóse. Pl. Á vétkes angya]ok. Az ósszülót, baja
-Pl. van.
241,I{i kövot gl boosínatos bűnt ? A fali"eus a templomban' Júrlás' Saul'
Bocsd,natos búnt az követ el, aki kisebb dolog- r A hét főbűnt nem azért nevezzük fi)bünöknek, miúha
ban vagy nem egészen tutlva és akarva nem *i"aesvi'k *i"dig halálos bűn lenne, hanom azért' mert
engedelmeskedik Isten parancsolatának. .ot mái bűn szfumazik be]őlük'
* A kisebb btinöket azétl nevezzik bocsdnatos búnök ll't6. Ki vétkezik r Szentlélek ellen ?
nek, mert azok nem veszik el a megszentelő kegyelmet A' Szentlétek ellen az vétkezik: 1' aki vak-
és azétt könnyebben bocsáthatók meg szentgyónás nél.
kül is' tudniillik bánat' jó cselekedetek ós ideigtartó bün.
me;öen bizakodik Isten irgalmasságában; 2' aki
tetések olszenvedése által. i.]." t.gv.r'néröI kétségbeesik; 3' aki a m.egis_
242,|űr.étt kell & boosán8,tos bünöktól is óvakodnuDk ? inert igízsag ellerr tusakodik; 4' aki az Isten
jntések
A bocsánatos bünöktöI is azért kell Óvakod- tenvetíret nia.tol irigyli; ő. aki az üdvös
r Ha[játok, l és figyelj fúleiddel, föld t mert az ÍJt beszél;
;ffi6; ; bünökberiinegátalkodik; 6' aki mintl-
halálig nem bánja meg büneit'
egek
t neveltem és fölmagasztaltam, ök azon-ban megvetettek ongem', '
Fá'raó'
{Izaiás 1, 2.) Pl. Noé kortársai. Júilás' A farizeugok' Kaiu' I{eróder'
 8,! E6

246. Mtlélo bünök az égbekiáltó bűnö& i r ). Mi intlítJrat még a bünro a klsértésenkíviil?

A'z égbekidltó bünök oly nagy bünök, hogy A kÍsértésenkÍvül még a b'ú,nre Üezetö a,lkű'lom
mintegy Istenhez kiáltanak büntetésért; ilyenek: is indíthat a bünre.
a szándékos gyilkosság, a szegények, árvák és Mi lehet b{ínre vezető alkalom ?
özvegyek nyomorúságának nagyobbÍtása, a mun. 'r,l.
Bünre vezetti alkalom lehet valamelY személY'
kások bérénekigazságtalan visszatartása. társaság, hely, játék és általában minden, ami
247' Ki kövgt el idegen bünt ? miatt könnyen vétkezhetünk, ha el nem kerüljük.
Id,egen búnt az követ el, aki mások brinét Pl. Szent PéteI.
elösegiti' J< Ha valamely dolog nagyon könnyen bűnbe visz
I rdegen blinö}: bűnre tanácsot adni, vétkes tlolgot Irlinket, akkor bűnre vezető közeli alkalomnak neyezzik.
parancsolni, vétekben mással egyetérteni, mást bűnro r A Szentírás mondja: <Aki kedveli a veszéIyt,
ingerelni, másnak bűnös cselekedetét dícsérni,másnak elvesz benncr>.1
bűnét elhallgaini, másnak bűnét elnézni, mást bűnrg :llr2. Mi inti az embert bensőleg arra, hogy mit tegyen és mit ne
segíteni, m1tsnak bűnét oltalmazni. Áki idegon bűnbo tegyen ?
esik, azt búntd,rsnak lagy bú,nrészesneknevézzik, lde Az embert a lelkiistlleret inti bensÖIeg arra'
tartozik a megbotránkoztatás is. hogy mit tegyen és mit ne tegTelr.
Pl. Herodiás. Saul Szent István megkövezésénél. r A cselekedetek elótt a jÓra iIrt a lelkiísmeret és a
Intelem. Törekedjél elsŐsorban fŐhibádat megisnrcrni ór
*magadban, rossztól visszatart. A jÓ cselekedetek után megdÍcsér_
az ellen küzrteni. Ha a fŐhibát sikerült legyőznöd ez a jó lelkiismeret; a rossz cse]ekedetek után szemre-
akkor a többitrl is könnyebben megszabááulsz.
vagy le]kiismeret-
hányást tesz
- ez a rossz lelkiismeret
furdalás. Lelkiisrneretünk cl]en sohasem szabad csele-
3. A kísértésekröl. A lelkiismerelről. kednünk.
Intelem. Hallgass mindenkor leikiismereted szavára ; mert
248. Mi kísértmínket b{ínre ? a helyes lelkiismeret által maga Isten int téged a jÓra' Kerüld
Bünre 1. rosszrah ajlr természetünk i 2. a gorrosz a bűnre vezetŐ allralmat, mint a nrérges kígyót.
lélek; 3. a rossz emberek kísértenek minket
Pl. Kain. Éva. Isten fiai a vízözön elótl li) Jl CSELEKEDETEKRÓL ÉsAZ ERÉNyEKRÖL.
* A kÍsértésbőlcsak akkor támad brin, ha a rosszba ^
2ó3. Mit keu még cselekednünk azonÍötül, hogy a b{íntől óriz-
beleegyeziink. Isten megengedi a kísértést,hogy mog- kerliink ?
mutathassuk jóakaratunkat és nagyobb érdemünk lehos- Azonfölül, hogy a büntöl örizkedünk, még jÓt
sen, ha a kísértéstlegyőzzílk. is kell cselekednünk és arra törekednünk, hogy
249. flogyan gy6zhetjük lg a kísértést?
mindig jobbak és tökéIetesebbek legyünk.
A kísértéstlegyözhetjük, ha imádkozunk ég * Nem elég, ha a gyümölcsfának ágai nem szárazak'
a kÍsértésnekmindjárt kezdetben ellenállunk. hanem gyümölcsöt is kell hozlia. Az Ür Jézus mondja;
r Ha kísértésbenvagyunk, kiilönösen jó keresztot qMinden jÓ fa jó gyümölcsöt terem. Minden fát, amely
Yotni, Jézust segítségüllrívni, valami okos dologgal fog. jó gyümölcsöt nem terem, kivágnak ós tűzre vetnek.''
lalbozni. t SirÁk f. 3' l l'látó 7. 17, 1l}'
']7
 t7
2ó4' jó ceeleLeileteL ?
l[slyek a ml. trülönöBon nikor iaiütruk löl magunkbaa a hitet, romálryt
A jó cselekedetek azok, amelyek rstennek tet. ós szgretetet ?
szenek A hitet, reményt és szeretetet különösen va-
2óó. Mivol cselekszünk Istsnnek leginkább tetsző dolgoka.t ? sárnap és ünnepeken' azutan a szentségek föl-
Istennek leginkább tetszö dolgokat azzal cse- vétele elött és halálos veszealelemben indÍtsuk
lekszünk, ha a parancsolatokat megtartjuk, ha föl magunkban.
imádkozunk, böjtöliink és alamizsnát adunk. 202' Mglygk a, logszüLsógosobb erények ez isteni erónyeken Lívül ?
2ó0. Mikor 8zereznek nekünk a jó cselekedetek érdomet a morrny. Az isteni erénYeken kÍvül a legszükségesebbek a
országra ? sarka,la,tos erények' úgymint: l. az okosság; 2. az
A jÓ cselekedetek akkor szereznek nekünk igazságosság; 3. a mértékletesség;4. a lelkierösség.
érdemet a mennyországTa, ha Isten kegyelmében I Az okossdggal megismerjük az igazi jót:, az igaz-
vagYunk és jÓ szándékka| végezzik azokal. stÍgossigga|, megadjuk mindenkinek, ami őt megilleti; a
* A bűnös ember a jó cselekedetekkel ideigtartó mértékl,etességgeJmegtartjuk mindenben' különösen az
jutalmat érdemelhot és megszerozheti Istennek kegyel- élvozetekben a kellő határokaL; a lel'ki,erősséggel, e|vise-
mót arra, hogy megtérjen. lünk minden bajt és fáradságot, hogy megtehessük azt,
257. Mikor cselekszült} jó színdékkal? amit Isten akar.
JÓ szándékkal akkor cselekszii'rú' ha rsten Pl. 1. A boldogságos Szúz Mária (a nagyokosságú Szüz)'
2. Szent József. 3. Dániel. 4. A Makkabeug testYéÍek.
ked,aeért cselekszünk valamit. * A sarkalatos erényokbóI szátmaznak a hét főbúnnel
* Á jó szándékot így indíthatjuk fel magunkban etrtrentéta eréng.ek, úgymint: az alázaIosság, a jótékony-
l rsfuneml mi'ndent a te ili,cstiséged,re akar okcsel,eked,ni, ! t ság, a tisztaság' a felebaráti szeretet, a mértékletosség,
2ó8' Ki jó vagy erónyes ember ? a szolídség,a jóban való buzgóság. _ A sarkalatos eré-
JÓ vagy eTényes ember az' aki mindig kész nyeket ós a belólük száÍmazoIt erényeket erlaiil'csi eré-
jÓt cselekedni. nyeknek nevezzük és akiben azok megYannak, azt er-
ÉóJcsó's embernek mondjuk.
269. Melyok & IegÍ6bb orények ? Pl' 1. A kafarnaumi szó,zados. 2. Magyarországi Szent Erzsé-
A legföbb erénYek M ,isterui a hit, bet. 3. Szent János evangelista, Szent Imre.4. Páli Szent Vince'
5. Keresztelö Szent János. 6. Szal. Szent F'erenc. 7. Az aposto-
a reménY és a szeretet. lok. XaÍ. Szent Ferenc.
260. Miképs'x indíthatjuk löl megunkbatr az isteni oÉnyokgt ? 203. rí ok péltlá,irt Lövegsiik legbkíbb' hogy jó ós tökéletes em-
Az isteni erénYeket ekképen indíthatjuk föl berok legyiimk ?
magunkban: Hogy jó és tökéletes emberek legyünk' leg-
<Istenem, hiszek tebenned, mert örökké igaz- inkább Jézus Krisztus példáját kövessük.
mondl vagT l) I Lz Út Jézus a ngol,c bol,d'ogsdgban mllatla meg,
<Istenem, remélek tebenned, mert végtelenül hogy miképen követhetjük őt :
1. Bolilogok a lolki szogények, mort övék a mennyok
hü és irgalmas vagT !) orszá"ga1
<Istenem, minden fölött szeretlek téged, mert 2. boldogok a szolídok, mert ók lesznek birtokosai a
végteleniil jl
és szeretetreméItÓ YagT!D föltlnek;
 3. boldogok, akik sÍrnak, mert ők vigasztalást találnati
4. boldogok, akik éhezik és szorr{uhozzák az igazsÁ.
got, mort ők kielégítéstnyernek;
5. boldogok az irgalmasok, mert majd önekik is irgal.
mazni fognak;
6. boldogok a tisztaszívűek, mert ök meg fogjálr
látni az Istont;
7' bolclogok a békességese\ mert Isten fiainak hí.
vatnak ;
8. boldogok, akik ülclözést szgnvednek az igazsá4étl,
mert övék mennyeknek otszága.
P|. 1. A szogény L6zát, 2. Dárid. 3. Magtlolna. 4. Nikodemul,
5. Tóbiás.6' Sz' Agnes.7. Abrabám. 8. Az apostolok.
IA katolikus eggesül,etek nagyon alkalmasak alr&r A szontlélol eljöYetélo.

hogy ott megtanuljuk és megszokjuk az erényes életot,

264, Milyen tanácsokat adott Jézrrs a' nagyobb tö&életosség elérésóre? HARMADIK RESZ.
Á nagyobb tökéletesség eléIésérea hdrom el'lan
L A KEGYELEN[-EszKozÖ KRÓL.
géldumi, tandcsot adta Jézus ezeki ; az ön-
kéntes szegénYség;2. az örökös szüzesség; 8, hogy üdvözüihessünk' harmadszor hasznáI-
a tökéletes engedelmesség a lelki elüljárók irántt llunk kell aLt, a,mi által megkapjuk Istennek
* Áz cvangéliumi tanácsok követéséIe a szerzetese]t kegyeImét.
kötelezik magukat külön fogadalommal.
Intelem. Az erények lelkünk legszebb ékességei. Hogy
á/ AZ ISTENI KEGYELEMRIL.
azokat megszerezhesd magadnak, folyLonosan és buzgÓn kóIl 20ó. Mi szlikséges nekünk loginkább ab'boz, hogy üdvözüIhossiina ?
gyakorolnod a jÓt. Különösen végezz gyakrabban á temp. Hogy üdvözülhessünk, ahhoz leginkább Isten
lomban és otlhon ájtatosságot; mondj le egyról-másról, anrl
kel]emes lenne; tégy jrt felebarátaiddal, amikor ]ehei. ma,Ia,s atj a,, \ agyis kega elrne sziikséges nekünk.
Jézus mondotta: cAki állhatatos marad mindvégig (t. i.^dz
Üt
e jó. i Istennek liegyelme feliilmul mindent, amit a ter-
ban), az üdvözül),. (Máté 10' 22') mészot rendje szeiint bírhatunk és azérÍtermészetfi)l,iittd
dolog. Az isteni kegyelmet Jézus Krisztus értlemelto ki
r Jézus egy gaztlag ifjúnak azt mondotta: í tla' tökéletes akarlt számunkra szenvedésévelés halálával.
lenni, menj, add eI, amid vagyon és oszd el a szegényeknek, ól
kincsed leszen memye|iben; és jer, kövess engelor' lMáié 19, 21,l 200. Eánylélg az Isten &egyelne ?
Az Isten kegyelme kétféle:segótó és meglaenteló
mal&szt.
1. A segltő kegyelemrőI'
267' Mit osglekszik lBten lol&ünabo[ a segltö kegyelem óItal P

Isten a segítő kegaelem á|lal fiiluiltÍgostt és meg-

erdsíÜ minket lelkiinkben, hogy az üilvösségre
90
szükséges jÓt megismerhessük és me$ehessük,
a bűnt pedig elkerülhessük.
* Istennek segító kegyelme nélkül az üdvösségre
szükséges jÓt som meg nem kezdhetjük' sem nom foly.
tathatjuk, sem be nem végezhetjük' Azért mon$a az
Úr Jézus: cNálam nélkii] semmit sem tehettek).l
208. Ail_g Isten minden-kirxgk ologonil6 seg{tő kegyelmet ?
Isten mindenkinek ad elegendö segítö kegyel-
met, hogT üdvözülhessen.2
269. Mit kell tenníiirr}, hogy a segítő kegyelem üdvösségünkre vá\iék?
Hogy a segÍtö kegyelenr üdvösségünkre váljék'
nem szabad ellene cselekednünk, hanem velo
együtt kell munkáIkodnunk.
Pl. Szent Máté' Szent Pál apostol.
* Az Isten kegyelme nem kényszeríti az embert a
jÓra; de aki annak ellenszegül, az vélkezik a Szentlélek
ellen.s a 1r"-gyelem birtokában jó cselekméngt végezünk, akkor is
Intelem. Kérd Istent mindennap, hogy segítsen meg szent
kegyelmével és vig:1ó,zz, hogy a kegyelem rád nézve hiába-
valÓ ne legyen. (H& Isten szavát halljátok, meg ne kemó.
nyítsétekszíveteket.a (94. Zsolt. 8.)
2' A megszentelő kegyelemróL
270. Mit csslokszik Iston lelkünkben e msg8z6ltelő kegyelem által
Isten a ,negszentelő kegyelem éital a halálos
bünöktöl megtisztÍtja és megsaentelo lelkünket'
gYermekeivé fogad és a mennYország örököseivé
tesz minket.
i A megszenteló kegyelem természetfiitrötti életet ad LeI'
kiinknek és szentté Leszi azt. A megszentelő kegyelom
nélkül nem lehet üdvözülni.
Pl. A menyegzós ÍuháÍól Bzóló pélilabeszéil.
r Jónos 16, 5. szetlt Pál apostol petlig ezt írja: <Iston az, kl
bennetek B'z aka'rást és a véghezvitelt egyeránt műveli'' (F'il.2' 13.)
(Isten azt aka'rja, bogy minilen ember ttdYÖzÍt]jönD, monaljs
' apostol. (Tim. I' 9' 4.)
Szent Pá]
r clntünk titöket, hogy lóten malarztját bióba ne vogyétekr'
írja Szent Pál cpostoi. (Kor. II, 8' 1.)
9l
r71' !íikor Leptua m.g előazör a -"gro"ot"to Log'olEÓt ?
A megszentelÖ kegyelmet akkor kaptuk meg
elöször, amikor megkereszteltek minket.
,?2, Meddig m&rad e meg8zenielő keÜy€lem az ember lelkében ?
A megszentelö kegyelem addigmarad az ember
lelkében, míg halálos bünt nem követ el.
Intelem' A megszentell liegyelem legdrágább adománya
Istennek. Légy kéjz akármi mást inkább elveszteni' mint
Istennek kegyelmét.
B/ A KEGYELEM-EsZKÖZÖKRÓL'
x73. Mivel Bzorezbetjük meg tston kegyelmét lsgint'íbb 9
Isten kegyelmét leginkább a szmtségekkel, a
slentelméwekkel és az imddstÍggal szerezhetjük
meg.
{ Abban, aki lsten mogszentelö kegyelmét bírja' a
kegyelemoszközök nagyobbítják azt. Ha a.megszentelő
nagyobbodilo bennünk Isten kegyelme.
I. A szentségekről.
2?4' Mik & szentségot ?
A szentségek Krisztus Urunktrl rendelt küIsö
? jelek, amelyek áttal Isten megadja nekiink, vagY
l1agYobbÍtja bennünk a megszentelö kegyelm.et
és különÍéle segÍtö kegYelmet is acl nekünk.
275' Hány szentség van ?
Hét szentség van: 1. a keresztség; 2. a bér-
málás; 3' az o|tátiszentség; 4. a bünbánat szent_
sége; 6. az utolsÓ kenet; 6. az egyházftend';7.
a bá,zass$.
2?6. Mely szentségek által adja mog Isten n megszentoló kegyel-
mef azoknati akik haláloi bünÉen varrnak ?
Azgknak, akik halálos bünben yanr:Lak, a ke-
resntség és a bú,nbdnaÚ szentsége által adja meg
Isten a megszentelÖ kegyelmet, ha arra méltók.
 {A korosztséget és a bűnbánat szontségéta holtú
szentségei'nek nevezzük, mert ezeket szabad azoknak lt
fölvenniök, akiknek le]kében nincsen természetfö]ötll
élet, vagyis, akik hal'tíl,os bűnben vannak. Aki eszével ól,
az űgy teszi magát a mcgszentelő kegyelemre méItútltl,
hogy brineit megbánja és a szentséget Íöl akarja vennl,
z??.Me|r szentségeket nem szabatl ennak Íölvennie' aki tudjr[
, hogy halrílos b{ínben van ?

Aki tudja, hogy halálos bünben van' ann&l

nem szabad fö]vennie: a bérmálást, az o|tátl.
szentséget, az utolsÓ kenetet, az egyhiízirendel
és a házasságot.
* Á bérmálást, az oltáriszentséget, az utolsó kenetol,
az egyházirendet és a házasságot az élők szentségeinal
nevezzük, mert azokat csak úgy szabad fö]vennünk' hr
lelkünkben megvan a ternrészetfö]ötti élet, vagyis a ma1
szentelő kegyelem. Az élők szentségei nagyobbttjdk bon
nünk a megszentelö kegyelmet.
* Áki tudja, hogy hairiJos bűnben van és mégis ftil.
veszi az elevenek szentségeit, az mél'tatlnnul veszi föl
azokat és szentségtiirést követ el.
278. Erínyszor szabad * szentségeket Iölverrni ?
A keresztség, a bérmálás és az egyhárzirend
szentségétcsak egYszer, a többi négy szentségol
többször is szabad fölvenni.
r A keresztséget' a bérmálást és az egyházirendol
csak egyszer 1ehet érvényesenfölvenni, mert azok örökro
etrtőrölhetetlen jegget hagynak az ember lelkében.'
* Az anyaszentegyhr2 a szentségek kiszolgáltatásánúl
mély értelmti szerta,rtdsokat használ. Ezekból megismor.
hetjük azokat a kegyelmeket, amelyeket az illetó szont.
ségek nyujtanak.
Intelem. Ádj hálát Istennek, hogy mcgszentelésedre l
szentségeket adta. Mindig csak mé]tÓan és kel]ő készülettol
vedd föI azokst, melt killönben nem szereznek kegyelmrl,
hangm íDkább tárodra lerznek
l'ülaip' rncakcroszt.li .s-lbtilziot. p.p kcrcsztcl.
^
7, A kereszlségrőI.
270, ui & kerosztsóg ?
A keresztség az elsö és legszükségesebb szent-
ség, amely az erealeti büntöl és a keresztség
előtt elkövetett minden más büntöl megtisztitja
és megszenteli az embert és az anyaszentegY-
báz ta$ává' leszi.
* Isten a keresztség ríltal elengetli az örök büntetést
és az ideigtartÓ büntetéseket is.
i Miclőn az embor a koresztségben megtisztul a bü-
nöktől, megkap ja a megszentelő keggelmet. Ez az ember
tellci, újjtisziiletése.Erról mondja az Ur Jézus : cHa valaki
újra nem szÍi]etik vízből és Szentlélekből' nem mehet
be Isten országába>.l
* Akiket érvényesen megkeresztelnek, azok mind a
katolikus anyaszentegyhdzhoz taftoznak; mert Jézus
Krisztus csak egyféle keresztséget rendelt.g Csak azok a
megkereszteltek nem tartoznak az anyaszent egyházhoz,
akiket abból kizártak, vagy akik saját akaxatu}bÓl va-
lamely felekezetbe léptek.
I Jáuos 3' F'
z <Egy az Ur, egy r hit' egy a koresztségl, monilja Szent Pól
lportol. (Eí. {' 6.)
8a
t 9ü
28o. }rÍórt olsó szsntBóg & kclorEtoég ?
A
keresztség az&t elsö szentség' mert akll
még meg nem kereszteltek, az más szentségel
nem vehet föl érvényesen.
281.l\[iért a legszükségosebb szentség & kerosztsóg ? de hacsak leh_etséges, megszentelt keresztai'zet kel] hasz-
A keresztség azétt a legszükségesebb szentség,
rnert keresztség nélkül nem üdvözülhetnénk.
* Akik a keresztséget föl nem vehetik, rend,kípüIi mő'
dtln üclvözülhet nek a utígEkeresztség vagy a uérkeres-ztsl1
által. Vágykeresztség által azok üdvözülhetnek, akik bü'
nelr<et rsiön irant vólÓ tiikéletes szeretetből megbánjál
ó' úe."át megtenni mindazt, ami az üdvösségre sziil'
séges. Vérkereiztség által azok üdvözülnek, akik Jézusó'l
véítanuhalált szenvédnek a nótkü1, hogy már megkerost'
telkedtek volna.
282, Mikor rendelte Krisztus Urun} a keresztséget ?
Krisztus Urunk akkor renalelte a kelesztséggt|
amikor apostolaihoz így szllt: <TanÍtsatok min'
den népet, megkeresztelvén öket az Atya 6t
Fiú és Szentlélek nevében).l
2t8, Ki ksreBztslbet ? Akeresztségben megigértük Isterrnek, hogy
Renclszerint csak a fölszentelt pap keresztol'
het; de ha sürgösen szükséges, akkor akárll
keresztelhet.
r
A keresztelést rendszerint a'bban a plébánia_tonrp
lomban kell végezni' ahová a keresztelendö tartozik'
* A keresztelést nem szabad sokáig halogatni, hog;
a gyermek esetleg keresztség nélkül meg ne haljon'
284.Ilogyan kell keresztslni ?
Kereszteléskor vizet kell a keresztelendőnol
fejére önteni és a közben e szavakat kell molt'
d.áni: <.... én megkeresztellek téged' az Atyánul
és F'iúnak és SzentléIeknek nevébenD.
Mátó 98' 19.
'
l
' Hogy a kerosztelés érvényeslegyen, ahhoz a ke_
resztelőnók az a szd,ndéka is sztikséges, hogy azt akarja
vele tenni, amit Krisztus Ürunk rendelt, vagy amit az
anyaszentegyház a kereszte]ésseI tenni szokott.
]
* Akármilyen természetes y1zze| |ehet keresztelni 1
nálni. A keresztviiet nagyszombaton és pünkösd előtti
szombaton szsntelik.
* A keresztségben valamely szentnek na;ét kapja az
ember, hogy annak péIdráját kövesse. Ez a szent vétlő-
szentje a megkereszteltnek' A keresztségben kapott név
a keresztnéU.
r A kbresztelés előtt a keresztelkedő elmondja a hit-
vallást és a keresztségi, igéretet, Kis gyermekek helyett
a keresztszüIők mondjzi.k el azt.
i Keresztelés után szente]t krizmával keni meg a pap
e megkereszteltnek fejót; ez azt jelenti,, hogy ő akkor a
Fölkentnek (Krisztusnak) lett a híve' Azután fehér ruhdt
irdnak rá, ami a szent keresztségben kapott ártatlansá-
got jelenti. noő ogertgd,t is nyujtanak neki' ami a keresz_
tény vallásnak világosságát jolenti.
rilÚ. Mit igértünk meg a keresztsógbetr l8tennek ?
a kato]ikus vallás tanításait hinni és követni
akarjuk és a gonosz léIek kísértéseinekellenállunk.
lBll. Mi a, kereszt8zü16k LötsleE8ége ?
A keresztszüItik kötelessége ügyelni arra' hogY
keresztgyermekök jÓ katolikus legyen.
* A keresztszülőknek buzgó katolikusoknak kell ]en-
rriök; mert másképen nem felelhetnek meg kötelessé-
gÖknek. A keresztszülők és a megkoreszlelt kőzöÍt lel,ki
rokonsdg jön létre.
Intelem. Sohase felerld, smít a kereszttégbeu igértól
lrtennek. Yigy6zz, hogy be ne szennyezd az ártallalság tiszte
rulráját, amelyet a keúiztségben nyórtól. Ujítsd meg g1at-
ra}lban kererztsógi igéretet.
,a

s'ont PóloI é8 JáDo6 bérnlóLull' A piilPöL bérmál.
2. A bérmdkÍsróI.
287. Mi a bérmá'lás ?
A' bérmdlds szentség' amelYben a Szentlélel
a megkeresztelt embert megelÖsÍti, hogy hitót
állhatatosan vallj a és hite szerint éljen.
* Ez a szó bérmálás annyit jelent, mint mngarősítól,
(Ebből a latin szóból szátmazik: firmare : eiositenl,l
288. EiL szolgíltatják ki e bórmálás szentség6t ?
A bérmálás szentségét a püspökök szolgáltat'
ják ki.1
!x ÁldozÓpap csak akkor bérmálha! ha a pápától föl.
hata]mazást kapott aIIe.
28g' Eogyan bérnál o püspök ?
A püspök fölteszi kezét a bérmálkozÓnak fejérc
és kereszt alakjrában megkeni annak homlokÁt
krizmával, miközben e
szavakat mondja i
1 <Mikor az apostolok meghalloiták, hogy Szamaria befogadh
Isten igéjét,hozzájok ktildék Péte és Jánost. Kik odajövén imádkor&
lrsk érettük' hogy elnyerjék a Szentlelket; mert 4ég egyikü}re sen
száJlott, hanem csak rneg valának keresztelve az Ür Jézus novóbon
Ák}or rájok tevék kezüket, és azok eloyerék 8. SzentlelketD, í8t'
olvassuk az Apostolok Cseleked eteiben. (8, !4-1?.) M.intbogy tobll
az apostolok bérmáJtak és minihogy ez a Szentlélek kegyelmét szr.
rezte a híveknek, Krisztrrs Urunknak kell.|f 1bórmálást ól;endelni1
sI
( . .. ' megjeiöllek téged a kereszt jelével és meg_
erösÍtlek az üdvösség Wizmájával az Atyának
és Fiúnak és Szentléleknek nevében>.
I Bérmálás kezdetén a püspök kiterjeszti kozeit a
bérmá]andók felé és lehÍvja rájok a Szentlelket; a bér-
málás végénminclnyríjokért imádkozik és rájok adja
ziJdását. Nem helyes, ha a megbérmáltak ez előtt a püs_
pöki áldás előtt eltívoznak a templombóI.
* Bérmáláskor a püspök gyengén megüti a bérmál-
kozónak aÍcát. Ezzel arra inti, hogy katolikus vallásri-
ért bármit is örömest eltűrjön.
290. Mi a krizrna ?
A krizma balzsammal kevert faolaj, amelyet
a püspök nagTcsüttjrtökön szentel meg.
rA jói]latú balzsam, azt jelenti' hogy a megbérmiáJt-
nak jó cselekedeteivel ketlvesnek ke]] lennio Isten előtt;
a fntraj a Szentlélektől kapott kegyelem bőségét és ere-
jét jolonti. (Régente a viaskodók olajjal kenték meg kar-
jaikat, hogy könnyebben harcolhassanak; minket is harcra
kennek föl a bérmá]ással lelkünk elIenségei ellen.)
291. Eogya,n &ell bérmálásra kégziilni ?
A bérmálásra úgy kell készülni, hogy elötte
1.gylnunk és áldozunk; 2. megigérjii-k Istennek,
hogy mint igazi katolikusok akarunk élni és
meghalni.
r A bérmálást minden mogkeresztelt emlrer fölvoheti,
aki még nincs megbérmálva. Akik az €]ső szentgyónást
és áldozárt €lYégezték, már elég idősek arra' hogy a
bérmálás szentségétjó késziilettel fölvehessék. A bér-
má]ás elkeriilhetot]enül nem szükséges ugyan az üdvös_
ségre' cle mégis vétkezik az' aki hanyagságból meg nom
bérmálkozik.
* A bérmálkozÓkaI bérmoszülöjült ktséri el a szontség
fölvételéhez. Fiúknak csa.k bérmaatyjuk, leányoknak csak
bérmaanyjuk van; de aki nom szerezhet bérmasziilót'
nélkiile is megbérmálkozhatik. A bérrrraszülő a bérmálág
alatt a bérmáIkozónal jobb vállára teszi jobb kozót.
B. t, nBTobD kataurmu.
 98 99

20!l, Mí a bérmaszüló }ötelességo ? >94. Mihor renelelte Krisztus lJrunk az oltáriszentséget ?

A bérmaszii{ti kötelessége, hogy a megbérmál- Krisztus Urunk az oltáriszentséget kÍnszenve_

tat a lelki harcban szÓval és példájával segitse.
* A bérmaszülőnek megbérmáltnak és buzgó kato-
likusnak ke]] lennie. Közötto és a rnegbérmált között
l,elki' rokonsdg jön létre.
InteIeT. Ha még nem Yagy megbérmálva, ne lralogasd
_
sokáig a bérmálkozóst. Ha pedig már fölvetted ezl a sienL-
sóget, akkor mutasd meg minden alkalommal, hogy az Úr
Jézus hű tanítványa és bátor katonája vagy. Kövesd új védr-
szentednek póldáját is, akinek nevét .a bérmáláskor kaptad.
dése és halála elött rendelte az utolsó l)t'csordn'|
\| Az utolsó vacsora emléknapja nagycsiitörtiíkiin van'
De mivel nagycsütörtökön Jézus szenvedéso miatt gyá-
szol az any aÁzentegyház, azért t}rna4lj dn (Szenthiá'rom-
vasárnápia utá; köVetkező csütörtökön) ünnepe!ük
"ap
azi''ltáriszentséget. Urnapján fényes körmenetben körül-
viszik az o)táriúentségetés négy oltárnál áldást adnak
vele.
295. Miképon rendelte Krisztus Urunk az oltáriszentséget ?

Krisztus Urunk kezébe vette a kenYeret, meg-

áldotta, megszegte' átadta tanítvánYainak és mon-
dotta: <Vegyétek és egyétek, e2 a'z é1x testem>'
LzutÍnvettó a kelyhet a borrral, megáldotta, oda-
adta tarrítványainak és monclotta: <Igyatok ebbtil
nindnYájan, e2 a,2 én aérem' Ezt cselekedjétek
az én emlékezetemre ).2
296. Mit cselekstletü Krisztus Urunk e sza,Yakkel: <Ez az ón testem
ez az én vérem ?>
Krisztus Urunk e szavakkal: <<Ez az én tes_,
tem, ez az én vérem) a kenYeret és a bort az
ó szent testévéés vérévévá.ltoztatta át.
Józus rcndeli az oltári8zontségel' Á p.p áldozt8t.
297. Mire a,dott'KrisztuB llrunk az apostoloklak ha,ta'lm&t éB pa'_
r&ncBot e BzavaLkal :(Ezt c8elekeajétek az én emlékezetomre?r
3. Az oltdriszentség ről, E szavakkal: (Ezt cselekedjétek az éL em-
1203. üi az oltárigzentség ? lékezetemre> Krisztus Urunk arra adott az apos-
Az oltdrispentség azlJt Jézus Krisztuslla,k va,ló_ toloknak hata]nrat és parancsot, hogv a kenyeret
ságos szent teste és vére a kenyér és a bor és a bort az b szent testévéés vérévéváI-
kiiLlsö szÍne alatt. toztassák át.
* Az oltiíriszentségetlegft;l,ségesebb szenlségnek nevez-
ziik, mert magát Jézus Krisztust foglalja magában. l Áz Úr elóre megigérte az oltá.riszentséget' A csoilólator
* Az oltáriszentség külső sztne,i azok a kiilsőségek, L'envérszaoorítás után igy izólt a zsidókhoz: oÁ kenyór, nclyet
maih én ádok. az én tost_em a világ életéért.... Mert az én tcstÓm
amelyeket az oltáriszentségen észrevehetünlr: az alak, -
li"ónnvat étel'és az én Yérem bizoinvat italr. (Jínos 6' ó2' 66.)
í uato _ s8-96
a szín, az Iz stb
'6,
26-98,
- Lukócg 2i' 19.20' Kor. L' 11'1'
100 101

208. Eikre szá,uott Át az apostoloktól &z a hatalom, hogy B k9-

nyorot é8 & bort ótvá'ltozt&ssók l(risztus urun-k Blent tgstóYó ,liJézuB Jolen van a,z oltárl-
és vérévó ? szeDtségbéD.
Az a hatalom, hogy a kenyeret és a bort át_ s01. Ki Ya'n jelen az oltóriszentség-
változtassák Krisztus Urunk szent testévéés vé- ben ?

Íéyé,az apostoloktrl a püspökökre és az á|dozl- Az oltáriszentsésben

papokra száI|ott át. az Ur Jézus Rrisztus van
jelen.
29o, Mikor váltoáatjók ót a piispökök és az ó,ldozópapok a ke_
nyeret és a bort Krisztus Ürunk szent tostévé és vérévé? lJézus Krisztus az oltári-
A püspökök és az á"ldozÓpapok a szent nxisé- szentséghen mind a kenyér-
nek, mind a bornak külső
bort Krisztus
ben' vá|tozÍatják át a kenyeret és a színo alatt élve és egészen szeít im6qis az oltóri-
Urunk szent testévéés vérévé,amikor Jézus e van jelen, testével és véré-
^lqios
.zoutsé8ot.

szavaiI mondják: <<Ez az én testem, ez az én vel, lelkével és istenségével.

vérem)).
I Azt a vékony, kovásztalan kenyeret, amelyet a pap
a szentmisében átv á|toztat, o s ty ának nevezzük.
* A szentmisének azt a részét,amikor a pap a kenye-
ret és a bort átváltoztatja, dtutiltozdsnak nevezzük. Atvál-
lozás után a pap Íölmutatj a azUr szent testét és vérét,
hogy a hívek imáQák; ez az Úrfelmutatd,s.
I Ltvá|Iozás után Jézus szent testo és vére van az
oltáron; mi azonban kenyérnek ós bornak látjuk, mert
a kenyér és a bor kti]só színe megmarad. ..
3m. Mi végett rendelte Krisztus Ürunk az oltáriszentsóget l
Krisztus Urunk a végett rendelte az oltári-
szentséget: 1. hogy szent testével és vérévelmin-
dig közöttünk maTadjon; 2. hogY a szentáldo-
záskor lelkünk tápláléka legyen; és B. hogy a
szentmisében érettünk ÍeláIdozza magéú.
Intelem. Csodáld az Úr Jó"os végtelen szeretetét, amely
lyel magÁt az oltóriszentsógben titokszerü mÓdon nekün}
átadta. Gondolj sokszor hálás szíwel erre az imállandó
6zentségre.
* Az o]táriszentséget a szentségtrartőban és az dld,oz-
tatőkehel,gben tartják. Ez a két szent edény a szentség-
hdzban lan. Az oltáriszentségte figyelmeztot az oltár
előtt égö i;riik ldnpa. A szentségtartó közepén krs fél-
holtlalakú tartó van; ezon látható az nltáriszcntség.
:}02. Meddig van jelen a,z or Jézus az oltá.riszontségben ?
Jéztts addig van jelen az oltáriszent-
Lz IJt
ségben' míg a kenyér vagY a bor külsö színe
el nem váItozik.
r
Midőn a pap a szent ostyát széttöri, akkor nem az
Úr szeni testét töri részekre, hanem csak a kenyér kii,Iső
szinét' A,z Úr Jézus a szent ostYa minden részecskéjében
jelen van.
so3. Mit koll az oltóriszentség elótt cselekedniink ?
Az oltáriszentség elött térdre kell borulnunk
és az Ur Jézust imádnunk.
IApap a szentmisénél vagy a litániánál némelykor
dlddst ad az oltáriszentséggel.
Intelem. Az oltóriszentség elótt a templomban, vagy ami-
kor a templomon kívül viszik, mindig mély tiszteJettel haitg
térdet. Jelenj meg gyakran a ozentsógház elött az Úr
'Iézt+s
--
ldtogatdsdra, kúlönösen akkor, amikor rz oltáriszent-
róget imádísra kiteszü vagy vele á]dóst adaak Szatltségitwí-
 103
10r

dó,skor ezekkel a szavakkal üdvözölrl az oltáriszentségot :
<Dtt ret és dicsöség a legföleégescbb ol,td,riszcntségnck moet
és mini]örökkb.
J ézlJs 9, szentáIatozáskor lelkünk tápláIéka'.
804. Mit vesziin} magun}hoz a gzentáIdozáskor ?
L az Úr Jézus szent testét és
szentdldoztÍ,skor
vérétvesszük Ínagunkhoz, hogy vele tápláljuk
lelktiLnket.
I Az íJr Jézus azt monclotta: <Az én testem bizony_
nyal étel és az én vérem bizonnyal italn.l
l Az anyaszentegyház manap csak a kenyér színo
alatt nyujij a a híveknek az oitáriszentséget. Nem szük_
séges. ho a bor szÍne alatt is magunkhoz vegyük, mert
u ti'e''ye. íiine alatt az Úr Jézus szent vére is jelen van.
305. Mely szavakkal renilelte Jézus a szentálatozást ?
Jézus a szentáltlozást e szavakkal renalelte:
<Bizony, bizony mondom nektek, ha nem eszi-
tek azEmberfia testét és nem isszátok azóvérét,
nem lesz élet tibennetek>.2
806. Mely .kegyelmekben részosítminket a szentáldozás ?
A
szentálclozás Jézussal egYesÍt min]<et és
azért L. nagYobbÍtja bennünk a megsaentelő ke''
so8. Mit tövgt az ol, aki méltatlaaul, vagyir tudvu és akarva lralÁ-
lo! bűnnel áltlozik ?
Aki méltatlanul, vagyis tudva és akarva ha-
Iálos bünnel áldozik, az szentségtörésúkövet e].1
I A szentségtiirő d,ldoztÍs hasonJÓvá teszi az embert
Judáshoz, aki barátságot szÍnlelt Jézus iránt ós ugyau_
akkor e]árulta őt ellenségeinek.
I Bocsd,natos bú.nnel nem áldozunk méltatlanul, do
kevesebb kegyelembon részcsülünk.
309, Eányléle készület szükséges a szentí1dozásra ?
A szentáltlozásra kétfélekészület Szükséges:
Ielki és test'i készu|et.
B10. Miben á1l a lelki késziilet a szentáldozá,sra ?
A telki készület a szentáIdozásra abban áll:
hogy 1. a halálos bünöktöl megtisztítjuk |elkün-
ket a szentg11ónd,sbam, a bocsrinatos bünöket
pedig legalább rnegbánjuk; 2. elmondjuk az eIó-
készitö imádságokat.
r A szentálclozás o]őtt az elökésziLó irrrátlságokhoz
az tartozik, hogy fölindÍtjuk magunkban 1. a hitet,
Ieményt és szeretetet i 2. a bánatot és az erős lbgadást;
3. az alázatossá.got és az oltfuiszentség után valí-r vágyíl-
dást.
Mibon óu a testi késziilet a szgntáldozásra ?
311.

quelnle.t; 2. gyengíti rosszra való hajlandÓságun-

A testi késziilet a szentald,ozásra abban áIl,
hogy éhgyomorra,I maradl7r'k vagTis, hogy éjfél-
kat és eröt ad a :óÍa; 3. megtisztít a bocsá' töl kezdve a szentaldozásig semnrit sem esziink
natos bünökttil és oltalmaz a halálos bünök ellen. és semmit sem iszunk.
i A szentáldozás biztosít arról, hogy egykor dicső- * Á szentáldozás előtt csak a súlEos betegeknek nenl
ségesen föltámatlunk. kelll Áhovomnrra.l
éhgyomorral lenniök' akik lelki útrava]ó
]enniök_ akik s"anánt
útrava]dl gyanánt
!07. Míkor részosüIlink a szentáldozás kegyelmeiben ?
veszik magukhoz az oltiíriszentséget. A nagybetogeknek
Á
szentálclozás kegyelmeiben akkor részesü-
t Sz. Pál apostgt monalja: <Áki mélt&tlanul eszi ezt a ke_
lünk, ha méItóan, vagTis a megszentelö malaszt nveret' Yafi íssza^az Úr kelYÉét,vét&ezü az Úr teste és vérg ellen.
állapotában áldozunh ri:nat'vizs"eha meg magát ai em'ber és úgy egyék ebbll a kenyérból
ós igyék e[ból a kéhelyból. Mert aki nléltatlanul eszik és iszik' íté-
iú;í';;"ik_a;l."'É mivel nem különbözteti *"g az Úr
l JÁD. 6. 68. l Ján. 6. 6l' 'i'"eá.nuÉ,
to8tét {a. terti eledeitól)),. Kor. l., 11' 27_29.
104
megengedheti a gyóntató, hogy hetenkint egyszer-két_
szer áldozhassanak, habár eJobb orvosságot vagy valami
folyadékot magukhoz vettek. Aki ilyen eseteken kÍvül a
szentáldozás előtt eszik vagy iszik, az halálos brint követ
el. Aki feledékenységből evett vagy ivott, habár csak
keveset is, aznap nrár nem járuJhat a szentáldozá,shoz.
* A szentáldozáshoz, amonnyire lohet, tisztetséges
öl,tözetben illik járulni.
812. Mit teszün}, mikor a p*p a szentáldozás elótt lölmutatja az
oltr{riszentsóget ?
lvlikor a pap a szentáldozás elött fölmutatja
az o|líLríszentséget,letérdelünk, háromszor mel-
lünket verjük és mondjuk: <Uram, nem vagYok
méItÓ' bogy hajlékomba jöjj, hanem csak egY
szóval mondd és meggyógyvl az én lelkem>.
* Az oltárhoz összetett kézzel és lesütött szemmel
illik közelednü:rk. Mielőtt a szentiildozás helyére érünk,
térdet hajtunk az oltáriszentség elótt.
818.Mlt Leu tennün}' mikor a pap az oltd,riazentségot n1mjtja
notiink ?
Mikor a pap az oltáriszentséget nyujtja nekünk,
kön1wet vagy kendőt kell magunk elé tartanunk,
fejünket fölemelniink, nYelvünket egY kevéssé
alsÓ ajkunkra kitennünk és az oltáriszentséget
a legnagyobb tisztelettel magunkhoz venniink.
I A szent ostyát rágás nélkül illik lgnyelnünk és nem
kell sokáig szájunk}an tartanunk. lla a szájpatllásra
tapedna, nyelvünkkel válasszuk le. Mikor az o]tártól el-
távozunk, térdet hajtunk az oltáriszentség előtt.
81l. uit &oll teDriina & szentáIdozás után ?
A szentáldozás után imd,ilnunk kell az Úr
Jézust, neki htÍldt adnunk és kegyelmeit kémiinlc.
* A szentáldozás után nom szabad 6 fgmplomból
előbb távoznunk, míg a szontáldozás utáni imádságotat
106
el_nom vógeztük. Haesak lehet, lcgalább egy negyedórát
töltünk el ájtatos imádsággal.
Intelem. Ha még nem érted meg elsó szentáldozásod
napját, forrÓn kívánkozzál utána. Késóbb pedig járulj gyakran
és mintlig mé]lóan az Ur asztalához. A szcntálrlozás napján
taltÓzkodjáI a világias mulatságoktÓl.
'Iózug Íölá'ldoz'. b.gát A pap bomutatja a szentmise.
áIdozstol.
Jézus a szentmlaében fö]áldozza magát órettünts.
315. Mit tesz az: áldozatot bemuts,tni ?
ÁId,ozatot bemutabri annYit tesz, mint vala_
melY ketlves tárgyunkat föIajánlani Istennek, hogy
öt ez á|tal legföbb Urunknak elismerjük.
r Az áldozatrrl bemutatott tárgYat elpusztítják vagY
olváItoztatják.
* Az áJd'ozatot négyféleszándékkal lehet bemutatni :
1. hogy Istent i,mtíd,juk; 2. neki h(Í,l(it adjunk;8, IöIg
valamiI kérjünk,' 4. őt bűneinkért megengeszteljük.
| Áldozatot mutatott be Kain és Ábel, Noé, Melkize-
dek, librahám, később Isten rendeletére a zsidÓ nóp;
de ezek az ószövetségi áldozatok mind csak el,őkfuei'
v oltak az tiiszövetségi áldozatnak,
 107
106

81o, Ki tllütá.tta be a, lsgszentebb ilaloza'tot ?

A legszentebb áldozatot az |h JézlJs mutatta
be, amikor a keresztfán önnönmagát
érettünk.
i Krisztus Urunk így szólt : qEz az én tostetn, a,mely
érettetek adatik (áldozalul)l. <B" az én vérem" ' amely
érettetek és sokakért kiontatik ... Ezt cselekcdjétek ae én
áldozta föl emlékezetemres '|
321' Mi Íégottrsnalelte l(risztus Ürun& a Bzentmisát ?

91?. Melyik áliloz&tb&n qiítja meg az Úr Jézus a kergsztáldozatot ?

Krisztus Urunk a végett rendelte a szentmisét'
Az Úr Jézus a szenttnise-tí,lilozatban újÍtjameg hogy 1' tökéletes áIdozatunk legyen; !o*'
a keresztáldozatot. azókban a ke6ryelmekben és áltlásokbarr'.folyto_
I Ez a szó: mise, tt \atin nyelvből átYett neve a szent- nosan részesülhessünk, ame]Yeket Jézus a szent
áIdozatnak. keresztáldozattal szárnunkra kiérdemelt'
818. Mi a szentmise ? l A szentmise a legtökéletesebb inrádó, hillaadÓ, kérír
A szentmise az újszöaetség tÍlilozata, amelyben és engesztelő áldozat'
a mi Urunk Jézus Krisztus a kenYér és a bor
r Á szentmisét egyedül Istennek mutatjuk be, de a
szentehó] is megemlékezhctünk abban.
külsö színe alatt mennYei Atyjának foláld'ozza
322. Kik részesülnek B szentmise kegyelmeiben ?
magát.
tAkeresztáldozat és a szentmise ugyanegy á|dozat;
A szentmise kegyelmeiben az anYaszentegy-
mert a szentnisében is maga ez Ur Jézus áldozza Íöl ház tagjai részesülnek, az éIök és a holtak'
magát, ,
* A szentmise legtöbb kegyelmében,qz áldozópapon
319' Miben különbözik a szentmise a keresztóldozattól ? kívül azok részesülnek, akikért a szentmisét fölajánlják
és akik 4itatosan jelon vaunak a szentmisén.
A szentmise abban ktilönbözik a keresztáldo_ 923, MÖlyck a Jzentnise Íőrészei ?
zat!ó|, hogy Jéms a keresztfiín vérontással ál- A szentmÍse förészei: 1. a fólajánlrÍrs'. 2. tsz
dozta föI magát, a szentmisében pedig aérontds á,tvÍl"|tozás; 3. az áIdozás.
néIkÍiláldozza Íöl magát.l * Jézus is 1. föIajánlotta a kenyeret és a bort a meny'
82o' tr[ikor rendelte Krisztus Ürunk a szentmise_álalozatot ? nvei Atvának: 2. átvá|tozta|ta ;Lzt szcnt tcstévéés vé_
Krisztus Ürunk a szentmise-áIdozatot az utolsÓ révó ; 3." áltlozásra odanyujtotta tanítványainak.
|'I. A frilaidnLtískor á pap bomutatja_ Istennek a ke-
vacsorán rendelte.2 nyeret és
'a
bőrt. Ekkor mi is ajánljuk föl a szentmisét
bizonyos szánclékra.
+ 2. Az dtudltoztiskor a pap Jézus szavaival átváltoz-
r A szentmisében azért van meg az oltáriszentség Jézus ren_
szerht külön a kenyérnek és külön a bornak külsó szlneiben, tatia a kenYeret és a bort az Ut szent testévéés vórévé'
iáii -.i iet.rre a szent vérnek külöDválását a szent testtól, vagyil
ilelése
azinn fi;Imutat'ja. Fkkor térdre borulva il!ádjuk az o|táfí-
.

iz'Úr Jé"usnak fölátdozását, anint a keresztfán is különvált szsnt szentséget és áz Úr szent testére s utóbb a sz' kehelyro
'--- testétöl.
vére -i
e i"ent^ise-áJdozatot már az ószövotségben me&iöYenilÖl_ r Máté 26, 2ti. 28. Lukács 22, 19. 20' _ Sz'_Pát apoEtol m:ndja':
ték a próféták' DtÍvid kitályi prófél'a mondja Jézusról: oPap vagy .va" otíarunk,' amelyrÓl nem ehetnek azok, akik a sátorrrak szol_
iá.in,ío'orre u"Ikizedek reidji ezÜilúr. (L09. zsoJ;t.\ Malalcitis prófé'
'';i""_k;
i. Zsid. 13, L0. Ezzel azt mondja az apostol,
tónál olvassuk: rNapkelettól napnyugatig nagy az én-nevem * ner1' ".ídotouki. van i|dozata, mert az oltár arra való,
iiuá.._. üer"s"tc"ysógnek
zetek között ét miidrn h'elgcn tiezta ckiltl-dldozatot tildoznok ét l'(''Í álalozatot mutassunk be.
.ot"-to"t l" o"u"mnek ' ', úlymonrl a seregek Ural. (M*l. 1' 11')
108 100

föltekintve, áhitattal mondjuk: ÉnUram, én lstenem l
vagy pcdig: Édes Jézus, neked élek; édes Jézus, neked
halok; éIve-halva tied vagyok !
3. 'Lz tir1ozdskor a pap' magához veszi az Úr s"ent
325.
ben a pap Isten helyett megbocsátja a kereszt-
ség után elkövetett bünöket
Mikor rentlelte Krisztus Urunk a b{ínbónat szentségét?

testét és vérét.Ekkor mi legalább lelki, dldozast vÓgezzünk,

Krisztus Urunk a bünbánat szentségétföltá-
vagyis forrón kívánjult magunkhoz venni az Ur Jézus madása után rendelte, amikor az apostolokra
lehelt és így szólt: aVegyétek a Szentlelket. Akik-
- A- szentmise
szé.'t testét. fórészeire csengetéssel
szokták a jelenlevólret figyelmeztetni. nek megbocsátjátok büneiket, megbocsáttatrrak
I A szentmise fórószei elótt előlrószÍtő részek von_ nekik; és akiknek rrregtartjátok, meg vanlrak
nak; logfontosabh közöttük az euangelium' Ennél tisz- tartva>.1
teletbőlTelá1lunk és koresztte] megjeluljtik homlokunkat, i
ajkunkat és me]lünket' Ez azt jelenti, hogy }észe}. va_ A bűniik megbocsaitására vagy megtartására adott
gTunk az evangclíumot. vagyis Jézus tanilását, hinni, hata]om átszállott az aposto]oktÓl utódaikra,a piispökökre
megvallani és szívünkbe fogadni. A főrészek után bo- és áidozópapokra. Ezek akkor llocsátják rneg a bűrrijket
feje}ó részletoli kÖvetkeznek. Ezek között van rentlesen amikor a búnöst rr bűnbiirrat szcntségében töloldozzák;
az dldds is, ame1yet keresztvetéssel fogadunk. amikor pedig megtagtrdják vagy eihalasztják a föitlldo-
zást, akkor megtartjrik a biinöket.
Intelen. A szentmise a kaüolikus 'vallás legszcnl bb cse'
lekménve és az istetti kegvelem legdúsahb ibrrása. orüIj' 320. Mely kegyelmekben részesítminket a b{lnbá,nat szentségo ?
valaháíyszoI' jelen lelletsz-'a szentniisÓn. Hallgasrl meg az A bünbánat szentsége 1. megtisztÍt minket a
egész szentmisét figyelemmel és lljtatosar'. búnöktől; 2. megszabadít az ör'Ók bthltetéstől és
az ideigtartr büntetéseknek legalább egY részé-
trl; 3. visszaadja a megszentelö tnalasztot, vagy
nagTobbítja azt bennüDk; 4. ad :még segttii ma,-
Iaaztot is, hogy jámborul élbessünk.
i A bűnbánat szentségévelmegnyerhetjuk mind,ett
Ilúnnek boesánatát.
r A pápa és a püspökölr nérrrely nagyotrb biinnek
megbocsátását fönntartják maguknak. De halálos verze-
de]emben és nómely más fontos a]kalomrnal bármely
áldozópap adhat fijloldozást ilyen fiinntartott esetekben is.
32?. Mit kell tennnünk, hogy a bűnbánat szentségét méltóaa ve
gyiik löl ?
Jé'ui hatr]sai ad az apostoloknul A pap íóloldozza t tyóDót. Hogy a bünbánat szentségétméltrarr vegYük
{ bűnbocsetá'aa. föl: 1. meg kell vizsgálnunk lelkiismeretünket;
2. meg kell bd,nnunk büneinket; 3' erösen meg
4'. A bíinbtÍnal szenlségéről. kell fagad,rrunk,- hogy többé nem vétkezünk;
82{. Mi B bünbánlt szentsége ?
A, búnbdnat lzen'I,séqe az a szents^g, anlely_ ' János 20, 92. B3'

kell gyónnunk|6. föl kell tennifurk magunk_
4. mee
í
ban, Íogy foladott elégtételtelvégezzük'
rAbban, amit a bűnbánat szentsegének fölvételénél
, a sorrond röviden ez: 1' a leIkiismeretnek
"s.tei''ri"t
ln.e"i;'g'itaiu ; 2. a bánat; 3. az erős fogadás ; 4' a gyó'
' nás; 5. az elégtétcl.
Pl. A tékozló fiú.
el6-
328. Mit keu oselekednünk, amikor a bünbánat szentségére
készüIni akarunk ? vagy amelyök a halálos búnt másfajta ha]ii]os búnnévál_
Amikor a bünbarrat szentségéreelökészülni
akarunk, a Szentlélek segítségétkell kérnünk,
hosv büneinket helyesen megismerjük, szÍvbll
*e_"g"banjuL és öszintén meggyónjuk'
Intelem. Isten a bűnbánat szentségében o]yan' szeretettel
r"sudiu- k"gí"t*ébea meglérŐ_ bűnöit,. amini Jézus példa-
t"?"oiúil,."'" visszatérŐ iékozlr fiút keblére ölelte atyja'
ffi;;di..g ; bűnokben, hanem siess vissza bizalommal
azok bocsánatá't a híin_
*"orrnei Átvad"h oz és szerezd. meg
bónat' szendége n,lta].
a/ A lelkflsmeret megvlzsgálásárol'
929. Miről gonilolkozunk, amikor lelkiismeretün&et megvlzBgáljuk
Amikor lelkiisnreretünket megvizsgáljuk, akkor
arrÓl gonalolkozunk' hogy milyen bünöket követ_
tünk el.
neg lelkiismereiünket ?
B3o' Ilogyarr v1zsgri,ljuk
Lekiismeretünket ígY vizsgáIjuk meg: 1' ama
go;tlolunk, hogy mikii es hogyaJL laóntyTk.:tol-
";dra és trogy ótvegeztük_e a föladott elégtételt;
2' sorra ve_'sizük Istennek és az anyaszentegy-
hépnak parancsolataiÍ és megfontoljuk, hogTan
vétkeztüik ellenök gondolattal, szóval, cseleke-
d,ettel, vag1 kötelességeink elmulasztásával'
Mit keu maqunknak a halálos bün'ikről külöaösen megjegyez_
---
3!t1
í-itó" lelkiismeretünket megvizsgÉljuk ?
"tiirr,
Amikor lelkiismeretünket megvizsgáljuk, a
tlr
lálos bünökrölkülönösen meg kell magunknak
jegyeznünk, hogy hd,nyszor követtük el azokat.
I B,űneink szd,rntit ilgy jegyezhetjük meg' hogy m9g1
goncloljuk, hogy hetenkint vagy hónaponkint körülbelül
hányszor követtük el azokat.
I o\yanköriil'ményeket is megkell j egyezniirik, amelyek
miatt úatálos bűn ictt, ami különben csak bocsánatos
btin volna (p1. ha valaki so}al lopott el,ll a c'l-ag11-kárt tett),
:.rrZhftak, pi. ha valaki a. tem1llomban lopott, ha szül,eit
bántalmaz[a Y'dgy testt) éreil)el gyűlölkötlött'
r A lelkiismerct megvizsgálását megkönnyítjük ma-
gunknak, ha mindennap cste vizsgáljuk 1elkiisneretiinket
és ha gyakrabban gyónunk.
Intelem' Amikor lelkiismeretedel megvizsgáIotl ne légy
túlsásosan assodalmas' de könnvellnűen se vizsgáld maga_
rlat é1 ne teEíntsd kicsinyeknek á nugy bíinöket. Különösen
ne titkold eI szokásos hibáidat magad elrtt.
'
D/ A báBa,tról. '
tg2' Mikor van bóuatu* ?
Bánatunk akkor van, ha lelkünknek fáj' hogy
?
vétkeztünk és ha utáljuk azt, *mit elkövettünk.
r Amikor a bűnbánat szentségóhez járulunk, akkor
legfontosabb dolgunk az, hogg a brinatot ftitrindílsuk ma-
aunkban: mert ha, búnpinket meg ne?n búniuk, nen ka'p-
iatunk bjoastÍnafut rsfuntől. Pl' Mária Magrlolla'
Mrlyen búnöket kell okYetgtleniil mogbúrud ?
333.
okvetetlenül meg kell bánni minden elkövetett
haltílos búnt, de nagYon jó, ha bocsánatos bü-
neinket is megbánjuk.
I Akinek halálos bűnei nincsenek, annak okvetetlenül
meg kell bánnia legaiább egy t:ocsánatos búnét;mert
kiiüónben érvénytelenül veszi föl a bűnbánat szentségét'
9Ít4. Mikor kell rrrogbánnunk bűneinket ?
Büneinket a szent gYÓnás elött vagy legalább
ha_ a föloldozás elött kelt megbártnunk.
 uc
88ó. Eónyléte bÁnattal lehet a bünbá,nat szentségét móltóan
vent}i '/
A bii'nbánatszentségét kétfélebánattal lehet
méltóan fölverrni : tökéletes vagy keaésbbétökéIe-
úes bánattal.
880. Mikor Y&n tökéIots8 búDetunL ?
Akkor van tijkéIetes bánatunk, ba föképen sze-
retetbőI bánjuk bürreinket, rnert a végtelenüI jÓ
és szeretetreméltÓ Istent megbántottuk azokka|.
8i|7. Mikor van kevésbbé tökéletes bánatrrnk ?
Akkor van keaésbbé tökéletes bánatunk, ha bü_
neinket leginkább félelemből bánjuk, mert Isten_
töl biiLrrtetést érdeme]tünk.
* Ha bűneinket Isten iránt való
szeretetbóI vagy Isten-
tril va]ó félelemból bánjuk, akkor az íernészetfijlöitibánat.
El]enben ha csak azért bánjuk bűneinket, mert miattok
idoigtartó k{rt vagy szégyent vallottunk, akkot az ter-
mészetes bánat-''Ez a természetes hánat nem olég a bűn-
bánat szentségéhez. Pl. Ántiokus.
838' Mi|yen bá,nntot kell ma.gun_kban Íiilindítanu_nlr, h& eletYeEzo_
clelemben vagyunk és a b{iubá,nat szentségétÍöt áep vehetiük
Ha életveszedelemben vagyunk és a bünbánat
szentségétföl nem vehetjük, akkor tökéletes bá_
natot ke]l magunkban fölindÍtanunk.
* A tökéletes bánat az erős fogadássa| és azza| a
sz,ándékkal, hogy ha lehet, gyónunk, megszerzi rstent,ől
búneink bocstinateit; de ha később alk'almunk varr a
szentséget fölvenni, mégis meg kell gyÓnnunk bűneinket'
* Ha nem vagyunk is halálos veszodelemnen, de iel-
kiismeretünk arról vádolna, hogy halálos bűnt követtii_rrk
el, föl kel1 indítanunk magunkban a tökó]etes bánatot
és el kell határoznunk' hogy ha lehet, gyÓnni fogunk.
889. Mit cselekedjünk, bogy igazi bánatot indíthassunk Íöl ma-
gunkb&n ?
Hogy igazi bánatot indíthassunk föl magunk_
ban, kérjük a Szentlélek segÍtségétés azután
u8
röt_ gondoljuk meg: 1. mennyit szenvedett az []r
Jézus érettünk és mennyire háIátlanok voltunk
mégis iránta; 2. milYen hiábavalÓ és utálatos
dolog a bün és milyen nagy büntetés vár ránk
a pokolban vagY a, tisztítóhelyen, ha meg nem
bánjuk büneinket.
340. Mit kell e, bánett&l még összelrapcsolni ?
A bánattal még öSsze kell kapcsolni : 1. a
reménységet, hogy Isten meg fog bocsátani; 2. az
erős íogailtí,st.
Inte1em. Indítsd föl magadban naponkint az esti imád_
9ágb_an 1bánatot. De bármikor is vádo] a lelkiismeret, hogy
halálos bűnt követtél el és nern lehet rógtön meggyónno-rl,
inalítsd föl a lökéletes bánatoI azza| az erős fogadálJál, hogy
a bűnt nem követed el többé és lra lehet, meggyÓnod aii.
Yigvázz, hogy necsak ajkaidon legyenek a bűnbánó szavak,
hanem' hogy szíved is valÓban mcgutálja a brinöket. Tekints
t |cszületre ós képzeld el, mintha az Ür Jézus Így szÓlna
hozzád: cNézd, gyermekem, mit cseleked''}ern érettetl, te pedig
mennyire megbÁntottál engerrr l>
c) Lz etős foga,ctásról'
P
34t' Mikor van erós logadásuak
?
Erős fogarlrisunk akkot van' ha komolyan el-
hatátozzuk, hogy többé nem vétkezünk.
342. Mit kell az erós logadd,ss&l okvetetlenül Íölt€nnün} magun_k-
ban ?
Az erős fogadással okvetetlenül föt kell ten_
nünk magunkban: 1. hogytöbbé nem vétkezünk,
vagT legalább is halálos btlnt nem követün} el;
2. hogy a halálos búnre uezető közeli alkalmakat
elkerüljük; 3. hogy az okozott krÍrt, amenlyite
lehetséges, jrvátesszük. Pl. Szent Péter. Zakkeus
| ÍIa va]aki egy halálos br1nt vagy arra Yezetö közeli
alkalmat nem akar elhagyni, Yagy az okozott súlyos
kárt nem akarja jóvátenni, az érvénytelenülés hiábr
gyÓnik, mert lsteu nem bocsátja meg többi bűnét gem.
lrSyobD Lrt3tltD!5.
 11Ü
1r4

t Aki haragban van valakivel, az nem járulhat a bún' hogy valamely bűnünk halálos-e vagy bocsánatos, akkor
bánat szentségéhez,hacsak elóbb meg nem bocsát ollon_ __ ir bűnt is ianácsos meggyÓnnun'k'
ségének.
azt"
i Hu nem tudjuk bizonyosan, hogy_.valamely bűnt
348. Mely szavakkal indÍthatjuk löl magunkban a tökóletes bána'
hánvszor követtünk ol, akkor úgy mond.;utr rneg a sza-
tot és az erös ? mot' amint tudjuk, pl. hogy egy héten' egy hÓnapban
'ogadást
A tökéletes bánatot és az eröS fogailást e szavak_ _-
körülbelül hányszor követtük el'
i l"óiut d kijriilménuekcl is meg ke]l emUtenünk'
kal indíthatjuk föl magunkban: (Ó Istenem, tcljes amelvek miatt valarrrely-cselckedel halálos búnnó lett'
szÍvemböl bánom minden bünömet, mert azok- iltiio'l." nem lcnne halálos bűn, vagy ameJyok
kal téged, végtelenül jó és szeretetreméltÓ Istene_ "-"ri''
;;i;;.lY haiálos btint másíajta halálosl(cllbűn-ne vá]toz_
met, megbántottalak; erösen fogadom, hog1 ttibbé tattak. MeIlékcs körülmóttyoket ncnl lolenllltenl'
nem vétkezem és a bünre vezetö alka'lmakat el- Másnak nevét e1 keil hallgatní'
$46' tlogy&n kell b{íneinkot meggyónnunk ?
kerülöm>. -Éüneinket
Intelem. Ha igazán bánod és utó1od bűneiclet, nem lesz öseintén és érthetden' kel.I meg_
nehóz erŐs fogadást tenneal. Tedd föl magadban, hogy a javu_ sYónnunk.
lásra szo]gáló eszközöket öl'ömest felhasznáIod; küIönösen, "'* A szentgYónásban félelenr nólkül és oszintén nieg-
hosv svak-ran akarsz imÁdkozni, szentmisét és szentbeszédet .o"jt'utonr.''.indent; mert a lelkiatyánalr sohasem
nailbuÍá;, jó könyveket olvasni és a szentgyónáshoz és áldo- óra'"lnia azl, amit a szcntgyónásban hallott
zásh-oz járulni.
oíi"r.arí-oiiieiteí fetatdoznia'gyónásúból
'"un"a niihtsenr a győruÍs'i
nre gtudott
di Á gyónásról. iű*ii' aár"líi. tHa va1aki másnak.

944' Mit cseleksziink, arnikor gyónunt ?

;;ü*it' szintén köteles arról hallgatni')
Pl. Nepomuki Sz. János'
Amikor gaónunk, akkor töredelmcsen meg- * Hosv a Í.llnás érth,e|ii legycn, meg kel] nevezni a
valljuk büneirrket a lelkiatyának' hogy azoktÓl bűnöket"és nóm szabad sokféle jelentésű á]talános sza-
ú".^ámi ; pl. nem elÓgseges így gyrrnni : Vétkez-
fÓlo|dozzon minket.l
""["ii''"; tíz píráncsolata
i"; ellen; vagy: Nem szerettem
845' Mit keu okYétetleniil meggyón:runk ?
lstent; vagY: Rosszat tettem'
okvetetlenül meg kell gYÓnnunk hakÍ,Ios bű' Mit kell amak tenníe, aki a szentgyónásba'n. saját }ribáj íu
neinket, amelyekre emlékezünk és azt is meg
347.
klYül elÍelejtett vala'mi Íontos dolÜoi megmonca'nl í
kell mondanunk, hogy hdngszor ktjvettiik el azokat. Aki a szentgyÓnásban sajiLt hi'btijtÍn kÍ'util e|-
I Bocsdnatos bú'nei,nket nom vagyunk kötelesek meg_ felejtett valarióIy fontos dolgot - megmondani'
gyÓnni, do nagyon jó és tanácsos azokat is megvalJani, annak a követkózö szentgYónásban meg kell
mert így azoktól is megszabadulunk. Ha nem tucljuk' azt mondania.
r Krisztus Urunk nemcsak a búnök megbocsátÁsára atlott az
I Eontos dolog a szentgyónásban: a halálos bűn'
anosio)oknak hatalmat. hanem megtartásukra is, Hogy a paP tudhassa, un"ur. vág} valamet! körülmény, amely a bűnt
hásv föloiilozhat_e minket vaw nem. tudtára kell adnunk lelkiink álla- másfajta'"á*u
bűnné változtatja'
ooidt- uaEvis mep kell svónnüik. Az'apostolok korából is van rá [anu_ s48. Mit k;u annak tennio, aki l szentgyónásban
szÁn'lékos&!
[i"onvsaÉünt. ho]cv a b_íYek cvóntak. Midón Sz. Pál aposlol Efezusba"u
tuoitoit ö hiíök'Éi'zül sokaí el'iiittek és megvalloiták s megjclen'
_
ballgatott el halólos bünt ?

tettók tettsiketll. (Apost. Csel. 19, 18.) Áti u SzentgYÓnásban szd'nd'ékosan hallgatott
8.
 6 t7?
el halálos bünt, annak a következö szentgyÓnás_
ban meg kell azt mondania és elöbbi gyónását
egészen meg kell ismételnie.
r Aki készakarva hallgatott el haláIos búnt, az szent-
ségliÍréstkiivetett el és Isten nem bocsátja meg tiibbi
búnétsem. Áz ilyennek nem szabad a szentáldozáshoz
járulnia. A ggónas akkor is értlénEtelen, ha a gyónÓnak
nem volt bánata ós orős fogadása. Az is érvénytelennó
teheti a szentgyónást, ha valaki nagyon hanyag lelki-
ismeretvizsgálás miatt hagy ki halálos bűnt.
340.Ilogyan levezzuk azt a gyónást, amelyben több gyónásuakat
mogismételjii} ?
Azt a gyÓnáSt, amelyben több gyÓnásunkat
megismételj ük, egy etemes gg óndsnak nevezztit.
* Áz egyetemes gyónás elején megmondjuk a lelki_
atyának' hogy miért végezünk egyetemes gyÓnást. Aki
érvénytelenül gyÓnt' annak azt is meg kell mondania,
hogy hány gyónást végzett rosszul és áldozott_e utánuk.
Erre elmon.djuk, hogy mit vétkeztünk utolsÓ gyónásunk.
tÓl fogva és azután ismételjük előbbi gyónásainkat'
860. Kinek kell egyetemes gyóná,st végeznie ?
Egyetemes gyÓnást annak kell végeznie, aki
egyszer vagy többször érvénYtelenüI gyónt.
351. Mikor tanácsos egyetemes gyóníst végezni ?
Egyetemes gyÓnást tantÍcsos végezni: I. az
elsö szentáldozás elött; 2. ha új életpályát kez-
dünk; 3. amikor a haláIra készüIünk.
3ó2. Eogyan &ezdjük meg a azentgyóndst ? A szentgyónás után: L hd"lút kell adnunk
A szentgyónást úgy kezdjük meg, hogy ke_
resztet vetünk magunkra és mondjuk: (GyÓnom
a mindenható Istennek és Isten helyett neked,
lelkiatyám, hogy utolsó gyónásomtól (kiskorom-
tÓl) fogva ezeket a bünöket követtem el. Utol_
já,ta.... gYóntam).
* Á bevezető szavak végénmegmondjuk, hogy n.ikor
gyóntunk utoljár:a, azután elmondj uk llúneinket'
s68. Mit t6ll monilanun} miutón büneinkgt meggyóntuk ?
Miután büneinket meggYóntuk, ezt keII mon_
danunk: <tTeljes szívemböl bárrom minden bü-
nömet, mert azokkal a végtelenül jÓ és szere-
tetreméltÓ Istent megbántottam ; erösen fogadom,
hogy többé nem vétkezem és a bünre vezetö'
alkalmakat elkerüIöm. Kérek üdvös elégtételtés
föloldozást>.
364. Mit tesz a tolkiaty& a szentgyónía végón ?
A lelkiatya a
szentgYlnás végénalkalmas
intés után elégtételtad föl a gYónónak, azután
föloldoaza öt büneitöl.
r A lelkiatya imádságot, vagy más jó csolekedetet ad
föl nekiink elégtételgyanánt. A fölo]dozáskor keresztet
vet a gyónó fólé és e szavakat mondja: _sFöloldozlak
bűneidtól az AÍyának és Fiúnak és Szent]éleknek nevó_
ben, Amenr.
r A gyÓnÓ a fölo]dozáskor keresztet vet magára és
akkor távozik el, amikor a lelkíatya jellel vagy szóval
elbocsátja'
* Ha a lelkiatya megtagadja, vagy elhalasztja 1 föl_
<.rldozást, akkor a gyÓnónak alázatosan meg kell ebberr
nyrrgodnia és mogtónnie azt, ami élete megjavítására
éd fölo]dozás elnyeréséro szükséges, azután a kijelölt
időben ismét meg keil jolennie a szentgyónásra.
'
355. Mit Lou tenniink a szentgyónÁs után ?
Istennek, hogy büneinket megbocsátotta; 2. el
kell végeznünk a lelkiatyától föladott elégtételt.
Intelem. Sohase íéIjmeggTÓnni és ne szégyeneld a szent-
cYÓnásban megvallani Í,tineiaét;mert jobb most meggyÓnnod
Éiiureidet a lelEiatvának, aki örök titoktartósrs van köte]ezve-
mintsem nyugtalánul éIni, a bűnben meghalni és majd az
utolsó itéIeiei' az egész világ elótt megszégyenüIni. A szent,
gyÓnás után arra legyen legtöbb gondod, hogy többé ne vét-
kezzé|.
u8
c/ Áz olé8tótolról.
356. Mi végett ad löI a lelki&tya elégtételt ?
A lelkiatya a végett ad' föI elégtéteZl,hogy Isterr
az ideigtartl büntctéseknek legalább egy részét
elengedje nekiillk, amikor a föladott jr cselek.
ményeket elvégezzik Pl. Dávitl.
l Ha nem bírjuk azt elvégezni, amit a leikiatya fölad'
akkor kérhetünk tőIe más elégtételt.
* Ha valaki nom végzi eI az elégtételt, de a fölol_
dozás előtt megvolt az a szánd"éka, hogy el fogja vé-
gezni, akkor szentgyónása érvényesugyan, de vétkezik
ós Istonnek sok kcgyelmétől fosztja meg magát.
Iatelem. Yégezd eI az elégtételt halasztás nélkül és pon_
tosan úg1, amínt a lelkiatya rendelte; sÓt ne is elégedjél
meg azza|, amit szigorúan el kell vógezned, hanem önként
vállaij magadra b{inbánatí cselekményeket és különösen a jÓ
Ístentó] rád küldött szenvedéseket ajánld föl b{lneidért elég_
tétel gyanánt.
A búcsúrÓl.
857. Mi a búcsú?
A búcsúaz ideigtartÓ büntetések elengedéSe
a SzentgYónáson kÍvüI.
* Búcsúval sem a bÍínöket' sem az örök büntetést
nem engedi el az anyaszcntegyház, hanem csak a szent
gyÓniis után fönnmaradt ideigtartÓ büntetéseket, ame_
lyeket vagy a földön, vagy a tisztítÓhelyen kellene ki-
állanunk.
l Az anyaszentegyháznak Jézus KrisztustÓl van ha_
Lalma az ideigtartÓ büntetések elengedésére. Krisztus
Urunk így szólt Szent Péterhez: <Amit megkötsz a föl-
dön, meg lesz kötve a mennyekben is és amit föIo]dasz
a földön, fö] Iesz oldva a mennyekben isll és valamennyi
apostolhoz: <Ámiket megkötöztök a földön, meg lesznek
kötve mennyben is, és amiket föloldoztok a fölclön, Íöl
lesznek oldozva mennyben is>.2 Jézus a bűnök megbocsá_
tására és velök az örök büntetés elengedésére is adott
l ,'reLnekségek és bitszakadások Begszünése, a bűnóEö]. megtérése'
Mátó 16' 19. 9 Máté 18' 18.
119
hatalmat az anyaszentegyháznak ; az podig még soklral
nagyobb dolog, mint az ideigtartó büntetések elengedóse.
858. Eá.nytéle a búcsú?
A búcsúkétféle:L. tetjes búcsú,amikor a
irleigtartó büntetésektöl egészen
megérdemelt
megszabaalulunk; 2. nem teljes búcsú,amikor
az ideigtartó büntetéseknek csak egY részétöl
szabaalulunk meg.
r Teljes búcsútminclen 25-ik évben (jubileumi búcsú),
azonkívül örvendetes események alka]mával szokott az
anvaszentegvház hirdetni. Jézus szentséges nevének
ünnepén éJánnak nyolcada alatt, úgyszinténa boldog-
ságos Szűz Mária nevcnapján is nyerhetünk te]jes búcsút.
r Nem teljes búcsúpéldául a 100 napos búcsú,ami-
kor annyi büntetéstől szabadrrlunk meg, amennyit a r'egi
egYházsiabályok szerint száz napig tartÓ elégtételiel
(vezekléssel) rÓttunk volna le'
369. Mi szilkséges alrhoz, hogy búcsútnyerhegsiínk ?
Hogy búcsútnYerhessünk, ahhoz szükséges
1. hogy lelkünk a haláIos bünöktöl tiszta legyen;
2. hogy az anyaszentegYháztól kijelölt jÓ csele_
kedeteket pontosan elvégezzük.
* Te]jes búcsútcsak akkor nyerhetünk, ha ]e]künk
mindon bocsánatos bűntöl is egészen tiszta. A teljes
búcsúföltételei közé tartozik, hogy meggyónjunk és
megáldozzun} és hogy a szentséges atya, a páp8. szán-
dékára imádkozzunk.1
* Nem teljes búcsútrendesen bizonyos imádságok
eimondásáért ad az anyaszentegyhő"z'
* A ]egtöbb búcsútnemcsak a magunk javára !yor_
hetjük meg, hanem az anyaszentegyhaz engedelméből a
ti,s;títóhpla en szenueilő lelkek'iaadra is fölaiallhatjuk'
t A szeDtatYa szándéka: az anyaszontegyház terjedése, az
l kcleBztélrY népek békésegyetértóre.
lr0
Íntelem. Amikor az anyaszentegyház búcsútenged' nem
szabadít fel minket a bűnbánat és a jÓ cselekedetek kötele!.
ségétrl,hanem inkább buzdít azokra, bogy ily mÓdon részünl
legyen az Ür Jézus végtelen érdemeiben. Törekedjél azórt
bűnbánó lélekkel mennél többszöI búcsútnyerni mind magad,
rmind a tisztÍtóhelyen szenvetll lelkek javára'
Jézus boto€iokot gyógylt. A pap föladja az utolsó
5. Az utolsó kenetróI.
1160. Mi az utolsó kenet ? közben imádságot montl.
Az utolsó kenei szenlsés' amelyet Krisztus
Urunk a nagYbetegek szÍLmtlta rentlelt, hogy
Istentöl kegyelmet nYerjenek lelköknek és sok-
szor testöknek j avára is.l
r Áz utolsó konet szentségétrendszerint a betegnek
sajtÍt letki1ltÍsztora szo|gáltatja ki, vagyis az a pap, aki'
nek plébániájához lartozik a beteg.
361' Eogyan vólik az utolsó kenet a lélek javá,ra ?
Az utolsó kenet úg1 válik a lélek javára, hogy
r Hogy az utolsó kenet szentségét Krisztus Urunk rendelte, az
szent Jakab apostol szavaiból következik, aki ezeket írja róla: aBeteg
valaki köztetek, hívassa cl az egybáz papj ait és ezek imádkozzanah
fölőtte, megkenYéB ót olajjal az Ur nevpben; és a hitbrl fakadó
imádsóg mógszabaclÍtja a bcteget és az IJr megkölnyebbiti rt B h8
még bűnrkbgn van, megbocsáttetnak nckir. (Jakab ó' 14. 16.1
191
1. nagyobbítja a megszentelti kegyelmet; 2. el-
törli a bocsánatos bünöket, söt a halálos btirrö_
ket is, ha a beteg már meg nem gTlnhatja, de
legalább megbánta 'dzolr<at 3. megerösít a szen_
vedésben és a kÍsértésekben,küIönöSen a halál_
harcban.
$62. Hogy&n víl& az utolsó kenot a test ja,vále ?
Az utolsl kenet úgy válik a test javára, hogy
a fájdalmakat enYhíti és az egészséget iS vissze-
szetzi, ha az a betegnek üdvösségére szolgál.
i Nem kell attól tartani, hogy a betegnek nemsokára
meg kell halnia, ha már fölvette az utolsó kenetet. Isten
hamarább adja vissza annak az egészségét,aki jókor
veszi fö] a szentséget. A behlg megszorzí lelkének nyu-
galmát, amikor a szentségot fölveszi és már ez is jobbra
forclíthatja állapotát.
363. llogya,n szolgáltatja ki a pap &z utolsó konetet ?
kenétot'
A pap úgy szolgáltatja ki az utolsÓ kenetet,
hogy a betegnek szemeit, füIeit, orrát' ajkait'
kezeit és lábait megkeni szentelt olajjel és a
I Amikor a pap a beteget a szentelt olajjal megkeni,
ezeket a szavakat mondja: (E szent kenct és az ő log-
kegyesebb irgalmassága á]ta] bocsássa meg neked az
Úr' ánit látással (hallással stb.) vétkoztél'Amgnr.
964. Ki vehoti löl az utolsó kon€tet ?
Az utolsó kenetet minden katolikus keresz-
tény ember föIveheti, aki már élni tud eszével
és veszedelmesen beteg.
i olyan gyermekek is frjlvehetik az utolsó kenetet,
akik még nem gyóntak, tIe tuclnak már eszökkel élni, pl.
hat-hét évesek.
Üó6. Mikor vogyo Íól e beteg &z utolBó Lengtet ?
Hacsak lehet, akkor vegTe fail a beteg az
utolsó kenetet, amikor még eszméletén van.

t LeghelYesebb az utolsó kenetet mindjárt akkor íöl_
venni, am'ikor a betegség ueszedel'messé kezd adlni; mert
az uto]sÓ kenetabetegség elviselésére is szerez kegyelmot.
r A beteg hozzálartozóinak szent kötelességök a papot
a beteghez hívni még akkor is, ha a beteg életveszély-
bcn eszméletéte]YesZtetto volna.
866.Ilogya,rr kell a botegnek az utolsó kenet lölvótelérg slökó'
sziil-uio ?
A betegnek az utolsó kenet fölvételére úgy
kell elökészüLnie, hogy J.' meggyónik' vagy ha
nem gYónhatik, legalább megbánja büneit; 2.
fölintlÍtja magában a hitet, reménYt és szere-
tetet és Isten akaratában teljesen megnYugszik.
r Mie]őtt a pap megérkezik, a beteg szobájában fehér
abrosszal ]eteiített asztalra két gyertya közé feszüle-
tet, tányéron kevés sót és konyérbelot és egy pohár
vízet kell tenni.
r A beteg három szentséget szokott egymásután föl-
venni: a brlnbánat szentségét,az oltáriszentséget és az
Jtolsó kenetet. Ezt a három szentségot akkor a bete-
gek szentségeineÉis szokás uevezni. Amikor a beteg a
ÁzenIáIdozásl végzi és az utolsó kenotet fiilveszi, e jelen_
levők térdelve imádkozzanak érettg.
I A veszélyesen betegnek apostoli tíl'ddst is ad a
pap. A beteg őz áItaI tel,jes búcsúban részesüI, ha Jézus
neiet segttségül híYja és Isten akaratában megnyugszik.
3o?. Hónyszor lehet az utolsó kellgtot lölvend ?
Áz utolsl kenetet minden veszedelmes beteg-
Ségben föl lehet egYszel venni, söt ugTanabban
a betegségben többször is, ha a veszedelem el-
mult, de késÖbb ismét visszatért.
l Áz utolsó kenet nem elkorülhotetleniiLl szükségos
ugyan az ütlvösségre, de mégis vétkezik az, aki súlyos
betegségben nem akarja azt fölvenni.
Intelem. Ha nagy betegséggel ]átogat meg a jó Isten' nc
hal;rszd az utolsó kenet fölvótelét az uto]só percebre, hanem
a maga idejébeu kószülj az utolsó útr8 és az ítóletrc. Irnld'
128
kozzál gyakran azért, hogy haláIos hün nólkiil, a megszPn'
tell ke{yelemmel halhass meg egykor.
fimótot. A pügpök papolat sz6nt'l.
Szeat_Pál fölsr,enteti szont
6. Az egghtÍzitudről'
8ll8' Mi az eg'héziTend ?
Lz egyhtÍz'irenrJ szentség, amellYel azokat, akiket
Isten az ö szolgét|atfua hÍv, papokká szentelik,
hogy szent hivatalukhoz lelki hatalmat és kegyel-
met kapjanak Istentöl.l
309. Kik szentelhotnek paPokat ?
Papokat csak a 1iis1lökök szentelhetnek.
} A püspökök a plüspó'kszentelés által kaptak hatalmat
a DaDszentelésre.
} Á papszentelés kózföltevéssa] és imádsággal történik.
|
Éz^ egyházirendnek több Íokozata van. Akiket
papokká szóritelnek, azok e}őbb négy kisebb rendet vesz_
r Krisztus Urunk akkor szent€lte Íöl ar apostolokat, amikor a
Lenvér és bor átváltoztatására adott nekik bata]mat o szaYakkal : (Ezt
az on emlékezetcmre) és amikor a bűnök megbocsítására
""etátedietek
aclott ne"kik hatalmat : <Akiknek megbocsáljátok búneiket. megbocsát-
tatnak nekibl. Az apostolok ismét másokat szenteltek föl, amint szent
Píi apostolnak Sint Timóthoz írt.gzaYaiból- lá'tjuk:' tSzÍtsd fel
.isaai8n az Iston kegyolmét, amely kozem-ráaltétele fot'vtán benned
vrgyonl. (Timót II'' 1' 6.)
I 1!ó
nok fóI, szután három nagyobb rgndet. A trárom nagyobb
rend: az alszerpapok, a szerpapok és az áldozÓpapok
rendje. Akiket azután püspökökké szentelnek, azok újabb
és nagyobb lelki hatatmat és malasztot nyernek'
870. Mire kapna'k a Íölszentelt papok lelki batalnat ?
A fölszentelt papok arra kapnak lelki hatal-
mat, hogY 1. a szentmise-áId'ozatot Istennek be-
mutathassák; 2. a szentségeket kiszolgáltathas-
sák; 3. az Isten igéjéthirdethessék.
I Némoly papi teendőhiiz' például a bűnbánat szent-
ségénekkiszolgáltatásához, külön fö]hatalmazást is kell
a papnak a püspöktől kapnia.
Intelem. Tiszteld a fölszentelt papokat' mert lk Isten
szolgái és lelkednek vezetói. Emheri gyarlóságaik miatt n€
vesd meg szent hivatalukat, lranem inkább imádkozzól érettük.
Jézus a kánai menye8zóD. A pap megá.ldja & házBsságot.
7. A luizasstigról'
871. Mi a házasság ?
A hdzassd,q szentség, amellYe] egy férfiúés
egT nö fölbonthatatlan életszövetséget ktit egy-
mással és Istentöl kegyelmet nYer arra' hogy a
házastársak kötelességeit híven teljesíthesse.r
l szent PáJ aposto| (nagY titokoak, (8zentBégngk) nevezj r
bázs6!ágol (Efez' 5' 32.)
l?2' Melyek a házastá.rsak kötelességoi
?
A házastársak ktitelességei: 1. hogy szeretet-
ben és hüségben éljenek egYmással; 2. hogy
gYelmekeiket vallásosan neveljék.
s73. Eik köthetnek há,zassá,got ?
Házasságot azok köthehek, akiknek hiázassá_
Eát semmiféle akadály sem teszi érvénytelenné
vagy tilossá.
.* A' -hrizassdgi' akad,átgolc kÓtlÓlék: házasságol éruény-
telenítő (semmisító) és házassii got ti,ltó akadá'iyok.
3'/4. Mi t€Bzi a házasságot érvényteleruré?
Á h:ízasságot az teszi á.uénytelemné, lta az
egyik féI nincsen nregkeresztelve' vagY már más_
sal él érvényesházasságban; az is, ha közeli
rokonok vagy sógorok kötnck hazasságot egy-
házi fölmentés nélkül, vagY pedig' ha va]akii a
házasságra kényszerítettek.
_ -r Vannak még más házasságot éIvényteienítőaka-
dályok is. Az anyaszentegyház cgynéhány akadálytól
fontos okokból frilnentést adhat.
ll75. Mi teszi a bázasságot tilossÁ ?
A
házasságot az teszi tilosstÍ, ha az egyik fél
nem-katholikus keresztény, vagy ha a házassá-
got eld'bb a templomban háromszor ki nem hir_
dették.
* Áki tiltó akudály melirett egyhtÍzi
főlmentés nélkni-
házasságot köt, az vétkezik, do házassága érvényes.
t76. Hogyan nevezziia azt a há,zassáqot" amelyben az eoyik tél
katolikus, a ná,sik Íélnen-katolikus keresáény ?
Aztaházasságot, amelyben az egy7k fél kato-
likus, a másik fél nem-katolikus kereszténY,
D e ga e sh(Í,z a8 s d gnak nev ezzuk'
Miért til_tj e
l77. a,z &nyaszentegybÁz a vegyesbá,zassógot
Azanyaszentegyháa azért tiltja a vegYeshá-
?
zasságot' mert abban 1. a katolikus fél nehe-
zen gYakorolhatja vallását, sÖt könnyen eh i3
1t8
veszli azt; 2. a gYermekek katolikus neveléso
ritkán lehetséges.
t Áki nem katolikus pap elött köti meg a házassÁ'
got és így megengedi, hogy gyermeke ne a. katolikur
_nerelkedjék,
vallásban az suJyosan vétkezi\' házasságt
érvénytelen és az ángiaszentegy kd'zbóI ual,ó ktztí'rtÍs bin'
tetésétvonja magára.
8?8. Mikor engsdi msg az anyaszentegyhá,z a vegyesbázassÁgot í
Az anyaszentegyház akkor engedi meg a vegYes'
házasságot, ha- 1. a katolikus fél szabadon
gyakorolhatja vallását ; 2. ha a felek megigéÍik'
úógy minden gYermeköket a katolikus vallág'
ban fogják nevelni.
* A kátolit<us félnek arra is kel1 törekednie, hogy
másvallású házastátsát, a katolikus vallásróI fölvilágo'
sÍtsa és megtérítse.
r Magyar-országon a gyermekek kato]ikus -ne'voléséro
vonatkoi6 igéretet a polgármester vagy a járásbÍró' vagy
szolgabíró vágy kozje_gyző előtt keII hiieles okiratba fog'
laltaini, mielőa a ve-gfósvallású felek házasságot kötnek'
3?9. Mit kell azoknalr elóbb tenniók, akik a házassíg szontsógót
löt akarjírk vonni ?
AkiÉa házasság szentségétföl akarják vennl,
azoknak elöbb bó keil jelenteniök eljegyaésöket
a plébánosnak és a házasságkötés elött meg
kell gyónniok és áldozniok.
I Az eljegyzést, vagyis a kö]csönös házassági igérott't
Írásba ke]I foglalni és a plébánossal, vagy két tanuvrrl
együtt aláírni.
380' Ki elótt kell a jegyeseknek a házassíg szentségétÍiilvsrrniók
l
A jegyesóÉnek a házassÍlg szentségét _a_ pló'
bánoi vágy annak helYettese elött kell fijlven'
niök két tanu jelenlétében.
* A jegyesek a plébános vagy annak helyettes-e elQlt
kijelentikJ hogy egymással házalságot akarnak kötni ól
a DaD eITe mesilldia házasságukat.
^*'Á világi _töríények szórint a jcgyesek előbb r
polgari tútÉselőolőtl bojegTozxgt|k'aii a szándókukal
72',)
hogy ogymással házasságra akarnak lépni' lizt polgári
házasságnak nevezik. A puszta polgári házasság azon-
ban még nem a házasság szentségénekÍijlvételg.Azért
az olyan katolikusok, alrik csak polgári házasságban
éInek, Isten és az anyaszentegyház előtt nem élnek tör-
vényes házasságban. Ameddig sziindékosan megmarad-
nak ebben az allapotban, adtlig halálos bűnben élnek és
sem búnfeloldozásban, senr szentáIdozásban, sőt nrég
az utolsÓ kenet szentségébensem részesiiühetnek. Az
ilyonek nem 1ehetnek keresztszülők, násznagyok; haláluk
esotén ogyházi temetésre sem tarthatnak igényt, ha bün-
bánat nélküI halnak meg.
i A kerosztény házasságl Isten töIvénYe szerint ftl-
bonthatatl'an' Fontos okokból a szentszék, vagyis az egy-
házi bírÓság' elválaszthatja a házastársakat, hogy no
kelljen együtt élniök' de amoddig mind a két fél élet_
bon van, egyikök som köthet r1i hírzasságot Akinek há_
zasságát a szontszék sernmisnek jelentette ki, szabadon
köthet mágsal házasságot.
* Az Ur Jézus mondja: sAniit Isten egybekötött,
ember el ne valasszar.z
Intelem. Ha valaki érett megfontolós utó'n házes életJe
lsatítozza el magót' oly erényes életl'árs8t váIasszon, aki nem
akadályozza,haneminkábbsegítilelkeüdvösségéneh elérésében
II. A szentelményekről.
( A szentelésekről és tildtisokróI./
"881. Müot novezibk szentolményeknek ?
Szentelményeknelr oly szent cselnlunényeket ne-
vezünk' amelYeket az anyaszettegybáz rentlelt,
és egyszersmind'o|y tdrgyak@', amelYeket az enya'-
szentegTház megszentelt' például a szenteltvizet.
r A szeutelmónyek hasonlÍtanak a szentségekhez' mcrt
IstentŐl segítséget és áIdást szereznek nektink. Azonban
a szentségeket Krisztus Urunk rende]to, a szentelmé-
nyeket pedig az anyaszgntegyhélz. !t' szentségek a segítő
kegyelmen kíviil a megszenteló kegyelmet is megadják
vag1 nagyobbítják, a szentolményokkel podig csek segítő
kegyelmot szorozhetünk.
r ÉrvénYcr,beÍojozett bÍz.aslá'g. Mttó 19,6.
'

IA szenteléssel Isten kiilönös oltalmába helyezi ér
tisztoletreméltókká teszi az anyaszontegyház az isÍen-
tisztoletre szánt tárgyaka! például a templomot, az oltárt,
a temetőt'
} Az anyaszentegyház áldani is szokott személyokot
és tárgyakát. Az tililrjssal' Isten segítségéthívja le ós
nyujtja íekünk az anyaszentegyház, pl. miclőn az oltátr
szentséggel áldást ad' vagy midőn a szántóföldeket vagy
étoloket megal{a.
Intelem. Mennél ájtatosabban és móltóbbau használod r
szentelménveket, anDál több segítséget és áldást hoznak azok
neked Isteniö|. Használd különösen a szenteltvizet, midón a
templomba belépsz, vagy onnan eltávozol, slt otthon is, bogy
a goinosz lelket ólűzd magadtól, a bocsánatos vótkektöl meg-
szabaduli és Isten kegyelmében részesülj.
III. Az imádságról.
7. Az imddstÍgróI tiltaldban'
3E2. Mit oBelekszünk, aniaor imá,tlkozulk ? tésben vagy nlás veszedelemben vagyunk; üdvös,
Amikor Ímádkozunk, akkot rsfunnel beszéLünk,
hogy öt imdd,juk és dícsérjük, r'eki h(ildt ad'junk
vagy tóle valamit kérjiink.
38il' Miért keu imídkoznunk ? I Jézus azt mondotta:
Imáclkoznunk azért kell, mert Krisztus l.
Ürunk megparancsolta; 2. mert imádság nélkül
nem kaphatjuk meg Istentöl a szükséges ke-
gvelmeket.
"' , A., Úr Jézus mondja: cKérjetek és adni fogndk
nektekn.r
884, MiLor kedvos imáilslgua& Ist€n clótt ? lönösen szüleinkért, testvéreinkért, rokonainkért,
Imáclságunk akkor kedves Isten eltitt, ha az IJt
J ézus nevéb en aI d, z ato s an és d,j t ato s an ímá,dko zwtlr-
I Imádságunk akkor al,d,zatos, ha elismerjük' ho'gy
Isten kegyelmére méltat]anok vagyunk ; 'd'jtato-s pedis
akkor, haÉíviinkbő1 és összeszodgtt elmével imádkozurü.
PLÁvámosatomplomban.
t Lut. 11,
129
886.Ilogyarr koll imádk'ozaun}, ba Istent6l valamit kóriilrk ?
Ha Istentöl valamit kérünk, 1. bizalommal; 2.
állhatatosan; 3. Isten akaratán megnyugotlva
kell imádkoznunk. Pl. Jézus az olaj fák-hegyén'
s80 "uiért nem nyerjiik meg mindig a,zt, a,eit Istent6l kóriint ?
Amit IstentöI kérünk, az.t azért nem nyerjük
meg mindig, mert vagY nem imádkozunk jÓl,
vagY nem üdvös nekünk az, amlt kérünk, vagy
pedig büneink nriatt nem érdemeljük meg azt,
amiért imádkozunk.
l
Ha nem nyerjük is mcg ezt, amit Istentől kórünk,
azért IsteD mégis mindig jót akar nekünk; és habár
nem adja is meg azt, arnit kórünk' helyetie olyan dol_
got fog adni, ami nekünk üdvösebb.
38t. LoginLíbb mikor kell és mikor iidvös imá.dkozni ?
Imádkozni leginkább akkor kell, amikor kísér-
ha reggel és este is imádkozunk, söt napközben
is fontosabb clolgaink elött.
I A;Ó katolikus entber evés előtt és eutis utd,n sam
mulasztja el az imádságot.
sMindenkor imádkozni
kell>. (Lukilcs 18' 1.) l]zt úgy tehetjük, hogy mínden
munkánkat, örömünket és fájdalmunkat Istennek ftil-
aján]juk és szívünket gyakran hozzá emeljük.
J68. trikért imá,dkozzunk ?
Mindenkiért irnádkozzunk: barátainkért és
ellenségeinkért,az élökért és a holtakért' kü-
jóltevöinkért, egyhá'zi és világi elüljárÓinkért.
389. Mivol kozfiük és végezzuk az ináilságot ?
Az imádságoI keresztuetéssel kezdjük és vé-
gezznk.
* Fölkeléskor és lefekvéskor, evés előtt és evés után,
minclen fontos clolog kezdetén, kísértésbenés veszedg.
R. l oagyobb LatetlttluB. I
 181

lemben is üdvös keresztet vetni magunkra. Á szent
kereszt jele testi.lelki bajainkban megerósít és vigasztal
minket, mert Jézus h,al'tÍlrira emlékeztet 1 meg is olialmaz
és _áldást hoz ránk, rnert midőn keresztet vótünk, akkor
a Bzenthtiromscí'gho,z fohds zko d,unk.
Intelem. Gondold mrlg, mily szerencsés vagv, hogv szc_
gény teremlmény létedre'i8 úgy szabad lsten;J be;'élned,
mint e gyermek beszélhet atyjával. Imádkozzí| sokszor és
ö.9T.'l1'. hogy.lel&cdet Isienhez emeld, a rossz ellen mo3-
errsödjél, a bajokban megrigasztalódjáI és a boldog kimulis
kegyelmét megnyerbesd. <Áki jóI tud imádkozni, iz jól tud
élni isr, mondol'ta Szent Ágoston püspöL.
2. Az Úr imrid'sdgdróI.
ltz ötiiili,k kérós : qÉsbocsásd meg a mi vétkeinlet,
miképen mi is megbocsátunk az elleniink vétőknekp'
EzzeL azl kérjük, hogy Isten bocsássa meg bűneinket,
amint mi is megbocsátunk mindenkinek, aki minket meg-
bántott'
L hatodi'k kérés: <Ésne vigy minke t a kísértésbel.
Ezzel azt kérjük, hogy Isten kegyelmével elloná]Ihas_
sunk a bűnre való kísértésnek.
A heted,ik kérés:sDe szabadÍts meg & gonosztól'.
Ezzel kérjük Istent, hogy óvjon meg minket minden baj-
tól, vagy adjon kegye]met, hogy az ideigtartó bajokat
tüIelmesen elviseljük.
A bofejező szÓ cAmenl aztjelenti' hogy clegyen megl,
amit lstentől kérünk' 1

800. Melyik a legszentebb im{tlság ? Intelem. Sohase imárlkozd az Ür imádságát ffgyelem nél-
hanem tlov
kül, hnnom szóli na mennyei
úgy szÓIj mcnnvei AtvÁhoz_
AtyÁhoz, hoor'minden
hogy kóré-
imádság az Úr imdd'stÍgo' vagyi! red szÍvedbll fakadjon.
-A-legszentebb
a Miatydnk.
i A Miatyánkot az Úr imádságának nevezzük, mert 3, Az anggali tlduözletrőL
maga Krisztus Urun} tanított arra és megparancsolta, 892. Mit BzoLtuDk rentlssen a
hogy imádkozzunk. Mietyínk után imítlkozni ?
t9l. Eány részből ó1l a Miatyánk ? A Miatyánk után ren-
A Miatyánk két részbö] áll: 1. a megszÓlítás- desen az a,ngaali üd-
ból; 2. a hét kérésből. oözletet, vagyis az(Ud-
r A Mialyánkban a megszólítás: <Miatyánk, ki vagy t:ii alégy Mdrid,b, szoktuk
a mennyekbenl. Ebben Istent atyánknak nevezzük, mert imádkozni.
ő gyermekeivé fogadott minket.
Az első kérés:(Szenteltessék meg a to nevetle. Ezzcl 8. Hány rószból Áll ar &ngyali (ÜdvörlégT, Máíi'''
azt kórjük, hogy minden ember ismerje e] és alicsőítsg üdvórlot ?
Istent. Az angyalí iidvözlet három részböl álI : 1. Gábor
' A tndsoilik kérés:<Jöjjön el a te országod l, Ezzel azl föangyal szavaiból, amelYekkel a boldogságos
kerjük Istentril, hogy egykor a mennyországba juihassunk Szüz Máriátköszöntötte; 2. Szent Erzsébet üdvöz-
A harmadik kérés:<Legyen móg a te akáratod, mi_
képen mennyben, azonképen itt a föIdön isl. Ezzel'arrl i
léséböl 3. ez anyaszentegYház könyörgéséböl.
kérünk_ kegyelmet Istentö], hogy úgy teljesíthessÍik
* Gábor főangyal köszöntő szaYsi : (Üdvözlégy, Mária,
Istcn akaratát a földön, amint ai angyáJok ieljesítik r melaszttal teljes, az Ur van teveled' áldott vagy te az
mennybcn. asszonyok Lözöttl. Ezek a szavak azt jelentik, hogY a
kérés: <Mindennapi kenyerünket add mog boldogságos Sz,az Mátia, mint az Úr Jézus anyja, Íston-
-A,'neggeilik tól mínden tefemtmény között a legnagyobb kegyelem-
nekiink.mal. Ezzel kérjük tstent, hog1adja mog nekiinI
&at' ami tgsti és lelki étetünk fönntaitására szüksóger. bon részesült.
t.
131
Szent !]rzsébet üdvözlése: lildott vagY te az asszo
nyok között és áldott a te méhednek gyürnölcser, ami
hez hozzátesszik e szót: (JézusD. E szavakbÓl kitrlnik'
hogy valahányszor a' boldogságos Szt7z Máriát köszönt-
jük, vele egvütt az Ur Jézust is tiszteljük.
Az anyttszentegyház könyiirgése : cAsszonyunk szüz
Mária, Istennek szenl' Ányja, imádkozzáL érettünk, brl-
nösökért, most és ha]álunk Óráj án. Amen.r Ezekkel a
szavakkal arra kérjük a boldogságos Szűz Máriát' hogy
segítsen meg bennünket közbenjáriisával minden bajunk.
ban, de különösen életünk végén,amikor arra legjob-
ban rászorulunk.
894' !(it imódkozunlr a }rajnali, iléli és erti harangszóra?
A hajnali, déli és estj harangszÓra .az aÚr
angYa]át) imádliozzuk.
* qAz Úr angyala köszönté'.'r (6. lap.)
}Áz <Úr angyaláva] lr 1. hálásan megemlékezünk arrÓl,
hogy Isten Fia érettünk emberré lett; 2. tiszteljük E
' boldogsígr.is Szűz Máriát és pártfogásába ajánljuk ma-
gunkat.
Mi a 8zont oIv&Bó ?
'0ó' Á szent olvasó az anYaszentegYház kedvelt
ájtatossága, amelYben a legkiválóbb imádságokat,
a Miatyrínkot és az angyali üdvözletet ismételten
elmondjuk s az Ur Jézusnak és a boldogságos
Szűz Máriának életéröl elmélkedünk.
Intelom. Gyermeki szeletettel tiszteld a boldogságos Szűz
Máriát, mennyei jó Anyádat, mert még sohasem hallotta senLi"
hogy r valakit magára hagYott volna, aki oltalmát kérto ét
gegítségérthozzÁ kölryörgöt't.
PUGGET,,TIK.
l. A szent helYek.
Az istentiszte]gtei leginkább a templom'okban szokás vé_
*ezni. A katotikus tem1llomota püspök szentcli íöl, vugy pedig
Á püspök engedólyével cgy áldoz.ópap áldja nrcg. A ternplom
föiszentelésének évfordulóját Inicslinapj á,nak ncvczik.
A templom szentélgóInn van a főoltá,r és a tem-plom
ha,jőidtan a mellékoltdrofu. Az oltÍr asztalán van az oltdrkó
ós'ebben szent ereklyék vanna|r' Az olíát közepén feszül'et
van, ami azt jelenti, hogy ott lrgyenaz a Jézus á'|dozza Íölr
macát. aki a [eresztcn föllildozta nragiit éretttink. Azonkívül
mó[ szükséges az oltáron három vtiszonterí1d és legalább
két- uia"szgyertya' A fóo]táron van rendesen a szentsé11htiz
is, amely"bln áz oltáriszentséget tartják. (90. lap.)
A templom hajtíjti}',an van 1. a s:ds':ék, ahonnan 1 pap
Isten igéjéthircl eti; !. a keres:tkút, ahol kercszte]nek; 3. otl
nnnaÉ á 1ladok a hivek r'észér'e,még 1redig jobbrÓl a férfiak'
balról a nők számára. A templom bejáratíniil YaL\ a szen-
tel,tuíatartó. Itt meghintjük magunkut szentc]tvízze], mikor
r templomba bemcgyünk vagy onnan eltávoztInk'
Á templomhoz-iozzaepíit a sekreslye, ahol a tem'plotni
szereket őrzik. A szentmiséhez szükséges szerek: l. a kehely
[s a hozzátarLózÓ fölszerelcs; 2, a mi st'r u htik.
Szent helyek még: a ktÍpnlruik, a keresztlit az Ur Józus
kÍnszenvedésénekemlékére14 állomással, azután a keresz-
tén1 temető.
: II. A szent idők.
A közós istentisztcli:tre rendelt szent napok leginkább
a 1)audrnapok és más iinnepek. (Az anyaszentegyház elsö
parancsola1ánál megtaláljuk az ünnepck sorrendjét 77. lap.
A vasárnapok és ünnepck egy évi sorát a hozzájllk
tartozÓ napokkal egyhtÍzi' éunek vevezzik. Lz egyházl él
adaent el,ső ua,sarnepi(Ín kezdődik és a pünkösd után való
utolsó héttel végződik.
Az egyházi év három legnag-vobb tinnepe: I. kardcsony,
Jézus születésének ünnepe ; 2. húsuét,Jézus föltámadásának
tinnepo; 3. pünkösd, a Szgntlélek eljövetelének ünnope.
 184
Több ünnep olótt készii]etnep van; ezL uiqilián@tl
nevczzük. A nagyobb ünnepek után nyolcnapos visslaemló_
kezós következik, amit az ünnep nyolcafuÍnak nevgzzük.
Karácsony és húsvételőtt hosszabb idő van az eló-
|lizületre. Karácsony előLt az előkészület ideje adaent
(31. lap)' húsvételőtt pedig a nagybőjt.
A nasYbőjt
nagybój t hamvazőszerd,tín
hamuazőszerdtin kazd'iődik. Ezen a napon
szentolt hamuval megérinti a pap fejünket és arra int min_
ket' hogy bűnbánatot kell tartanunk' Á régiek is hamut hin_
tettek fejökre, amikor bűnbánatot tartottak.
. . { 1agyb1íjt utolsfr heté1 na3ry hétnelo nevezzik A nagy_
bét virdguasdrnappatr kezd,ődik amikor barkát szentelnáL.
Á. barka a pálmaágak helYett van, amelyeket Jézus útjáre
hintettek, amilror ünnepélycsen bevonult Jeruzsálgmbe. Vi_
rágvasárnapon és a nagyhétnek még más három napján a
szentmise evangélíumában az lJr Jéztls szenvedésénok tör-
ténetét,a passidl o]vassák.
{n'asrhét három utolsó napja: nagycsütörtök, nagy-
Péntok és na_gyszombat. A három nagy nap mindogyilie
előtt való dólutánon van a templombái a gytíszzsolízsna
Jer emüÍs sir al'ma,iu al.
Nagycsütörtök az a nap, amelyen Jézus a legméltósá-
gosabb oltáriszentséget rendelte. Jézus szenvedéso is akkor
kezdódött.Ezen a napon a szentmise a]att a G]oriánál haran-
goznak _és at-tói fogva nagyszombat délelőttig a harangol '
helyett kereplől használnak, mert Jézus szenvedése míatt
gyászolunk' Á nagycsütörtöki szentmise után a főoltárról
ünnepiesen dtui,s zik az olttÍriszentséget egy mellékoltárra.
' Nagypéntek
mise
Jézus ha]á]ának napja. Ezenanapon csonka
van, mert nincs benne átváltóiás, hanem a]z e]őbbeni
n-aprÓl való szent ostyával áldozik a pap. A csonka mise
elojén a mi Urunk Jéats Krisztus kinizenued,ését o]Yassák.
Lnltán hosseabb i,md,d,srigok következnek az egész emberi-
ségért'Erre leleplezik a feszületet, ami Jézus kóresztrefeszÍ-
léséthozza emlékezetünkbe. A p'up és utána a hívek lotér_
tlelnek a feszii]et mel]ó és hrilát adnak az Ur Jézusnak,
hogy ezen a napon megváltotta a világot. A csonka mise
után kiteszik az o]táriszentsé get az Ur koporsőitÍra, vag,Jts
a szent s,irra. Nagypénteken és nagyszombaton' fölkeresshlr
a szen-t sÍrt' hogy az oltáriszentségben ]evó Jézust imádjuk.
Nagguombaton a szontmise olótt megszentelik a túzet
186
ós e nagY húsuétigyertyd'Í, ame1y Jézust jelenti._ Azután
messzenielik a kerei:tui,;et. Délután van a föltú,mailasi kör-
mnÁet, ame|yet régentc húsvéthajnalán tartottak. Ettől a
naptól fogva gyakrabban éneklik a templomban ezt a szót:
Alietruja, ami azt jelcnti: nDícsérjétekaz Üriit>-
Köímonet ván még szent Márk napjrin (április 25.),
amikol búzaszentelésvégett kimonnek a szántóföldekro.
A keresetid,rőnaplokon is varrnak körmenetek' az áldozó'
csütörtijk' előtt valÓ három napon. Az oltáriszentséggel
Úrnapirin tartják a legfénycsebb körmenetet. Ezen az iún'
nopeÁ az utcákon mennyczett alatt körülviszik az oltári'
szóntséget. Amerre a menet halad, virágot szórnak és ki_
világítják a házak ablakait' hogy az úrnapi körmenet Jézus
diad-aimeneto legyen. Négy hclycn oltárt állítanak, ahol a
' - Aov&ngéliumói
pBp olvas és áldást ad az o]táriszentséggol.
körrnanetek azért vannak: 1. hogy nyilvánosan is
ttÍcsérjük Istent és a világ előtt megvalljuk hitünket; 2. hogy
Istentöl kegyelmet és áldást kérünk.
III. A szentmise rövid magyaÍázata.
a) A bevezetó rész.
1. A pap a szentmise elején az oltár lépcsőjénélföl_
váltva imádkozik a ministránssal. Ez a lépcsőimódság.
Ebben elóbb a pap, azután a hívek nevében a ministráns
elmondja az tiltakÍnos b,űrwallomtist, a ConÍiteort és bocsá-
natot kór lstentől.
2' A pap fölmegy az oltárhoz és a misekönyvből e1mondjr
a bekezdést (i'ntroitus).
3. A bekezdés után a pap az oltál közepén a Szont-
háromsághoz könyörög, amikor a ministránssal háromszot
mondja : Kyrie eleison (Uram, irgalma2zt), Christe eleison
(Krisztus, iigalmazzl), Kurie eleison (Unm, irgalmazz l).
4.Enltán rendesen Gloria követkeáik' vagyis egy imátl_
ság, amely oly szavakkal ltezdödik, amilyenekkel az angyalot
dícsérték Istent Jézus szü1etésekor : <Dicsőség a magasságban
lstennek>. Gyászmisókben és néha máskor is elmalada GloTia.
5. G]oria után' vagy ha nincsen Gloria, akkor a Kyrie
után a gyiijtőinádsá,got mondja a pap. Ebben összefog-
lalja a hivek könyörgéseit. Eiőbb azonban egy szé'p kívánat_
tai fordui a hÍveÉhe',amikor azt mondja: Dominus uobis'
 136
cum, va1yis. Az Ur legyen veletek. Er:re azt feleljk neki : ,&r
cum spiritu luo, vagyis: Es a te lolkr:ddel. A gyüjtőimádságot
ezzel
'a Aszóva] kezdi a pap : oremus, vagyis; imádkozzunk.
. _6, gyüjtőimádság után a misóliönyvnél marad a pap
ós e]olvassir a szent leckét. }]z rendesen egy rész az apos-
tolok egyik leveléből.
7. A szent lecke rrtán az oltar másik oldalára megy a
pap ós olt e]olvassa az €vangeliumot, vagyis az Ür Jézus
tanÍtásallak Yegy éIetlőrténctÓnek egy részét.
' 8._ Evangelium lllirn vasárnapokon és sok nás napon
8 credo kövotkezik' vagyis a bővebb hitualltÍs.
b) A szenlnise elsó |órésze: a föIaitÍnltÍs.
l. A fötajónláskor tiszta búzalisztből kószült vékony,
kovászta]an kenyeret, vagyis ostytít és ZrorÍ mutat be a pap
lstennok és azt kéri, hogy Isten fogadja kegyelmesen a
szentáldozati adományokat. A borboz kevés vizet tint a
paP'_ amint Jézus is tett az utolsÓ vacsorán. Sok helyen
a íölajánláskor egEszer csenqetnek.
2. A fölajánlás után kézmosás következik. Ez azt
jolenti' hogy annak lclkében tisztának kell lennie, aki a
szenLmisét bemutatja Ús aki áIdozni akar.
3. A kézmosás után imádságra szólÍtja föl a pap a
hÍveket (orate, fratres, vagyis: Imádkozzatok' testvérók) ós
maga is elmondja a. csondes imádságot'
4. Á csendes imádság Dtán az előének következik.
Ebben ünnepiesen híliit mond a pap Istennek. Az előének
végér.az angyalok énekévelmondja a pap háromszor:
Sanctus, vagyis: Szent, szent, szent a seregek Ura Istene t
Ükkor htíromszor csengetnek' Sanctustól fogva a szentáldozás
befejezéséig tórdplve il]ik imádkozni, nlert aZ a szentmise
logszentebb része.
c) A szentmise nltisotlik |őré'sze: az riturilIoztis,
1. Sanctus ulán a Kdnon kiivetkezík, vagyis a szent
misének csendes része, amikor e pap egészen hálkan imád-
kozik. Ebben van a megemlékezés az élőkről. A pap
akkor Isten kegyelmébe aiáÍija az anyaszentegyház elül_
járóit és az élö híveket' küIönösen akikért a szentmisét föl_
ajánlja és akik jelen vannab.
2. A szontmisg közepén van az átvá,ltozás, amire cseit_
L87
A pap akkor kezébe veszi az ostyát ég
qetéssel jellI adnak.
kimondja fölötte az Ur Jézus szavaiI': gLz az én testem'.
E szavákkal változtatja át a kcnyeret Jézlls szent testévé.
Azután rögttin letórdtll rrz oJtÍriszentség eliitt és imádás
végett fölmutetj a azl. Ez rrz Úrfölmutatós. J\lindjárt utána
ke-"zébc veszi a pap a kclyhet a borr:a]' föIijtte is mon{a
Jézus szava.it: <Ez az' en vórcml és szintén fölmutatja.
Úrfölmutatás alatt tijbbször cscngctnck.
3. Úrfiilmutatris utrin c]őbb kéri a pap Istent' hogy a
szentséges éLldozatot logadjri kegyesen; azutárr pcdig a}ol-
takrólvaló megenlékezósben i rnádkozik különösen azokért.
akikért a szentmisét bcmulatja.
d) A szentmise harmadik |'őrésze : az dldozds.
1. Á Kánon után a Miatyáuk (Pater nostar) köv etkezlk
!]bben az irnádságban benne van ntindcn, amitlstentől kérünk.
Miatyánk után a pap mogtöri a szent ostyát. ós
egv rószeöskct belchocsijt u kchr:lybe. l]ki'Zben azt mondja:
A7 Úr békóje legyen mindig v.-l'cIek. (Paa domini sit sem-
per uol,,iscum)
' 3. A pap'háromszor mellót veri és mondja: Ágnus Dei,
vagyis: Isien bácánya, ki elveszcd a világ biíneit,_ irga|mazz
neÉ'ünk! Ezután a szóntíldozásra e]ókészítő imádságot mond.
4. Később ismét háromszor iiti mellét a pap ós mon{a:
[}l'am, nent tlar1yok lnéltd (Domi'ne non su?n diqnus) - Ekkor
hároríszor cscágctnek és azza]' figyclmeztetnek minket, hogy
most az á'ldozái kijvetkezik. A pap előbb a szent ostYiÍval,
azután a kehelyb(il áldozik. Utána a hívek is áldoznak. vagy
lesalább lelk i áldtlzást vógeznek'
- 5. Álclozás után kiölllÍti és lefödi e pap a kelyhot ér
olmondja a hálaacló imátlságohat.
e) t| szentmise befejezö részei.
1. A pap azt mondja a h Íveknek: Menje_tg]<, elbocsátás
áIdóst ad rájok.
'Hamissa esü) és aÁtán keresztvetésse]
van (ite
a szentmisét, akkor
violaszínú ruhában mondják
Ite missa csl helyctt azt mondjrt a pap: AJdjrrk az Urat
(bened,ica,rnus Domino) ; a gyászmisékben _pedig azt mondja
ilelyette : Nyugodjanák
irelveÍte:
helyette Nvusodianak
Nyugodjanak bébóÉeben (Bequi'esconlt in pace),
bóLeben (Requi'esccolt pace) '
A gyászrnisékben elmarad az á|dá-s.
2. A szentmise végénaz utolsó ovangelium köYetke_
 188

zik. Ez rendesen Szent János evrngeliumának kezdete. aho|

arró].van szó, hogy a Frú-Isten eróttünk emberro lett] A pap: Emitto lucom tuam et veritatem rpsa
Á cscndes szentmisék után három Üdvözletet imád- mo deduxerunt et addurerunt in montsnr sanctum tuum
lrozík a pap a hÍvekkel, azulan az.Üdvözlégy xi.arone" t". et in tabernacula tua.
ootu- lmáClsá-g-ot' egy inládsiigot az anyaszéntegvházért A min.: Et introűo ad altore ail Deum, qui
és lacti,fi cat itu entutem meam.
cÍyet szent Mihály fóangyalhoz és végre hárorn'jzor iimet-
llE' könyörgést: Jézus szontséges SzÍve, irgalmazz A pap: Confitcbor tibi in cithara Deus, Deus meus:
-ez! .a quari t.i.tis es anima mca, et quare conturLras me ?
nekünl I ' A min.: Spera in Dno, quoni,am ailhuc confitehot illi:
ttt
A' szentmisét latin nUeluen mondja a pap, mert 1. r
A. szenrmtset sal,utare uultus rnei et Deus m'eus.
Eeresztény vallást .latin
leginkállb RÓmábÓl Íerjesáteiiet mindgn- A pap: Gloria Patri et Filio et Spiritui Sancto.
felé, a rÓ'maiak nyeJve perlig a tatin nyet'i-vóli z. á r"ti" A miÁ,: Sicut erat i,n pri,nciplio et nunc et semper et
_nvplgolr ;-
nyelv mar nem változik,
vá]tozik- amint rnás 'nyelrek 'változnak
a'mint más vÁllaznqlt ,; in saecula saeculorum, Amen.
3..a,közös latin nyclv ."epu' illffii_lJ'i't."ti."i"j"j"oi A pap: Introibo ad altarc Doi.
azl, hogy az anyaszentegyház az egész világon egységes. A iniir. : Ad, Deum, qr,i la.etifiaat iuuentuten tneam'lr
*i* A pap: Adiutoriunt nostrum in nomÍng Domini. (Ke'
resztvetés.)
. Áz ünnepek és alkalrnak szerint mds-mtÍs sz,inü miseruhdt
bavnálnak. otféle egyházi szín Yan: fehér, vörös, zöld' A min. : Qui' ieci't coelum et terram.
vlol8' szín. fekete.
' A pap: Confiteor Deo... mea culpa.. . oraro pro ms
A l,chér szÍnt, mint az öröm ós az áitat|an- rd Dominum Deum nostrum.
sag színét'Iegin}ább az Ür Jézusnak, a Szíiz Máriának és
olyan szenteknek ünnepein haszná)ják, akik nem vórtanuk. A mÍn. : Misereatwr tui omnipotens Deus, et dimissis
peccatis tui^s perilucat te ail uitam aeternam'
! uö1ös színt mint a szeretet es á íor s"inot' ptl.*ása_
kol
kor A pap : Amen.
és.a vértanuk ünnepein, a zt;ld
zijld színl aiiói, amjkor nin-
sztnt akkor. A min.: Confiteor Deo omnipotenti, beatae Mariae
csen.ünnep, a uiola szúnt mint a bűnbánat sáinot, a bőjti
napokon semner Virqini, beata Michacli archanqelo, beato Joanni
.használják. Fekete színben a halottakórt monajál Baptistae, sai ctis aposlolis Petro et Paulo, omnitrus
a szentmisét és akkor ggaszrnisének (requiem) neYezik. '
saictis, ei ti,bi pater, fuia peccaui nitni,s, cogitatione, uerbo
Iv. A szolgálat a szentmisénél. et olterb (heromszor a mcllet iLve), mea culpa,,mea culpa,
meá manima culpa' Irheo plrecor beatam Mari'am semPer
. -A ministráns az Istennek szolrgől tz oltárná] ég a }úvel uirqinem, heatum Michanlém archangelum, beatum Joan-
helyett, felela pap imárlságára. dpappal együtt iérdet hajt nem Baptistam, so'ltctos apostolos Petrum et
a7 ollár. e]Ött; fölmegy ói leteszi' a'kisekíi?luet, azutáD, a -Paulum,
Iepcsl elltt letérdel a pap mellé. ornnes s|amctos'et te pater, oro,re Í)ro me ad Dominwm
A lépcsóimádság : Deum nostrum,
A pap : Misoreatur vestri omnipotens Deus' et dimis-
plp e: a ministráns keresztet In nomine Patris
st 4F ilii et Spiritus Sancti. Amen. sis poccatis vestris perducat vos ad vitam aeternam.
t,leÍ ..

A pap: Introibo ad altare Dei. Amln,: Amen,

A. min.: 4d Deum, qui laetifi cat i,uuenÍuÍem meam. A pap: Indulgentiam, absolutionem et remissionem
pap:: Iudica mó poccatoium nostrorum tribuai nobis omnipotens et
[A pap me Deus et discerns
discnrne causam
r'Ár]cc'Ír meam
mö.
misericors Dominus' (Keresztvetés.)
do g€nte non sancta, ab homine iniquo et doioso
Á*:-'/'r' ;;;;; L min,: Amen.
!.,::::" -9:i:.!!
repulisti, et quare .il P': roritudo^;ea:- q*'"""
tristis inced'o,' d". lA bekerított rósz a gyárzmirókbcn olDar8il
"1plo;i ^itÁíűrő.
 1{t

hgtvóre viezi a kannácskát, magÁval hozza a tálcót é8 8 kéz'

Á pap Dous tu conversus vivificabis nos. moias alatt a pap kezeire vizei önt a mási} kannácskából'
Á min. Et pl,els tua laptabitur in tc. Kézmosás utári Áz arra valÓ edénybe önti a tálcára jutott
a papOstende nobis Domine misericordiam tuam vízetsatálcát a kannáeskával belyére teszi: azuLán átveszi
A min. E't saluta,re tuum da nobis. E kéztörlót s miután összehajtva leiette, az oltúr lépesójének
A pap Domine exaudi orationern meam közepón letérdel'
A min. Et clamor meus ail te ueniat. or&te Íratres-rl:
A pap Dominus vobiscum. Á min. : Suscipint' Dom'inus sacrifici'.um de --trlatti-
A min. Et cum sliritu tuo. -
bus tuis ail laudeú' et qloritlm nomi,nós sui, ail utilitatem
A- miPstráns a_ lépcsÓiTádsÁg után fólóll ós e lépcró ouooue núlra,m totiusque ecclesioc suae ganclarc.
sarkán állva marad,' Bekezilés utín : ' E'rre fö]kel s a lépcir jobb széléreáll.
Kynle: c,8endes lmádság !ógén :
-- 4 i Kyrie oleison, A, min.: Kgria eleison. A, pap :
pup A pap: Per omnia saecula sacculorum. Írrn.: .Lrnen,
A pap: Donrinus vobiscum. A min ,: El cum,spiritu
Kyrie eleison. ^ tuo,
Amin.: Christe eleison' Á pap: Christe eleison. A min : Á pap: Sursum corda. A min; Ilabernus ad, Dominum.
Christe eleison. A pap : Gratías agamus Domino Deo nostrc. A min. :
.- 4 pup , Kyrio eleison. lt min. : Kyrit elei^son. A pap: Diqnum et iuslum est.
Kyrie eleison. Ekkor letórdel.
GloPla uúln : ElöéB€k :

A pap: Dominus vobiscum, A mia.: Et cum spdritu tuo. Ap&p szétteriesztett karo},kal imÁdkozik; amrxor pedig
Gyü'tóimádság végén: összeiejzi kezeit, meghajol r háromszor mondja:
.A pap: Per omoia saecula s&oeulorurD. A min,: Amen. Sanctus :
szent lecke gégén: a minigtráns hó'romszor csönget.
Á pap hátratekint ;
hánon alatl az elotrÖl vall megemlék€zés utáD.
Á min. : Deo oratias' a pap a kehely fölé n]'ujtja kez€it, azután visszavonja ét
. Agikor a pap'elmegy az oltár közepére, a'kkor a mi. Leresitei ver a kébelyre. Ekkor 8 ministlánl egyszer csörlgel,
nrstráns átviszi a misekt;ry1ue! a másik olhalra. Átváltozásra és Ú rÍelmu1atásra:
Ev.ngeltumra : midón a pap letérdel, ismét csöngel a rnínistráIrs-; mikor
Á pap : Dominus vobiscum. A min' : Et ewm sniritu l pap fölmutátji a szent ostyát' htiromszpr rsórgcú; mikor újra
leiórfel, isnpt csöngea. l]Eyanígy csönget a kehe]y fölmutatá8á-
ty-o:
Lpap: Sequentia sancti evangelii ... A min.z hloria náI. Ettrl fogva térdelve marad a minisiróns a szentáldozásig.
t1,bL l)omi,ne: (Ezalatt a homlokra, ajakra ós
a mellro ke-
resztet vot.) Evangelium végén,midőn a DaD mescsÓ- A boltakrÓl való nregemlékeze6 ulán Kánon régén:
kolia a könyve| azt monclja a min.: Laus' tn; ci);su. Á pap : Per omrria saecula saeculorum. A min.: Amen,
Ene letérdel. Llatyánk végérl:
cr€do.utánl: A pap: Et nc nos inducas in tentationem.
Á pap: Dominus yobiscum Amin,: E\.cum spiri,tu tuo. A min. : SeiI Zibera nos a malo.
Föla|ánláskor: A szent ostyu megtÓrés€ alatt:
Mikor a pap leveszi a kehelytakarÓt, akkor a minisl.rónr A pap: Per omnia saecula saeculorum. A min.: Amen,
egyszer
-esönget és azonnal elho'zza mind a kót kannácskát A pap : Pax Domini sit somper vobiscum. A min. :
r_.borral és vLzzel és szután ráteríti a kéztörlot ;;Ák;;"".
l{ikor a pap a borbÓl már öntött a tehelyle, a-mi"i.t.io. It cum qiri'tu tuo.
L42

Aqnuc I)él
g pap elóbb összetett kézzel imÁdkozik, azután balkezébl
V. A lritteriesztósről'
Yeszi
.a.szent,.ostyát a
tÁnyérkÁval jobbkezóvei pedig hórom_ Mielótt Jézus a mennybe visszatért, -így szólt aposto-
azor utr meuet es mondJa: taino" i-"Btnenvén az egéÁz világba,- lrirdessétek az evan_
Domlne non sum dlgnus r"ina.n teremiményne[l. (Máté 16' 15')
:
'7rio-ot
"----Á" aportolok teljesÍteitékKrisztus e . parancsát'
ekkor a ministráns hdrlnszof
Hdát;i ;i'; ;; a m,inka folytatódott' Napjainkban is
c*ijngel.
{ldozáskor :
Bok ezer misszionárius hirdeti távoli orBzágokban az' evan-
mikor e pap tcveszi a kehelyról a födót, a miníctránt oiri"Áot.T"-plomokat építenek,papnevelóket alapíta-
elhozza a kannácskákat a borral és a vízzel ós az oltór ilf ;;i;.í.il.' e "opek szhmá ra és Éeirsz'tilö tt p a psá'g nevel-
mel]é térdel.
["á-ik rvíu"taiukbai testvérek nővérek segítik óket'
Áldozás után :
kúiú-öil; gyermekek tanításában és nevelésében ég a
-öori.rnikor a pap odan1tjtja a kelyhet, a ministróns fölkel és iótékonvkodás terén.
önt abba. Mikor a pap másodszor nvujtia a kelvhet, a
ministrÁns előbb bort, ailiín uizet ont a óai'úiiaira. Ázutan
''"-'úiiá." -nivó kotelossoge az Egyház torjesztésében
visszateszi a kannácskákat és ótviszi a riisikanyoct a masih
ro"."-,i[óá"i. szeretetból aí Isten, ai Anyasze!tegyház és
t.r"l*at"i"r irant' tovabbá hálából az'igaz_ b-it a.m]sz- kegyel-
oldalra.
méért.E kötelességnek eleget teszünk imáva'l és
A:hálaádó imádságra : *iJi-'"ai"i"" v-ato' adat oía.sal. A gyermekeka missziós pogány
A pap : Dominus Yobíscum. A min.i Et c1rm ll)iritu tuo. ewestiüetá a Szent Gyermekség 'osMűve, .Jnely
A pap: Per omnia saoeula saeculorum. A, mIn.: Amen. ;?i;-"Ét mesteres'íeleséról katolikus neveléséról
Ha a pap nyitva hagyje e misekönyvet, akkor a minis. 3á"a*1"aifÁ'násvok missziÓs egyesületei a Hitterjesz_
tránsnak át kell azt vinnie a másik oldalra. _;"'ábbá
melvnek'-célja a missziók létesítéseé8 segélYg_
3é' Műln..
Á; 'Szent Péter apostol Műve, amelynek célja
a benngzülött papság neveltetése,

Requioscant in pace.
VI. Görög - szertartású vonatkozások &
hitohtatrislrlrn.
Áldásra : MapvarorszáE Bíboros HercegprÍmása t94t május
a minÍstráns lotérdei ós kores'tet Ye'.. 3o-dt5?t;;. e'lrendelte, hogy papjai e nagyobb katekiz'
;";T.i;.tt il;i".iueLtapc'otat6án
". aá iit kozolÍányagot a hit_
A pap: Benedicat yos omnipotens Deus Pator et
t'ilius et Spiritus Sanctus. A min. : Amen. (Fö|ksI.) ;'k;íá;;iítlt"''"aljet e' a lehetóség szerint feldo1gozzák
fltolsó evangellumra : 17. kórrt6s {22. lap). A ' alatti rész folytatásaként bgtoldandó :
zslna_
.Lz aooitoli hitvallást a niceai és konstantinápolyi egyofumes hitval-
A pap: Dominus vobiscum. A mín: Et eum spiritu tuo tT^t1i'iJitJitei."'üi-io Ezt a nicoo- konstantinápolyi'
A pap: Initium sancti ovangolii socundum Joannem "óuÜóo.
riJii.a"át,iiiiit-" liuÁt.i"oluo' A görög katolikusok mindig ozt
A min. (hármes keresztvotés mollott) : Gloria tüi imádkozzák.r
Domine. 1l2. k6ldó8 utón í45. lap) külön kérdésekben:
Evangelium végéna ministránsl Deo qratias.
,iihr;; ";;r;;rd'o'ktc" ilie* az cgész villgon a rómoi katolikut
_*T
A nu o^szc niz m hdz hluei ?
A csendes szentmise után Yaló imádságok végcztével elhozzr Anyaszentegyház hívoi az o.gész világon
r minÍstróns a mi^ekijrlw€t, Átadje a biretumot (B EapkÚ.t), rzutan latiD. "offii_iálJtlüus
pöröP. szír. kopt és örmény szortartásoLban élB8E' mely lzor-
a pappsl ogyutt !.érd€t hajt sz oltár olótt és a plp olótt visrza- trrtá;öLnaÍ több, kiüönÍéle nJr€lYü víltozata Yan'
EOSy e sOf,rettycDa. 'l
 trl4 145

. ...4 gjl.og' szlr, kopt és örmény szertartásokban élő katoliku. 8?6. kóritós utón (l25. lap) ' alatt: rJól különböztessük mo8
-8okat keleti szertartású katolikusokiak is novezzük, mert követöi! allől a ueeuesszertalrdsú házasságot, amikor tudniillik latin- és görög_
legnagyobbrészt kelgten éinek.r
<M ilyen szertartdsú katolikusok élnek Maguarorszálon
iiá*artajű katolikus hlvek lépnek házasságra. Vegyesszertartású
? Íázasságban a gyermekek az atya szertartását követik'l
!aq791o1szágon Iatin, ós ormony iitiiá"iasrt"kaioIik urok,
---, '
roYlden 'görög
IÓmal-' görög- és örmónykatolikusok óInek.r
lV'an-e különbség a' külöBbözó szertd dsú karolikusok kö:öu? vll. A Katolilius Alrció kateliizmusa.
- -A kiilönbözó szertartású katolikusok tanítása között hit és órki'lcs
_
dolgában semmi különbség nincseD, csupan l. Ml a Katollkus AkctÓ ?
ei ü"r'a"i
",'inifi
Íogyolm ükben (pl. böj t, |a pok taiassigá 'ieiiá"tásáinoán
I A különféIe szeríariások nagylán JLti. i t?.i'áii
emélit Ánoá'.i""i""".
"r
a.tor. A Katolikus AkciÓ a hivek tevékenY részvétele
"i
ház s1ép.ségét_Szer'artást váItoztatníösatr a pa piengedelí&;Íi;í,1i. ez egyhá'ziak apostoli munkájában.
_.. 10[4_b€n a keleti szertartásúak ria# ras'zg ói""a[aat a
.katolikus A Katolikus Akciót latinu| Actio c&tholica-D8k moni!'uk.
Egy}r_á_ztól'..A szakadásban levókei'áör;gkor"tier<iiü urv.
200 miuió görögk€leti. Akció annyit jeloDt, nlint csclakvés, tevékenység; a Kato_
l}l 1 Í9:."' vissza1érÍ[i!séa pápák
lasa mellett.az uniÓs mozgalmak dolgoznak, melvekot _nrinden irányl_ likus Ákció tdhát az összes katolikrrs blvek egrüttes c8elekYé-
l-rl{_us nlYÖnek támogatnia kell. Ezek á görögkeleiiek
kaÍo. sét és szervezett i'sszeíogósát jclcnli Krisztus országáért.
nem téveszteD-
dóL össze a görögká tolikusokkal lr
kórdós {96. lap). Á *.alatti. sza-kasz Íolytatásaként : rllyen
2. lúlt akar s Katolikus Akcló.?
,,._,.?9,a. lelhalalmazás
altalanos aJapján bérmálhatnaIi a göröqkatoIii(us A Katolikus AkciÓ azt akarja, hogy Krisztus tör_
akik sajátszertaftású. hjveiknek a bérmálás lzontségét
31191qP.1q9k'
f,ozvetlfnul a keresztség után szolgáJtatják ki.r vényei uralkodjanak minden ember életében'min-
..2q9,: kÍlqp8
(too. lap). Az elsó + a]átti szakasz íolvtatásaként: den családba\ és az egész társadalomban.
.A' gofogj{atollkusok a szentmiséhez kovászos kenyeroi hasznáInak Máskép úgy is rnondhatnók, bogy a Katolikus Akció Krisztus
ég a hÍvok áldoztatása két szín alatt torienit' -_" -' - -
__*--"_
orszását akalja lerjcsztcni.
*9:d!l
(.19l.'
]"p)'a A.....a]atti_szakasz elótt külön csillagos Kr'isztus oiszág t a katolikusok kÜzött a,kkor terjesztjük' ha
-^_.l0l. !-Ejzt
pontDa: az lmádást *örögkatolikusok keleti szokás *' szor'ínt magunkon kír.üI másokban is töIckszünk védeni, illetóleg helyre-
méIy hódolással (meghajtássái, le"bo"uiÁilii Í"j;;_ik' ff;_* álliiani a kegyclem áIlapotát, a nemkatolikusok közÓtt podig
81s. kéIatór utÁn ('04. lap) külöD kérdésben: akkor, ha t)Eét az igaz Egyházba scgitjük.
<Szabad-e a küIinbózó szertaftdsú katolikus híucknek mds
li,kua sze artd,s szerint szentd.ldpzd,shoz jdrulnbk|
karo. 8. KÖlelesek vagyunk-e résztvenni a Katollkus Akcló_
ban ?
_ Á különbözö szertartású katolikui hÍvek bármikor járulhatnal
Fölcsiilösen más katolikus szertartás s'e"int á'iió"iái.íJiá;h;; ; Á Katolikus Akcióban kötelesek vagYunk lészt_
húsvéti,valamint az c]ső és utolsó szentáldóiá.aíái"i.l""_öiiá".ri "
lonototeg a saJat szertartása szerint iqvekezzék elvésezni' venni, mert:
l.Ha görög szertartás szprint álábzunk, fejünk"et iól felom€l-
1. Isten azt aka(a, hogy mintlnyájan dolgoz-
;'iaf
_

llt' ii'Í'illt:ir*'Í{i'jJ': f i'T'' 11"Íjd' l{i*''#,,"ihrt'a i; zmk az ö országának megerösödéséért, elterje-

kanáIka az áIdozdk izájához bozza sen ér'r
8ó4. kórdós nt6n (11r. lap) külön kérdésben :
déséértés gyözelméért;
- <Szabad-e mds szelta ósú hatolik:íB gyóntatóq,tvóndl s^entgyór.ó-
2. a kere".sztseg és a bérmálás szent;Bge arra
aunkat eluégeznünk ? kötelez bennünket, hogy Krisztus országának
Más szertartású és kelló joghaiósággal Íelruházott PvóÍltató-
atyánál is bármikor elvégezhetjti"k izont'g3'ouás"it-a l''- "'"_" apostolai' harcosai legyünk.
39q' kórdós utóD..(123' lap) mint harmadik . alatti ruegjegy. A kerosztség által Krisztus titokzatos testének .leszün} tag_
-, bei_ktatandó
zég "
{'kik9t papokká szentelnek, azok nem élh?ti'óL
jai, a test tagjai l.ermészetszerúen segitik' gyámolífiák egymóst.
1
liz9-ss3g!a!. A keleti Egyház Íegyolme szeriát azonbarr bizon Á bérmálás szentsóge Kriszlus haÍcosaivá. avatJa a 'htveketi
krvet€l€kkel a 8örögkatolikus papnövendéLek tetszentelesut e|tYoti mint ilveneknek. Krisztus orszásáért küzdeoiök kell.
g názasság sz€nt5égé[ is fölvehetik.l Nenicsak rmádlozni kell mindeuoap, hogy ojtijjou el a Te
országodl, hanem apost'olkodni is kell Isten or8zága érdokéb€!.
nl,. neAyobb Latetlzmus- 10

146
4.l{lért szükség€s lóleg
a mal korban a Katolikus Akcló ?
A Katolikus Akció ftileg a mai korban azért
szükséges, mert :
__ 1. sok keresztény nem tartj a meg Krisztus
Urunk törvényeit;
_ 2. Krisztus és az Egyház ellenségei összefogtak,
hogy az embereket IstentÖl ettántorÍtsák és az
Egyházat elpusztÍtsák ;
3. a Katolikus Akció által remélhetjük a tár_
sadalmi kérdésmegoldását: a <proletariátus meg_
váltását>. (<Quadragesimo Annol kezdetü pápii
körlevéI.)
Az ellcnség mindeoütt szervezkedik éB zárt solokban láEad
elleuiink i nekünk is össze kell fognuuk. mert csak ísv svóz_
hetünk. Ezért süIgeti a Pápa korünkban a Katolikus-' AEóiót'
Hogyan épül Íel & Katollkus AkctÓ?
A Katolikus Akció a következÖképen épül fel:
I. az egyházközségi Katolikus Aktióba tartozik
mirrden katolikus hivö, aki annak területén lakik;
2. az egyházközségek Kato]ikus AkciÓi együtte-
sen alkotják az egyházmegyei Katolikus AkciÓt;
3. az egyházmegyei Katolikus Akciói alkotják
az országos Katolikus Akciót;
4. az összes országok Katolikus Akciók a római
Központba tartoznak.
Áz iskola Katolikus Ákciója az €gybázközségi KÁtoli}u.
Ákcióban való munkára késziti elr az ifjúságot. -
A Kato}ikus Ákció élénmindeuütt egy egyházi és egy világi
olnök áll'
A Katolikus Ákcíó munkáját most öt szakosztályban végzi:
1. hitbuzgalmi és elkölcsvédelmi,
2. kulturális,
3' szociális és karitatlv,
4. sqttó'
6. szervezési szakosztály.
74!l
A magyar Katolikus ÁLció országos központja: Budapest
IY., Forencick tero 7.
8. !{tt kÍván tólem e Ketollkus Akcló ?
A Katolikus Akció azt kÍvánja tllem:
1. hogy buzgó katolikus életet éljek;
óriznem és gYarírlitant'm kcll lc]kemben a megszenteló kegyel-
met jmádsái, szeul,ntis,'hlllgatás, szentgyónás, gyakori szent_
áldozás, lsten éB Lz llgYhlz parancsaina.k lelkiismeretes tgl-
josítése által :
2. hogy viselkedésemmel becsületet szetezzek
az |Jt Jézus Egyházának;
példámEal !!egszentclhotclll, do cl is ronthatom körDyezetemet
3. bogy hitemben' vauási kérdésekben jártas
legyek;
8okszor sztikség lesz rá, hogy Józus és az Egyház tanÍtáEÁt
Ínások elltt megmagy?'.izzam ós BegvóÜemi
4. hogy amennYire tölem telik, apostolkotljem ;
pl. terjessze:n a Latoljkus 6njlót: jó
ólvasni ;
- lm konyveket
más 'ket jóra ríbcsz,llek
adok másnak
lselral]galás. gYónás} ; _
-
Íellépekerkölcstelen beszédek, kihyvek, ujságok elleD.
7. Mlt teszek ma|d lelnótt koromban a Katollkug
At'clÓéI.t ?
FelrrÖtthöz illö módon folytatom azt, amit ifjú
koromban megkezdtem ;
1. buzgÓ lelki életet éIek (imádság, szentmise'
szentségek, lelkigyakorlat) és mindenben' de külö-
nösen a házasság szentségébenmegtartom Isteu
és az Egyhá'z palancsait ;
2' állásbeli kötelességeimet úgY végzem, hogY
becsületet szetezzek a katolikus névnek;
B. állandóan tovább képezem magamet vallási
kérdésekben;
 katolikug ujságoka| könyveket Lell oIvasnom, elósalá'Bokst hall-
gamom'.rrogy [rr8rtus és_ Lz Egyhaz ta'nitását' törvénv€it miud_
JoDba'n á'trrt8om é8 éItÍLksÍkra' tudjak szállni;

4. saját hatáskörömben másokkal is mestarta_

tom Krisztus törvényeit, föleg ami s társ;dalmi
(szociáIis) igazságosságot es tiszta erkölcsöt illeü j TARTALOM.
6. beállok egybázközségem Katolikus Akciójá_
nak tevékeny tagjai közé; Oldrl
caakis az egységes irányítás mellett végzott, öDzetle! közö8 lmódsrgol(. Elsó rész.
munka' & azerYezeLt apostolkodás fogja Isten kegyelurével itt
A kltolikur köÉzöntés A httróL
t'iuaiiet.' "'
5
e fölalön i8 meghozni Krisztus országTn"t
'eg.o A ker€BztYgtés
Az Úr imádsága A\ Á hitről dltaldbatt --. lE
Az 8!gY8li iiilvözlet__. --_ _ 1' Á hit forrásairól -_- _
Az aportoli hitYa]lás --_ '_- 2. A hit sztiksége88ógóról 90
I8temek üz parancsolata-__ -6 8. Az igaz Yallásról --- 2|
Az anyarzentegyhÁz öt p8ran- B\ Az apoúoli hitvall,daról--- 22
cBolata--- l. Agazat
A SzentháromBág dicsóÍtéso 1. lstenról ós hrlaj ilonrí-
Xitlón az angTali üdvözlotro - gairól _-_ _--
barangoznak 9. A hóromszemélyú egy
Re'ggeli iDáitsÁg 7 Isteuról ___ _-- __- !4
A hit, romény, szoretot föl- a. A világ teremté8óról é8
indítá.8a kormÁnyzásáról_-- ___ 28
Elti imÁdság 4. Az angyalokról __- 8?
Munks elött, vagy munka 6. Az elsó emberokról --- 28
közbsn --- 8 6. Ósszüleink bünbees&
EYé8 elóti gérrl -_- _-_ _-- --. 29
Evés után
_
II. 4gazat 3t
Jézug szent Szívéhoz --- ___ l1I. Ágazat'_- -_- ___ -_- a8
A keresztía. e]ött 1. A Fíú_Igten megteBte-
Az á.rtatla.n8ág megórzéséért0 siiléséról ___
Eísértésidején -__ -'_ __- 2. Jézu8 életéról 84
A szülökéIt IV' Ágazat._. -- -.- 35
__-
A kere8zt8égben tott igérsl V. Ágazat 87
megújítása YI. dgazat--. .-, --- --- 38
A szent olvasó YII. Ágazat 39
Imátlság Szúz Má.riához -__ 10 YIII. Agazat--. --- ... --- 40
Szent Bernát imáalsá.ge -__ 11 IX. Aeazat 41
A fóigazságok 1, L; anYaBzentegYház
lmádságok a tzeutgYóná8 d&pítáBÁról ó8 kor'
rlkalmá.ból mánvzá8óról
9. Az eiyaszentegybÁz il'
---
Imáilságok a szentÁlalozós
alkalmából _-- --_ _-- __- 16 mertetrj6gYeiról_-_ 4{
A szentmiso Í6részeinél__- 16 8. Az anyarzentegyhóz-
feleiletáról _- --_ -- tl8
vallástanítás. rl. A tzentekegyersógéról _
Bevcxtór-_ _ - _ _ 17 L Álazet* _
-
60
 150

XI. Ágazat_ 'EarmrdlL ré3z.

XJI. Agazat --
A kogielem.oszközölrról.
uásodlk rész
L\ Al iste kegyckncől .-- 89--
l. A segÍtd'-kegyotemrói
1. 8egÍtó kesyolemróI _
A parancsolatolról. l. Á megszonteló kegye_
lemrÓl 9n
90
L| A főparancsotrotről --- -.- öó B) Á' kegyel, em-eazkaztir,ői" 91
1. Az Istgn itált valórzo- l, A azentúgckről ---
r€letról l. A Leresztaégról ---
---
08
2. A minmaguuk é: fele_ 9' Á bérmálá8ról --- 96
berátunk iránt való 3. Az-oltáriszent6égröl
--
98
szefetetról ___ '-_ -__ 56
c,) Jézus jelen v-ao az
B) Ider ttz 1tara,ncaolafuíróI 58
- Jéz!8
b)
oltá.riszeu rségbeu _-_ 101
8' szeutáldo-
I8tgn I' par8DcBolatáról 69 záskor lelhunt tÁD-
Á rzenteL tiBzt€lotéról_-- 61 lálékr -__ .-_ .]_ ros
A szentképe}rll és erek- c,) Jézus a szeDhisé-
lyétról _-_ 62 ben föláldozza ma-
I8ton II. DarancsoIstáról 6S
I.t€n IIl.- p&rancsolstáról _-_ 66
Ist€n Iv. p!,r.ncsolatáról_-_ 66
Iston Y. Daranc8olatóról -__ 68
Igtou YI. prrancsolatÁról '_ 70
Iston YlI' parancsolatáról 72
Irten VIII.-parmc8olatáról 73
Isten Ix. éíX. Darancsolatá_
ról 76
! As algqs.zqteggtuiz iit pt 6. Az utolsó keuetröl '
?qracqo tetarÓl 120
6' Az ogyházirentlról
Az anyaszontogyház I. parau-
7. Á házasgásról -_ 728
csolatáról --- _-_ -- 78 It. A azentelméniekről---
124
A' aDya8zentogybáz II. pa. Ift' Áz imddsdq;ól .-- --- I27
r',ucsolBtáról '_- _-- - .-- 128
A' anyagzentegyhá.z ItI' DB.
T7 1. Az imádságról á'ltalában _
rrnc8ol.tÁról 2. Az Ur imádgácáról 130
78 8. Az angyaü üdiö,zlgtTól
Á' alyaszentegyház Y. pa- lar
rtucsol&táról 80 tr'üggelélL
Az anyarzentegybÁz v. pa-
re!c8olatáról 81
D| Á perantlotrúÍok meqaze-
géséről uaoyia a b.iir.rijl ---
l. A bünról általábau
g' Á búnök különösBbb-_-
fajtáiról V. A hit terj esztésról ___ t43 '!r''
szertartású vo-
83
3. A kÍsértéselról. Á tel- vl.
' Görög
kiigneretról 84 natközások €, hitokta- ').'
táeban _- -__ -- 14Í} j
a| A jócselektdakről é. a, Vn. A Katolikus Ákció kate_ ll
thyekrőa kizmusa 146