C / COMMUNIO: NEMO TE CONDEMNAVIT, MULIER? Jn 8, 10.11. / 31. zs.
VASÁRNAPJA - FEKETEVASÁRNAP
Senki sem ítélt el asz-szony? Senki sem U-ram! én sem í-tél-lek el,
töb-bé ne vét-kez-zél (8.t.) † *
Boldog, akinek megbocsáttatik /gonoszsága, * és akinek befe/dettek bűnei. Boldog ember,
kinek az Úr nem tud/ja be vétkét, * sem lelkében csa/lárdság nincsen. Ant. Vétkemet
megva/llottam neked, * és gonoszságomat /el nem rejtettem. Így szóltam: † "Megvallom
gonoszságomat magam e/llen az Úrnak", * és te megbocsátottad bűnömnek isten/telenségét.
Ant.Te vagy oltalmam, a szorongatásból ki/mentesz engem, * és körülveszel a szabadulásnak
/örömével. Sok a /bűnös ostora, * az Úrban bízót pedig körül veszi /az irgalom. Ant.
D.U. 83
1. A megváltó szent kínhalál, - melyben a föld üdvöt talál, - adjon, Urunk, most
békülést, - szívünk vágyának enyhülést. 2. Tápláljanak szent titkaid, - ihlessenek
vércseppjeid, - lelkünknek mélye teljen el - szenvedésed emlékivel. 3. Éljen
szívünkben szüntelen - e gyalázat, e gyötrelem, - keresztfa, lándzsa, vasszögek, -
tövisszúrások, sebhelyek! 4. Ó megfeszített Jézusunk, - egész szívvel fohászkodunk. -
Kit eladott a gyűlölet: - Tenéked áldás, tisztelet!
D.U. 84
1. Jézus világ Megváltója, üdvözlégy élet adója, megfeszítet Istenfia szent kereszted szívem
hívja. R.) Jézus, add, hogy hozzád térjek, veled haljak, veled éljek.
2. Általszegve kezed, lábad, - átvert tested roskad, bágyad, - mezítelen tépett melled! - Ó
siratlak, ó ölellek! R.) 3. Virágoknak szép virága, - honnét orcád sárgasága? - Hegyes tövis
koronázott, - édes orcád vérrel ázott. R.) 4. Asszú földet harmatozván - vérzel, vérzel a
keresztfán, - úgy piroslik tested róla, - mint a most nyílt piros rózsa. R. ) 5. Szent karjaid széjjel
tárod, - mert az embereket várod, - kiken vérrel könyörültél, - betegekért betegültél. R.)
6. Jézusom ha jön a végnap, - ismerj engem magadénak, - homlokomon piros véred: - tiéd
vagyok, úgy ítélj meg! R.)
D.U. 75
1. Én értem haldokló édes Jézusom, - nézz rám, én gyógyító kegyes orvosom:
nagy bűnökkel telten eléd térdepeltem, - ó, édes Jézusom, tisztítsd meg a lelkem!
2. Ó, édes Jézusom, tied vagyok én, - mennyei orvosom, egyetlen remény !
Csak egy amit kérek: majd ha porba térek, - lássa meg arcodat a megtisztult lélek!
ZÁRÓÉNEK: D.U. 86
1. Szent arcod ékessége, jaj, hol van, Jézusom? És hol van szemed fénye? Elrejti fájdalom.
Nincs benned semmi épség, ott haldokolsz a fán, és tested csupa kékség az ütlegek nyomán.
2. Mint áldozati bárány, ha oltárra kerül, te véred ontod némán, az Írás teljesül. Ó szánj meg,
Uram, nézd el sok balgaságomat, megvallom szájjal, szívvel, hogy Isten Fia vagy! Szerk: Józsa D.
NAGYBÖJT 5.
HEBDOMADA QUINTA QUADRAGESIMÆ
Még tizennégy nap van Húsvétig. Az Egyház zsolozsmája így mondja:,, Ezek azok a napok, amelyeket meg kell ülnötök a maga
idejében, a tizennegyedik napon lesz az Úr Pászkája, (Lev 23, 5) s a tizenötödiken ünneplitek a Magasságbeli Úr főünnepét.’’ A
liturgiában egyre erősebben rajzolódik ki a SZENVEDŐ KRISZTUS képe, megjelenik a Fájdalmak Férfia (Iz 53,3). Sírjunk miatta és
vegyünk részt fájdalmaiban. De lássuk meg benne a Győzőt is, aki győzedelmeskedett a Golgota harcterén, és győzzünk vele együtt mi
is. Nézzük benne a Királyt, aki szenvedése közepette a kereszt trónjáról uralkodik. Lássuk meg benne a Főpapot, aki belép a Szentek
Szentjébe, hogy feláldozza magát érettünk, és meghív arra, hogy életünk föláldozásában mi is vele együtt papok legyünk. (Olvassuk el a
Zsidókhoz írt levél 5-10. fejezetét!) Az eltakart kereszt. Az Egyház régi szokása, hogy e naptól Nagypéntekig eltakarja a kereszteken
a Megváltó alakját. Erre a szokásra többféle magyarázat van. Egyesek szerint a lepel valaha „királyi zászló” volt, a keresztet ékesítő
győzelmi jelvény. Mások szerint az őskeresztényeknél szokásos győzelmes keresztet díszítő ragyogó drágaköveket, rubintokat takarták
el a szenvedés komoly napjaiban. „A vőlegény elvétetik, takarjunk el minden ragyogást” - az Egyház felölti özvegyi fátylát. Harmadik
értelem: éppen e letakarás után lesz megdöbbentő számunkra Nagypénteken a lemeztelenített kereszt, a Fán szenvedőnek képe. A három
értelmezés nincs éles ellentétben egymással: a megszokottól eltérő látvány mindenképpen a kereszttel való foglalkozásra, ünnepi
komolyságra, a kereszt titkába való behatolásra indítja szemünkön keresztül szívünket.
Urunk, Istenünk, segíts minket, hogy életünkben az a fáradhatatlan szeretet vezessen, amellyel Krisztus
szerette a világot, és halálra adta értünk önmagát. Aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben,
Isten mindörökkön-örökké.
SZENTÍRÁSI SZAKASZOK
A év: Ez 37, 12b-14 / Róm 8, 8-11 / Jn 11, 1-45 // B év: Jer 31, 31-34 / Zsid 5, 7-9 / Jn 12, 20-33
C év: Iz 43, 16-21 / Fil 3, 8-14 / Jn 8, 1-11
GYŰJTŐÉNEK: D.U. 80
1. Buzgó szívvel ünnepeljük Üdvözítőnk kínjait, - szívtörődve elkísérjük Golgotára lépteit. -
Bűnös lelkünk drága bére, Jézus értünk ontott vére - váltságunkra árad itt. 2. Most megújul
oltárunkon az áldozat csendben itt, - melyet értünk a keresztfán Jézus egykor végbevitt. - Drága
vére bő harmatja lelkünk fényét visszaadja - letisztítja vétkeit. 3. Ó nagy Isten, mind az ég,
föld megdicsőít tégedet, - hálát adnak Fölségednek a bűnbánó emberek. - Jézus élő áldozatja
minden népnek megmutatja - végtelen kegyelmedet.
D.U. 81 // 1. Hogyha hozzád járulunk, szemünk könnybe lábad, - úgy csókoljuk, ó
Urunk drága keresztfádat. - Elgyötört testedet feszítették rája, - latrok közt függöttél,
mindenség Királya! 2. Krisztusnak szent keresztje győzedelmi zászlónk, - amellyel
megszerezte üdvünket Megváltónk. - Itt ragyog előttünk hitünk szent jelvénye, - űzzön
el lelkünkből minden árnyat fénye. 3. Ezt a sok kínt érettünk szótlan elszenvedted,-
hogy nekünk kik vétettünk, megnyissad a mennyet. - Bűnbánó szívünket Isten elé
tárjuk, - ezt a bort, kenyeret néki felajánljuk. 4. Amikor szent lelkedet, Megváltónk,
kiadtad, - a világ megreszketett, megrendült alattad. - Föld és ég hirdették, hogy te
vagy az Isten,- akit áld és imád a világon minden.
INTROITUS: D.U. 64f / 1 JUDICA ME DEUS 42.zs. 1-3
A földi szenvedések közt élő Egyház és minden híve az üldözött, az álnok emberektől hamisan bevádolt Krisztus
szavát veszi ajkára, s kiált igazságáért, szabadulásáért.
Í-télj meg en-gem, Is - ten, válaszd el ü-gye-met a szent-ség-te-len nép-től,
a ha-mis és ál-nok em-ber-től ments meg en-gem. (3.t.) *
Bocsásd ki világosságodat és igazságodat, * azok vezessenek és vigyenek el engem
a Te szent hegyedre, a Te /házadba. Ant.
VAGY: INTROITUS: D.U. 64f NOS AUTEM GLORIARI Gal 6, 14 / 66. zs.
,,Tőlem távol legyen, hogy másban dicsekedjem, mint Urunk Jézus keresztjében, mely által nekem a világ keresztre feszíttetett és én is a világnak.’’ (Gal 6, 14)
E kereszt ugyan ,, a zsidóknak botrány, a pogányoknak ostobaság, a meghívottaknak azonban, akár zsidók, akár pogányok, Isten ereje és Isten
bölcsessége.’’(1Kor 1, 23-24)
Mi pe-dig di-cse-ked-jünk U-runk, Jézus Krisztus kereszt-jé-ben: ben-ne van a mi
üd-vünk, é-le-tünk és fel-tá-ma-dá-sunk. (1.t.)
(Szolgáltass nekem igazságot, /Istenem, * az istentelen néppel szemben /védd ügyemet. Ments
meg a gonosz és álnok embe/rektől, * mert te vagy az én meg/mentő Istenem.42.zs. 1-3)
Könyörüljön rajtunk az Isten, és áldjon meg /minket, * világosítsa ránk az ő orcáját és
könyörüljön /rajtunk. Ant. Hogy megismerjük a földön a te /utadat, * minden nemzet
meglássa a te üdvözítő /művedet. Ant. Hálát adjanak neked a népek, ó /Isten, * hálát
adjanak neked minden /nemzetek. Ant.
NAGYBÖJTI KYRIE: D.U. 414
Kyrie eleison! Nagyhatalmú Isten, könyörülj e népen! Uram, irgalmazz minekünk
Christe eleison! Ádám atyánk vétkét, Te mostad le szennyét! Krisztus kegyelmezz minekünk!
Kyrie eleison! Mit a bűn hajdan elveszte, Szent Fiad nékünk megnyerte! Uram, irgalmazz minekünk!
GRADUALE:D.U. 64f /2 ERIPE ME DOMINE, DE INIMICIS MEIS 142. zs. 9.10. 17. 48. 49
Krisztus szavaiként énekeljük e zsoltárt. Ő valóságos emberi természetével retteg az előtte álló szenvedéstől, s Atyjához könyörög (,,ha lehetséges, múljék el
tőlem e pohár’’) Ám készséges arra, hogy teljesítve Atyja akaratát (,,mindazonáltal legyen meg a te akaratod’’). Miközben énekeljük, minket is eltölt Krisztus
lelkülete: ,,ugyanazt az érzést ápoljátok magatokban, mely Krisztusban is megvolt..’’ (Fil 2, 5)
R.)Ragadj el engem, Uram, ellenségeimtől, *taníts meg arra, hogy akaratodat teljesítsem!
V.) Ki Megszabadítasz, Uram, a haragvó népektől, † s a reám támadók közül kiviszel
engem, * a gonosz embertől ments /meg engem! Taníts meg arra… Ragadj el…
Vagy: VÁLASZOS ZSOLTÁR
A Az Úrnál az irgalom, * és bőséges a megváltás nála. 129. zs 7. v.
B Istenem, kérlek téged, * teremts bennem tiszta szívet. 50. zs. 12a v.
C Hatalmas dolgot művelt az Úr vélünk, * azért szívből ujjongunk. 125.zs. 3.
TRAKTUS: - SÆPE EXPUGNAVERUNT Vagy: D.U. 64f / 3 - REX REGUM
Vagy : EVANGÉLIUM ELŐTTI VERS
A Jézus mondja: † ,, Én vagyok a feltámadás és az élet: * aki bennem hisz, nem hal
meg örökre. ’’ Jn 11, 25a. 26
B Jézus mondja: † ,, Aki nekem szolgál, az engem kövessen, * és ahol én vagyok, ott
lesz az én szolgám. ” Jn 12, 26
C Teljes szívvel térjetek vissza most hozzám, mondja a mi Urunk Istenünk, *
mert jóságos és irgalmas vagyok tihozzátok! Joel 2, 12-13
OFFERTORIUM:G. H. 118 CONFITEBOR TIBI DOMINE 137. zs.1.118.zs. 17.25 30.34. 36. 37. 39
Az Egyház mindig hozzá csatolja az adományokhoz kéréseit: ma egyebek közt azt, hogy képesek legyünk megőrizni Mesterünk szavait, és kitartani a jó úton.
Hálát adok neked, Uram, teljes szívemből, - tégy jót a te szolgáddal, hogy éljek, + és
megőrizzem a te /szavaidat: * R.) eleveníts meg engem a te i/géd szerint!
V.1) A valóságnak útját választottam, + tégy értelmessé, hogy kutassam a te
tör/vényedet, † és megőrizzem azt teljes /szívemből! R.)
V.2) Hajtsd az én szívemet a te bizonyságaidhoz, + és ne engedd hajlani
fös/vénységre: † a te utaidon éltess engem, mert ítéleteid /kedvesek. R.)
COMMUNIO: D.U. 83e HOC EST CORPUS MEUM 1 Kor 11, 24. 25. 23. 26.
A szentáldozás éltető Kenyér, Jézus isteni teste, az angyalok eledele. De gondoljunk most arra is, hogy mi Jézus megtöretett testét esszük, kiontott vérét
isszuk: a szentáldozás a megfeszített Jézussal egyesíti életünket.
Ant: Ez az én testem, mely értetek adatik, / ez az Újszövetség kelyhe az én véremben.
V/ 1. Urunk Jézus azon az éjszakán midőn elárultatott, így szólt: Ant. V/ 2. Valahányszor ezt
teszitek, tegyétek, az én emlékezetemre. Ant. V/ 3. Valahányszor e kenyeret eszitek és e
kelyhet isszátok, az Úrnak halálát hirdetitek míg el nem jő. Ant.
* A / CONNUNIO: 1. t. VIDENS DOMINUS FLENTES Jn 11, 33, 43, 44, 39 / 129. zs.
Az Úr lát-ván Lázár síró testvére-it a sír-nál, könnyezett a zsidókkal e-gyütt, és
hangosan ezt ki-ál-tot-ta: Lá-zár, jöjj ki, s ő kijött, pedig negyednap-ja volt halott.
(Az, aki úgy él, hogy hisz /bennem, * nem hal meg örökre - /mondja az Úr. Jn 11, 26) A mélységekből
kiáltok hozzád, ó /Uram, * Uram, hallgasd meg /az én szómat! Legyen a te füled /figyelmes, *
az én könyörgé/semnek szavára. Ant. Ha a gonoszságokat számon tartod, /Uram, * Uram, ki
áll meg akkor /teelőtted? De nálad kegyelem /vagyon, * és a te törvényed miatt reménykedem
/benned, Uram. Ant. Reménykedik az én lelkem az ő igé/jében, * az én lelkem az Úrra
/várakozik. Miként virrasztó a hajnal /jöttére, * várakozzék az /Úrra Izrael! Ant. Mert az Úrnál
az irgal/masság, * és bőséges őnála a /szabadítás! És ő szabadítja meg /Izraelt * mind az ő
gonosz/ságaiból. Ant.
B / COMMUNIO: QUI MIHI MINISTRANT Jn 12, 26 / 22. zs.
A-ki né-kem szol- gál, en-gem kö-ves-sen, és a-hol én va-gyok,
ott lesz az én szol-gám. (1.t.) † *
(Bizony, bizony mondom nektek: † ha a búzaszem nem hull a földbe, és nem hal el, egymaga /marad, *
de ha elhal, /sok termést hoz. Jn 12, 24-25) Az Úr az én pásztorom, nincsen hiányom /semmiben, *
zöldellő réteken ád /helyet nékem. Csöndes folyóvizek mellet nevelt föl /engem * felüdítette
/az én lelkemet. Ant. Az igazság ösvényein vezetett /engem * az /ő nevéért. Ha a halál
völgyében járok is, nem félek a /rossztól, * mert te /ott vagy velem. Ant. A te vessződ és
pásztor/botod * megvi/gasztal engem. Asztalt terítesz /nekem * hogy szorongatóim /szégyent
valljanak. Megkented olajjal /fejemet *színültig /töltöd kelyhemet. Ant. És a te irgalmasságod
kísér /engem * életemnek /minden napján. Hogy az Úr házában /lakjam * i/dőtlen időkig. Ant.
TRAKTUS - SÆPE EXPUGNAVERUNT ME A IUVENTUTE MEA 128. zs. 1-4 VAGY: TRAKTUS D.U. 64f /3 - REX REGUM -
NAGYBÖJT 5. VASÁRNAPJA NAGYBÖJT 5. VASÁRNAPJA
Krisztusnak és Egyházának üldözéséről.

Ki-rá-lyok-nak Ki-rá-lya, † és Atyja mindazoknak kik lélekkel bír- nak, *

Gyak-ran ül-döztek engem ifjúságomtól fog- va, * vallja meg most

en - gedd nékünk vétkeinknek bocsána-tát! 2. Hogy e-gye-dül né-ked,

Izra-el, Gyak-ran ül-döztek engem ifjúságomtól fog-va, *

Teremtőnknek lehessünk tetszé-sed- re * most és mindörök-ké.

de semmit nem árthattak ne-kem! Szán-tók szántottak há-ta - mon, *

3. Ir-gal-mazz, könyörgünk, ir-gal- mazz! * ti- e-idnek, kiket megvál-tot-tál, házad

hosszú ba-ráz-dá-kat vág-tak. * Az Úr azonban igaz, megsemmisítette

né-pé-nek! 4. Em-lé-kez-zél meg inkább kegyel-med-ről, * mint-sem

a bűnösö-ket.

a mi érdemeink-ről. 5.E-zen szent-séges böjtölés ál- tal, kegyelmes A-tya,

* ké-rünk, semmisítsd meg bűneink adósleve-lét! 6. Hogy in-dí-tó és kísérő

kegyel-med- del, éberen és sé- re-lem nél- kül * el -jut-hassunk a te szentséges

feltámadásod-ra!