Eric J.

Hobsbawm: A birodalmak kora, 1875–1914 (The Age of Empire, 1987)

Előszó
- A könyv céljakísérletet tenni a 19. század megértésére és elmagyarázására.
o Megérteni a történelemben játszott szerepét.
o Feltárni jelenünk múltban gyökerező sajátosságait.
- Hobsbawm a múltat koherens egésznek kívánta tekinteni, nem pedig elkülönült
témakörök halmazának.
o A könyv nem eseménytörténet vagy rendszeres kifejtés felvonultatása.
o Különböző fejezetekben végigköveti egy-egy alapvető problémakör
fejlődésének menetét.
Nyitány
- A 20. század elején a Török Birodalomban és a Közel-Keleten élénk üzleti
tevékenység folyt.
o Ausztria hosszú időn át volt a Kelettel folytatott kereskedelem közép-európai
központja
o Egy tehetségesebb polgári személy, ha kellően leleményes volt könnyedén
tudott magának nemzetközi kapcsolathálót kiépíteni és nemzetközi
kereskedelmet tudott folytatni.
- Nagy-Britannia gyarmatpolitikája a kereskedelemben és a munkavállalás tekintetében
is sok lehetőséggel kecsegtetett.
o Egyiptom egyidejűleg volt élő múzeum, a kulturálisönfejlesztés alkalmas
színtere és a kozmopolita európai középosztály kifinomult közössége.
 Nagy-Britannia 1882-ben foglalta el.
o Egy szegényebb sorból származó ember is komoly karriert futhatott be a
gyarmatokon.
A homályos, átmeneti terület a történelem és az emlékezet szférái között.
- A múlt az első esetben olyan személytelen eseménysor, melyet többé-kevésbé
érzelmileg közömbösenszemlélhetünk, míg a második megközelítésbena személyesen
átélt, az egyéni élet hátteréről szolgáló múltat jelenti.
o Ennek a szférának a terjedelme, az elmosódottsága és a kuszasága is változó.
o Mindez azonban nemcsak az egyes emberre, hanem a társadalmakra is
érvényes.
o A 20. század, illetve a mai kor alapjaia könyvben tárgyalt korszak
gyermekeinek,unokáinak a műve
->A birodalmak korát tekintik az 1970-es évek modern gondolkodását
leginkább befolyásoló korszaknak
- Amikor távoli korszakokkal foglalkozunk, tudatában vagyunk annak, hogy idegenként
és kívülállóként kerülünk velük a kapcsolatba.
o Saját korunk, helyzetünk, körülményeink megértéséből indulunk ki.
o Saját fogalmaink szerint újraértelmezzük a múltat, hogy elsősorban arra
összpontosítjuk figyelmünket, amit látni szeretnénk
- Abban az esetben, amikor a történészek olyan korszakot akarnak megragadni,
melynek vannak még élő szemtanúi, két eltérő történelemfelfogás szokott
összeütközni, illetve jobbik esetben egymást kiegészíteni.
o A tudományos és az egzisztenciális, az archív és a személyes megközelítés.

1
 o Például a keresztes háborúk történetét kutató történésszel ellentétben a II.
világháborúval foglalkozó történész könnyen kerülhet abba a helyzetbe, hogy a
visszaemlékező az adott eseményre teljesen másképp emlékezik, mint a
megalapozott kutatói álláspont.
- Az átmeneti zóna története azonban más.Sok benne a bizonytalan, határozatlan,
homályos rész, melyet a modern tömegkommunikáció felnagyít.
o Az átmeneti zóna fontos számunkra és ez állítja ezt az időszakot a
tömegkommunikáció figyelmének középpontjába.
o Kiemelkedő példája ennek a Titanic,mely szörnyű balesete után több
évtizeddel is állandó címlapsztori.
- A birodalmak kora minden más történelmi korszaknál inkább megköveteli a körülötte
lebegő köd eloszlatását.

- A 20. század végi emberek szenvedélyesen kötődnek az 1914-ben lezárult történelmi

korszakhoz -> 1914 augusztusa az egyik „természetes töréspont” a történelemben.
o A kortársak is így érezték, és azóta is így látjuk.
o Ez az oka annak, hogy olyan sok amatőr és profi történészt, kultúra- és
művészettörténészt, életrajzírót, filmest és televízióst ihletett meg ez a korszak.
o Nemcsak a modern kultúra fejlődése szempontjából meghatározó, hanem
szenvedélyes nemzeti és nemzetközi viták keretét adja.
 A legismertebb problémakör az I. világháború okainak vizsgálata
- Ha figyelmen kívül hagyjuk tisztán holografikus irodalmat, akkor a periódussal
foglalkozó történelmi műveket két csoportra lehet osztani.
o A vissza felé tekintőkre és az előre nézőkre.
o Mennyiségben és népszerűségben egyaránt döntő többséget alkotnak azok az
interpretátorok, akik visszafelé tekintenek.
- Vannak olyan történészek, akik sokkal nagyobb figyelmet fordítanak a kontinuitás
jelenségének elemzésére
o Azaz arra, milyen sok, korunkra jellemzőnek ítélt jelenség ered az 1914 előtti
évtizedekből.
- A mindennapok kultúráját a birodalmak korszakának három jelentős újításadominálja:
o a modern hirdetési ipar, a modern tömegsajtó és a mozgókép vagy film.
- Ami pedig a technikát illeti, a benzinmotor hajtotta automobilok és repülőgépek,
melyek abban a korban születtek, ma is meghatározói mindennapjainknak.
- Gazdasági téren sikerült az iparosítás és a gazdaság növekedését korlátozó szűkös
kiinduló bázist meghaladni, főképpen az ipari átalakulás terjedésével és a világpiac
elképesztő ütemű kiszélesítésével.
o Társadalmi téren pedig a forradalmak korszakában a szegények robbanással
fenyegető elégedetlenségét is sikerült ezzel eloszlatni.
o Úgy tűnt, az állandó és láthatólag korlátlan polgári fejlődés útjában álló
akadályokat sikerült felszámolni.
- 1914-től a világot a globális háború veszélye, néha e háború valósága mozgatta,
egyszersmind a forradalomtól való félelem dominálta.
o Mindkét érzelem abból a történelmi helyzetből fakadt,melyet közvetlenül a
birodalmak kora teremtett.
- Ez volt az a korszak, amikor a polgári liberalizmus politikai és kulturális intézményei
egyre inkább kiterjedtek.

2
 - Ez a korszak a polgárság mélységes identitási válságának és átalakulásának időszaka
volt. – Részvényesek kezében lévő, fizetett irányítókkal és tisztviselőkkel működő jogi
személyek vették át a valóságos személyek és családjaik szerepét.
- Az I. világháború befejezése óta már nem az 1789-es francia forradalom emléke
határozza meg a világot és a kultúra sem azonos azzal a polgári kultúrával, amit ezen a
fogalmon 1914 előtt értettek.

Előszó

Ⅰ.
 személyes történeten keresztüli bevezetés (szülei háttere és találkozása) ->
tudományos vs. egzisztenciális / archív vs. személyes megközelítés
 a történész feladata -> személyes érzelmektől / tapasztalatoktól mentesen,
tárgyszerűen, tudományos alapokon elemezni és értelmezni a múltat
ⅠⅠ.
 a „hosszú” 19. század vége: 1914 augusztusa -> visszafelé tekintő vs. előre néző
történelmi művek
 1875-1914: „boldog békeidők / belleépoque” -> modern tömegpártok, demokratikus
választások, szakszervezetek, modern jóléti rendszerek létrejötte
 mindennapok kultúrája: modern hirdetési ipar, modern tömegsajtó, mozgókép / film
 tudományos, technikai fejlődés: benzinmotor, modern természettudományok,
kommunikáció
 paradoxonok kora -> a polgári liberális társadalom győzelme és bukása
 1914 nem csupán egy korszak, de a liberális polgári társadalom végét is jelenti

3
Előszó

A könyv a Világ megértésére szolgál

 Nem a pontos történet leírása a célja

 Jelenünk múltban gyökeredző sajátosságai

 Hogyan kapcsolódik össze a múlt a jelennel?

Nyitány

I.

 Hobsbawm mamája 1913-ban érettségizett Bécsben

o Ez rendkívüli dolog volt akkor

o A szülei megajándékozták egy európai úttal, amire a nagybátyja kíséri el

 Leírja apjának a családját. (Lengyel származású, de Nagy-Britanniában élő)

 Anyja és apja Alexandriában találkoznak

 Találkozásukhoz hozzájárult a birodalmak korának gazdasági, politikai élete és társ.

történeti aspektusai

 Miért meséli ezt el? Mindjárt elmondja

o A múltnak 2 szemlélete van: Személytelen és személyes

o A közéleti és az egyéni sors eseményeit össze tudjuk kapcsolni

 Amikor olyan történelmi korszakot vizsgálunk, melynek még élnek szemtanúi, akkor
két történelemfelfogás áll rendelkezésünkre: tudományos és egzisztenciális

 A 20. századot meghatározó személyiségei mind ekkor születtek és éltek (pl. Lenin,
Hitler, Chirchill, Roosevelt stb…)

 Az átmeneti zóna történelme

o Átmeneti zóna: Átmeneti terület történelem és emlékezet között (pl. „Röviddel

a háború előtt találkoztam vele”) – Az élő családi hagyományokkal,
emlékekkel kezdődik és a kisgyermekkorig tart, amikor a közéleti történelem
összekapcsolódik a személyessel.

o H. átmeneti zónájába bele esik a birodalmak kora

4
  A birodalmak kora ködös. Nem tudjuk, hogy a történész mennyit tesz hozzá magából.

II.

 A birodalmak korában a legevidensebbek a múlt és jelen problémáinak gyökere

 Ezzel foglalkozó történelmi művek két csoportja: Előre tekintő, visszafelé tekintő
(ebből van több)

 A korszak (Boldog békeidők) vonzza a szórakoztatóipart, divatot és médiát

 Vannak történészek, akik a kontinuitásra helyezik a hangsúlyt pl. a kommunista pártok

kapcsán

 Ekkor kezdődik az avantgárd  Modernizmus

 Technikai fejlődés kora (Benzinmotor, autók, repülők megjelenése)

Nem elég, ha a múltat csak fogalmakkal írjuk le, mint kontinuitás

vagy modernizmus

 Központi probléma: Kapitalizmus győzelme és átalakulása a burzsoá társadalom

liberális változatának történetileg specifikus formáiban.

o Történet kezdete: Nagy-Britaniában ipari forradalom  kapitalizmus kezdete

o Francia és amerikai forradalom  klasszikus politikai gazdaságtan és

utilitárius filozófia születése

o Ennek a történetnek az első kötete A forradalmak kora 1789-1848

o Ezutáni történet összefoglalása 1848 -s 1870 között  A tőke kora

 Látszólag nincs akadálya a polgári fejlődésnek

 Sokkal kevesebb szocialista és társadalmi forradalmár van ekkor, mint

bármely más korszakban

 Ebben a korszakban (Birodalmak kora) szerveződnek meg a bérmunkások mozgalmai

(kapitalizmus velejárói)  javul a helyzetük, a nőket is bevonják (kevesebb munkát
kell végezniük, ahogy a gyerekeknek is)

o Választási demokrácia

o Kikerül a személyek kezéből a hatalom, helyettük üzleti szervezetek vagy

korporációk kerülnek hatalomra

o A Birodalmak kora tele van ellentmondással és paradoxonokkal

5
 o Tetőpontján maga válik fejlődésének áldozatává (polgári liberalizmus
társadalmának menetelése a halálba)

o A korszak társadalmak tudatában volt ennek az eljövendő pusztulásnak és egy

új világ szükségeségének

o A közvélemény viszont alapvetően optimista és hisznek a kapitalizmus

továbbélésében

 A könyv azt a pillanatot vizsgálja, amikor tudatosul, hogy a modern ipari világnak
nem egy végső formája a liberális polgárság által megteremtett társadalom és világ

o Az imperializmus a kapitalizmus legújabb foka (de nem a legvégső) – Lenin

 1914 óta a burzsoázia évszázada már történelem

Nyitány
- A 20. század elején a Török Birodalomban és a Közel-Keleten élénk üzleti
tevékenység folyt.
o Ausztria hosszú időn át volt a Kelettel folytatott kereskedelem közép-európai
központja
o Egy tehetségesebb polgári személy, ha kellően leleményes volt könnyedén
tudott magának nemzetközi kapcsolathálót kiépíteni és nemzetközi
kereskedelmet tudott folytatni.
- Nagy-Britannia gyarmatpolitikája a kereskedelemben és a munkavállalás tekintetében
is sok lehetőséggel kecsegtetett.
o Egyiptom egyidejűleg volt élő múzeum, a kulturálisönfejlesztés alkalmas
színtere és a kozmopolita európai középosztály kifinomult közössége.
 Nagy-Britannia 1882-ben foglalta el.
o Egy szegényebb sorból származó ember is komoly karriert futhatott be a
gyarmatokon.
A homályos, átmeneti terület a történelem és az emlékezet szférái között.
- A múlt az első esetben olyan személytelen eseménysor, melyet többé-kevésbé
érzelmileg közömbösenszemlélhetünk, míg a második megközelítésbena személyesen
átélt, az egyéni élet hátteréről szolgáló múltat jelenti.
o Ennek a szférának a terjedelme, az elmosódottsága és a kuszasága is változó.
o Mindez azonban nemcsak az egyes emberre, hanem a társadalmakra is
érvényes.
o A 20. század, illetve a mai kor alapjaia könyvben tárgyalt korszak
gyermekeinek,unokáinak a műve
->A birodalmak korát tekintik az 1970-es évek modern gondolkodását
leginkább befolyásoló korszaknak
- Amikor távoli korszakokkal foglalkozunk, tudatában vagyunk annak, hogy idegenként
és kívülállóként kerülünk velük a kapcsolatba.
o Saját korunk, helyzetünk, körülményeink megértéséből indulunk ki.
o Saját fogalmaink szerint újraértelmezzük a múltat, hogy elsősorban arra
összpontosítjuk figyelmünket, amit látni szeretnénk

6
- Abban az esetben, amikor a történészek olyan korszakot akarnak megragadni,
melynek vannak még élő szemtanúi, két eltérő történelemfelfogás szokott
összeütközni, illetve jobbik esetben egymást kiegészíteni.
o A tudományos és az egzisztenciális, az archív és a személyes megközelítés.
o Például a keresztes háborúk történetét kutató történésszel ellentétben a II.
világháborúval foglalkozó történész könnyen kerülhet abba a helyzetbe, hogy a
visszaemlékező az adott eseményre teljesen másképp emlékezik, mint a
megalapozott kutatói álláspont.
- Az átmeneti zóna története azonban más.Sok benne a bizonytalan, határozatlan,
homályos rész, melyet a modern tömegkommunikáció felnagyít.
o Az átmeneti zóna fontos számunkra és ez állítja ezt az időszakot a
tömegkommunikáció figyelmének középpontjába.
o Kiemelkedő példája ennek a Titanic,mely szörnyű balesete után több
évtizeddel is állandó címlapsztori.
- A birodalmak kora minden más történelmi korszaknál inkább megköveteli a körülötte
lebegő köd eloszlatását.

- A 20. század végi emberek szenvedélyesen kötődnek az 1914-ben lezárult történelmi

korszakhoz -> 1914 augusztusa az egyik „természetes töréspont” a történelemben.
o A kortársak is így érezték, és azóta is így látjuk.
o Ez az oka annak, hogy olyan sok amatőr és profi történészt, kultúra- és
művészettörténészt, életrajzírót, filmest és televízióst ihletett meg ez a korszak.
o Nemcsak a modern kultúra fejlődése szempontjából meghatározó, hanem
szenvedélyes nemzeti és nemzetközi viták keretét adja.
 A legismertebb problémakör az I. világháború okainak vizsgálata
- Ha figyelmen kívül hagyjuk tisztán holografikus irodalmat, akkor a periódussal
foglalkozó történelmi műveket két csoportra lehet osztani.
o A vissza felé tekintőkre és az előre nézőkre.
o Mennyiségben és népszerűségben egyaránt döntő többséget alkotnak azok az
interpretátorok, akik visszafelé tekintenek.
- Vannak olyan történészek, akik sokkal nagyobb figyelmet fordítanak a kontinuitás
jelenségének elemzésére
o Azaz arra, milyen sok, korunkra jellemzőnek ítélt jelenség ered az 1914 előtti
évtizedekből.
- A mindennapok kultúráját a birodalmak korszakának három jelentős újításadominálja:
o a modern hirdetési ipar, a modern tömegsajtó és a mozgókép vagy film.
- Ami pedig a technikát illeti, a benzinmotor hajtotta automobilok és repülőgépek,
melyek abban a korban születtek, ma is meghatározói mindennapjainknak.
- Gazdasági téren sikerült az iparosítás és a gazdaság növekedését korlátozó szűkös
kiinduló bázist meghaladni, főképpen az ipari átalakulás terjedésével és a világpiac
elképesztő ütemű kiszélesítésével.
o Társadalmi téren pedig a forradalmak korszakában a szegények robbanással
fenyegető elégedetlenségét is sikerült ezzel eloszlatni.
o Úgy tűnt, az állandó és láthatólag korlátlan polgári fejlődés útjában álló
akadályokat sikerült felszámolni.
- 1914-től a világot a globális háború veszélye, néha e háború valósága mozgatta,
egyszersmind a forradalomtól való félelem dominálta.

7
 o Mindkét érzelem abból a történelmi helyzetből fakadt,melyet közvetlenül a
birodalmak kora teremtett.
- Ez volt az a korszak, amikor a polgári liberalizmus politikai és kulturális intézményei
egyre inkább kiterjedtek.
- Ez a korszak a polgárság mélységes identitási válságának és átalakulásának időszaka
volt. – Részvényesek kezében lévő, fizetett irányítókkal és tisztviselőkkel működő jogi
személyek vették át a valóságos személyek és családjaik szerepét.
- Az I. világháború befejezése óta már nem az 1789-es francia forradalom emléke
határozza meg a világot és a kultúra sem azonos azzal a polgári kultúrával, amit ezen a
fogalmon 1914 előtt értettek.

Első fejezet: A centenáriumi forradalom

- Az 1880-as évekre a világ teljességgel globalizálódott és a szárazföldi területek, szinte

egészét felfedezték és többé-kevésbé pontosan fel is térképezték.
o A felfedezések helyébe a rendszerint személyes és nemzeti érzelmektől
motivált nagyszabású vállalkozások kerültek.
 Ilyenekre példa a föld legtávolabbi és legkeményebb fizikai
körülményeivelbíró pontjainak, az Északi- és a Déli-sarknak a
meghódítása.
o A vonatok és gőzösök segítségével a földrészek közötti utazás már nem vett
hónapokat igénybe, legfeljebb csak néhány hetet.
o Az elektromos távíró a globális információcserét, pedig néhány órára szűkítette
- Emellett a világon jelentősen megnőtt a népesség száma is, becslések szerint az 1880-
as években a földön élő mintegy 1,5 milliárd ember duplája volt az 1780-as évek
lakosságának.–Ázsia után a második legnépesebb tömböt az európaiak alkották.
o Még a világ demográfiailag nőtt, földrajzilag közelebb került egymáshoz.
 A földet az árucikkek és az emberek mozgása, a tőke mozgása és a
kommunikáció, a termékek és az eszmék kölcsönforgalma egyre
szorosabban fonta egybe.
 Másfelől, egyre nőtt a szakadék a gazdag és a szegény régiók között
- A 19. század során kezdetben lassan, később rohamosan nőtt a szakadék a nyugati
világ és a világ többi része között
o Ennek oka az egész földet átalakító ipari forradalom
o 1880-ra a fejlett országok egy főre jutó jövedelme már kétszerese volt a
„harmadik világbeli” értékeknek, 1913-ra pedig több mint háromszorosa.
o Ennek a hatása nemcsak gazdaságilag, hanem politikailag is érezhető volt.
 Az európai hadseregek korábban a nagyobb agresszivitásuk,
kegyetlenségük és nem utolsósorban magasabb szervezettségük miatt
igázták le a gyarmatokat.
 Az ipari forradalom által a fejlettebb fegyvergyártás is inkább a fejlett
országok javára billentette az egyensúlyt.
o A második világot pedig semmi más nem egyesítette, mint az első
világhozfűződőkapcsolatai, azaz lehetséges és tényleges függése.

8
  Nem kötötte őket össze sem a történelem, sem a kultúra, sem a
társadalmi struktúra vagy az intézményrendszer, sem a tömegek
nyomora.
- Európa nagy része a legjobb esetben is csak a kapitalista és a polgári társadalmi
fejlődés centrumának peremén helyezkedett el.
o Néhány területen a lakosság többsége nyugati kortársaiknál és uraiknál egy
évszázaddal korábbi viszonyok között élt.
o Oroszországban az „európai vagy ázsiai” kérdés éles vitákat keltett.
 Az évszázados nyugati nyitás ellenére is elmaradottnak számított.
 Gazdaságilag viszont a nyugat részét képezte, kormánya a nyugati
modellt követő erőteljes iparosítási politikát folytatott.
- De Európa az 1880-as években nemcsak a kapitalista fejlődés kiindulópontja volt,
hanem a világgazdaság és a polgári társadalom legfontosabb alkotóeleme is.
o Soha a világtörténelemben nem volt még ennél Európa-központúbb időszak.
o Annak ellenére, hogy milliószám vándoroltak el a kontinensről,a lakossága
mégis gyorsan nőtt.
o A nagyobb ipari termelés és a technika fejlődése is itt voltmeghatározó.
o A magas kultúrát tekintve is mindenki Európa hatása alatt állt.
 Oroszország is, írói és költői által kulturális nagyhatalom volt
 Az európai kultúra pedig továbbra is főképp a gazdag és művelt
kisebbség kezében volt.
o Minden „második világbeli” terület elmaradottnak számított,kivéve Japánt és
azokat a tengerentúli területeket, ahol főképpen Közép- és Északnyugat-
Európából érkezettek települtek le.
 De szembetűnő volt a különbség a „fejlett” országokban folytatott
kereskedelmi és üzleti jellegű paraszti gazdálkodás és az elmaradott
területeken végzett mezőgazdasági tevékenység között.
- Az ipar nem korlátozódott kizárólag az első világra.Néhány nyugati típusú iparág már
ebben a korai időszakban is szerény fejlődésnek indult a második világ egyes
országaiban
o Azonban a kistermelés, ami ekkoriban a fejlett- és a második világbeli
országokat is jellemezte, a válságok időszakába lépett, mivel versenyezni
kellett a gyári termeléssel és a modern áruszállítással.
- Szembetűnő jelensége a korszaknak,hogy a fejlett világ gyorsan urbanizálódott.
o Egyes esetekben a városlakók aránya korábban sosem látott mértékben nőtt
meg–De nem feltétlenül az óriási, milliónyi lakosú nagyvárosokat hívta életre
 A nagy területen szétszórt közepes és nagyobb városok rendszere
honosodott meg, ahol nagy volt a népsűrűség és a fejlődés teremtette
városias településhálózat.Pl. Ruhr-vidék Németországban

- A megfelelően fejlett országok kívánatos struktúrájának és intézményeinek modellje:

o Egy többé-kevésbé homogén területű állam
o Nemzetközileg szuverén, elég nagy ahhoz, hogy a nemzeti gazdasági fejlődés
alapjait biztosítja
o Egységes liberális vagy képviseleti jellegű politikai és jogi intézményrendszert
működtet
o Alsóbb társadalmi szinteken meglehetős helyi autonómia és kezdeményező
képesség jellemzi
o Lakói állampolgárok –Bizonyos törvényi és politikai jogaik vannak

9
  Kapcsolatuk a nemzeti kormánnyal közvetlen
->Ezek voltak a célok minden más olyan ország számára is, amely nem akart
leválni a modern fejlődési trendről
- De a nemzetközi politika szempontjából a szuverén államoknak tekintett entitások
száma világszerte is meglehetősen szerény volt.
o Ezek többnyire monarchiák voltak, de már tettek hivatalos lépéseket a
választói képviselet megteremtése érdekében.
- A „fejlett” világban a felnőtt férfiak egyre jobban megfeleltek a polgári társadalom
minimális feltételeinek.
o Az 1880-as években már szinte mindenhol megszűnt a törvényes rabszolgaság.
o A „fejlett” világban lényegileg már a pénz,illetve ennek hiánya határozta meg
a javak elosztását, nem pedig a születésből vagy jogi státuszból adódóan
o Illetve, ezekben az országokban a férfiak többsége és a nők egyre növekvő
hányada írástudó volt és egyre kevésbé voltak monopolizáltak a tudományok.
 De számos régió volt e tekintetben is elmaradott.
->A népoktatás fontosságát a protestánsok és a zsidók sokkal inkább
felismerték, mint a katolikusok, a muzulmánok és egyéb régiók lakossága.

- Az 1870-es években a folyamatok elemzőit leginkább a változások lineáris jellege

ragadta meg.
o Az emberek természetet átalakító képességét tekintve vitathatatlannak látszott,
hogy a változás fejlődést jelent.
o A haladás legszembetűnőbb következményei az anyagi termelés és a
kommunikáció terén mutatkoztak meg.
 A modern gépek döntően már gőzzel működtek és vasbólkészültek.
o Az iparban felhasznált energia legfontosabb forrása a szén lett.
o A vasút az emberiség soha nem látott méretű, közös alkotása volt.
 A vasúti forgalom több embert foglalkoztatott, mint bármely más ipari
vállalkozásés az 1880-as évekre évente 2 milliárdan utaztak vasúton.
 Az 1880-as évek elején a gőzhajó még kevésbé volt elterjedt, azonban
ez is rövid időn belül drasztikusan megváltozott a gőzhajók javára.
o A korban minnél nagyobb szabású volt egy találmány annál nagyobb
lelkesedés fogadta– Pl. Thomas Edison - fonográf
->nagyfokú optimizmus volt jellemző a technikai fejlesztésekkel kapcsolatban
- A javak emegsokszorozódásának jótékony hatása az 1870-es években nem érintette
Ázsiát,Afrikát,Latin-Amerikát, illetve csak kérdéses mértékben volt hatással Dél-
Európa és a cári Oroszország lakóira.
o A javak még a „fejlett” világban is egyenlőtlenül oszlottak el.
- Az írás-olvasás egyre elterjedtebb lett.
o Egyre több levél került feladásra,egyre nagyobb példányban jelentek meg az
újságok és a folyóiratok, illetve a tudomány területén dolgozók száma kis nőtt.
- A fejlett világ régióján kívül a „haladás” nem volt sem magától értetődő tény, sem
ésszerű felvetés, sokkal inkább idegenből érkező veszély és fenyegetés.
o Akik üdvözölték a haladást, az a városlakókból és az országok vezetőiből
kikerülő csekélyke réteg volt.
o Viszont a haladó államokban a konzervatív nézetűek háttérbe szorultak.
->Sokan arra a következtetésre jutottak, hogy az emberiség nagy tömegei
biológiailag képtelenek arra, hogy a fehér bőrű kisebbség által elért
vívmányokat maguk akár csak felfogják.

10
 ->Az emberiséget „fajokra” osztották - Az egyenlőtlenséget biológiai
okokkal magyarázták.

Első fejezet
Ⅰ.
 globalizálódott világ -> nincs mér mit érdemben felfedezni (1909- Peary- Északi-sark,
1991- Amundsen- Déli-sark), centenáriumok ünnepe (USA, FRO)
 közlekedés, kommunikáció fejlődése (transzszibériai vasútvonal, távíró)
 óriási lakosságnövekedés szerte a világban (19. sz. végére 1,5 mrd. ember)
 turizmus, mint a fogyasztás egy formájának megjelenése
 gazdaságilag polarizálódó világ (egyre nagyobb különbség az egyes régiók között ->
az ún. harmadik világ teljesen leszakad)
 ok: a technikai fejlődés és ipari forradalom nyugaton
 hadászati és katonai-szervezeti fejlettség -> gyarmatosítás
 1880: két pólusú globális rendszer -> fejlődő és lemaradó
 Európa centrum – periféria kérdése -> Habsburg Birodalom és az Orosz Birodalom
magában foglalja mindkettőt (Oszmán Birodalom fokozatos hatalomvesztése)
 Európa az USA nagymértékű iparosodása mellett továbbra is vezető hatalom
(gazdasági, kulturális és demográfiai viszonylatban egyaránt)
 Oroszország kulturális nagyhatalom -> pl.: Dosztojevszkij, Tolsztoj, Csehov
 kapitalista világpiac -> keleti metropoliszok létrejötte (Bombay, Kalkutta, Peking)
 mindössze 6 iparosodott „centrumország”: Belgium, Nagy-Britannia, Franciaország,
Németország, Hollandia, Svájc
 nagymértékű ipari fejlődés a „második világ” -ban is -> kisipar válsága, szerepének
csökkenése
 soha nem látott mértékű urbanizáció -> városi lakosok száma Európában a 6-szorosára
nő -> fejlett ipari központok, iparvidékek létrejötte (pl.: Ruhr-vidék)
ⅠⅠ.
 fejlődéshez kívánatos állami struktúra: liberális-alkotmányos nemzeti állam modellje
 különböző politikai berendezkedések -> kiterjedt választójog kevés helyen,
alkotmányos monarchiák dominanciája
 törvény adta szabadság és egyenlőség -> rabszolgaság / szolgaság megszűnése
 a világ két pólusa közti különbség kulturális természetű -> racionalitás eszméje
 kulturális, gazdasági és társadalmi tényezők nem szétválaszthatók -> az
írástudatlanság mértéke ezek alapján változik országról-országra
 fejlett területek / régiók / országok sajátja: operaház, világi egyetem
ⅠⅠⅠ.
 haladás = technikai fejlődés -> anyagi termelés, kommunikáció
 vas, acél, szén, gőz felhasználása -> villamosenergia és kőolaj lassú térnyerése
 távíró és vasúthálózat kiépítése világszerte (a vasút a legnagyobb „munkáltató”)
 gőzhajók lassú térnyerése a század folyamán
 1870-es évek: rengeteg új találmány (gramofon, izzó, telefon, belső égésű motor, stb.
…) -> technikai optimizmus / fejlődésbe vetett hit
 a termelés növekedése ellenére a javak eloszlása „feltűnően” egyenlőtlen

11
  életfeltételek általános javulása (éhínségek megszűnése) -> átlagos testmagasság
növekedés, várható élettartam növekedése -> kivéve a 3. világot (!)
 középosztály fogyasztásának növekedése -> nagyáruházak létrejötte, feladott levelek
száma megnő, írott kiadványok számának növekedése
 a haladás eszméje sok helyen, mint kívülről jövő hatás elutasításban részesül ->
végleges szakadás a fejlett és fejletlen régiók / országok között
 Japán modernizációja a kivétel -> a haladásra kizárólag a fehér, nyugati ember képes
 az 1870-es évekre szkeptikus és pesszimista hangok jelennek meg a világ fejlődése
kapcsán

Első fejezet

I.

 Miben hasonlít és miben tér el az 1780-as és az 1880-as Világ?

o Globalizálódott

o Már minden részét felfedezték  helyette a minél extrémebb helyekre való

eljutás lett a nagy teljesítmény (persze mindezt nemzeti érzelmektől fűtve)

o Vonatok, gőzösök megjelenése  Utazás rohamos felgyorsulása pl.

transzszibériai vasút

o Kommunikációs eszközök, melyek óriási távokat hidalnak át pl. telefon

o Népességnövekedés (duplázódás)

 Tömeges kivándorlás Amerikába (30M-ról 160M-ra nő a kontinens

lakossága)

o Nő a megosztottság (szegény-gazdag, erősebb-gyengébb gazdaságok és

társadalmak)

o Fejlett országok vs. harmadik világ

 A preindusztiális korszakban alig van különbség ezen területek között

 1880-ra a fejlett országok jövedelme már kétszerese a harmadik

világénak, 1913-ra már háromszorosa

 E szakadék elsődleges kiváltója a technika  a gyengébb fegyverzetű,

technikailag elmaradottabb népeket könnyebb legyőzni (Napóleon
egyiptomi háborúja során a mamelukok ellen alig különbözött a két
hadsereg fegyverzete  a változást az ipari forr. hozza)

12
 o 1880-ban a Világ két szektorból tevődik össze: fejlődő-lemaradó,
meghatározó-függő, gazdag-szegény

 Ez a meghatározás félrevezető  Alig köti valami össze a második

világhoz tartozókat

 A gazdagság-szegénység társadalmi fogalmak

 A két szektort elválasztó határ el van mosódva, de különállásuk

tagadhatatlan

 Ezeket az országokat egybe kapcsolja a történelmi és gazdaság fejlődés

– Ez Európa

 Európa alatt nem csak a fejlődés centrumát adó területeket

értjük

 Délen az Ibériai-fsz., Keleten a Balkán egy része

 Török visszaszorítás: HB Bir. és Oroszo.

 Oroszo. európai vagy ázsiai?

 Elmaradott, de gazdaságilag nyugati  nyugati kormányzati

minta, mely erőteljes iparosodási politikát folytat

 inkább gyarmatosító

o A korszak a „legeurópa-központúbb” mind közül!

o Oroszország az USA mellett már nem volt gazdasági nagyhatalom, csak

kulturális nagyhatalom

o A liberalizmus követelte az elit kultúra közhozzáférhetőségét! 

tömegkultúrává vált

 A második világ folyamatos függésben lesz az első világgal szemben

o „Történjék bármi, nekünk mindig lesz géppuskánk, nekik meg nem lesz”

 A második világnak voltak óriási gazdaságilag fontos városai pl. Kalkutta, Buenos
Aires

o Mégis mezőgazdasági jellegűek maradtak

o De az ipar nemcsak az első világra korlátozódott

 Pl. Indiában megjelenik egyfajta textilipar

 Fémipar

13
  Kistermelés válsága

 Modernitás feltétele = iparosítás  féligazság

 Skandináv országok felemelkedése (tudományosan túlszárnyalják Nagy-B-t is!)

 Urbanizálódott fejlett országok

o 1800-ban a városlakók száma közel 5M fő 17 nagyvárosban (100E főnél több

lakosság)

o 1890-re 103 nagyváros melynek kb 30M az összlakossága

II.

 Létezett a fejlett országok struktúrájának és intézményeinek egy általános modellje

o Egy homogén területű állam

 nemzetközileg szuverén

 nagy  nemzeti gazdasági fejl. alapjait biztosítani tudja

 lineáris vagy képviseleti politika és jogi intézményrendsz.

 Állampolgárai vannak

 A modern fejlődésnek ez az alapja és minden fejlődni akaró ország ezt

akarja elérni (liberális-alkotmányos nemzeti állam modellje)

o Ez nem csak a fejlődő országokra hat

 Ezen modell alapján működő államok többsége Latin-Amerikában volt

 1875 táján a köztársaságok: Európában 17 állam, Amerikában 19 állam, Ázsiában 4-5

állam, kb. 3 Afrikában (periferikus képződmények). Mindenhol máshol monarchia.

 Svájc, Fr.o., USA és Dániát leszámítva egyik sem alapul demokratikus választójogon

 EU-n kívüli politikai demokráciák terültén kiírtották a bennszülötteket (pl. indiáok)

 Lassan eltűnik a törvényes szolgaság intézménye Kubában és Brazíliában éli

végnapjait

 A fejlett világban már nem a születés vagy a jogi státusz határozza meg a javak
elosztását, hanem a pénz vagy annak hiánya. Pénz = hatalom  gazdagoknak
nagyobb a politikai befolyások és a törvényen kívül alkalmazható lehetősége

 A két világ közötti legszembetűnőbb különbség kulturális természetű volt

14
 o Fejlett országokban nő az írástudók száma! (Ahol alacsony a népesség írni-
olvasni tudása ott a fejlődés is sokkal kisebb)

o ősi vallások, hagyomány és babona hatása alól kikerül a szellemi élet  Ez a

modern technika születésének feltétele

o A népoktatást támogató országokban (protestáns és nyugati zsidó országok:

Balti- és Északi-tenger mellett fekvő országok) sokkal alacsonyabb volt az
írástudatlanság aránya (kb. 10%)

o (A magas írástudatlanság nem zárja ki a magaskultúra meglétét lsd.

Oroszország)

o  Gyakorlatban lehetetlen szétválasztani a kulturális, gazdasági és társadalmi

tényezőket!

 Megjelenik a tömeges alapfokú iskoláztatás

 Vannak olyan intézmények, melyek csak a fejlett országokban vannak pl. világi
egyetemek, operaházak  Nyugati civilizáció meglétét tükrözik

III.

 A 19. századot a változások jellemezték

o Még a fejlett országok is úgy esnek át a változásokon, hogy megőrizték a az

ősi és elmaradott múlt örökségét (Olyan társadalmi rétegei is voltak, melyek
ellenálltak a változásoknak)

o A változás = fejlődés.

o 200 év alatt rengeteget változott  200 évvel ezelőtt (17. sz) még az ókori
római módszereket alkalmazták.

 A haladás a technikai fejlődés és kommunikáció terén mutatkozott meg.

o Vas, acél, szén és gőz. Aztán kőolaj és vele a belsőégésű motor (lassú
térnyerés)

 Század legnagyobb találmánya: Gőzmozdony (200-150 lóerősek)

o Látható és hallható (füst és zaj)

o 100 évvel ezelőtt még nem is számítottak ilyen találmányra

o Vasúttal borítják be a világot

o 1880s elejére kb 2 milliárd ember utazott vasúton

 Távíró „póznahálózatok”  behálózzák a világot kb 3-4x annyi mint vasút

15
 Az új találmányokat nagy lelkesedés fogadta

o Edison 1877-ben Amerika nemzeti hőse lesz, amikor megalkotja a fonográfot

 Új találmányok növelték a termelési kapacitást

 A javak még a fejlett országokban is egyenlőtlenül oszlottak el

o De ettől még minden réteg életében javulás következett be (pl. jobb táplálkozás
 testmagasság növekedése a következő generációkban v. életkorok
kitolódása)

o Megszűnik az éhínség Európában

 Terjed az írástudás (Napóleoni háborúk korában az egy évben feladott levél/fő 2db,
1880 táján 42db)

 Erkölcsi fejlődés

o Házasságon kívüli szexualitás elítélt

 Római katolikus egyh. ellenzése az újításokkal szemben

o Minden újítás, főleg ha külföldről jön, megzavarja a régi jól bejáratott

módszereket, formákat

o antimodernizmus

o konzervativizmus

 Első világbéli hódítók eljutnak arra az álláspontra, hogy az emberiség fehérbőrű

kisebbsége által elért vívmányokat a többi ember biológiailag képtelen akárcsak
felfogni.  Tehát a haladásra kizárólag a fehér ember képes

o Ez emberiséget fajokra osztják Világkiállításon is megjelenik

o Megjelenik a genetikai alsóbbrendűség gondolata még társadalmakon belül is.

o Pl. Latin-Amerika köztársaságaiban azt látják, hogy népük ellenállásába

ütközik hazájuk modernizálása és ez genetikailag meghatározott  fehéríteni
kell a lakosságot!  Európai bevándorlók

o Nyugati génekkel akarták javítani a génállományt

 John Stuart Mill: „A barbárokkal való bánásmód egyik törvénye formája a

despotizmus, amennyiben végül fejlődésünket eredményezi”

 Hová vezet a haladás?

o megjelennek a pesszimista nézetek

16
 o A fejlődő civilizáció gazdasági alapjait megrendíti valami  Egyhamar
válságba kerül a világgazdaság

Első fejezet
- Az 1880-as évekre a világ teljességgel globalizálódott és a szárazföldi területek, szinte
egészét felfedezték és többé-kevésbé pontosan fel is térképezték.
o A felfedezések helyébe a rendszerint személyes és nemzeti érzelmektől
motivált nagyszabású vállalkozások kerültek.
 Ilyenekre példa a föld legtávolabbi és legkeményebb fizikai
körülményeivelbíró pontjainak, az Északi- és a Déli-sarknak a
meghódítása.
o A vonatok és gőzösök segítségével a földrészek közötti utazás már nem vett
hónapokat igénybe, legfeljebb csak néhány hetet.
o Az elektromos távíró a globális információcserét, pedig néhány órára szűkítette
- Emellett a világon jelentősen megnőtt a népesség száma is, becslések szerint az 1880-
as években a földön élő mintegy 1,5 milliárd ember duplája volt az 1780-as évek
lakosságának.–Ázsia után a második legnépesebb tömböt az európaiak alkották.
o Még a világ demográfiailag nőtt, földrajzilag közelebb került egymáshoz.
 A földet az árucikkek és az emberek mozgása, a tőke mozgása és a
kommunikáció, a termékek és az eszmék kölcsönforgalma egyre
szorosabban fonta egybe.
 Másfelől, egyre nőtt a szakadék a gazdag és a szegény régiók között
- A 19. század során kezdetben lassan, később rohamosan nőtt a szakadék a nyugati
világ és a világ többi része között
o Ennek oka az egész földet átalakító ipari forradalom
o 1880-ra a fejlett országok egy főre jutó jövedelme már kétszerese volt a
„harmadik világbeli” értékeknek, 1913-ra pedig több mint háromszorosa.
o Ennek a hatása nemcsak gazdaságilag, hanem politikailag is érezhető volt.
 Az európai hadseregek korábban a nagyobb agresszivitásuk,
kegyetlenségük és nem utolsósorban magasabb szervezettségük miatt
igázták le a gyarmatokat.
 Az ipari forradalom által a fejlettebb fegyvergyártás is inkább a fejlett
országok javára billentette az egyensúlyt.
o A második világot pedig semmi más nem egyesítette, mint az első
világhozfűződőkapcsolatai, azaz lehetséges és tényleges függése.
 Nem kötötte őket össze sem a történelem, sem a kultúra, sem a
társadalmi struktúra vagy az intézményrendszer, sem a tömegek
nyomora.
- Európa nagy része a legjobb esetben is csak a kapitalista és a polgári társadalmi
fejlődés centrumának peremén helyezkedett el.
o Néhány területen a lakosság többsége nyugati kortársaiknál és uraiknál egy
évszázaddal korábbi viszonyok között élt.
o Oroszországban az „európai vagy ázsiai” kérdés éles vitákat keltett.
 Az évszázados nyugati nyitás ellenére is elmaradottnak számított.
 Gazdaságilag viszont a nyugat részét képezte, kormánya a nyugati
modellt követő erőteljes iparosítási politikát folytatott.

17
- De Európa az 1880-as években nemcsak a kapitalista fejlődés kiindulópontja volt,
hanem a világgazdaság és a polgári társadalom legfontosabb alkotóeleme is.
o Soha a világtörténelemben nem volt még ennél Európa-központúbb időszak.
o Annak ellenére, hogy milliószám vándoroltak el a kontinensről,a lakossága
mégis gyorsan nőtt.
o A nagyobb ipari termelés és a technika fejlődése is itt voltmeghatározó.
o A magas kultúrát tekintve is mindenki Európa hatása alatt állt.
 Oroszország is, írói és költői által kulturális nagyhatalom volt
 Az európai kultúra pedig továbbra is főképp a gazdag és művelt
kisebbség kezében volt.
o Minden „második világbeli” terület elmaradottnak számított,kivéve Japánt és
azokat a tengerentúli területeket, ahol főképpen Közép- és Északnyugat-
Európából érkezettek települtek le.
 De szembetűnő volt a különbség a „fejlett” országokban folytatott
kereskedelmi és üzleti jellegű paraszti gazdálkodás és az elmaradott
területeken végzett mezőgazdasági tevékenység között.
- Az ipar nem korlátozódott kizárólag az első világra.Néhány nyugati típusú iparág már
ebben a korai időszakban is szerény fejlődésnek indult a második világ egyes
országaiban
o Azonban a kistermelés, ami ekkoriban a fejlett- és a második világbeli
országokat is jellemezte, a válságok időszakába lépett, mivel versenyezni
kellett a gyári termeléssel és a modern áruszállítással.
- Szembetűnő jelensége a korszaknak,hogy a fejlett világ gyorsan urbanizálódott.
o Egyes esetekben a városlakók aránya korábban sosem látott mértékben nőtt
meg–De nem feltétlenül az óriási, milliónyi lakosú nagyvárosokat hívta életre
 A nagy területen szétszórt közepes és nagyobb városok rendszere
honosodott meg, ahol nagy volt a népsűrűség és a fejlődés teremtette
városias településhálózat.Pl. Ruhr-vidék Németországban

- A megfelelően fejlett országok kívánatos struktúrájának és intézményeinek modellje:

o Egy többé-kevésbé homogén területű állam
o Nemzetközileg szuverén, elég nagy ahhoz, hogy a nemzeti gazdasági fejlődés
alapjait biztosítja
o Egységes liberális vagy képviseleti jellegű politikai és jogi intézményrendszert
működtet
o Alsóbb társadalmi szinteken meglehetős helyi autonómia és kezdeményező
képesség jellemzi
o Lakói állampolgárok –Bizonyos törvényi és politikai jogaik vannak
 Kapcsolatuk a nemzeti kormánnyal közvetlen
->Ezek voltak a célok minden más olyan ország számára is, amely nem akart
leválni a modern fejlődési trendről
- De a nemzetközi politika szempontjából a szuverén államoknak tekintett entitások
száma világszerte is meglehetősen szerény volt.
o Ezek többnyire monarchiák voltak, de már tettek hivatalos lépéseket a
választói képviselet megteremtése érdekében.
- A „fejlett” világban a felnőtt férfiak egyre jobban megfeleltek a polgári társadalom
minimális feltételeinek.
o Az 1880-as években már szinte mindenhol megszűnt a törvényes rabszolgaság.

18
 o A „fejlett” világban lényegileg már a pénz,illetve ennek hiánya határozta meg
a javak elosztását, nem pedig a születésből vagy jogi státuszból adódóan
o Illetve, ezekben az országokban a férfiak többsége és a nők egyre növekvő
hányada írástudó volt és egyre kevésbé voltak monopolizáltak a tudományok.
 De számos régió volt e tekintetben is elmaradott.
->A népoktatás fontosságát a protestánsok és a zsidók sokkal inkább
felismerték, mint a katolikusok, a muzulmánok és egyéb régiók lakossága.

- Az 1870-es években a folyamatok elemzőit leginkább a változások lineáris jellege

ragadta meg.
o Az emberek természetet átalakító képességét tekintve vitathatatlannak látszott,
hogy a változás fejlődést jelent.
o A haladás legszembetűnőbb következményei az anyagi termelés és a
kommunikáció terén mutatkoztak meg.
 A modern gépek döntően már gőzzel működtek és vasbólkészültek.
o Az iparban felhasznált energia legfontosabb forrása a szén lett.
o A vasút az emberiség soha nem látott méretű, közös alkotása volt.
 A vasúti forgalom több embert foglalkoztatott, mint bármely más ipari
vállalkozásés az 1880-as évekre évente 2 milliárdan utaztak vasúton.
 Az 1880-as évek elején a gőzhajó még kevésbé volt elterjedt, azonban
ez is rövid időn belül drasztikusan megváltozott a gőzhajók javára.
o A korban minnél nagyobb szabású volt egy találmány annál nagyobb
lelkesedés fogadta– Pl. Thomas Edison - fonográf
->nagyfokú optimizmus volt jellemző a technikai fejlesztésekkel kapcsolatban
- A javak emegsokszorozódásának jótékony hatása az 1870-es években nem érintette
Ázsiát,Afrikát,Latin-Amerikát, illetve csak kérdéses mértékben volt hatással Dél-
Európa és a cári Oroszország lakóira.
o A javak még a „fejlett” világban is egyenlőtlenül oszlottak el.
- Az írás-olvasás egyre elterjedtebb lett.
o Egyre több levél került feladásra,egyre nagyobb példányban jelentek meg az
újságok és a folyóiratok, illetve a tudomány területén dolgozók száma kis nőtt.
- A fejlett világ régióján kívül a „haladás” nem volt sem magától értetődő tény, sem
ésszerű felvetés, sokkal inkább idegenből érkező veszély és fenyegetés.
o Akik üdvözölték a haladást, az a városlakókból és az országok vezetőiből
kikerülő csekélyke réteg volt.
o Viszont a haladó államokban a konzervatív nézetűek háttérbe szorultak.
->Sokan arra a következtetésre jutottak, hogy az emberiség nagy tömegei
biológiailag képtelenek arra, hogy a fehér bőrű kisebbség által elért
vívmányokat maguk akár csak felfogják.
->Az emberiséget „fajokra” osztották - Az egyenlőtlenséget biológiai
okokkal magyarázták.

19
2. fejezet: A gazdaság nagyobb sebességre vált

 tőke-termelés-értékesítés: adminisztráció egységesítése a profitnövelés érdekében

 1873-90: intenzív növekedésű termelés (vas 2x, acél 20x-ára nőtt)
 az ipari forradalom kiterjed a félperifériára is, a tengerentúli országok is fejlődni
kezdenek
 1880-as évek: pesszimista irodalmi művek, válságirodalom megjelenése
 egyre kevesebb profit kezdett termelődni
 Európában egyre inkább árcsökkenés volt tapasztalható
 megjelent az olcsó amerikai búza, így jelentős hátrányba kerültek az európai országok,
ahol a lakosság döntő többsége a mezőgazdaságból élt
 egyre olcsóbbá vált a szállítás is
 1872: filoxérajárvány pusztít
 Anglia mezőgazdasága elsorvad, Dánia állattenyésztésbe kezd…
 tömeges kivándorlások, szövetkezetek alapítása
 DEFLÁCIÓ (az acél ára is csökken)
 jelentős probléma az eltérő valuták átváltása
 gazdasági liberalizmus a végéhez közelít, helyet kap a protekcionizmus
 sokan úgy gondolják, ez árt a világgazdaság növekedésének, de nagyon ellentétes a
megítélése
 jelentőssé válik a brit tőkeexport
 létrejönnek a banánköztársaságok
 létrejönnek a trösztök
 megjelenik a tudományos vállalatirányítás
 országos bolthálózatok épülnek ki
 megjelennek a munkásmozgalmak, annak ellenére is, hogy az életkörülmények
javulnak

 1890-től az aggodalmat felváltja az eufória

 gazdasági növekedés kezdődik, mely a boldog békeidők alapja
 nő a lakosságszám szinte mindenhol
 az eddig áresést áremelkedés követi- hogy tudják követni ezt a bérek?
 Növekedett az iparosodó szektor az ipari forradalom következtében
 Hatalmas léptékkel bővült a nyersanyagok piaca  Növekedtek az ezzel foglalkozó
ágazatok
 Már nem Nagy -Britannia az egyetlen ipari gazdaság
 Viszont pénzügyileg, kereskedelmileg, hajózás terén erősödött Nagy – Britannia
dominanciája
 Megmaradtak a hatalmas külföldi befektetései Nagy – Britannia egymaga adta a
külföldi befektetések 44%-át
 Ekkor kezdett modernizálódni a társadalom, ekkor jelent meg a porszívó (1908-ban),
valamint Henry Ford T-modellje 1907-ben.
 Sir Thomas Lipton: 1884-ben szedte meg magát, amikor Nagy – Britanniában
negyedfontos szabványcsomagolású tea árusításba kezdtek. 1899 – ben már az
üzlethálózat 500 üzletből állt.
 Imperializmus  Fegyvergyártás megerősödése

20
 A birodalmak kora (I.)
 Birodalmi megosztotság  Újfajta imperializmusa
 Gyarmatbirodalom korszaka 1880 és 1914 között
 USA: 1898 -ban lecsapott Kubára és Puerto Ricora és a Fülöp – szigetekre
 Angol – orosz egyezmény 1907 – ben: Perzsia
 Etópiát végül senki sem gyarmatosította
 Nagy Britannia gyarmatai: Burma stb.
 Oroszország gyarmatai: Közép- Ázsiában
 A hollandok vagy nem akartak, vagy nem is tudtak újabb gyarmatokra szert tenni
 1876 és 1915 között a Föld felszínének az egynegyedét fél tucat ország felosztotta.
 A nemzeti expanzió olyan korszakát éltek, amelyben a politikai és gazdaság elemek
többé már nem különülnek el, és az állam egyre aktívabb és meghatározóbb szerepet
tölt be.
 Az európai export több mint négyszeresére nőtt 1875 és 1848 között.  A szállításnak
az egyre sűrűbbre nővő hálózata marginális térségeket is integrálta a világgazdaságba.
 A belső égésű motorhoz, olajra és gumira volt szükség  A gumit kizárólag a kongói
és az Amazonas menti esőerdőkből exportáltál  Szörnyű kizsákmányolás  dél –
afrikai aranytermelés és gyémánt bányászat. Megteremtették a „banánköztársaságok”
feltétleit.
 1885 – ben megalapították az Egyesült Gyümölcstársaságot
 A gyarmatok funkciója ekkoriban az volt, hogy kiegészítsék a birodalom központi
gazdaságát.
 A centrum országok és a gyarmatok viszonya
o Ha valaki emigrálni akart: Ausztrália, Új-Zéland, Argentína
 itt ugyanis már meg voltak a biztonsági és jóléti szolgáltatások
(hamarabb, mint Európában)
 fehér telepes kapitalizmus
o Senki nem akarta a centrum országok közül, hogy iparosodjanak az országok
 vetélytárs
 termelés csökkenése
 a birodalmak kiszolgálása a cél
o A fekete telepes kapitalistáknak nem volt szerencséjük
 egy profilú, kiszolgáltatott iparok (lásd specializálódás)
 majd az 1929-33-as válság vet véget ennek a növekedésnek
 Az imperializmust (nem teljesen helyesen) a tőkeexporttal kapcsolták össze (J. A.
Hobson)
o Ezért kell folyamatosan befektetni, tehát gyarmatosítani a világot
o Az angolok például csak fehér telepes gyarmatokba (később domíniumokba)
fektettek
 pl. Kanada, Ausztrália, Argentína, Uruguay
 bár nem hozott nagyobb hasznot, de biztonságosabb volt
 Az igazi mozgatórugó: az új piacok iránti igény
o A válság okozta túltermelést az export megoldhatta volna
o De a fejlett országok egyszerre akartak új piacokat szerezni
o Ha erősek voltak, akkor a nyitott kapuk elvét gyakorolták
o Ha nem voltak elég erősek, akkor monopol helyzetbe próbáltak jutni
 Protekcionizmus = politikai segítségnyújtás a gazdaságnak
 Tengeri érdekek érvényesítése (elsősorban Nagy-Britannia esetében)
o Valamint meg kellett védeni a szállítmányokat a fosztogatóktól

21
 A gyarmatoknak már nem is az értéke, hanem a mennyisége számított (presztízs)
 A gyarmatok jelentősége:
o Olaszország nagyhatalmi státusza megrendül, amikor képtelen Etiópiát
betagolni 1896-ban
o A kisebb hatalmak (Spanyolország, Portugália) elveszítették gyarmataikat
 az erősebb nyugati hatalmak felosztották egymás között területeiket
o Két kisebb hatalom: Hollandia és Belgium azonban ügyesen taktikáztak
o A belga uralkodó magánbirtoka, a Kongó-medencében megmaradt
 stratégiai jelentősége vitathatatlan
 Monroe-doktrína: az amerikai térségben csak az USA-nak van cselekvési lehetősége
o Kizárja a többi nagyhatalmat a térségből
 A britek Afrikai céljait csak és kizárólag India táplálta (meg akarták védeni és
felügyelni akarták az Indiába vezető utakat)
o Bár a briteknek konkrétan hatalmuk gyakorlása mellett kellett dönteni
Egyiptomban, Szudánban, elsősorban gazdasági jelenléttel kívántak jelen lenni
és nem, mint rendfenntartók
o A brit pamutkivitel 60%-a Indiába és a Távol-Keletre indult
o A brit export 40-45%-a Indiával kapcsolatos volt
o A kormányoknak sokszor rendfenntartásból kellett beavatkozni, így alakult ki
a gazdasági jelenlét is
 Szociális imperializmus (Cecil Rhodes)
o A belső társadalmi feszültségeket nem polgárháborúval, hanem társadalmi
reformokkal, gazdasági fejlesztésekkel lehet orvosolni
 Az elégedetlen tömegeknek kielégítő volt a birodalmi struktúra és a gyarmati területek
„leigázása”
o Az új középosztályok rajongtak az imperializmusért
o Gyarmati pavilonok Párizsban
 1889: 18
 1900: 14
o De mindez találkozott a közönség igényeivel
o A társadalmi felsőbbrendűség egyesítette az anyaország gazdagait,
középosztálybelijeit és szegényeit
 Különböző gyarmattartó módszerek
o Franciák valóban francia állampolgárokká akarták tenni a gyarmati alattvalókat
o A britek ellenben nem
 A gyarmatosítás egyéb hozadéka: megjelenik az egyház, a nyugati típusú hitvilág a
gyarmatokon
o De speciális helyeken téríthettek csak
o Indiában nem téríthették a nyugati hiteket
o Az iszlám világban felesleges lett volna a térítés
o Elsősorban Afrikában értek el sikereket a keresztények
o De a papok és főleg a püspökök továbbra is fehérek voltak
 1920-ban iktatják be az első ázsiai püspököt
 A baloldal ellenben teljesen antiimperialista volt és minden gyarmatot elutasított
o De konkrétan semmit sem tettek az elnyomott népek szabadulása érdekében
o Majd a kommunista internacionálé
 Azonban nem hitték, hogy a fekete munkások a fehérek valódi konkurenciája lehet
o „fehér Kalifornia”; „fehér Ausztrália”

22
  A 19. század végi imperializmus már a ipari-kapitalista rivalizálás mezsgyéjén alakult
ki
o Az uralkodók egységesen követelték a védővámokat és a gyarmati
terjeszkedést
 A szociális imperializmus valószínűleg képtelen lett volna a kapitalista
imperializmushoz hasonló választási reformot keresztül vinni

II.
 Milyen hatással volt a gyarmatosítás a világ többi részére?
o A fejlett országok elsősorban egymással kereskedtek
o A fejlődő országok kiszolgáltatottak voltak
o Pl. Kuba helyzete az USA cukorimportjától függött
o A brit birodalom hatalma az 1890-es években a föld egynegyedére terjedt ki
o Brit postaládák lesznek Portugáliában
 Külföldi Kötvénytulajdonosok Társasága (a válság alatt alapították)
o 1914-ben a brit tőke fele Kanadában, Ausztráliában és Latin-Amerikában volt
o A britek célja a gyarmatokon az volt, hogy saját állásaikat meg tudják erősíteni
 A gyarmatok jelentősége a centrumországok esetében abban rejlett, hogy
ellensúlyozták esetleges pénzügyi vagy politikai lemaradásukat a többiekkel szemben
o Franciaország esetében katonai kompenzálás is volt
 A gyarmatosítás a protekcionizmuson keresztül a nemzetgazdaságok közötti
gazdasági-politikai rivalizálás időszaka volt
 DE! a birodalmak kora kulturális jelenség is volt
 A gyarmatok lakói nem egy az egyben a nyugati hitet vették át, hanem annak bizonyos
elemeit építették be saját vallási kultúrájukba
 Gandhi példája mutatja, hogyan viszonyultak a nyugati imperializmushoz a gyarmati
országok lakói  kitörési lehetőség (oktatás), de meg akarták tartani saját
hagyományaikat
o Passzív ellenállás
o Gandhi az indiai jogok Dél-Afrikai képviselője volt  nagy hatás
o A birodalmak kora kitermelte az antiimperialista vezetőket és meghatározta
programjukat
o A „bennszülöttek” átveszik a szokásokat
 Hogyan hatott a gyarmat (elmaradott) az anyaországra (domináns)?
o Leigázandó, elmaradott területeknek számítottak a gyarmatok
o Az írók közvetítői szerepet vállaltak a két világ között
o A gyarmati világ megjelenése leginkább reprezentatív volt, csupán
külsőségekből állt
o Komoly hatás a kutatások által a társadalomtudományokra
o Nyugaton megnő a spiritualizmus iránti igény
o Nagy hatás a nyugati művészetekre (a primitivizmus által)
 A 300 milliós Indiát 6000 brit tisztviselő irányította
o Rögzíti az alávetett viszonyt
o Aszimmetrikus hatalmi struktúrák alakulnak ki
 Egyenlőtlen viszony alakult ki a centrum és a periféria:
o Az anyaországban egyre szélesedett a választójog

23
 o A gyarmatokon autokrácia uralkodott
 A társadalmilag nem beágyazott birodalmak hogyan maradhattak volna életképesek?
o Rengeteg fiatal állam alakul meg a 19. században
o Új-Delhiben brit fővárost építettek (Clemencau látta, hogy életképtelen lesz)
o Ha például Kínát felosztották volna, az a nyugati birodalmak krízisével járt
volna, hiszen akkor teljesen elsorvadt volna az ipar, mert mindent csak
importáltak volna

A gazdaság nagyobb sebességre vált

 A világgazdaság vizsgálata 1889-ben: 1873 óta „előre nem látott zavarok és válság”
) a gazdaság egyetemes hatása, hiszen egyaránt érinti a…
o Háborús és háború nélküli országokat
o A stabil (aranyalapú) és instabil pénzű országokat
o Szabad árupiacú és a szabályozott árupiacú országokat
o A régi (Németország, Anglia) és az új (Ausztrália, Dél-Afrika) közösségeket
o (A kor elemzőinek általános vélekedése, amit a későbbi elemzők túlzónak
tartanak)
o DE! 1870 és 1890 között intenzív gazdasági növekedés
 1870 és 1890 között: az 5 legfejlettebb ország által kitermelt vas és acél mennyisége
megnő
o Vas: 11 millió tonna  23 millió tonna
o Acél: 0,5 millió tonna  11 millió tonna (az ipari fejlettség új mutatója)
 Az amerikai és német ipar elsősége + az ipari forradalom új országokban (pl.
Svédország, Oroszország)
 A világgazdaságba korábban integrálódott országok megjelenése és fejlődése (Latin-
Amerika)
o Rengeteg külföldi befektetés (Argentína: 5 év alatt megkétszereződik a
vasútvonal)
o Argentína és Brazília: évi kb. 200.000 bevándorló
o A folyamat az 1980-as évekre a csődhöz vezet
o „Nagy válság időszaka?” a kor szerint, az utókor már nem így vélekedik
o Belső barbárság jelenik meg: a szocialisták  a kapitalizmus a saját súlya alatt
összeomlik
o Alfred Marshall 1888.: „árválság, kamatválság, profitválság”
 nem a termelést, hanem annak profittermelő képességét érintette
o a mezőgazdaság komoly válsága
 hatás a politikára és a társadalomra
 csökkennek a szállítási költségek (megszűnik a hazai áruk védelme)
 1894: a gabona ára csupán a harmada az 1867-es árnak
 az ipari társadalmak férfilakosságának 40-50%-a dolgozott a
mezőgazdaságban
 más országokban ez 90% volt
 természeti csapások: 1872-es filoxériajárvány  francia bortermelés
visszaesése 1875 és 1889 között
o Hatás: választási agitációk, társadalmi káosz

24
  Oroszország: 1891-92-es éhhalálok
 USA 1890-es évek populizmusa Nebraskában
 Írország, Spanyolország, Szicília, Románia 1879-1894:
parasztlázadások
 Nagy-Britannia: hagyta elsorvadni mezőgazdaságát 1875 és 1895
között
 Dánia: mezőgazdaság modernizálása (állattenyésztés)
 Németország, Franciaország, USA: államilag megszabott árak
o Társadalom:
 föld nélküli vagy kevés földdel rendelkezők  kivándorlás
 életképes gazdaságok tulajdonosai  szövetkezetek alapítása (szerény
kölcsönök)
 1908-ra a kisgazdák fele a tagja (pl. Raiffaisen katolikus)
o Kivándorlási hullám Amerikába az 1880-as években éri el csúcspontját:
 Olaszország, Spanyolország, Monarchia, Oroszország
  biztonsági szelep a forradalmak ellen
o Szövetkezetek (beszerzési, értékesítési, feldolgozó) számának emelkedése:
 tejfelfeldolgozó (Dániában szalonnasütő)
 1884: Franciaország szindikátusok megjelenése
 1894: 400 ezer francia gazda 2000 szindikátusba tömörül
 1900: USA 1600 tejfeldolgozó szövetkezet
 Új-Zéland: a teljes tejtermelés a gazdák kezében
o Jelentős árcsökkenés 1873 és 1896 között
 a brit árak 40%-kal csökkentek
 az ellentétes deflációs folyamat csökkenti a profitrátát
 a piac nagy arányú kiterjesztése segített volna DE!
o Apiac nem nő elég gyorsan, mert:
 a termelés túl gyorsan nőtt meg a gépek miatt
 lassan formálódott a tömegpiac
 sokan voltak jelen a termelésben
 az acél ára 50%-kal csökkent 1871-75 és 1894-98 között
 + a gyártási költségeket nem tudták arányosan csökkenteni
o A nemesfém átváltás ingadozása
 1872 előtt stabil volt (15 egységnyi ezüst volt 1 egységnyi arany)
 utána a valuták instabillá váltak
o Mit lehetett tenni az árak, a kamat és a profit csökkenésének megállítására?
 lehetséges út: két fémre alapozott pénzpolitika (arany-ezüst)
 a kevés arany miatt a monetáris pénzpolitika veszélybe került
 de Amerikában sok az ezüst  emelni lehetne az árakat
 William Jennings Bryan: az aranykeresztre feszített társadalom képe
o Védekezés a túltermelés ellen
 a külföldi áru szűrése vagy kizárása a hazai piacról
 a válság véget vet a gazdasági liberalizációnak
 védővámok először 1870: Németország és Olaszország  textilipar
 1890: USA McKinley
 1892: Franciaország Méline
 Nagy-Britannia ragaszkodott a szabad kereskedelemhez
o Az egyik lejelentősebb ipari exportőr lesz az 1870-es, 1880-as évekre
o Ellenfelei: Hollandia, Belgium, Svájc (kicsik)

25
 o Tőkeexportőr, szállítási szolgáltatások, láthatatlan pénzpiac irányítása
o DE! Nagy-Britannia a világ exportjának jelentős felvevője lesz
 cukornád, tea, gabona, marhahús (az európai import 55%-a) – a
válságban hagyják elsorvadni a húsipart
o Nagy-Britannia importja 1905-1909 között:
 gabonafélék – 56%
 sajt – 76%
 tojás – 68%
 Nagy-Britannia saját mezőgazdaságát feláldozva másoktól vásárolt fel
mindent
 a protekcionisták félelme: vajon az ipart is hagyták volna veszni?
 A piac önműködő mechanizmusa
o Tudathasadásos állapot: megjelennek a nemzetállamok a kapitalizmuson belül
o A liberális kapitalizmusba azonban nem férnek bele a nációk
o Csupán szabad vállalkozások, amelyeknek a profit maximalizálása és a
veszteség minimalizálása a célja tevékenykedés a PIACon
o Később ez az elv fog érvényesülni a döntéshozásban  a fontos szerepet
ezeknek a társulásoknak és vállalatoknak kell játszani
o A19. századra a gazdaság globális lesz, sőt internacionalista
o A világpiac munkamegosztása elsöpörte a regionális érdekeket
o Tematizált gazdaságok (pl. Honduras – banán)
o A liberális gazdaságpolitika csak a világméretű egyensúlyt ismerte
 pl. Írország népessége 1841 és 1911 között a felére csökken
o Mindez viszont csak elméleti síkon működött, a nemzetállamok
megkerülhetetlenek
 pl. Belgium másképpen viselkedik Franciaország részeként, mint
önállóan
o A pénzpolitika viszonylag globális marad, azonban itt is súlypontok alakulnak
ki
 London, Párizs, Bécs Rothschlid bankházak (a többi elsorvad)
o A nemzetgazdaságot a centrum (a legiparosodottabb országok) csinálta
 a periféria inkább a specializálódott gazdasági mintákat és igényeket
követte

A védővámok átlagos szintje Európában 1914-ben

% %
Egyesült Királyság 0 Ausztria- 18
Magyarország;
Olaszország
Hollandia 4 Franciaország; 20
Svédország
Svájc; Belgium 9 Oroszország 38
Németország 13 Spanyolország 41
Dánia 14 USA 30*
*Az USA-ra vonatkozó adatok részletesebben: 49,5%-ról (1890) 39,9%-ra (1914) csökkent,
majd 57% volt (1897), illetve (1907)

26
  Az ipari fejlődés és a gazdasági válság versengése
o Az idegen hatalom betörésétől való félelem
o A protekcionizmus nem volt annyira erős 1880 és 1914 között
o Elsősorban fogyasztási cikkekre vonatkozott
o Nem munkaerőre vagy pénzmozgásokra
 A protekcionizmus
o Franciaországban siker
o Olaszországban bukás (tömeges kivándorlás lesz az eredmény)
 Az ipar a belső piacokra kezd termelni  óriási növekedés
o 1880 és 1914 között a termelés és a kereskedelem fellendül
o Kevésbé egyenlőtlenül oszlott meg az ipari termelés a centrumban
o 1870: 80 %
o 1913: 72%
 Gazdasági koncentráció és az üzlet ésszerűsítésének összekapcsolása
o Trösztök és tudományos termelésirányítás kidolgozása  verseny és árak
csökkentése
o Monopóliumellenes törvények a trösztök ellen Amerikában
 Sherman-féle trösztellenes törvény, 1890
 pl. Standard Oil Company – 90-95% a kezükben
 pl. United States Steel, 1901 – amerikai acél 63%-a
o ~ német szindikátusok és kartellek (élvezik a kormány támogatását)
 Rajna-Vesztfáliai Szénszindikátus, 1893 – 90% a kezükben
 A monopóliumok és oligopóliumok jelentős szerepet játszottak a nehéziparban
o Kormányok fegyverkezési programjai
o Olajtermelés, villamosenergia, szállítás, szappan, dohány
 1914-re monopolkapitalizmus: nő a verseny az olaj és acéliparban korporatív
kapitalizmus, szervezett kapitalizmus
o Az összefogás a piaci versenyt gyengítette
o A nagykereskedelem a kisebb vállalatok rovására növekedett
o Nagy-Britannia is hasonló utat választ
 1880-tól az elosztás rendszere megváltozik
o A hentes és fűszeres nem helyi, hanem országos kereskedő lesz
o A nagy bankok lenyelik kis társaikat pl. Lloyd 164 bankot olvasztott egybe

Monopólium: amikor a gazdaságot egy cég irányítja / egyetlen cég ellenőrzi a piacot
Oligopólium: amikor a gazdaságot egy kis csoport irányítja

 F. W. Taylor: Tudományos Vállalatirányítás (1910-es években jön divatba)

o A válság idézte elő
o Taylor az acéliparban alkalmazta a válságkor (1880-as évek)
o Európában 1890-től van jelen
o A taylorizmus fókusza: hogyan lehet a munkás termelőképességét fokozni
o A célt 3 féle módszerrel kívánták elérni:

27
  1. az egyes munkást elszigetelték a csoporttól, valamint a
munkafolyamat ellenőrzését és irányítását egy vezető beosztású
emberre bízták
 2. „ idő- és mozgástanulmány”; minden munkafolyamat lebontva és
elemezve jelenik meg
 3. teljesítmény alapú bérezés megjelenése
o A taylorizmus csak a háború előtt kezdett divatba jönni, utána viszont
meghódított mindent
o Taylor + Ford = gép + ember teljesítményének maximális kihasználása
 Adams Smith láthatatlan keze helyett a korporációk/szervezetek látható keze kerül
előtérbe
 A vállalat vezetését fizetett szakemberek (mérnökök, könyvelők, jogászok) látják el,
nem a család egy tagja
 A gyarmatosítás élénkítő hatása
o A terjeszkedés mindössze a kereskedelem expanziójának mellékterméke
 A világválság hozta létre a szocialista munkásmozgalmakat
o Kissé különös, hiszen a helyzetük javult a parasztgazdák helyzetével szemben
o Mégis megszerveződtek
o Az ipari munkásság mobilizálódása

II.
 A válság lassan gyűrűzött be – utolsó nagy vállalkozás Dél-Afrikában az aranyláz
(1898)
o Véget ér a boldog békeidők
o A. L. Helphand a kapitalizmus új fejezetet nyit a világgazdaságban
o A kapitalizmus „hosszú hullámai” Kondratyev-ciklus (kb 50 évente
hullámzik)
 A korszak két aspektusa
o 1. a gazdasági hatalom újrafelosztása (Nagy-Britannia helyett az USA és
Németország kerül előtérbe – mind a két ország túlszárnyalja NB népességét)
o 2. hosszú és rövidtávú fluktuáció (a kondratyeviáramlatok le és fölszálló
időszakaival)
 A német ipari export fényes eredményei:
o Az 1880-as években még csak a brit export harmadát tudták produkálni
o 30 év alatt túlszárnyalták (kivéve a „félig iparosodott” országokban)
o Az iparosodott országokban egyharmaddal előzték meg a briteket
o Az elmaradott országokban 10%-kal múlták őket felül
 Amerika még hatalma csúcsán sem tudta a brit fénykor eredményeit produkálni
o Textil ipar – 49%
o Vas- és acéltermelés – 53%
 Joseph AloisSchumper
o Minden egyes leszálló ág akkor alakul ki, amikor egy gazdasági innovációs
egység profithatása kimerül és egy új innováció kerül előtérbe
o Ezek nem csak technológiai innovációk
o Mindig az új innovációk adják a gazdaság vezető szektorát

28
  az első ipari forradalomban a pamut
 1840-es években a vasút
 Az 1890-es évek innovációi és azok problémája
o Kémia és elektromos iparágak, gőzgépek és új energiahordozók
o DE! ezek még nem fejlődtek olyan szintre, hogy a gazdaságot kirántsák a
mocsárból
 A világ ipari szektorának a világ mezőgazdasági termeléséhez való viszonya
o Új technológiák, nagyobb termelés (pl. 1910 és 1913 között)
o Pedig volt aszály is (1895-1902)
o A legnagyobb termelők: USA, Argentína, Románia, Magyarország)
o A mezőgazdasági válságok miatt megnőtt a termények ára, ami az ipari
termékeknek nem kedvezett (a paraszt olcsón juthatott ipari termékhez, az
iparos drágán a mezőgazdasági termékhez)
 A gazdasági válság a reáljövedelmek gyors növekedését eredményezte, de le fog
lassulni
o Németországban és Nagy-Britanniában 1899 és 1913 között csökkennek a
reálbérek
 A centrum kitüntetett szerepe a világgazdaság erősödésében
o Mind termelőként, mind fogyasztóként
o Az alapterületek: Nagy-Britannia, USA, Franciaország, Belgium, Svájc, cseh
területek
o Új területek: Skandinávia, Hollandia, Észak-Olaszország, Magyarország,
Oroszország, Japán
o Ők biztosították a világ bevásárlását, nem voltak kiszolgálva a vidéki
gazdaságoknak
o A városlakó, aki 2000 főnél nagyobb településen él
 A fogyasztók óriási tömegének megjelenése
o 1910-re Európa fejlett területeinek és az USA-nak a 41%-a volt városlakó
(1850-ben az Eu-ban 19%, az USA-ban 14% volt)
o A városlakók 80%-a élt 20.000 főnél nagyobb városban
o Ennek fele pedig 100 ezer főnél nagyobb városban
o Rengeteg az elkölthető pénz (az 1900-as bércsökkenés ellenére is)
o Megjelenik és nagyhatalommá válik a hirdetési iparág
o Megjelenik a filmipar
o Elérhető lesz a részletfizetés a drágább termékekért
 A társadalom növekedése a kivándorlás ellenére Európában
o A 19. század első felében 7%
o A 19. század második felében 8%
o 1900 és 1913 között 13%
o A fejlett országok a föld területének 15%-át foglalták el
o Népességük pedig a föld lakosságának 40%-át jelentette (aktív vásárlóerő)
o A világ kereskedelmének 80%-a kezükben összpontosult
o A világ fejlődését ezek az országok határozták meg
o A kevésbé fejlett országok a fejlettekhez alkalmazkodtak
o A hajózás 1860 és 1890 között változatlan (16 és 20 millió tonna között)
o 1890 és 1914 között megduplázódik

29
III.
 A világgazdaság jóval nagyobb területre terjedt ki, mint korábban
 Belépnek új országok: Skandinávia, Hollandia, Oroszország
 Hatalmas léptékben bővül a nyersanyagok piaca 1880 és 1913 között
o Háromszoroságra emelkedik a kereskedelem ezekből a termékekből
 Kanada is csatlakozik a nagy búzatermeléshez
o 1890-es években még csak évi 52 millió véka
o 1900 és 1913 között évi 200 millió véka
 Argentína is nagy búzatermelő lesz
o Olaszok özönlenek oda
 Tényező lesz Baku és a Donyec-medence
o Árucikkek és lányok
 Ipari és bányászati termelés (+ építőipar) 1913-ban
o USA – 46%
o Németország – 23,5%
o Nagy-Britannia – 19,5%
o Franciaország – 11%
 A birodalmak kora az egyes országok közötti rivalizálás kora
o A világgazdaság már nem egyetlen centrum körül (Nagy-Britannia)
szerveződik
o Ázsiából és Afrikából többet exportálnak a 20. századra Nyugat-Európába,
mint Nagy-Britanniába (31%)
 Nagy-Britannia továbbra is domináns marad
o A tengerentúli befektetések 1914-ben
 Franciaország
 USA
 Németország
 Hollandia
 Belgium
 Svájc
 + a többi európai ország

 összesen = 54%
 Nagy-Britannia = 44%
o Nagy-Britannia egymaga helyrebillenti a globális egyensúlyt (versenytársaitól
több készterméket importált)
 A világgazdaság harmadik jegye: a technikai forradalom
o Mozi, autó, drótnélküli távíró, fonográf… megjelenik
o Gyógyszerforradalom (aszpirin)
o Megjelenik a porszívó  takarítás jelentőségének növekedése
o Villamosenergia, robbanómotor, vegyipar jelentősége az új technológiákban
o Henry Ford: T-modell (1907)
o 1850 és 1880 vasútkorszak
o De ugyanannyi vasútat építenek 1880 és 1913 között is…

30
 o Franciaország, Németország, Svájc, Hollandia, Svédország megduplázzák
vasútvonalaikat
o A brit ipar utolsó diadala 1870 és 1913 között megalapozott virtuális
hajóépítési monopólium
 Anegyedik elem: a kapitalista gazdaságok szerkezetében bekövetkezett kettős
átalakulás
o A tőke koncentrációja, a termelés növekedése, visszaszorul a szabadpiaci
verseny
o A termelés racionalizálása (gépek és tudományos módszerek segítségével)
 Az ötödik: a fogyasztási cikkek piacának átalakulása (mennyiségi és minőségi
változás)
o Előtérbe kerül az élelmiszeripar és a ruházat
o Igazodik a megnövekedett fogyasztási igényekhez
o Az egyszerű emberek számára is elérhetők lesznek a fogyasztási cikkek (pl.
bicikli, gáztűzhely)
o Tömegkommunikáció megjelenése
 brit újság 1890-re ér el 1 millió eladást
 Franciaországban 1900-ra ugyanez
o Tömegtermelés és elosztás rendszerének kialakulása
 pl. Sir Thomas Lipton (1870-ben indul, 1899-re már 500 üzlete van)
 Ahatodik: a köz- és magán tercier szektor növekedése (az üzletekben és hivatalokban
végzett munka megjelenése) ~ szolgáltatóipar megjelenése
o Nagy-Britannia
 1851: 67ezer köztisztviselő; 91ezren a kereskedelemben
 1881: 120ezer köztisztviselő; 360ezren a kereskedelemben
 1911: kb. 360ezer köztisztviselő; 900ezren a kereskedelemben (17%
nő)
 Ahetedik: a politika és a gazdaság fokozatos közeledése ~ a kormány és a közszféra
jelentőségének növekedése
o A jóléti politika megjelenése
o Az állam elkezdi a választói érdekeket kiszolgálni
o Protekcionizmus megjelenése
o Fegyverkezés fontosságának felértékelődése
o Út az I. világháborúhoz…
o A szocialisták nem hittek a magánszektor fontosságában
o Az állam által szervezett és ellenőrzött gazdaság az I. világháborúban született
meg
o Az új munkaerő igények nyitottak utat az európai emigrációnak

31
3. fejezet: A birodalmak kora
 Birodalmi megosztottság alakul ki a vezető és a fejlődő országok között
 Az 1875 és 1914 közötti időszakot jelöli
o Akkor volt a világon a legtöbb császár/uralkodó
 Európa: Németország, Ausztria, Oroszország, Törökország, Nagy-
Britannia
 Világ többi részén: Kína, Japán, Etiópia, Marokkó, Perzsia
o 1918-ban 5 császár is eltűnt…
o 1987-re pedig csak a japán császár tudta névleg megőrizni hatalmát
 A gyarmatosítások megindulása a kapitalizmus szellemében
o 1880 és 1914 között a világ felosztása zajlott
o Spanyolország és Portugália esete kivételes volt (nem voltak iparosodott
országok)
o Portugáliának megmaradt Angola és Mozambik
o Spanyolországnak pedig az amerikai gyarmatok: Kuba és Puerto Rico
 majd az amerikaiak 1898-ban veszik el tőlük
o Ázsia országai névleg függetlenek maradtak, de az erős országok
érdekszférájába tartoztak
 ütközőállamok lesznek (pl. Sziám  francia-brit vagy Afganisztán 
brit-orosz)
o Etiópia ellen tud állni Olaszországnak
o Afrikát és a Csendes-óceáni szigetvilágot felosztották
 utóbbin hollandok, amerikaiak, franciák, németek, britek, japánok
osztoztak
 nem maradt független állam
o Afrika szinte teljes mértékben brit, német, portugál, francia, holland és spanyol
gyarmat kontinenssé vált
o Mindenki terjeszkedik
o Egyetlen terület maradt, ami nem lett felosztva
 Kanada és a Karibi-térség (független köztársaságok jönnek létre)
 az USA csak Puerto Ricót kebelezte be + a Panama-csatornát
o Észak- és Dél-Amerika volt a világ egyetlen része, ahol nem volt valódi
nagyhatalmi osztozkodás (Nagy-Britannia próbálkozott, sikertelenül)
 Nagy-Britannia a Monroe doktrína miatt nem is akart újat húzni az
USA-val
 A világ felosztása: fejlettek vs elmaradottak; erősek vs gyengék
o 1876 és 1915 között a világ egynegyedét egy tucat ország uralta
o Nagy-Britannia, Franciaország és Németország volt a legnagyobb növekedő
o Svédország felszámolja utolsó gyarmatait
o Dánia csak Grönlandot és Izlandot tartja meg
 Új korszak az elemzők szerint:
o A nemzeti expanzió olyan korszaka, melyben a gazdasági és politikai elemek
nem különülnek el egymástól, illetve az állam egyre meghatározóbb szerepet
játszik otthon és külföldön is
o A nem ortodox elemzők szerint viszont: itt jelenik meg az imperializmus
 Az imperializmus vitája: új jelenség vagy a régi kapitalizmus maradványa?
o Fontos töréspont lesz Lenin gondolkodásában, illetve a harmadik világ
polgárháborúiban is aktívan jelen lesz a fogalomról való gondolkodás

32
 o Pejoratív kifejezés lesz
o A marxizmussal szembenálló ideológia gyakran hajlamos csak az
ellentmondásra támaszkodni az imperializmus védelmében
 nincsenek gazdasági hatásai az imperializmusnak sem a
kizsákmányoló, sem a kizsákmányolt országokra
 nem volt közvetlen szerepe az imperializmusnak az I. világháború
kirobbanásában
o A korszakban meghatározó az imperializmus, akár pozitív, akár negatív
szempontból
 A globális gazdaság kialakulása és eljutása a legtávolabbi szegletekbe is
o Tőke és árucsere zajlik ekkor
 Az európai export
o 1848 és 1875 között megnégyszereződött
o 1875 és 1915 között csak megduplázódott
 A kereskedelmi hajózás
o 1840 és 1870 között 10 millió tonnáról csak 16 millió tonnára emelkedett
 Nő a vasút hálózat is 1870-es évektől az I. VH-ig
o 200ezer km-ről 1 millió km-re
 Eredmény: a marginális területek is bekapcsolódtak a világgazdaságba
o Elsősorban az ipari fejlődés miatt, ugyanis a marginális területeken új
energiahordozók jelentek meg (pl. kőolaj, földgáz, gumi)
o A gumit Afrikából és Dél-Amerikából importálták  borzasztó körülmények
között termelték
 Kongó és Amazonasz menti esőerdők, majd Malajzia
o Az olaj Európából és Amerikából
 USA, Románia, Oroszország
o Az ón Ázsiából és Dél-Amerikából
o Réz (a motoriparhoz elengedhetetlen)
 Chile, Peru, Zaire, Zambia
o Arany + gyémánt  Dél-Amerika
o Új technológiák által óriási termelés
 búza és hús
 Amerika, Oroszország, Ausztrália
 + a fűszer és zöldséges üzletekben folyamatosan lehet kapni bármit 
banánköztársaságok
o Tea és kávé
 tea: az angolok az 1890-es években évi 224 millió fontot fogyasztottak
(Indiából és Ceylonból exportálták)
 kávé: a németek és amerikaiak Latin-Amerikából exportálták
o Az ipar mellett megjelenik a gyarmati/ültetvényes kultúra, harmadik
oszlopként pedig a fejlett országok bankárai és kereskedői
o Megjelennek a specializálódások
 Malájföld: ón és gumi
 Brazília: kávé
 Chile: nitrátok
 Uruguay: marhahús
 még a fehérek lakta félgyarmati területek sem voltak képesek
iparosodni
o Ha valaki emigrálni akart: Ausztrália, Új-Zéland, Argentína
33
  itt ugyanis már meg voltak a biztonsági és jóléti szolgáltatások
(hamarabb, mint Európában)
 fehér telepes kapitalizmus
o Senki nem akarta a centrum országok közül, hogy iparosodjanak az országok
 vetélytárs
 termelés csökkenése
 a birodalmak kiszolgálása a cél
o A fekete telepes kapitalistáknak nem volt szerencséjük
 egy profilú, kiszolgáltatott iparok (lásd specializálódás)
 majd az 1929-33-as válság vet véget ennek a növekedésnek
 Az imperializmust (nem teljesen helyesen) a tőkeexporttal kapcsolták össze (J. A.
Hobson)
o Ezért kell folyamatosan befektetni, tehát gyarmatosítani a világot
o Az angolok például csak fehér telepes gyarmatokba (később domíniumokba)
fektettek
 pl. Kanada, Ausztrália, Argentína, Uruguay
 bár nem hozott nagyobb hasznot, de biztonságosabb volt
 Az igazi mozgatórugó: az új piacok iránti igény
o A válság okozta túltermelést az export megoldhatta volna
o De a fejlett országok egyszerre akartak új piacokat szerezni
o Ha erősek voltak, akkor a nyitott kapuk elvét gyakorolták
o Ha nem voltak elég erősek, akkor monopol helyzetbe próbáltak jutni
Protekcionizmus = politikai segítségnyújtás a gazdaságnak
 Tengeri érdekek érvényesítése (elsősorban Nagy-Britannia esetében)
o Valamint meg kellett védeni a szállítmányokat a fosztogatóktól
 A gyarmatoknak már nem is az értéke, hanem a mennyisége számított (presztízs)
 A gyarmatok jelentősége
o Olaszország nagyhatalmi státusza megrendül, amikor képtelen Etiópiát
betagolni 1896-ban
o A kisebb hatalmak (Spanyolország, Portugália) elveszítették gyarmataikat
o Két kisebb hatalom: Hollandia és Belgium azonban ügyesen taktikáztak
o A belga uralkodó magánbirtoka a Kongó-medencében stratégiai jelentőség
 Monroe-doktrína: az amerikai térségben csak az USA-nak van cselekvési lehetősége
o Kizárja a többi nagyhatalmat a térségből
 A britek Afrikai céljait csak és kizárólag India táplálta (meg akarták védeni és
felügyelni akarták az Indiába vezető utakat)
o Bár a briteknek konkrétan hatalmuk gyakorlása mellett kellett dönteni
Egyiptomban, Szudánban, elsősorban gazdasági jelenléttel kívántak jelen lenni
és nem mint rendfenntartók
o A brit pamutkivitel 60%-a Indiába és a Távol-Keletre indult
o A brit export 40-45%-a Indiával kapcsolatos volt
o A kormányoknak sokszor rendfenntartásból kellett beavatkozni, így alakult ki
a gazdasági jelenlét is
 Szociális imperializmus (Cecil Rhodes)
o A belső társadalmi feszültségeket nem polgárháborúval, hanem társadalmi
reformokkal, gazdasági fejlesztésekkel lehet orvosolni

34
  Az elégedetlen tömegeknek kielégítő volt a birodalmi struktúra és a gyarmati területek
„leigázása”
o Az új középosztályok rajongtak az imperializmusért
o Gyarmati pavilonok Párizsban
 1889: 18 pavilon
 1900: 14 pavilon
o De mindez találkozott a közönség igényeivel
o A társadalmi felsőbbrendűség egyesítette az anyaország gazdagait,
középosztálybelijeit és szegényeit
 Különböző gyarmattartó módszerek
o A franciák valóban francia állampolgárokká akarták tenni a gyarmati
alattvalókat
o A britek ellenben nem
 A gyarmatosítás eredménye: megjelenik maga az egyház és a nyugati típusú
valláskultúra a gyarmatokon
o De speciális helyeken téríthettek csak
o Indiában nem
o Az iszlám világban pedig felesleges lett volna
o Elsősorban Afrikában értek el sikereket a keresztények
o De a papok és főleg a püspökök továbbra is fehérek voltak
o 1920-ban iktatják be az első ázsiai püspököt
 A baloldal ellenben teljesen antiimperialista volt és minden gyarmatot elutasított
o De konkrétan semmit sem tettek az elnyomott népek szabadulása érdekében
o Majd a kommunista internacionálé
 Azonban nem hitték, hogy a fekete munkások a fehérek valódi konkurenciája lehet
o „fehér Kalifornia”; „fehér Ausztrália”
 A 19. század végi imperializmus már a ipari-kapitalista rivalizálás mezsgyéjén alakult
ki
o Az uralkodók egységesen követelték a védővámokat és a gyarmati
terjeszkedést
 A szociális imperializmus valószínűleg képtelen lett volna a kapitalista
imperializmushoz hasonló választási reformot keresztül vinni

II.
 Milyen hatással volt a gyarmatosítás a világ többi részére?
o A fejlett országok elsősorban egymással kereskedtek
o A fejlődő országok kiszolgáltatottak voltak
o Pl. Kuba helyzete az USA cukorimportjától függött
o A brit birodalom hatalma az 1890-es években a föld egynegyedére terjedt ki
o A brit postaládák szimbólumok lesznek Portugáliában
 Külföldi Kötvénytulajdonosok Társasága (a válság alatt alapították)
o 1914-ben a brit tőke fele Kanadában, Ausztráliában és Latin-Amerikában volt
o A britek célja a gyarmatokon az volt, hogy saját állásaikat meg tudják erősíteni
 A gyarmatok jelentősége a centrumországok esetében abban rejlett, hogy
ellensúlyozták esetleges pénzügyi vagy politikai lemaradásukat a többiekkel szemben
o Franciaország esetében katonai kompenzálás is volt

35
 A gyarmatosítás a protekcionizmuson keresztül a nemzetgazdaságok közötti
gazdasági-politikai rivalizálás időszaka volt
 DE! a birodalmak kora kulturális jelenség is volt
 A gyarmatok lakói nem egy az egyben a nyugati hitet vették át, hanem annak bizonyos
elemeit építették be saját vallási kultúrájukba
 Gandhi példája mutatja, hogyan viszonyultak a nyugati imperializmushoz a gyarmati
országok lakói  kitörési lehetőség (oktatás), de meg akarták tartani saját
hagyományaikat
o Passzív ellenállás
o Gandhi az indiai jogok Dél-Afrikai képviselője volt  nagy hatás
o A birodalmak kora kitermelte az antiimperialista vezetőket és meghatározta
programjukat
o A „bennszülöttek” átveszik a szokásokat
 Hogyan hatott a gyarmat (elmaradott) az anyaországra (domináns)?
o Leigázandó, elmaradott területeknek számítottak a gyarmatok
o Az írók közvetítői szerepet vállaltak a két világ között
o A gyarmati világ megjelenése leginkább reprezentatív volt, csupán
külsőségekből állt
o Komoly hatás a kutatások által a társadalomtudományokra
o Nyugaton megnő a spiritualizmus iránti igény
o Nagy hatás a nyugati művészetekre (a primitivizmus által)
 A 300 milliós Indiát 6000 brit tisztviselő irányította
 Egyenlőtlen viszony alakult ki:
o Az anyaországban egyre szélesedett a választójog
o A gyarmatokon autokrácia uralkodott
 A társadalmilag nem beágyazott birodalmak hogyan maradhattak volna életképesek?
o Új-Delhiben brit fővárost építettek (Clemencau látta, hogy életképtelen lesz)
o Ha Kínát felosztották volna az a nyugati birodalmak krízisével járt volna,
hiszen akkor teljesen elsorvadt volna az ipar, mert mindent csak rendeltek
volna

36
IV. fejezet: A demokrácia politikája

 1871-es párizsi kommün leverése: nagymértékű mészárlás

o mindaddig példátlan terror – demokratizálás kérdése
 Arisztotelész: a demokrácia a tömegek hatalma, akik egészében véve szegények
 szegények és a gazdagok érdekei eltérnek egymástól
o 19. századi liberalizmus alapvető dilemmája
 liberalizmus: az alkotmánynak és a szuverén, választott testületnek
szentelte figyelmét – összes nőnemű polgár kizárása + férfiak
többségének kizárása
 társadalom szilárd alapja: törvényes ország + valóságos ország közti különbségtétel
 arisztokraták élvezte intézményesített privilégiumok a társadalmi rendet fenyegették
 1870: egyre világosabb lett, hogy az államok politikai életének demokratizálása
elkerülhetetlen
o teljes férfilakosságra kiterjedő választójog Franciaországban, Németországban,
Svájcban és Dániában
 választójogi reformok:
o Nagy-Britannia: 1867, 1883: 8%-ról 29%-ra emelkedett (20 évesnél idősebb
férfi)
o Belgium: 1894, 3,9%-ról 37,3%-ra nőtt (férfi lakosság)
o Norvégiában: 1898, 16,6%-ról 34,8%-ra emelkedett
o Finnország: 1905-ös forradalom, lakosság 76%-a szavazhat
o Svédország: 1908, szavazók száma megkétszereződött
o Habsburg Birodalom osztrák fele: 1907, általános, teljes választójog
o Olaszország: 1913, általános, teljes választójog
o Egyesült Államok, Ausztrália, Új-Zéland: teljesen demokratizálódott +
Argentína 1912-ben
o Hollandia: 1918
 nők választójoga
o 1890: Wyomingban, Új-Zéldandon, Dél-Ausztráliában
o 1905 – 1913: Finnországban, Norvégiában
 politikusok beletörődtek – a bajokat megelőzve bővítették a választójogot
o bíztak az emberek tudatlanságában és butaságában
o általános választójog: a jobboldalt fogja erősíteni
 Poroszországban 3 osztályba sorolták a választókat – jobboldaliak aránytalanul nagy
részt kaptak
 1890-es évek szocialista agitációi + első orosz forradalom – felgyorsították a
demokratizálódás folyamatát
 a demokratizálás politikáját nem lehetett tovább halogatni
 bismarcki modell: korlátozni lehetett a választásokon nyertes testületek politikai
szerepét
o pl. a Reichstag alkotmányos jogait minimálisra csökkentették
 a vagyoni cenzus egyes elemei fennmaradtak + kiegészültek az iskolai végzettség
feltételeivel
 „kirakatválasztások”(angol) – „választási geometriák”(német)
o területek választókerületekre osztása úgy, hogy az egyik politikai csoportnak
kedvezzen
37
  Nagy-Britannia, 1914: a munkás osztály felét megfosztották a szavazás gyakorlásától
csalással és szabotázzsal
 a demokratizálás folyamata egy idő után nem tette lehetővé, hogy nyilvánosság előtt
őszintén vitathatók legyenek.
 politikusoknak: a választók tömegeihez kellett szólni
o Gladstone volt az első Nagy-Britanniában, aki a választók tömegeit szólította
meg (1897)
 demokratizálósás korszaka átfordult a politikai színlelés / kétszínűség korszakába –
megjelentek a politikai szatírák
 a politikai cselekvésre buzdított tömeg részesei:
o munkásosztály: pártokba és mozgalmakba szerveződött
o társadalmi piramis középső rétegét alkotók koalíciója
o régi kispolgári iparosok, kereskedők
o alsó középosztály – „kisember”
 1880-tól az antiszemitizmus a „kisemberek” szervezett politikai mozgalmainak egyik
fő összetevőjévé vált
 a paraszti réteg ritkán szerveződött politikai és választási célok érdekében
o hatalmas szavazói réteg – nem lehetett őket figyelmen kívül hagyni
 a politikai-vallási tömegmozgalmak általánossá válásának lényegi akadálya a római
katolikus egyház volt
o egyház nem volt hajlandó olyan katolikus pártokat létrehozni, melyeket nyíltan
támogatott volna
o Karl Lueger 1890-es években létrehozta az első modern kereszténydemokrata
tömgepártot
o a katolikus egyház gyakorlatilag bárkivel összefogott a szocializmussal és a
forradalommal szemben
 protestáns vallási pártok is ritkák voltak
 Kelet-Európában a vallás politikailag elválaszthatatlan volt a nacionalizmstól
 1907: kétségbeesett kísérlet arra, hogy mozgósítsák a választók azon tömegeit, melyek
a nem nacionalista pártokra szavazhattak
 új tömegmozgalmak ideologikus természetűek voltak + megsokszorozódott az ilyen
speciális érdekcsoportok száma
o pl. BundderLandwirte, 1893
 a szervezet a 397 tagú Reichstagban 118 képviselő támogatását élvezte
 az új mozgalmi pártszerveződések teljes világképet képviseltek
 tömegmozgalmak: globális jellegűek voltak
 az új tömegpolitika egyre kevésbé illeszkedett a régi lokális politikához, mely a helyi
hatalmat és befolyást kézben tartó személyek köré szerveződött
 demokrácia: nem a patrónusokat és a befolyással bíró személyeket helyettesítette,
hanem a szervezetet – a bizottságokat, a párt vezetőit, az aktivista kisebbségeket
o a párt vagy a mozgalom képviselte tagjait, vagy a nevükben cselekedett
o a tömegmozgalmak nem voltak az egyenlők köztársaságai, de valóságos
államok voltak

II. rész

38
  államok egységének és létének fenntartására törekedtek
 hogyan lehet tovább folytatni az adott ország elitje által észszerűnek tekintett
politikát?
 elérhető-e, hogy a demokratizálódás ne módosítsa a kapitalizmus működését + ne
rontson rajta
 Egyesült Államok: demokratizálódás fenyegette a pénzügyi életet és az
aranystandardot
 korrupt politikai rendszer, melyet már nem az anyagilag független emberek
működtettek, hanem egyre inkább olyanok, akiknek a karrierje és anyagi boldogulása
az új politikában elért sikerektől függött
 azokban az államokban, ahol hatalommegosztás létezett, a kormányzat bizonyos
mértékig független volt a választott parlamenttől – ez meg is bénította
 a kormányok jöttek-mentek
o pl. Franciaország: 1875 és az I. vih kitörése közötti időszakban 52 kabinet
váltotta egymást
 a korrupció nem is lett kiterjedtebb, mégis láthatóbbá vált
o az önerőből felemelkedett politikusok hasznot húztak abból, hogy támogattak
vagy elgáncsoltak egyes üzletembereket / érdekcsoportokat
 a társadalom felső köreiben a kortársak tökéletesen tisztában voltak a
demokratizálódott politika veszélyeivel: a tömegek jelentős szerepet játszanak
 1880-as évektől: hirtelen alakultak ki munkás- és szolcialista tömegmozgalmak + a
liberális burzsoázia politikai befolyása megszűnt
 a rendszerre valódi veszélyt jelentő változások valójában mind a parlamenten kívülről
érkeztek
 1886: a belga kormány katonai erővel törte le a belga munkások sztrájk- és felkelési
hullámát – hét évvel később: általános választójog
 1893-ban a szicíliai parasztok, 1898-ban a milánói munkások közé lövetett az olasz
kormány – utána módszert váltottak
o a tömegmozgalmak évtizede fordulópontot jelentettek
 1900 után Spanyolországon és Latin-Amerikán kívül senki nem foglalkozott
komolyan az anarchizmussal
 polgári társadalom nem érzékelte, hogy komoly és azonnali veszély fenyegeti

III. rész
 az uralkodó osztályok mindent megtettek, hogy korlátozzák a tömegek véleményének
és választási döntéseinek következményeit – célpontjuk a munkás- és szocialista
mozgalom volt  tömegjelenséggé nőtte ki magát
 a legtöbb országban 1914 előtt nem akarták tudomásul venni a szakszervezetek
létezésének tényét
 1900-ra egyértelművé vált, hogy minden szocialista tömegmozgalomban jelen van a
mérsékelt vagy reformista szárny
 Waldeck Rousseau: a munkásság mérsékelt képviselőit szélesebb egységbe tömörítette
 új stratégia: szociális reformok, jóléti intézkedések
 brit jogász: A.V. Dicey azt is látta, hogy az egyéni szabadság terepét az iskolai
étkezés, betegsegélyezés és öregségi nyugdíj centralizált és egyenlősítő zsarnoki
hatalmának pusztaságává simítja

39
  Bismarck 1880-as években elhatározta, hogy kihúzza a talajt a szocialista agitáció alól
a társadalombiztosítás nagyszabású tervével
 A szabad vállalkozásoknak ebben a paradicsomában még a gyerekmunkát sem
szabályozta a szövetségi törvény
 1970-es években az Európai Közösség országaiban az összes foglalkoztatott 10-13%-
át tették ki az állami alkalmazottak
 kortársak azt gondolták, hogy az imperpializmus majd állja a társadalmi reform
költségeit
o de a háború lehetősége demagóg célokra sokkal alkalmasabb volt
 vajon az államok rezsimjei és uralkodó osztályai képesek lesznek-e legitimálni
magukat a demokratikusan mozgósított tömegek előtt?
 liberális polgárság úgy aratta győzelmét, hogy felszámolta a hagyományos hierarchia
és közösségek társadalmi kohézióját – az emberi kapcsolatok helyett a piacot
támogatta
 a politikai élet tehát egyre több szimbólummal és a közemberre ható direkt vagy az
ösztönöket felkeltő indirekt látványossággal élt
 új nemzeti ünnepeket iktattak be: franciák július 14.-e ünnepét – ezek hatására ment
végbe a brit monarchia ritualizálásának egyre hieratikusabb és bizánci jellegű
alakulása az 1880-as évektől
 érzelmeket kielégítő rituálék és szimbólumok iránti igény
o a modern plakát az 1880-as és az 1890-es években született meg
 az államok és a kormányok versengtek a nem hivatalos tömegmozgalmakkal az
összetartozás és érzelmi lojalitás szimbólumaiért
 tömegmozgalmak saját ellenszimbólummal álltak elő – pl amikor a korábbi forradalmi
himnuszt, a Marsellaise-t az állam kisajátította
 minden tömegmozgalom arra törekedett, hogy önálló szervezeti és közösségi
hálózatokat építsen ki az állami intézményi rendszerrel szemben
IV.
 a közös ellenség teremti a legnagyobb egységet
 a tömegetk 1914-ben csak azokban az országokban maradtak közömbösek a háború
iránt, ahol a szegény állampolgárral nem tudták sikeresen elfogadtatni, hogy a nemzet
és az állam céljait sajátjának tekintse
 a brit politikai helyzetet a háború előestéjén nem a munkásság felkelése tette
veszélyessé, hanem az uralkodó osztályon belüli megosztottság, az alkotmányos
válság
o Lordok Háza elutasította az alsóház döntéseit
 a demokrácia összeegyeztethetőnek bizonyult a kapitalista rendszerek gazdasági és
politikai stabilitásával
 a kapitalizmusnak szükségképpen meg kell haladnia a demokráciát – ez hamis
kijelentés
 1945-ben a polgári demokrácia újraéledt poraiból

IV. fejezet

I.

40
 1870 után  politikai élet demokratizálódása
o tömegek kilépnek a politikai szintérre
o széleskörű választójog a férfilakosságra: Franciaország, Németország, Svájc,
Dánia stb.
o választójogi reformok – nem teljes – lakosság 30-40%
o nők választójoga: elsőként – Wyomingban (USA), Új-Zéland, Dél-Ausztrália
o 1890 – első orosz forradalom közvetlen és közvetett hatásai
o demokratizálódást nem lehetett megállítani – új útvonal: politika manipulációja
 Manipuláció
o általános választásokon nyertes testületek politikai szerepének korlátozása
 pl.: német parlament alkotmányos jogainak minimalizálása
 Nagy-Britannia: Lordok Háza – örökletes képviseleti jog
 vagyoni és műveltségi cenzus bevezetése
 választóterületek felosztása, úgy hogy az egyik politikai csoportnak
kedvezzen – választási geometria
 nyilvános szavazás
 patronálás
 szabotázs
 tömegek mozgósítása – propaganda, tömegkommunikáció,
 politikai színlelés korszaka – szatírák
 Politikai tömeg:
o heterogén „népfront” – társadalmi piramis legalján&periférián
o munkásosztály – mozgalmak, pártok
o társadalmi piramis közepe: elégedetlenkedő középosztály
 kispolgári iparosok, kereskedők = „kisemberek”
 kapitalizmus kibillentett a helyzetükből
 antiszemitizmus
o parasztság
 ritkán szerveződtek politikai célok érdekében
 Részérdekek: Nemcsak a társadalmi csoportok szerveződtek
o vallási és nemzetiségi
 akadálya: a római katolikus egyház – konzervatív
 nem támogatott politikai tömörüléseket
 Karl Lueger – 1890-es évek – első kereszténydemokrata párt
léttrehozása
 egyházi hierarchia ellenállásba ütközött
 protestáns-pártok – ritka
 Kelet- Európa: politika és vallás elválaszthatatlan
 Oroszország: cár=ortodox egyház feje
 Egységes, megszervezett politikai megmozdulás még nem volt, csak a kezdetei
o helyi szervezetek hálója
o körzeti központok – meghatározott célok
 A tömegmozgalmak ideologikus természetűek
o érdekérvényesítés
o tömegmozgalmak globális jellegűek voltak – szétzilálták vagy integrálták a
politikai régi formáit
o kevésbé illeszkedett a régi, lokális politikához – helyi hatalom köré
szerveződött

41
 o a párt tett valakit helyi „főnökké”
 mozgalmak vezetőit tisztelték, csodálták
 nem a személynek, hanem az általa képviselt ügynek szólt
o államhatalmi rendszerként szerveződtek
II.
 Nacionalizmus és populista politikai vonalak
 Az összes országban a kormányok nagyon gyorsan váltották egymást
 Korrupció
o törvényileg próbálták sok helyen szabályozni
o szavazatok megvásárlására épült
 A társadalom felső rétege:
o tisztában voltak a demokratizálódással –
o gazdasági válság következtében gyakorlatilag megszünt
o irányító szerepe eltűnt
 Amerika: 1913-ban a Republikánus Párt győzött
 csoportosították a támogatókat
 Nagy- Britannia: ír nacionalisták - bomlasztani kezdték az alsó házat
 megbontottak a whigek és toryk oppozícióját – milliárdos
whigek csoportosultak át a torykhoz (ír autonómiát ellenezték)
– nagybirtokosok és nagytőkések pártja lett
 Spanyolország: baloldali és jobboldali pártok szétzilálódása–Cánovas
maga mellé állította a vidéki politikusokat, apolitikusokat
 Rendszerre veszély – parlamenten kívüli események
o lázadások
o kormányok reakciója: erőszakos
o Bismarck – 1870es évek – szembe került a katolikus tömeggel – antiklerikus
háborút hirdetett
 szociáldemokrata pártot törvényen kívül helyezte
o Belga kormány – fegyverrel verték le a munkássztrájkot és lázadást
 1890-es évek – szocialista tömegpártok fordulópontja – új stratégia

III.
 Uralkodó osztályok új stratégiája
o munkásosztályok, szocialisták – új szerepekben
o katolikusokat könnyű volt integrálni – konzervatívok voltak
 Minden szocialista tömegmozgalomban jelen van a reformista és a mérsékelt szárny
 parlamenti közép szélsőbal támogatás
o szociális és jóléti reformok: iskolai étkezés, betegsegély, nyugdíjsegély
 állami bürokrácia elmaradt
 Liberális polgárság: hagyományos hierarchia helyettkzösségek kohéziója, a piacot
támogatta - tömegek: saját érdekeinek képviseletét elutasították
o Ausztria: liberálisok elszigetelődtek: zsidók, városlakók – Bécset és Prágát is
elvesztik majd
 Politika egyre több szimbólummal, közemberre ható direkt és indirekt látványossággal
élt

42
 o új hagyományok – érzelmi hatások – korona és katonai dicsőség vonzereje,
gyarmati hódítás
o nemzeti ünnepek beiktatása – Francia: július 14.
o nemzetatyák felemelése - szobrok
o reklámipar – plakátok
o iskolarendszer
o zene: himnuszok
o zászló – rituálék
 A politikai demokráciába vetett hit megrendül

Negyedik fejezet: A demokrácia politikája

A demokráciában is meghatározó a gazdagok hatalma.

A demokráciát, ha szükséges ki kell játszani.
I.
 az európai uralkodók és a rémült középosztály hisztériájával kezdődött a korszak 
párizsi kommün (1871)
o hatalmas mészárlás és a demokratizálódás kérdése
 a jól megszokott társadalmi rendet fenyegette az, hogy a szegények is választójogot
kaptak
 1870 után az országok folyamatosan demokratizálódtak:
o Franciaország, Németország, Svájc, Dánia (1870-es évek)
o Nagy-Britannia (1867,1883)
o Belgium (1894)
o Norvégia (1898)
o Finnország (1905)
o Svédország (1908)
o Habsburg Birodalom (1907)
o Olaszország (1913)
o Argentína (1912)
 elsőként 1890-ben vezették be a női választójogot Wyomingban (USA), Új-Zélandon,
Dél-Ausztráliában
 egyes országokban a szélsőséges baloldali erőket úgy tartották kordában, hogy
kiszélesítették a választójogot
 1890-es évek agitációi és az első orosz forradalom meggyorsította a demokratizálódást
 1880 – 1914 között nem maradt más választása a nyugati országoknak és
demokratizálódtak
 vagyoni cenzus és iskolai végzettség egyes országokban meghatározó maradt a
választások során
 úgy osztották fel a választókerületeket, hogy az az egyik politikai csoportnak
kedvezzen (választási geometria)
 jól lehetett befolyásolni a szavazásokat: nyilvános szavazással; nem engedték, hogy
eljussanak a szavazók a szavazó helyre; megemelték a választójogi életkort
 a demokráciának köszönhetően elkezdődtek az alulról szerveződő politikai
szervezetek létrejötte
 a tömegkommunikáció fejlődése is megindult
 a politikai hatalom nem a nagyközönség előtt vitatta meg valódi gondolatait, hanem
szűk elit körben  ezzel elkezdődött a képmutatás időszaka
43
  munkásosztály és a társadalom középső rétege (kisiparosok, kiskereskedők) vált a
demokratizálódás középpontjává
 a társadalom középső rétege fogékony volt a nacionalista és antiszemita attitűdre
 a parasztság nem szerveződött politikai csoportosulásokba
 a vallás és a nemzetiség is meghatározó volt politikai csoportok esetén
 a római katolikus egyház könnyen tudta mozgósítani a választó tömeget, de az egyház
nem akart a politikában résztvenni
 Karl Lueger elsőként 1890-ben hozott létre egy kereszténydemokrata tömegpártot, de
az egyház nem támogatta
 konzervatív és reakciós pártokat támogatott az egyház
 Kelet-Európában a vallás elválaszthatatlan volt a politikától
 1907-es általános választójog bevezetésével mozgósítani akarták azt a réteget, amely
katolikus vagy szocialista pártokra szavaztak (Habsburg Birodalom)
 az új tömegmozgalmak elsősorban ideologikusak voltak (pl. speciális érdekcsoportok,
mint a szőlészet csoportja)
o Bund der Landwire által alapított testület 1898-ban 397 tagú Reichstagban 118
képviselőjük volt 5 különböző pártból
 az új tömegmozgalmak paradox módon vezetőjüket elismerték és csodálat övezte őket
 a régi államokat, rendszereket a tömegpártmozgalmak váltották fel
II.
 az állam létének fenntartása  nacionalista mozgalmak
 nem az anyagilag független emberek irányították a parlamentet, hanem azok, akiknek
karrierje és anyagi jóléte függött a politikától
 a korrupció látványosabbá vált, hiszen a feltörekvő politikusok egyszer támogatták,
egyszer ellenük támadt támogatóiknak
 tömegek nyomására a régi elit támogatói meghátráltak
 addig nem volt veszélyben a rendszer, amíg az ellentétek a parlamenten belül
maradtak
o pl. Bismarck akkor esett el hatalmától, amikor antiklerikális háborút hírdetett
 1890-es években kibontakozó szocializmus fordulópontot jelentett
 az orosz 1905-ös forradalmát az értelmiségiek és a középosztály is várta  egy igazi
polgári-liberális állam jön létre
 az anarchizmus háttérbe szorult
 mindenki abban bízott a 19. században, hogy a civilizált viselkedés és a törvény
szabályai még erősebbek lesznek
III.
 az uralkodó osztályok elsődleges célja a munkás- és szocialista mozgalmak voltak
 nehéz volt a politikába bevonni ezeket a szervezeteket  a munkaadók 1914-ig nem
akartak hallani a szakszervezetekről
 Európában először Dánia számíthatott a szocialista pártra
 az iskolai étkezés, betegsegélyezés és öregségi nyugdíj bevezetése korai lépése volt a
kollektivizmusnak
o ezt megelőzve hoztak hasonló intézkedéseket a másik „oldalon”
 USA ez alól kivétel volt  még a gyerekmunkát sem szabályozták ekkor
 az imperalizmus bizonyos esetekben segítette a pártok népszerűségét
 a konzervatív pártok elvesztették szavazataikat, mert a kisebb falvak kezdtek eltűnni
 a liberális polgárság a piacot támogatta
 a politika egyre több direkt vagy indirekt látványossággal élt

44
  új hagyományokat kellett teremteni, így a korona, dicsőség és birodalmiság került az
emberek szeme elé, amiben hihettek
 egyre több építményt emeltek, nyilvános koronázást rendeltek el a szavazók
meggyőzéséért
 befolyásoló volt még a zene: himnuszok, katonai indulók, de leginkább a zászló mint
vizuális szimbólum jelentette magát a nemzetet
 a tömegmozgalmak arra törekedtek, hogy létrehozzanak önálló szervezeti, közösségi
hálózatot
IV.
 Ausztriát kivéve a többi nyugati ország 1900-1914 között politikai stabilitásban élt
 Németországban és a Francia Köztársaságban a szocializmusellenesség tartotta össze a
társadalmat  a közös ellenség egységet teremt
 a háború kirobbanása után a szocialista pártok is beálltak a kormány mellé, mert nem
akarták elveszteni támogatóikat
 1914-ben csak azoknak az országoknak nem sikerült a háború pártjára állítani
állampolgáraikat, ahol a szegények nem érezték saját ügyüknek országuk sorsát
(Csehország)
 folyamatosan kisebb lázadások, sztrájkok, az alkotmányos válság vetítették előre a
világháború kirobbanását
 1880 – 1914 között ráébredt a politikai elit arra, hogy a parlamentáris demokrácia és a
kapitalista gazdaság működik egymás mellett
o a szocialista országok egyszerre érezték ezt a rendszert előfutárnak és
elítélendőnek
 1945-ig a demokráciával kapcsolatban nagyon megosztó véleményekkel
találkozhatunk
 1945 után azok az országok, melyek gazdaságilag elég stabilak és társadalmuk nem
szélsőségesen polarizált a demokráciát választották

45
V. fejezet: Világ proletárjai

 választójog kiterjesztése következtében a szavazók jó része szegény, elégedetlen és

megbízhatatlan volt – a gazdasági és társadalmi helyzetük / osztályhelyzetük határozta
meg létüket
 proletariátus: legszembetűnőbben növekedett, veszélyeztette a modern társadalmak
gazdasági és politikai rendjét
 kétkezi munkások száma nőtt
 1914-re már az olajmezők kiaknázása is jelentős mértéket öltött
 a bérből élők száma nőtt a legszembetűnőbben – egyre egységesebb osztályt alkottak
 utánpótlásuk a kézműiparból és a mezőgazdasági területekről került ki
 urbanizáció gyorsabban és tömegesebben fejlődött
 keveseknek volt lehetősége a mezőgazdaságban dolgozni
o a mezőgazdaság fejlődése egyet jelent azzal, hogy csökken a munkaerő-
szükséglet
 elmaradott régiók nem tudtak elegendő földterületet biztosítani a falusi tömegek
számára
 1913: nem kevesebb mint egymillió ember fejtette, lapátolta, vontatta, emelte a
felszínre a szenet
 képzetlen munkaerő: olcsó és védtelen volt – örömmel fogadták őket
 a 19. század végére a nagyvárosokban élő foglalkozottak kétharmada az iparban
dolgozott
 néhány régebbi, nagy főváros egyben fontos ipari központ is volt – fővárosok
rendszerint nem játszottak döntő szerepet az adott ország iparának életében
 megalakultak a munkásosztályra épült tömegpártok – munkás- és szocialista pártok
 ipari munkások tömegei készek a szocializmust választani
II.rész
 maga a történelem garantálta a jövőbeli győzelmet, elegendő volt annyit tudni, hogy
minden munkásnak csatlakozni kell ezekhez a pártokhoz
 proletárpártokat kellett alapítani, és elsődlegesen a politikai akciókban kellett erejüket
megmutatniuk
 mély szakadék húzódott a kézműiparosok és a munkások, a tekintélyes emberek és a
szakmunkások meg a többiek között, akárcsak a munkásarisztokrácia, a
lumpenproletariátus és a két réget közt elhelyezkedők között – a nyomdai szedő
lenézte a kőművest, az pedig a festő-mázolót
 a technikai fejlődés szétzilálta a tradícionális tudás fogalmát
 voltak társadalmi és földrajzi, nemzetségi, nyelvi, kulturális és vallási különbségek,
melyek elkerülhetetlenül felszínre bukkantak
 olyan erős volt az osztálytapasztalat, hogy az erősen rétegzett munkásosztályok
esetében a munkások más csoportokkal való azonosulása – inkább csak korlátozta,
mintsem helyettesítette az osztályhoz való tartozás érzését
 1867 és 1875 között a szakszervezetek jogi státust nyertek
 a munkásszervezetek erősek is voltak
 szakszervezeti mozgalom csak a modern és fejlett ipari gazdaságok peremén
funkcionált: a műhelyekben, a kis- és középvállakozásoknál
 a nagy, modern ipartelepeken a szakszervezeteknek nem sok szava volt

46
  szállítási dolgozók és a közalkalmazottak szakszervezetei
 az állami alkalmazottaknak ekkor még nem volt joguk a munkásszervezetekbe belépni
– ez jelentősen hátráltatja a vasúti alkalmazottak szerveződését (állami tulajdonban
volt)
o a vasúti társaságok a kapitalista gazdaság legnagyobb vállalatai voltak, és
gyakorlatilag ezért is lehetetlen volt megszervezni őket
 ahogy a munkásmozgalmak erősödtek, a kormányok egyre inkább felismerték ezt a
potenciális életveszélyt – ezért ellenlépéseket dolgoztak ki
o 1910-ben a francia kormány szolgáltatta, amikor 150.000 sztrájkoló vasutast
hívott be katonai szolgálatra
 egyre jelentősebbé váltak a fémipari ágazatok
III. rész
 az agitátorok és a propagandisták a legtávolabbi vidékekre is elvitték az üzenetet:
hogy létezik minden dolgozó és ember egysége
 a szervezetet is magukkal hozták – olyan strukturált kollektív cselekvést, mely nélkül
a munkásosztály, mint osztály nem tudott meglenni
 az új csoport új társadalmi valóságot alkotott, melyre új eszközökkel kellett reagálni
 egyre jobban mélyült a szakadék, amely elválasztotta a munkásokat a többi társadalmi
csoporttól
 kesztyű: a közép- és a felső osztályhoz való tartozást jelentette
 a munkaadók osztálya integrálódott a jólét, az államhatalom és a kiváltságok egyes
szférájába
 új alsó középosztályok beékelődtek a munkásság és a burzsoázia közé
 a tercier szektor a társadalmi piramisban alattuk elhelyezkedő munkásokat elszigetelte
a felsőbb osztályoktól
 késztetés, hogy egységbe tömörüljenek: egymással egyre jobban összefonódó nemzeti
gazdaság és nemzetállam
 szakszervezetek is átalakultak
 állam szerepe: a szavazati jogok kiszélesítése nagyban hozzájárult az osztályegység
kialakulásához
 a polgárjogok kiterjesztéséért folytatott küzdelem a munkások számára
elkerülhetetlenül osztályjelleget öltött
 a szándékosan antidemokratikus választási reformok is erősítették az osztálytudatot
o a munkás szavazókat elkülönült választási kategóriába vagy kúriába
rekesztették
 nem volt még egy osztály, melynek annyira szüksége volt az állam pozitív lépéseire
gazdasági és társadalmi kérdésekben – az állam egyesítette az osztályt
 a törvény adta jog minden munkásra egyetemesen vonatkozzék – elvárás – nemzetközi
törvény
IV. rész
 az osztályszerveződés előrehaladása időben egyenlőtlenül zajlott – két periódusban
jelentősen felgyorsult 1) 1880-as évek és az 1890-es évek eleje között 2) az orosz
forradalom
 a munkások körében végzett szervezőmunka a szakszervezetek jelentős erősödését
eredményezte
 munkáskultúra alakult ki: pl. a futball, slides sapka

47
  a mozgalmakat is áthatotta a munkások ösztönös, nem politikai megvetése mindazok
iránt, akik nem piszkolták be a kezüket a munkavégzéssel
 a szocialista pártok első generációja nagy tehetségű, csodálatra méltó középosztálybeli
figurákat vonzott magához: Victor Adlert, Jaurést, Turatit, Brantingot
 az anarchizmus ibériai világon kívül Európában sehol nem tudott a még gyenge
munkásmozgalmakat vezető ideológiává válni
 J.R. MacDonald hallgatott a liberálisokkal kötött választási megállapodásról –
lehetővé tette, hogy 1906-ban a brit Munkáspártnak első ízben jelentős parlamenti
képviselete legyen
 a marxizmus olyan hatékony volt, hogy még Marx mozgalmon belüli ellenfelei is
gyakorlatilag változatlanul átvették az ő kapitalizmuselemzését
 a szocialista jövő tényleges természetével és tartalmával meglepően keveset
foglalkoztak
 1890-es évek közepétől a kapitalizmus azonnali összeomlásáról szőtt elképzelések
nyilvánvalóan megalapozatlanok voltak
 a munkásosztálynak az adott reményt, hogy szemük előtt egy új társadalom képe
lebegett
 a mozgalom alkalmazkodott a kapitalista rendszer biztosította körülményekhez
 az 1905 után egyre növekvő számú radikális baloldali lázadó forradalmárcsoportok
elutasították a proletár tömegpártokat, melyeket természetüknél fogva reformista és
bürokratikus szervezeteknek tekintettek
o radikális baloldal azt hangoztatta, hogy közvetlen proletárakciókra van szükség
 1905 és 1914 között a tipikus nyugati forradalmár forradalmi szindikalista volt
 a vezetőik és aktivistáik alapvető meggyőződése gyakorta semmibe sem különbözött a
nem marxista, a radikális és jakobinus baloldali munkáspártiak elveitől
 szentháromság: szabadság, egyenlőség, testvériség
 Bécstől és Prágától keletre a marxista értelmiségiek túlnyomó többségben voltak
 a szervezett tömeggyűlések, a gondosan megtervezett tömegetüntetések és
felvonulások, a választási kampányok sokkal inkább helyettesítették, mintsem
előkészítették a felkelést és a forradalmat
 „vörös” pártok: aggasztónak tűntek az uralkodó osztályok számára
 minél erősebb volt a munkásosztály közösségi és szolidaritási tudata, annál erősebb
volt a társadalmi nyomás
 gyerekek iskoláztatása – kikapaszkodhattak a „gödörből”
 ezek a lépések nem tekinthetők forradalminak
 a tárgyalt korszakban a forradalom nyugatról keletre vándorolt
 1914-ben a háború kitörésekor hirtelen feltárult a tátongó szakadek: Lenin, aki hosszú
időn át a német szociáldemokrata ortodoxia csodálója volt, rádöbbent, hogy a párt
legfőbb teoretikusa áruló

V. rész
 a szocialista pártok érdeklődése más társadalmi csoportok felé fordult
o a proletariátust szinte mindenhol le lehetett szavazni, el lehetett szigetelni, sőt a
többi osztály egyesült erejével akár erőszakkal el is lehetett fojtani
 társadalmi rétegek szemében csökkentette a párt vonzerejét, hogy a párt egyet jelentett
a proletariátus fogalmával
 a pártok valódi ereje a munkásokra gyakorolt vonzerőben volt

48
  a speciálisan a proletárokra szabott politikai követelések és jelszavak hidegen hagyták
a többi társadalmi csoportot
 ahol a baloldal erős politikai hagyománnyal rendelkezett, ott a szocializmus mintegy
logikus folytatásnak tűnt
 azokban az államokban, ahol a választójog még csak korlátozottan érvényesült, a
szocialista pártok a demokratikus szavazati jogokért való harcos kiállásukkal
megszerezték más demokraták támogatását is
 szocialista pártoknak előnyük származott abból, hogy a hivatalos politikán kívül álló
ellenzékiek voltak – a kisebbség körében nagyobb támogatást szereztek
 a pártok ellenzékiségi szerepe a soknemzetiségű birodalmakban az elnyomott
nemzetiségieket is vonzotta – tömegesen álltak a vörös zászló alá
 a burzsoá kormányok irányította rendszerhez való csatlakozás azt is jelentette, hogy e
pártok lemondanak a forradalmi vagy a radikális ellenzéki státuszról
 a szegények közül sokan nem tartották magukat proletároknak, illetve nem viselkedtek
akként, nem gondolták úgy, hogy a mozgalom cselekvési formái és szervezetei
számukra jelentősek
 faluról, idegen országról városba vándorlók: gettókban telepedtek le
o nem a szakszervezet vagy az osztálypárt számított, hanem a szomszédok, a
család, a pártfogók, akik szívességet tudtak tenni nekik
o nem tudtak az osztályöntudathoz hozzájárulni
 az aktvisták panaszáradata végtelen, ha a passzivitásnak és szkepcizmusnak erről a
tehetetlen tömegéről beszélnek

5. fejezet
I.
 választójog kiterjesztése következtében
o választók: szegények, elégedetlenek, megbízhatatlanok
o osztályhelyzetük határozta meg őket
o kétkezi munkások: bányák, építkezések, gáz, víz csatorna stb.
o 1914-re: olajmezők kiaknázása
 bérből élők száma nőtt – osztályt alkottak
 urbanizáció
 mezőgazdaság – idénymunka
o fejlődés = kevesebb munkaerő kellett
 Gép és gyári termelés
o proletariátus száma nő – szaktudást nem igénylő gyári munkák
o új iparágak
o nem heterogén tömegek áramlottak a nagy gyárakba
o szocialista ideológiák gyorsan terjedtek, szerveződtek
 1914-re már voltak szocialista tömegpártok az USA-ban, Európában szavazóbázissal
rendelkeztek
o szervezeteket hoztak létre – szakszervezetek, szövetkezeti társaságok
II.

49
  Marxizmus elterjedése
o jövőbeli győzelem garantálása  párthoz csatlakozni kell
 Proletár osztályon belüli megosztottság
o gyárban dolgozók
o kétkezi munkások
o vertikális és horizontális megosztottság:
 kézműiparosok vs. munkások
 tekintélyes emberek vs. szakmunkások
o ezen kívül: társadalmi, nemzetségi, földrajzi, nyelvi, kulturális, vallási
különbségek
o munkaadók szították ezeket a különbségeket
 Internacionalizmus – nyelvi, vallási, nemzetségi különbségek nem áthághatatlan
akadály
 A gazdaság heterogén struktúrája – akadályozta az osztályba szerveződést
o Nagy -Britannia: korábban is létezett, nem politikai osztálytudat –
iparosítás hagyományai lehetőség a szakszervezetek kialakítására
 szakszervezetek 1867-től jogi statust nyertek
 kiváltságokhoz jutottak
o Olaszország, Franciaország: helyi szakszervezetek, min. 3 helyi szervezet
alkothatott 1 országos szervezetet.
o bányász szakszervezetek a legerősebbek
o állami alkalmazottak nem léphettek munkásszervezetekbe
o magánvasúti szervezetek is lassan épültek ki
o kikötők – nagy sztrájkok – képes megbénítani az országot, ezért a
kormányok katonailag szabályozta őket
o fémipar: jelentős, szakképzett dolgozók kézműves szakszervezetekbe
csatlakoztak be
 Összegezve: munkásosztály nem homogén – nem volt egyszerű koherens
társadalmi egységbe szervezni
III.
 Hogyan szervezzék egységbe?
1.. ideológia
 munkáscsoportok mindig a periférián voltak
 a szocialista ideológia kezdet először velük foglalkozni
 propaganda segítségével terjedt
 szervezeteket alkottak – ami egységesen közvetítette a követeléseiket
 egyre mélyebb szakadék a munkások és a többi társadalmi csoport
között
 munkaadó és munkás közötti konfliktus
 kocsmák nagy szerepe a munkásosztály szerveződésében
 nagyvárosokban munkásnegyedek alakultak ki
2.. munkahelyhez való viszony – elégedetlenség
 igények kinyilvánítása
 közös front a tőkéstulajdonosokkal szemben – munkaadók
nagyiparosokká – gazdag jóléti társadalmi csoporttá váltak
 szakmunkások – kézművesek beékelődtek a kettő közé
3.. nemzeti gazdaság és nemzetállam

50
  nemzetállam: a polgárok életének külső keretét, munkásréteg
küzdelmeinek konkrét feltételét és terét, a politikai, jogi, adminisztratív
lépéseket is meghatározta
 gazdaság integrálttá vált – lokális szakszervezetek országos
hálózatokká alakultak
 szavazatijog kiszélesítése – egysége – osztályjelleg
 akkor érvényesíthették érdekeiket, ha nyomást gyakorolnak az államra
 8 óra munka törvény legyen, ne megegyezés
IV.
 Az osztályszerveződés időben egyenlőtlenül alakult
o első ugrás 1880-1890
 második Internacionálé, május 1-je ünneplése, szocialista politikus lett
parlamenti képviselő,
o második korszak: 1905-1914
 választási sikerek növelése
 választójog szélesebb kiterjesztése
 szakszervezetek létrehozása, terjesztése
 Első nagy, középosztálybeli figurák:
o Victor Adler
o Jaurés
o Turati
o Branting
 Bolthálózatok – központi intézmény
o nem politikai tömörülések: Német Munkáskórusok Szövetsége, Munkás
Nyúltenyésztők
o függeléke a politikai pártnak
 Marx zászlaja
o a jelenlegi helyzetben nem lehetséges olyan változás, ami a munkásoknak
kedvezne
o kapitalista fejlődés gátolja ezt a társadalmi rendszer megbuktatását és az
igazságot
o munkásosztályba rendeződött tömeg a megoldás
o = tudományos magyarázatot adott a munkáso. sikerességére
o az ideológusok, szónokok forradalmat akartak
 Forradalmak: hirtelen, erőszakosan,
 A szocialisták jobbszárnya – elvetették a forradalmat – helyette a követeléseik
o Brensten – a reformok végrehajtása fontosabb, mint a szocialista eszmék
 A mozgalom igazodott a kapitalista rendszer biztosította körülményekhez
 1905 – egyre több baloldali radikálisok
o reformista és bürokratikus szervezetek
o közvetlen proletárakciókra van szükség
o 1914-től forradalmi – anarchizmus hatása
o a forradalom nyugatról keletre vándorolt
 Valódi marxista értelmiség ténylegesen kevés volt

V.

51
  a szocialista párt nemcsak a munkásosztály felé fordult
o társdalami fejlődés lehetősége más csoportoknak
o matematikailag több szavazó, támogató kellett
 nehezen ment, mert jelszavaik nem voltak szimpatikusak
 de voltak kivételek pl. agrárproletárok
 politikai pártszinten a baloldalhoz húzódtak
 elszegényedett, de nem szegény társadalmi csoportok mellé
 előny: politikai pártokon kívüli ellenzék
 gettók, mélyszegények nem csatlakoztak – még akkor sem, ha érdekeik
egyeztek

Ötödik fejezet: Világ proletárjai

A nyomorúságos európai munkásság át fogja venni a hatalmat.

I.
 a szavazók szegény rétegének létét osztályhelyzetük határozta meg
 Winston Churchill szerint ha a konzervatív és liberális pártok megszűnnek a
parlamentben, akkor veszi át helyét az osztálypolitika
 a modernitással és kapitalizmussal a munkásság száma egyre növekedett
 a bérből élők emberek száma megnőtt és ez összefüggött az iparosodással is
 kézműiparból és mezőgazdasági területekről jött utánpótlásuk
 a városokba kezdenek tömörülni az addig vidéken élő emberek
 a mezőgazdaság ipari szinten fejlődött, így nem volt szükség a kisgazdákra
 sokan, akik elmentek Amerikába dolgozni, sosem tértek vissza, örökre gyári munkássá
váltak
 a mesteremberek szaktudására az iparosodás alatt is nagy szükség volt
 az építőipar és a szénbányászat nagyon fontos volt ebben az időben és itt dolgozott a
legtöbb betanított munkás is
 a nagyvárosok lakosságának 2/3-a iparban dolgozott
 az adott ország iparának fejlődése nem a fővárostól függött
 munkásosztályokra épült tömegpártok kezdtek létrejönni
 később az európaiak számára az volt meglepő, hogy Amerikában miért nincs
szocialista többség
 a munkások készen álltak arra, hogy szervezetekbe tömörüljenek és a politika
színterére is kilépjenek
 nagy reményeket fűztek a munkások ehhez a kialakuló rendszerhez
II.
 proletár pártokat kell alapítani és ehhez csatlakoznak a munkás, elnyomott tömegek 
később hatalomra kerülnek
 a proletár rétegen belül eleinte jelentős különbségek voltak
o kézműiparosok és szakmunkások, lumpenproletariátus (lezüllött, részben
munkanélküli, részben bűnöző és osztálytudattal nem rendelkezik) és
munkásarisztokrácia között nagy szakadékok voltak
o pl. a nyomdai szedő lenézte a kőművest
 nyelvi, vallási, identitásbeli különbségek szintén gyengítette a proletariátus egységét
 ezek inkább csak korlátok voltak, így le lehetett küzdeni őket
 munkásszervezetekből kezdtek kialakulni a nagy szakszervezetek
 ezek a szervezetek helyhez kötöttek és decentralizáltak voltak
52
  a nagy és modern ipartelepeken nem sok szava volt a szakszervezeteknek (USA,
Németország)
 a bányász proletárok elkülönültek a többi a munkástól és ők maguk egy elég erős
egységet alkottak
 az állami alkalmazottak nem csatlakozhattak ezekhez a szervezetekhez
 a vasúthálózat állami kézben volt általában, továbbá annyira nagy területi kiterjedése
is, hogy szinte lehetetlen volt megszervezni szakszervezetüket
 másik fontos ágazat a hajózás volt, hiszen ha sztrájkoltak munkásaik képesek voltak az
egész gazdaságot megbénítani
 Franciaország katonai rendszabályokkal állította meg a sztrájkot 1910-ben
 egyre jelentősebbek lettek a fémipari ágazatok
 a nagy mozgalmak minden munkást integrálni szerettek volna, csak nem tudták
hogyan
III.
 a munkások ismeretlen és mellőzött társadalmi csoport volt
 a szegény munkásosztálynak és általában a munkásosztálynak szüksége volt egy
szervezetre, mely kimondja gondolataikat, fájdalmaikat
 a kispolgárok: kézművesek, kisiparosok is proletárként kezdtek gondolni magukra
 a kezdeti liberális ébredést a munkaadók jellege változtatta meg  nagyvállalatok,
„nagyemberek” kezdtek lenni, akik az államhatalom szférájába kezdtek egységesülni
 a munkásság és a burzsoázia közé beékelődött egy új alsó középosztály  ez a tercier
szektorban dolgozók voltak
 szavazati jogok kiszélesítése támogatta az osztályegység kialakulását
o ott ahol nem volt még általános választójog ott kiharcolták őket
 a munkások saját jogokat (pl. 8 órás munkaidő) akartak, mely tovább erősítette
egységüket
 a munkásosztály saját nemzetén belül akart egységet alkotni  internacionalizmus
IV.
 1880 – 1890 között ugrott meg az osztályszerveződés előre haladása
o a német SPD megduplázta parlamenti erejét
o 1905-ös orosz forradalom is rásegített a folyamatra
 az elkülönült élettapasztalat és mindennapi életformájuk tette igazán egységessé a
munkásokat  a politikai egység csupán egy szelete volt ennek az osztálytudatnak
 a munkások elítélték azokat, akik nem kétkezi munkát végeztek (kivéve tanítóikat pl.
Victor Adler, Jaurés, Turati)
 munkás szövetkezetek, bolthálózatok jöttek létre, erősödtek meg
 a haladás és tudományosság jegyeihez kapcsolták ezt az erősödő munkástudatot 
egyházellenesség
 azok a szervezetek maradtak meg és erősödtek, melyek politikai pártjukkal is
kapcsolódtak
 Karl Marx három állítása:
o jelenlegi rendszer nem alkalmas arra, hogy a munkások helyzete megváltozzon
o a kapitalista gazdaság nem segíti elő a változást
o az újonnan szerveződött munkásosztály lesz az új világ irányítója,
megteremtője
 tévesen azt képzelték sokan, hogy ez az új világ, a forradalom gyorsan fog
végbemenni
o később ezt felváltotta a lassabb, kislépésekben haladó reformok gondolata

53
  eleinte a mozgalmak igazodtak a kapitalista rendszerhez
 a radikális baloldal közvetlen proletárakciókra buzdított
 1905 – 1914 között kialakult egy nyugati forradalmár réteg, akik elutasították a
Marxizmust, mert az nem hirdetett forradalmat
 Nyugat- és Közép-Európában a forradalmárok szeme előtt a nagy francia forradalom
lebegett, mint az ideális forradalom
 a szervezett gyűlések és választási kampányok helyettesítették a forradalmat
 az európai munkások a közösségben hittek, így nem vándoroltak ki, nem egyedül
akarták elérni céljaikat
V.
 nagyon fontos kérdéssé vált, hogy a parasztokkal mi fog történni, hogyan lehet őket is
bevonni (a lakosság legnagyobb részét ők tették ki)
 az új eszme törekvései (pl. 8 órás munkaidő bevezetése) a többi társadalmi csoportot
hidegen hagyta
 később kisiparosok, boltosok is a szocialistákat támogatták, mert a hagyományos
baloldal jövőjét ebben a rendszerben képzelték el
 ott, ahol az általános választójog még nem élt, a szocialista mozgalmak harcolták ki
ezt
 a haladásban hittek és elutasították a végtelen tőkefelhalmozást
 az általános ellenzékiség szerepe a bűnöktől mentes párt látszatát keltették, ami még
szimpatikusabbá tette őket
 volt olyan szegény, alsóbb osztály, mely sosem érezte magáénak a szocializmust
o ők általában hasonló szegénységben éltek, mint a munkások, de valójában nem
nevezhetjük őket munkásnak
o számukra az ismerősök, a család voltak fontosak, akik néha munkahelyet is
biztosítottak számukra
 az aktivisták panaszkodtak arra a munkásrétegre és nincstelenekre, bűnözőkre, akik
hasonló nyomorúságban éltek, de nem foglalkoztak szervezetekkel, politikával
(lumpenproletariátusok?)

54
VI. fejezet: Zászlóbontás: nemzetek és nacionalizmus
I.,
- demokratizálás egyik következménye a munkásosztály kialakulása és a nacionalizmus
létrejötte
- a nacionalizmus már korábban is létezett, a 1880-1914 közötti időben viszont
megerősödött, ideológiai és politikai tartalma átalakult
- nacionalizmus
o 1. felbukkanása a 19. sz. végi Franciaországban és Olaszországban
itt azokat a jobboldali ideológusok által vezetett csoportokat jelölte, amelyek
lelkesen lobogtatják a nemzeti zászlót államuk terjeszkedése érdekében
o minden olyan nemzeti mozgalom megnevezésére is kiterjedt, mely a nemzeti
ügyet tartotta döntő jelentőségűnek
o nacionalista mozgalmak: amik kiállnak a nemzeti önrendelkezés jogának
érvényesítése mellett (független állam alapítása)
o a mozgalmak között jobb és baloldaliak egyaránt találhatóak
- nemzeti azonosság kérdése bizonyos helyeken a politika alapjává vált
- politikai nacionalizmus módosult
o nacionalizmus és hazafiasság eszményét a jobboldal sajátítja ki
 szélsőséges kifejeződése: fasizmus
o a nemzeti önrendelkezés az önálló, szuverén államok alapításának jogáig
menően nem csak a gazd-ilag és politikailag életképes nemzetekre érvényes,
hanem minden olyan csoportra, amely magát nemzetnek nyilvánítja
o a nemzeti önigazgatás eszméjének kizárólag a teljes állami függetlenség felel
meg
o a nemzetet az etnicitás és a nyelv alapján határozzák meg
- 1870-es évek közepéig a magukat egységes nemzetnek tekintő államok: Fro., N-Br.,
No., Olo.
- Lengyel nemzeti törekvések, pedig ekkor területükön 3 nemzet osztozik (németek,
osztrákok, oroszok)
- Írek helyzete
- 1870-től egyre több nemzeti mozgalom
- nyelvkérdés
- tömeges kivándorlások (pl. a Habsburg Birodalomból)
- Pilsudski (1918-ban függetlenné vált Lengyelország 1. vezetője): „Az állam teremti a
nemzetet, nem pedig a nemzet az államot.”
- nemzetállam
- az állam megteremti az alapvető szükségleteket a nemzet megteremtéséhez
- a 19. századi uralkodók közül kb. senki sem abban az országban született, ahol a
hatalmat gyakorolta
- iskolák szerepe megnő 1870-1914 között kiépül az elemi iskolák hálózata
o gyerekek nevelése: pl. Amerika: zászló előtti tisztelgés
- a nyelv a nemzetiségi elem feltételévé válik

II.,
- bizonyos közösségek nem csatlakoznak a nemzetekhez, okok:
o nem lehettek a hivatalos nemzet teljes jogú tagjai (pl. őslakosság Amerikában)
- 1914 előtti fél évszázad: idegengyűlölet

55
 - 1893 – Bevándorlást Korlátozó Liga
- nemzeti öntudatra ébrednek a kivándorlók is (pl. szlovákok, lengyelek)
o ezt tetézi, hogy pl. a szicíliaiakat szimplán olasznak tartották
- egyesek reménykedtek abban, hogy a művelt emberiség egésze egyetlen nemzetté
olvad egybe, mely egységes nyelvet beszél (pl. Kautsky, 1908)
- Masaryk elnök a cseheket és szlovákokat egyesítő egyezményt Pittsburgban tette, mert
ott szélesebb volt a szervezett szlovák nacionalizmus tömegbázisa
- kispolgárságnak köszönhetően mozdul előre a nacionalizmus
- három új vonás: nyelvvel kapcsolatos harcias fellépés, független állam kialakítása,
nacionalizmus szélsőjobb irányba való elmozdulása
- anyanyelvi egyetemek kialakulása
- politikai nyomás szükséges (rákényszeríteni az embereket az anyanyelvük
használatára)
o pl. Magyarország ragaszkodik a magyar nyelvű oktatáshoz
o nyelvi nacionalizmus
- 1880-as évektől kezdve az antiszemitizmus végigsöpör a nyugati világon
o Bebel (német szocialista vezető) az antiszemitizmust „az idióták
szocializmusának” nevezi
- a hazafiasság azért kerül át a politikai jobboldalhoz, mert a nemzetközi helyzet már
nagyon megváltozott
o hazafiasság ellensúlyozza a társadalmi alávetettséget

III.,
- a legtöbb embernek a nacionalizmus önmagában nem elég
o vallás
 katolikus vallás nélkül a flamand és a baszk mozgalom politikailag
jelentéktelen maradt volna
 a katolicizmus biztosítja a nacionalizmus szilárdságát és a tömegerőt
- a nemzeti mozgalmak ráébrednek arra, hogy gazdasági és társadalmi kérdéseket is fel
kell vetniük
o pl. Csehország: nemzeti szocialisták
 ők adják a független Csehország meghatározó pártját és utolsó elnökét,
Benest
o Német nemzeti szocialisták
 Adolf Hitler
- nem lehetett volna sikeresen mozgósítani az embereket az I. világháborúba, ha nem
érezték volna, hogy a világ ezután jobb lehet
- a nacionalizmus hatóereje: az állam problémáját a magukénak tekintették

Zászlóbontás: Nemzetek és nacionalizmus

 munkásosztály kialakulása és a nacionalizmus létrejötte = demokratizálás

politikájának következménye
 1880-1914 között erősödött meg a nacionalizmus, ideológiája és politikai tartalma
átalakult

56
 nacionalizmus : 19. sz. végén jelent meg Franciaországban és Olaszországban
(jobboldali ideológusok, nemzeti zászló lobogtatása a liberálisokkal és szocialistákkal
szemben, az állam agresszív terjeszkedése érdekében)
 Németországnak ebben az időszakban lett a hivatalos himnusza a "Deutschland über
alles"
 a nacionalizmus kezdetben a jobboldali változatot jelölte, de a kifejezés használata
kényelmesebbé vált, mint a "nemzeti elv", amelyet az 1830-as évektől használtak az
európai politikában
 minden olyan mozgalom, amely hirdette az önrendelkezési jog érvényesülését,
valamint a nemzeti ügyet = nemzeti alapon szerveződő csoportok független államot
alapíthasson
 nacionalizmus alapja: az emberek szívesen azonosulnak nemzetükkel, így könnyebben
mozgósíthatóak (csehek, németek, olaszok, stb.)
 nacionalizmus a már fennálló nemzetállamokban nyert teret
 a hazafiasságot a szélsőséges politikai jobboldal kisajátította, mindenkit árulónak
tartott - ismeretlen jelenség volt, 19. sz. nagy részében a liberális és radikális
mozgalmakkal azonosították a nacionalizmust
 nacionalizmusnak nem volt immanens politikai színezete
 a korszakban lehetséges volt, hogy valaki egyszerre legyen öntudatos forradalmár és ír
hazafi (pl. James Connolly, akit 1916-ban ítéltek halálra a dublini húsvéti felkelés
szervezéséért)
 az új munkásmozgalmaknak sokszor olyan pártokkal kellett versenyezniük a
támogatottságért, amelyek arra szólították fel a proletárokat és szocialistákat, hogy
nemzetiségük szerint támogassák őket - ezzel magyarázható, hogy a tömegpártokká
váló munkásmozgalmakat miért foglalkoztatta annyira a nemzeti kérdés
 ahol a nemzeti tudat politikai erővé vált, ott hamar a politika alapját is alkotta - emiatt
nehezen definiálhatóak a különböző megjelenési formái
 a politikai nacionalizmus módosult, amelynek jelentős hatásai voltak a 20. században -
4 aspektust kell kiemelni
a) a nacionalizmus és hazafiság ideológiáját a politikai jobboldal
sajátította ki, melynek szélsőséges kifejeződése a 2 világháború közötti
fasizmus megjelenése
b) az a meggyőződés, mely szerint a nemzeti önrendelkezés az önálló,
szuverén államok alapításának jogáig menően minden olyan csoportra
érvényes, amely magát nemzetnek vallja (nemzeti mozgalmak liberális
felétől teljesen idegen volt)
c) a nemzeti önigazgatás eszméjének a teljes állami függetlenség felel
meg (19. század nagy részében az autonóm törekvések nem mentek el
idáig)
d) a nemzetet az etnicitás és a nyelv alapján határozzák meg
 1870-es években Nyugat-Európában voltak olyan államok, amelyek magukat az
egységes nemzetek képviselőinek tekintették (pl. Franciaország, Nagy-Britannia,
Németország, Olaszország)
 de voltak olyan államok is (pl. orosz cárok), amelyek más politikai elven alapultak,
mégis a népesség nagy részét képviselő formációk voltak
 a Habsburg és Török Birodalom képezte a kivételt, ahol a számtalan nemzetiség
súlyos politikai problémát okozott (kisebb-nagyobb konfliktusok voltak
Lengyelországban és az Egyesült Királyságban is, de elenyészőek)

57
 a nemzeti mozgalmak száma az 1870-es évektől megszaporodott, bár elmondható,
hogy az I. vh. előtti 40 évben kevés új nemzetállam született, azok sem voltak túl
jelentősek (pl. Bulgária, Norvégia, Albánia) a Német Birodalom megalakulását
megelőző 40 évhez képest
 olyan népek körében is nemzeti mozgalmak szerveződtek, amelyeknek addig soha
nem létezett önálló állama (pl. finnek, szlovákok) + olyan népek, amelyeket csak a
néprajzosok tartottak életben (pl. észtek, macedónok)
 a nagy történelmi hagyományú nemzetállamokon belül az egyes régiók lakossága
politikailag, mint nemzet lépett fel (pl. Walesben 1890-es években létrejött a Fiatal
Wales Mozgalom, melynek élén a helyi ügyvéd, David Lloyd George állt;
Spanyolországban 1894-ben megalakult a Baszk Nemzeti Párt)
 mozgalmak többségének ekkor még nem volt tömegbázisa, de előszeretettel szólaltak
fel a tömegek nevében, amelynek eredménye az lett, hogy a tömegek egyre
fogékonyabbá váltak az új politikai eszmék iránt (pl. nemzeti hovatartozás kérdése),
egyre nagyobb politikai problémát okozva az államnak
 1870-es évek elején, amikor létrejött az olasz és német egység, valamint az osztrák-
magyar kiegyezés, az európai elemzők úgy érezték, hogy a nemzeti elvnek kihúzták a
méregfogát
 egy nemzet etnikai-nyelvi meghatározása csak a 19. század végére alakult ki
o 1893. Gael Liga - ír nemzeti ügyet összekötötték a gael nyelv védelmével
o baszkok a nemzeti követelésüket a nyelvre kezdték alapozni
o viták arról, hogy a macedón nyelv a bolgár vagy a szerb-horvát nyelvhez áll-e
közelebb - döntő érv a macedónok nemzeti hovatartozásáról
o cionista zsidók a nemzetüket a héber nyelvvel azonosították (babiloni fogság
ideje óta senki nem beszélte a héber nyelvet, 1880-as években tették
alkalmassá a hétköznapi használatra)
 a nemzetnek egy területtel való kizárólagos azonosítása problémákat okozott a
tömeges kivándorlás által érintett régiókban (pl. Habsburg Birodalom és zsidó
diaszpóra területe), ami miatt kialakult a nacionalizmusnak egy alternatív
meghatározása: inherens sajátosságnak tekintették, mely nincs a térkép egy adott
pontjához rendelve, az embercsoportok tagjai egy adott nemzetiség tagjainak
vallhatták magukat attól függetlenül, hogy hol laktak - kulturális autonómiára
tarthattak igényt
 a nemzet egyre inkább összefonódott a 19. század jellemző jelenségével, a
nemzetállammal
"Az állam teremti a nemzetet, nem pedig a nemzet az államot!" -Pilsudski-
 az egyre demokratizálódóbb korszakban a hatóságok nem számíthattak arra, hogy a
lakosság aláveti magát a felsőbbség hagyományos társadalmi parancsainak, ezért
olyan eszközre volt szükség, amellyel az engedetlenség és lázadás megakadályozható
 az államok új, polgári vallása a nemzet lett - minden állampolgárt az államhoz rendelt,
lehetővé vált, hogy minden polgárral közvetlen kapcsolatban legyen az állam
 a nem alkotmányos elven működő államok is rájöttek, hogy az erő a nemzeti
politizálásban lakozik, az alattvalókat Isten által jóváhagyott társadalmi
intézményrendszernek való engedelmességre szólítja fel (pl. orosz cár nem csak az
önkényuralom és ortodoxia elveire alapozta hatalmát, hanem a nacionalizmust is
bevonta)
 minden 19. századi uralkodónak fel kellett öltenie a nacionalista jelmezt, hiszen sokan
nem ott gyakorolták hatalmukat, ahol születtek (pl. Viktória királynő vagy
bajorországi Ottó, akik megtanulták alattvalóik nyelvét)

58
 állami nacionalizmust nélkülözhetetlenné tette a gazdaság technikai fejlődése,
valamint az állami és magánjellegű adminisztrációs gépezet megkövetelte a tömeges
elemi oktatást, az írástudás fejlődését (a szóbeli kommunikáció elveszítette funkcióját)
 az állam számára az iskolának még egy előnye volt: meg tudták tanítani a
gyerekeknek, hogyan legyenek jó alattvalók és honpolgárok (televízió megjelenéséig
az osztályterem volt a leghatásosabb propagandaeszköz)
 1870-1914 között a legtöbb európai országban kiépült az elemi iskolák hálózata,
megnőtt az iskolai tanítók száma, illetve az elemi iskolába járó tanulók száma is
 az államok létrehozták a nemzeteket, a nemzeti hazafiasságot és homogenizálták az
állampolgárokat
 az állami nacionalizmus kétélű fegyver volt: míg mobilizálta a lakosság egyes
csoportjait, addig más csoportokat elidegenített
 mi lehetett az oka, hogy egyes közösségek nem csatlakoztak a nemzethez?
o nem lehettek a hivatalos nemzet teljes jogú tagjai (szélsőséges példa az
európai országok gyarmatainak őslakosai - gyarmatosítók nyelvét, kultúráját
kellett elsajátítaniuk)
o a sötét bőrű emberek semmifajta asszimiláció révén sem válhattak "valódi"
angolokká, belgákká, hollandokká
o fehér bőrűek közül egyes csoportoktól megvonták a beilleszkedés esélyét (pl.
középosztálybeli, nyugatias kultúrájú, művelt zsidóság - Dreyfus-ügy
Franciaországban, ahol egy francia törzskari tiszt ellen hamis vádat emeltek
csupán zsidó származása miatt és ez rémületet keltett a zsidóság és a
liberálisok körében is - ez vezetett a cionizmus kialakulásához (zsidóság
területhez kötődő, állami nacionalizmusa)
o 1914 előtti fél évszázad az idegengyűlölet jegyében telt - globális
gyarmatosítás, kivándorlás, társadalmi státus váltás - rejtett vagy nyílt
társadalmi feszültségeket eredményezett
o 1893-ban megalakult Bostonban a Bevándorlást Korlátozó Liga
o ha a kirekesztés minden idegenre vonatozott (pl. Kaliforniába és Ausztráliába
nem léphettek be a nem fehér bőrűek), ott a közösségek között nem alakultak
ki súrlódások
o ha a kirekesztés csak egy csoport ellen irányult (pl. Észak-Írországban a
protestánsok a katolikusokat, vagy Dél-Afrikában a fehérek az afrikaiakat), ott
rendszeressé váltak a súrlódások
 a munkásság körében az idegengyűlölet 1914 előtt elenyésző volt
 azok az országok, ahova a bevándorlók érkeztek, új kategóriákba sorolták őket (pl.
szicíliaiak, nápolyiak, Lucca és Salerno szülötteit is olaszoknak nevezték), ezekre a
nemzeti közösségekre a bevándorlóknak nagy szükségük volt, segítséget kaptak
egymástól
 az új nemzeti mozgalmak alapjának általában a száműzetés számított, nőtt a nemzeti
öntudat bázisa (pl. a szervezett szlovák nacionalizmus tömegbázisa szélesebb volt
Pennsylvániában, mint Szlovákiában, ezért Masaryk elnök Pittsburghban írta alá a azt
az egyezményt, amely a cseheket és szlovákokat egyesítő egységes állam,
Csehszlovákia létrehozásáról szólt)
 a katolikus egyház támogatta a baszk és flamand nacionalista mozgalmakat, illetve a
kis népek nacionalista mozgalmait is, melyeket a liberális nacionalizmus elutasított,
ugyanis szerinte nem képesek életképes nemzetállamot létrehozni

59
 az új ipari burzsoázia előnyben részesítette a nagy nemzetek vagy a világ piacát a kis
országok vagy régiók provinciális korlátaival szemben - vérbeli tőkések nem
lelkesedtek a nemzeti ügy iránt
 a parasztság is csekély érdeklődést mutatott a nacionalizmus iránt (pl. baszk parasztok
nem lelkesedtek az 1894-ben megalapult Baszk Nemzeti Párt iránt, amely a spanyolok
és munkások térnyerésével szemben kívánta megóvni az ősi értékeket - városi közép-
és alsó középosztálybeli csoportok szerveződése volt)
 a nacionalizmust a társadalom alsóbb rétegei mozdították elő, ezért is nevezik a
nacionalizmust "kispolgári" jelenségnek
 a soknyelvű társadalmakban alsóbbrendűeknek és kiváltságok nélkülinek érezték
magukat azok, akik anyanyelvükön tanultak - hátrányban voltak a privilegizált
állásokért folyó küzdelemben - ezért követelték az anyanyelvű oktatás kiterjesztését az
elemi iskolákról középiskolaira, majd egyetemi szintre is (első és sokáig egyetlen
ilyen intézmény az 1893-ban alapított walesi nemzeti egyetem)
 az anyanyelven való megszólalás hátrányának leküzdésére politikai nyomásra volt
szükség - az embereket arra kell kényszeríteni, hogy akkor is az anyanyelvüket
használják, ha alapesetben egy másik nyelvet választanának
 a független állami territórium létrehozásának igénye egyre jobban összefonódott a
nyelv kérdésével
 az anyanyelv mellett a nacionalizmus az idegengyűlölet kapcsán is kapcsolódott a
középosztályhoz, amely megfertőzte a kereskedőket, kisiparosokat és gazdálkodókat
o a külföldi, az idegen vált a régi világ felbomlásának és a felbomlást előidéző
kapitalizmusnak a szimbólumává
o 1880-as évektől a virulens antiszemitizmus végigsöpört a nyugati világon,
amely főként a bankárok, gyárosok és más pénzemberek ellen irányult
o német szocialista vezető, Bebel az antiszemitizmust "az idióták
szocializmusának" nevezte
o század végére az antiszemitizmusban nem a zsidó-kapitalizmus kapcsolat volt
a hangsúlyos, hanem a jobboldali nacionalizmussal való összefonódása
o a nacionalista ideológia a jelentős államokban mindig jobbra tolódott (pl. a
német nacionalizmus régi tömegszervezetei, a tornaegyletek az 1848-as
liberalizmusnak hátat fordítottak és egy agresszív, militarista és antiszemita
irányba indultak el
o ekkor sajátította ki a jobboldal a hazafiság jelszavát, míg a baloldal
eltávolodott ettől (a nemzeti eszme megfertőzi őket a szélsőjobb eszméivel)
 az első globális válság után fenyegető veszélyként merült fel a nacionalizmus, a többi
nemzetben agresszort vagy áldozatot látott - politikai jobboldal mozgalmai létrehozták
és bátorították ezt a nacionalizmust
o az első nacionalista férfiakat állandó politikai akcióra késztette az a tény, hog
államuk háborús vereséget szenvedett (pl. Maurice Barres, Paul Derouléde,
Enrico Corradini)
o az általuk alapított mozgalmak az akkori kormányzati helyzetben lévő
demokráciával szemben szerveződtek, vagyis a parlamentáris demokrácia ellen
o olasz mozgalmak összefonódtak a fasizmussal
o sovinizmuson, idegengyűlöleten alapultak, hangoztatták a nemzeti
terjeszkedést
o azon népek körében működött kifejezetten jól, ahol a kollektív megbántottság
kifejezőeszközeként használták fel

60
 o a sovinizmus néhány embert kivéve megérintett - saját népük/osztályuk
felsőbbrendűségét hirdették a többiekkel szemben, melyet az imperializmus
csak felerősített
o a középosztály számára a nacionalizmus kollektív azonosságtudatot adott, ők
voltak a nemzet valódi oltalmazói, a hazafiság ellensúlyozta a társadalmi
alávetettséget
 1870-1914 közötti nacionalizmus nem azonosítható egyértelműen a
liberalizmusellenes, a fasizmust előkészítő ideológiával
 1914-ben a háború a tömegekből rövid ideig tartó hazafias érzelmeket váltott ki
 különbség volt a nacionalista mozgalmak és nemzeti zászlót lengető kormányok
ideológiájában
o a nacionalista mozgalmak nem mentek túl a nemzet gazdagodásának és
megerősítésének kérdésén, célja az "idegenek" legyőzése volt, minden más
csak mellékes
o az idegenek legyőzésének gondolat csökkentette a nacionalizmus vonzerejét,
főként a középosztályok körében
o a legtöbb ember számára a nacionalizmus önmagában nem volt elég, főként
azoknak nem, akik még nem vívták ki az önrendelkezést
o azok a mozgalmak voltak eredményesek, amelyek a nemzeti és nyelvi
követelések mellé valamilyen hagyományos érdeket is fűztek (pl. vallás)
o a nemzeti zászlót lengető kormányok elsősorban a nemzetközi osztályharc és a
társadalmi felszabadítás zászlóvivői voltak
 a nemzeti mozgalmak felismerték, hogy gazdasági és társadalmi kérdéseket is fel kell
vetniük
 a demokratikus társadalmakban a kormányoknak szükségük volt a nacionalizmusra,
hiszen a világháború során az emberek az állam problémáját a sajátjuknak tekintették,
és ez az érzés hatékonyan mozgósított őket (pl.1914-ben Nagy-Britanniában,
Franciaországban, Németországban) és mindaddig áthatotta őket ez az azonosulás,
míg a sok évnyi mészárlás nyomán rá nem ébredtek arra, hogy súlyosan tévedtek

61
VII. fejezet: Ki kicsoda, avagy a polgárság kétségei
I.,
- Középosztály
o kertvárosi ház
o Bécs – CottageViertel, Berlinben Dahlem, Gründelwald-Viertel
o kispolgárok körében is elterjed ez az életstílus
o villa – magánélet kényelme, nem pedig társadalmi státusz
o polgárság elmenekülése a társadalmi szerep elől
- 19. sz. – gazdasági virágzás
- belleépoque
- polgárság sokszor kénytelen visszavonulni a politikától, amit a tömegmozgalmak
határoznak meg
- Bécs kultúráját a zsidó középosztály határozta meg
- 1890 – gyáripari (paternista) kultúra összeomlott
- Nagy-Britannia, 1900-tól erős munkáspárt jelenik meg
- polgárság és puritán érdekek közötti kapcsolat lazulása
- polgárság bevétele: értékpapírok
- polgári család szerkezetének felbomlása
o nők emancipációja (bizonyos mértékig)
o ifjúság – önálló, független (fiatalság+modernitás)
- középosztály gyarapodása

II.,
- közélet demokratizálódása
- osztályok tagadása
o Fro.: a forradalom felszámolta azokat
o Nagy-Britannia: osztályok nem is léteztek
- Gazdag amerikaiak Európában vásárolnak nemesi címeket
- a nemesség már nem függ össze a földbirtokkal (pl. Nagy-Br.: 1901-20 között 159
főnemesi címet adományoztak, ebből 66-ot üzletembereknek, 34 értelmiségieknek, és
csak 20-at olyan személyeknek, akiknek tényleg volt földbirtoka)
- társ-i fokozatokat elválasztó vonalak elhomályosodnak
- egyre többen akartak a középosztályhoz tartozni
- új társadalmi réteg (Fro-ban a III. köztársasági rezsim lényegi elemének tekintették)
o üzlet és tulajdon nélkül, demokratikus politika révén tettek szert befolyásra és
vagyonra
III.,
- fontosak a jól körülhatárolható kritériumok
o különbséget kell tenni a középosztály és munkásosztály között
o kritérium: középosztálybeli életstílus és kultúra, szabadidős tevékenység (pl.
sportolás), formális iskolázottság
 (Egy porosz hivatalnok 3 fiának iskolázása jövedelmének 31%-át tette
ki)
 az oktatás diplomát ad
 az iskoláztatás belépő a társ. közép- és felsőbb körökbe

62
  középfokú képzésben résztvevők száma alacsony, de a felsőoktatásban
a számuk megugrott (1875-1912 között a német hallgatók száma
megháromszorozódott, a franciáké megnégyszereződött)
- 1900 körül a brit bankélet irányítói a világ pénzügyeit is irányították
- arisztokrata – kicsapongó, költséges életmód (pénz)
- középiskola – társadalmi előrelépés lépcsőfoka
- egyetem – középosztályhoz tartozás valódi garanciája
- zárt körök
o Nagy-Britannia: 1870-ig nem biztosítja az elemi iskolázást, 1902-ig nincsenek
állami középiskolák, egyetemi képzés csak Oxfordban és Cambridgeban
- egyszerre zárt és nyitott
o nyitott, mert csak a pénz a részvétel feltétele (de ösztöndíj is volt)
o zárt, mert egyértelmű, hogy bizonyos körök könnyebben bejutnak
- iskola az a létra, amellyel a középosztály szegényebb rétegei is magasabbra
emelkedhetnek
IV.,
- urbanizáció
o 1871, Németország: 5% él százezernél több lakosú városban. 1910-ben 21%
- sport elterjedése
o középosztály
o lovaglás, vadászat, horgászat, vívás, gyeplabda, rögbi, amerikai futball, tenisz
(nők is), golf
o 1905 – automobil
o a munkásosztályt is eléri (kb. félmillió futballista)

V.,
- 1914 előtt a középosztályt 3 fejlemény jellemzi
- 1911 – brit népszámlálás (a népesség osztálymegoszlását méri)
- plutokraták = a nagyon gazdagok
- 1890-es évek elején Amerikában több mint négyezer dollármilliomos van

VI.,
- filantrópia
- tudományos és technikai fejlődése
- gazdasági fejlődés is kilátásban van
- politikai haladás (demokrácia felé)

Ki kicsoda, avagy a polgárság kétségei

 a sikeres középosztályok tagjai hittek civilizációjukban, magabiztosak voltak, anyagi
gondjaik nem igen voltak, de csak a század végére voltak megelégedve
életkörülményeikkel
 jól éltek, díszes tárgyak bősége vette körül őket, társadalmi helyzetüknek megfelelő
életet engedhettek meg maguknak, sok ételt és italt fogyasztottak

63
 csak a század végére sikerült olyan polgári életstílust és az ehhez szükséges
feltételeket elérniük, amely az üzletemberek, szabadfoglalkozásúak és a magas rangú
közhivatalnokok és családjaik szükségleteit kielégítette
 a polgárság életformája csak későn vált ténylegesen polgárivá, és leginkább a
perifériákon zajlott le
 az új életstílust a kertvárosi ház és a kert képviselte, amely a kapitalizmus országából,
Nagy-Britanniából ered
o 1870-es években a kényelmesen élő, de nem a gazdag középosztálybeli
háztartások számára tervezett kolóniák (pl. Bedford Park)
o az ilyen kolóniák sorra épültek a fontosabb európai városok peremén, úgymint
a Bécsben a Cottage-Viertel vagy Berlinben a Dahlem és a Grünewald-Viertel
o később ez a lakókörnyezet a társadalom alsóbb rétegeit is meghódította
o a nagyvárosok peremén felépültek az ad hoc pavilon-labirintusok, majd pedig
az idealisztikus társadalomban hívő várostervezők döntése alapján
gyarapodtak az ikerházas utcák, illetve az olyan lakótelepek, melyek a falu és
kisváros szellemét próbálták visszahozni
o az ideális középosztálybeli ház már nem a városi utca része, nem is az utcára
néző nagyméretű lakás
o a paloták helyét átvették az urbanizált, külvárosias családi házak kisebb
parkkal vagy kerttel körülvéve
o ezek a villák abban tértek el a nemesség és a dzsentri vidéki kúriáitól, hogy a
magánélet kényelmét szolgálták, nem pedig a társadalmi státust és
szerepjátszást
o ezekben a lakónegyedekben általában azonos társadalmi réteghez tartozók
éltek együtt, elszigetelve a többi társadalmi csoporttól, amely azt is jelentette,
hogy a polgárság elmenekült a társadalmi szerep elől
 a polgárság a 19. századi gazdasági virágzás következtében került a sikeres elit
közelébe, átörökítve a régi elitek közösségi életstílusát is
o a politika demokratizálódása minden társadalmi osztály közösségi és politikai
befolyását aláásta, kivéve a polgárságét
o néhány esetben arra kényszerült a polgárság, hogy visszavonuljon a politikától
o fellazultak a polgárság és puritán értékek közötti kapcsolatok - a
tőkefelhalmozás idején azonosultak a puritanizmussal, megkülönböztették
magukat az arisztokráciától és a munkásságtól is
o a megszilárdult polgárság rendelkezésére állt már a vagyon, bevételei
általában értékpapírokból származtak
o a 19. századi polgárság henyélő osztály volt, melyről Thorstein Veblen egy
elméletet is alkotott
o a polgárság számára fontossá vált a pénz elköltése, de nem feltétlenül éltek
pazarló életmódot
o felbomlott a polgári család szerkezete, amely főként a nők emancipációjához
köthető + a kamaszkor és házasságkötés közötti életszakasz különböző
csoportokra oszlott (ifjúság = önálló és független; fiatalság = modernitás
szinonimája)
o a szabadidő eltöltése nem csak az utazással és nyaralással kapcsolatos
formákat jelentette, hanem a nők életterének, a polgári otthonnak a szerepét
fokozták
o jelentősen nőtt a polgárság létszáma, gyarapodott a középosztály

64
 központi kérdéssé vált a közélet demokratizálódása és a társadalmi mobilitás hatására
a társadalmi azonosság
 a társadalmi mobilitás kialakulása és a hagyományos hierarchia felbomlása nyomán
elmosódtak a középosztály, mint társadalmi osztály határai (pl. Németországban a
középosztályon belül különbséget tettek tulajdonon alapuló, illetve magasabb
iskolázottságú polgár között
 az egyre gyorsabb ütemben növő létszám felvetette a meghatározás és elkülönítés
gyakorlati problémáját - nehéz volt a polgárság meghatározása
o a polgárság legtöbb tagja rendelkezett tőkével vagy befektetésből származó
jövedelemmel
o független, munkaerőt alkalmazó, profittermelő vállalkozóként működtek
o a középosztályok többségének egy meghatározó, közös jellemzője volt: a
társadalmi mobilitás
 a középosztályhoz való tartozásnak 3 formája vált elfogadottá
o világosan különbséget kellett húzni a középosztály, illetve munkásosztály,
parasztság és más kétkezi munkások között
o garantálni kellett a kiválasztottság hierarchiáját, anélkül, hogy elzárták volna a
társadalmi feljebbjutás lehetőségét
o az egyik kritérium a középosztálybeli életstílus és kultúra volt
o a másik kritérium a szabadidős elfoglaltság, különösen a sportolás
o a harmadik kritérium a formális iskolázottság
 az iskolázottság fő funkciója nem a haszonszerzés volt, hanem az, hogy az önlló
életkezdés ideje kitolható ( másodlagos volt az a tény, hogy mit tanulnak)
o a formális oktatás jó esetben diplomát vagy bizonyítványt is adott
o a polgárság felemelkedése idején lényegtelen volt, leszámítva a közigazgatást
és tudományos pályákat
o 19. században kevés üzletember rendelkezett bárminemű végzettséggel
o az iskoláztatás az elismert társadalmi közép- és felsőbb körökbe való belépés
jogát biztosította
o a legtöbb országban 16 évesen befejezték tanulmányaikat, majd a katonai
szolgálatot, mint tisztjelöltek kezdték el
o a középosztály körében egyre elfogadottabbá vált, hogy középiskolai
tanulmányaikat 18-19 évesen fejezték be, ezután egyetemi, főiskolai
képzésben részesültek
 a polgárság egyre inkább arra törekedett, hogy üzleti sikerei betetőzéseként a
nemességhez csatlakozzon lányai, fiai révén, vagy pedig csak átvegye az
arisztokratikus életstílusukat
 ebben a nyitott végű rendszerben informális, mégis jól körülírható zárt köröket kellett
kialakítani
o ez legkönnyebben az Nagy-Britanniához hasonló országoknak sikerült
o 1870-ig Nagy-Britannia nem biztosított általános elemi iskolázást polgárainak
o 1902-ig nem voltak állami középiskolák, illetve a két ősi egyetemet, a
Cambridge-t és az Oxfordot leszámítva megfelelő egyetemi képzést sem
biztosított az állam
o a nyilvános iskolák = előkelő bentlakásos intézmények az 1840-es évektől
tömegével jelentek meg a középosztály számára a tradicionális kilenc iskola
mintájára, melyek a nemesség és a dzsentri "gyerekszobái" voltak

65
 o ezek az iskolák az előkelő státusra készítette fel a diákokat, akik majd az
uralkodó osztály tagjai lehetnek
 a 19. század végi polgárság az oktatás szempontjából egyszerre volt nyitott és zárt
rendszer
o nyitott, hiszen kizárólag a pénz volt a részvétel feltétele, illetve bizonyos
esetekben a rátermettség is (pl. szegény hallgatóknak adott ösztöndíjak és
egyéb juttatások révén)
o zárt is, amennyiben egyértelmű volt, hogy bizonyos körök egyenlőbbek a
többinél
 a lányok számára nem volt kötelező a felsőfokú végzettség, sokszor nem is garantálták
nekik a félévet
 a felsőoktatásnak volt néhány gyakorlati előnye is
o "öreg diákok" intézménye, mely az 1870-es évektől gyorsan terjedt és azt
demonstrálta, hogy az adott oktatási intézmény hallgatói kiterjedt országos,
sőt nemzetközi hálózatot alkotnak és a fiatal generációk számára megteremtik
a folytonosság és összetartozás élményét az idősebbekkel - társadalmi
kohéziót biztosított a heterogén diákcsoportoknak, amely akár a sportban is
megmutatkozhatott
o az ilyen országos és nemzetközi hálózatok hasznát szemléltetheti az egyik
amerikai baráti társaság, a Delta Kappa Epszilon, amely 1889-ig hat szenátort,
negyven kongresszusi tagot, valamit Cabot Lodget és Theodore Rooseveltet
adta az USA-nak
 az állam parancsainak engedelmeskedő rétegek mellett kialakult a bérből élők új
középosztálya az állami korporációk és igazgatók korszakában: ez volt a köz-és
magánbürokrácia
 a régi kispolgársággal fej-fej mellett, illetve őket túlszárnyalva kialakult a hivatalnoki,
kereskedelmi szerepkörű új kispolgárság
 olyan nagy volt a létszámuk, hogy nem egyénenként, hanem kollektív jegyek alapján
határozták meg őket: milyen oktatásban részesültek, hol laktak, milyen életmód és
szokások jellemezték őket és mindez kijelölte a társadalmi csoportokhoz való
viszonyukat
 az új kispolgárságnak az volt a fő célja, hogy minél erőteljesebben elhatárolja magát a
munkásságtól, emiatt a politikában radikális jobbratolódás jellemezte őket
 a lakóhely szerinti elkülönülés az egyik módja volt annak, hogy a jólétben élő
csoportokat újrastrukturálja, a másik pedig az oktatás - ezeket egybekapcsolta a század
utolsó negyedében kialakult sport
o a fiatal arisztokraták korábban is kipróbálhatták fizikai képességüket a
vadászat, halászat, lövészet, vívás és lovaglás keretein belül
o a csapatjátékok és erőnléti versengések neve "időtöltés" volt
o az új sportok hamar meghódították a munkásosztályt is
o jellemzően középosztálybeli tevékenység volt a gyeplabda, a rögbi, az
amerikai futball
o az amatőr ideál megkoronázása az olimpiai játékok intézményének bevezetése
volt 1896-ban
o a sport iránti rajongást Európában az iskolák terjesztették
o a sportnak volt egyfajta hazafias, militarista aspektusa + a középosztály újfajta
életstílusát és kohézióját szolgálta

66
 o az 1873-ban feltalált tenisz hamar a középosztálybeli kertvárosok
legkedveltebb, legjellemzőbb szórakozása lett (mindkét nem egyformán
űzhette)
o a tenisz diadala elképzelhetetlen a kertvárosok kialakulása és a
középosztálybeli nők emancipációja nélkül
o az alpinizmus, a kerékpározás és a későbbi téli sportok népszerűsége sokat
köszönhet annak, hogy lehetővé tették a nemek közeledését és jelentős
szerepet játszottak a nők emancipációjában
o a golfklubok szintén fontos szerepet játszottak a középosztálybeli
szakemberek és üzletemberek körében
o az 1870 és az 1900-es évek eleje között a polgári társadalmat a szervezett
sport meghódította, amely arra utal, hogy a szabadtéri testmozgásnál jóval
fontosabb társadalmi igényt tudott kielégíteni
 1911-ben a brit népszámlálási kérdőív volt az első, amelyben a népesség
osztálymegoszlását is vizsgálták
 az 1914 előtti időszak a polgárság életében aranykorszakként tartható számon ( szállók
megjelenése, autók) - feltűnő fogyasztásba kezdtek a többi mágnással folytatott
versengés érdekében
 az anyagi kényelmet élvező polgári Európa a katasztrófa felé sodródott, mégis a
polgári ifjúság és az értelmiség egy része akarattal, lelkesen vetette bele magát a
háborúba
 1914 előtti években elutasították a béke, az értelem és a haladás eszményét az erőszak,
az ösztön és rombolás jegyében
 az európai középosztályok elveszítették történelmi küldetésüket
 a felső és középosztályok egy jelentős része Európában szilárdan hitt az eljövendő
haladásban, hiszen helyzetük jelenlegi és látványos fejlődése ezt igazolta, azonban ezt
a réteget főként a nők alkották

67
Nyolcadik fejezet: Emancipált nő
I.
1880-as évekig csak néhány nő alkotott maradandót a társadalmi életben (Rosa
Luxemburg, Marie Curie)
Onnantó írók főhősei is nők lesznek
Ázsia, Afrika, Latin-Amerika, Dél- és Kelet-Európa  Nincs lényeges változás
1875-től tendencia figyelhető meg a fejlett országokban: Csökken a gyermekek száma,
a termékenység, viszont a csecsemőhalandóság is.  Demográfiai átmenet
Ennek okai: A nők később mennek férjhez, megjelenik a születésszabályozás. Tiltott
gyermekmunka
Alsóbb rétegekben: Azért kevés a gyermek, hogy az örökség ne aprózódjon tovább.
1890-es évek: A nők ¾-e nem foglalkoztatott
Vidéken a nők csak segítették a családfőt, nem volt elterjedt a saját munkahely.
Annak a nőnek akinek igénye volt az önállóságra, majdnem csak egy lehetősége volt:
jól kellett házasodnia.
Politikában viszont ekkor még nem volt esélyük érvényesülni. A férfiak tudatosan
rekesztették ki őket.
Viszont a dolgozó nőknek a munkába sikerült áttörést elérni: Nagy-Brittanniában és
Németországban is nőtt a számuk bolti eladóként és titkárnőként. A Szüfrazsett-mozgalom is
ekkortájt bontakozott ki.
II.
Az emancipációjuk az 1880-as évektől erősödik meg.
Az anyagilag független, dolgozó nőnek igényei voltak.
A munkás-szocialista mozgalom támogatja a nők emancipációs követeléseit.
1883: A Fábiánus-társaság megalakul  Tagok ¼-e nő volt!
A reklámok a nőkre voltak kihegyezve.
A középosztályban a 19. Század végére kezd általánossá válni a lányok középfokú
oktatása.
1880-1913: 33 ezerrel nő a számuk Németországban. A briteknél ez a szám a vizsgált
időszakban magasabb. De például: Svédországban lassabb a megjelenésük, Hollandia,
Belgium, Svájc, Olaszország  Számuk elenyésző a lakosság számához viszonyítva.
1900 körül: Németországban 250 ezer lánytanuló volt.
Az egyetemeken is nő a számuk, de az USA-ban és Ororszországban nő a számuk.
A nők öltözködése átalakul, a szexuális életük is.
A társadalom kezdi őket elfogadni egyenrangúnak.
A napilapokban megjelennek a női rovatok.

68
III.
A szocialisták karolták fel először a nők emancipációját.
1905-ben a szocialista szakszervezetben megjelennek a tagok közt a szocialista férfi
neje, lánya, anyja.
1909: Első női irodalmi Nobel-díjas
1903, 1911: Curie Marie Nobel-díjai
Feminizmus is a ’10-es években kap erőre először.
Fő követelésük a parlamenti választásokon való részvétel volt.
IV.
A szexuális liberalizmus megjelenik: A nők azzal feküdhessenek le akivel akarnak. A
házasságtörés már a középosztályban lesz a legelterjedtebb.
A születésszabályozást népszerűsíti, ami döntést ad a nők kezébe.
Otto Grosz  Korlátlan szexuális szabadság hirdetője
Kedvelt mindent, ami a fennálló rendszert aláássa, de közben elitista volt.
Neki volt egy elmélete: Mi lesz akkor, ha a nő egyenjogú lesz?
Nagy-Brittannia: A nő cselédre bízza a gyermeknevelést
USA-ban megjelennek a 20. Század elején a háztartási gépek, amik a nők életét
kívánták megkönnyíteni: gáztűzhely, vasaló, mosoda.
Ha egy nő a férfiak világában karriert akart:
Nem házasodott
Nem szült
Nem élt nemi életet
1914 után tíz éven belül nagyon sok helyen megkapták a hőn áhított szavazati jogot.
Elkezdtek kinéztben is férfiakra hasonlítani: rövidre vágott frizura, direkt lenyomott
mell. (Tipikus ’20-as évek női divatja).

Nyolcadik fejezet: Az emancipált nő

 a női emancipáció középosztálybeli jelenség

 a változás ebben a korszakban szerény volt → mégis elég, hogy megteremtsen egy új
embertípust, az „emancipált nőt”

 a legtöbb agrárországban nem volt tapasztalható semmiféle változás

 noha 1875-től a „fejlett világ országaiban” a nők sokkal kevesebb gyereket szültek

69
 demográfiai változás: alacsony születésszám, alacsony halandósági ráta

 alacsonyabb születésszám okai: nők később, vagy egyeltalán nem mennek férjhez,
születésszabályozási módszerek (pl.: önmegtartóztatás) → francia és ír eset: lsd.:
TK.99.o.

 a gyerekmunka törvényi tiltása csökkentette, vagy lehetetlenné tette, hogy a gyerekek

szerény gazdasági hasznot produkáljanak a család számára → ellenben több költség az
oktatás kiterjedésével

 a születésszabályozás a nyugati dolgozók körében új lehetőségek sorát nyitotta meg

 a vidéken élő asszony nemigen tapasztalt jelentős változásokat → „háztartásbeli”

 kezdetleges iparosítás → tágabb piacokra a falvakban termelt/bedolgozói munkával

készített árucikkek előállítása → néhány háziipari ágat kizárólag a nők műveltek (pl.:
csipkeverés)

 a háziipar jelentős volt a 19. század végén is → de egyre rosszabbul fizetett

tevékenység

 iparosítás másik eredménye: a háztartás és a munkahely különválása → szexuális-

gazdasági munkamegosztás

 a nőknek minimális esélyük volt, hogy elegendő pénzt keressenek, így szükségszerűvé
vált a függésük

 a prostitúciót leszámítva a házasság számított a legígéretesebb karriernek

 ha a nő nem dolgozik, a család tehetős → imázs, presztízs

 a nők fizetett munkája összefonódott a házimunkákkal (pl.: mosónő)

 előítéletek terjedése → eredmény: az üzleti életből teljesen kiszorultak a nők

 a 18. században a nők még politizáltak, ám a pártok és választások korában kiszorultak

 strukturális változások+ technika fejlődése → fokozta a nők munkavállalási

lehetőségeit

 → irodisták, tanítónők, bolti eladók

 a szervezett „választójogi aktivisták” nagyszabású kampányokat folytattak a nők

választójoga érdekében (női aktivisták: szüfrazsettek)

 mint önálló nőmozgalom csak az USA-ban és Nagy-Britanniában volt jelentős

 az új szocialista baloldal azonos követeléseket fogalmazott meg, de semmilyen

megoldást nem kínált a dolgozó nők lehetetlen munkafeltételeinek megváltoztatására

70
 a liberális polgárság implicite része volt a nők jogainak és lehetőségeinek bővítése

 a nemek közötti különbségek elhalványultak, mikor a férfiak kulturális tevékenységgel

kezdtek foglalkozni

 a nők oktatásának racionalitása → középosztálybeli családapák meggyőződése

 a munkás- és szocialista mozgalmak arra bátorították a nőket, hogy harcoljanak

jogaikért

 1883.: Fábiánus Társaság (negyedét nők alkották)

 a nők lettek a kapitalista piac célpontjai → hiszen ők döntöttek a háztartásbeli

kiadásokról

 a reklám a nők figyelmének megszerzésére koncentrált → kedvezmények,

árubemutatók

 áruházak jönnek létre

 változás: a női középfokú oktatás robbanásszerű fejlődése (nem minden országban!)

 a nők egyetemi képzése kiegyenlítettebb képet mutat

 másik változás: nyilvános helyek nyílása → hagyományok fellazulása

 a tradíciókkal együtt felborult az öltözködés is

 1910 után megszabadultak a fűzőtől → helyette a sokkal kényelmesebb melltartó

 a sportolás emancipációs jelentősége → turista- és hegymászó klubok tagjai lehettek

 kerékpár: szabadság felülmúlhatatlan eszköze

 lovaglás problémája: a tradíció még mindig az oldalkengyel használatára kötelezett

 nyári vakációk és fürdőzés jelentősége → testből sokat megmutatott

 a házasságtörés az arisztokráciának és a divatos köröknek volt az elsődleges szokása

 az akkor elterjedő szállodák kedveztek a házasságtörésnek

 diskurzusok íródtak a női-férfi kapcsolatokról (Klimt, Kraus, Möbius, Weininger)

 az üzlet szimatolta meg elsőként a speciális női piac perspektíváját (női magazinok)

 1908.: olimpia idején: Női Munka Palotája

 a specifikusan nőmozgalmak nagyon kis létszámúak voltak (javarészt középosztály)

71
 a női emancipációs mozgalmaknak női ellenzői is voltak (ezek a nők nem értették, mit
nyertek cserébe, mikor elvesztették alávetett, de valós autonómiájukat a háztartásnak
azon a területén, mely kétségtelenül az ő felségterületük volt

 az új társadalmi forradalmi és szocialista mozgalmak szívükön viselték a nők

emancipációjának problémáját

 az egyházak erőteljes „utóvédharcot” vívtak a haladás ellen

 a hagyományos társadalmi rendszerben a nőknek tulajdonított értékeket védelmezték

 → oka: mind az egyházi személyzet, mind a hívők tábora jelentősen elnőiesedett

 másfelől: megszállott híveik érdekében síkraszálltak amellett, hogy a nők érjék be a

hagyományos alárendeltséggel

 a legtöbb nő kívül maradt mindenféle emancipációs mozgalmon

 a nők emancipációjáért küzdő mozgalmak kiemelkedő képességű nőkkel

büszkélkedhetnek → ám sokan képességeiket nem kívánták a nemek ügyének
szolgálatába állítani

 a közvélemény már valamivel könnyebben elfogadta a nők tevékenységét

 a sikeresek száma mégis kevés volt (főleg írók, előadóművészek)

 1914 előtt már akadt egy nő, aki irodalmi Nobel-díjat kapott: Selma Lagerlöf (1909.)

 fokozatosan megnyíltak a diplomás szakmák a nők előtt → újságírás

 1905.: Berta von Suttner: Nobel-békedíj

 1903., 1911.: Marie Curie-Sklodowska: Nobel-díjak tudományos eredményéért

 helyenként a nőmozgalmak összefonódtak a nemzeti szabadságmozgalmakkal

 a feminizmus követelései közül a parlamenti választásokon való részvételi jog volt a

legfontosabb

 Nők Társadalmi és Politikai Szövetsége: 1906-1914 között közvetlen akciók

 az USA-n, Nagy-Britannián, Skandinávián és a Benelux államokon kívül a nők önálló

politikai tevékenysége elhanyagolható maradt

 szexuális liberalizmus: nem akarták a szexuális szabadságot társadalmi vagy

személyes boldogsággal vagy társadalmi átalakulással társítani

 az 1880-as években a brit szocialista mozgalom vonzáskörzetében fel-feltűntek a

homoszexuálisok, a szexuális tolarencia bajnokai (Havelock Ellis), a változó ízlésű,
szexuálisan szabad nők (Annie Besant, Olive Schreiner)

72
 az egyházellenesség összekapcsolódott a szexuális szabadsággal → ezekben a
körökben a házasságlevél nélküli együttélés nemcsak elfogadható volt, hanem szinte
kötelezővé vált

 Otto Grosz: ösztönök korlátlan szabadságát hirdető pszichiáter

 a szexuális szabadság mint program több problémát vetett fel, mint amennyi
megoldást kínált

 USA: Christine Frederick: a Ladies Home Journal 1912-es számában a háztartás

„tudományos irányítását” javasolta

 a háztartási gépek megjelenésével a nők felszabadulnak a munkavégzés nagy része

alól

 a nők emancipációja a nukleáris családmodell megváltozásával járhat?

o Westermarck: History of Human Marriage (1891)

o Engels: A család, a magántulajdon és az állam eredete (1884.)

 az utópikus forradalmi baloldal a közösségi élet új formáival kísérletezett

 a legtöbb szocialista vezető és támogatóik a jövőt továbbra is nukleáris

családmodellekben látták, legfeljebb annak kissé átalakult formájában

 ám az emancipáció és az anyaság összeegyeztetése nem volt könnyű

 demográfiai tény: a nők nagy része ki volt zárva a házasság intézményéből, mivel
számuk meghaladta a férfiakét

 a házasság még mindig egyfajta karrier maradt → esküvő után önként feladták
pályafutásukat → de az önmegtagadás ára nagyon magas volt

 a nők a szavazati jogokban megtestesülő, egyenlő állampolgári jogokért folytatott

hosszú harcok befejezése előtt álltak

 a bérek tekintetében nem volt jelentős változás→ a nők még mindig sokkal kevesebbet
kerestek

 háború után: „dzsessz-generáció” → kozmetikumok használatának terjedése

 korábban csak a prostituáltak és a szórakoztatóiparban dolgozó nők használtak ilyet

 láthatóak lettek a női testrészek is

 háború utáni divat: minimálisra csökkenteni azokat a másodlagos szexuális

jellemzőket, melyek a nőket a férfiaktól megkülönböztetik → hosszú haj helyett rövid
haj, mell lenyomása

73
 Coco Chanel: „kis fekete ruha” → a munkahelyeken és a közéletben megjelenő nő
szereti a könnyed eleganciát

 az 1918 utáni divat úttörője a háború előtti avant garde volt → ez a módi a
nagyvárosok bohémnegyedeiben virágzott leginkább

 a polgári tárdadalom eszméi sokszor a művészetekben találtak kifejezési formára

74
Kilencedik fejezet: Az átalakult művészetek 1870-1914 között
I.
A 16-19. Század között az ókort tartották a művészet csúcsának.
18-19. Században olyan művészek alkottak, mint Wagner, Debussy, Mahler
Prózairodalomban, Thomas Hardy, Thomas Mann.
Avantgarde mozgalom század végén jelenik meg, de csak a háború után fog teret
hódítani.
A követői nem voltak túl népszerűek, kivéve Picassót.
A művészet virágkora
Németországban a színházak száma 1870-1895 között a háromszorosára nőtt.
1895-től elindultak a Promenád-koncertek Nagy-Brittanniában.
1908: Medici Társaság megalakul.
A gazdagok elkezdtek műkincsekre költeni. Árveréseken óriási összegeket költöttek
festményekre, szobrokra.
A középosztályban megjelent a pianínó, mint státuszszimbólum.
Az időszakban megjelent az igény arra, hogy többen elkezdjenek alkotóként kenyeret
keresni.
A nyugati művészetekre sokat hatott az 1860-as évektől Japán, 1900-as évektől pedig
Afrika.
Nagy-Brittanniában a dráma és a zene kezdett teret hódítani, Ausztriában az irodalom
és a festészet.
Ez az időszak volt a köztéri szobrászat virágkora.
II.
A „magas” művészek  Avantgadisták, kényelmetlenül érezték magukat a
társadalomban.
Gervinus szerint az 1848 előtti politikai élet rendszerének kialakulása előfeltétele a
német irodalom újabb virágkorának.
Nietzsche szerint az 1888-as német szellem hanyatlott az 1788-ashoz képest.
Tömegoktatás révén demokratizálódott a kultúra.
1880 után a jelszó a modernitás lett.
A középosztály ízlése rugalmasabb lett.
A nagyoperák és az áriák teret hódítottak ekkoriban.
A 20. Századig nem volt általános hasadás a politikai és a művészeti modernitás
között.
III.

75
 Az alkotó művészek tárgya a természet maradt még a korban.
1880-1914  A hivatalos szobrok fénykora  1886: Szabadsá-szobor
Avantgárd hibáztatta a hagyományőrzőket és a modernistákat.
Ahogy Marx a 1789-1848 közötti forradalmárokat.
Nietzsche szerint a művészetek válsága a polgári társadalom válságát tükrözi.
Ezt a korabeli tudósok kétség nélkül el is fogadták.
Erre válaszul született meg 1907-ben a kubizmus.
De a háború előtt nem sikerült a kulturális forradalmat elérni.
IV.
Populáris kultúra
Tömegek áramlása megindult a városokba.
Kiszolgálásukra jöttek létre a nagyvárosok szórakoztató negyedei.
Ide legfőképpen turisták, értelmiségiek és a felső tízezer bohémjai töltötték idejüket.
Szegényebbek a kocsmákba, bordélyokba, zenés kávéházakba jártak.
Zenei újítások korlátlan tárházai lettek.
Megjelnnek a társasági táncok: flamengo, canzo, tangó.
Észak-Amerikából a feketék zenei irányzata terjed szét a világban.
Sajtó is átalakul:
Vastag betűs címek megjelennek
Megjeleni az oldalrendezés
Képek, szövegek egymás mellett
Reklám kiemelés
1890: Néhány napilap elérte az 1 milliós példányszámot.
Ehhez a nyomdai technikáknak is át kellett alakulnia.
A film is ekkor indul világhódító útjára.
1895-96-ban megjelennek az első rövidfilmek.
Mozik száma meredeken kezd nőni.
A legtöbb filmes cég atyja zsidó származású volt, akik rájöttek arra, hogy nagy
bevételt tudnak a filmekkel elérni, ha mondanivalójuk a műveltlen nagy számban élő
embereknek szórakozást nyújt.
Carl Laemmle (Universal Studio), Louis B. Mayer (Metro-Goldwyn-Mayer), a Warner
Brothers, William Fox is ilyenek voltak.
5 centért árulták a jegyeket a mozikba. A nézők ¾-e felnőtt férfi volt.

76
 Hollywood is igyekezett ezeket az igényeket kielégíteni.
Amerika a korban a filmekben az élen járt. Az otthoni jegybevételek fedezték a
gyártási költségeket, így külfödön mindenki alá tudtak ígérni árban és meghódították
filmjeikkel a világot.
Igaz ezek némafilmek voltak, és művészileg csak csekély részük érdemel említést a
célközönség miatt, de az 1930-as évektől a hangosfilmekkel már más volt a helyzet.

Az átalakult művészetek

 művészetek 1870-1914 között: identitásválság → elvesztette alapját mind a kreatív

művészet, mind pedig e művészet befogadói

 a kreatív művészet a válságból átmenekült az újítás és a kísérletezés világába

 befogadók: „klasszikus” műalkotások szférájába húzódtak vissza

 19. századi kánon eltűnik a 20. századra → ókori szobrokból csak a Milói Vénusz
maradt

 a magaskultúra hagyományőrző birodalmát egy ellenség fenyegette: az átlagemberhez

szóló, a technika és a tömegpiac összekapcsolódása révén forradalmasított művészetek

 20. század végi koncerttermek repertoárja: e korszak szerzői, valamint a 18., 19.
századi klasszikusok (Mahler, Richard, Strauss, Debussy..)

 a nemzetközi operarepertoár is tovább bővült (Puccini, Wagner, Mascagni..)

 a könnyű klasszikusok (operett, népszerű dalok, rövid kompozíciók) is népszerűek

voltak

 a korszak prózairodalma megtalálta, és máig őrzi helyét a világirodalomban

 Thomas Hardy, Thomas Mann, Marcel Proust

 a 19. végi forradalmárokat (impresszionisták, posztimpresszionisták) a 20. században

nagy mesterként tisztelték, nem modernitásukért

 avant garde: háborút előzte meg, „haladók” (értelmiségiek), szűk közönségen kívül
soha nem talált lelkes fogadtatásra

 Pablo Picasso: máig csodált jelenség

 már nem lehet a teljesítmény alapján rendszerezni → több kánon

 ez a korszak volt ugyanakkor a művészetek virágkora

77
 művészetfogyasztó társadalmi rétegek bővülése

 Medici Társaság: olcsó reprodukciós sorozatok (1908-tól)

 Világklasszikusok, Mindenki Könyvtára → világirodalom remekeit bemutató

sorozatok

 mecénások megjelenése, felvásárlási láz

 a kulturális tevékenység szélesebb körök számára vált elérhetővé

 fejlődés egyik szimbóluma: pianínó (részletre is meg lehetett vásárolni)

 maguk a művészetek politikai célokat és vívmányokat is szimbolizáltak

 „szobormánia” → imperialista propaganda része

 korábban még sohasem volt ilyen könnyű alkotóként megélni

 → reklámipar megjelenése, folyóiratok, képes újságok terjedése

 a hirdetések egy új művészeti ágat is életre hívtak: a plakáttervezést

 a számos alkotó megjelenése a piacon nem kevés „kulimunkát” is eredményezett

 a nyugati művészetekre termékenyen hatottak az egzotikus művészetek (pl.: japán,

afrikai)

 a kultúra egyre nemzetközibbé vált → az értelmiségiek az egész világban

szétszóródtak

 a magaskultúra már az 1880-as években a nemzeti és a nemzetközi kultúra

szimbiózisából jött létre

 a nemzeti érzés ugyanakkor hajlamos volt eltúlozni a nemzeti nyelven született

kulturális teljesítményeket

 a kultúra felvirágzása kevésbé látványosan zajlott az élvonalbeli országokban

 megtörtént a kultúra demokratizálása

 soha nem látott virágkorát élte a köztéri szobrászat, és a történelemnek meg a

kultúrának a középületek falaira festett ünneplése

 Tirol: küzdelem az olasz és a német nacionalisták között → Dante és Walter von der
Vogelweide szobrainak felállítása ürügyén kristályosodott ki

 a tömegoktatás révén demokratizált kultúra eredménye, hogy az elit újabb, exkluzív

kulturális státusszimbólumokat keresett magának→ elkülönülni igyekezett →
kezdetben lényegtelen eltérés

78
 az opera átalakulása: Carmen (1875), Parasztbecsület (1890), Salome (1905)

 áriák és realizmus furcsa keveréke: verismo → alsóbb osztályok életéről szólt

 üzleti szempont: a konvenciókkal szemben álló kisebbség ízlése piacképes lett

 iparművészet a kényelemszerető, művelt polgárok számára

 közeledés jele: társadalmi, kulturális és esztétikai újítások megnevezésére azonos

fogalmak

 a haladó eszméknek affinitást kellett tanúsítaniuk a „nép” inspirálta művészi

stílusformák iránt → pl.: realizmus naturalizmussá alakulása

 a „haladó” műveknek közvetlenül is az elnyomottakról, kizsákmányoltakról, a

munkásmozgalmi küzdelmekről kellett szólniuk

 századvégi progresszív irodalom megjelenése, naturalista írók népszerűsége

 a művészek a szenvedő emberiség iránt érzett szenvedélyüket oly módon fejezték ki,
amely túlment a realizmuson (Van Gogh, Munch, Ensor, Käthe Kollowitz)

 az új század beköszöntéig nem volt általános a hasadás a politikai és a művészeti

„modernitás” között

 az ipari forradalom visszafordíthatatlansága: a romantikus, nosztalgikus helyett, a

fokozatosan a jövőbe tekintő építészet és iparművészet lesz a domináns

 William Morris és mozgalmának célja, hogy a művészet és a termelésben résztvevő

munkás között megszakadt kapcsolatot helyreállítsa → nem akart a gazdagoknak
tetszeni

 → erős hatással volt a progresszív gondolkodású építészek egy csoportjára

 → „várostervezés” fogalma, Ebenezer Howard: „kertváros” megálmodása (1898.)

 az irányzat eredeti célja: „alkalmazott művészet”, hétköznapi tárgyak előállítása (pl.:

tapéta)

 szecesszió: szembefordulás a historizmussal és az akadémizmussal

 → természet, ifjúság, mozgás metaforái, kacskaringós vonalak

 art nouveau: bútorok, belső díszítések motívumai, háztartási cikkek → első „modern”
stílus

 az irányzat problémája: az avantgárd belső ellentmondásai és viszonya a

munkásmozgalommal

 a szocializmus küzdelme a ponyvával (pl.: Karl Kraus küzdelme)

79
 a népnek szánt, művészetről szőtt álmok összeütközésbe kerültek a valósággal

 az új század művészei apolitikusak voltak → csak a háború, az októberi forradalom és

az ezzel járó apokaliptikus hangulat tudta újra egyesíteni a művészi és társadalmi
forradalmat

 avantgárd művészetek egyéb konfliktusai: valóság és modernitás összeütközése

 az alkotó művészetek tárgya továbbra is a „természet” maradt

 1880-1914: hivatalos szobrok és középületek áradata

 a 19. század avantgárdja úgy próbálta megteremteni az új korszak művészetét, hogy

továbbvitte a régi művészet módszereit

 naturalizmus új témákat vont be: szexualitás, szegények élete

 szecesszió mellett funkcionalizmus (régi kézműipar inspirálta, egyszerű)

 Adolf Loos: „A díszítés bűntett”

 funkcionalizmus új utópiája: díszítményektől mentes, tiszta formák, anyagok

 → út a Bauhaus és a Le Corbusier világa felé

 az építészeket vonzotta ez a racionális puritanizmus

 a mozgalom elsősorban azt fejezte ki, hogy a történelmi hagyományon alapuló

vizuális művészet konvencionális nyelvezete valahogy nem megfelelő vagy nem
adekvát a modern világban

 az avantgárdot legnehezebben az irodalomban lehetett kivitelezni az ismert jelentéssel

és megszokott hangzással rendelkező szavak miatt

 a 20. század elejének költészete a szimbolizmus egyenes folytatása (Rilke,

Apollinaire…)

 a művészetek válsága a 19. század társadalmának válságát tükrözte

 a fin de siécle és a 20. századi avantgárd között egyértelmű a szakítás (1900-1910)

 1907.: kubizmus születése (jó viszonyítási pont)

 szakadék támadt a „kifinomult” ízlés és a polgárellenes lázadók sokféle kisebbségi

csoportja között → három „híd”: patrónusok, elegáns festő osztályok, üzlet

 összegzés: a reneszánsz óta nem tapasztalt fordulat következett be a

magasművészetben

 ám nem sikerült elérniük céljukat: a kulturális forradalmat

80
 19. vége: fejlődő nagyvárosokba beáramló tömegek → jól jövedelmező piacot
jelentettek a populáris szórakozási és látványossági formáknak

 speciális szórakozónegyedek létrejötte (pl.: Montmartre) → bohémvilág

 átalakultak és professzionálissá váltak a népi szórakoztatás formái

 párizsi Montmartre: elsődleges célközönség: turisták, értelmiségiek, felső tízezer

 Charlie Chaplin → mozi világa emelte ki

 nyilvános társasági tánc új szokásokat öltött (pl.: canzone, flamenco, tangó)

 a polgári kultúra alulról alakult át (lsd.: jazz)

 az újságok tartalmát kisebb, önállóbb részekre szabdalták → kevésbé művelt,

felületesen olvasóknak kedveztek

 a tömegsajtó már 1890-től elérte az egymilliós (vagy több) példányszámot

 a film ekkor indult diadalútjára → prezentálta a művészeti modernizmust

 mozgókép: 1890-es évektől vált lehetővé előállítása → elsőként a franciák mutatták be

 tíz évvel később az USA lakosságának 20%-a (~26 millió fő) járt minden héten
moziba

 a filmipar kezdett Los Angeles mellett, egy hegyoldalban megtelepedni

 első francia filmcézár: Charles Pathé (kisstílű vásári mutatványosként kezdte)

 a filmkészítés úttörőinek célja a minél nagyobb bevétel

 filléres mozi: legkevésbé művelt, alulképzett rétegeket célozta meg

 1920-as évek végéig csak képet tudott közvetíteni, hangot nem → hang helyett
másodrangú zenészek alkalmazása

 a magaskultúra egyetlen ponton gyakorolt hatást a filmiparra: „klasszikusok a

filmvásznon”

 → igényes filmek beszerzése Európából → garantált kasszasiker

 az európai film lemondott a műveletlen közönség igényeinek kielégítéséről

 a korlátlan anyagi lehetőségek azonban könnyen Hollywoodba csábították a

tehetségeket

 Hollywood hátránya: 1930-as évekig művészileg értékelhetetlen produkciók

81
 a film nem polgári, hanem kapitalista művészet lett

 1914 előtt az avantgárd showbusiness példája: orosz balett

 Erich Wolfgang Korngold, Arnold Schönberg: régi hagyományok átmenekítése

 a 20. századi művészet óriási változáson ment át

82
10. fejezet: Megrendült bizonyosság: a tudományok

 I. világháborút megelőző évtizedekben megváltozott az embereknek a világegyetemről

alkotott képzete és felfogása a tér és idő immár konstrukció
 az érintett tudományterületek nem egyformán értékelték a változásokat, nem
egyformán érintette őket (pl.: 19. század által használt „filozófiák” ága elsüllyedt,
helyette elkezdték külön kezelni a természettudományokat, illetve a
humántudományokat)
 az átalakulás két síkon ment végbe:
o a világegyetem egy félig kész épület, amely „tényeken” alapul és a hatásokat
determináló szilárd okozati viszonyok, valamint a „természeti törvények”
tartják egyben képzete összeomlott
o összeomlás döntő pszichológiai aspektusa: a polgári világ intellektuális
struktúrájában a természetfelettinek, a csodának, a vallás ősi erőinek nem
maradt helye (érzelmeknek csak csekély analitikus tere maradt); lehetséges
volt fizikai, kémiai mechanikai modellek alapján gondolkodni (pl.:„atom mint
biliárdgolyó”)
 a tudomány eredményeit a köztudat inkább egzisztenciálisan, mint intellektuálisan
abszorbeálta
 tudomány és intuíció különválás folyamata pl.: matematika
o geometria (19. századi matematika egyik legdinamikusabban fejlődő ága)
megjelent az érintők nélküli körívek (eddig ez elképzelhetetlen volt)
o Cantor kidolgozta a végtelen sokaság tételét, amely kizárta a továbbiakban a
„nagyobb” és „kisebb” intuitív alkalmazását
o egyik megoldás: matematikát leválasztották a való világról, posztulátumok
vizsgálati terepévé tették, alapjait újrafogalmazták, kizárták az intuíció
lehetőségét is (matematika azzá a tudománnyá vált, ahol senki sem tudja miről
beszél, vagy hogy igaz-e, amit mond)
o 20. században a „legtisztább” matematika is érintkezésbe került a való
világgal, arra szolgált, hogy műszaki tudományok révén megmagyarázza vagy
meghatározza ezt a világot
o G. H. Hardy (számelméletre specializálódott): Hardy-Weinberg-törvény:
modern népességgenetika alapjául szolgált
o intuícionalisták (pl.: Henri Poincaré, Brouwer) matematikus iskolája
elutasította a formalizmust, pl. még Cantor 1870-es években közzétett
halmazelméletét
o 1900-1930: matematikában az „alapok nagy válsága”  matematika
alapjainak felülvizsgálata
o 1931: Kurt Gödel (osztrák matematikus) bebizonyította, hogy bizonyos
alapvető célok érdekében az ellentmondásokat egyáltalán nem lehet száműzni
 1895: Galilei- vagy Newton-féle fizikai univerzum válságának kezdete: új,
einsteini relativitásra épített univerzum elmélet (kisebb szakmai ellenállásba
ütközött)
o relativitáselmélet elutasítása:
 baloldal az ideologikusok: összeegyeztethetetlen a tudomány
eszméjével
 jobboldal: „zsidó vircsaft” jelszóval ítélte el

83
 o a természettudományt egyre többen elutasították, de közben egyre többen
rájöttek, hogy függenek tőle
 tapasztalatra, józan észre, világegyetem elfogadott koncepciójára mért csapás:
„fénygerjesztő éter”: éter= a világűrt kitöltő rugalmas, szilárd, összenyomhatatlan és
súrlódás nélküli anyagnak gondolták a mechanikus világképnek szüksége volt az
éterre, arra az elképzelésre, hogy az energia valamilyen anyagi közegben fejti ki
hatását
 1887: Morley és Michelson kísérlete (Lorentz elméletét próbálták ki: a mozgásban
lévő anyaghoz képest az éter mozdulatlan)  eredménye megmagyarázhatatlannak
tűnt, 1920-ig mindig megismételték, de nem változott az eredmény: az éter együtt
mozog a Földdel (vagy minden mással is, amit megmértek)
o úgy látszott, hogy az éternek nincsenek fizikai jellemzői
o alternatíva: feladni a világegyetemről alkotott korábbi tudományos felfogást
o Lorentz jobban szerette az elméletet, mint a tényeket, ezért megpróbálta
kimagyarázni a kísérletet
 következtetések:
o tények minden elméleten felülkerekednek (elektromágnesesség,
rádióhullámok- Hertz (1883); röntgensugárzás-Röntgen (1895); radioaktivitás-
Becquerel (1896))
o 1895-1905: az időszakban széthullott elmélet nem a tényeken, hanem a priori
feltevéseken alapult
 1900: Max Planck kvantumelmélete az új fizika első nyilvános frontáttörése
 tudománytörténész a változásnak ebben a korszakban végbement többi átalakulással
való kapcsolatát vizsgálja
 a szellem fejlődése nem autonóm folyamat, egy viszonyrendszer - a tudományt
körülvevő társadalom viszonya, a történelmi körülmények különös összejátszása,
amelyben a tudomány fejlődik- mindig jelen van a tudomány fejlődésében
pl.: bakterológiának és az immunológiának lökést az imperializmus adott (ilyen
formán Joseph Chamberlaint és Ronald Rosst az1902-es orvosi Nobel-díj kitüntetettjét
egyenes szál köti össze)
 probléma volt az iparnak, hogy az egyetemek csak elméleti dolgokkal foglalkoztak,
az iparral, gyakorlattal nem
 Krupp az 1890-es évek közepéig nem is mutatott érdeklődést a fizika iránt, mondván,
hogy annak nincs köze a kémiához
 az egyetemek, műszaki főiskolák, az ipar és a kormányzat nem
koordinálták érdekeiket
 1911-ben alapították meg a Kaiser-Wilhelm-Gesellschaftot, amely államilag
támogatott kutatóintézet volt
 a gyógyászaton kívül az egyetlen tudományág, amit támogattak, illetve összehangolták
ebben az időben a kémia volt (ami viszont akkoriban még nem esett át forradalmi
újításon)
 a tudományos fejlődések nem mentek volna végbe, ha kizárólag az ipargazdaság
technikai fejlődése hajtja őket
 egyre elterjedtebbé vált Charles Darvin „evolúció” koncepciója is, főleg a
biológiának a társadalommal is érintkező területein
 a rasszizmusnak központi szerepe volt a 19. századi történelemben
 az egyenlőtlenséget a társadalomról a biológiára tudta irányítani az egalitariánus
polgári ideológia (pl.: szegények azért voltak szegények, mert alacsonyabb

84
 rendűeknek születtek)a biológiai nem csak a politikai jobb oldal tudománya lett,
hanem azoké is, akik nem bíztak a tudományban, az észben és a haladásban
 a 19. század a legszkeptikusabb gondolkodó a század közepének igazságait illetően
a filozófus Nietzsche volt
o írásai (különösen pl.: A hatalom akarása című műve) szociáldarwinizmus
egyik értelmezéseként is olvashatók
 biológia és ideológia kapcsolata egyértelműen kirajzolódik az „eugenetika”
(fajnemesítés) és az új tudományág, a genetika, amely 1900-ban lépett színre (nevét
1905-ben William Batesontól kapta)
 mezőgazdaságban, állattenyésztésben alkalmazott fajnemesítés sokkal fejlettebb volt a
korban, mint a genetika
o fajnemesítés: elnevezés 1883-ból származik, alapvetően politikai mozgalom
volt, kormányokat arra próbálták rábírni, hogy pozitív vagy negatív
eszközökkel javítsák az emberiség genetikáját, főként a középosztályok,
polgárság körében terjedt el
o azt hitték a szélsőséges eugenetikusok, hogy az ember és társadalom helyzete
megváltoztatható csak genetikával: értékes emberi fajták szaporodásának
elősegítése, illetve a nem kívánatos fajok (pl.: szegények, gyarmati népek)
felszámolásával Hitler alatt szisztematikus népírtásokba ment át
o az eugenetikának a genetika megjelenése kölcsönzött „tudományosságot”,
mivel azt sugallat, hogy a környezetnek az öröklésre gyakorolt hatásait
teljességgel félre lehet tolni, valamint, hogy a legtöbb emberi tulajdonságot
egyetlen emberi gén determinálja, azaz lehetséges az emberek szaporítása a
mendeli irányelvek alapján
 az öröklődés kutatásába voltak, akik a „faji kultúra iránti elkötelezettségük
következményeképp” csatlakoztak pl.: Sir Francis Galton és Karl Pearson
 1900-1914-ig az eugenika és a genetika szorosan kötődtek egymáshoz
 az evolúciós elméletnek, amelynek része volt az eugenetika (ha a genetika fejlődését
az eugenetikával összefüggésben vizsgáljak)szintén voltak politikai vonatkozásai
o a 19. század fordulóján a „darwinizmus válságáról” beszélhetünk  a
legkülönfélébb alternatív spekulációknak nyitott utat, pl.: „vitalizmus”,
„újlamarkizmus”
o a tény, hogy a szociáldemokraták rajongtak a darwinizmusért, már önmagában
biztosította, hogy ne csak tudományos szempontból vitassák meg
 Amerikában a „szociáldarwinizmus” a szabad versengésre mint természeti
alaptörvényre hivatkozott a rátermettebbeknek (sikeres üzletemberek) az
alkalmatlanok (szegények) feletti jogos uralmára következtettek  a rátermettek
fennmaradását jelentette az alacsonyabb rendű fajok és népek leigázása, rivális
államok ellen indított háborúk
 genetikát kezdetben teljesen tönkretette egy vita, a mendeliánusok (USA-ban
kísérletező tudósok közt voltak hívei) és az ún. biometrikusok(Nagy-Britanniában és
a matematikai módszerekkel dolgozó statisztikusok körében terjedt el) között
o Mendel öröklési törvényeit újra felfedezték, ezek lettek – a biometrikusok
tiltakozása ellenére – a modern genetika alapjai
o a vita egy részének politikai okok álltak a hátterében
 „mutánsok”: Hugo De Vries, Mendel elfeledett elméleteinek újrafelfedezője nevezte
az előre nem látható szakaszos genetikai „ugrások”, rendellenes és szokatlan
formációk felismerése; ezek a változatok életképtelenek, de időnként olyan potenciális
előnyökkel rendelkeznek, amelyeket a természetes kiválasztódás felhasznál

85
 De VriesreWilliam Bateson volt nagyhatással, kinek 1894-es tanulmánya arra keresi
a választ, hogy milyen szerepet játszott a „fajok szerepében a diszkontinuitás”
o de a biometrikusok vezére, Karl Pearson elutasította a diszkontinuitás eszméjét
(társadalomfilozófiai nézetek miatt utasította vissza)
o Bateson és Pearson számára a fajok módosulása épp annyira volt ideológiai,
mint tudományos kérdés
 1875-1914-es időszakban nem voltak a világtörténelemben olyan megrázkódtatások,
amelyek közvetlenül is hatással lettek volna a biológia fejlődésében; a tudományban
ekkoriban lezajlott forradalom nem lehet a szélesebb társadalomban végbement
forradalmi változásokból eredeztetni
 1900-ban látott napvilágot: Ostwald Szervetlen kémiája, Plank kvantumelmélete,
Freud Álomfejtés című műve, Puccini Toscanaja stb.
 a sok ellentmondás hatására a tudósok visszaléptek a neopozitivizmushoz, amely a 19.
század végén bukkant fel a tudósok műveiben
o maguknak a pozitív tudományoknak a fogalmi hiányosságaira koncentrálnak
o felszámolta azt a jelenséget, hogy az „igazság” levált a kiinduló tézisek
hasznosságáról és belső konzisztenciájáról anélkül, hogy a tényleges
tudományos gyakorlattal egybecsengett volna
o Henri Poincaré szerint a tudományos elméletek „se nem igazak, se nem
hamisak, egyszerűen csak hasznosak”
 haladásra egy vasútmetafora: a vasútvonalak is olyan végállomásokhoz vezettek,
amelyet ugyan az utasok nem ismertek, hiszen még nem érkeztek meg oda, de
létezésével és általános természetével kapcsolatban semmilyen kétség nem merült fel
o ugyanígy valószínű számításokkal is ki lehetett jelenteni, hogy a 20. század a
19. század közepének fejlettebb verziója lesz (de a termodinamika törvénye
fagyhalált jósolt, amely a viktoriánus pesszimizmusnak alapot biztosított, lásd.
Madách)
 1875 utáni évtizedek intellektuális története tele van olyan várakozásokkal, amelyek
nem csupán meghiúsultak, hanem valamiképpen ellenkezőjükbe fordultak
 a polgári prózaírás a modern civilizáció hanyatlásáról és megsemmisüléséről szóló
műfaját teremtette meg az 1880-as évektől pl.: Max Nordau (későbbi cionista):
Elkorcsulás (1893)
 Nietzsche számára az 1880-as évek dekadenciája, pesszimizmusa több volt divatnál
o természettudományok maguk idézték elő szétesésüket, maguk produkáltak
ellenségeket, egyfajta antitudományt
o a 19. században alkalmazott politikai és gazdasági gondolkodásmódnak a
nihilizmus volt a következménye
o korszak kultúráját saját kulturális termékei veszélyeztették
 az egyetlen fajsúlyos ideológia, amely továbbra is szilárdan az értelem, a
tudomány és a haladás 19. századi talaján állt, az a marxizmus volt nem
érintette a jelennel kapcsolatos kiábrándultság
 az intellektuális válság érzete csak egy szűk kört érintett (közvetlenül érintettek
száma csekély volt
o pl.: természettudományos oktatás Németországban: hallgatók száma
megnyolcszorozódott, de ez is csak ezreket érintett és nem tízezreket, ezeknek
is javarésze az iparban, napi tanításban helyezkedett el, nem érdekelte a
világegyetem összeomlása

86
 o modern tudomány művelése továbbra is egy földrajzilag koncentrált
közösségen belül maradt(pl.: Nobel-díjasok több mint 60%-a német, franci és
brit tudományos központokban működött)
o 1914-ben Einstein nevét csak egy szűk fizikus réteg ismerte, az I. világháború
után vált ismertté, nevét és eszméit az egész világon ismerte a művelt laikus
közönség, de a legtöbben nem értették

Megrendült bizonyosság: a tudományok

20. század eleje  gyökeres változás a világegyetemhez való hozzáállásban, melyet az
egyes tudományterületek különbözőképpen értékeltek és éltek meg. A Tapasztalatra,
józanészre és a világegyetem elfogadott koncepciójára mért csapás
Intellektuális és pszichológiai síkon érdemes az átalakulásra tekinteni, de természetesen
a korszak tudományos világa elválaszthatatlan az ideológiai és politikai nézetektől.
1, tényeken alapul, természeti törvények tartják egyben, ész és tudományos módszerek
használatával konstruálták (épület allegória)
2, vallási erők kirekesztődnek, érzelmek is mindinkább visszaszorulnak. Egy darabig
párhuzamosan működik a régi módszertan (pl. mechanikai modelleken keresztül gondolkodni
fizikai és kémiai jelenségekről) és az új szemlélet, de az intuíció és józanész tudományos
életben való szerepének fokozatosan leáldozott. Összegészében a laikusabb közönség számára
is érezhető változás a természet „természetellenes viselkedése” és felfoghatatlanná válása
volt.
A tudomány területek közül, a matematikánál volt talán a legszembetűnőbb az intuitív
hozzáállás megszűnése, hiszen a 19. század második fele sorra olyan kutatási eredményeket
hozott, melyek szemben álltak az emberi érzékszervi tapasztalás során kialakított világképpel,
de még a tudományos művelt közönségre is a meglepetés erejével hatottak. Ezt a folyamatot a
„matematika patológiájának” hívják, melyben korábban lehetetlennek tartott fejleményeket
mutatott a matematika minden ága. Erre mindenképpen reagálnia kellett a tudományos
elitnek. Lehetőség volt teljesen leválasztani a való világról, alapjait újra fogalmazni, a már
említett intuíció teljes kizárása mellett. Ez azonban tisztán csak elméletben tűnt
megvalósíthatónak (hogy lehetne leválasztani a való életről teljes egészében, mikor egyes
területei a legkézzelfoghatóbb módon kapcsolódnak?) Nem csoda tehát, hogy szenvedélyes
viták, egymással szemben álló irányzatok jöttek létre (intuícionalistákvs formalisták), s a
probléma mélységét mutatja, hogy az alapok felülvizsgálata valódi, évtizedekig tartó válságot
hozott, melyet a bizonytalansággal való együttélés és az ebbe történő beletörődés tudott csak
konszolidálni (egy új generáció!). A matematika ilyen szintű válsága azonban egy végtelenül
szűk tudományos réteget érintett csupán ellentétben a fizika univerzumának válságával, mely
minden művelt emberre kifejtette hatását. 1895 jelentette a kezdődátumot, az új einsteini
relativitáselméletre épülő világnézet kezdetét. A szakmai ellenállás itt elenyésző, valószínűleg
nem volt kiszámítható milyen mértékben rendíti majd meg a tudományos gondolkodás
alapjait. A laikus közönség azonban ellenezte („összeegyeztethetetlen a tudomány
eszméjével”, „zsidó vircsaft”stb).
Jól érzékelteti a mechanikus világképpel való leszámolást az éter, mint világűrt kitöltő,
összenyomhatatlan, súrlódásnélküli anyag tudományos koncepciókból való száműzése (mely
alapjaiban rengetett meg mindent, amit addig fényről, hőről, elektromosságról tudni véltek).
Kísérletekkel próbálták alá támasztani (nem) létezését, melyek olyan eredményekre vezettek,

87
hogy ha van is éter, annak fizikai tulajdonságai nincsenek, együtt mozog mindennel a
világűrben s ebből következőleg talán nem is létezik. Ez a világegyetemről alkotott korábbi
tudományos felfogás feladását jelentette, melyet természetesen egyes tudósok nem fogadtak el
és foggal-körömmel harcoltak a hagyományos fizika intaktságának megőrzéséért újabb és
újabb elméletek felsorakoztatásával. Nyugodt szívvel semmisnek tekinteni a hagyományos
fizikai téziseket majd csak Einsteinnek sikerül, aki azonban a válság elindulásakor még
csupán gyermek, de 1895 és 1905 között így óriási lépések születnek az alapok megújítása,
évszázados tények megkérdőjelezése terén.
De miért épp ebben a korszakban látható ilyen nagyívű átalakulás? Nem lehet
elválasztani a tudományos fejlődést a korszakra jellemzőtöbbi átalakulástól, a szellemi
ideológiai közegtől, melyben az egyes tudósok dolgoztak. A szellemi fejlődés tehát nem
autonóm folyamat, kölcsönhatásokkal kell számolni, viszonyrendszerben kell rá tekinteni. A
könyv példaként hozza az imperializmust, miszerint a gyarmatosító birodalmak óhatatlanul
belefutnak korábban nem ismert betegségekbe, melyek megakasztják a gyarmatosító fehér
emberek tevékenységét. Elemi érdeke tehát az adott államnak fellépni ezügyben, pénzt és
energiát befektetve gyógymódot találni rájuk. Zanzásítva így jutnak el a bakteriológia és
immunológia, mint szakterületek fejlődéséhez. Korántsem tekinthetjük azonban ezt a fejlődés,
főként a fizikai és matematika területén, dinamikusnak, valódi állami támogatottsága,
intézményi háttere ugyanis nem volt számottevő.
Máshogy alakult a sorsa azoknak a tudományágaknak, melyek közvetlen viszonyban
álltak a társadalommal, s mint olyan, a társadalmi-politikai viharoknak is sokkal inkább
kereszttüzében voltak. Elsősorban igaz ez a biológiára, azon belül pedig az evolúció
koncepciójára (Darwin!). A korszak sajátja az ún. polgári egalitariánus ideológiai szemlélet,
ami örömmel fogadta az általa amúgy is képviselt, ma leginkább rasszistának nevezhető,
társadalmi egyenlőtlenségek tudományos, természetes legitimációját. A filozófiában
legmarkánsabban Nietzsche munkásságában figyelhető meg a darwinizmus,
szociáldarwinizmus hatása: természetes kiválasztódás, felsőbb rendű ember. Tisztán
összekapcsolódik a tudomány és az ideológia és olyan új tudományágakat szül, mint az
eugenetika (fajnemesítés) és a genetika. Előbbi a mezőgazdaságban és állattenyésztésben egy
korábban már sikerrel alkalmazott módszer, de a korszakunkban előtérbe kerül az emberi
társadalmakban való alkalmazás. Az 1910-es évek előtt azonban továbbra sem köthető egy
konkrét politikai csoportosuláshoz. Potenciálisan a jobboldal tudta leginkább politikai
diskurzusában felhasználni, de minden politikai-ideológiai irányzat sajátjának tudott belőle
kisebb-nagyobb részleteket (liberális, társadalmi reformer és baloldali ideológiák is. A
szociáldemokraták valósággal rajongtak a szociáldarwinista nézetekért, hisz a marxi nézetek
egyfajta bizonyítékának tekintették). A biológia, mint tudományág valódi képviselői, az
orvosok sokkal inkább kifelé tekintgettek, a környezetre fókuszálva komoly előrelépést
jelentett a bakteriológia és a közösségi higiénia fejlődése.
Nem szorul magyarázatra, hogy a matematika és fizika újításai miért nem tekinthetők
hasonlóképpen, katalizátoraként egy-egy politikai ideológiának: egészen egyszerűen a
társadalommal és politikával őket összekötő szálak sokkal kevésbé evidensek.
Az általunk tárgyalt változások legtermékenyebb időszaka 1875 és 1905 közé tehető,
ahol nem figyelhető meg semmilyen súlyos emberiséget érintő válság vagy forradalmi
esemény, így ilyen társadalmi változásokból eredeztetni őket nem lehet. Mégis szembetűnő,
ahogy egy-egy évszám köré csupa a maga nemében egyedülálló és forradalmi gondolat,
alkotás csoportosul különböző tudományos és művészeti ágazatokban. Magával vonta ez a
tudományfilozófiában a neopozitivizmushoz való visszalépést és ennek részeként az eddig
ismert tudományok most megkérdőjelezetté vált szegmenseire, fogalmi hiányosságaira

88
koncentráltak. Intellektuálisan ez az időszak hívta ki, mintegy válaszul, a nihilizmus és
pesszimizmus felvirágzását, a pozitív várakozások egyfajta válságát. Ezt persze ismételten
nem széles tömegek viszonylatában kell elképzelni, csak egy szűk, tudományok terén jártas
rétegében. Ha belegondolunk abba, hogy milyen kis százalékjárt valóban
természettudományos karokra a világ országaiban, illetve földrajzilag milyen szűk volt az a
terület, ahonnan például a korszakig bezárólag Nobel-díjas tudósok származtak, belátható,
hogy ez a nagyon koncentrált tudományos közösség csak egy csekély kisebbséget takart.

Megrendült bizonyosság: A tudományok

1. Tudományok lehetséges osztályozása:

o lineárisan fejlődőorvostudomány,
o forradalmi fizika
o vadonatújgenetika
o tudományterületek perifériánpszichonalízis
o első körben támadott, majd kb. elfogadottdarwinizmus
o term. tud. és társ.tud. különbsége

új vs. régi
2. Átalakulás síkjai:
o korábbi szemlélet összeomlása, amely tényeken alapul, természeti
törvények tartják egyben, tudományos módszerek konstruálják, állandóság,
kiszámíthatóság, átalakulás képességeevolúció
o intuíció és józan észtől való megszabadulás
o természet kevésbé felfogható

Ez a változás a laikus közönség gondolkodásában, hogyan csapódott le lehet sehogy

3. Tudományok válsága
o hagyományos tudomány válsága
o tér+idő =konstrukció
o 1vhb. utánvilágegyetemről alkotott kép átalakulása/változásakevés
ország/tudós érti az átalakulás lényegét
o intellektuális válság érzete kis kört érintett
o 1870-es évek után a váratlan haladással szembe kellett néznivasúti utazás
metaforája
o 1875 utáni évtizedek a várakozással ellentétbe más irányba fordultak,
ellenkező irányba

1. Matematika válsága:

o matek leválasztása a való világról, intuíció kizárása, valósággal való

kapcs. megszakításaez problémás
o 1900-1930alapok nagy válságaintuíció kirekesztése
o 1890-1900-as évek matematikusai a bizonytalanságokba nem tudtak
még beletörődni

2. Galilei, Newton-féle fizika válsága:

89
 o fizika válságának kezdete 1895
o új eisteini relativitásra épített univerzum sokkal több
tudóstbefolyásol, mint a matematikai
o kisebb ellenállás, mint a matematikábancsak a laikusok ellenállása
nagyobb német szerző „Az elfogultság jele az, amikor a tudományt
úgy állítják be, mintha alapjai megrendültek volna, vagy korunknak
ezeket az alapokat helyre kellene állítania”
o Relativizmus elutasítása:
 balosoktudomány eszméjével összeegyeztethetetlen
 jobbosokzsidó vircsaft
o sokan elutasítják a természettudományt, de kezdenek rájönni, hogy
függenek tőle
o tapasztalat, józan észre mért csapás
o éternincs létezésére bizonyítékmechanikus világban léteznie
kellenergia vmilyen anyagi közegben fejti ki hatását
o 19.sz-i fizika tele hullámokkal pl. fényhullámokezeknek vmiben
haladniuk kell
o hullámmozgás a fizikai világkép egyre fontosabb eleme
o laikusokazért találták ki az étert, mert nélküle a fényről hőről,
o mágnességről se tudnának semmit mondani
o fizika 2 összeegyeztethetetlen sémájaanyag fizikája és mezők
fizikája
o mozgásban lévő anyaghoz képest az éter mozdulatlan1887 erre
irányuló kísérletmegmagyarázhatatlannak tűnő eredmény1920-
as évekig ism., de ugyanaz az eredmény
o kísérletmilyen sebességgel halad a Föld a mozdulatlan térben?
éter együtt mozog a Földdeléternek nincsenek fizikai jellemzői
o nehéz feladni a világegyetemről alkotott korábbi felfogást
o éter gondolatát próbálják menteni
o Einstein könnyen lemondott a régi hiedelmekről nincs éter, ha
van akkor sincs jelentősége a fizikusok számára
o tények felülkerekedek az elméletenracionalista eszme
o elméleteknek meg kellet újulni, hogy a tényekkel egybeessenek pl.
sugárzás új fajtái
o átalakulás/széthullás 1895-1905 de új alapja nem a tények,
hanem a priori felvetések
o vonakodtak újrafogalmazni a bevezetett paradigmákat
o fizikai megújítói az elméleti fizikusok pl. Max Planck
kvantumelméleteúj fizika első nyilvános nagy dobása ő már
1875 óta próbál kiállni az újfajta fizika mellet, de sokan elutasítják,
nem értik meg

3. Biológia válsága

o átalakulásokat nem csak az ipar fejlődése hajtja, fontos a tudósok

társ és politikai előélete is főleg társ. tudósoknál hasznos pl.
biológia, darwin elvetése is ideológia töltetű

90
 o rasszizmus 19. szban jelentőstermészetre tudják hárítani az
egyenlőtlenségeket
o Nietzsche19. sz nagy szkeptikusa
o biológia és ideológia kapcsolataeugenetika, genetika1900-tól
o fajnemesítés(1883) alkalmazása emberre isemberiség genetikai
állapotának javításaértékes pl. polgár szaporodásának
elősegítése, nemkívánatosak felszámolása pl. szegények
o eugenetikafasiszta és rasszista tudománnyá válása
o orvosok nem rajonganak a genetikáért inkább mikrobák okozta
betegségek kezelése Pasteurbakterológia
o genetika és eugenetika kapcsolata 1900-1914—utána
genetikusok szakítása
o legjelentősebb újításgenetikai ugrások, szokatlan formációk
felismeréseVriesmutánsok
o biometrikusok vezére Pearsonnincs ugrásszerű
haladásmutációt utasítja vissza társadalmi nézetei miatt
o Bateson vs. Pearson, de fajok módosulása annyira ideológiai,
mint faji

4. Mi az átalakulások oka?
o történész kérdése
o átalakulások kapcsolatára kíváncsi a történész
o viszonyrendszerre kíváncsi
o pl.baktreológia ésimperializmusgyarmatbirodalmakban a
malária leküzdése
o nacionalizmusnémetek sietnek, mert franciák gyorsabbnak
tűnnek a szifilisz gyógyításában
o ipar kormányzat, egyetemek nem egyeztetik az érdekeiket
o 1911Kaiser-Wilhelm Gesellschaft alapkutatásokat elindítói
intézményde nem a kormány a fő támogató, inkább
magánkézen
o imperializmus a matematika megértésében nem segít
tudományos forradalmat nem lehet a társ. forradalmi változásaiból
eredeztetni, de beleilleszkedik

5. Megoldási kísérletek:
o tudósok felismerik szakterületeik hibáit és elkezdik megoldani a
problémákatsok zsákutca, kevés helyes út
o neopozitivizmushoz való visszatérés
o teoretikusokellentmondások feloldása
nehéztermészettudományt empirizmus alapján építsék újjá,
alapok formalizálásaspekulatív jelleg felszámolása
o Nietzscheterm. tud. magának generálta az antitudományt
o marxizmust nem érintette a jelen kiábrándultsága19. sz i
értékek talaján állt

91
92
11. fejezet: Ész és társadalom
 vallásos hit jelent meg a tudományban  Romain Rolland (1915): „Úgy hittek az
értelemben, ahogy a katolikusok hittek a Szűzanyában.”
 intellektuális válság egy újabb formája: észt és a tudományt egészében
elutasította
o hirdetői az értelmiség „alvilágához”, vagy demi-monde-jához tartozott
o nyugati kultúrát elbűvölte egy időre a: okkultizmus, szellemidézés, mágia,
parapszichológia, keleti miszticizmus, vallásosság különféle formái
o ismeretlen és felfoghatatlan nagyon népszerű lett, most a politikai jobboldalt
nyűgözték le (és nem az autodidakta baloldalt)  nem gyakorolt hatást
nagyobb tömegekre
o azok kedvelték, akik szkeptikusan viszonyultak a hagyományos tanulási
formákhoz, tudományt, tudományos módszereket elutasították
 1875 és 1914 közötti évek legjelentősebb szellemi fejleménye a közoktatás és
önművelés általánossá válása és széles olvasóközönség megjelenése baloldal
marxisták: haladásnak, alsóbb osztályoknak az emancipációjának bizonyítéka volt
 a keresztény egyház hívei gyakorlatilag elnőiesedtek (hagyományos vallási
közösségek visszaszorultak a polgári társadalmak európai centrumaiban)
o ez érthetetlennek tűnt, ugyanis minden jelentős vallás lekezelte a nőket 
racionalista férfiakat meglepte, hogy mégis a nők kitartottak az egyházak
mellett, gyakran a nők alacsonyabb rendűségének bizonyítékát látták
 a nem fehér lakta területeken viszont a vallás volt az egyetlen olyan nyelv, amelyen a
kozmoszról, a társadalomról, természetről és politikáról beszélni lehetett, hangot adott
a vágyaknak, mégis büntette a cselekedeteket és gondolatokat
 a vallás ideológiailag mindenhol jelen volt: 1900-as években működött bengáli
terroristákat (későbbi indiai marxizmus előfutárai)eredetileg egy bengáli aszkéta és
követője, SzvamiVivekánanda indította el, mint olyan, a függetlenségi harcra való
felhívást a külföldi hatalomnak alávetett országban, ami egyébként az egész
emberiségnek is egyetemes hitet kíván adni
 Indiához hasonló országokban is a modernitást üdvözlő művelt rétegek
elválaszthatatlannak látták ideológiájukat a vallástól
 a polgári centrumokban (kivétel USA) a hagyományos vallás gyorsan elvesztette
intellektuális erejét, tömegekre gyakorolt befolyását bizonyos értelemben szinte
következménye volt ez az urbanizációnak (vallásos vidéki betelepülők
asszimilálódtak a nem vallásos, szkeptikus városlakókhoz)
 „antiklerikális”: a kifejezés az 1850-es években tűnt fel Franciaországban; az
egyházellenesség vált a francia bal és a közép politikájának legfontosabb követelésévé
a század közepétől, amikor a szabadkőművesség az antiklerikálisok ellenőrzése alá
került
o egyházellenesség két okból töltött be szerepet a keresztény országokban:
 római katolikus egyház azész és a haladás ideológiáját elutasította
 babonák és az obskurantizmuselleni harc egyesítette a liberális
polgárságot és a munkásosztályt (csökkentve ezzel a kapitalista-
proletár szembenállást)
o 1905, Franciaország: Dreyfus-ügy  franciák egyesült erővel kerekedtek fel,
ezzel megingatták a katolikus egyház hatalmát  küzdelem
eredménye:egyház és az állam különválasztása(egyik mellékterméke a
harcos keresztényellenesség megerősödése)
 demokratizálódás és szekularizáció nyertese az ideológiai baloldal volt
93
 Karl Kautsky szerint a 19. századi magabiztos pozitivista tudomány utolsó
diadala számos tekintetben a marxizmus volt
o „történelem törvényszerűségeit” habozás nélkül azonosította a „természeti
törvényekkel”
o csak a bécsi ausztromarxisták köre tartott lépést a tudomány fejlődésével
o 1898-ban a Német Birodalom törvénybe foglalta, hogy az egyetemeknek
tilos kinevezniük szociáldemokrata tudóst
 Marxot foglalkoztatta a 19. század közepének természettudományi fejlődése, azonban
jobban lefoglalta őt a társadalomtudományoknak tanulmányozása
o marxi elméletnek jelentős hatása volt a történelemre és a
társadalomtudományokra
 azokban az országban, ahol a társadalom forradalom vagy széthullás előtt állt (pl.:
Olaszország, Oroszország) Marx hamar elnyerte számos értelmiségi támogatását
 Nyugat-Európában csak kevés értelmiségi vallotta magát marxistának, azonban
ezekben az országokban (kivétel Hollandia) jelentős volt a munkásmozgalom
szerveződése
 Marxnak a társadalomtudományokra gyakorolt hatását jól mutatja, hogy e
tudományok fejlődését gyakorlatilag nem lehet összevetni a
természettudományok korabeli fejlődésével
 a társadalomtudományokat lényegileg meghatározta az ideológia, a politika és a
kutatók helyzete
o a korszakban minden további nélkül lehetett valaki csillagász és forradalmi
marxista egyszerre pl.: A. Pannekoek (szakmabeliek úgy vélték, hogy politikai
nézeteinek nincs jelentősége szakmai munkájában, marxista társai pedig azt
gondolták, hogy a csillagászatnak nincs köze az osztályharcokhoz)
o a társadalomtudományok a politikai területek állandóan áthatották,
keresztezték, visszakanyarodtak hozzájuk
 a társadalomtudományok és természettudományok egyre jobban eltávolodtak
egymástól: a társadalomtudományok nem rendelkeztek felhalmozott ismeretek és
elmélet általánosan elismert kánonjával, strukturált területtel, ahol a haladást úgy
lehetett tekinteni, mint az elméletnek az új felfedezésekhez való igazítását
 az 1880-as években a közgazdaságtanban megvívtak egy úgynevezett „módszerek
csatáját”, melyben a nyertesek a történelemmel szemben foglaltak állást
o a történelmi szemléletű közgazdászokat (pl.: Marx) agitátoroknak,
csodabogaraknak tartották
o a korban a közgazdaságtan volt az egyetlen olyan társadalomtudományi ág,
amely nem foglalkozott az ésszerűtlen viselkedés problémájával, kereteit úgy
határozta meg, hogy minden olyan tranzakciót kizárjanak, melyet valamilyen
értelemben nem lehetett racionálisnak tekinteni
 hasonlóan a nyelvészet is érdeklődését vesztette a nyelvi evolúció modellje iránt
o Ferdinand de Saussure (II. vh. után posztumusz teremtette meg a
strukturalista divatot) a kommunikáció absztrakt és statikus strukturájára
koncentrált (szavak csak egyik lehetséges kifejezőeszközei)
 ahol lehetőségük volt a humán- és társadalomtudományok művelőinek, ott mind
kísérleti tudósok mezébe bújtak pl.: pszichológia pár ága is
o pszichológia: tanulás, viselkedés, érzékelés terén voltak kutatások 
megteremtette az orosz-amerikai „behaviorizmus” elméletét (Pavlov, J.B.
Watson)

94
 o legjelentősebb gyakorlati eredménye az intelligencia mérése volt (módszerét
Binet dolgozta ki 1905-ben)
 átalakult területek úttörői már egy korábbi korszakban megtették a döntő lépéseket:
közgazdaságtanban  egyensúly és marginális haszon elméleteket: W. S Jevons,
LéonWalras, Carl Menger munkássága alapozták meg
 a társadalom és a politika a felemelkedő tömegek korában újragondolást kívánt a
társadalmi struktúra és kohézió problémáját illetőn
 értelem válsága a pszichológiában volt a leginkább érzékelhető: eltűnt a tudatos
döntéseket hozó, racionális polgár ideológiája
o Sigmund Freud olyan diszciplínát teremtett (pszichoanalízist), amely
elkülönült a pszichológia többi ágától, tudományos státuszát, terápiás értékeit a
hagyományos tudományos körök máig is vitatják
o Freud gyors és erőteljes hatást gyakorolt az értelmiségi laikusok körében (mind
férfiak, mind nők körében), 1918 utáni korszakban az egyetlen olyan tudós,
akinek a nevét az utca embere is ismerte
o Freudot a szexuális tabuk megdöntőjének tekinthetjük (szexualitás a korban
vált nyilvánosan is megvitatható, kutatható témává, megjelent lassan az
irodalomban is pl.: Arthur Schnitzler)
o eltérően az új szexológusoktól, Freud minden olvasni tudó nőre, férfira
gondolt, és nem csak a szexuális problémákkal foglalkozókra
 pszichológiát nem az foglalkoztatta, hogy hogyan gondolkoznak az emberek, hanem
az értelem működése milyen kevéssé befolyásolta viselkedésüket kiválóan
tükrözte a tömegpolitika és -gazdaság korszakát
o Le Bon, Tarde, Totteráltal képviselt antidemokratikus „tömegpszichológia”,
amely úgy vélte, hogy tömegben minden ember elveszti a racionális
viselkedésformákat
o reklámipar: rájött, hogy az árucikkeket nem érvekkel lehet a legjobban eladni
 a korszaknak a szociológia volt a legeredetibb produktuma (legkomolyabb kísérlet
arra, hogy szellemileg megragadják a történelmi átalakulást)
o legjelentősebb képviselőit a politikai problémák foglalkoztatták
o kérdései pl.: Mi tartja egybe a társadalmat?, Hogyan képesek a társadalmak
mint politikai rendszerek ilyen módon működni?
o új szociológia nem volt szilárd, jól körülhatárolt tudományág
o legjelentősebb alakjai: EmileDurkheim, Max Weber
o ma szociológiához tartozó problémaköröket nagyrészt azonban olyan kutatók
dolgozták ki, akik magukat más szakterületekhez sorolták
o tudományág erőfeszítései arra irányultak, hogyan tudnák a társadalmat a
változásoktól megmenteni
o új szociológia egyes művelői a társadalom tényleges működési
mechanizmusaira koncentráltak
o vallásszociológia: minden társadalomnak szüksége van egy vallásra
 kulturális antropológusoktól kezdték elvárni a „terepmunkát”: nem a múlt, hanem
a jelenbeli társadalmak vizsgálatát gondolták szükségesnek
 új szociológia nem tudta megkerülni az emberiség evolúciójának problémáját
 Weber, Durkheim és Pareto liberálisok és többé-kevésbé szkeptikusok voltak,
céljuk: Marx állításait, történelemről alkotott materialista koncepcióját
megcáfolják, s ennek érdekében a társadalmi fejlődés sokkal általánosabb
perspektíváját kívánták kidolgozni
o marxi kérdésekre előszöris nem marxi válaszokat adta
95
 o olasz Pareto: elfogadta az osztályharc valóságát, viszont azt mondta, hogy csak
az egyik csoport váltja a másikat uralkodásban
o Weber: „polgári Marxnak” nevezték  Marx kérdésfeltevéseinek jelentős
részét elfogadta, azonban a válaszok rendszerét felfordította
 szociológiának nem sikerült végül olyan eszközt találni, ami eredeti célja volt, tehát
ami megakadályozza a forradalmat és a széthullást

Ész és Társadalom
A századfordulót megelőzően a nyugati kultúra fogékony az okkultizmusra, mágiára,
parapszichológiára, keleti miszticizmusra és egyéb szinte divattá váló vallásos formákra.
Népszerű az új, az ismeretlen, a felfoghatatlan. Új irányzatok jelennek meg, melyek már nem
törekednek rá, hogy „tudományos pályára lépjenek” (mint korábban pl. a homeopátia).
Hatásuk nem is annyira a természettudományokra, mint inkább a művészetekre fejtik ki. (nem
széles közönségre tehát)
Szellemi fejleménye a korszaknak a közoktatás megteremtődése, az
önművelés/önképzés előtérbe kerülése, valamint az olvasóközönség kiszélesedése, ami
részben a felfutó munkásmozgalmaknak köszönhető a tanulás és felvilágosodás szellemében.
Népszerűek tehát a szocializmus válfajai, mindenekelőtt a Marxizmus, ami a
legtudományosabb közöttük.
Szellemi fejlemény ugyanakkor az is, hogy elképesztően megugrik Európa szerte az
elemi iskolai tanítók, valamint a gimnáziumi tanárok száma, s főleg utóbbi iskolaformában a
természettudományok a szabadgondolkodás, haladás és racionalizmus hangoztatásának
eszközévé válnak. Tudomány és értelem előtérbe kerülése óhatatlanul visszaszorítja a
hagyományos vallási nézeteket. Nem lehet persze drasztikus visszaszorulásról beszélni, a nők
teljes mértékben kitartanak az egyházak mellett, annak ellenére, hogy épp őket nyomják el
szinte kivétel nélkül, amit a racionálisabbnak tekinthető fél a jogos elnyomás katalizátoraként
lát („megérdemlik, ha hagyják magukat” alapon). Nem tekinthető a visszaszorulás
globálisnak, hiszen a nem fehér emberek által lakott területeken a vallás egyfajta kapaszkodó,
ablak a világra, terep, ahol beszélni lehet a világ dolgairól, valamint rendkívül jó eszköz a
társadalom mobilizációjában (Gandhi!)  a modernkori India művelt rétegei számára
elválaszthatatlan lett egymástól a politikai ideológia és a vallás, ez a jelenség pedig
mindinkább igaz a szélesebb laikus tömegekre. Tisztán ideológiai, világi megszólítással nem
lehet igazán eljutni a tömegekhez, hisz nem értik, nem tudnak adekvát választ adni rá. Nem
tűnik tehát el, de a vallás hatalmi pozíciói mindenképp gyengülnek.
Jó példa erre és folyamatként is ábrázolja ezt az urbanizáció. A polgári centrumokban,
minél nagyobb várásokról beszélünk, annál inkább láthatjuk, ahogy az egyház intellektuális
pozíciói meginognak és tömegekre gyakorolt hatása drasztikusan lecsökken. Számokkal
kifejezve, Marseille felnőtt lakosságának 1840-ben még 50%-a, de 1901-ben már csak 16%-a
járt rendszeresen misére. Más, hagyományosan római katolikus országokban is hasonló
visszaesés figyelhető meg a gyermekek első héten történő megkeresztelésének kérdésében is.
A vallásosság enyészete felgyorsul az egyenjogúsító eszmék és politikai számítások
összefonódása után és gyakorta egyházellenes politikai törekvésekben csúcsosodik ki. Miért
fontos ez a politika szemszögéből? Egyrészt a katolikus egyház mindenestül elutasítja az ész
és haladás ideológiáját (tehát kvázi jobb oldalra húz), másrészt a babonák és obskurantizmus
elleni harc összekovácsolja a liberális polgári és haladó munkásmozgalmi erőket(a
túloldalon). Ebbe illik bele a Dreyfus-per és következményei Franciaországban, ahol
plasztikusan figyelhető meg a társadalom egyházakba vetett hitének megingása. 1905-re a
96
küzdelem kicsúcsosodik, egyház és állam szétválik egymástól, plusz melléktermékként harcos
keresztényellenes erők ébrednek fel.
Nem kellett azonban, hogy a küzdelem oly mértékben a politikai diskurzus
homlokterében legyen, mint, ahogy az a franciáknál volt. A munkásmozgalmak, az utca
emberének politikai szerepvállalása önmagukban is hasonló eredményekkel jártak. Haladás és
szekularizáció még a legkatolikusabb területeken is együtt jár, a nyugati vallásosság
intellektuális szorításba került, mely szorítás nyertese a baloldal, s azon belül is a Marxizmus.
(Német Szociáldemokrata Párt – Kautsky)  „Marx történetelmélete a darwinizmus
társadalmifejlődésre való alkalmazása”. A természettudományokkal azonban nem lépett
szoros összefonódásba a marxizmus. Hatását sokkal inkább a társadalomtudományokra,
történelemre tudta kifejteni, közvetlenül és közvetetten is. A széthullás szélén álló
térségekben majd minden egyetemista forradalmi marxistának vallja magát a korban, míg
nyugaton inkább a munkásmozgalmak fejtik ki hatásukat. Az érdeklődés mindenesetre
széleskörű és megtermékenyítőleg hat (pro és kontra) a kortárs gondolkodókra.
Miért épp a társadalomtudományokra? Mert lényegileg, definíciójából adódóan
meghatározó erővel hat rá a politika és ideológia. Egy csillagász lehet forradalmi marxista, ez
nem fogja befolyásolni (nagyon) kutatási eredményeit, de ugyanez nem mondható el egy
társadalomtudósról. Elszakad tehát egymástól a két nagy tudomány csoport. A
társadalomtudományok (etnográfia, antropológia, filológia, nyelvészet, szociológia,
közgazdaságtan…) hagyományosan az emberi fejlődés állomásait, jelenig való eljutását
vizsgálták, ám a pozitivista tudományok a korszakban veszítenek evolúciós érdeklődésükből.
Sokkoló, drasztikus változás, eredmény azonban nem mutatható fel ezeken a területeken.
Kiemelkedik talán a pszichológia, ahol az értelem válsága kézzel foghatóvá válik Freud
munkássága nyomán. Az új gondolatok nem illeszthetők bele a korszakot megelőző teszteken,
laboratóriumi vizsgálatokon nyugvó tudományba. Természetesen létrejön egy új, elkülönülő
diszciplína, a Freud nevével fémjelzett pszichoanalízis, de a laikus értelmiségi közönséget
érintő hatás ennek ellenére (vagy épp ezért?) gyors és erőteljes. Olyannyira, hogy 1918-ra a
freudi terminológia teljes egészében beépül a művelt köznapi nyelvbe. Einstein és Freud kéz
a kézben járnak az utca emberének társalgásai során. Az új pszichológia központi kérdése
nem az, hogy hogyan gondolkodnak az emberek, hanem hogy az értelem működése milyen
kevéssé befolyásolja a cselekedeteiket. Nagy hangsúly kerül tehát az ún. tömegpszichológia
és a reklámpszichológia területeire.
Megszületik a szociológia, vagy legalábbis itt már intézményes hátteret kap, mely
tudományágat többek közt a politikai problémák foglalkoztatták. Pl: Mit tudnak kezdeni az
emberek a polgári társadalmak azon fejlődési irányával, mely egy másféle társadalomhoz
vezet el? EmileDurkheim és Max Weber nevét érdemes megjegyezni. Az ők és társaik
törekvése még a társadalmak változásoktól való megóvása volt, a társadalmi rend
intaktságának valamiféle megőrzése.

97
Ész és társadalom

1. Vallás válsága:
o intellektuális válság másik formájaelgondolhatatlanról való
megközelítésész, tudomány elutasítása
o most ismeretlen és felfoghatatlan népszerűjobbosok
lenyűgözésepolitikai jobboldal+irracionalizmus, azok
kedvelik, akik a tudományt utasítják el
o 1875-1914 közoktatás általánosírni, olvasni tudók száma
nőolvasóközönség nő de ezek főleg balosok, tudományban
hisznek pl. marxizmus
o elemi tanítók/középiskolai tanítók száma nőtömegek
művelődtekmunkásosztály kecsegtető jellemzője
o hagyományos vallás visszaszorulása a polgári
szférábankeresztény egyházak elnőiesedéseférfiak
racionálisak
o nem fehérek körébenvallás marad a fő közvetítő nyelv a
világrólvallás ideológiailag van jelen művelt körökben is pl.
függetlenség kivívása
o még 1. vhb után is isteneiket tűzik zászlóra
o vallás pozíciója jelentősen nem gyengült csak polgári
centrumokbanurbanizációval összefügg
o antiklerikalizmus politikai egyház elleni küzdelmek okai:
egyház az ész és haladás ideológiáját elutasította (politikai
jobboldal) babonák elleni harc polgárságot egyesítette a
munkásosztállyal
o 1905 Fro. egyház és állam különválasztása
o Euban a haladás együtt a szekularizációval
o Az egész folyamatnak kevés az ellenálója max. pl. Angliában
felső osztály béli anglikánok
2. Marxizmus:
o demokratizálódás és szekularizáció nyertese a politikai baloldal
o régi igazságok örököse a marxizmuspozitivista tudomány
utolsó diadala
o Németo.szocdemeket tilos alkalmazni az egyetemen
o marxi elmélet hatásatörténelem és társ.tud
o marxizmus térhódítása főleg ott, ahol a társ. szétesőben volt
o politikai nézet+társ.tud. összekapcsolódásaez által is
term.tud+társ.tud távolodása
o társ.tudpozitív tudomány, haladást vizsgálja
o törtélenem és term.tud. is kezd elválni egymástóltörténelmi
törvények elutasítása
3. Közgazdaságtan
o 1880-as évek közgazdaságban módszertani
csatáktörténelemmel szemben
o közg. vizsgálódási terének szűkítése, deduktív módszerek
o történelmi szemléletű közgazdászokagitátorok pl. Marx is

98
 o közg. az egyetlen, amit az ésszerűtlen viselkedés problémája
nem foglalkoztat
4. Nyelvészet
o nyelvészetnyelvi evolúció modellje már nem érdekli
5. Pszichológia
o Binet 1905 inteligencia mérésepszichológusok a laborban
o pozitivista társ.tudományok fejlődése
o pszichológiában legérzékelhetőbb az értelem válságafő
vizsgálódása az emberi értelem
o Freud jelentősége laikusok körében is
o vizsgálat tárgyaértelem kevésbé befolyásolja a viselkedést
o tömegpszichológiaminden egyén elveszti a racionális
viselkedési formákat
6. Szociológia
o szociológiapolitikai problémák foglalkoztatják pl. mi tartja
össze a társadalmat, polgárság fejlődésével mit kezdenek
o szociológia kialakul, mint akadémiai tudományterület
o változásoktól hogyan tudnák megmenteni a társadalmat nem
átalakítani
o társadalmi antropológia, terepmunka, rítusok vizsgálata

 kétségek az észszerűségről a 19-sz.ban kialakult nézeteket illetően

 polgári társ. válságának érzéseszéthullást nem lehetet megakadályozni, út a
háború felé

99
XII. fejezet: Útban a forradalomhoz
I.
A politikai rendszerek nem tudtak mit kezdeni az 1880-as évek politikai agitációjával, a
forradalmi célok megvalósításáért szerveződő munkásmozgalmak létrejöttével, az állammal
való szembenállásra felhívó tömegmozgalmakkal, így elszigetelték vagy integrálták az egyes
mozgalmakat.
1880-1914: fenyegető vagy tényleges forradalmak időszaka>„globális forradalmi
földindulás”a kölcsönös függésben levő világrendszer perifériáján indult, melyet a polgári
társadalom hozott létre és a nyugati polgári társadalmak országai is részt vettek benne
a polgári század (nyugati polgári nemzetállamok és birodalmak) kétféleképpen destabilizálta a
perifériát:
1. aláásta a periféria gazdasági és társadalmi egyensúlyának régi struktúráit
2. felszámolta meggyökeresedett politikai rendszereinek és intézményinek életképességét
 ezek szétesése adta az 1910-1914 közötti forradalmak díszletét és Európában a
küszöbönálló háború és az orosz forradalom hátterét
Kína, Perzsia, Török Birodalom– mindhárom nagybirodalom alkotmányos monarchiává vagy
a nyugati polgári modellen alapuló köztársasággá alakult át.
Oroszország és Habsburg Birodalom –két nagy, soknemzetiségű európai birodalom is az
összeomlás szélén állt (orosz forradalom, HB összeomlása)
II.
Perzsia:
imperialista terjeszkedés nyomása – kettős nyomás: Oroszország, Nagy-Britannia
iráni politika alkotóelemei, melyek a forradalmat segítették elő:
1. az emancipált és nyugatosodott értelmiség, mely ismerte az ország gyengeségeit és
társadalmi igazságtalanságait
2. a bazárkereskedők, akik megértették a külföldi gazdasági verseny jelentőségét
3. a muzulmán klérus közössége, akik az iszlám síita szárnyát képviselték – nemzeti
vallás > tömegek mozgósítása
1890-1892 felkelés, lázadás, a dohány eladásának és vásárlásának sikeres nemzeti bojkottja
1904-1905 orosz-japán háború és első orosz forradalom ideiglenesen hatástalanította Perzsia
egyik kiszipolyozóját és a perzsa forradalmaknak bátorítást és programot adott
1907 brit-orosz megállapodás Perzsia feloszlatásáról
1911 az első forradalom vége, de Perzsia névleg az 1906-1907-es alkotmány hatálya alatt
maradt az 1979-es forradalomig
Marokkó:
stratégiailagfontos hely – Franciaország, Nagy-Britannia, Spanyolország, Németország stb.
figyelmét is magára vonzotta>az országon Franciaország és Spanyolország osztozott, de a
nemzetközi (brit) érdekekre való tekintette Tangert meghagyták szabad kikötőnek – tehát
Marokkó elvesztette függetlenségét

100
III.
Kína:
19. századtól belső válságok rázták meg a Kínai Birodalmat:
1. Tajping-parasztfelkelés forradalmi veszélye – idegenek jóindulatára bízta a birodalom
központi adminisztratív hatalmát
2. idegenek területen kívüli enklávékat hoztak létre + kínai vámügyi adminisztráció
átvétele
imperializmus összehangolt csapásai:
1. Oroszország előretört Mandzsúriában, ahol később ellenfele, Japán kiüldözte
2. Japán leválasztotta Tajvant és Koreát Kínáról
3. britek tovább növelték hongkongi kolóniájuk területét és elcsatolták Tibetet
4. Észak-Kínában Németország hasított ki támaszpontokat
5. franciák indokínai gyarmataik határán gyakoroltak befolyást Kínára és délen
kiterjesztették állásaikat
6. portugálok kimetszették Makaót
7. 1900-ban az ún. bokszerlázadás leverése ürügyén Peking megszállása és kifosztása, de
nem tudnak megegyezni a felosztásról, így Kína névleges függetlensége megmaradt,
azonban a világ legrégibb politikai entitásának végső összeomlásához vezetett
ellenállási erők Kínában:
1. császári udvar és a magas rangú konfuciánus hivatalnokok birodalmi szervei alkották
2. népi felkelés és az ellenzéki ideológia fűtötte titkos társaságok
1870-es évek nagy éhínségbe 9-13 millió ember pusztult el; Sárga-folyó gátjai leomlottak
Dél-Kínában az imperializmus megvetette az eredeti polgári fejlődés alapjait>az ősi titkos
ellenzéki társaságok a kínai megújulás modern és konkrét programja érdekében szövetkeztek
forradalom első szakaszának vezetője: Szun Jat-szen
a mozgalmak gyűlölték az imperializmust, melyet a hagyományos idegengyűlölet vagy a
nacionalizmus frazeológiájával fogalmaztak meg, és elképzelésük között szerepelt a
társadalmi forradalom koncepciója>Szun három elve: nacionalizmus, népuralom (köztársaság
létrehozása), szocializmus (agrárreform)>a titkos társaságok nem jelentették a legmegfelelőbb
alapot az új Kína megszervezéséhez a birodalom 1911-ben omlott össze egy (délen, az
ország központi részén kirobbant) felkelés következtében>nincs stabil nemzeti rendszer,
bizonytalan és változó regionális struktúrák egymásutánja negyven évig, a Kommunista Párt
1949-es győzelméig
IV.
Török Birodalom:
1914-re Törökország teljesen kiszorult Európából és Afrikából, a Közel-Keleten maradt fenn
egy gyenge kis birodalom> alternatívája a túlélésre: “nemzeti állam” Kis-Ázsiában a
nyelvileg és etnikailag egységes muzulmán törökökből
Egység és a Haladás Bizottsága = ifjútörök mozgalom 1908-ban ragadta meg a hatalmat, cél:
etnikai, nyelvi és vallási egységesítés>elbukott

101
török modernizáció a liberális-parlamentális keretek közül kilépve, katonai-diktatórikus
formát öltött (forradalmi középosztály hiányában az értelmiség és a katonák álltak a
változások élére); vezetőjük: Kemal Atatürk tábornok > a török forradalom végrehajtotta az
ifjútörökök modernizációs programját: kikiáltották a köztársaságot, az iszlám megszűnt
államvallás lenni, az arab ábécé helyett latin betűket vezettek be, a nőkkel levetették a fátylat,
és iskolába küldték őket, a férfiakat turbán helyett keménykalap vagy más nyugati fejfedő
hordására kötelezték> mozgalom gyengesége: képtelen volt a falusi tömegeket megszólítani
vagy az agrártársadalom szerkezetét megváltoztatni
V.
Mexikó:
1910 forradalom kirobbanása - első mozgalom egy harmadik világbeli paraszti országban -
első forradalom a gyarmati és függésben levő országokban, melyben a dolgozó tömegek
fontos szerepet játszottak
A politikailag és társadalmilag összetettebb gyarmati országokban kezdetek felbukkanni a
gyarmatosításellenes és autonómiát követelő mozgalmak pl. Nagy-Britannia gyarmatai - Dél-
Amerika (domíniumok létrehozása 1907-től), Írország (ír tessék-lássék függetlenség 1921-
22), Egyiptom (több-kevesebb autonómia 1921-22)
India:
1.Indiai függetlenségi mozgalom: a befolyásos polgárság és képzett hivatalnokréteg káderei,
akik az országok a britek hasznára igazgatták, egyre kevésbé tűrték a gazdasági
kizsákmányolást, a politikai tehetetlenséget és a társadalmi alávetettséget > legjelentősebb
szervezete: Indiai Nemzeti Kongresszus, később a nemzeti függetlenség pártja
2.Hagyományos vallás (hinduizmus) eszközeivel tömegeket mozgósító agitáció Nyugat-
Indiában.
20.század indiai népi mozgalom két kezdeményezése:
3.Dél-Afrikába kivándorolt indiaiak kollektíven szervezkedtek a rasszizmussal szemben,
vezető: Gandhi > indiai tömegek felsorakoztatása a nemzeti függetlenség ügye mellé
4.Bengáliában a politikai liberalizmus radikális változata jelent meg; britellenes törekvések -
bengáli nemzeti mozgalom> ennek eredményeképpen jelent meg az első terrorista mozgalom
Indiában
Modernizáció legfőbb akadálya: indián és fekete lakosság elmaradottsága > biológiai
átalakításról ábrándoztak, mely képessé tenné őket a haladásra (itt: Dél-Amerika, Japán)>
mexikói modernizáció a biológiai ábrándokat félretette, közvetlenül a külföldi tőkebefektetés
és August Comte filozófiája eredményezte profitra, tudományra és haladásra koncentrált =
cientificos csoport; vezető:PorfirioDíaz elnök> üzleties gondolkodású nagybirtokosokat
támogatta; szabad faluközösségek megfosztása földjeiktől - agrárforradalom kiindulópontja,
vezető: EmilianoZapata; potencionális lázadók: földfosztott határövezeti közösségek tagjai,
yaqui indiánok, új és növekvő középosztály, fegyveres és lovas harcosok - képviselő: Pancho
Villa, bandita, marhatolvaj, forradalmár tábornok, gazdag és erős nagybirtokosok, akik az
állam feletti ellenőrzés megszerzéséért harcoltak> hatalommal szembefordította őket a
mexikói gazdaság világgazdaságba való fokozatos integrációja> 1907-08-as amerikai
gazdasági válság katasztrofális hatással volt a mexikói gazdaságára> elnökválasztásnál Díaz
ellenfele, Francisco Maderólegyőzött lázadása politikai és társadalmi felkelésbe fordult >Díaz

102
megbukott, Maderó vette át a hatalmat, de hamarosan meggyilkolták > a forradalom utáni
Mexikó körvonalai az 1930-as évekig nem körvonalazódtak ki élesen
VI.
Oroszország:
A forradalmat elkerülhetetlennek tekintették; gazdaságilag és technikailag elmaradott ország;
80% paraszt, 1% örökletes nemes; 19. Század végén bürokratizált önkényuralom> változás
iránti igény - mindenki forradalmár
Forradalmárok megosztottsága:
1. Narodnyikok vagy populisták: a forradalmasodott paraszti kommuna alapja lehet
Oroszország közvetlen szocialista átalakulásának, s így elkerülhetők a kapitalista
fejlődés szörnyűségei
2. Orosz marxisták: ez a lehetőség már a múlté, mert a közösségek egymással
szembenálló vidéki polgárságra és proletariátusra estek szét > minden reményüket a
munkásságba vetették
1890-es években az állam a mezőgazdaságból élőktől elvette és az ipari fejlesztésre fordította
az anyagi forrásokat> ipari modernizáció > gyorsan fejlődő ipari proletariátus >
munkásmozgalom a társadalmi forradalom eszméjével + e mellett nemzetiségi elégedetlenség
is kialakul a nem orosz lakta területeken az eloroszosításra törekvés miatt
1881 után a narodnyikmozgalmat leverték > 1900-as évek elején mint
“szociálforradalmárpárt” újjáéledt> az 1870-es évek populizmusának romjain épülő
mozgalmak mind marxisták voltak > a bolsevikok a szociáldemokrácián belül és körülötte
létező tendenciák egyikét testesítettek meg és csak 1912-ben váltak külön párttá
1902-től a paraszti lázongás kezdett feltámadni, s ezzel egyidőben a munkások is
szervezkedni kezdtek, ez vezetett a Rosztovban, Odesszában és Bakuban kirobbant általános
sztrájkhoz (1902-1903) + az 1904-1905-ös orosz-japán háborúban Oroszország veresége még
egyértelművé tette a cárizmus gyengeségét> a forradalom 1905 januárjában robbant ki: a
kormány visszalépését a fővárosi munkássztrájk és a birodalom nagyvárosaiban tartott
szimpátiasztrájkok idézték elő + “feketeföld” régiójában kirobbant tömeges parasztfelkelés +
fegyveres erők összeomlása + Patyomkin csatahajó legénységének lázadása + kisebb
nemzetiségek ellenállása
Lenin tisztán látta, hogy a polgárság számban és politikailag is túl gyenge ahhoz, hogy a
hatalmak a cárizmustól átvegye>1905-1907 alkotmányi periódus > 1907-ben az alkotmányt
hatályon kívül helyezték, a cárizmus ismét megszilárdult> Lenin álláspontja: a polgári
forradalmat a munkásság fogja kivívni, melyet a hivatásos forradalmárok élcsapata szervez és
irányít (“permanens forradalom”)+ a földéhes parasztság támogatására is számít > 1912-től
újra emelkedőben volt a proletártiltakozás új hulláma (200 sztrájkoló munkás lemészárlása)>
1914-ben a háború kirobbanása enyhítette a feszültséget, de mikor ez elmúlt, 1917-ben
bekövetkezett az összeomlás
Legjelentősebb nemzetközi esemény > egyidejűleg volt lényeges Németországban és
Kínában, azaz a nyugati munkásmozgalmaknak és a keleti forradalmároknak

103
XIII. fejezet: A békétől a háborúig
I.
1914 megjövendölései és reakciók:
1. 1870-es évektől a szépirodalom és a futurisztika elképzeléseket festett az eljövendő
háborúról
2. 1880-as években Engels elemezte egy világháború lehetőségét
3. Nietzse megjósolta Európa militarizálódását és a háborút
4. 1890-es évek világkongresszus szervezése
5. 1897: Nobel-békedíj megalapítása
6. 1899: I. Hágai Békekonferencia
7. 1898: Ivan Bloch – megjósolta a lövészárokharcok patthelyzetét, melyek elhúzódó
válságot eredményeznek, és azt, hogy ennek elviselhetetlen gazdasági és emberi ára
kimeríti majd a harcoló feleket és társadalmi forradalomba taszítja őket
Hadsereg többfunkciós, pl. altisztek – munkahely, tisztek – gyerekjáték, előrejutás, polgári
magatartás elsajátítása, hazafias érzések erősítése, rendcsinálás, gyógyászati kutatások
támogatása> katonák munkája kevésbé volt veszélyes, mint a közlekedésben és bányászatban
dolgozó civileké
Az ölés technikája: kézifegyverek tűzerejének és gyorsaságának forradalmasítása, hadihajókat
sokkal nagyobb turbinákkal és sokkal jobb védőpáncélzattal látták el, és alkalmassá tették,
hogy több fegyvert szállíthassanak> fegyverkezési verseny > óriási költekezés > adóemelés
vagy inflációt gerjesztő kölcsön felvétele
II.
Első világháború kitörésének oka?
1. 1917-es orosz forradalom: imperializmus egésze
2. Győztes szövetséges erők: németek
3. Valóság: fokozatosan romló nemzetközi helyzet, végzetes lépés megtételéhez vezető
lejtő egy pontján a háború elkerülhetetlennek látszott - pillanat kiválasztása a háború
megkezdésére > 1914 nyarán a korábbi válságoktól eltérően a béke lehetőségét
félretette > Európa két, egymással szemben álló hatalmi blokkra szakadt> a
nagyhatalmi tömbök rendszere csak akkortól jelentett veszélyt a békére, amikor a
szemben álló szövetséges tömbök tartósabban összekovácsolódtak, és legfőképp
akkortól, amikor az őket megosztó viták megoldhatatlan konfrontációkká váltak
1871 és 1914 közötti időszak legállandóbb diplomáciai jellemzője az 1882-es “hármas
szövetség”, mely ténylegesen osztrák-német szövetséget jelentett, mivel a harmadik szereplő,
Olaszország hamarosan elsodródott tőlük, és 1915-öt követően a németellenes táborban kötött
ki. Ausztria a Balkánon szembekerült Oroszországgal. Németország Bécs szövetségét
választotta az oroszokkal szemben. Franciaország és Oroszország közeledni kezdett
egymáshoz, szövetségük Németország ellen irányul.> A szövetségi rendszert három
fejlemény tette időzített bombává: 1. az állandó nemzetközi változások, melyeket a
nagyhatalmak közötti és a nagyhatalmak belső problémái destabilizáltak; 2. a közös katonai
tervezés logikája, mely állandósította a szemben álló tömbök összetételét; 3. az ötödik
nagyhatalomnak, Nagy-Britanniának a tömbökhöz való integrációja. > 1903 és 1907 között
Nagy-Britannia a németellenes tömbhöz csatlakozott.

104
Az I. vh. kirobbanásának okait legjobban akkor fejthetjük meg, ha megpróbáljuk megérteni az
angol-német szembenállás kialakulását.>Elképzelhetetlennek tartották a Franciaországgal
és/vagy Oroszországgal történő szövetség lehetőségét a múltbéli szembenállásokat tekintve
(franciákkal ugyanazokért a területekért küzdött pl. Egyiptom, oroszokkal “keleti kérdés” a
Balkánon és a Földközi-tenger mentén). > Mégis sikerült tartós szövetséget kötniük
Németország ellenében. Miért? A hagyományos nemzetközi diplomáciának megváltoztak a
szabályai és résztvevői. A hatalmi rivalizálás korábban elsősorban Európára korlátozódott,
most viszont már globális (Nyugat-Afrika és Kongó, Kína és a Maghrebet, Török Birodalom)
és birodalmi jellegű lett (csatlakozott az USA és Japán). 1902 Nagy-Britannia szövetsége
Japánnal. > angol-francia-orosz tömb kezdete az 1904-es angol-francia “szívélyes viszony”:
franciák lemondtak Egyiptomról, cserébe a britek támogatták őket Marokkó megszerzésében
A kapitalizmus fejlődése elkerülhetetlenül tolta a világot az államok közötti versengés, a
birodalmi terjeszkedés, a konfliktusok és háborúk felé. A gazdasági verseny
elválaszthatatlanul egybefonódott az államok politikai, sőt katonai lépéseivel. Az államok
szempontjából a gazdaság egyszerre volt a nemzetközi hatalom alapja és feltétele. > USA
felemelkedése, a cári Oroszország viszonylagos hanyatlása, Németország lenyűgöző ipari
fejlődése jelentősebb nemzetközi súlyt biztosított számára, mint amilyen korábban
Poroszországnak volt.> Kapitalista felhalmozás nem ismert határokat.> német nacionalista
megfogalmazás: az erőteljes kapitalista gazdaságnak terjeszkednie kell > Németország
felvetette, hogy átvenné Nagy-Britannia helyét mint globális hatalom. > A globális
hatalomnak globális hadiflottára volt szüksége, ezért nekilátott az erős hadiflotta kiépítéséhez,
mely a német középosztályra épített. > Fenyegetést jelentett Nagy-Britanniára.
Következtetés: Az imperializmus korában a nemzetközi súrlódás egyszerre volt globális és
helyi, és senki nem tudta, hogy milyen irányba sodorják őket el saját vagy más nagyhatalmak
érdekei, félelmei, ambíciói és nem tudták mit tegyenek ellene, így ezek a lépések Európát
egyre közelebb taszítják egy jelentős háborúhoz.
1905-től fellángolt forradalmi hullám destabilizálta a nemzetközi helyzetet:
1. Orosz forradalom: felbátorította, hogy Marokkó felett érvényt szerezzen, de Nagy-
Britannia a franciák mellé állt
2. Török forradalom: lerombolta a nemzetközi erőegyensúlyt a Közel-Keleten, Ausztria
elcsatolta Bosznia-Hercegovinát
3. Agadiri válság: Németország ágyúnaszádot küldött a Marokkó déli részén fekvő
Agadir kikötőjébe, hogy elfoglalja kérpótlásul
1911-ben Olaszország megtámadta és elfoglalta Líbiát. >1902-ben Szerbia, Bulgária és
Görögország együttesen kisöpörték Törökországot a Balkán-félszigetről.
Németországban a társadalom alsó rétegeiben folytatott jobboldali agitáció bátorította és
támogatta a fegyverkezési versenyt + a munkásság nyugtalansága és a szociáldemokraták
választási előretörése az uralkodó eliteket abba az irányba tolta, hogy a hazai problémákat
külföldön aratott sikerekkel orvosolják.
Ausztria-Magyarország: délszlávok problémája >GavriloPrincip> “Szerbia jobb belátásra
bírása.” > Németország úgy döntött támogatja Ausztriát, tehát nem oldja fel a feszült
helyzetet. > 1914-re a tömbök közötti bármilyen konfliktus, melyben az egyik vagy másik
oldalnak vissza kellett volna vonulnia, a háború kirobbanásával jelentett egyet.
Az 1914-et megelőző években a nemzetközi és belpolitikai válság összefonódott.
Oroszország, melyet ismét a társadalmi forradalom veszélye fenyegetett, Ausztria, melynek a
soknemzetiségű birodalom politikai széthullásával kellett szembenéznie, de még Németország
105
és Franciaország is, egyre inkább hajlottak a hadsereg és az általa javasolt megoldás felé. A
kormányok hadba szólításkor nem ütköztek komoly akadályba a polgároknál. A
Monarchiában például a háború szabadulást jelentett a nemzetiségi küzdelmektől.

106