4.

Az ellenforradalom és a Teleki–Bethlen-féle
konszolidáció (1919–1931)
I. Az ellenforradalom
A Peidl-kormány
 Cél: A polgári demokrácia elvei szerint konszolidálni az ország közállapotait és hatalmi-politikai
viszonyait
 Az 1918. november 16-án deklarált köztársasági államformát állította vissza
 Feloszlatta a forradalmi törvényszékeket, és szabadon bocsátotta a Tanácsköztársaság alatt
letartóztatott ellenforradalmárokat
 Aug. 3-án a Vörös Őrség megszüntetése és a régi bírósági szervezet visszaállítása
 Aug. 4-én hatálytalanította a bérházak köztulajdonba adását
 Aug. 6-án az ipari és kereskedelmi vállalatok államosítását érvénytelenítette
 DE 1918 őszéhez való visszatérésnek a belső és külső feltételei azonban 1919 augusztusában
már egyaránt hiányoztak
o A társadalom nagy része „bolsevikgyanúsnak” tartotta a kormányt
o Még potenciális koalíciós partnerek (parasztság és a kispolgárság) sem akartak vele
együttműködni
 Külföldi fogadtatásuk
o A békekonferencia nem ismerte el őket mint új magyar kormányt
o Románia politikáját sem változtatta meg (a ’bolsevizmus elleni harc’)
 Egyre törtek előre az országbanElfoglalták az egész Duna-Tisza közét, ez ettől
északra levő területeket és a fővárost is
 Aug. 6.: Egy ellenforradalmi csoport (Fehér Ház) lemondatta a kormányt
 Aug. 7.: Friedrich István, a főherceg támogatásával kormányt alakít
Hatalmi-politikai központok az országban
 Friedrich-kormány
o Azonnal elrendelte a Tanácsköztársaság alatt köztulajdonba vett földbirtokok
magántulajdonba való visszaadását s az 1918. október 31-e előtti közigazgatási szervek
hatalmának helyreállítását
o Visszaállították a háborús sajtótörvényt, (1914: XIV. tc.)
 Előírta a lapok előzetes cenzúráját
o Korlátozták a forradalmak idején alakult egyesületek működését
o Megszüntették a szociális segélyeket, és csökkentették a béreket
o Megkezdték a forradalmak, elsősorban a Tanácsköztársaság résztvevőinek felelősségre
vonását
o Külföldi fogadtatás
 Nem ismerték el
 Habsburg József nevezte ki őketRiadalom a Habsburg-restaurációtól
o Nem tudtak sem Horthyval sem a románokkal megegyezni
 A román hadsereg
o Augusztus folyamán Észak-Dunántúlt is megszállta
o A kormányt, a vidéki közigazgatást, a postaforgalmat és a sajtót egyaránt ellenőrizte
o A Tiszántúl külön román katonai kormányzó irányítása alatt állt
 o A megszállt területeket lényegében a román katonaság „pacifikálta”
 Néhol a helyi közigazgatás vezetőivel együttműködve, máshol önállóan
o Szállították Romániába az új termést, az állatállományt, az ipar és a közlekedés
gépparkját
 A szegedi ellenforradalmi kormány – Horthy Miklós
o 30 ezer fősre duzzasztotta hadseregét, s a polgári közigazgatás mellé külön kerületi
parancsnokságokat szervezett
o Vöröskatonák és gyakran a Tanácsköztársasággal semmiféle közösséget sem vállaló zsidó
polgárok százainak megkínzásaFehérterror
 Nemritkán minden jogszerűséget nélkülöző lincselések és akasztásokjellemezték
 A kialakult helyzet miatt a konferencia egy brit diplomatát küldött Magyarországra, Sir Clerk-et
o Elérte: November közepén a román csapatok megkezdték Észak-Dunántúl, a főváros és a
Duna-Tisza köze kiürítését
 DE A Tiszántúlt továbbra is megszállás alatt tartották
Horthy Miklós és a Huszár kormány
 Horthy november 16-án lovagolt be híressé vált fehér lován Budapestre
 Mit akartak a magyarok?
o A hagyományos (keresztény-nemzeti) értékekhez való visszafordulást
o Rendet és a tekintélyt
 1919. nov. 14.: Megalakult az új Huszár kormány
o Őket már a békekonferencia is elismerte
 A békeszerződés megkötésének fontossága
o Enélkül sem Magyarország nem illeszkedhetett be az új európai rendbe
o Enyhítene az ország bizonytalan külpolitikai helyzetén
o Kedvezőbb feltételek teremtődnének a belső rend helyreállításához és a politikai
konszolidáció megkezdéséhez
 Új törvényhozó testület: Nemzetgyűlés
 Új választójog: Széles körű, titkos, egyenlő, kötelező és nőkre is kiterjedő választói joggal
ruházta fel az ország felnőtt lakosságát
o A választásokon a Kisgazdapárt és a KNEP aratott győzelmet
Az államforma
 A köztársasági államforma összekapcsolódott a köztudatban a forradalmakkalKirályság kell
 Ki legyen a király?
o LegitimistákJogfolytonosság
 A Habsburg ház uralmának visszaállítása
 IV. Károly visszatéréséig 1 Habsburg főherceg legyen nádor/kormányzó
 DE ezt a külpolitikai tényezők lehetetlenné tették volna
o Szabad királyválasztók
 IV. Károly 1918. novemberi nyilatkozatával a Pragmatica Sanctio elvesztette
érvényességét
 Válasszanak új királyt maguk
 Ideiglenesnek szánt megoldás: Kompromisszum (1920. februárjában)
o A trón betöltésének kérdését függőben hagyta a békekötésig
o Az államfői teendők ellátását ideiglenesen a nemzetgyűlés által titkos szavazással
megválasztott kormányzóra bízta
 o A törvény által megszabott kormányzó jogkör a gyenge vagy közepesen erős köztársasági
elnökök jogállásához hasonlított
 A kormányzói jogkör
o Nemzetközi viszonylatban ő képviselte az országot
o Szerződéseket köthetett, követeket küldhetett és fogadhatott
 Részben a nemzetgyűlés hozzájárulása nélkül
o A nemzetgyűlés által elfogadott törvényjavaslatok szentesítése nélkül léptek életbe
o A törvényeket mindössze egy ízben küldhette vissza megfontolás végett
o Hadüzenethez, békekötéshez és a hadseregnek az ország határain túlra vezényléséhez a
nemzetgyűlés hozzájárulása szükségeltetett
o Mint „Legfőbb Hadúr” nagy befolyással rendelkezett a hadseregre
o Nem adományozhatott nemességet
o Nem gyakorolhatott főkegyúri jogokat
o Nem adhatott általános kegyelmet
o Nemességet viszont
o Törvényszegés/az alkotmány megsértése esetén a nemzetgyűlés felelősségre vonhatta
 1920. márc. 1.: A nemzetgyűlés Horthy Miklóst választotta Magyarország kormányzójának
II. A Teleki-kormány
 1920. júli. 19.: Teleki Pált nevezték ki miniszterelnökké
 A szélsőséges elemeket marginalizálták, a szervezeteket pedig feloszlatták
 A kormányzói jogkör kiszélesítése:
o Csak 30 napra terjedően – a nemzetgyűlés elnapolásának, berekesztésének,
működésképtelenség esetére a feloszlatásának a jogát (az új választások kiírásával
egyidejűleg)
o Tovább bővítették jogait a hadsereget illetően
 Azt a határokon kívülre vezényelheti a kormány egyetértésével és a törvényhozás
késedelem nélküli utólagos hozzájárulásával
 1920: Numerus clausus
o Bevallott cél: Az értelmiségi túltermelés korlátozása
o Az országban élő nemzetiségek számarányát is figyelembe kellett venni az egyetem
felvételi eljárásában
o Sértette az állampolgári- és vallási egyenlőséget, szabadságot
o Felekezetre való tekintet nélkül sújtott mindenkit, aki a rendszer szempontjából nem volt
megbízható
 A földkérdés megoldásaSenki számára nem volt maradéktalanul kielégítő
o Átmentette a fennálló birtokstruktúrát (a nagybirtokrendszer meghagyásával)
o Sikerült lecsillapítani a magyar falvakat
o Az új gazdák és más földhözjuttatottak mintegy „röghöz kötöttek" lettek, nem mentek el a
faluból
 Az állandó munkaerő-felesleg a falvakban olcsó munkaerő-kínálatot teremtett az
uradalmaknak
 1921 elején: Rendtörvény
o Szigorúan kezelte, halálbüntetéssel is sújtotta az osztályizgatást és a rendszer
megdöntésére irányuló törekvést, szervezkedést
o Egyaránt használták a szélsőséges bal- és jobboldaliak ellenében is
o A kommunista párt csak illegálisan létezhetett
 o Az ÉME/a beilleszkedni nem akaró/tudó különítmények ellen is alkalmazták
Az 1. királypuccs
 1921. tavaszán IV. Károly megkísérelte visszaszerezni a magyar trónt
 Kiélezte a belső hatalmi harcokat
o LegitimistákSzabad királyválasztók
 Fokozta az ország külpolitikai elszigeteltségét
o Sem a kisantant, sem a nagyhatalmak nem tűrtek volna egy Habsburg-restaurációt
Az új rendszer felszámolását eredményezhette volna
 Azonban ekkor – a még békés eszközökkel visszatérni kívánó – uralkodót szépszerével meg
lehetett győzni a távozásról
 Telekit azonban legitimistának bélyegezték, így távoznia kellett
III. A bethleni konszolidáció
 1921. ápr. 14.: gr. Bethlen István alakított kormányt
 A politikai konszolidáció volt az előfeltétele a nemzetek szövetségébe való beilleszkedésnek
A 2. királypuccs és a KNEP széthullása
 1921. okt. 20.: A király ismét Magyarországra jöttEgyre gyarapodó „hadseregével" és a
közben megalakított ellenkormánnyal Budapest bevételére indult
 A kisantant pedig már mozgósította katonai erejét
 Okt. 23.: Budaörsi csataKirályt és a legitimistákat meghátrálásra késztették
o Nov. 6.: A Habsburg-Lotaringiai-ház trónfosztása
 A legitimizmus immár nem lehetett kormányzati tényezőA KNEP feloszlása
o A makacsabbak pedig az ellenzékbe szorultak
A Bethlen-Peyer-paktum
 1919 után a kormányok a szociáldemokrata-mozgalom felszámolására és a munkásság
szervezeteinek kereszténynemzeti alapra való állítására törekedtek
 Bethlen a konszolidáció érdekében kiegyezésre törekedett
 1921: A kompromisszum megszületése
o A szociáldemokrácia lemondott a rendszer megdöntéséről
 Csupán annak demokratikus megreformálását hirdette
o A rendszer keretei között viszonylag szabadon működhettek, a szakszervezetekkel
egyetemben
Az Egységes Párt létrehozása és a nyílt szavazás helyreállítása
 „Irányított demokrácia”
o Többpártrendszerű alkotmányosság
o DE amelyben az egypárti uralom a kormányon, miniszterelnöki-kormányzói akaraton
keresztül valósult meg
o A mindenkori abszolút többségben lévő kormánypártot a kormányzó legitimálta
 1922. feb. 22.: Megalakult az Egységes Kormánypárt
o Keresztény Kisgazda, Földmíves és Polgári Párt
 1922-es választójogi rendelet
o A 24 éven felüli férfiak, illetve a 30 éven felüli nők mintegy 38%-a szavazhatott
 o A vagyoni és értelmi cenzust visszaállították
o A titkos szavazást jórészt felszámolták
 Budapest és környéke + az önálló törvényhatósággal rendelkező városokZárt
o A választási szisztéma a Belügyminisztérium és helyi közegeinek az ellenőrzésével
működött
o Helyreállt a hagyományos politikai és gazdasági elit hatalma
 A nagybirtokosok, a nagypolgárság és az úri középosztály egyensúlyán nyugvó
kormányzás
 A végrehajtó hatalom a bethleni szisztémában fölénybe került a törvényhozással szemben
o A kormányzó akaratából lett miniszterelnök (új választások segítségével) csinált magának
engedelmes kormánypártot
A kétkamarás országgyűlés (1926)
 A felsőháznak a konzervatív fék szerepét szánták az esetleges képviselőházi politikai
szélsőségekkel szemben
 Hogyan kerülhettek be: Születés, funkció, kinevezés, közvetett választás, stb.
 Kibékíthetetlen ellentétek esetében a többlépcsős egyeztetési lehetőségek után a képviselőház
akarata érvényesült, amit a kormányzónak is el kellett fogadnia
A gazdasági válság és politikai következményei
 A viszonylagos politikai nyugalomnak az 1929-ben kezdődő gazdasági, majd pénzügyi válság
vetett véget
 A rendszer stabilitását elsősorban a társadalom döntő többségét kitevő parasztság + a munkásság
radikalizálódó politikai mozgalmai veszélyeztették
 1930: A Független Kisgazdapárt megalakulása
o Programja: Az agrárdemokrácia megteremtése
o Bázisa: „kisgazdák” képezték, de helyet kaptak a pártban az agrárproletariátustól a
birtokos parasztságon át a falusi és városi értelmiségiek, polgárok és iparosok is
 A 30-as évek elejétől jelentkező ,,agrárfasiszta" mozgalmak felbukkanása
 A munkanélküliség, a fizetés- és nyugdíjcsökkentés, az állandó létbizonytalanság réme szinte
mindenkit, még a középosztálybelieket is fenyegette
o Nagyfokú kiszolgáltatottság
 1930. szept. 1.: A munkát, kenyeret követelő tömeget csak erőszakkal tudták szétoszlatni
Bethlen bukása
 Nem működött ezúttal a külföldi kölcsönök felvétele1931. július: Bankzárlat
 A kormány nem tudta radikális változtatásokra szánni magát
 1931. aug. 4.: A kormány hatékonyabb beavatkozását tette lehetővé a gazdasági folyamatokba
o Felhatalmazta a pénzügyminisztert, hogy a törvényhozás hatáskörébe tartozó rendeleteket
hozzon
o A kormány hatékonyabb beavatkozását a gazdasági folyamatokba Bethlen a többpárti
parlamentarizmus átmeneti korlátozásával próbálta elérni
 Az ellenzék ezt „gazdasági diktatúraként” emlegette
 33-as bizottság
o Feladata: A rendeleti úton történő gazdasági-pénzügyi kormányzás ellenőrzése
o Ebbe a pártok erőviszonyainak megfelelően 33 tagot kívántak állítani
 DE az MSZDP és a kisgazdapárt nem csatlakozott
 Jogos aggodalom: A gazdasági intézkedések esetleg kihatnak a politikai életre is
o A későbbi kormányok is kihasználták a Bethlen teremtette kiskaput és a rendeletei
kormányzásnak továbbra is tág tere maradt
 Noha az államháztartás egyensúlya már Gömbös alatt helyreállt
 1931. aug. 19.: Bethlen István lemondott